Barion Pixel

Nincsenek termékek a kosárban.

Ülök a tűz mellett és nézem, hogy a lángok miként harapóznak el, miként kapnak lángra egymásután a lapok, kartonok, s egyéb fölös kellékei a múltnak.  Nini, egy levél, éppen most kezd feketén kunkorodni, azt írja benne a kedves, hiányzom neki, és

Egyszer egy becses kecske felment egy meredek hegyre. E szent helyen elmerengve egyet-egyet felmekkentett. Keservesen megjegyezte: „Elegem lett teljesen, mert nekem nem kedvez se szerencse, se szerelem”. Ezen kecske neve Elek, melyet epekedve emlegetett hetvenezer kecskegyerek. Egyetemre elmehetett, de neje nem

Eltaposott valaki,De nem láttam az arcát,Bőrcipő volt rajta,És feslett szövetkabát. Újjáépítem magam,Talán így kell lennie,Szebbet fogok alkotni, Nem mázolok régire. Megtettem ezt vagy százszor,Mikor megint ép leszek,Ragyogni fogok, de azAki rohan, észrevesz? Átformált már mások lépte,Alkonyati fényben ázom,Színes, de túl apró vagyok,Folt egy törött

Mindig is utáltam a kórházakat. Pedig lett volna időm megbarátkozni a steril környezettel: apám nőgyógyász, anyám az asszisztense, gyakorlatilag a szülészeten nőttem fel. De valahogy sosem tudtam megszokni az átható fertőtlenítőszer-szagot, a köveken kopogó klumpák hangját, a neonfények kékes vakítását,

A városi életnek, a városi embernek megvan a maga ritmusa. Megvannak a körök, a ciklusok, a rutinok. Tavasszal lazulás, lézengés, nyáron lihegés, izzadás, ősszel fázós sietés, esernyő, pocsolyák, télen hideg és latyak és sötétség. Reggel ébresztő, kávé és tisztálkodás, öltözés és

9022 Győr, Bisinger sétány 18. [email protected]
MINDEN RENDELÉS MELLÉ EGY AJÁNDÉK KÖNYV JÁR!*
*kivéve e-könyv