Ajax-loader

Rukkola könyvklub - választható könyvek

Az Rukkola Könyvklub tagjai ezekből a könyvekből választhatnak maguknak.


Parti Nagy Lajos - Hősöm ​tere
"Elhallgatott, ​hosszan csóválta a fejét, nézett be a szobámba a vállamon keresztül. Szép kis szoba, sóhajtotta, príma lakályos. Kis lakáj a nagy Duna mentében, hehe. Azért ő se tisztára vajbunkó ám klasszikusokban! Majd meglátom. És, nézzenek oda, micsoda egy panorámajellegű a kilátás. Szabadság térre és satöbbire. A téma az utcán haver, ugye? Fölpumpáljuk, megírjuk. Mert az embernek mindent szabad, ugye? Egyelőre, főemlőském, mondta, egyelőre, ami nem mindörökké."

Cserna-Szabó András - Puszibolt
Ez ​a könyv a boldogságról szól – a pusziboltról, ami hol kinyit (és akkor lesz nekünk nagyon jó), hol pedig bezár (és akkor halálhörgés, siralom). Furcsa egy üzlet ez, sose lehet tudni, mikor fordul meg az üvegajtón a táblácska. A könyvbéli városka lakói mind-mind a boldogságot keresik, persze mindenki a maga módján. Kutatják a szerelemben, az igazságban, az alkotásban, a dicsőségben, a vereségben, a mámorban, a halálban. De nemcsak a puszibolt furcsa, hanem portékája is: a boldogság, akár egy nyálkás, fickándozó harcsa – ahogy megfogjuk, már ki is csúszott a markunkból. Igaz lenne, hogy az élet arra való, hogy csendben elmulasszuk? Vagy ordíthatunk is közben a fájdalomtól? Cserna-Szabó András új könyve olvasható regényként, de akár novellafüzérként is, melynek végén, akár egy krimiben, trükkös csattanó adja meg a választ kínzó kérdéseinkre.

D. Tóth Kriszta - Húszezer ​éjszaka
Húszezer ​éjszaka az több mint 54 év. Egy egész élet, amit ugyanazzal az emberrel kéne hűségben leélnünk. De képes-e erre ma egy negyvenes, érzelmekre és intimitásra szomjazó nő, aki a mindennapi rutinba, a látszatvilágba és saját kínzó vágyaiba beletörik? Mit dönt, amikor váratlanul elérkezik hozzá a mindent alapjaiban megrengető szenvedély, és felcsillan egy intenzív, új élet reménye? Érvényesek-e még az előző generációk tanításai az örök hűségről és a jóságról? Hány nap a világ? Lehet-e egy együtt leélt élet húszezer éjszakás kaland? D. Tóth Kriszta új regénye a nagy sikerű Jöttem, hadd lássalak után ismét az emberi kapcsolatok izgalmasan kusza világába kalauzol, ahol minden választás újabb és újabb lehetőség megtalálni magunkban, ami oly fájdalmasan hiányzik. Kísértő múlt, gyötrő kétségek, elfojtott szexualitás, félelmek, szeretethiány, ürességérzés és a nyomában feltörő forró szenvedély: ez jellemzi az egykor pszichológusnak készülő, ma életvezetési tanácsadó céget működtető budai nő, Helga történetét. A Húszezer éjszaka fordulatokban gazdag regény. A női test felfedezésének története a női lélek útvesztőiben. És tükör, nehéz, de határtalanul felszabadító belenézni. D. Tóth Kriszta író, újságíró. Pályáját angol nyelvű lapoknál kezdte, az ország tévériporterként, tudósítóként és műsorvezetőként ismerte meg. Első regénye Jöttem, hadd lássalak címmel 2013-ban jelent meg, és elnyerte a Libri Aranykönyv díját magyar irodalom kategóriában. Az írás mellett gyerekjogokkal foglalkozik, ő az UNICEF magyarországi nagykövete. 39 éves, családjával Budapesten él. "- Nem gonosz vagyok, hanem őszinte és reális. Ki legyen veled őszinte, ha nem én, a legrégebbi barátnőd, aki mindent végigcsinált veled? Bőven itt az ideje, hogy kimondd a dolgokat. Nem nyafogni kell azon, hogy negyvenéves lettél, hogy jaj istenem, elmúlt a fél életem, jaj istenem, honnan jöttem, hova tartok, hanem el kéne kezdeni a saját jelenedet élni. Beleállni a szembenézésbe. Egyszerűen túllépni bizonyos fájdalmakon, lejönni régi sérelmekről, amelyek fogva tartanak, mint valami kábítószer. Abba kéne hagyni, hogy mindent az anyádra, az apádra, Csabára, Tomira, meg mit tudom én még, kire fogsz! Nem lehetsz passzív elszenvedője az életednek. Te mindig csak mással foglalkozol - Panni nagyon formában volt aznap este. Helga pedig remegett a dühtől. És a végén robbant. - Én? Én foglalkozom mindenki mással? És te? Mikor néztél körül utoljára otthon, nálad?"

Bosnyák Viktória - Tündérboszorkány
A ​Békés Utcai Általános Iskola elhagyatott könyvtárában különös dolgok történnek. A csúf és undok könyvtáros nénit, Morcz Arankát sokan igazi boszorkánynak tartják. De Laci meg az ikerlányok, Sári és Dóri szerencsére nem ijedősek. Na, és persze nem is minden az, mint aminek látszik... A kötethez munkafüzet is készült, 3-4., illetve 5-6. osztályosok számára.

Szlankó Bálint - Maximum ​nulla áldozattal
Ez ​a könyv első ízben derít fényt arra, milyen mélyen belesüllyedt a Magyar Honvédség az afganisztáni háborúba. Testközelből számol be egy harctámogató csoportról, ami súlyosabb harcokban vett részt, mint bármelyik magyar katonai alakulat a második világháború óta. A szerző saját tapasztalatain, több tucat interjún és pontosan rekonstruált történeteken keresztül mutatja be a katonák és a háború mindennapjait, a magyar szerepvállalás történetét 2004-től napjainkig. Itt olvashatunk először arról, hogy mit is csinálnak a magyar különleges alakulatok Kelet-Afganisztán több ezer méter magas hegyei között. A valóság sokkal durvább annál, mint amit elképzeltünk.

Patrick Modiano - A ​Kis Bizsu
Thérèse, ​a magányos, fiatal lány megpillant a párizsi metróban egy sárga kabátos nőt, aki különös módon hasonlít évek óta eltűntnek hitt anyjára. A nyomába ered, s e szokatlan keresés közben fölidézi maga előtt a múltját, s igyekszik megválaszolni a nyitva maradt kérdéseket: Mi volt hazugság, és mi igaz? Az anyja valóban meghalt-e Marokkóban, ahogyan azt eddig tudta, vagy mindvégig itt élt Párizsban, s csak karrierje miatt hagyta el lányát, akit boldogabb időkben Kis Bizsunak hívott? S vajon e boldogabb idők gazdagsága honnan származott? Ki volt az anyja tulajdonképpen, és kivé lett ő maga? Jóvá tudja-e tenni a múlt hibáit? A szép, törékeny lány igyekszik eligazodni az emlékezetében megmaradt nevek és helyszínek kavalkádjában, s kikapaszkodni valahogy múltja sötét árnyai közül.

Rakovszky Zsuzsa - A ​kígyó árnyéka
Rakovszky ​Zsuzsának öt verseskötete és számos fordítása jelent meg. A kígyó árnyéka az első regénye. Egy öregasszony meséli el gyermek- és leánykorát, majd különös asszonyi életét, melyben nagy bűne miatt tizenhat éven át titokban kell tartania kilétét, hogy ne kerüljön hóhérkézre. A lány és patikus apja a külvilág előtt szerető házaspárként mutatkozik, titkos otthoni életükben szeretet, gyűlölet, féltékenység, szenvedély egymást váltva uralkodik. Rakovszky különlegesen szép nyelven írja és festi meg a család, a szerelem, az anyaság, a szerető embereket felemésztő viszonyok hullámzásait, az olvasó pedig belefeledkezik varázslatos világába.

696915
elérhető
9

David Wagner - Élet
Nem ​halni meg. Élni tovább. Egy másik élet által. Egy gyermekért. A hívás nem sokkal kettő után érkezik, és egy hang azt mondja: W. úr, van egy alkalmas donorszervünk az ön számára. Ez az egyszerű mondat nem csak a külső események láncát indítja el, hanem a belső világ is felbolydul: öröm és félelem, várakozás és türelmetlenség, élni akarás és halálvágy vegyül és váltakozik egymással. Részesei leszünk egy ember emlékeinek, küzdelmeinek, képzelet- és gondolatvilágának, rácsodálkozunk szinte határtalan türelmére, és jót mulatunk finom humorán, amellyel még a legkínosabb pillanatokat is elviselhetővé, sőt néha élvezetessé varázsolja. Miközben olvasunk, és egyre jobban bevonódunk a történetbe, észrevétlenül önmagunknak is föltesszük mindazokat a Nagy Kérdéseket, amelyek a halál árnyékában a fiatalemberben is fölmerülnek. Mérlegeljük válaszait, s azt is, hogy mi hogyan viselkednénk, mit gondolnánk hasonló helyzetben – és mire a könyv végére érünk, már soha többé nem úgy tekintünk az életünkre, ahogyan azelőtt. „Megint rajta vagyok a listán, gyűlik a várakozási időm. Minden nappal nő a valószínűsége, hogy meghalok, minden nap egy nappal közelebb visz a halálhoz. Mégis minden nap növeli az esélyt a túlélésre. A lista iróniája. Meghal előttem valaki, nő az esélyem. És tudom, ha te nem halsz meg, én fogok meghalni… Szeretném, hogy meghalj? Nem, nem szeretném, akárhol, akárki vagy is, hogy elgázoljanak valahol, vagy kirepülj egy szélvédőn, neki egy fának. Nem akarom, hogy megpattanjon egy aneurizmád, nem szeretném, hogy bármilyen módon halálodat leld. Tulajdonképpen nem szeretném. Mégis kitépkedem a halálesetekről szóló híreket az újságból, egy mappában gyűjtöm őket.” DAVID WAGNER 1971-ben született, Berlinben él. A 2000. évben debütált Meine nachtblaue Hose című regényével. Azóta több műve is megjelent: egy elbeszéléskötete Was alles fehlt címmel, Spricht das Kind című prózakötete, esszégyűjteménye, a Welche Farbe hat Berlin, és egy regény, a Vier Äpfel, amelyet 2009-ben jelöltek a Német Könyvdíjra. A szerző számos díjat nyert, többek között 1999-ben a Walter Serner-díjat az egyik novellájáért, 2001-ben pedig a Georg K. Glaser-díjat. Új könyve, az Élet 2013-ban elnyerte a Lipcsei Könyvvásár díját.

George Varga - Az ​öregember és a farkas
Tavaszodott, ​a virágok itt-ott már nyíltak de a hűvös szélben kicsit fázósan remegtek. Mintha félnének, hogy újra visszatér a nagy hideg tél és a fehér hótakaró. A fenyők is bólongattak, mert a szél, ami észak felől érkezett, feldúltnak látszott, mérgesen rángatta a koronájukat, majd berohant az erdő fái közzé. Végigiramodott a kis réten, befordult a deres ágakkal szegélyezett csapáson, ahol még szarvasok jártak hajnalban. Ezen a kitaposott ösvényen rohant tovább a feldühődött szél, majd újabb és újabb járatokban nézett szét, mintha keresne valakit. Ahogy így dühösen vágtatott, figyelmetlenül belebotlott egy nagy bokorba az út végén, ami egy kicsit megszeliditette, ekkora már a dühe is elszállt , a forduló után éppen hogy csak cirógatta a selymes rétet, ami a bokrok tövétől indult. Így megszelídülve kedves kis szellőnek tünt, mintha szíve is lenne, úgy járta körbe puha simogatásával a friss hajtásokat. A napsugár még nem volt erős, de kicsalogatta az ágakon a pici rügyeket, miközben bevilágitott minden fa tövébe, ahol a kicsi tavaszi fűszál próbált nagyobb lenni az árnyékánál. Itt ahol a vad vihar is lágy szellővé szelidül, ebben a félre eső csendes völgyben haladt egy ösvény, amit a sűrű bokrok takartak el a kiváncsi szemek elől, volt egy nyilás ahol először jelent meg a feje annak a kis farkaskölyöknek, aki ebben a rejtett földalatti üregben született. "A mélyen érintett gyász megkövetelte az igéretem megtartását, ami most az önök kezében van. Ez egy búcsuzás, tiszteletadás és minden nagyrabecsülésem jele, egy igaz szívű könyvtárosnak, aki megszeretette velem a könyvet gyerekkoromban és a hálám hogy a barátja lehettem.Nyugodj békében kisanya.,, A szerző

11
elérhető
43

Rakovszky Zsuzsa - VS
Sándor ​gróf - ennek a rendkívüli érzékenységből, szeretetéhségből és Istent kísértő fájdalomból szőtt regénynek a főhőse. Sándorként éli az életét, lányokkal, nőkkel folytatott perzselő szerelmekben, és tragédiája, hogy a világ kegyetlen tükrében kénytelen újra és újra megpillantani valódi énjét: Saroltát, akinek őt a természet szánta - és talán csak a monogramja az, amelyben ez az őrjítő ellentét összebékíthető. A történet jelene az 1889 és 1901 közti időszak. V. S. "lelepleződése" után keletkező börtönnaplója, versei, feleségéhez írt kétségbeesett levelei, életének históriája és az őt vizsgáló orvos jelentései letehetetlen regénnyé fűződve mesélik el egy XIX. századi romantikus lélek hányattatott sorsát. Az 1848-49-es forradalom és szabadságharc, majd a kiegyezés utáni vágyak, csalódások és mitikussá álmodott emlékek és remények, az eltűnő-félben lévő nemesi és a fénykorát élő színházi világ, valamint a pezsgő kulturális élet a történet háttere. A világban a tudomány és a technika, a filozófia és a teológia forradalma zajlik, az emberben a hús és a lélek kémiája és biológiája csap össze a társadalmi megítéléssel. Érezhet-e, élhet-e férfiként az, aki nőnek született? Szerethet-e nőket úgy, hogy teljessé váljanak a szerelemben? Rakovszky Zsuzsa érzékeny időutazásra hív és a szerelem nyelvén kalauzolja olvasóját Vay Sarolta/Sándor történelmünkre örökített sorsának kényes kérdéseihez.

Mór Jókai - Dr. ​Dumany's Wife
It ​was about the close of the year 1876 when, on my road to Paris, I boarded the St. Gothard railway-train. Travellers coming from Italy had already taken possession of the sleeping-car compartments, and I owed it solely to the virtue of an extraordinarily large tip that I was at last able to stretch my weary limbs upon the little sofa of a half-coupé. It was not a very comfortable resting-place, inasmuch as this carriage was the very last in an immensely long train, and one must be indeed fond of rocking to enjoy the incessant shaking, jostling, and rattling in this portion of the train. But still it was much preferable to the crowded carriages, peopled with old women carrying babies, giggling maidens, snoring or smoking men, and hilarious children; so I made the best of it, and prepared for a doze.

Darvasi László - Vándorló ​sírok
Akár ​az ókori Kínában, akár a keresztes háborúk idején vagy éppen saját korunk groteszk díszletei között játszódnak Darvasi László történetei, van, ami mindegyik világban közös: a halottak bármikor föltámadhatnak. Néha csak az emlékek kísértenek, de a sírok szünet nélkül vándorolnak korokon és földrészeken át. A novelláskötet titkos főszereplője, Jézus, voltaképpen meg sem jelenik a könyvben, de föltűnik Júdás, Jézus névtelen sírásója és Malkus, a tudatlan katona, akinek levágják a fülét a Getsemáne-kertben. Saját életében Jézus-manöken mindenki: a reménytelen vágyakozások, a testi szerelmek, az elkerülhetetlen árulások világában nincs, akit ne hagyna el valaki, és aki ne várna valami bizonytalan megváltásra. Darvasi László új kötetében visszatér ahhoz a műfajhoz, amelyiknek az egyik legeredetibb és legkövetkezetesebb képviselője a magyar irodalomban: a Darvasi-novella nem rövid történet, hanem teljes világ, a hiányzó dolgok gazdag tárháza. Nem véletlen, hogy a kalandos elbeszélésekben megjelenő művészek - legyenek ókori festők vagy költők az újkor hajnalán - mindig azzal szembesülnek: az alkotásoknak igenis van hatalmuk, még ha ez a hatalom kiszámíthatatlan is. Ez az irányíthatatlan gazdagságú fantázia mozgatja a rejtélyes történeteket.

Tépő Donát - Árnyékkapszulák
Tépő ​Donát ötödik tételében ismét mélyre hatolunk az emberi elme legeldugottabb bugyraiba, felszínre kerülnek a lélek gyökereiben fészkelő nyers vágyak, őszinte érzelmek, hogy aztán fájdalomtól, tehetetlenségtől és kábulattól telítve sodródhassunk tovább szürreális jelen és jövővíziókon át az átlátszó valóság felé. Mindez persze a szerzőtől megszokott módon, köröm-szakadásig kapart reményekbe áztatott fajsúlysúlyos társadalomkritikával ötvözve.

Gyorffy_cim-ok
elérhető
14

Győrffy Ákos - Haza
"Aki ​emlékszik arra, milyen az időtlenség, örökre magányos marad ebben a világban." "Győrffy Ákos útra kelt, hogy elkísérje azt a titokzatos idegent, akit mindig is szeretett volna közelebbről megismerni. Saját ismeretlen énjének szegődött a nyomába, hogy megtapasztalja annak idegenségét. Bolyongásaik során emberekkel alig-alig találkoznak; annál inkább az embereknél is elevenebb természettel. Erdőkön, mezőkön, vizeken és sűrű bozótosokon át vezet az út. Ezek a tájak e könyvben a lélek tájai is. És ahogyan a külső és belső táj egyre jobban hasonlítani kezd, úgy kerül közelebb a szerző is ahhoz a titkos és nehezen fölfejthető élethez, amely saját élete mögött húzódik. A könyv végére már eldönthetetlen, hogy a szerző kíséri-e saját ismeretlen énjét, vagy az őt. Bárhogyan van is, többé nem tévesztik szem elől egymást. A kegyelmi pillanatokban pedig, amelyek e könyvben újra és újra feltűnnek, megkülönböztethetetlenek lesznek. E pillanatokról ad hírt Győrffy Ákos, akinek esszéíróként a műfaj legjobb magyar képviselői között a helye." (Földényi F. László) Győrffy Ákos 1976-ban született Vácon. Könyvei a Magvetőnél: Nem mozdul (2007) Havazás Amiens-ben (2010)

Parti Nagy Lajos - A ​hullámzó Balaton
Parti ​Nagy Lajos nem bánik kesztyűs kézzel a magyar nyelvvel: mindent kihoz belőle, ami kihozható. Szétszedi, majd összerakja a szavakat és kifejezéseket, abajgatja, csinosítja a nyelvet. Keze nyomán a legkopottabb szavak is megtelnek valami újfajta ízzel, s olybá lesznek, mint azok a nők, akik kivirágoznak, ha szeretik őket. És Parti Nagy szereti a szavakat, miképpen azok is őt. Maghajolnak előtte, vagy vigyázzba vágják magukat, s olyan is akad, amelyik a nyakába csimpaszkodik. Így kínálkoznak fel az író számára, aki "novellamakettekbe" rendezi őket, de úgy, hogy ezek a makettek lecsupaszított szerkezetükkel is egy nagyon ismerős, jóllehet kevéssé szerethető világot tárnak elénk. A roncsolt, tört, fiktív monológokban groteszk és szürreális, álomszerű és szociografikus, bizarr és fantasztikus motívumok fonódnak egybe, meghökkentő szókapcsolások, nyelvi bravúrok és szójátékok követik egymást. E grammatikai tér szereplői között találjuk többek között a nagy evészet sporbajnokát, a kukatúró öregasszonyt, a vízilénnyé átváltozó, rejtélyesen eltűnő munkásembert, és néhány, az új időkhöz kiválóan alkalmazkodó mesehőst is. Parti Nagy Lajos: nyelvkirály. A hullámzó Balaton: a nyelvkirályság.

Tiszperger József - Egy ​új élet
Korai ​éveiben megpróbált emberként élni. A vámpírok által gyártott szintetikus vért használta. Megpróbált boldogulni az üzleti világban. Könyvesbolt hálózatot üzemeltetett szülővárosában. Szerelmes lett egy lányba, és úgy tűnt minden jól alakul. Azonban a sors más utat szánt neki. Az ifjú Drakkar készen áll arra, hogy akár az életét is feláldozza az eszmékért, amelyekért harcol. Ekkor egy váratlan fordulat áll be az életében, és kap egy újabb esélyt. Ősatyja egy távoli iskolába küldi, ahol nem csupán új ismeretekre, hanem új barátokra is szert tesz. A helyi klán tagjai azonban ellenségesen fogadják. Egykori hőstetteit itt teljesen másként értékelik. Vajon hogyan boldogul Erik a teljesen ismeretlen környezetben?

Bánó Attila - A ​magyar nemes vitézsége
Bánó ​Attila e kötetében - az Árpád-házi királyok uralkodásától az 1848-49-es szabadságharcig tartó időszakból - azokat a nemeseket és főnemeseket mutatja be, akiknek vitézi cselekedeteiről, háborúkban, csatákban, portyázásokban, párviadalokban való részvételéről hitelt érdemlő feljegyzések, adatok maradtak fenn. Az egyes személyekhez kapcsolódó szócikkek árnyaltabbá teszik a magyar nemességről kialakult képet, és segítik az emlékezést azokra a hősökre, akik a harcokban bátran küzdöttek, s nem rettentek vissza a legnagyobb áldozat vállalásától sem.

Szálinger Balázs - Köztársaság
Szálinger ​Balázs új könyve különleges költői körutazás, mely napjaink Magyarországáról indul, hogy a három műnemen (líra, dráma, epika) és Róma birodalmán keresztül a közeljövő Budapestjére térjünk vissza. Szálinger nagy témája a közélet és a magánélet egymástól elválaszthatatlan egységellentéte. A feszült egymásrautaltságot humorral és iróniával, sokszor a történelem segítségével oldja fel, ez távolítja és nagyítja a Köztársaság tétjét: hogyan tudunk hitelesen megszólalni privát dolgainkról a nyilvánosság előtt? Hogyan lehet közünk saját magunkhoz a mindenkori többieken keresztül? Ezt járja körül több versciklusban és egy drámában, hogy a Háború című utópisztikus szerelmi verses elbeszélés zárja a könyvet. Napjaink Budapestje, látszólag minden rendben, mindenki rohan, teszi a dolgát, tehát semmi sincs rendben. Ugyanazon a napon robban ki a III. világháború és érkezik visszafordíthatatlan pontjához egy szakítás is. A Köztársaság Szálinger pályájának fontos állomása: összegzés és előretekintés egyazon mozzanatban. A költő játékos és termékeny lírai teret hozott létre, melyben a műnemek és a műfajok, a témák és a motívumok is változatos módon illeszkednek a kötet történetívéhez. A köztársaságok, a respublikák közös részeihez.

Keresztury Tibor - A ​készlet erejéig
Ez ​a könyv a megfigyelő élet­történetén átszűrt látlelet egy korszakról, s annak hőseiről. A hatvanas évektől máig tartó, egybefüggő alkonyati órán permanens dráma zajlik az összes létező színhelyen, ám mintha a szereplőket vígjátékhoz toborozták volna: mindegyik dől-borul, szorong vagy szórakozik. Így aztán minduntalan abszurd komédiába fordul a tragédia - hol a jeges rémülettől, hol a csillapíthatatlan röhögéstől szorul össze olvasás közben a torok. Keresztury összetéveszthetetlen hangú tárca-novellisztikája sokat tud a lentről és a fentről: az alámerülésről és a felemelkedésről, a vereség mibenlétéről, a lélek finomszerke­zetéről, a metsző irónia erejéről. Gyűjteményes könyve erős személyes hitelű, önkínzóan kíméletlen, mégis megejtően bensőséges leltár arról, hogy akkor most voltaképpen hányadán is állunk, miben bízhatunk. A kötet a korábbi, ma már hozzáférhetetlen könyvek anyagának legjavát tartalmazza, s az azóta keletkezett szövegekből is válogatást nyújt.

Takács Zsuzsa - A ​test imádása / India
Ki ​ne törekedne boldogságra? Mi mással foglalkozna a filozófia, a vallás, a költészet, a zene, mint a boldogság elérésnek gyakorlati kérdésével? Ki ne volna végtelenül szabad, ha nem fosztja meg eleve a választás lehetőégétől a hely, ahova született? Mert ha megfosztja is, de csak végül, azaz kijátszható módon, akkor már szabad. Pusztán ésszel nem belátható Tolsztoj halálosan megsebesült Andrejének a felhők járásán érzett megindultsága vagy a fiatal Rosztov gróf bokrokba, fák zöldjébe, földbe kapaszkodó eszeveszett öröme. Ahogyan naplójegyzetei, levéltöredékei alapján sem magyarázhatjuk meg, miért végzi Kalkuttai Teréz évtizedeken át India nyomornegyedeiben, minden józan belátás ellenére, karitatív munkáját. Akit - akár el is nevethetjük ezen magunkat - a halála után boldoggá avatnak. A test imádása című új kötet, és a még újabb még el sem készült kötet első ciklusa, az India a fenti kérdésre választ keresve fordul az ő vallomásaikhoz (is).

Kántor Péter - Köztünk ​maradjon
Kántor ​Péter új verseskötete megrendítően személyes könyv. Ez a megmentett személyesség mindig is jellemezte Kántor költészetét, a Köztünk maradjon nagy verseiben pedig intenzívebb mint valaha. A Köztünk maradjon gyászmunka és lírai napló. A könyv legerősebb ciklusát azok a gyászversek alkotják, melyeket édesanyja halála után írt a költő. Ezekben a darabokban Kántor egy személyben az anya emlékét felidéző gyermek és a saját életére is rápillantó, a hiányokat számbavevő, meglett ember. Emellett megszólal a közügyek iránt is érzékeny Kántor, hogy politikai-történelmi kérdésekben is költői választ, azaz nagyszerű verseket adjon. Ha még ehhez hozzávesszük a könyv ragyogó képverseit, elégikus dalait, filozofikus költeményeit, nyugodtan állíthatjuk, végtére is köztünk marad, hogy a Köztünk maradjon az év egyik legfontosabb irodalmi eseménye. Egy nagy költészet tetőpontja.

Bognar-b1
elérhető
3

Bognár Péter - Bulvár
Az ​utóbbi évek talán legerősebb költői hangja. Végre megint úgy tűnik, valamire mintha használható volna az avítt líra. Nem csak arra, hogy a költők egymást olvassák, plusz még néhány ügyeletes kritikus. Bognár Péter szemtelen és tehetséges. Veszélyes kezdés, mert a magyar irodalom egyiket sem szereti. Főként ezt a két dolgot együtt. Üdítően pimasz. És az a szertelenség sugárzik belőle, hogy a nyelvvel való játék egy jó buli. (Borbély Szilárd)

Covers_21569
elérhető
5

Ottlik Géza - Rádió
Ottlik ​Géza új, irodalomtörténeti szempontból is jelentősséggel bíró kötete javarészt eddig kiadatlan írásokat tartalmaz, amelyek az író hagyatékában, illetve a Magyar Rádió irattárában maradtak fenn. Valamennyi szöveg a Rádió számára készült, még a háború utáni első évek kezdeti, bizakodó légkörében. "Azokról a művekről akarok beszélni itt, melyekben a valóság a maga könyörtelen hitelességében jelenik meg, s egyben mégis izgalmasan, varázslatosan, vonzón. E kettős természeténél fogva azt érjük el, hogy kedvet kapunk az élethez..." Ottlik, miközben másokról mesél izgalmasan és ma is újszerűnek tűnő megközelítésben, ha közvetve is, de leginkább magáról, s írói ambícióiról vall. Az írások az életművön belül leginkább a szerző legkedvesebb könyvéhez, az 1980-ban megjelent Próza című kötetéhez kapcsolódnak. Az olvasót jegyzetek és névmutató is segíti a könnyebb tájékozódásban.

Poczai Péter - In ​medias rēs
In ​medias rēs, latin kifejezés jelentése „a dolgok közepébe vágva” egy olyan írói technika, amelynél az elbeszélés a történet közepén kezdődik. A későbbi eseményeket az alkotó gyakran visszapillantások alapján mutatja be. A technika elnevezése Quintus Horatius Flaccus (Kr.e. 65 - 8) római költőhöz köthető, aki Ars Poetica (kb. Kr.e. 13) címen ismert tankölteményében azért dicséri Homéroszt, mert a trójai háború történetét nem Léda tojásától kezdve meséli el, hanem rögtön az események sűrűjébe (in medias rēs) vezeti az olvasót. Az irodalomtörténetben számos példája akad e narratív technika alkalmazásának, mint a portugál Luís Vaz de Camões: Lusiadák (1572) c. alkotása vagy John Milton: Elveszett paradicsoma (1668). A technika alkalmazása nem csak az eposzi költeményekre korlátozódik, gondoljunk csak „A három almafa” történetére az Ezeregyéjszaka meséiből vagy akár a modern novellisták William Faulkner és Toni Morrison műveire. Az in medias rēs technikának a filmművészetre is nagy hatása van. Stanley Kubrick Lolita (1962) c. film adaptációja in medias rēs kezdődik, míg az eredeti novella nem. Napjaink egyik legnépszerűbb rendezője Quentin Tarantino is gyakran nyúl e módszer alkalmazásához. A jelen kötetben a költő visszapillant élete korábbi eseményeire mely során számos kép és élethelyzet elevenedik meg a hétköznapokból. Megtudhatjuk, mit csinál a keszthelyi Festetics parkban a magányosan álló ginkgo fa vagy milyen költői szemmel egy hosszú vonatút. A kötet különlegessége, hogy olvasható benne négy igen korai vers is, ami a kötet legvégén kapott helyett.

Koltay-Kastner Jenő - Juhász Zsuzsana - Magyar-olasz szótár
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.

Szilasi László - Szentek ​hárfája
Szilasi ​László könyve, a _Szentek hárfája_, történelmi regény és intellektuális krimi. A múlt század húszas éveiben kezdődő történet mesélői egy korabeli gyilkosság hátterét, indítékait akarják felderíteni: miért ölte meg a haragosi Nagytemplomban Omaszta Mátyás módos gazdát Grynaus Tamás diák, hová tűnt a helyszínről a holttest és az elkövető, és hogyan változtatta meg egy közösség életét ez a bűneset. A regény szerkezete követi ugyan a magyar irodalomból is jól ismert történetmesélési hagyományt, mely szerint ,,ahány elbeszélő, annyi történet", de a különböző szemszögek elsősorban az időbeli eltolódásból erednek. A húszas, az ötvenes és a nyolcvanas évek során felbukkanó önjelölt nyomozók más és más előtörténettel indulnak a nyomok és a múló idő nyomába.

Spiro_magtar
elérhető
32

Spiró György - Magtár
,,Élők ​és holtak között a társalgást nem lehet megakadályozni, erre való az irodalom." - jegyzi meg új könyvében Spiró György, aki nemcsak nagyszerű író, hanem remek olvasó is. Egyaránt jellemzi a kamasz kíváncsi-kutakodó szenvedélye és a sokat látott ember rezignált józansága - a szerző tömör, pontosságra törekvő, gondolkodói és írói stílusával párosulva mindez a Magtárt különlegesen gazdag szellemi és személyes olvasmánnyá teszi. Ami összeköti a pontosan megrajzolt portrékat, a legfontosabb olvasmányélményeket, a színházról szóló emlékezéseket, a Kelet-Közép-Európát, a mindenkori provinciákat és napjaink Magyarországát taglaló elemzéseket, az Spiró egyszerre tárgyszerű és szubjektív érdeklődése, viszonyulása a fentebbi témákhoz. Így elevenedik meg Major Tamás és Molnár Gál Péter ellentmondásos alakja, lesz kedvünk újra vagy inkább először olvasni Spiró ajánlatára a magyar irodalom elfelejtett remekműveit Jókaitól Mikszáthon át Móriczig, átgondolni, hogy mi a Csehov-darabok titka, és hogy hol is vagyunk valójában, hogy hol is lehetünk otthon.

Megtagadva-cimterv-9-page-001
elérhető
61

Kováts Judit - Megtagadva
_„A ​múlttól nem lehet szabadulni. Szembe kell vele nézni.”_ A történet 1942-ben kezdődik. A kamasz Somlyói Anna és barátnői nem a háborúval vannak elfoglalva, hanem inkább a szerelemmel. Eleinte Horthy Miklós fiába, a fiatal és fess repülőtisztbe szerelmesek, fényképét titokban maguknál hordják. Ám a plátói rajongás után az utolsó gimnáziumi évek meghozzák Anna számára az igaz szerelmet egy gyerekkortól ismerős fiú, András személyében. Sajnos azonban ez a szerelem beteljesületlen marad, mivel a közelgő háború elszakítja őket egymástól. A front közeledtével az emberek egyre több időt töltenek a földalatti búvóhelyeken, a lányokat a családok minden létező trükkel igyekeznek elrejteni a szovjet katonák elől: Anna hosszú hetekig megússza, ám egy napon mégis elkapják, attól fogva rendszeresen, szinte naponta megerőszakolják. Később pedig elviszik ,,jóvátételi munkára" is, ahonnan hetek múlva sikerül megszöknie. Kováts Judit az ,,oral history" elkötelezett művelőjeként hosszú éveken keresztül készített interjúkat szemtanúkkal a háborúról, a frontról, az orosz megszállásról, majd a kuláküldözésekről, a kollektivizálásról. A huszonhárom személlyel készített, közel száz órás anyag egyik fontos forrása lett a regénynek, melynek témája a második világháború, narrátora pedig egy nyolcvanöt éves asszony, aki '44-ben érettségi előtt álló diáklányként élte át az eseményeket. Az írás az ő kettétört életén keresztül mutatja meg a háborút úgy, ahogy a levéltári forrásokból és történelemkönyvekből sohasem ismerhetjük meg. Somlyói Anna fiktív személy, azonban minden, amit elmond megtörtént, igaz esemény. A dokumentarista látásmód minimalista stílust eredményez, Kováts csak láttatja az eseményeket, mintegy elénk tárja a valóságot, a tanulságokat nekünk kell levonnunk. A tények makacs dolgok: az események kommentárok nélkül követik egymást, a tettek beszélnek az elvek helyett. Mindenki a végsőkig redukált létben igyekszik életben maradni, vagy épp egy aprócska előnyt kicsikarni magának, amely lehet, hogy éppen az életet jelenti. A múlttal való szigorú szembenézésre sarkall ez a könyv, és bár olvasmányként is izgalmas, érdekfeszítő alkotás, jelentősége túlmutat az irodalmon.

Spiro_kerengo
elérhető
19

Spiró György - Kerengő
Az ​író - regényéről: "Ennek a regénynek az ötletéből először húszéves koromban írtam novellát. A barátaimnak tetszett, és Utassy József azt mondta: »Jó, hogy ez egyszer meg van írva. Belenyúltál Ady torkába, és megmarkoltad a szívét.« Nem sokkal ezután abbahagytam a novellák gyártását, úgy találtam, hogy nincs novella-szemem. Pár évvel később drámát kezdtem írni az ötletből. Az első felvonás fele már készen volt, amikor feljött hozzám egyik barátom, akinek orvos létére kegyetlenül biztos az ízlése, elolvasta, elszörnyedt, és rám parancsolt, hogy azonnal hagyjam abba. Abbahagytam. Nem hittem volna, hogy egyszer, számomra a legváratlanabbul, regény lesz belőle, és még kevésbé gondoltam, hogy már nem sok köze lesz Adyhoz. Azt hiszem, első regényből főleg az derül ki, mit tekint az író hagyományának. Meggyőződésem, hogy mindent ott kell folytatni, ahol a legnagyobbak abbahagyták. Persze az ő minőségükhöz nagyon nehéz felvergődni. Nekem még nem sikerült. De, mert nehéz, megpróbálom. Ezek után talán érdekli az olvasót, mi történt egy magyar kisvárosban 1899 decemberének elején, kedden."

Hajnal Mária - Cseppek ​és csillagok
"Nem ​gondolnám, hogy író lennék. Csak egy nő, aki rendszerbe szedte az élményeit, és mérleget készített" - vallja Hajnal Mária, e kötet szerzője. A sorait olvasván mégis úgy érezzük, helyettünk ír, gondolatai a mi töprengéseinknek adnak új irányt. Megtanít minket arra is, hogy nem maga a cél a fontos, hiszen annak csak az addig megtett út ad értelmet, amelyen "cseppek" és "csillagok", bánatok és örömök, sikerek és kudarcok között kell egyensúlyoznunk. Írásának egyéni ízt kölcsönöz roma identitásélménye, amelynek köszönhetően tanulságos módon oszlatja el a sorstársaival kapcsolatosan rögzült homályt: "Nagyon komoly zavar van az emberek fejében rólunk. [...]Mindig mindenkinek van egy osztálytársa, egy szomszédja, egy barátja, egy munkatársa..., aki roma volt, s ők bőszen hangoztatják, hogy a fehérek között is vannak szemét emberek, az ő ismerősük viszont szorgalmas volt, és tiszta. Elképzelésük nincs, mennyire sablonosak és bántók és szánalmasak ezek a szavak." Kliséktől mentes, megragadóan őszinte könyvében Hajnal Mária nemcsak minket késztet arra, hogy mérleget vonjunk - ő is ezt teszi. Mit is kívánhatnánk? Talán, hogy értő olvasók kísérjék figyelemmel rögös útját...

Hajdú Éva - Szüzek ​a kuplerájban
A ​Szüzek a kuplerájban meséi egyszerű, de igaz történetek. Az Élet-változás is rólam szól. Az a tapasztalom, hogy a belső erő csakis abból fakad, ha szeretem magam. Számomra ez a legnehezebb. Hiteles életünket nem kívül éljük, hanem belül. Lehet, hogy néhol nevetséges vagyok, de nem baj. Hiteles akartam lenni. Mert az igazi életünk ott van valahol nagyon mélyen. És ez az élet kíméletlenül ránk tör a mélyből. Ha akarjuk, ha nem. Ezzel a masszával pedig valami értelmeset, valami újat kell kezdenünk. Ha sikerül, akkor élünk. Ha nem, azt valami másnak hívjuk. Ezek a történetek rólam, talán rólunk szólnak.

Kollekciók