Ajax-loader

Rukkola könyvklub - választható könyvek

Az Rukkola Könyvklub tagjai ezekből a könyvekből választhatnak maguknak.


Bonaca_bor_1_281_29
elérhető
6

Nicol Ljubić - Bonaca
Robert ​csöndes történészdiák Berlinben, akit soha nem foglalkoztatott horvát származása, mígnem egy nap találkozik a szerb Anával. Egymásba szeretnek, az idill azonban nem tart sokáig. A gyanú, hogy a lány kettős életet él, csakhamar beigazolódik. Ana apját, a korábbi egyetemi tanárt azzal vádolják, hogy bűnrészesként részt vett szerbiai muszlim családok meggyilkolásában. Robert a hágai bíróságra utazik, hogy nyomon kövesse a büntetőpert – és hogy választ kapjon a kérdéseire: Šimić tényleg elkövette-e azt az ördögi bűntettet, amely miatt most háborús bűnösként áll a bíróság előtt? Hogyan férhet össze ez az aljas tett az imádott apa, anglisztikaprofesszor és elismert Shakespeare-kutató alakjával? És ami ennél sokkal lényegbe vágóbb: Vajon a szülők bűnei átszállnak-e a következő generációra? És vajon legyűrhetik-e a múlt terhei a szerelmet?

L. A. Langeveld - Az ​utolsó Rákóczi
Rejtély? ​Mítosz? Valóság? Fikció? Okkultizmus, spiritualizmus, névanagrammák, beavatások, Mediciek, a rózsakeresztes Signor Gualdi, a máltai lovagrend feje, Hompesch herceg, gróf Tzarogy? Vagy Ragoczy? Kabbalista? – És sorolhatnánk még a lehetőségeket, amelyek az alkimista, diplomata, kalandor, kémikus, feltaláló, költő, zeneszerző, orvos, látnok Saint-Germain élettörténete kapcsán felmerültek a kortársak és az utókor fejében. Néhányan az 1789-es francia forradalom egyik titkos szellemi atyjának is vélik, az mindenesetre bizonyos, hogy jóslatban előre jelezte a királynénak a forradalom kitörését, a királyi család pusztulását és a Bourbon-ház bukását. A gróf okkult tudásának forrása homályba vész. Azonban úgy tűnik, hogy nem csupán a legmélyebb bölcsességnek volt birtokában, hanem azt a gyakorlatba is maradéktalanul átvitte. Tökéletesen jártas volt a keleti filozófiákban. A legtitokzatosabb talán az, hogy a halálának hivatalos dátuma után többen látni vélték és találkoztak, beszélgettek vele. Tőle eredeztették a „szabadság–egyenlőség–testvériség” eszméjét, melyet aztán egyik későbbi társadalmi vagy egyéb mozgalom sem tudta teljes mértékben kibontakoztatni. A húszas években a német-svájci Langeveld járt utána a „köd”-nek, és megírta az azóta is egyedülálló életrajzot, mely most jelenik meg először Magyarországon. Fordította Nagy Nóra.

Szappanos Gábor - A ​királynő mélyén
Két ​mindenre elszánt, kéjvágyó kalandor mérkőzik egymással életre-halálra, hogy eldöntsék, melyikük az igazi. Ugyanis mindketten ugyanannak a több ezer éves irodalmi hősnek mondják magukat, aki sorra-rendre feltámad halottaiból. Először egy budai orgián hozza őket össze a sors, majd kétezer évet repülnek vissza a múltba, egy azóta letűnt kultúra központjába, a nabateusok lakta Petra városába...

836301_5
Görög-római ​mythologia Ismeretlen szerző
elérhető
5

Ismeretlen szerző - Görög-római ​mythologia
Csiky ​Gergely (1842-1891) a 19. század, de teljes magyar literatúránk egyik legjelentősebb drámaírója, műfordító, a Kisfaludy Társaság másodtitkára, a Magyar Tudományos Akadémia (MTA) levelező tagja volt. Előszeretettel foglalkozott római és görög klasszikusok munkáival. 1879-ben Párizsba utazott, hogy az ottani színjátszást tanulmányozhassa. Innentől érezhető művein a francia tézisdráma hatása, valamint színműírói technikájának átalakulása. Drámai munkáit a kor nyugatos felfogása szerint nemesítő és szórakoztató céllal írta. Sok tekintetben a 20. századi színpadi szerzőink (Bródy Sándor, Szomory Dezső, Herczeg Ferenc, Molnár Ferenc) előfutára lett. A jelen műve a magyar művelődéstörténet páratlan alkotása, benne összefoglaló képet nyújt a görög és római mitológia szereplőiről, s miközben az istenek történetét közérthetően meséli újra, kitekintünk az egyiptomi, a szláv és a germán mitológia aspektusaira is, valamint az egyes mondakörök közötti kapcsolatra. A gazdagon illusztrált kötetet bátran ajánljuk az ifjabb olvasóknak is, akik csak most ismerkednek az ókori mondakörök bámulatos világával.

Adalbert von Chamisso - Schlemihl ​Péter csodálatos története
A ​könyv műfaja nehezen meghatározható. Maga Chamisso így vélekedik róla: „…a nyáron írtam magam szórakoztatására és egy barátom gyermekeinek mulattatására a Schlemihl Péter-mesét…”, vagyis a szerző meseként határozta meg írása műfaját. Péter eladja az árnyékát egy különleges megjelenésű, szürke úrnak. Hamarosan azonban rá kell jönnie, hogy az árnyék hiánya teljesen kizárja őt az emberi társadalomból. Környezete felismeri fogyatékosságát, félni kezdenek tőle vagy kigúnyolják. Hányattatásai végén az ördög kész visszaadni árnyékát, de cserébe a lelkét kéri. A Tarandus Kiadó hatodik könyvének végén az olvasó elgondolkodva ejtheti ölébe az izgalmas, Fabó Attila László által gondosan illusztrált mesét.

Molnár Csaba - A ​három kristály legendája
Sam ​Bostonban éli a tízévesek mindennapjait: iskolába jár, barátaival baseballmeccset néz, lefekvés előtt képregényeket fal. Fogalma sincs róla, hogy ruhásszekrénye időnként rejtélyes átjáróként szolgál. Más korokban és világokban Moróc, a háromkarú, fehér bundás gun hatalmas rákszörnyekre vadászik. Kacor, a szépséges szárnyas szlim lovag pedig egy sárkány megleckéztetésére indul. Életük mindörökre megváltozik, amikor a köztes világból érkező alakváltók arra kérik őket, induljanak veszélyes küldetésre egymás világaiban. Útjukat számtalan akadály nehezíti. Rákszörnyek, a szlimek és a sárkányok közt kirobbanó háború, a bostoni rendőrség és az FBI. Feladatuk egyszerűnek tűnik: egyetlen nap leforgása alatt kell megtalálniuk a világtengely mentén elmozdult kristályokat, különben a három világ széthullik az univerzumban. Mi célt szolgálnak a kristályok? Miért kell őrizni őket? Mi az a világtengely? Kicsodák a primorok, ezek a különös alakok? Kik esznek szoszát, kik isznak tulát?

Lovik Károly - A ​kertelő agár
Lovik ​Károly mindent tud a körülötte nyüzsgő világról, a lovat és agarat futtató dzsentriről, a katonatisztről, az istállótulajdonosról, a mágnásról, a hivatal bástyái mögött magát elsáncoló és utóvédharcait vívó, birtokot elmulató-elkártyázó, tőzsdéző és panamázó vidéki nemesúrról. A romantikus szerelmek után a fél világot becserkésző ködlovagot éppen olyan jól ismeri, mint az érdekházasságba kapaszkodó aranyifjút, a dúsgazdag pesti polgárt éppúgy, mint a polgárosodásra kész, okos és számító nemesifjút. És jól ismeri a ragyogó asszonyokat, az unatkozó, a beletörődő, a lázadó, az érzelmesen epekedő, a számítóan csábító nőket is mind, akik e férfiak bűvös körében élnek. Stíluskészsége, ötletessége a szerkesztésben, gazdag képzelőtehetsége a századelő egyik legkiválóbb novellistájává teszi. Nagy tehetsége, finom iróniája, fölényes tartózkodása megmentette attól, hogy Mikszáth epigonja legyen; kitaposatlan utakon jár, melyek azután Móricz és Krúdy útjaiba torkolltak. A kötetet vadásznovellák, kastélyokban, kúriákban játszódó szerelmi történetek alkotják.

Bagoly
elérhető
16

Réti Atilla - Bagolyvár
Bő ​tucat novellát takar a "Bagolyvár", ez a szellemi "udvar", melyben egyszerre van jelen a hagyománytisztelet, a múltidézés, a magántörténelem és az írói elődök meg- és felidézése. Az elsőkötetes Réti Atilla nem tesz mást, csupán mesél. Mesél el- és letűnt dolgokról, eseményekről, tragédiákról, családi drámákról, melyek itt, Kelet-Közép-Európában estek és esnek meg velünk, esendőkkel, ősökkel, felmenőkkel, térben Erdélytől Mosonmagyaróvárig, Lengyelországtól Csallóközig, időben pedig a Monarchiától egészen napjainkig, nagyobb látleletben az ókori bölcsektől a jelenig, e kusza és sajátos, szintén kelet-közép-európai, rendszerváltozásunkig. Vagy módszerváltozásunkig? Fikció és valóság, történetek és vallomások, családi legendáriumok és udvari pletykák: Bagolyvár kicsit (vagy nem kicsit) a miénk is, hiszen a történetek allegorizálnak, a történetek kitekintenek... és összefüggenek és panorámaképpé rendeződnek. És tudjuk, történelem nincs, csak történetek vannak. Réti Atilla történeteit érdemes olvasni. Érdekes olvasni. Ezt bizonyítja a tucatnyi megjelenés rangos lapokban, novellapályázatok első helye (a mű benn a kötetben), és a megírt-megélt-megidézett múlt egyedi interpretálásnak nyelvi igényessége. A kötet ékes bizonyítéka a műfaji megújulásnak: tárcára (tárczára) már- és mégpedig szükségünk van!

ifj. Gaál Mózes - Mildi ​meséi
A ​valaha igen népszerű, és méltatlanul elfelejtett író a 20-as években jelentette meg gyönyörű, romantikus mesefüzérét Mildi meséi címmel. A mesék az árva, jó és ártatlan Mildi hosszú vándorútjáról szólnak, aki sok-sok kaland és megpróbáltatás után elnyeri megérdemelt boldogságát. A nagy mesekönyvet Kovács Tamás romantikus hangvételű egészoldalas illusztrációi díszítik.

696915
elérhető
9

David Wagner - Élet
Nem ​halni meg. Élni tovább. Egy másik élet által. Egy gyermekért. A hívás nem sokkal kettő után érkezik, és egy hang azt mondja: W. úr, van egy alkalmas donorszervünk az ön számára. Ez az egyszerű mondat nem csak a külső események láncát indítja el, hanem a belső világ is felbolydul: öröm és félelem, várakozás és türelmetlenség, élni akarás és halálvágy vegyül és váltakozik egymással. Részesei leszünk egy ember emlékeinek, küzdelmeinek, képzelet- és gondolatvilágának, rácsodálkozunk szinte határtalan türelmére, és jót mulatunk finom humorán, amellyel még a legkínosabb pillanatokat is elviselhetővé, sőt néha élvezetessé varázsolja. Miközben olvasunk, és egyre jobban bevonódunk a történetbe, észrevétlenül önmagunknak is föltesszük mindazokat a Nagy Kérdéseket, amelyek a halál árnyékában a fiatalemberben is fölmerülnek. Mérlegeljük válaszait, s azt is, hogy mi hogyan viselkednénk, mit gondolnánk hasonló helyzetben – és mire a könyv végére érünk, már soha többé nem úgy tekintünk az életünkre, ahogyan azelőtt. „Megint rajta vagyok a listán, gyűlik a várakozási időm. Minden nappal nő a valószínűsége, hogy meghalok, minden nap egy nappal közelebb visz a halálhoz. Mégis minden nap növeli az esélyt a túlélésre. A lista iróniája. Meghal előttem valaki, nő az esélyem. És tudom, ha te nem halsz meg, én fogok meghalni… Szeretném, hogy meghalj? Nem, nem szeretném, akárhol, akárki vagy is, hogy elgázoljanak valahol, vagy kirepülj egy szélvédőn, neki egy fának. Nem akarom, hogy megpattanjon egy aneurizmád, nem szeretném, hogy bármilyen módon halálodat leld. Tulajdonképpen nem szeretném. Mégis kitépkedem a halálesetekről szóló híreket az újságból, egy mappában gyűjtöm őket.” DAVID WAGNER 1971-ben született, Berlinben él. A 2000. évben debütált Meine nachtblaue Hose című regényével. Azóta több műve is megjelent: egy elbeszéléskötete Was alles fehlt címmel, Spricht das Kind című prózakötete, esszégyűjteménye, a Welche Farbe hat Berlin, és egy regény, a Vier Äpfel, amelyet 2009-ben jelöltek a Német Könyvdíjra. A szerző számos díjat nyert, többek között 1999-ben a Walter Serner-díjat az egyik novellájáért, 2001-ben pedig a Georg K. Glaser-díjat. Új könyve, az Élet 2013-ban elnyerte a Lipcsei Könyvvásár díját.

Akos Kirsch - The ​Zeus mystery
Dark ​secrets lying dormant on the island of Crete. Ilias Venizelos, an Athenian detective, is invited to attend at the opening of a modern holiday center. At this point he does not suspect that soon he will have to deal with brutal murders and mysterious disappearances. An ancient myth comes to life, mysterious night lights appear while the policeman is torn between two woman. The case becomes more and more life-threatening as he digs deeper into the crimes. He will need every strenght and cunning he possess to survive and solve the mystery.

Gracza György - A nevető Magyarország I.
I. Ferenc császárról, aki a magyar jakobinusokat végeztette ki, tartotta fenn a szóhagyomány ezt a jellemző kis történetet. Ferenc császár valami terhes nagy adó kivetése után kérdezi a kancellárjától: - Mit csinálnak a magyarok? - Esznek, isznak, dáridóznak, - válaszol a kancellár. - Akkor hát nincs semmi baj! - nyugszik bele a császár és újabb adót rak a magyar nemzet vállaira. Az új adó után megint csak a kancellárhoz fordult: - Nos, mit csinálnak a magyarok? - Dikcióznak, protestálnak! - jelenti a kancellár. - Se baj, hadd dörögjék ki magukat! - jegyzi meg az uralkodó, s még egyet csavarint az adó­présen. Ezután ismét kérdi: - Hát most mit csinálnak a magyarok? - Hallgatnak és isznak! - hangzik a jelentés. - Akkor már baj van! - kiált fel az uralkodó. - Most már csakugyan dobni kell valamit a magyarnak. S csakugyan 1824-ben, tizenhárom évi önkényuralom után, összehívta a magyar ország­gyülést.

Bálint Anna - Erdélyből ​Görögországban
Az ​„Erdélyből jöttem, Görögországban élek”, vagyis röviden „Erdélyből Görögországban”, egy igaz történetre alapuló romantikus regény. A szerző Görögországi élete első szakaszának történéseit írja le. Mesél arról, hogyan tanult egy Erdélyi egyetemen, hogyan lett szerelmes egy görög fiúba, hogyan házasodtak össze, költözött ki görög földre és milyen volt az élet a görög családban. Arról is mesél, hogyan kezdte a házasság alapjait pont az gyengíteni, ami összekötötte őket eredetileg, a másik „idegensége”. Majd arról is szó lesz, hogyan lesz keréktörés, hogyan lép egy harmadik az életükbe és milyen drámai körülmények vezetnek a végleges szakításhoz. A könyv sok érdekességet tartalmaz a görögökről, szokásaikról, ismeretlen falukról, vidékekről, kihagyhatatlan olvasmány azoknak, akik szeretik Görögországot.

Ragyog%c3%a1s
elérhető
0

Csonka Edit - Ragyogás
Egy ​icipici helyről ered mesém története, Amit egyenesen úgy hívtak, hogy Kisberkenye. Ugye milyen szépen is kapta ezt a nevet, Talán, mert kis központja volt a sok rekettyésnek. Csodálatos kis falucska a természet szépségével, Dombok, erdők, mezők, rétek a Tarna ékességével. Ahol még a lakosság is olyan elégedett, Hogy még a levegőben is érezni lehetett az egymás iránti őszinte szeretetet.

Oliver Herford - Confessions ​of a Caricaturist
Not ​squirrels in the park alone His love and winter-kindness own. When Literary Fledglings try Their wings, in first attempt to fly, They flutter down to Franklin Square, Where Howells in his "Easy Chair" Like good Saint Francis scatters crumbs Of Hope, to each small bird that comes. And since Bread, cast upon the main, Must to the giver come again, I tender now, long overtime, This humble Crumb of grateful rhyme. (See Frontispiece)

581772
elérhető
5

Heinrich Heine - Útirajzok
"Az ​ötrészes "Útirajzok" két, leginkább izgalmas része (Az Északi-tenger és a Münchentől Génuáig) jelenik meg az irodalmi útikönyvek között Benedek Marcell csodálatos fordításában. Heine 1824 és 1831 között utazta be Európát, majd vetette papírra élményeit. A romantika Európájának valós tükre a napló, benne a szellem örök jogairól elmélkedik, s a világot keresztes pókként dogmáival rabságban tartó egyház uralma és a nemesség üres dölyfje ellen lázad. A szabadság eszményének híve, írása politikai-esztétikai hitvallás is egyben, melynek hatása lángként futott keresztül a korabeli Európán, Párizstól Magyarországig, Itáliától Írországig. A leírásokat nevezhetnénk akár naplónak is, hiszen bennük elsősorban az élmények sorakoznak, a megismert tájak és emberek plasztikus leírásai, ugyanakkor az írói fotográfia mindvégig kiegészül a lejegyző emlékeivel, gyerek- és ifjúkori képeivel. A retrospektív láttatás valamint a kor- és kórkritika kettőse sajátos lüktetést ad a beszámolónak, nem véletlen, hogy az irodalomtörténészek szerint Heine írása fontos állomás az életműben, egyáltalán az alkotói tevékenységében; benne már megfogalmazódik a szabadságvágy, a forradalom várománya, a haladást dicsőítő elvárás, egyszóval mindazon szellemiség, amely miatt Heine már 1831-ben Párizsba emigrált, miután írásait Németországban nemkívánatossá tették." (a Kiadó)

Forgács Katalin - Híres ​ember írta...
Magyar ​írók és költők, hercegek, grófok, zeneszerzők, tudósok, a hatalom birtokosai, kémek és színészek: ki ne lenne kíváncsi arra, hogy a kézírások, levélrészletek és aláírások alapján milyen ember lehetett egyik-másik "híresség"? Vagy fordítva: mennyire árulkodik az írás mindarról, ami a személyiségben lakozik? Csak néhány név kedvcsinálóként a három tucatnyi elemzésből: Léda, Radnóti, Móricz, Márai, Szabó Magda, Báthory Erzsébet, Diana, Casanova, Ulickaja, Freud, Bismarck, Sztálin, Mata Hari, Marlene Dietrich, Greta Garbo, Latinovits Zoltán... és még folytathatnánk a sort. Forgács Katalin a grafológia eszközeivel enged bepillantást egy-egy jellemrajzba, s csak ígérhetjük: a kötet olyan titkokat fed fel, amelyekről az utókor nem tudott. "Arra törekedtem, hogy a bemutatott személyiségek jellemrajzát teljesebbé tegyem a tudatos és a tudattalan régiójából származó észlelésekkel. Bizonyára színesebb lesz a kép Lédáról, a múzsáról vagy Hillary Clintonról, a külügyminiszterről. Felbukkannak a zsenire jellemző jellegzetességek a Bartók Béla életútját kísérő írásokban. Casanova pedig más beállításba kerül az írásképe alapján. Láthatóvá válnak a híres emberek eddig láthatatlan tulajdonságai az életrajz és az írás összevetésével. Kevés módszerünk van a tudatos és a tudattalan együttes feltérképezésére, a grafotudomány erre kiváló lehetőséget kínál.

Fábián György - Mária-fegyver
Minden ​városnak vannak titkai. Olyanok azonban, mint Győrnek aligha! A felszín alatt harcok dúlnak. Csak az összefogás segíthet. A magyar katonai titkosszolgálat, a Vatikán, az MI6 is elküldi dörzsölt ügynökeit a négy folyó találkozásához, hogy megszerezzék a titokzatos Mária-fegyvert. Csatlakozik hozzájuk a minden lében kanál újságíró. Küldetésük sikerét már az első pillanatban gyilkosságok, gátlástalan hazugságok nehezítik. A város alatti titkos labirintusban, a közeli Pannonhalmán is folyik a hajsza. Kiderül, a titkosszolgálatokat azért foglalkoztatja a fegyver megszerzése, mert attól tartanak, rossz kezekbe kerül. A Sötétség Lovagjai, akik már évszázadok óta készülnek arra, hogy lángba borítsák a Földet. Az ellenük folytatott harchoz segítőkre van szükség. Kiderül, kik tartoznak Győrben a Titkos Fény Szövetséghez. Az idővel is versenyt futnak az ügynökök, hiszen a NATO bombázó csak arra vár, gyilkos terhét mikor dobhatja a városra? Hajsza időn és téren át! Ki és miért hozta létre a Mária-fegyvert? A titkok megfejtésében nagy szerep jut az egyetemnek és kutatóinak, a volt és regnáló polgármesternek, a város püspökének, továbbá Pannonhalma főapátjának is. A Mária-fegyver megtalálása kulcsfontosságú ahhoz, hogy Győr továbbra is élhető legyen!

Abafi Lajos - A ​szabadkőművesség története Magyarországon
A ​szabadkőművesek szövetsége a XVIII. században minden kulturális intézményére, egyházi életére s iskoláztatására, irodalmára s egész szellemére oly nagy, sőt gyakran döntő befolyást gyakorolt, hogy annak számos eseményét alig lehet teljesen megérteni, ha a szabadkőművesek működését tekintetbe nem vesszük. Irodalmunkban eddigelé egyetlen oly mű sem volt, mely a XVIII. század hazai szabadkőművességének történetét, szervezetét, irányeszméit és működését ecsetelte volna. - írja a könyv szerzője. Abafi Lajos, eredeti nevén Aigner Lajos (Nagyjécsa, 1840. február 11. - Budapest, 1909. június 19.) magyar könyvkiadó, irodalomtörténész, bibliográfus, lepkész és a magyar szabadkőművesség történetírója.

Szappanos Gábor - Boldog ​Szindbád pokoljárásai
Az ​utazóregény a legnépszerűbb műfajok egyike az egész világirodalomban. Szerzőik nemcsak felfedezetlen tájakra, idegenségük miatt furcsa emberek közé és izgalmas kalandokba vezetik olvasóikat, de megnyitják az ember legbelső – szép, rút, csodálatos és hátborzongató – világának kapuját is. A belső menny és pokol kapuit. Az egyik legismertebb vándoralakot, Szindbádot sokan tollhegyre tűzték már, ám Krúdy alaposan átformálta az Ezeregyéjszakában született figurát: a bohém, léha, óvatos nőfaló a múltjába, az emlékeihez, a szerelemeihez utazott vissza újra meg újra. Szappanos Gábor regényében azonban ismét új életre kel, szürreális, groteszk, a realizmuson inneni és túli, csodákkal teli világ mezsgyéjén egyensúlyoz – és legizgalmasabb utazásai nem a „koponyája körül”, hanem azon belül történnek vele… „A Boldog Szindbád pokoljárásai önállóságot, ihletettséget, hagyományainkhoz való (valló!) hűséget egyképp mutat. A klasszikusokat tovább kell fejleszteni! Krúdy büszke lenne ilyetén önálló-fejlesztő utódra. Mély és szórakoztató könyv, egy beváltott ígéret megfelelő folytatása, a határ a maga nemében a csillagos ég.” (Tandori Dezső)

Christian Pahlavi - A ​homokóra szemcséi
Az ​iráni uralkodóház titkai, avagy az iráni sah unokaöccsének elképesztő sorsa. A kuriózum könyv 2011 őszén jelent meg Franciaországban, a szerző szülőhazájában. Az 1941-ben, Párizsban francia anyától és egy ott állomásozó német katonaorvostól született Christian nagyon is későn szerez csak tudomást az eredendő „bűnről”, amelynek létezését köszönheti. Mikor ötéves lesz, sugárzóan szép anyja feleségül megy az iráni sah öccséhez, Ali-Reza Pahlavi herceghez, a császári hadsereg századosához. Ali-Reza saját gyermekeként ismeri el Christiant, aki így a perzsa korona potenciális várományosa lesz… Tízéves korában a „kis fritzképű francia fattyú” családjával Párizsból Teheránba költözik, ahol a sah udvarában alaposan belekóstol a keleti kényelembe, és a perzsa főváros kozmopolita aranyifjúságának életét éli egészen az 1979-es iszlám forradalomig... A memoár, amelyet az olvasó a kezében tart, egyszerre kor- és családtörténet, fotó a hidegháborús időkről és bepillantás az iráni uralkodó elit mindennapjaiba. Christian Pahlavi írásában mesterien elegyedik az elegancia és a humor, tanúságtétele segítségével jobban megérthetjük ezt a titokzatos és hermetikusan zárt országot, Iránt. Christian Pahlavi ma Nizzában él, abban a házban, amelyben 1904 tavaszán Jókai Mór utolsó regényét megírta. A ház falán emléktábla áll…

André Maurois - A ​Varázsló
A ​világhírű francia író, André Maurois kötete a 19. századi, mágus életű François-René de Chateaubriand páratlanul izgalmas életregénye. A Varázsló, aki fiatalon nomád volt Amerikában és keresztény Jeruzsálemben, később miniszter, a restauráció alatt diplomata Rómában és Londonban, afféle igazi túlélőként mozgott a francia nagypolitika porondján – és ezzel a korabeli európai cirkuszba is belépőt nyert. Ki ez a vidéki fiú, aki előtt meghajlik a hatalom és az irodalmi szalonok fülledt szellemisége? Zseni vagy csak a szerencse fia? Diplomata vagy szélhámos? Lánglelkű író vagy a tettek embere? Katona vagy irodalmár? A hallatlanul izgalmas, krimielemekkel teleszőtt napi karriertörténet hátterében kibontakozik a forrongó Franciaország, a napóleoni idők intrikus időszaka, a Bourbon-restauráció szellemtörténete, a royalizmus visszaállításának gyatra kísérlete és ennek mozgatórúgói, majd a júliusi forradalom kirobbanásának filmszalagszerű története, a forradalomé, amely lángba borította Európát. Maurois, az életrajzregények mestere ezúttal sem okoz csalódást olvasóinak, könyve lebilincselően izgalmas, igazi korszakregény a romantika Franciaországáról.

Tarr Bence László - Mindenek ​ostroma
Tarr ​Bence László esszék, tanulmányok és novellák mellett húsz éve ír verseket, amelyek tárgya gyakran az Istent kereső ember viszonya az élethez, valláshoz, az örökléthez. Versei filozófiai létkérdések mélységes tükrei, melyekben híven mutatkozik a huszadik század végén született, modern ember kulturális sokszínűsége, a klasszikus műveltség és a spirituális hagyomány. A halmozott rétegeken átsejlik a mitológiai, hermetikus, alkimista és keresztény szimbólumvilág harmonikus egysége. Ezek a versek meditációs formák is, a bennük való elmélyülést segítik Papp Norbert festőművész grafikái. Az önálló értékkel bíró táblarajzok a versek képbe öltött és továbbgondolt másai. Ez a művészeti forma teszi egyedülállóvá azt a barangolást, amelyre a Tarandus Kiadó negyedik könyve készteti az olvasót.

Lena Belicosa - 2012 ​sodrásában
A ​spanyol Es Vedra szikla gyomrában talált kincsesláda egy régi pergament is tartalmazott, melynek egy részét régi magyar rovásírással írták. Hét ember sorsa találkozik össze, akik több országból indulnak egy közös feladatra az inkák földjére 2012-ben. Két idősíkban indul a történet a kincsesláda körül, a XVI. század elején, amikor a kalózok elrejtik a kincseikkel együtt az érdekes ládikót, és 2012 nyarán, amikor a szabadságát a hajóján töltő spanyol mérnök és mennyasszonya megtalálják a kalózok kincsét és a különös dolgokat rejtő kincses ládát. Csatlakozik hozzájuk egy perui író és egy spanyol nyelvész, majd Spanyolország után Magyarországra, Törökországba, Olaszországba az Egyesült Államokba visznek a szálak. Magyar férfi fejti meg a régi dokumentum rovásírásos részét. Közötte és a perui író floridai unokája között szerelem szövődik, ők is csatlakoznak az expedícióhoz, a perui író fiával együtt. 2012 decemberében hét szereplő találkozik Ecuadorban, s együtt utaznak föld alatt és föld felett Peruba, hogy bevégezzék feladatukat. A Magyarországon kívül élők megismerhetik a magyarok őstörténetének egy változatát, mely sok magyarnak is új, hiszen a magyarok történelmét meghamisították. Tudomást szereznek Móricz János ecuadori kutatásairól is, és végig kíséri az eseményeket 2012. december 21. misztikus dátuma is.

Kosztolányi Dezső - Látjátok, ​feleim
"Kötetünkbe ​Kosztolányi Dezsőnek azokat a tanulmányait, esszéit gyűjtöttük egybe, amelyek klasszikus magyar költők, elbeszélők, drámaírók műveivel foglalkoznak, nagyokkal és kisebbekkel egyaránt - Balassi Bálinttól Makai Emilig. Pázmány Péter, "a magyar próza atyjá"-nak műveiben a hév és az a lendület foglalkoztatja, amely évszázadokig példaképe lesz minden magyar írónak; Kazinczy Ferencről ki meri mondani: "Nincs remekműve. Élete a remekmű."; fiatalosan lelkesedik "első tárcaírónkért", az Ázsia szélén élő Mikes Kelemenért; Vörösmartyt azzal jellemzi, hogy költészetét nem lehet egyetlen hangszerhez hasonlítani, úgy szól, mint egy hatalmas zenekar; Arany Jánosról kilenc tanulmányt ír, Dantéval és Shakespeare-rel egy sorban említi - és folytathatnánk a sort. Páratlan leleménnyel talál rá a vizsgált életmű lényeges mozzanataira, az irodalmi alkotásról, a művészet bonyolult titkairól mindig érzékletesen beszél, jelzői megvilágítanak egy-egy verset vagy regényt felejthetetlenül, tanulmányainak szerkezete mindig tiszta, világos, nyelve gazdag, elegáns, előadásmódja természetes. Ebben a kötetben csaknem negyven magyar íróról, költőről írt tanulmányait kapja kézhez az olvasó - a legnagyobbak, Balassi, Csokonai, Katona József, Vörösmarty, Arany, Petőfi, Madách, Eötvös, Kemény, Jókai, Mikszáth mellett a kisebbek - Gvadányi József, Virág Benedek, Gyulai Pál, Vargha Gyula, Reviczky Gyula, Komjáthy Jenő és mások - portréi sorakoznak. Némi túlzással azt mondhatjuk: egy kis magyar irodalomtörténet vázát olvashatjuk ebben a gyűjteményben." (a Kiadó)

Gárdonyi Géza - Amiket ​az útleíró elhallgat
Gárdonyi ​kevésbé ismert, ám annál izgalmasabb kötete először 1927-ben jelent meg. "Mindenki utazik, akinek hűs, leveles otthona nincsen, no meg akinek ideje, erszénye engedi. Mindig jólesik a lelkemnek, mikor fiatal embereket látok úton, akár vasúton, akár országúton. Ezek azért utaznak, hogy lássanak. Föl vannak szerelve földképpel, messzelátóval, kalauzkönyvvel, jegyzőkönyvvel s a szemükben az élet szeretete mosolyog. De vajon van-e köztük csak egy is, akit akár a szülők, akár a mesterek megtanítottak volna látni? Mert más a nézés, meg más a látás. Nézni mindegyike tud. Látni nem. S bizony az utazók közül nem mindig az tér a tapasztalatok legtöbb kincsével haza, aki a távolból leghamarabb megmondta, hogy a toronyóra mennyi időt mutat, hanem sokszor az a vaksi útitárs, amelyik szemüveg nélkül még az ajtón is alig tud kimenni." Gárdonyi úti naplója Erdélybe, Bukarestbe, Konstantinápolyba, Velencébe, Madridba, Dél-Amerikába, Afrikába kalauzolja olvasóit, de ne várjunk tőle puszta leírásokat: e műben ugyanis az elemző-vizsgálódó író a történetek és események mögöttes tartalmára hívja föl a figyelmet, legyen az egy vasúti fülkében elhangzott párbeszéd, egy vonatjegy kálváriája, egy magyar vendéglő Sztambulban, avagy éppen a Szent Anna-tavat megidéző mendemondák valósága. Vagyis nem "néz". Hanem "lát". Az "Amiket az útleíró elhallgat" olyan bédekker, amelyet sem korábban, sem azóta nem írt meg más magyar író.

Borito-226
elérhető
3

Saint-Simon - Emlékirataim
Az ​emlékírók atyjának lebilincselő naplója! Az újkor legnagyobb történelmi emlékírója, Saint-Simon egyszerre volt irodalmár és közéleti ember, az utókor szerint barokkos nyelvezetével alapjaiban változtatta meg a francia irodalmi ízlést. Versailles-t mindeki ismeri, az is, aki nem járt ott – szokták mondani. De még ha valaki bejárja is a hatalmas palotát, megáll Le Brun képei előtt, leül a Le Notre tervezte parkban, akkor sem tudja úgy maga elé képzelni a hajdan volt udvari életet, mint ha kezébe veszi Saint-Simon herceg emlékiratait. XIV. Lajos uralkodásának második fele és az orléans-i herceg régensségének időszaka elevenedik meg ezeken a lapokon. A krónikás Saint-Simon, jelentős szerepet játszott Franciaország bel- és külpolitikájában, kivette részét az udvar belső hatalmi harcaiból és intrikáiból; emlékirataiban leplezetlenül szól mindenről és mindenkiről: a Napkirályról és Madame de Maintenonról, az orléans-i hercegről és a kalandor természetű Dubois bíborosról, II. Rákóczi Ferencről és V. Fülöp spanyol királyról, Law bankárról és Racine-ról; szentekről és gazemberekről, diplomáciai sikerekről és kudarcokról, a spanyol konyháról és az enyhén szólva furcsa francia menyegzői szokásokról. Műve kora udvari életének enciklopédiája: történészek számára is becses beszámolók, mulatságos és jellegzetes pletykák, anekdoták, arcképek gyűjteménye. Válogatta és fordította Réz Pál.

Jámbor Gyula - Volt ​egyszer magyar autóbusz
Sorsfordító, ​drámai időszakát élte a magyar autóbuszgyártás azokban a hónapokban, mikor ezen a kéziraton dolgoztam. Nem tudhattuk, és ma sem tudjuk, életben marad-e egy olyan iparág, amelynek nagy hagyományai vannak Magyarországon, és amelynek termékeire komoly szükség mutatkozik. Könyvemben többször a kormányzat felelősségét emlegettem, de legyünk méltányosak, nem lehet globális folyamatokért csak a helyi adminisztrációt okolni. Van azonban egy pont, ahol a döntéshozó felelőssége pontosan körülhatárolható. A – ma még döntően - állami tulajdonú közlekedési vállalatok vezetői puszta elhatározásukkal, járművásárlási döntéseikkel halálra ítélhetik vagy életben tarthatják a magyar autóbuszgyártást. Reménykedjünk, hogy a cégvezetők végül belátják: a magyar adófizetők pénzét elkölthetik éppen magyar gyártású autóbuszra is…

Faragó Dániel - In ​my life
Szokatlan, ​hogy egy magyar verseskötetnek angol címe legyen. Az In my life azonban nem egyszerűen csak egy cím (bár az is), hanem egy érzésvilág. De nem csak ezért különös és különleges ez a könyv, hanem azért is, mert bemutatja Faragó Dániel szárnypróbálgatásait, költővé válásának útját. Szokatlan, hogy egy magyar verseskötetnek angol címe legyen. Az In my life azonban nem egyszerűen csak egy cím (bár az is, a kötetben megtalálható egyik vers címe), hanem egy érzésvilág. És igen, ennek az érzésvilágnak még a Beatles In my life-jához is van köze. De nem csak ezért különös és különleges ez a könyv, hanem azért is, mert bemutatja Faragó Dániel szárnypróbálgatásait, költővé válásának útját. Én személy szerint akkor ismertem meg őt, amikor ennek, az akkor még csak tervezett, kötetnek a végére ért. A szerző középiskolás korában született versei már magabiztos formakezelést mutatnak, a klasszikus költői iskola minden erényével. A tinédzser poéta játékossága és szellemes rímei szembeötlőek, de a játékosság mellett többször megcsillan komoly oldala is, fantáziája és beleélő képessége elrepíti az olvasót Arany János, Caesar, vagy éppen Akhilleusz világába. És persze azoknak sem kell csalódniuk, akik az ifjúságtól a szerelmes verseket várják. Egy kamasz érzéseit, gondolatait tárja fel ez a kötet. Faragó Dánielét, aki az olvasók szeme láttára kamaszból költővé érett az évek során. Domanits András László

Johann Wolfgang Goethe - Utazás ​Itáliában
"1786 ​szeptemberében, a francia forradalom előestéjén indult útnak Goethe a régen vágyott Itália felé, Dante hazájába, ahol végül két éven át bolyong. Feljegyzéseit saját kezűleg rendezte egységes egésszé 1813-ban. Az első két részt az utazással egykorú napló- és levélnyersanyagából Goethe többé-kevésbé folyamatos művé alakította, beleillesztett számos levelet és levélrészletet, a harmadik részt viszont inkább meghagyta eredeti formájában. Az összefoglaló "tudósítások", naplójegyzetszerű részletek közé illesztette a római karneválról szóló "néprajzi tanulmányt", ezáltal - és a szerkesztésnek a szándékos hevenyészettsége okán - megadva a műnek a sajátosan közvetlen, feszélyezettségtől mentes, helyenként szinte vallomásszerű, még legelvontabb művészetelméleti elmélkedéseiben is bizalmas, mondhatni "parlando" jellegét. A kötetből az emberélet teljes gazdagsága bontakozik ki, az ott szerzett belátások és felismerések kortalanná emelik a művet, üzenetei és meglátásai egy egész korszakra kiterjesztették hatásukat, mi több, mintául szolgáltak az utókornak. Ez nem kevés történelmi távlatot és hatóerőt ad a kivételes munkának. Az útirajzban nemcsak Goethe élete lüktet: benne a közelebbi, római és távolabbi, weimari környezete is megelevenedik. Goethe nemcsak elmond, nemcsak leír, nemcsak beszámol széles tudással és éles szemmel, hanem élete teljessége is benne él a műben." (a Kiadó)

Latkóczy Mihály - Magyar ​szentegyházak regéi
1898-ban ​kiadott ritkaságról van szó, melynek megjelentetése művelődéstörténeti kuriózum. Latkóczy Mihály nem kevesebbre vállalkozott, mint hogy a történelmi legendáriumok alapján megírja a magyar szentek történetét, egyben a hozzájuk kapcsolódó-kapcsolható templomok, kegyhelyek történetét is, amivel a mű valóságos kultúrkinccsé lép elő. A szerző az Esterházyak Boldogasszonyától (Fertőd) a csíksomlyói történeten és adomán keresztül a Mária-legendáriumok visszaadásán keresztül teljes történelmi ívet rajzol fel a tatárjárástól a 19. századig, régió vonatkozásában a mosoni területtől Felvidéken át Erdély keleti csücskéig – hiszen még azt sem felejtette ki, hogy Udvarhelyszéken mily Jézus-kápolna épült hajdanán. Évszázadokon átívelő história a különleges kötet, melyet két tucat korhű grafika hoz közelebb az olvasóhoz.

Gaál Mózes - Hun ​és magyar mondák
"Megfesteni ​képét, nagy, régi időknek, melyekre világot a históriának fáklyája ingyen sem vet; összerakosgatni a töredékeket igazságos kézzel és becsületes hűséggel: íme ez volt a szándékom. Neked festem meg sok jóakarattal ezt az ódon képet édes nemzetemnek nagyramenendő ifjúsága, kit szívemen hordok, mióta pennám forgatom." Gaál Mózes

Kollekciók