Autótípusok ​'93

Görög Ibolya - Mindennapi ​maceráink
Görög ​Ibolya előző könyve, a Protokoll - az életem nagy sikert aratott: egy éven belül négy kiadást ért meg. Abban a könyvben a Miniszterelnöki Hivatal korábbi protokollfőnöke parlamenti emlékeit írta meg, és alapos tájékoztatást adott a hivatalos viselkedés szabályairól. A nagy érdeklődésre való tekintettel ebben a kötetben a társas érintkezés ésszerű szabályait foglalja össze. "Az előző könyvemben már elmondtam olyan viselkedési szabályokat, melyek azonos módon vonatkoznak a magán- és a hivatali életre is: ilyenek a tegezés-magázás, köszönés, bemutatkozás, kézfogás, dohányzás szabályai, de általában az üzleti, a hivatalos protokollal foglalkoztam többet (öltözködés, telefonálás, névjegykártya, levél, virág, ajándék, rangsor, ültetési rendek, hivatalos ceremóniák, koktél, állófogadás, díszebéd, delegációzás, konferenciaszervezés stb.). Tehát amikor például most azt látja, kedves Olvasóm, hogy "öltözködés", akkor a teljesen hétköznapi dolgokra gondoljon. ... Jóérzést szeretnék átadni, azt szeretném elmagyarázni, hogyan lehet jól élni, és ezt természetesen nem az anyagiakra értem. Ehhez hozzájönnek még viselkedési tanácsok is, amelyek kimondottan arra valók, hogy a hétköznapok együttélési gondjait feloldjuk, magunknak tegyünk jót. ... Nagyon szeretném, ha nem bántanék meg senkit. Ugyanis nagyon síkos ez a terület, a magánélet szokásai tényleg 'ahány-ház-annyi-szokás' módra alakulnak. Mindenki úgy érzi, hogy az a helyes, ahogy ő él; a saját életét tudja elfogadni, azt tartja követendőnek. Csak azt kérem, hogy amit leírok, segítő szándékom jeleként fogadják. Az élet, ez a falatka hatvan-nyolcvan év, nem a Győzelemről szól, hanem arról, hogy sikeresen és kedvünkre vegyünk részt benne. ... Macerás, nagyon macerás dolog másokkal együtt élni! Odafigyelni, segíteni, megszólítani, kérni valamit másoktól (te Jó ég!) - csupa kínos ügy, ... egy merő macera! Segíthetek?"

Philip K. Dick - Várjuk ​a tavalyi évet
Eric ​Sweetscent élete tele van problémákkal. A bolygó, ahol él, éppen egy megnyerhetetlennek tűnő galaktikus háború kellős közepén küzd a megsemmisülés ellen. A felesége rabjává válik egy kábítószernek, ami használóit tehetetlenül dobálja ide-oda az időben. Sweetscent legújabb páciense pedig nem más, mint a Föld legfontosabb embere, aki egyben valószínűleg a legbetegebb is az egész bolygón. A Várjuk a tavalyi évet hősei kétségbeesetten keresik a kiutat a lehetetlen és az elkerülhetetlen között, egy olyan világban, amelyben a jövő túlságosan hasonlít a jelenre, és ahol a múlt kérdéseire csak a holnap adhatja meg a választ.

Peter Brown - Az ​európai kereszténység kialakulása
A ​nagyszerű történész, Peter Brown a nyugati kereszténység születésének mesteri panorámáját szokatlan módon rajzolja meg: nem egyháztörténetet ír, hanem a Római Birodalom hatalmas átalakulását mutatja be. Az új napnyugati civilizáció Írországtól, Britanniától Galliáig és Germániáig, Rómától Pannóniáig eltérő életvilágok gazdag kölcsönhatásaként bontakozik ki - s feltárul Észak-Afrika és Kis-Ázsia szellemiségével való összetartozásának és világuk távolodásának izgalmas folyamata. Meglehet, "barbárság" és Róma határai is egészen máshol húzódnak, mint hittük.

Arthur Koestler - Alvajárók
A ​Sötétség délben című regényével világhírűvé vált magyar származású író szerteágazó munkásságában kitüntetett helyet foglal el immár klasszikussá vált tudománytörténeti-tudományfilozófiai műve, az Alvajárók, amelyben az univerzumról alkotott kép változását, a csillagászat és a fizika kialakulását vizsgálja a babiloniaktól Newtonig. Miközben átfogó történelmi, tudományos és filozófiai ismeretekkel megrajzolja az adott korszak kulturális képét, és bemutatja azokat a kiválasztott személyiségeket - Kopernikuszt, Tycho de Brahét, Keplert, Galileit-, akiknek a tudományos gondolat fejlődése köszönhető, a szerző korszerű tudományképet sugall. "A tudomány haladását általában egyenes vonalú, józanul töretlen fejlődési folyamatnak tekintjük - írja -, holott nagyon is szabálytalan, olykor a politikai gondolkodás evolúciójánál is cikcakkosabb csapást követ. Különösen a kozmológiai elméletek fejlődése nevezhető - túlzás nélkül - a kollektív megszállottság és kiegyensúlyozott skizofrénia történetének, s az útvonalát meghatározó egyes felfedezések és felismerések inkább tűnnek egy holdkóros, mint egy elektronikus agy produktumainak. Amikor Kopernikuszt vagy Galileit lesegítettem a talapzatról, ahová a tudományos mitográfia állította őket, nem az volt a célom, hogy lealacsonyítsam őket, csupán hogy teremtő gondolkodásukba bepillantsak. Nem bánom azonban azt sem, ha a kaland melléktermékeként szembekerülök a legendával, mely szerint a Tudomány józan és szikár, a Tudósok pedig higgadtabbak és szenvedélyektől mentesebbek másoknál (aminek folytán a világ dolgainak irányításában vezető szerepet kellene játszaniuk), és képesek maguknak és kortársaiknak megfelelően racionális megoldásokat nyújtani a más eredetű etikai ítéletek helyett. Szándékom volt, hogy e bonyolult tárgykört az átlagolvasó számára hozzáférhetővé tegyem, de remélem, hogy az egyetemi ifjúság is haszonnal forgatja majd könyvemet."

Arthur Koestler - A ​teremtés
Arthur ​Koestler (1905-1983) a nagy politikai regényeinek megírását követő második alkotói korszakában főleg a tudomány, a filozófia és a pszichológia kérdéseivel foglal­kozott. Ekkor született Alvajárók című remekműve a koz­mológia történetéről, majd pedig talán legismertebb tudo­mányos munkája, A teremtés, amelyben a kreativitás új elméletét kísérelte meg felállítani. „Csak a zsenik őrzik meg telhetetlen kíváncsiságukat a miértekre, és a gyermeki reményt, hogy mindennek meg­vannak a mertjei. Miért kerek a Hold? Miért pottyan le az alma a fáról? Miért éppen öt bolygó van, s miért nem -mondjuk - húsz, és miért úgy mozognak, ahogyan? Miért savanyodik meg a tej? Miért nem kapják meg a tehénhimlőt a fejőlányok? Miért ragyogóbb piros a trópusokon hajózó tengerészek vére, mint a hamburgiaké? Miért rándul össze a békaláb? A géniusz egyik legfontosabb ismertetőjegye, hogy soha nem szűnik meg olyan csacsi kérdéseket feltenni, mint ezek - amelyek mindegyike korszakalkotó felfedezésekhez vezetett" - írja Koestler. A tudományos felfedezést, a mű­vészi alkotást és a komikus ihletet vizsgálva megmutatja, hogy minden alkotótevékenység mélyén ugyanazok az alapelvek húzódnak meg, és körvonalazza ezeket. Rész­letesen elemzi a „biszociatív" gondolkodást, és hangsúlyoz­za, hogy az ember akkor a legkreatívabb, amikor gondolko­dásának és viselkedésének beidegződései mintegy felfüg­gesztődnek. Könyvének második részében a biológia, a kísérleti pszichológia és a neurológia eredményeit is fel­használva rámutat, hogy az előzőekben feltárt összefüg­gések a megtermékenyített petétől a kreatív személyiség tevékeny elméjéig az egész szerves hierarchia mentén érvényesülnek, s hogy az erre utaló jelenségek minden szin­ten megfigyelhetők.

Arthur Koestler - Szellem ​a gépben
„Előző ​könyvemben, A teremtés-ben az ember tündöklő sajátjait tárgyaltam, a művészetet és a felfedezést. Ez a könyv az ember balvégzetének elemzésével zárul. Az emberi szellem kreativitása és kórtana az evolúció pénz­verdéjében készült egyazon érem két oldala" - írja Arthur Koestler nagy hatású művéről, amelyben az élettel fog­lalkozó tudományok szemléletváltását, az élő organizmus új, átfogó, holisztikus értelmezését sürgeti. „Az evolúció felfogható úgy is, mint vakvágányok, zsákutcák labirintusa, és semmiképpen sem tartható képtelennek az a feltételezés, hogy az ember eleve adott poggyászában - noha tartalma minden más teremtményénél összehasonlíthatatlanul színe­sebb és gazdagabb - rejtőznek bizonyos, az önrombolás, önpusztítás irányában ható hibák, tévedések is." Az emberiség történelmén végighúzódó erőszakot, paranoiát vizsgálva a szerző felveti: lehetséges, hogy az evolúció során az emberi agy ősi és új struktúrái - azaz érzelem és értelem - nem koordinálódtak megfelelően. Ha ez így van, akkor legújabb kori történelmünk fejle­ményei - a népességrobbanás, illetve az egész emberi faj elpusztításának technikai lehetősége - katasztrófát vetíte­nek előre. Ebben a helyzetben csak az ad okot reményre, hogy az élettel foglalkozó tudományok - az evolúciós genetikától az idegrendszer kutatásán és a kísérleti pszi­chológián át az érzékelés, a nyelv és a gondolkodás tanul­mányozásáig - olyan új eredményekkel kecsegtetnek, amelyek lehetővé teszik az agy „beépített hibájának" kijavítását. Ehhez azonban elsősorban is arra van szük­ség, hogy az élettudományok szakítsanak a tizenkilen­cedik századi, mechanisztikus világszemléletből fakadó felfogással, amely az embert a véletlen mutációk jóvol­tából keletkezett reflexgépezetnek tekinti. Koestler könyve a megírása óta eltelt időben mit sem vesztett aktualitásából, s ugyanolyan izgalmas szellemi kalandra hívja az Olvasót, mint a trilógia első két kötete, az Alvajárók és A teremtés.

Koczogh Ákos - A ​modern művészet útjai
A ​XX. század példa nélkül áll a művészetek történetében: nincs uralkodó stílusirányzata, a legkülönfélébb törekvések bukkannak fel, virágoznak ki, majd tűnnek el az új divatok süllyesztőjében. Az "izmusok" között eligazodni, elválasztani az értékest a pusztán érdekestől, nem könnyű feladat. Koczogh Ákos műtörténész vállalkozása mégis sikerrel jár. Egyrészt mert nem a műítész, az elméleti ember, hanem a műélvező élményfűtötte hangján szól a legelvontabb kérdésekről is, a népművelő-olvasónak inkább érdeklődésére, mint tájékozottságára építve. Másrészt mert elemzései valamennyi művészeti ág (képzőművészet, irodalom, zene stb.) összefüggéseit láttatják, sőt figyelmét kiterjeszti az elhanyagoltabb területekre (iparművészet, fotó, formatervezés, film) is. A könyv felépítése és szemelvénygyűjteménye lehetővé teszi a lexikális-enciklopédikus használatot is.

Paul Johnson - Értelmiségiek
Amióta ​- a felvilágosodás korában - a világi értelmiségiek átvették az egyháztól az erkölcsi és viselkedésbeli útmutató szerepét, fel-felmerült a kérdés: vajon jól sárfárkodtak-e ezzel a hatalommal, s vajon milyen mértékben feleltek meg e feladatnak? A különböző korszakok vezető entellektüeljei, akik az emberiségnek prédikáltak, sőt sok esetben a jövőjét is megszabták, mennyire tisztelték az igazságot? Hogyan viszonyultak a pénzhez? Hogyan bántak családtagjaikkal és barátaikkal, szeretőikkel és egymással? Magánéletük megüti-e azt a mércét, amit ők a világ elé állítottak? Paul Johnson, a neves konzervatív brit történész és újságíró ezekkel a kérdésekkel szembesíti kíméletlenül, de tárgyilagosan Rousseau-t, Marxot, Ibsent, Tolsztojt, Hemingwayt, Brechtet, Bertrand Russelt, Sartre-t, de Mailert, Fassbindert, Chomskyt és másokat is. S miközben szellemi értéküket csak hellyel-közzel, emberi-morális nagyságukat azonban annál inkább vitatja, elérkezik a szomorú, de tanulságos konklúzióhoz: "Jóllehet antiliberális vagy diktatórikus államhatalmak alkalmazták, [a mindenáron való társadalomátalakítás] egész rendszerét, összes tervét eltellektüelek munkálták ki... Az értelmiségiek távolról sem individualisták, távolról sem nonkonformisták, inkább bizonyos szabályszerű magatartási mintákat követnek... Ez az, ami tömegükben olyan veszedelmessé teszi őket, mert a szellemi rugalmatlanság olyan atmoszféráját teremtik meg, amely már önmagában is irracionális és destruktív cselekvésre ösztönöz. Mindenekfelett pedig szüntelenül emlékeznünk kell arra, amiről az értelmiségiek szeretnek megfeledkezni: hogy az emberek fontosabbak, mint a koncepciók, hogy övék az elsőbbség. Minden önkényuralom közül az eszmék szívtelen zsarnoksága a legrosszabb."

Gyáni Gábor - Hétköznapi ​Budapest
A ​huszadik század elejének hétköznapjai elevenednek meg a kötetben. A polgári életmód, a házasodási szokások, az öngyilkosságok okai, a fogyasztói magatartás, a fogyasztási szerkezet alakulása, a pesti nyelv állapota, a telefon és rádió megjelenése és terjedése, a városi ember divatos szórakozása a történész vizsgálódásának tárgya.

Frojimovics Kinga - Komoróczy Géza - Pusztai Viktória - Strbik Andrea - A ​zsidó Budapest I-II.
Budapestnek ​a zsidó arculatáról írunk; mondhatjuk úgy is: a zsidó Budapestről. Persze, a magyar fővárosnak ez csak az egyik arca, hiszen van római katolikus és görög katolikus Budapest, van evangélikus, református, van német (sváb), rác (vagy: szerb), cigány, néhányan tudják, hogy volt, s talán még mindig van, görög Budapest is. Otthona az ittlakónak, ide húzódónak - ha nem is mindig barátságos otthon. Mi a zsidó emlékekről írunk, a budai, óbudai, pesti zsidóság történetéről: letűnt és jelenvaló zsidó életről, mely szerves része, emlékbelí és valóságos része a mai város életének. S írunk magáról a zsidó életről, szertartásokról és hétköznapokról, melyek Budapesten is ugyanolyanok, mint bárhol másutt a zsidó diaszpórában, vagy nagyon hasonlók. Nem útikalauzt akarunk adni, s nem vállalkozunk a történelmi folyamatok összefüggő ábrázolására sem. A városnak csak azokról a részeiről beszélünk, amelyekhez zsidó történet fűződik: magyarországi zsidó történelem. A történelemből pedig főként azt próbáljuk meg bemutatni, ami helyszínhez köthető, amit látni lehet, aminek emlékei megvannak ma is, vagy legalább tudjuk, hol történt; egyszóval azt, ami zsidó történelem itt van, emlék vagy valóság, a mindannyiunkat körülvevő nagyvárosi térben, Budapesten.

Philip K. Dick - Szabad ​Albemuth Rádió
Az ​1960-as évek végén egy tehetségtelen, paranoiás ember jutott be a Fehér Házba, és egész Amerikát gonosz háborúra uszította egy képzelt belső ellenség ellen. Philip K. Dick – aki ezúttal szereplője saját regényének – azon igyekszik, hogy ne legyen ő is a háború áldozata. Közben a legjobb barátja, Nicholas Brady egy földönkívüli entitás adását fogja, aki talán maga Isten, és azt akarja tőle, hogy döntse meg az Elnök rémuralmát. Posztumusz megjelent regényében Philip K. Dick a Kamera által homályosan és a Valis regényeinek témáját összeolvasztva, vad, szenvedélyes művet alkotott, amely az Egyesült Államok történetének egy alternatíváját kínálja. A Szabad Albemuth Rádió fojtogatóan izgalmas, komoran humoros, és annyi összeesküvés-elméletet vonultat fel, hogy az még a legedzettebb paranoiást is megbizsergeti.

Báger Gusztáv - Magyarország ​integrációja a nemzetközi pénzügyi intézményekbe
A ​magyar szakirodalomban gyakoriak az olyan könyvek, amelyek arról szólnak, hogy miért nem működnek bizonyos intézmények, vagy arról, hogy miként lenne jó működniük. Ugyanakkor számos olyan fontos szereplő van a világgazdaságban, akiknek alaposan értenünk kellene a szerepét és a működését ahhoz, hogy jól fel tudjuk mérni gazdaságpolitikai alternatíváinkat. Ehhez azonban nemcsak ajánlásokra van szükségünk, hanem elmélyült intézményi elemzésekre is. Báger Gusztáv alapművet írt: a meghatározó nemzetközi pénzügyi szervezetek működéséről szóló elemző kézikönyvét az elméleti és a gyakorlati megközelítés ritka szerencsés keverékeként ajánlom a gazdaságpolitika iránt érdeklődő olvasóknak. (Török Ádám egyetemi tanár, Pannon Egyetem, BME,az MTA rendes tagja). A távolságtartó elegancia, a hűvös, tudományos igényesség, az előítélet-mentesség és a tudatosan felvállalt, érzelmet, kötődést sugárzó nézőpont együtt meglehetősen ritkán sajátja a világgazdaság folyamataival, meghatározó pénzügyi intézményeivel foglalkozó szakkönyveknek. Báger Gusztávnak sikerült ilyen ívű, igényű könyvet írnia. Olyat, mint amilyet több évtizedes pályáján maga is bejárt. Az olvasó egy vonzóan szerény, szakmailag pontos és gazdag, s nem utolsósorban magyarságát nyelvi igényességében is kifejező munkát vehet a kezébe. E könyvet azért is ajánlom jó szívvel, mert meggyőződésem, széles ismeretanyaga segít bennünket abban, hogy változó szűkebb és tágabb világunkhoz önfeladás nélkül, értékeinket őrizve, ugyanakkor helyünket, lehetőségeinket valóságukban látva alkalmazkodjunk, és így jussunk előre. A könyvet mindazoknak ajánlom, akik nyitottak a világra, akik tudni és érteni akarják, mi hogyan épül, működik és hat, és ha nem, akkor miért nem. (Kovács Árpád egyetemi tanár, Szegedi Tudományegyetem, a Magyar Közgazdasági Társaság elnöke).

Lámfalussy Sándor - Pénzügyi ​válságok a fejlődő országokban
Jelen ​könyvében Lámfalussy Sándor a pénzügyi globalizáció és a nemzetközi pénzügyi rendszer sebezhetősége közti összefüggést vizsgálja négy nagy, a fejlődő piacokat érintő válság, valamint a dotcom-buborék elemzése révén. A kötet anyagát a Yale Egyetemen megrendezett Henry L. Stimson előadássorozat, és a Görög Nemzeti Bank elnökének felkérésére tartott athéni Xenophón Zolótasz-előadás képezi. A szerző nem szorítkozik a vizsgált válságok puszta történeti rekonstrukciójára, könyve nem is memoár, bár jelentős mértékben támaszkodik nemzetközi pénzintézeteknél, például a Nemzetközi Fizetések Bankjánál szerzett személyes tapasztalataira. A nemzetközileg elismert szakember a válságmegelőzés és -kezelés számos, máig aktuális kérdéséről fejti ki véleményét a műben.

Pavluska Valéria - Kultúramarketing
Örülök, ​hogy Pavluska Valéria könyve az Akadémiai Kiadó marketing szakkönyvtár sorozatában megjelent. Amióta világ a világ, a kultúra mindig a fogyasztás tárgya volt. A mai fogyasztáselmélet egyik legnagyobb dilemmája a kultúra fogyasztásának és a fogyasztás kultúrájának kérdése. Többek között ezt a dilemmát is igyekszik feloldani ez a kiválóan szerkesztett, tudományosan igényes, rendkívül sokrétű, a kultúramarketinget új megvilágításba helyező könyv. Ajánlom a kötetet oktatóknak, kutatóknak, hallgatóknak, a kultúra területén dolgozó szakembereknek, és mindenkinek, aki szeretne elmélyülni a kulturális marketing elméletében és gyakorlatában. Hetesi Erzsébet intézetvezető egyetemi docens Szegedi Tudományegyetem, Gazdaságtudományi Kar Pavluska Valéria nem csupán kiváló szakemberként, hanem kultúrafogyasztó értelmiségiként is hiteles feldolgozója a kulturális életben adekvát marketing tevékenységnek. A folyamatok értelmezésével és további kérdések feltevésével nemcsak a marketing szakemberek, hanem a területen tevékenykedő menedzserek számára is nagyon hasznos kiadványt ad. Munkája felhívja a figyelmet arra, hogy a marketing nem csupán az értékesítés eszköze, nem a reklám szinonimája, nem csorbítja a művészet szabadságát, és helyesen alkalmazva nem a kulturális termék devalválása, hanem minél szélesebb körben történő értékesítése a célja. A kultúrában alkalmazható marketing komplex, a kulturális tevékenység egészét átható gondolkodás- és cselekvésmód. Célja a művészeti, kulturális önkifejezés és a piaci viszonyok egyensúlyban tartása mellett elérni a közönségsikert, amely mintegy legitimálja az adott kulturális tevékenységet, a művészeti irányt annak érdekében, hogy a befogadó, a mecénás, a szponzorok és a fenntartók pénzügyi támogatásával a művészetek és a kulturális élet valódi szabadságát, lehetőségeit gyarapítsa. Horváth Zsolt igazgató Pannon Filharmonikusok-Pécs

John Locke - Értekezés ​az emberi értelemről
Locke ​fő műve az újkori filozófiai gondolkodást évszázadokra meghatározó Értekezés az emberi értelemről. Négy "könyv"-re osztott alkotásában - talán a morál és a társadalomfilozófia témáit nem tekintve - a filozófia összes központi témájára keresett és talált is választ. Aligha lehetett megkerülni a kérdést a korban: vannak-e velünk született ismeretek? Ismert válasza, miszerint elménk egy "fehér lap", árnyalt és bonyolult argumentáció eredménye. A Második könyv ismereteink keletkezésének, az emberi szellem képességeinek és tartalmának feltérképezésére vállalkozik. Ebben az elemzésben ő is az idea fogalmára támaszkodik, amely fogalom - minden különbözőségük ellenére - a kor gondolkodóinak alapterminusa. Az észlelésről, ismereteink típusairól vallott elképzelése Newton dinamikájának ismeretelméleti vetülete. Követőire a legnagyobb hatást talán mégis a Harmadik könyv, a nyelvről szóló rész fejtette ki, amelyben a jelentés, a gondolkodás, a beszéd és a tágabb értelemben vett kommunikáció fogalmait vizsgálja. A Negyedik könyv egy nagy ívű tudástipológiát tartalmaz, amelyben a tudás és hit, tudás és vélemény klasszikus kérdéseit tárgyalja. A mű - negyven év múltán - új fordításban, név- és fogalommutatóval kiegészítve jelenik meg.

Somlai Tibor - Tér ​és idő 1925-1942
A ​húszas-harmincas évek modern lakásdesignja az art deco különleges, finom anyagok iránti előszeretetének, hűvös eleganciájának és a Bauhaus emberlép­tékű, gyakran túlzott egyszerűséggel vádolt praktikus szemléletének ötvözete. Akár a maguk tisztaságában, akár egymástól áthatva jelennek meg, mindkét vonulat magyarországi példái a korszak belsőépítészetének legszínvonalasabb alkotásai között érdemelnek helyet, s a tervezőknek méltó társai a munkáikat megörökítő fotográfusok. Somlai Tibor formatervező-belsőépítész évtizedek tapasztalatait és kutatásait összegzi ebben a hiánypótló kötetben. Sorai könnyed hangvétellel, ám a beava­tottak biztonságával vezetnek végig a korszak legszínvonalasabb belső terein és számos részletre, finom megoldásra, kuriózumra irányítják rá a figyelmet. Első­sorban az a tény ösztönözte, hogy bármily népszerű is lett napjainkra a korszak interieurkultúrája, a tervezők többsége továbbra is szinte teljesen ismeretlen. Mégsem ők könyvének főszereplői, hanem a bőséges illusztrációs anyag: néhol amatőr, jobbára professzionális archív felvételek százai, valamint a tervezés folya­matát is megidéző, tisztaságukkal gyönyörködtető akvarelltervek. Míg a könyv első része a tervezők legfigyelemreméltóbb munkáit sorakoztatja fel, a másodikban egyes bútortípusok, berendezésfajták tematikus gyűjteménye talál­ható. A kötetet angol képjegyzék teszi hozzáférhetővé a külföldi olvasók számára, a DVD melléklet pedig virtuális sétára invitál Kozma Lajos Havas-villájába.

Kepes Ágnes - Sille István - Protokoll ​és etikett a gyakorlatban
A ​könyvet ajánljuk a rendezvények szervezőinek és megbízóinak, PR ügynökségeknek, helyszíngazdáknak, cateringgel foglalkozó cégeknek, gyakorló és leendő hostesseknek, és természetesen bárkinek, aki meghívott vendégként a protokoll gyakorlatának megfelelően kíván megjelenni egy rendezvényen.

Elizabeth Wurtzel - Prozac-ország
Elizabeth ​Wurtzel alig múlt húszéves, amikor megírta ezt a könyvet a depressziójának történetéről, s ma már Sylvia Plathszal és Willam Styronnal együtt a "depresszió-irodalom" legfontosabb szerzői között emlegetik. Wurtzel szerint Plath és Styron könyve túlságosan udvarias, bocsánatkérő volt; ő egy "rock-and-roll könyvet" akart írni: vadul, teljesen kitárulkozva mesél a szüleihez fűződő és a depresszióját úgy-ahogy magyarázó kapcsolatáról, szenvedéseiről, őrült szerelmi és szexuális kalandjairól, pszichológusairól és pszichiátereiről, öngyilkossági kísérletéről, segítőkész egyetemi barátairól, akiknek végül az agyára ment állandó, megmagyarázhatatlan kínlódásával. A "regény" végén, utószóként közölt esszéjében Wurtzel a Prozac-jelenségről ír - a kilencvenes évek elején megjelent csodaszerrel őt is "meggyógyították", de Wurtzel szerint nem felhőtlenül jó hír az, hogy Amerikában jóformán mindenkinek, aki szomorúságra panaszkodik, három perc alatt felírják a Prozacot (vagy valamilyen hasonló, depresszió elleni szupergyógyszert). Az igazi depresszióval ugyanis nem olyan könnyű elbánni, s miközben mindenütt mesterségesen boldoggá tett emberek szaladgálnak, az "igazi" depressziósok bajára ma sem tudja senki a megoldást - mert hiszen a világ bajait sem lehet holmi neurotranszmitterekre ható molekulákkal megoldani. Wurtzel élete mindenesetre valamennyire egyenesbe jött: sikeres rockzenekritikus és írónő - két könyvet publikált a Prozac-ország óta.

Malcolm N. Shaw - Nemzetközi ​jog
Az ​angol nyelvű nemzetközi jogi oktatásban hosszú évek óta a legnagyobb népszerűségnek örvendő tankönyv negyedik kiadását az ELTE nemzetközi jogi tanszékének munkatársai fordították magyarra. Malcolm N. Shaw munkája teljes áttekintést nyújt a nemzetközi jog valamennyi lényeges kérdéséről. A szokásos tankönyvi fejezetek mellett - amelyek például a nemzetközi jog fejlődéséről, forrásairól, alanyairól szólnak - a szerző részletesen foglalkozik az emberi jogok napjainkban mind fontosabbá váló regionális (európai), valamint univerzális (az ENSZ keretében megvalósuló) védelmével, korunk nemzetközi jogának és belső jogának egyre bonyolultabb viszonyával, a Biztonsági Tanács sokat vitatott szerepével vagy a háborús bűnösök felelősségre vonásának problémájával. Az angolszász jogi gondolkodásmódot tükröző tankönyv különös értéke, hogy részletesen ismerteti a legfontosabb jogeseteket, bírósági döntéseket. Ezek a mai nemzetközi jog értelmezésében, tartalmának meghatározásában sokkal nagyobb szerepet játszanak, mint ahogyan azt a kontinentális jogon nevelkedett itthoni jogásztársadalom feltételezi.

Balla Antal - Magyarország ​története
Magyarország ​első népszerű, de szigorú tárgyilagossággal megírt történetét nyújtjuk át az olvasónak: az ezeréves magyar élet történelemkönyvét. A Szerző nagyszerű könyvében őszinte és közvetlen hangon beszéli el, mi történt velünk ezer év alatt. És ami különösen kiemeli Balla Antal művének jelentőségét, az az, hogy megmagyarázza az eseményeket és felderíti azok titkos rúgóit. A nem egyszer meghamisított történetírás után végre megismerhetjük hazánk ezeréves igaz történetét. Első kötelessége minden hű és meggyőződéses magyar demokratának, minden haladó szellemű magyarnak, hogy a magyar nép igaz történetét befogadja szívébe és lelkébe. Tudnia kell minden magyarnak, hogyan buktak el a történelem során a magyar nép legjogosabb nemzeti és demokratikus törekvései, harcai és ezért mennyi szenvedés hárult erre a jobb sorsra érdemes népre. Balla Antal magyar lélekkel írt könyve a magyar lélekhez szól. Érdekfeszítő módon tár fel egy eddig sok tekintetben ismeretlen világot és szolgálja egyben a magyar újjászületést.