Áldás ​vagy átok? - Gyerekek a képernyő előtt

Pál Ferenc - A ​szorongástól az önbecsülésig
A ​szorongásaink, aggodalmaink, nehézségeink és gyöngeségeink rettenetesen megkeseríthetik az életünket. Hiába szeretnénk fejlődni, növekedni, a sebeink, a zavaraink akadályoznak minket és kapcsolatainkat, de a munkánkat is. Amikor akadozik az élet bennünk és körülöttünk, amikor azt gondoljuk magunkról, hogy velünk valami nincs rendben, éppen akkor van igazán szükségünk az önbecsülésre. Az önbecsülés az emberi élet egyik alapértéke. Általa vagyunk jóban önmagunkkal, érezhetjük jól magunkat a bőrünkben, és lehetünk érdekes társaság magunk számára. Az önbecsülés tesz alkalmassá arra, hogy megfelelő társat találjunk magunknak, akivel kölcsönös meghitt kapcsolatban lehetünk. A megfelelő önbecsülés segít megvédeni magunkat, és nem engedi, hogy rosszul bánjanak velünk. Megalapozza a hiteles kommunikációt, és alkalmassá tesz az együttműködésre érzelmileg nehéz helyzetekben is. Az önbecsülés segít, hogy ne vegyünk több terhet magunkra, mint amit az élet valóban nekünk szánt, de ami a miénk, azt képesek legyünk hordozni. Az önbecsülés révén tudjuk kihozni magunkból a legjobbat, és elviselni vereségeinket. Az önbecsülés által tisztelhetjük magunkat akkor is, ha gyöngének bizonyultunk. Szilárdságot biztosít, hogy ne akarjunk mindenkinek megfelelni, és megerősít, ha valaki nem fogad el minket. Az önbecsülés széppé teszi az életet, mert segít fölfedezni mások értékeit, és megbecsülni mindazt, amit kapunk. Ráadásul az önbecsülés sok pénzt takarít meg nekünk, hiszen nem szorulunk rá arra, hogy tárgyakon keresztül, birtoklás révén bizonygassuk magunk előtt is, hogy érünk valamit. Az önbecsülés hozzájárul a boldogsághoz azáltal is, hogy mindig lesz egy barátunk, akire számíthatunk, aki együttérzéssel fordul felénk - mi magunk. Az önbecsülés sok szorongástól és aggodalomtól szabadít meg, gyógyítja a sebeinket, és lehetővé teszi, hogy egészségesen és önfeledten éljünk. Segít, hogy szembenézzünk a realitásokkal, még ha fájdalmas is. Az önbecsülés föltárja, hogy a szívünk mélyén lakik bennünk valaki, aki sokkal több, mint amit valaha is reméltünk.

Ranschburg Jenő - Családi ​kör
Idestova ​öt esztendeje már, hogy rádióban, televízióban - a Családi kör című műsorban -, újságcikkben igyekszem a szülőknek segítséget nyújtani gyermekeik neveléséhez. Az újszülöttnek ugyanis nincs erkölcse, nem tud beszélni, nincs képe az út körülvevő világról. minderre elsősorban a családnak kell megtanítania. A család viszont nem azzal tölti be elsősorban közvetítő, tanító szerepét, hogy a szülők ismételten elmondják a gyereknek: mi a jó, mi a rossz, mit zsabad, mit nem szabad, hanem azzal, hogy életük a gyermek előtt zajlik, és akarva-akaratlanul minta a gyermek számára. Ez az oka annak, hogy a családi éeltre nemcsak a fiatalokat, hanem a felnőtteket is nevelnünk kell. Tehát napjaink családi életét kell megközelítően olyanná alakítanunk, amilyennek a jövő családját elképzeljük.

Ranschburg Jenő - Szülők ​kis könyve
"Elsőéves ​egyetemista koromban úgy jegyzeteltem az előadásokat, mint a gép: leírtam szinte minden elhangzó szót, válogatás nélkül. Mindennek nemcsak az lett a következménye, hogy megfájdult a fejem és a csuklóm, hanem az is, hogy a visszaolvasásnál alig értettem valamit az előttem hömpölygő betűhalmazból. Ettől kezdve már csak a lényeget jegyeztem: a legfontosabb gondolatokat és adatokat, amelyek lehetőséget nyújtottak arra, hogy a vizsgára készülés során felidézzem az előadásokból mindazt, amire szükségem volt. Úgy érzem, a könyv, amit az Olvasó a kezében tart, ilyen 'értelmes jegyzet': gondos szerkesztők nekiültek a Szülők könyve című munkám betűtengerének, és finom sebészi munkával kiemelték, kötetté formálták azokat a fejezeteket, amelyek a legtöbb haszonnal forgathatók a gyermeknevelés szerteágazó napi gondjainak megoldásához. őszintén remélem: a Szülők kis könyve teljesíti a feladatot, amelyre rendeltetett." (Ranschburg Jenő)

Bagdy Emőke - Utak ​önmagunkhoz
Ez ​a könyv lelki útikalauz. Lámpása bevilágítja azokat a lelki tájakat, amelyeket alig, vagy nem is ismerünk. Úti célja az önismeret. Mindnyájan lelki egyensúlyra, sikerekre, békére, örömökre vágyunk, de nem tudjuk, hogyan érjük mindezt el. A könyv minden sora vezet, tanít, önmagunkról szól, lelkivilágunkról, a fejlődésünk rejtelmeiről, törvényeiről. Hogyan lehetünk minden nehézség és akadály ellenére győztesek az életküzdelemben? Miből meríthetünk életkedvet, életerőt és bátorságot a megküzdési erőfeszítésekhez? Konfliktusaink közepette vajon hogyan válhatunk győztessé akképp, hogy az ellenfelet is méltó küzdőpartnernek tekintjük, tiszteljük? A szellemi utazás végcélja annak megismerése, miként vállalhatunk felelősséget az ön- és társismereti tudás hatalmával annak az univerzumnak a védelméért, amelynek lakói, haszonélvezői, fogyasztói vagyunk, noha – ha akarjuk – lelkierőink felismerésével és működtetésével építő, bel- és külvilágot megtartó erőkké is válhatunk.

Vekerdy Tamás - Jól ​szeretni
Megismerlek ​és elfogadlak. Olyannak, amilyen vagy. A te teljes világodat. Aki jól szeret, az megismer és elfogad saját világát kitágítja a másik felé. Befogadja őt. "Ha az embernek olyan szerencséje van, hogy valakit is érdekelni kezd, amit itt vagy ott mondott, leírt, és úgynevezett 'előadásokra' hívják, akkor azt kell átélnie, hogy ezeknek az együttléteknek, legalábbis az ő számára, a hasonlíthatatlanul jobb, felpezsdítőbb, szórakoztatóbb része az, amikor a megjelentek elmondják kérdéseiket, aggályaikat, ellenvetéseiket, egyszóval megnyilatkoznak. Nagyszerű érzés hallani, amikor a négy-ötszáz fős (esetleg nagyobb) hallgatóságból egy kedves nő vagy férfi feláll, és bevilágító erővel mondja el személyes tapasztalatait, személyes példáját, ami megeleveníti az egész együttlétet. Ebben a könyvben a találkozásoknak ezt a részét, illetve a kérdésekre adott válaszokat találja meg az Olvasó. Nem kérdés-felelet formájában, hanem a kérdéseket, az elmondott eseteket is beledolgozva az egyes témákról szóló részecskékbe. (Így hát szerzőtársak vagyunk – hat-nyolc év néhány száz megszólalójával.) Míg az előző kötetben, az Érzelmi biztonságban az előadások válogatása jelent meg, itt ezeké a közös beszélgetéseké. És, igen, ezek a beszélgetések mindig abba az irányba mutattak, hogy miképp is kellene, hogyan is lehetne ezt az együttélést – a gyerekkel és tágabban: egymással - jól csinálni, hogyan is lehetne jól szeretni. Akármerre ágaznak is el az egyes témák, a mélyükben mindig ez a kérdés lapul. Ott húzódik meg, és sokszor felfűti a beszélgetést. Kicsit szorongok. Vajon ebből a felfűtöttségből sikerül-e itt, a következő lapokon valamit is visszaadni?" Vekerdy Tamás

Dr. Csernus Imre - Ki ​nevel a végén?
_"Hosszú ​évek óta foglalkozom mind a szülőkkel, mind a gyerekeikkel. Drog-, alkohol-, játékszenvedély-, gyógyszerfüggőséggel és más nyomorokkal, amelyekben a gyerekek vannak és lesznek érintve. Azt hiszem, rég eljött az ideje, hogy kinyissuk a szemünket."_ Mivel kell ma szembenéznie annak, aki gyereket vállal és nevel? DR. CSERNUS IMRE szerint elsősorban önmagával. Hiszen csak ezután birkózhat meg a világ démonaival, kábítószerrel, erőszakkal, szexualitással, bűnnel és bűnhődéssel. _"Ki nevel a végén? Neveljük egymást a sok tudatlanságunkkal, félelmeinkkel, erényeinkkel és hibáinkkal: a gyerekek a felnőtteket, mi őket, a világ mindannyiunkat. A változás nagy fájdalommal jár, egyesek nem is fogják ezt bevállalni, ezzel sincsen gond. Mivel tőlük is sokat tanulhatunk."_ A gyereknevelés kapcsán a szerző ezúttal is olyan kérdésekkel szembesíti olvasóit, amelyeket a legtöbben nem tudnak vagy nem mernek feltenni maguknak. Pedig a jövőnk forog kockán.

Dr. Csernus Imre - A ​nő
​"Ez a könyv, a NŐ-ről szól, aki a férfiak imádatának a tárgya, az örök és megfoghatatlan csoda, amelyet már sokan leírtak és megfogalmaztak. Én meg arra vagyok kíváncsi, hogy hogyan lesz valakiből jó Nő! Nehéz téma, de ahogy megfigyeltem, ez mindkét nemet egyformán izgatja." Mitől nő egy nő? És vajon mitől jó nő? Hogyan képes egy nő - vagy akár egy férfi - megélni saját nemiségét? Tud-e jó példával szolgálni gyermekeinek? Tudja-e jól érezni magát a saját bőrében? És tesz-e valamit azért, hogy jobb legyen? Ha Ön elég erős, hogy feltegye magának ezeket a kérdéseket, lapozzon bele Dr. Csernus Imre legújabb könyvébe! Bátraké a szerencse...

Boldizsár Ildikó - Meseterápia
„Boldizsár ​Ildikó korábbi, nagy sikerű meseválogatásai után most a mesék gyógyító erejét tárja fel előttünk. Bevezet a történelmi gyökerekbe, rámutat a népmese szerepére a hajdani közösségekben, feleleveníti a legértőbb mese-kommentárokat, saját praxisából hoz példákat a lelki gyógyulásra, és végül hasznos tanácsokat ad, hogyan is meséljük a mesét, hogyan segítsünk vele másokon. A könyv hosszas kutatómunka eredménye, teljességgel eredeti végkövetkeztetésekkel. Minden fejezetében izgalmas, tartalmas és hasznos olvasmány.”

Ranschburg Jenő - Gyerekségek
A ​neves gyermekpszichológus verseiben egy óvodáskorú kisfiú beszél álmairól, titkos gondolatairól és a családi ügyekről. Átéli mindazt, amit a legtöbb kortársa ma Magyarországon átél: nagyapja halálát, szülei házasságának felbomlását, édesanyja második házasságát. Az ő szavain keresztül feltárul egy kis része a mai óvodáskorú gyermek érzelem- és gondolatvilágának.

Feldmár András - Popper Péter - Ranschburg Jenő - Végzet, ​sors, szabad akarat
A ​"Mesterkurzus" eddigi három összejövetelén igyekezett hűséges maradni rangos címéhez. Meggyőződésünk, hogy kurzusunk szereplői nem tartják magukat mestereknek, hanem tudósai vagy kitűnő gyakorlati szakemberei egy-egy tudományterületnek. Szándékunk az volt, hogy a mindennapos élet valamelyik fontos problémáját szellemileg körüljárjuk, és több oldalról megvilágítsuk, lehetőleg a fiziológia, a pszichiátria, a pszichológia és a művészet szempontjából. Talán az embert leginkább izgató kérdéshez nyúlt hozzá a legutóbbi Mesterkurzus előadás-sorozata. Ki ne töprengett volna már azon, hogy van-e sorsa, végzete - vagy csak a véletlenek játéka az egész élet? Mondhatjuk-e valamire, hogy "így volt megírva!" - vajon ki írta meg? -, hivatkozhat-e a hívő az égiek akaratára, az alvilág cselvetéseire? S e kérdések mögött ott lappang a felelősség önmagunkért - vagy annak elhárítása; hajlamunk a bűnbak-keresésre, vagy arra, hogy az "objektív körülményeket" vádoljuk kudarcainkért. A történelemről beszélgetve el szoktuk vetni a "mi lett volna, ha?" kérdést, mint tudománytalan feltételezést. És a saját személyes életünkben? Érdemes-e utólag eltöprengeni döntéseinken és választásainkon? Nem tévesztjük-e össze a külsőleg megvalósíthatót a belsőleg lehetségessel? Vagyis, végső soron, volt-e módunk másképp cselekedni, mint ahogy cselekedtünk? Igaza van-e Senecának, a nagy sztoikus filozófusnak abban, hogy vezetik a végzetek azt, aki hagyja, hogy vezessék, aki nem hagyja; azt vonszolják! Vagyis ugyanoda jut; de vonszolódás közben jól összetöri magát. Ezekről a végső kérdésekről, az akarat és a cselekvés szabadságáról, a sorsunk alakulását alakító tényezőkről olvashatjuk most el két pszichológus - Ranschburg Jenő és Popper Péter - s egy Kanadából erre az alkalomra hazatért honfitársunk, az ún. antipszichiátriai irányzathoz tartozó Feldmár András véleményét.

Barbara Pease - Allan Pease - Testbeszéd ​a szerelemben
Mindennapi ​kommunikációnk 60-80%-ban gesztusok révén, testbeszéddel történik. Testbeszédünk segítségével jelezzük, ha valaki tetszik nekünk, s azt is, hogy a másik számára megközelíthetők vagyunk. A boldog szerelmesek tudják, hogy a gesztusok és az arckifejezés fontosabb a szavaknál. A párkapcsolatban élők többsége fáradságosan törekszik tartós, kiegyensúlyozott kapcsolatra, de sokszor kudarcot vall. Ennek oka többnyire abban keresendő, hogy a férfiak és a nők mára elfelejtették a testbeszéd gesztusait és jeleit, amelyek őseinknek még a vérükben voltak. Pedig a testbeszédet meg lehet tanulni! Erről szól ez a könyv, melyből sok mindent megtudhatunk például - a férfi és a nő szerelmi testbeszédéről, - a vonzás folyamatáról, - az első randevúkról, az internetes randikról, - a sikeres párkapcsolatok titkairól.

Ranschburg Jenő - Jellem ​és jellemtelenség
A ​könyv foglalkozik az erkölcsi jellem típusaival: valódi jellemrajzot ad a jellemes, a jellemtelen (asszociális, antiszociális), a jellem nélküli (konformista) és a hibás jellemű (befolyásolható ill. autoriter) személyiségről. Tárgyalja a jellem legáltalánosabb kísértéseit - például a hatalom, a nyereség és a szexualitás kihívásait, valamint a jellem reakcióit a kísértésekre: a bűntudatot, a szégyent és a csábításnak való ellenállás képességét.

Ranschburg Jenő - Egymást ​keresik
Minden ​társadalomban határozott igények éltek arra vonatkozóan: milyen az ideális férfi és milyen az ideális nő. Ennek alapján úgy tűnik, hogy a férfi legértékesebb tulajdonságai a bátorság, a szellemi és fizikai erő, a határozottság és az ambíció, míg a nőé a szelídség, gondoskodás, az otthonteremtés. Vajon valóban jellemzik ezek a tulajdonság a nőket és a férfiakat? És ha igen, velünk született, génjeinkben rögzült különbségekről van-e szó, vagy csupán kömyezetünk törekszik arra, hogy kialakuljanak, bennünk az általa fontosnak tartott férfias és nőies vonások.

Ranschburg Jenő - Kis ​gyerek... kis gond?
"Évek ​óta rendszeres vasárnapi penzumom, hogy leülök a számítógéphez, és megpróbálok elmélyedni a frissen érkezett levelekben. Ebbe a kötetbe az óvodáskorú gyerekek szüleinek leveleiből válogattunk, így az életszakaszra jellemző legáltalánosabb nevelési problémák és a rájuk adott válaszok a kötet lapjain megtalálhatók." Száz levél - száz válasz.

Vekerdy Tamás - Kicsikről ​nagyoknak 1.
A ​neves pszichológus könyve a kezdetektől az iskoláskor küszöbéig kíséri el a gyereket – és vele együtt a szülőt – azon az érdekes, izgalmas, olykor fárasztó, mégis nagyon szép felfedezőúton, amelynek során a kicsiből nagy lesz. Segít felismerni a buktatókat, és megmutatja, hogyan tehetjük ezt az időszakot olyanná, hogy a gyermekünk érzelmileg és értelmileg minél kiegyensúlyozottabban fejlődhessen. Tanácsai hozzásegítenek ahhoz, hogy a kisgyerekkor ne csak a gyermeket, de a szülőt is életre szóló élményekkel gazdagítsa. „Csak a sokat és jól játszó kisgyerek tud majd jól és elmélyülten gondolkozni.”

Dr. Paul Hauck - Így ​szeress, hogy szeressenek
Dr. ​Paul Hauck azt állítja új könyv­ében, hogy a szeretetről és szerelemről alkotott romantikus elképzeléseink könnyen tévútra vezethetnek minket. A kedvesség, a türelem és a tolerancia mind kevés a szeretethez és a szerelemhez. Jobb lesz a kapcsolatunk, ha nemcsak a másik érdekeit tartjuk szem előtt, de arra is odafigyelünk, hogy nekünk mi kell; ha nemcsak adunk, de kapni is akarunk. Dr. Hauck gyakorlatias, olvasmányos és egyben szórakoztató könyv­e mindenkinek segítségére lehet abban, hogyan javítsa meg kapcsolatait. Útmutatóul szolgál egy boldogabb, teljesebb élethez.

Bagdy Emőke - Kalo Jenő - Popper Péter - Ranschburg Jenő - A ​család
Amivel ​az emberiség sok ezer év óta makacsul próbálkozik, azt komolyan kell venni. Például a házasságot és a családot. Nem az a dolgunk, hogy cinikusan rálegyintsünk a családra, a házasságra, mert ezek nélkül még nem élt meg társadalom. S ha a próbálkozásokat mindig sok kudarc éri, azt is komolyan kell venni. Komolyan kell venni azt is, hogy az eddigi megoldási kísérletek még nem váltották be a hozzájuk fűzött reményeket. Az úgynevezett szabad (nyílt) házasságok, a házasság nélküli együttélés, a szingli élet, vagy ellenkezőleg a kommuna, nem bizonyultak elviselhető, tartós megoldásnak. A tudomány mindig szemügyre vesz jelenségeket, kutat, hogy felelni tudjon arra a kérdésre: Miért? Ez hajtja e kötet szerzőit is. Vajon a belső okokról van-e szó, az ember szociális természete, érzelmi világa alakult-e át, vagy a külső, társadalmi tényezők rombolják-e az emberi kapcsolatokat? S ha végleges választ nem is, de a gyakorlati életben hasznosítható gondolatokat bőven kap az olvasó, amivel talán enyhíthet magánéletének válságain.

Fábián Janka - Emma ​szerelme
A ​regény a múlt század fordulójának környékén játszódik három helyszínen: a békebeli, gyönyörű, de egyben dekadens Párizsban, Budapesten, és egy elképzelt, a Balaton északi partján fekvő, festői, álmos kisvárosban, Balatonkörtvélyesen. A főszereplőket, Emmát és Gábort már születésük óta egymásnak szánta a sors, mégis csak tragédiák és félreértések sorozata után lehetnek egymáséi. Viszontagságos történetük és a lassan kialakuló szenvedélyes szerelmük mögött ott húzódnak a századforduló eseményei: a magyar millennium, a huszadik század beköszönte, majd az első világháború, minden nyomorúságával, és a Tanácsköztársaság időszaka. Végül pedig Horthy híres fehér lovas bevonulásával – a "bűnös városba" – zárul a történet.

Máté Gábor - Szétszórt ​elmék
Népbetegség ​a figyelemzavar és a hiperaktivitás? Vagy csak a gyerekek szenvednek tőle? Honnan ered és hogyan gyógyítható? A világhírű magyar lélekgyógyász nemcsak magát tartja figyelemzavarosnak, de három gyermekét is hiperaktív figyelemzavarral diagnosztizálták. Nem csoda hát, ha a téma mélyére akart hatolni, meg akarta ismerni a betegség eredetét, hogy közelebb kerüljön a gyógyításához is. A Szétszórt elmék gyökeresen új szemlélettel közelíti meg ezt a sokakat érintő témát, valamint új módszereket is kínál, hogy segítsen azoknak a gyerekeknek és felnőtteknek, akiknek nap mint nap meg kell küzdeniük a figyelemzavar és a hiperaktivitás okozta gondokkal. A Szétszórt elmékben dr. Máté Gábor bebizonyítja, hogy a figyelemzavar nem örökletes betegség, hanem visszafordítható károsodás. Rávilágít, hogy a figyelemzavaros agyban az érzelmek és a figyelem kontrolljáért felelős területek nem fejlődnek ki kisgyerekkorban - és azt is, hogy miért. Megtudhatjuk, hogy élettapasztalatunk pszichológiai "terméke" - már az anyaméhen belül is! -, hogy a figyelmünk elterelhető, hogy gyakran "kikapcsolunk". A kötet a szülőknek segít megérteni, miért tikkelnek a figyelemzavaros gyerekek, az ezzel a problémával küzdő felnőtteket pedig rávezeti, hogyan értelmezhetik érzelmeiket és saját viselkedésüket. A Szétszórt elmék reménnyel töltheti el az olvasót, hogy a figyelemzavaros felnőtteknek is jók az esélyei a gyógyulásra. Olyan programot ajánl, amely segítségével gyerekekben és felnőttekben egyaránt előidézhető ez a pozitív változás. Dr. Máté Gábor 1944-ben született Budapesten. Családjával 1957-ben vándorolt ki Kanadába. Több mint húsz évig családorvosként dolgozott, hét évig volt a Vancouveri Kórház orvosi koordinátora, jelenleg könyveket ír és előadásokat tart szerte a világon. Célkitűzése, hogy felhívja a figyelmet a betegségek tágabb összefüggéseire.

Ismeretlen szerző - Családi ​boldogság, családi pokol?
Olyan ​korszakban élünk, amelyben szinte minden tradíció felbomlani látszik, az együttélés klasszikus formái – a házasság és a család – meggyengültek, az újak pedig csak sok fájdalmas próbálkozás árán alakulnak ki. Hatalmas ambíciókkal vágunk neki párkapcsolatainknak, a legjobbat és a legtöbbet szeretnénk megadni gyermekeinknek, ám amikor utolérnek a hétköznapok nehézségei és kudarcai, sokszor kiderül: sem eszközökkel, sem energiatartalékokkal nem rendelkezünk, hogy a felszínen tartsuk magánéletünk süllyedő hajóját. Korunk emberében ezért egyszerre van jelen a hagyományos kapcsolatformák iránt érzett, mély kiábrándultság, valamint a biztonság, a rendezettség és a harmónia iránti óriási vágy. A Mesterkurzus legújabb tanulmánykötetének kiváló szerzői – akik között van pszichológus, pszichiáter, orvos-genetikus és pap is – a családi együttélés modern problémáit veszik górcső alá, és igyekeznek választ adni arra a kérdésre, hogy a folyamatosan változó körülmények között miként teremthetünk mégis stabil és meghitt kapcsolatot a hozzánk legközelebb állókkal.