Gyerekhatárok Mikor ​mondjunk igent és mikor mondjunk nemet gyermekeinknek?

Kádár Annamária - Mesepszichológia
Kutatások ​igazolják, hogy az életben való beválásunk nem csak értelmi képességeinken múlik. Az igazi sikereket és - ami még fontosabb! - a belső harmóniát, az önmagunkkal való elégedettséget csak akkor érhetjük el, ha képesek vagyunk felismerni a magunk és mások érzelmeit, kapcsolatokat teremteni, konfliktusokat kezelni, együttműködni, segítséget kérni, vágyainkat késleltetni, kitartani… Vagyis, ha fejlett az érzelmi intelligenciánk. A mese az érzelmi intelligencia fejlesztésének legfontosabb eszköze, olyan lelki táplálék, amely életre szóló nyomokat hagy a gyermekben. Egyrészt a mesélés sajátos szituációja, bensőséges hangulata adja meg az érzelmi biztonságot, azt a nyugodt, csendes és szeretetteljes légkört, amelyben meg lehet pihenni, el lehet lazulni, a rítust, amivel le lehet zárni egy mozgalmas és eseménydús napot. Ám a kisgyerek a mesehallgatás során nemcsak a szülőre, hanem befelé is figyel, saját vágyainak megfelelő fantáziaképet alkot, ami segíti őt a nap folyamán felgyűlt belső feszültségei, negatív érzései, félelmei feldolgozásában. Adjuk hát meg neki a lehetőséget arra, hogy az égig érő fa csúcsára kis kanászként felkapaszkodhasson! Annak a gyermeknek, aki mesét hallgatva nő fel, varázspálcája a saját elméje lesz, és képzelete, érzelmi intelligenciája segíti majd a megpróbáltatások közepette. Hogy miként támogathatjuk őt ebben? Erről írtam ezt a könyvet, mely tíz mesét is tartalmaz egy Lilla nevű kislányról, akinek képzeletbeli barátja, Tündérbogyó segít érzelmi konfliktusainak megoldásában. A mesék 4-9 éves gyerekeknek szólnak, és segítenek a frusztrációk, csalódások elviselésében, a pozitív és negatív érzelmek tudatosításában, a félelmek megszelídítésében, a testvérféltékenység kezelésében, a veszteségek elfogadásában és az önfeledt játékban. A szülőknek elárulom: én voltam az a kislány, aki attól félt, hogy a boszorkány megcsiklandozza a lábát, én vittem haza a kisegeret, utánam jött ki a nagyapám borotvahabos arccal. Tündérbogyó pedig az én belső hangom volt, akit most ebben a formában megszemélyesítettem. Dr. Kádár Annamária: Pszichológus, egyetemi adjunktus, a Babes-Bolyai Tudományegyetem marosvásárhelyi kirendeltségének vezetője. Diplomamunkájában és doktori disszertációjában több mint ezer, gyermekek által írt mesét vizsgált meg. Dolgozott iskolapszichológusként, jelenleg pedig az óvoda és elemi oktatás pedagógiája szakon tanít. Trénerként rendszeresen tart az érzelmi intelligencia fejlesztését célzó tréningeket. Az Erdély FM rádió Pszichotrillák című műsorának szakértője és társszerkesztője. Többször tartott már előadást a Nyitott Akadémián - kirobbanó temperamentumát, ízes erdélyi beszédét, derűs, szeretetteljes lényét és humánus gondolatait vastapssal jutalmazta a közönség.

Vekerdy Tamás - Gyerekek, ​óvodák, iskolák
Mire ​van szüksége a gyerekemnek - hogy boldoguljon? Milyen óvodát, iskolát válasszak neki - ha tehetem? Miért? És ha nincs választék? Milyen különórákra küldjem, ha tehetem, és mikortól? Mikor és mivel teszek jót neki, vele (mikor "építem a jövőjét")? Ha hajszolom, vagy ha kímélem? Miből tudom meg, hogy jól választottam-e? Mi jellemzi a jó óvodát, iskolát? Otthon mit kell még hozzátennem ahhoz, amit az óvoda, vagy az iskola követel tőle? Az ismert és kedvelt pszichológus a gyermeknevelésről, iskolaválasztásról ír a sorozat legújabb kötetében.

Vekerdy Tamás - Kicsikről ​nagyoknak 1.
A ​neves pszichológus könyve a kezdetektől az iskoláskor küszöbéig kíséri el a gyereket – és vele együtt a szülőt – azon az érdekes, izgalmas, olykor fárasztó, mégis nagyon szép felfedezőúton, amelynek során a kicsiből nagy lesz. Segít felismerni a buktatókat, és megmutatja, hogyan tehetjük ezt az időszakot olyanná, hogy a gyermekünk érzelmileg és értelmileg minél kiegyensúlyozottabban fejlődhessen. Tanácsai hozzásegítenek ahhoz, hogy a kisgyerekkor ne csak a gyermeket, de a szülőt is életre szóló élményekkel gazdagítsa. „Csak a sokat és jól játszó kisgyerek tud majd jól és elmélyülten gondolkozni.”

Kim John Payne - Egyszerűbb ​gyermekkor
A ​világhírű pszichológus-pedagógus szerző műve több országban valóságos mozgalmat indított el: szülőkét, akik nem hagyják, hogy korunk konzumkultúrája bedarálja őket, és egy élhetőbb, tartalmasabb, szebb gyermekkort kívánnak lányaiknak és fiaiknak biztosítani. Ez a könyv arról szól, miként csökkenthetjük gyermekeink életében a fékevesztett tempót, a stresszt, a képernyők uralmát, a tárgyak, tevékenységek és tagolatlan információk sokaságát, melyek anélkül árasztják el és teszik függővé őket, hogy igazi örömet nyújtanának nekik. (Sőt: közvetlenül járulnak hozzá ahhoz, hogy napjainkban egyre több a különböző pszichológiai „címkével” ellátott – hiperaktív, figyelemzavaros, magatartászavaros – gyerek.) A könyvben leírt egyszerűsítési rendszer minden családban megvalósítható, feltéve, hogy megvan a szándék és az elkötelezettség. A lépéseket nem teendőjegyzéknek, hanem menünek kell tekinteni, melyből az olvasó választhatja ki a saját családjában megvalósítható és fenntartható pontokat. A szerző nem „könnyen, gyorsan” típusú instant megoldásokat kínál, hanem egy szemléletmódot: a gyermekkor tiszteletét. Ettől azonban nemcsak gyermekünk fog megkönnyebbülni, de mi magunk is felszabadítónak találjuk majd az egyszerűsítéssel nyert bensőségesebb, melegebb családi légkört és szülői hitelességünk növekedését. „Kívánom, hogy minél több szülőhöz jussanak el a könyv mindennapi életben hasznosítható ötletei. Nem fognak csalódni – egy más minőségű családi életet jósolok mindenkinek, aki kipróbálja. Én már megtettem: azóta nagyokat lélegzem, a családommal együtt.” László Zsuzsa oktatásszociológus

Ranschburg Jenő - Szülők ​kis könyve
"Elsőéves ​egyetemista koromban úgy jegyzeteltem az előadásokat, mint a gép: leírtam szinte minden elhangzó szót, válogatás nélkül. Mindennek nemcsak az lett a következménye, hogy megfájdult a fejem és a csuklóm, hanem az is, hogy a visszaolvasásnál alig értettem valamit az előttem hömpölygő betűhalmazból. Ettől kezdve már csak a lényeget jegyeztem: a legfontosabb gondolatokat és adatokat, amelyek lehetőséget nyújtottak arra, hogy a vizsgára készülés során felidézzem az előadásokból mindazt, amire szükségem volt. Úgy érzem, a könyv, amit az Olvasó a kezében tart, ilyen 'értelmes jegyzet': gondos szerkesztők nekiültek a Szülők könyve című munkám betűtengerének, és finom sebészi munkával kiemelték, kötetté formálták azokat a fejezeteket, amelyek a legtöbb haszonnal forgathatók a gyermeknevelés szerteágazó napi gondjainak megoldásához. őszintén remélem: a Szülők kis könyve teljesíti a feladatot, amelyre rendeltetett." (Ranschburg Jenő)

Bruno Bettelheim - Az ​elég jó szülő
Ennek ​a könyvnek az a célja, hogy arra bátorítsa a szülőket, igyekezzenek a saját fejükkel végiggondolni a gyereknevelés bizonyos kérdéseit. Remélem, a fenti példák segítenek nekik abban, hogy jó megoldást találjanak a gyermeknevelés során felmerülő bármiféle problémára. Erre irányuló erőfeszítéseik révén válnak majd elég jó szülővé, ami mind önmaguknak, mind gyermekeiknek javára válik. Az elég jó szülő mindig tudatában lesz, hogy gyermeket foganni, kihordani és világra hozni életének legcsodálatosabb eseménye. A születés pedig a gyermek életében a legcsodálatosabb esemény. Minél jobban élvezik mindazt a maguk módján, ami ebből következik - a szülő a gyermeknevelést, a gyermek azt, hogy a szülő neveli -, annál boldogabb lesz az életük. Ha ez a könyv valamelyest hozzájárulhat, hogy ez a lehetséges boldogság valósággá váljék, akkor elmondhatom, hogy elérte a célját. (A szerző)

Csíkszentmihályi Mihály - Reed Larson - Kamasznak ​lenni
Hogyan ​élnek a kamaszok? Mit gondolnak az iskoláról, a családjukról, a barátaikról? Mitől félnek és mit szeretnének? CSÍKSZENTMIHÁLYI MIHÁLY és REED LARSON könyve különleges kutatásra alapozva válaszolja meg ezeket a kérdéseket. 75 véletlenszerűen kiválasztott tizenévest kértek fel, hogy amikor a maguknál hordott csipogóval jeleznek nekik - legyen az bármely napszak - jegyezzék fel, mire gondolnak, mit csinálnak éppen, hogyan érzik magukat. Az eredmény ez a könyv, amelyben feltárul a kamaszok mindennapi élete, akár az iskolában, akár a barátaikkal vagy éppen családjukkal töltik idejüket. Ha szeretnénk * hogy a felnövő generáció ne kallódjon el, * segíteni, hogy kamaszaink elégedett, boldog felnőttek legyenek, *hogy társadalmunk stabil maradjon, érdemes megfontolni, a "Kamasznak lenni" eredményeit és a szerzők ajánlásait. Lenyűgöző olvasmány, nemcsak tanulságos, de „kötelező irodalom" minden szülő, pedagógus és pszichológus számára.

Gary Chapman - Kamaszokra ​hangolva
A ​szülők - minden jó szándékuk mellett - segítségre szorulnak abban, hogy azt a biztonságot és szeretetet tudják nyújtani, amire gyerekeiknek szükségük van. A kamaszok nevelése különösen nehéz, bár tudjuk, hogy a kisgyermekkori "alapozás" jelentősen megkönnyíti ezt az életszakaszt is, mégis ilyenkor a leginkább tanácstalanok a szülők és maguk a tizenévesek is. Ehhez a nem könnyű periódushoz ad segítséget Gary Chapman újabb könyve, amely a korábbiakhoz hasonló elvek szerint vezeti végig az olvasót a szeretet nyelvének lehetséges használatán. Sokféle irányzat, meggyőződés szerint lehet nevelni, segíteni gyermekeinket, de a biztos utak mindegyike a szereteten és elfogadáson alapszik. Ehhez biztos útitársunk lehet ez a könyv.

Dr. Henry Cloud - Dr. John Townsend - Dave Carden - Earl Henslin - Alice Brawand - Családfánk ​titkai
A ​gyerekkorunkban a családunkban elsajátított magatartási és kapcsolati minták személyiségünk részévé válnak, és egész életünket végigkísérik. A káros minták akár nemzedékeken át hagyományozódnak kifejtve romboló hatásukat az újabb és újabb generációk életében. Többnyire ez áll a család felbomlása, a lelki sérülések, a szenvedélybetegség vagy a családon belüli bántalmazás hátterében. Ám nem szükségszerű, hogy megismételjük elődeink hibáit. A könyv pszichológus, illetve lelkipásztor szerzői terapeutaként szerzett tapasztalataik alapján állítják, hogy a káros minták megváltoztathatók, és az érzelmi sérülések gyógyíthatók. Terápiás gyakorlatuk mellett a Biblia évezredes bölcsességéből merítve vizsgálják, hogyan ismerhetjük fel azokat a családunkban elsajátított viselkedési és kapcsolati mintákat, amelyek negatívan hatnak az életünkben, ha nem változtatunk rajtuk. Könyvükből megtudhatjuk, mit tehetünk azért, hogy a diszfunkcionális működési módokat átdolgozva egészséges mintákat alakítsunk ki, és adjunk tovább gyermekeinknek.

Ranschburg Jenő - Szülők ​lettünk
Mindaz, ​ami a szülő és a gyermek viszonyában az élet első hat évében történik, felmérhetetlen fontosságú a gyermek további sorsában. A neves pszichológus részletezi azokat a problémákat, melyek minden szülő részére nevelési kérdéssé válnak: az evés, az alvás, szobatisztaság, büntetés és jutalmazás, a testvérféltékenység, a szexualitás stb. Könyvét azoknak a kisgyermekes szülőknek ajánlja, akik átérzik a felelősséget, amit a szülői szerepkör jelent és arra törekednek, hogy gyermeküket értelmesen, előítéletek nélkül neveljék.

Bagdy Emőke - Családi ​szocializáció és személyiségzavarok
Ez ​a könyv az emberré nevelés társas meghatározottságú folyamatával, a gyermekkori szocializáció családon belül zajló legfontosabb történéseivel, eredményeivel és következményeivel foglalkozik.Az emberformálás társas folyamatában nyomon kíséri azokat a legjelentosebb idoszakokat, amelyekben a gyermek útravalót gyujt a felnott élethez, megtanul szeretni, örülni, ragaszkodni, együttérezni, beletanul az emberi viselkedés követelményeibe, szabályaiba, és kitörölhetetlenül bevési a szülei, családja és személyeskörnyezete által nyújtott viselkedési mintákat.

Ranschburg Jenő - Popper Péter - Személyiségünk ​titkai
A ​szülő-gyermek kapcsolat kialakulása a messzi múltban kezdődik, jóval a gyermek megszületése előtt. A szülő-gyermek kapcsolat olyan kettős szerep, amelynek mindkét oldalát megéli az ember, csakhogy több évtizedes időeltolódással. Mindenki volt gyermek, azaz átélte saját szüleivel e szociális szerep gyermeki oldalát. Majd évtizedek múltával az egykori gyerek lesz szülő, s megéli e szociális szerep másik oldalát is. Vajon milyen szülő lesz az egykori gyermekből? Akár akarja, akár nem, ezt részben meghatározza mindaz, amit gyerekként látott, megélt és tapasztalt. Egykori gyermekkori élményeink ellentétesen és ellentmondásosan csapódnak le bennünk: van, amit követünk, van, amit elutasítunk szüleink egykori viselkedéséből, mindez elkeveredik azóta szerzett tapasztalatainkkal, élményeinkkel. A magatartásformákat sokkal inkább tanuljuk, mint örököljük. De egy-egy nevelési téveszme okozta torz személyiségvonás úgy belénk ivódott, hogy szinte örökletesnek tűnik. A nagy sikerű sorozat adásai a harmonikus személyiség kibontakoztatásának módjairól szóltak. Ha a két kiváló pszichológus tanácsait megfogadjuk, gyermekeink biztosan különbek lesznek nálunk, de magunk is csak nyerünk az önneveléssel.

Julia Godoy - Diana Loomans - Hallgass ​a gyermekedre!
Mi ​az, amit minden gyerek tudatni akar a szüleivel? Mire van szüksége minden gyereknek a növekedése során ahhoz, hogy kiteljesedett felnőtt váljon belőle? Fontos kérdések. A legtöbb szülőben mély vágy van arra, hogy a legjobbat nyújtsa a gyerekeinek, ám a gyerekek nem hoznak magukkal felhasználói kézikönyvet. Nem olyanok, mint a testvéreik, a szomszéd gyerekek, a filmek hősei. Különböznek, de mégis vannak eszközök és módszerek, melyek segítenek abban, hogy a nevelés egy örömteli és pozitív folyamat legyen. A szerzők, anya és lánya, ötleteket és gyakorlatokat ajánlanak a különböző életkorú gyermekekhez. Segítenek arra figyelni, mi a legfontosabb és legeredményesebb a szülő-gyerek kapcsolatban, mi a minőségi idő, hogyan őrizhetjük meg optimizmusunkat, miközben kölcsönös, feltétel nélküli szeretettel és tisztelettel töltjük meg ezt a kapcsolatot. Ahogy a világhírű orvos, dr. Bernie Siegel fogalmaz az ajánlójában: "Hát hallgass a gyermekedre, és gyógyítsd meg a családodat. Ha egy gyermek önmagát szeretve és elfogadva nő fel, a szülei egy boldog gyermeket tudhatnak a magukénak -- és a boldog gyermek a szülő igazi sikere."

Jan-Uwe Rogge - Kell ​a gyereknek a korlát
Kell ​a gyereknek a korlát, de a felnőttnek is. Kell a korlát a szülőnek, a nevelőnek, a tanárnak is, vagyis mindazoknak, akik részt vesznek a nevelési folyamatban. Az a nevelő, aki nem állít fel korlátokat, tehetetlen báb lesz, akit a gyerek semmibe vesz, és rabszolgájának tekint. A korlát ahhoz is hozzásegít, hogy kölcsönösen elfogadjuk és tiszteletben tartsuk egymás személyiségét. Bár a szülők, nevelők, tanárok zöme ösztönösen érzi, hogy korlátokat felállítani helyes dolog, ha cselekvésre kerül a sor, igen sokan elbizonytalanodnak. Mindenki "csak jót" akar a gyereknek, s az általános vélekedés szerint ez kizárja a korlátozást. Mekkora tévedés! Márpedig nem egy szülő-gyerek kapcsolatban bizony alaposan eleresztették a gyeplőt: a szülő némán tűr, csak tűr, míg ki nem fakad, hogy zeng tőle a ház. Bölcs és gyakorlatias szerzőnktől nemcsak azt tudhatjuk meg, hogy kell a gyereknek a korlát, hanem azt is, hogy milyen korlátozásra van szüksége és mikor, és ezt hogyan lehet a siker reményében alkalmazni. Vekerdy Tamás

Bagdy Emőke - Kalo Jenő - Popper Péter - Ranschburg Jenő - A ​család
Amivel ​az emberiség sok ezer év óta makacsul próbálkozik, azt komolyan kell venni. Például a házasságot és a családot. Nem az a dolgunk, hogy cinikusan rálegyintsünk a családra, a házasságra, mert ezek nélkül még nem élt meg társadalom. S ha a próbálkozásokat mindig sok kudarc éri, azt is komolyan kell venni. Komolyan kell venni azt is, hogy az eddigi megoldási kísérletek még nem váltották be a hozzájuk fűzött reményeket. Az úgynevezett szabad (nyílt) házasságok, a házasság nélküli együttélés, a szingli élet, vagy ellenkezőleg a kommuna, nem bizonyultak elviselhető, tartós megoldásnak. A tudomány mindig szemügyre vesz jelenségeket, kutat, hogy felelni tudjon arra a kérdésre: Miért? Ez hajtja e kötet szerzőit is. Vajon a belső okokról van-e szó, az ember szociális természete, érzelmi világa alakult-e át, vagy a külső, társadalmi tényezők rombolják-e az emberi kapcsolatokat? S ha végleges választ nem is, de a gyakorlati életben hasznosítható gondolatokat bőven kap az olvasó, amivel talán enyhíthet magánéletének válságain.

Ismeretlen szerző - Baj ​van a gyerekemmel
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.

Bagdy Emőke - Mirnics Zsuzsanna - Vargha András - Egyén ​- pár - család
Ez ​a tanulmánykötet az elmúlt évben megjelent „Pár-és családi kapcsolatok vizsgálata” című digitális tankönyvünk szerves folytatása. Azokról az alkalmazott-ági, tesztadaptációs és -fejlesztő kutatásokról számolunk be, amelyeket az általunk eddigiekben bevezetett, kidolgozott és alkalmazásra kerülő módszerekkel folytattunk. Munkánkat úttörőnek tarthatjuk a magyar pszichológiai vizsgáló eszköztár gazdagítása és fejlesztése terén. Hazánkban ugyanis a rendszerszemlélet, az interakcionizmus és a kommunikáció kutatás preferáltsága ellenére mindeddig hiányoztak a többszemélyes helyzetekre és a kapcsolatok törvényszerűségeinek feltárására alkalmazható, pszichometrikusan hitelesített mérőeszközök, standardizált tesztek. Hasonlóképp paradox jelenség, hogy noha hazánkban nagy hagyományú a projektív tesztkultúra, Mérei Ferenc iskolája nyomán mindmáig széles körű a Rorschach-próba alkalmazása, mégis vérszegények a teszttel kapcsolatos kutatások és fejlesztő törekvések. E kétágú hiány terület hazai pótlásának törekvése alakította ki és határozta meg a Károli Gáspár Református Egyetem Pszichológiai Intézetében műhelykeretben folyó kutatásaink fő irányait, melyek: 1) Mérei Ferenc pszichodiagnosztikai munkásságának folytatásaképpen a Rorschach-próba továbbfejlesztése, valamint 2) a pár és családi kapcsolatok vizsgálatára alkalmas diagnosztikai eszközök (tesztek) bevezetése és folyamatos fejlesztő gondozása. Könyvünk címében is kifejezésre jut törekvésünk: az egyén, a pár és a család pszichodiagnosztikai vizsgálati lehetőségeinek, eszközrendszerének kimunkálása és hazai fejlesztése.

Popper Péter - Ranschburg Jenő - Vekerdy Tamás - Herskovits Mária - Jövőnk ​titka: a gyerek...
"Ki ​tudja, mi lesz belőle?" A szülők reménye, szorongása, néha titkoltan, néha kimondva... A nevelés részben megtanulható. De az anyai és apai feladatokhoz kell ösztönös tehetség, együttérzés, emberismeret, önbizalom is! És annak a belátása, hogy a gyerek nem tulajdon. A nevelésnek arra kell irányulnia, amire a gyerekünknek tehetsége van, és nem a szülő kudarcba fulladt becsvágyainak megvalósítására. Tehetséges gyerekek mindig születnek. Érdektelen, hogy mostanában milyen címkét ragasztunk rájuk: indigó gyerek, gyémánt gyerek stb. A pszichológus főleg azt látja, hogy intellektuálisan korábban érnek, s főként gyakrabban fejlődik ki struktúra-látásuk. Ez azt jelenti, hogy pontosan érzékelik a dolgok belső szerkezetét. Ezért tudják a felnőttet lepipálva gyorsan megoldani a Rubik-kockát, s ezért tanulnak könnyebben nyelveket, mert hamar átlátják a nyelv grammatikai szerkezetét is. Az őket megelőző generációnál meglehetősen ritka ez. A különleges képességű gyerekekkel igen sok problémája keletkezhet a szülőnek és a pedagógusnak. Segíthet ez a könyv? Segíthet. De nem ad a szülők kezébe kész nevelési recepteket. A megoldásokat legtöbbször az anyai és apai szeretetnek és okosságnak kell megtalálnia.

Bagdy Emőke - Daubner Béla - Popper Péter - Stenger Györgyi - A ​tudattalan ösvényein
Az ​ember hosszú évezredek óta próbál valami használható magyarázatot találni arra, hogy saját cselekedeteinek egy jelentős részét miért nem képes tudatosan irányítani - sőt, még megérteni sem. Már az ókorban felfigyeltek arra, hogy mindannyiunk életében jelen van egy olyan hatástömeg, amely független az akaratunktól, a tudatunktól, mégis beteljesedik. Ezt elnevezték anankének, vagyis szükségszerűségnek, kikerülhetetlen végzetnek. A pszichológia nyelvén először C. G. Carus, majd Sigmund Freud fogalmazta meg, hogy a léleknek van egy sötét, titkos tartománya is, a tudattalan, amely lényegesen nagyobb hatást gyakorol személyiségünkre és sorsunkra, mint gondolnánk. Nem csoda hát, hogy kíváncsiak vagyunk a jéghegy nem látható részére, a kulcsra életünk nagy kérdéseihez. Az önismeret valódi útja, ha megtanulunk kommunikálni tudattalanunkkal, a maga sajátos nyelvén. A Mesterkurzus-sorozat egyik legizgalmasabb kötetében négy kiváló szakember vezetésével fedezhetjük fel lelkünk árnyékos ösvényeit.

Ranschburg Jenő - Mi ​rontottuk el?
"Azt ​vallom: a szülői szerepen óhatatlanul átütnek az egyén jellemző vonásai: a felnőtt nem lehet "másmilyen" szülő, mint amilyen "ember" az élet különböző területein. De "szülőnek lenni" mesterség is egyben: a világos nevelési elvek, célok megvalósításának "trükkjei", "fogásai", "technikái" vannak. Persze, előfordult, hogy igyekeztem az elveket is befolyásolni egy picit - de a hozzám intézett levelekre adott válaszaimban elsősorban arra törekedtem, hogy "ötletekkel", megoldási módokkal segítsem a szülőt abban, hogy úrrá legyen a gondon, ami levele megírására késztette. Őszintén remélem, hogy így, kötetbe gyűjtve, tanulságos és hasznos olvasmány lesz azok számára, akik ilyen, vagy hasonló problémákkal küzdenek - és talán azok számára is, akik tudatosan készülnek a "szülői mesterségre". (A szerző)