Maria ​Stuart Koningin ​van Schotland

Földi Pál - Hannibál ​a hadvezér
Egy ​férfi és egy kisfiú tér be az egyik hispániai kolónia Baal-templomába, hogy áldozatot mutassanak be istenüknek. Karthágó legendás hírű hadvezére, Hamilkar Barkas azért hozta el fiát, Hannibált ide, hogy átruházza rá örökségét. Az örökség pedig nem más, mint egy fogadalom: Szorítsd meg kezeddel ezt az oltárt, mely számodra messze idegenben a szülőhazát jelképezi, és esküdj meg fiam, Hannibál, hogy művemet folytatni fogod és befejezed, ha már én nem leszek; hogy gyűlölni fogod a rómaiakat, s harcolsz velük, addig nem fogsz nyugodni, míg földre nem tepered őket, vagy míg te magad el nem buktál! A történelem egyik legismertebb hadvezérének esküjéhez hűen leélt életét követhetjük nyomon a szerző regényének lapjain, mely egyúttal a feltörekvő Római Birodalom és Karthágó gigászi küzdelmének döntő fejezeteiről szóló krónika is.

Annemarie Selinko - Désirée
Désirée, ​egy marseille-i selyemkereskedő lánya, tizennegyedik születésnapjára naplót kap édesapjától. Miről írhat egy szeleburdi kislány a francia forradalom ötödik évében? Természetesen környezetéről, a családi eseményekről: ruháiról, nővére vőlegényéről, majd a maga első szerelméről (aki nem más, mint a későbbi francia császár, Bonaparte), csalódásról, utazásokról, udvarlókról - örömökről és bánatokról, reményről és boldogságról. Serdülőéveinek fordulatai után Désirée kalandos körülmények között Párizsba kerül, és itt egy végzetszerű találkozás alkalmával megismerkedik a napóleoni kor egyik meghatározó alakjával, akivel végül összeköti az életét. Szerelmük és házasságuk fordulatokban gazdag története egyben a korszak krónikája is: a történelmi kulisszák között, a vonzóan csinos nővé cseperedő kereskedőlány körül megelevenedik a köztársasági Párizs, majd a színpompás császári udvar. Noha Désirée férje a fokozódó zsarnokság és a vég nélküli, értelmetlen háborúskodás miatt szembefordul Napóleonnal, szerencsecsillaga nem pártol el mellőle, és asszonya vele együtt emelkedik olyan rangra, melyről még csak álmodni sem mert soha. A Désirée a legnagyobb sikerű klasszikus történelmi szerelmes regény az Elfújta a szél megjelenése óta. E regényes napló kitűnő olvasmányul szolgál mindenkinek: a megragadó romantikus szerelmi történetre vágyóknak éppúgy, mint az eseménydús, izgalmas történelmi korszakra kíváncsiaknak.

Victor Hugo - A ​nevető ember
A ​romantikus költészet, dráma- és regényirodalom legnagyobb francia klasszikusának hatalmas regénye a XVIII. század nemesi Angliájába vezet bennünket. Hugo színes és groteszk végletek közt csapongó képzelete viharos erővel sodorja az olvasót regényes tájakra, festői koldusnyomorba, hivalgó főúri pompába, de mindenütt az igaz emberséget, a szabadság nemes eszményeit kutatja, és egy nagy forradalmár szertelen gyűlöletét zúdítja a zsarnokság minden formájára. Victor Hugo csalhatatlan művészettel tárja fel a tragikus embersors lenyűgöző pátoszát, s a bohóctragédia hálás témája mindig megtalálja a szívünk titkos kamráihoz vezető utat, a részvét útját.

Robert Jordan - Daumier
E ​kötet főhőse a világnak alighanem legnevesebb karikaturistája, s e műfajnak napjainkig utolérhetetlen mestere. A regényt olvasva azonban nemcsak Daumier életével ismerkedhetünk meg, hanem a 19. századi Párizs társadalmi, művészeti és politikai légkörével is. - A nyomorúságos gyermekkor, az útkereső inasévek, a másolások és modellezések szinte meddő esztendei után, amikor a művész végre rátalál sajátos látásmódjára, önálló kifejezőeszközeire, egy gúnyrajza miatt börtönbe kerül... Itt, a börtönben, a kor társadalmának éles szemű megfigyelőjévé érik. A polgári világgal szembeni elenállását csak fokozza, hogy szerelmét rendőrgolyó teríti le. Daumier művészete az elnyomottak harcának elkötelezett ábrázolásával éri el tetőpontját, ezért a hivatalos, rendőrkordonnal védett "társadalom" kitaszítja magából. Hiába jön el élete alkonyán az ő "ideje" is, látása elhomályosul, és a megalkuvás nélkül küzdő öregember visszadobja a kompromittálónak érzett becsületrend keresztjét is. - A könyv egy zaklatott, váratlan fordulatokban bővelkedő művészpálya hiteles krónikája, egyben eleven, lebilincselően érdekes olvasmány is.

Colin Falconer - Istenek ​fénykora - Kleopátra
Az ​érdekesen szép, ragyogóan intelligens, makacs természetű VII. Egyiptomi Kleopátra még tinédzser volt, amikor megörökölte a világ leggazdagabb birodalmát, mely Alsó-Egyiptom perzselő sivatagaitól Alexandria híres könyvtárakban és kincstárakban gazdag, napfényes földközi-tengeri metropoliszáig terjedt. Az udvar intrikáinak és a rómaiak árulásának kitett ifjú királynő kénytelen volt elmenekülni és száműzetésben élni, míg az idegen seregek lerohanták városait és saját testvérei szőttek összeesküvést az elveszejtésére. Mivel nem volt vesztenivalója, Kleopátra arcátlanuk viszonyt kezd az egyetlen férfival, aki szavatolhatta Egyiptom biztonságát; Julius Caesarral, a fortélys poliikussal és harcedzett hadvezérrel, akinek a nők jelentették a gyengéjét. Az eredmény szenvedélyes szerelmi viszony, mely megbotránkoztatta Rómát, Kleopátrát pedig a császári cselszövések és háborúk izgalmas, ám halálos világába taszította, olyan világba, melyet még Caesar távozása után is képes volt megbabonázni és manipulálni. Hatalmának és dicsőségének csúcsán beleszeretett Caesar pártfogoltjába és utódjába, Marcus Antoniusba, a részeges hedonizmusáról és a csatákban aratott győzelmeiről ismert hadvezérbe. Amikor végleg visszavonhatatlanul elpártolt tőle a szerencse, a büszke királynő titokban egy utolsó, látványos manővert eszel ki, hogy megvédje a gyermekeit, a birodalmát és a saját helyét az istenek panteonjában. Egy feledhetetlen asszony életszerű portéja ez a könyv, aki jól boldogult és győzedelmeskedett a férfiak világában.

Jurij Davidov - G. ​L. visszatér
Davidov ​legújabb, krimiszerűen izgalmas, sodró lendületű történelmi dokumentumregénye nem a fantázia szüleménye, hanem az író sokéves kutatómunkájának eredménye. A regény főhőse German Lopatyin, Bakunyin és Herzen barátja, Marx harcostársa, az 1860-as évektől elkeseredett harcot folytatott az árulók és provokátorok ellen a tiszta forradalomért, s ily módon kalandokban bővelkedő élettörténete egyben az orosz és részben az európai forradalmi mozgalmak története is. Az írónak nem csupán a legendáktól övezett, kivételes tehetségű hőst sikerült ábrázolnia könyvében, akit a cári Oroszország egész titkosrendőrsége hosszú évtizedeken át fogcsikorgatva hajszolt és üldözött, hanem egyszerű, érző szívű, töretlen jellemű és elszánt akaratú mindennapi embert is, akire társai mindig, mindenkor, mindenben számíthattak.

Tardy Lajos - Jakub ​bej
A ​történet színhelye Magyarország, Isztria, Velence, Szmirna, Sztambul, Tbiliszi és Pétervár, a XVIII. század második felében. Főhőse az első Magyarországon végzett orvosdoktor. Reineggs Jakab történelmi figura: a szász választófejedelem üldözött polgárából vándorszínész lesz, majd egy volt rózsakeresztes testvére", Koháry gróf valósággal megszökteti, hogy kikényszerítse belőle az.aranykészítés titkát. Aztán orvossá képezteti a nagyszombati egyetemen, hogy ha aranyat nem is, legalább munkaerőt sajtoljon ki a tehetséges fiatalemberből közel- és távolkeleti útjuk során. Hosszú esztendőkön keresztül a nagy tudású és hidegvérű Reineggs oldja meg a legreménytelenebb helyzeteket is, melyekbe útitársának könnyelműsége sodorja, és hol a velencei titkosrendőrség, hol a vakmerő görög kalózok karmai közül, hol pedig a sztambuli Jedikula-börtönböl rnenti meg a gyenge jellemű, elpuhult grófot. A fiatal orvos Grúziában végre megszabadul Kohárytól, megnyeri Heraclius király bizalmát, aki fontos feladatokkal bízza meg. A magyar orvos újjászervezi a grúz ipart, bányászatot, korszerű egészségügyi intézkedéseket foganatosít, és a király első tanácsadója lesz. Amikor egy hatalmát féltő grúz főnemes cselszövénye folytán Reineggs csaknem életét veszti, szerelmese, a. hűséges Kettevan királylány leplezi le az áruló mesterkedését. A magyar orvos - immár Jakub Bej - Grúzia első emberei közé emelkedik.

Lissák György - Ókori ​szerelmek
E ​könyv képzeletbeli memoár, melyet a Hérodotosznál fent említett pédaszoszi Hermotimosz "ír", Lissák György, e könyv szerzőjének tollával, természetesen egyéb forrásokra, népmondákra, eposzokra és az ószövetségi legendákra is támaszkodva. Regényes életrajzával tűnt idők különös hősét idézi meg. A hős: Hermotimosz (illetve későbbi nevén: Hégáj), a karai Halikarnasszosz hajóépítő műhelyének gazdag tulajdonosa, Artemiszia szerelmese, az ókori utazó, a misztériumok ismerője, a kiherélt rabszolga Atossza perzsa királyné bizalmasa, Xerxész titkos szolgálatának főnöke, a világbirodalom ura, a spártai Démaratosz barátja, Mordecháj ben Ibn ben Simei ben Kis "szellemi ikertestvére", a szépséges Eszter királyné párfogója és tanácsadója. Hermotimosz, a karai Halikarnasszosz leggazdagabb embere, egy nagy hajóépítő műhely tulajdonosa, az ión lázadás során egy rabszolgakereskedő kezébe kerül, aki megfosztja férfiasságától. Hermotimosz rövidesen Artaphernész szatrapa ajándékaként Dareiosz udvarába kerül, s kiváló képességei révén főeunuch, majd a titkos szolgálat parancsnoka lesz. E kulcshelyzetben betekintés nyer a perzsa-méd világbirodalom kormányzásának és háborúinak összes titkaiba, s e poszton olyan sikerrel tevékenykedik, hogy Xerxész uralkodása idején csaknem minden hatalom az ő kezében összpontosul. A könyv utolsó harmadában a szerző az óvszövetségi Eszter könyve alapján ismert Eszter - Mordecháj - Hámán mítoszt dolgozza fel, szervesen beleépítve a regény előző fejezeteibe, minthogy Xerxész perzsa királyt a mai történeti kutatás is azonosítja a mítoszban szerepet játszó Ahasvérussal. A széles tablójú eseménydús és fordulatokban bővelkedő könyv Xerxész meggyilkolásával és az emlékiratokat író főhős halálával végződik.

Kodolányi János - Az ​égő csipkebokor
Az ​égő csipkebokor (1953) az utolsó olyan, balatonakarattyai korszakában készült nagyregénye Kodolányi Jánosnak, amelyikben bibliai témát dolgoz fel, és szinte akaratlanul ciklikus egységet alkot más ókori keleti tárgyú műveivel (Vízözön; Új ég,új föld;Én vagyok). Mószéról -Mózesről- fölmérhetetlen számú tudományos és szépirodalmi alkotás készült, a maradandó értékűek minden kor olvasója szemében egy világirodalmi és vallástörténeti alapmű, ősi történet folytatásának, bővítő elbeszélésnek és értelmezésének tűnnek föl. Thomas Mann A törvény című kisregényében a mitikus téma hermeneutikájában az ironikus lélektaniság lehetőségét aknázta ki. Kodolányi, Mann-nal tudatosan vitázva, annak félisteni, istenemberi hérosznak az alakját és képzetét támasztja életre, akinek a maga korában, környezetében nem sikerült beteljesítenie honalapító, nemzetteremtő látomását; de később a nép magába fogadja áldozatát, megerősödik általa, és erőt merít sugárzó, önfeláldozó példából.

Harsányi Jenő - Patthy Anna - Egy ​orvos a történelem sodrában
A ​második világháború eveiben a szentesi polgár fiú eszmei lázadása az apa és nemzedéke ellen, majd 1944. őszén fővárosi orvosi egyetemistaként bekerül egy fegyveres ellenállási kísérletbe- számára is csak a börtönben derül ki, hogy a Rajk-félébe -, lebukik, Sopronkőhidán halálra ítélik, de az ítélet végrehajtására már nincs idő, az egész fegyház - bíráival, őreivel és rabjaival együtt- Németországba menekül, majd egy kisebb csoporttal hősünk haza kerül. Itthon nem volt kedve a felajánlott politikai pályához, orvosi tanulmányait fejezte be, majd orvosként dolgozott, de a 49-es Rajk-perben mégsem kerülhette el a többféle és évekig tartó ÁVH-s nyaggatást. Természetes tehát, hogy 1953-56 között ismét „elragadott a nemzet újabb felszabadulási kísérlete... így nem mehet tovább, valamit, bármit tenni kell." A forradalom alatt mentősként szolgált, majd a leverés után elmenekült és Svédországban került vissza az orvosi pályára. A könyv második fele erről a megnyugodott életéről számol be, és sokféle utazásáról Nyugat-Európában és az egykori római birodalom térképén, sok képpel és figyelemre méltó tájékozódással.

Lytton Strachey - Két ​királynő
A ​kötet a XX. század egyik legnagyobb történetírójának két híres életrajzi tanulmányát tartalmazza, az Erzsébet és Essex és a Viktória királynõ címûeket. Az elsõ az angol reneszánsz színes, izgalmas világát mutatja be, két nagy egyéniség kapcsolatának és harcának tükrében. A nagy királynõ és Essex portréján kívül Strachey a kor többi híres alakját is megfesti, többek között Francis Bacont, a filozófust, és Robert Cecilt, a nagy államférfit. A Viktória királynõ-ben is mesteri portrékat kap az olvasó: Albertrõl, a királynõ férjérõl, és a kor híres politikusairól, Lord Melbournerõl, Disraelirõl, Palmerstoner-ról, Gladstoneról. - Strachey nemcsak történész, hanem kitûnõ író is: finom emberábrázoló készségét, iróniáját állítja a mondanivaló szolgálatába; azt vallja, hogy a történelem nagy mozgatóerõi embereken, egyéniségeken keresztül fejtik ki hatásukat, s õ ezeknek az érdekes embereknek az arcképét óhajtotta megrajzolni.

Szentmihályiné Szabó Mária - Zrínyi ​Ilona
Hazaszeretet, ​férfias bátorság, anyai önfeláldozás és asszonyi hűség élt egy csodálatos asszony, Zrínyi Ilona szívében. Ez adott neki erőt a veszedelem óráiban, a megpróbáltatások keserű esztendeiben. Mert volt nagyon boldog Zrínyi Ilona, de ette a száműzöttek keserű kenyerét is. A magyar történelem legnagyobb hőseinek életét irányította, sorsában osztozott. Élete igazi hősköltemény, megható és lelkesítő.

André Castelot - Napóleon
Vajon ​lehet-e még újat mondani Napóleonról, akiről eddig állítólag több, mint ötvenezer munka jelent meg, akiről írt Balzac, Stendhal, Tolsztoj és Shaw? Igen, lehet. Ezt bizonyítja André Castelot élvezetes monográfiája. A kiváló francia történésznek sikerült új elemekkel és új vonásokkal gazdagítania az ezerszer megrajzolt portrét. Hiszen maga Napóleon mondta egyszer magáról: "Micsoda regény az életem!" És Castelot éppen ezt a regényességet aknázza ki: nem annyira történelmi körképet ad, mint inkább pályaképet. És nem széles ecsetvonásokkal fest, hanem a mozaiktechnikát választja. Temérdek jellemző esetet, apró anekdotákat mesél el, kortársakat idéz, "élőképeket" iktat be, az olvasóval összekacsintva pletykázik, jóízűen, élvezettel. Ezért olyan eleven, mozgalmas, érdekfeszítő a könyve. Mindent látunk és hallunk. Úgy érezzük, ott vagyunk a Tuilériákban és a Notre-Dame-ban, halljuk a wagrami ágyúk bömbölését, bőrünkön érezzük az orosz tél hidegét és Szent Ilona nyirkosságát. Még egy nóvuma van Castelot munkájának: nemcsak a történelmi személyiséget ismerjük meg belőle, hanem az embert, az élő, sőt érző és néha esendő embert. Castelot nem fukarkodik az intimitásokkal. Híven beszámol Napóleon napirendjéről, szokásairól, kalandjairól, szerelmeiről és félrelépéseiről. Castelot fordulatos, szellemes könyve, amely mesterien ötvözi a tudományos és szépírói erényeket és hű tükröt állít a kornak és legkiemelkedőbb személyiségének, egy öt kötetből álló sorozat első darabja.

Mary Higgins Clark - Mount ​Vernon szerelmesei
Az ​amerikai krimi "koronázatlan királynője", Mary Higgins Clark, első regényének - amely 1969-ben látott napvilágot Légy méltó az égiekhez címmel - új kiadásával lepi meg olvasótáborát: nem szívszorítóan izgalmas krimi vagy kalandregény ez a könyv, hanem az Egyesült Államok történelme nagy - talán legnagyobb - alakjának, George Washingtonnak "magánéletéről" szóló, történelmi háttérbe ágyazott, érzelmes történet. A regényt új kiadásban és új címmel tették közzé az Egyesült Államokban, és megkezdte diadalútját Európában is, méltán: a nagy emberek magánéleti történéseinek, érzelmi életének kedvelői gyönyörűségüket lelhetik a Függetlenségi Háború hős vezérének, az Egyesült Államok első elnökének megpróbáltatásairól - rideg édesanya szigorú keze alatt felnövekedett, csatákban férfivá edződött, a szerelemben eleinte boldogtalan, majd az igazi hitves mellett végre családi boldogságot lelő George Washington életútjáról - szóló regényben. Milyen lehetett egy korabeli udvarház élete, hogyan nevelték a gyerekeket - noha George és nagy sokára fellelt igazi társa, Martha (becenevén Patsy) házasságát nem áldotta meg gyermekkel az Ég, de George a magáénak tekintette Patsy első házasságából származó gyermekeit, és elvesztésükkor együtt gyászolt az édesanyjukkal. Meghitt képek színes sorozatában elevenedik meg Washington életének háttere, és hozza a regény emberi közelségbe a történelemkönyvekből ismert személyiséget.

Elisabeth von Schmidt-Pauli - Árpádházi ​Szent Erzsébet élete
Magyar ​anyától származó német írónő írta ezt a könyvet, arról a magyar királyleányról, aki német fejedelem nője lévén, mind a két hazára árasztotta erényeinek fényét, és akit mint szentet tisztel a katolikus egyház, mint a fejedelemasszony, a hitves és az anya ragyogó példáját az egész világ. Árpádházi Szent Erzsébetről beszél ez a könyv, a gyermekeknek; írónője beleöntötte mély vallásosságát és mindazt a szeretetet, amely lelkében lakik: saját hazája, édesanyjának hazája és a gyermek iránt.

Árpás Károly - A ​kereszt jelével - Regény Szent Gellért haláláról
Forog ​a kétszeres kereszt alakú küllőkkel megerősített kerék; a velencei Morosini család Magyarországra szakadt tagja kocsizik egytengelyes kordéján a porzó utakon. 1046. augusztus 25.-től augusztus 29.-ig pillanthatunk be a hatvan éves marosvári püspök életébe. A száztizenöt óra alatt játszódó események utolsó állomása a Dunánál elterülő nevezetes Kelen-hegyi rév. A római számokkal jelölt és egyre fogyatkozó órák a kereszténység és Magyarország megmentését fölvállaló vértanú püspök gondolatait idézik. Az öt éjszaka pedig azokat a személyeket jeleníti meg, akiknek valamilyen közük van vagy lesz a szörnyű és fölemelő véghez. A kortársak közül magasan kiemelkedő, kilencszázötven évvel ezelőtt mártírhalált halt Szent Gellért életét mutatja de újabb regényében a Hajtóvadászat szerzője. Nem csak a történelmi múlt fontos eseményeivel ismerkedhetünk meg, hanem azzal a keresztény lelkiséggel is, amely a szentségre vezető útra vezérelte a püspököt éppen úgy, mint lelki gyermekét, Imrét vagy barátait, Istvánt és Günthert, továbbá kortársait. Asztrik-Anasztázt, Radla-Sebestyént, Mórt, Zoerárd-Andrást vagy vértanú társait, Bód-Modestust és Beszterédet. A kereszt jelével érkezett hozzánk a patrícius család szülötte, a kereszt jelével térítette a pogányokat, az adott neki erőt az eretnekek elleni harcban – s a kereszt jelével búcsúzott választott gyermekeitől, amikor az 1046. esztendő politikai eseményei rohanó áradatként elsodorták. Ám az áldozat megtartotta nemcsak a magyar egyházat, hanem a kereszténységet is! A kereszt jelével című regény egyaránt megismertet bennünket a legendák szentjével és azzal a nagy egyéniséggel, akire ma, a második ezredforduló idején is nagy szükség lenne.

Raffy Ádám - Heródes
Heródes, ​másképpen Nagy Heródes i.e. 37-4 között Júdea királya volt. Királyi címét és hatalmát Rómától nyerte, a Róma-ellenes népmozgalmakat sorra leverte, saját feleségét és fiait kivégeztette. Az evangélisták neki tulajdonítják a betlehemi gyerekgyilkosságokat is. Másfelől ő állíttatta helyre a jeruzsálemi templomot, építette a királyi palotát és számos középületet, szervezte újjá a csaknem ismét dávidi méretű ország adminisztrációját. Raffy Ádám életrajzi regénye hűen követi nyomon Heródes cselekménydús életét és a korabeli történeti eseményeket.

Vera Adlová - Tavaszi ​szimfónia
"Küldjetek ​fényt az emberi szivek mélyére - ez a művészet hivatása" - vallotta Robert Schumann, és ezzel a gondolattal mintha nagy szerelmének, élete hűséges társának, Clarának állított volna örök emléket. Vera Adlová Tavaszi szimfónia című regényének lapjain egy kivételes egyéniséget elevenít meg, aki csodálatra méltóan teljesítette hármas küldetését: mint művész, mint feleség és mint anya. Clara Wieck-Schumann sorsával összefonódva elvonulnak előttünk a XIX. század szellemi és zenei életének nagyságai, ízelítőt kapunk az európai metropolisok zenei életéből, s az előtérben a "kiváltságosokkal" felvillan a cári Oroszország képe. A jeles cseh írónő a regényes életrajz eredeti formáját választotta. Érdekes módon szövi át a múltat a jelennel, ezzel összekötő ívet von a tegnap és a ma közé, felráz, elgondolkoztat, és egyben megindítja a régi kifakult betűkbe temetett érzések vérkeringését. A XIX. század művészeinek helyzetét Clara Schumann szavaival jellemzi: "Mivel több a művész a koldusnál? És mégis: micsoda ajándék a művészet!"

Hegedüs Géza - Előszó ​a hőskölteményhez
Hegedűs ​Géza most Vergilius ifjúságáról írt regényt, s mivel Vegilius életének éppen erről a korai szakaszáról, tanulásáról, első költői próbálkozásáról, vagyis az Aeneis megírásáig eltelt időszakról ugyszólván alig van adatunk, Hegedűs Géza azt az első pillanatban meghökkentő módszert választotta, hogy az Aeneis egyes lírai betétjéből, például Dido és Aeneas szerelméből következtet vissza a költő életére, feltételezve, hogy aki ilyen szépen és megdöbbentő hűséggel meg tudott írni ilyen élményeket, annak korábban, valamilyen vonatkozásban át kellett élnie ezeket. Ez a módszer lehetővé teszi az író számára, hogy - bár történelmi adatok nem igazolják - fiatal korában elvigye hősét Görögországba, egy nagy szerelem élményét feltételezze ott, összehozta őt görög földön későbbi barátaival stb. hiszen a költő életének ezt a szakaszát homály fedi. De a feltételezett görögországi szerelmen kívül minden más egyéb szempontból hűen ábrázolja a kort Hegedűs Géza., nyelvileg egy bizonyos fajta modernséggel, mely közelebb hozza a mához a klasszikus ókort anélkül,hogy a regénynek történelmi ízeit eltüntetné.

Michelle Moran - Madame ​Tussaud
Ki ​ne hallott volna Madame Tussaud-ról, akinek világhírű londoni panoptikumában manapság turisták milliói fordulnak meg? És ki hallott már Marie Grosholtzról, a svájci származású, ambiciózus fiatal nőről, aki az 1700-as évek végén Párizsban élt? Pedig a két személy egy és ugyanaz. A tehetséges Marie nagybátyjától tanulja meg a viaszszobor-készítés minden titkát. A család panoptikumot tart fenn Párizsban, és a népszerű intézménybe csak úgy özönlenek a látogatók, hiszen ez nem afféle múzeum: itt mindig az aktuális események főszereplőit láthatják viszont, viaszból megformázva. Eseményekben pedig ez idő tájt nincs hiány. Franciaországot éhínség sújtja, a királyi családot mind hevesebb gyűlölet övezi, és rövidesen kitör a forradalom. Marie-nak, aki nem csupán a királyi családdal áll közvetlen kapcsolatban, de a forradalmi vezetők többségét, köztük Robespierre-t, Marat-t, Desmoulins-t, Lafayette-et is jól ismeri, ügyesen kell lavíroznia a napról napra változó politikai helyzetben. Fejek hullanak, tombol a terror, az emberi élet mit sem ér. A véres leszámolások közepette Marie is megalkuvásokra kényszerül, ám eljön a perc, amikor szembeszáll a kegyetlen hatalommal és csak a szerencsén múlik, hogy ez a döntése nem a guillotine alá juttatja, hanem végül is a híres Madame Tussaud-vá teszi. Michelle Moran fiatal kaliforniai író történelmi regények szerzőjeként vált népszerűvé, történetei számos nyelven olvashatók.