Honfoglalás ​és régészet

Bóna István - A ​középkor hajnala
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.

László Gyula - Múltunkról ​utódainknak I-II.
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.

Ismeretlen szerző - Antik ​városok
Az ​ókor városai a tudósok számára a történelemtudomány szentélyei. Bennük eresztett gyökeret a hatalmas birodalmakat és kultúrákat létrehozó emberi civilizáció. E csodálatos települések felfedezésének, valamint a feltárásukon dolgozó régészek fáradhatatlan munkájának köszönhetően lehetőség nyílt összerakni a városokat alkotó nagy hírű civilizációk történelmének darabkáit, és tanulmányozni művészetük pompás emlékeit. Így újra az emberiség elé tárulhatnak kultúránk elveszettnek hitt kincsei, és megismerhetővé válik múltunk emlékezete.

Róna-Tas András - Kis ​magyar őstörténet
A ​magyarság korai története nemcsak a történettudománnyal foglalkozó tudósok kacedráin tartozott és tartozik ma is a legvitatottabb kerdések közé, hanem a legszélesebb olvasóközönség körében, a sajtóban is állandóan napirenden szereplő téma. Éppen ezert vált szükségessé, hogy egy széles körű ismeretekkel rendelkező tudós közérthetően és tömören összefoglalja az egymásnak gyakran ellentmondó főbb nézeteket, megvilágítsa az alapfogalmakat, ismertesse a forrásokat, irányt mutasson az érdeklődőknek a tájékozódáshoz.

Ismeretlen szerző - Magyar ​régészet az ezredfordulón
Magyar ​régészet az ezredfordulón egy félezer oldalas, gazdagon illusztrált könyv, 79 szerző és 11 szerkesztő három éves munkája. Átfogó képet ad a Kárpát-medence régészetének helyzetéről és eredményeiről, egyrészt az elmúlt 200 esztendő tudós-kutatóinak állít emléket, másrészt azoknak a népeknek, amelyek a Kárpát-medencében több ezer esztendő alatt tárgyi emléket hagytak. A kötet 13 fejezetében a kezdetektől napjainkig kutatott korszakok időrendjét követve rajzolódik ki a magyar föld régmúltja. A könyvben a régészet módszereiről is szó esik, így az olvasók olyan átfogó kiadványt vehetnek kézbe, amely által ez a különleges szakma és alig ismert művelői közelebb kerülhetnek a közönséghez. A könyv végén átfogó bibliográfia kapott helyet. A többnyire színes helyszíni felvételek, rekonstrukciós rajzok és tárgyfotók mellett minden fejezetben térképmelléklet, illetve a tudományágban egyedülálló részletességű kronológiai táblázat is található.

Bartha Antal - A ​magyar nép őstörténete
A ​magyar nép őstörténetéről számos elmélet született. Választhat az olvasó. Ízlése, vágya szerint fogadhatja el a szibériai, bronzkori andronovói kultúrát indoiráninak, ősiráninak, szamojédnak, ugornak, előmagyarnak. Az isim - toboli, dél-uráli vaskori szargati kultúrát iráninak, szkítának, szarmatának, szamojédnak, ugornak , magyarnak... Csak ennyiféle megfejtés lehetséges? Tudomány-e a magyar őstörténet?" A szerző válasza erre a kérdése: igen! Az önkényes értelmezések garmadája nehezíti ugyan a tudományos értékek felismerését, de tudós nemzedékek munkája eredményének összefoglalása ez a mű, s mint ilyen, a jelenleg elfogadott leghitelesebb leírás.

László Gyula - Őseinkről
A ​neves régészprofesszor tudományos vitákra serkentő, de a nagyközönség számára is élvezhető, őstörténetünkről, az avarokról, a honfoglalókról és utódaikról szóló tanulmányait jól egészítik ki önmagáról és halott barátairól írott közvetlen hangú vallomásai.

Bóna István - A ​hunok és nagykirályaik
A ​könyvben nincs szó olyan eseményről, amely ellentétben lenne a régészet tanúbizonyságával, s megfordítva: nem tárgyal olyan régészeti leletet sem, amely ne volna beilleszthető a hunokról és korszakukról egyre valósabb történeti képbe. A könyv ezért nem új hipotézis a hunokról, hanem máig terjedő ismereteink összefoglalása. Erőssége a Szerzőnek, hogy a késő antik-korai középkor történelmi tudományában is otthonos. A régészet eredményeit - kivált elméleteit - nem kellett ellenőrzés nélkül átvennie, mivel gyakorló régészként a leleteket és a hozzájuk kapcsolódó szakirodalmat jól ismeri. Ugyanakkor otthonosan mozog az írott forrásokra támaszkodó történettudományban is, lévén maga is történeti munkák szerzője és szerkesztője

László Gyula - A ​honfoglaló magyar nép élete
_A ​honfoglaló magyar nép élete_ 1944-ben jelent meg először, és mert az akkori újabb kiadást több nem követte, mára antikváriumok és aukciók alig elérhető könyvritkaságává vált. Sikerének titka a tudományos munkák esetében oly ritka, egyszerre élvezetes és pontos nyelvezet, lenyűgöző tárgyismeret mellett az az új módszer, a leírásra-megőrzésre szorítkozó hagyományos régészi szemlélettel szemben kialakított életszerűség, amelyik nem éri be a tárgyak rendszerezésével, hanem az azokban megőrzött szellemiség feltárására, rekonstrukciójára törekszik. Ehhez persze nem elegendő _csak_ régésznek lenni - a tudományok sokaságának segítségül hívása nélkül ez a vállalkozás nem lehet sikeres. A László Gyula-féle régészet ilyen értelemben szintetikus tudomány, az egyik első példa a jóval később interdiszciplinárisnak nevezett kutatásokra. Ő maga, mivel a legtöbbet a néprajzból meríthetett, "régészeti néprajz"-nak nevezi módszerét, s tartalmáról ezt írja: "a népvándorlás és a magyar honfoglalás korának leleteiből igyekszik az egykori életet a lehetőségekhez képest újjáalkotni és beleágyazni a kor művelődésének képébe". Ez a törekvés - amely László Gyula egész munkásságát áthatja - _A honfoglaló magyar nép életé_ben bontakozik ki először teljes gazdagságában. Kis túlzással élve, ha nem tudnánk, hogy a szerző egy évezreddel korábbi világról tudósít, akár azt is hihetnénk, hogy csupán egy távoli vidéken élő népcsoport körében tett utazásáról számol be. És ez az élményszerű és élményt adó közvetlenség az, ami miatt nem csak a szakemberek nélkülözhetetlen alapkönyve, hanem az érdeklődők legszélesebb köre számára is izgalmas olvasmány.

László Gyula - Vértesszőlőstől ​Pusztaszerig
"S ​lett legelőbb az aranykorszak...élt biztonságban minden nép lágy nyugalomban..."-írja Vergilius "Átváltozások" című művében, s e könyv olvasói nyomon követhetik - a régészet és a rokontudományok eszközeit és eredményeit e kötetből megismerve -, hogy milyen volt valójában a régmúlt korok mindennapjainak élete. László Gyula professzor nem történelemkönyvet írt, a szó szorosan vett értelmezése szerint (nem lesz tehát e művében csatákról, hadvezérekről, békekötésekről szó; sőt még évszámokat is elvétve említ), hanem - és ehhez gyakorló régészként szerzett tapasztalatait csakúgy felhasználja, mint saját és elődei, valamint kortárs tudósok eredményeit - azt tűzte ki feladatául, hogy nyomon kövesse: miként fejlődött ki és gazdagodott egyre az élet a Kárpát-medence területén - mintegy félmillió év leforgása alatt. E könyvből kiderül, hogy a különböző nyelveket beszélő európai és ázsiai népek ősműveltsége mennyire egy tőről fakad. Ennek bemutatása során szó esik a régészet rokontudományairól (embertan, állattan, vegytan, nyelvtudomány, néprajz, földrajz, oklevéltan, pénztörténet stb.), amelyek mind hozzásegítenek ahhoz, hogy e régmúlt korok művelődési viszonyait , művészetét és köznapi életét megismerhessük. Majd a különböző nagy korszakokat ( az őskortól a középkorig) és népeket mutatja be (szkíták, kelták, dákok, rómaiak, germánok, skirek, kvádok, langobárdok, hunok, avarok, szlávok, magyarok stb.). A könyv utolsó fejezetében a szerző a honfoglalásról és előzményeiről ír. Szó esik itt - röviden - a szerző kettős honfoglalás feltevéséről, valamint az Árpád vezette honfoglalókról és azokról az érdekes forrásmunkákról, amelyek a magyarok Európában való megjelenéséről hírt adnak. A kötetet gazdag képanyag teszi teljessé. A több száz fotó, térkép és rajz a szerző szövegét híven kíséri és illusztrálja - a rajzokat pedig ő maga készítette.

Németh Gyula - A ​honfoglaló magyarság kialakulása
A ​magyarság a közép-európai műveltségi körhöz való kapcsolódása előtt körülbelül ezer évig török népekkel élt együtt. Az együttélés története, körülményei nincsenek megírva történeti forrásokban, de képet alkothatunk magunknak róla a török népekre vonatkozó történeti feljegyzések, néprajzi leírások és nyelvmaradványok - különösen fennmaradt nevek -magyarázata alapján. A legfontosabb probléma ez: milyen szerepük volt az ősi finnugor elem mellett a törököknek a honfoglaló magyarság kialakulásában? Erre vonatkozólag felvilágosít bennünket a török népek alakulási törvényeinek ismerete s az alakulásokat, a kapcsolatokat mutató közös nevek megállapítása. Erről szól könyvem első része, mely voltaképpen a török régiségtan egy fejezete, tehát nem tartoznék ide, de nélküle a honfoglaló magyarság kialakulását nem lehet megérteni.

Kubinyi András - Nándorfehérvártól ​Mohácsig
A ​jeles történész kötetében olyan korábban már publikált tanulmányai kaptak helyet, melyek az 1456 és 1526 közötti időszak magyar hadtörténetének témakörében fogantak. Bevezetésként a nándorfehérvári diadalról, annak körülményeiről és következményeiről olvashatunk. Ezt követően Mátyás király és Jagelló-házi utódai hadügyének logisztikai kérdései kerülnek terítékre, majd a korszak vár- és várostörténetébe nyerhetünk betekintést. Megtudhatjuk, melyek voltak hazánk legfontosabb végvárai, milyen hatással voltak a háborúk a jelentősebb magyar városok életére, milyen plusz terheket rótt a polgárságra a hadakozás finanszírozása, sőt, olyan érdekességeket is, hogy miként fegyelmezték a katonákat Mátyás hadseregében, vagy milyen ügyek tartoztak a királyi kapitány hatáskörébe. Olvashatunk a fejérkői jobbágyok 1520 körüli megmozdulásairól, az 1523-as Szávaszentdemeter-Nagyolaszi térségében magyar győzelemmel végződő csatáról, Szulejmán szultán állítólagos békeajánlatáról és a mohácsi csata előzményeiről, megismerhetjük a 16. század eleji magyar hadsereg sajátosságait, a külpolitikai eseményeket, illetve a nemességnek a török veszélyhez való viszonyulását. Az utolsó fejezetben a szerző Elkerülhető volt-e a középkori Magyar Királyság bukása? című eszmefuttatása kapott helyet. A kiadványt rövidítésjegyzék, a tanulmányok első megjelenési helyének listája, személy- és helynévmutató, angol és német nyelvű összefoglalás zárja.

Abigail Wheatley - Struan Reid - Bevezetés ​a régészet világába
Ez ​a nagyszerű könyv friss és izgalmas betekintést nyújt a régészet lenyűgöző világába. Felfedezhetjük a világ legérdekesebb régészeti lelőhelyeit és szenzációs leleteket tekinthetünk meg. Olvashatunk a régészek fáradságos detektívmunkájáról és a legújabb technikai vívmányokról, amelyeket a leletek megőrzésében, koruk meghatározásában és a múlt újrateremtésében alkalmaznak.

Juhász Árpád - Az ​inkák földjén
Juhász ​Árpád új könyve két perui út rapszódikus, színes krónikája. A geológus szerző, aki egyúttal a televízió munkatársa, lebilincselően érdekesen mutatja be egy, az átlagos magyar számára szinte megközelíthetetlen, ismeretlen ország, sőt: világ különös életét. Peru ugyanis a nehezen megfejthető titkok földje, ahol mozdulatlan tavak, jégsipkás hegyóriások, bármikor kitörésre kész vulkánok, százmillió év földtörténeti titkait őrzik csakúgy, mint az ősi kultúrák számukra érthetetlen jelei. Kik és mikor építették Machu Picchu városát? Kik és miért „rajzolták” a Nazca vonalakat? Hogyan tudtak több méter magasba emelni a mai technikával is nehezen mozdítható monolit kőtömböket? Kik voltak és honnan kerültek Peruba az évszázadokkal sőt évezredekkel korábbi kultúrák népei? Kérdések - egyelőre válaszok nélkül. Peru a mesés aranykincsek földje is: El Dorado ahogyan egykor a spanyol konkvisztádorok hitték. Hegymászókkal, indiánokkal, újságírókkal, tudósokkal ismerkedhetünk meg a szerző új könyvében.

Ilon Gábor - Ughy István - Bevezetés ​a Kárpát-medence régészetébe
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.

Colin Renfrew - Paul Bahn - Régészet
Colin ​Renfrew az elmúlt évtizedek talán legkiemelkedőbb angol őstörténésze: ezt a művét világszerte alaptankönyvként használják. A kötetet tudománytörténeti áttekintés vezeti be, majd végigveszi azokat a problémákat, amelyekkel a régész a munkája során találkozhat. Tárgyalja a régészeti adat természetét, a tereprégészet módszereit, a kormeghatározási eljárásokat. A szokásosnál nagyobb teret szentel a történetiség felé mutató témáknak, így részletesen tárgyalja a társadalom, a környezet, a táplálkozási szokások, a technológia, a kereskedelem, a művészet, a vallás, az emberi test, a demográfia és a kultúra változásainak régészeti problémáit. Bemutat néhány nagy régészeti vállalkozást is, és számos esettanulmányt, majdnem ezer képet, ábrát, grafikont tartalmaz. Magyar nyelven ez az első, a régészet egészét átfogó tankönyv. Újszerű történeti-antropológiai szemlélete miatt a régészek mellett a történészek, az antropológusok és a néprajzosok is haszonnal forgathatják.

Adolf Hitler - Harcom
A ​Mein Kampf (Harcom) Adolf Hitler nemzetiszocialista vezető egyetlen, még az életében kiadott könyve, melyet landsbergi fogsága idején kezdett el írni, miután 1923-ban az ún. sörpuccsban való részvételéért börtönbe zárták. A könyvben áttekintette addigi pályafutását és megfogalmazta világnézetét, valamint politikai programját. A mű a nácizmus ideológiai alapvetése lett. Hitler magát a könyvben nem politikusnak, hanem programadónak (Programmatiker) ábrázolta. Eszerint „a programadó feladata nem az, hogy az ügy teljesíthetőségének különböző fokait megállapítsa, hanem, hogy az ügyet mint olyan megvilágítsa: másként szólva: kevésbé kell törődnie az úttal, mint a céllal.” Továbbá: „[a programadó] jelentősége csaknem mindig csupán a jövőben mutatkozik meg, mivel ő nemritkán az, akit „világidegen” szóval illetnek. Mert ha a politikus művészete valóban megfelel a lehetséges művészetének, a programadó azokhoz tartozik, akikre áll, hogy az isteneknek csak úgy tetszenek, ha a lehetetlent követelik és akarják.” Hitler ezzel az írással egy átfogó elméletet kívánt a nép elé állítani a marxizmus ellenében. Emellett úgy kívánta bemutatni addigi pályáját, mint ami pártja és az egész nép ideális vezetőjévé teszi őt a zsidóság, mint közös ellenség elleni összefogásban. Megerősítette az NSDAP 25 pontos programjának érvényességét. Megállapította, hogy a nemzeti szocializmus egyik elődjének számító Völkisch mozgalom sikertelen maradt és ideje lejárt; ezzel szemben az NSDAP modern, céltudatos gyűjtőmozgalommá vált, amely sikerrel tömörítheti a weimari köztársaság nacionalista és antidemokratikus erőit.

Kristó Gyula - Magyar ​honfoglalás - honfoglaló magyarok
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.

László Gyula - 50 ​rajz a honfoglalókról
Egy ​évezreddel ezelőtti világba viszi el az olvasót ez a képeskönyv: honfoglaló eleink mindennapjaiba. Lapozgatunk, s hol a kardkovácsot, íjkészítőt lessük meg munka közben, hol a jurta mélyére pillantunk be, vendégei leszünk a menyegzői vigasságnak, vagy megismerjük a félelmetes pusztai harcmodor fortélyait. Egyszóval: a rajz és a magyarázó szöveg varázslatával részeseivé válunk az egykori magyar életnek. 1944-ben jelent meg a szerző korszakos jelentőségű könyve: A honfoglaló magyar nép élete. Ez a képeskönyv annak a nagy munkának dióhéjnyi s a művészi rajzokkal még meggyőzőbb erejű mondanivalóját adja a mai - ifjú és idősebb - olvasónak.

László Gyula - "Emlékezzünk ​régiekről ..."
"Ez ​a könyv három feladatot vállal. Röviden ismerteti a régmúlt felderítésére szolgáló tudományok munkamódját; ismerteti a Kárpát-medence őstörténetét az ősembertől a honfoglalásig, és végül ismerteti a magyar nép kialakulását, honfoglalását, a magyar fejedelemség megszilárdulását és az államalkotó Géza fejedelem életét." Így summázza művét - a Képes Történelem sorozat eddigi egyik legsikeresebb kötetét - szerzője, a jeles régész-történész professzor, tudományágának lelkes népszerűsítője. Ezzel a kötettel indítja útjára a kiadó közkedvelt és az iskolákban hosszabb ideje hiányolt sorozatának újabb, felfrissített folyamát.