A ​szigetország uralkodói

Antonia Fraser - VIII. ​Henrik hat felesége
Számos ​művészeti ág kedvelt témáját dolgozza fel nagyívű (és bestseller érdekességű) történelmi esszéjében a kitünő angol történész-író, akinek Mária, a skótok királynője című könyve már szintén megjelent magyarul. Az angol reneszánsz idején, VIII. Henrik, a Tudor-házbeli uralkodó és az angol reformáció korában játszódó történet hőse valójában hat asszony, hat királyné, akiket a köztudatban nem elsősorban életük különböztetett meg egymástól, hanem inkább az, ahogyan ezek az életek - jobbára tragikusan - véget értek. Hat egymástól nagyon különbőző asszony életének története ez a könyv, ám alapjában mégis összefüggő elbeszélés. -Igyekeztem - mondja a szerző- valamennyi asszonyt azzal a rokonszenvvel szemlélni, amelyet már csak azért is megérdemelnek, mert VIII. Henrik feleségeinek korántsem irígylésre méltó sors jutott osztályrészül. És mégis : tárgyilagos távolságtartásra törekedtem... Remélem sikerült ugyanilyen távolságtartást tanúsítanom a királlyal kapcsolatban is. Ő a hatalmas májusfa, mindennek a középpontjában, körülötte járták körtáncukat ezek az asszonyok. Ám ez itt, nem az ő története, hanem az asszonyoké.

Vincent Meylan - II. ​Erzsébet, Anglia királynője
Ki ​ez a határozott kiállású királynő? Hogyan él? Kit szeret? Milyen a valóságos politikai befolyása és mennyire határozta meg korát? Valóban ő a világ leggazdagabb asszonya? Mindezekre a kérdésekre válaszol, és persze további izgalmas titkokról is fellebbenti a fátylat Vincent Meylan ebben a részletes életrajzi írásában, amelynek soraiban élettel és emberséggel tölti meg az uralkodónő mindennapjait, akit a sajtóban megjelenő fotók gyakran csak külsőségeiben és az elvárásoknak megfelelően képesek bemutatni.

Jared Cade - Agatha ​Christie és a hiányzó tizenegy nap
1926. ​december 3-án eltűnt otthonából egy közepesen ismert angol krimiszerző. 1926. december 14-én este, mikor férje azonosította egy harrogate-i szállodában, már a világ egyik leghíresebb asszonya volt Agatha Christie. A közbeeső tizenegy napban egész Anglia őt kereste, megtalálójának magas összegű jutalmat ígért egy napilap, médiumok kinyilatkoztatásait olvashatták az érdeklődők, az Amerikai Egyesült Államokban is újsághír lett belőle. Amikor végre megkerült, mindenki azt várta, interjúkat ad és elmagyarázza, mi történt az alatt a tizenegy nap alatt. De Agatha Christie egy nyilatkozatot kivéve soha nem volt hajlandó beszélni róla. Jared Cade angol újságíró elhatározta, hogy utánajár a titoknak. Először is elolvasott mindent, amit valaha összeírtak a világ legismertebb eltűnéséről, aztán elkezdte felkutatni a még élő szemtanúkat, illetve a hajdani szemtanúk családtagjait. És eközben bukkant a kincsesbányára: Agatha Christie gyerekkori barátnőjének, sógornőjének lányára, aki mindent elmesélt, amit anyjától csak hallott, ráadásul olyan fényképekkel is megajándékozta, amelyeket még soha nem publikáltak. Ezt a könyvet Agatha Christie nem hivatalos életrajzának is nevezhetjük, hiszen az eltűnés előtti és utáni éveiről is beszámol. Izgalmas, új nézőpontú mű egy tehetséges és bölcs asszonyról.

Bertrand Meyer-Stabley - János ​Károly és Zsófia
Ki ​gondolta volna, a francoista szerájban nevelkedett, szűkszavú János Károlyról, hogy országát a diktatúrából a demokratizmus felé vezeti majd? Valószínűleg senki. Ma egy egész világ tekint példaképeként a spanyol királyi párra, és mindenki hozzájuk szeretne leginkább hasonlítani. Hiszen János Károly és Zsófia mindenkinél erőteljesebben és pontosabban képviseli Spanyolországot és egyben a modernitást. Természetességükkel sok akadályon keresztül is megőrizték a békében és a megbékélésben rejlő értékeket, megerősítették a demokrácia alappilléreit, és hosszú időre megalapozták a spanyol monarchia dicsőségét.

Robin Maxwell - A ​szűz
Robin ​Maxwell ezúttal Erzsébet ifjúkori élményeit, illetve a trónhoz vezető rögös utat meséli e érdekfeszítő műben. Izgalmas korrajz a 16. századi Angliáról, és egyben magával ragadó történelmi regény a hatalomvágyról, intrikákról és a szerelemről.

Estók János - Szerencsés Károly - Híres ​nők a magyar történelemben
Királynők, ​királynék, fejedelemasszonyok, politikusok feleségei, színésznők, írók, költők szerepelnek a kötetben. Olyanok, akik életútja a magyar vagy a szomszéd népek történelmével érintkezett, összefonódott. Az életrajzi részeket a női léthez kapcsolódó források, levelek, naplórészletek és egyéb anyagok gazdagítják. A fordulatos életrajzokat érdekes művelődéstörténeti elemek teszik még színesebbé és élőbbé.

Dennis Friedmann - Királyok ​és kurtizánok
A ​palotahölgyek nem mindig hölgyek voltak, valójában néha férfiak, de bárki volt is az, aki megosztotta ágyát a brit uralkodóval vagy annak örökösével, gyakran megváltoztatta a történelem menetét. A szexuális hűtlenség végigkíséri a brit monarchia öt évszázadát a Tudoroktól a mai napig. A könyvből megismerjük a gyilkos VIII. Henrik számos viszonyát, II. Jakab érdeklődését a fiús lányok iránt és IV. Vilmost, aki a tengerészetnél szolgálva éppolyan gyönyörűséget talált a nőkben, mint abban, ha matróztársait megkorbácsolják. A Királyok és kurtizánok c. könyv a szeretők és ágyasok szerepét írja le a brit királyi udvarban. Szó esik a pénzért vásárolt szexről is, amely, mivel könnyen megszerezhető volt, minden bizonnyal megóvta a házasság szűzies szentségét a mai, kevésbé szent kapcsolatok előtti időkben. A könyvből kiderül, hogyan vetett árnyékot a szex iránti megszállottság a 20. századra, VII. Edward 1901-es trónralépésétől egészen az ő és szeretője, Mrs. Alice Keppel dédunokáüg, Károly walesi hercegig és Camilla Parker Bowlesig.

Luc Mary - Stuart ​Mária
Stuart ​Mária kilenc hónapos korában lett Franciaország királynője, tizennyolc évesen pedig már II. Ferenc özvegyeként tért vissza hazájába, ahol Skócia királynőjévé koronázták, majd rövid ideig Anglia uralkodónője is volt. Amikor átlépte az angol határt, I.Erzsébet vetette fogságba, és ítéltette el árulásért. Bűnös volt, vagy csupán áldozat? Mária mindig is ártatlanságát hangoztatta. Annak ellenére, hogy valójában nem is uralkodott, ő állt annak a 16.századi harcnak a középpontjában, amelyet a katolikusok és a protestánsok, a Stuartok és a Tudorok, illetve a spanyolok és az angolok vívtak egymással. Negyvennégy évesen fejezték le, s már 1587.február 8-i kivégzésének másnapján a hit mártírjaként tisztelték.

Szántó György Tibor - Anglikán ​reformáció, angol forradalom
Anglikán ​reformáció, angol forradalom - szikár címszavak, azonban kétszáz lázas és forrongó esztendő örvénylő eseményeit sűrítik magukba. És karizmatikus egyéniségeket, abszurd történelmi helyzeteket, megdöbbentő emberi és közösségi sorstragédiákat. Az egyetemes história egyik legfontosabb korszakát, amelynek során a lélek üdve társadalmi méretekben is előbbre való volt az anyagi boldogulásnál. A földcsuszamlásszerű folyamatokat VIII. Henrik indította el: válnia kellett Aragóniai Katalintól, mert nem szült neki fiú utódot. A zseniális Thomas Cromwell, a nevezetes válás "jogásza" azonban vérpadon végezte. A reformáció szelleme mégis kiszabadult a palackból. I. Erzsébet sem tudta mederben tartani a harcias puritán áramlatokat. A homoszexuális I. Jakab és "rossz szelleme", Buckingham kora következett. Az eredmény: I. Károly, a mózesi törvény alapján népítélettel lefejezett Stuart-király rettenetes tragédiája. Majd a "lápi ember", Oliver Cromwell lépett a színre. A Lord Protector, aki nem akarta, hogy megkoronázzák. A Jézus Király második eljövetelét váró angol köztársaság elbukott, noha senki nem győzte le. A restauráció éveiben előbb a bohém II. Károly, majd öccse, II. Jakab kísérelték meg, hogy országaikat visszatereljék a katolikus államok családjába. Kudarcuk következménye a "dicsőséges forradalom" fojtott drámája. Szántó György Tibor, a nagy sikerű Anglia története szerzője tehát éppen azt az izgalmas periódust idézi meg, amelynek során az apró szigetország protestáns hitében megacélozódott társadalma Nagy-Britanniává szerveződve a földkerekség vezető hatalma lett.

Alekszandr Kamenszkij - Niederhauser Emil - Nagy ​Katalin - Mária Terézia
Mária ​Terézia uralkodása a felvilágosult abszolutizmust juttatja az olvasó eszébe, azt az államformát, amelynek lényege a polgári átalakulás előkészítése. Egyik biográfusa azt írta a császárnőről, hogy átvezette népeit a 19. században. Fő céljának és feladatainak alattvalói boldogulását tartotta, bár ez egy ilyen soknemzetiségű birodalomban korántsem volt az érintettek számára egyértelmű. Ezért aztán utólagos történeti - és nemzeti - megítélése sem az. A történészek mostanában kezdik csak gyanítani, hogy a Mária Terézia-féle Monarchia a későbbi egységes Európa előképe lehetett. Katalin őszintén hitt abban, hogy uralkodása alatt sikerült jólétet teremtenie, ha nem is mindenki, de alattvalói többsége számára. Országlása idején Oroszország olyan hatalmas és erős volt, mint még soha, az új törvényeknek pedig biztosítaniuk kellett az általános felvirágzást. A történészek uralkodását a "felvilágosult abszolutizmus" korának nevezték. Ugyanígy nevezik kortársainak uralmát, így II. Frigyesét Poroszországban vagy II. Józsefét Ausztriában. Idővel kétely merült fel a kifejezés helytállóságát illetően. De nem az elnevezés a lényeg. Sokkal fontosabb, hogy a sors rendeltetése folytán az orosz trónra egy ragyogó képességű, nem mindennapi ember került.

Gordon Brook-Shepherd - A ​megkoronázatlan király
1918-ban ​megszűnt az Osztrák-Magyar Monarchia, a Habsburg birodalom eddi-gi utolsó létformája. A császár és király Károly elvesztette hatalmát. Megkísérelt ugyan visszatértei a magyar trónra, de próbálkozása kudarcba fulladt, s nem sakkal később meg is halt.A szigorúan szabályozott trónöröklési rend szerint az immár trón nélküli dinasztia örököse fia, Ottó lett; egy császári-királyi sarj trón nélkül.Az ő életéről szól ez a könyv.

Ismeretlen szerző - VIII. ​Henrik udvarában
Aki ​e könyv képeit végiglapozza, lépten-nyomon ismerős arcokra bukkan. Az ember nem tudja pontosan, hol is találkozott ezekkel a férfiakkal, asszonyokkal, leányokkal, de bizonyos benne, hogy valamikor, valahol már látta őket... Holbein egyszerű titka az, hogy mihelyt arcába néz valakinek, leomlik előtte minden nemzeti, társadalmi válaszfal: csak az embert látja... Mély részvét van ezeken a rajzokon? Vagy részvétlen igazmondás?... Egy bizonyos: Holbein egy szál krétával a kezében képes a legritkább, szinte már csodaszámba menő emberi magatartásra: a valóság manipulálatlan visszaadására... Akinek a vers ma is fontos, talán megkérdezi magában, elnézve Holbein rajzait: ugyan milyen verseket olvashattak, hallgathattak, dalolhattak ezek az emberek? Kis antológiánk erre a kérdésre próbál felelni... Gazdag és különös lírai flórát mutat be a gyűjtemény. S olyan korszakot, mely a magyar műfordítók figyelmét - furcsa módon - szinte teljesen elkerülte eddig. Nem habozok kimondani: fölfedező útra hívom és viszem az olvasót. Igyekeztem a kötet költőiről betűvel is arcképet adni - ha nem is holbeini erejű portrét... Azt remélem, hogy aki e vázlatokat a versekkel együtt elolvassa - s közben elmereng a Holbein megidézte arcokon -, az előtt egy nagy történelmi regény kezd kibontakozni...

Lytton Strachey - Erzsébet ​és Essex
Történelmi ​regény vagy regényes történelem? - merül föl a kérdés Strachey kötetét olvasva. Talán mindkettő egyszerre, de még inkább jelentős forráskutatásokra támaszkodó, finom lélektani megfigyelésekkel gazdagított történelmi arcképcsarnok, melynek központi figurája Erzsébet királynő és kegyence, Essex gróf. A nőként öregedő, hiú, szerelmes és hisztérikus, uralkodóként okos és céltudatos Erzsébet és az elszegényedett, ám fényes karrierre, meggazdagodásra vágyó fiatal Essex kapcsolata a letűnt korok egyik legizgalmasabb, leghírhedtebb szerelmi története. A szerző legnagyobb erénye, hogy emberközelbe hozza elmúlt korok szoborrá merevült történelmi személyiségeit, irodalmi dokumentumok, krónikák, levelek és memoárok alapján rekonstruálja az Erzsébet-kori királyi udvar mindennapjait a reggeli öltöztetés ceremóniájától kezdve az audienciák szikrázó szellemű párbeszédein keresztül a meghitt négyszemközti beszélgetésekig. Történelemformáló döntéshozatalok közben, kicsinyes udvari pletykák kereszttüzében, nevetségesen hiú álmokat szövögetve láttatja hőseit: uralkodókat, kegyenceket, udvarhölgyeket, államférfiakat és filozófusokat.

Johann Franzl - I. ​Rudolf
Európa ​- bízvást mondhatjuk - legkiterjedtebb uralkodóházának megalapítója, valamennyi Habsburg őse, Rudolf (1218-1291) egy svájci gróf fiaként látta meg a napvilágot. Uralkodásának nem egészen két évtizede alatt (1273-1291) elérte, hogy a cseh királytól megszerzett osztrák, stájer és karintiai hercegség egy eljövendő erős birodalom magvát alkossa. Élete a pápával és a szomszédos uralkodókkal folytatott állandó harcban telt, amelynek a tárgyalás és a házasság éppúgy eszköze volt, mint a kard. A Speyerben, a Stauf királyok temetkezési helyén nyugvó Rudolf koráról és személyiségéről a történész Johann Franzl rajzol tudományos alaposságú képet, felvázolva a 13. század fontosabb eseményeit, Rudolf kortársait s magának az uralkodónak államférfiúi és emberi tulajdonságait.

Franz Herre - Mária ​Terézia
Nem ​történelmi regény, nem regényes életrajz, hanem inkább tényszerű, adatokkal telített értekezés egy korról, egy asszonyról, egy uralkodóházról. Nem kis feladatot vállalt magára Franz Herre német történész, amikor elhatározta, hogy megírja Mária Terézia királyasszony életét. A Habsburg uralkodóház egyik legmarkánsabb egyénisége bővelkedett címekben és rangokban. Miután végképp eldőlt, hogy a császári párnak nem születik több fiúgyermeke, a kis hercegnő trónörökössé lépett elő, apja, VI. Károly halála után pedig őt illették a Magyarország, Csehország, Dalmácia, Horvátország és Szlavónia királynője, Ausztria főhercegnője, Stájerország, Karintia és Krajna, Szilézia, Brabant, Limburg, Luxemburg, Milánó, Mantova, Parma, Piacenza hercegnője, Morvaország őrgrófnője, Erdély fejedelamasszonya, Tirol és Flandria hercegesített grófnője, a Német Nemzet Szent Római Birodalmának burgaui őrgrófnője címek. Hiába azonban a császári papa minden törekvése, hiába a Pragmatica Sanctio, az osztrák főurak nem nézték jó szemmel azt, hogy asszony üljön a Habsburgok (összes) trónján, a szomszédos államok pedig elérkezettnek látták az időt arra, hogy a zavaros trónviszályok közepette lecsapjanak az országra, és megszerezzenek belőle néhány tartományt. Így a főhercegnő uralkodását háborúskodással kezdte, és valószínűleg rövidnek bizonyult volna pályafutása, ha a magyar nemesség nem dönt úgy, hogy elfogadja Mária Teréziát királynőül, és csapataival meg nem védelmezi az osztrák birodalmat. Mária Terézia azonban kiemelkedő képességeivel hamarosan meggyőzte mindazokat, akik kételkedtek abban, hogy asszony létére megállja helyét országai vezetésében. Maga köré gyűjtötte a legjobb tanácsadókat, minisztereket és hadvezéreket, és nem utolsósorban támaszkodott férje, Lotharingiai Ferenc István herceg tanácsaira, aki ugyan méltatlannak bizonyult felesége rajongására, de az ő nevéhez fűződik a Habsburgok magánvagyonának megalapítása. Franz Herre történész, amely tény már önmagában is sokat elárul könyve jellegéről. Vitathatatlan felkészültséggel és alapossággal rajzolja meg a nem is annyira az uralkodónő, mint inkább az uralkodás korának képét, a viszonyokat, amelyeket között a királynőnek és német-római császárnénak boldogulnia kellett. Stílusa azonban kissé nehézkesnek tűnik, inkább a száraz történelmi tényekre szorítkozik, a lélekrajz szinte teljesen kimarad. Herrének nem ez az első ilyen jellegű könyve, úgy tűnik, a német történészt különösen érdekelte a Habsburg uralkodóház tagjainak sorsa, élete, nagy sikert aratott például a Ferenc József élete és kora című munkája is.

Andrew Morton - Vilmos ​& Catherine
Hogyan ​lesz egy polgárlány hercegné? Mesébe illő történet... Jóllehet, a királyi esküvőhöz vezető út nem volt mindig zökkenőktől mentes. A tragikusan elhunyt Diana walesi hercegné életrajzírója ezúttal Vilmosról és menyasszonyáról írt könyvet, amelynek ihletője az álompár küszöbön álló, szenzációs esküvője. A nem mindennapi, csaknem 300 fotóval illusztrált, 224 oldalas könyv bemutatja a hercegi pár kapcsolatának történetét, titkait, szakításuk majd kibékülésük történetét, az eddig nem ismert buktatókat, és mindazt, ami eddig rejtve maradt a nyilvánosság előtt. De az olvasó bepillantást nyerhet a királyi menyegzők hagyományaiba, az uralkodóház rendkívüli elvárásaiba, és annak nehézségeibe, hogy egy polgárlánynak milyen nagy feladat alkalmassá válni a jövendői királyné szerepére. A kötet különlegessége, hogy pár nappal az esküvőt követően már a pompás menyegzői ceremóniáról is beszámol képekben és szövegben egyaránt. A brit megjelenés után egy héttel a könyv már magyarul is olvasható. Andrew Morton "Diana igaz története" című életrajzával robbant be a világ köztudatába, és könyvével megváltoztatta a brit királyi családról kialakított képet.

Wolfgang Schuller - Kleopátra
A ​kötet a korábbról ismert tények újragondolásával gazdagítja a mitikus fáraónőről írt művek hosszú sorát. Az olvasás során kiderül, hogy a görög, a római, az egyiptomi kultúrában otthonosan mozgó királynő mindenekelőtt a 3000 éves egyiptomi birodalomhoz kötődött. Valamennyi politikai és személyes tette csak a különböző kultúrák tükrében értékelhető. Megtudhatjuk, hogy milyen szerepet játszott a királynő életében a két nagy államférfi: Julius Caesar és Marcus Antonius. Természetesen megismerhetjük a történetírásban, a világirodalomban, később pedig a filmművészetben is oly sokat idézett szerelmi történeteket, és azt, hogy ezek a kapcsolatok mennyiben változtatták meg az egyiptomi birodalom történetét.

Wittman Tibor - II. ​Fülöp
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.

Ablonczy Balázs - Teleki ​Pál
„A ​két világháború közötti időszak egyik meghatározó politikusáról ez a legfrissebb tudományos igénnyel megírt életrajz. A kötet szerzője fiatal történész, aki az évek során, jó néhány külföldi és hazai levéltárban kutatva, számos, eddig feltáratlan dokumentumra alapozva rajzol teljes képet a tudós politikus pályájáról. A kötet lapjain kibontakozik egy múlt századi, jellegzetes magyar életpálya, a földrajzkutató, turanista, politikus, ellenforradalmár, cserkész és egyetemi tanár Teleki Pálé, akinek szerteágazó tevékenységét igyekszik bemutatni a kötet. Megtudhatjuk, hogy miképpen épült fel közéleti karrierje, honnan merítette eszméit és hogyan mutatkozott be a telefonban. Politikusi működésének komor és elfogadhatatlan oldalairól is tárgyilagos képet kapunk, és talán halálával kapcsolatban tisztázódik néhány félreértés.”

Pusztay László - Horthy ​Miklós kormányzó
Vitéz ​Pusztay László honv.őrgy. tanár, közlekedési szakemberként ment nyugdíjba. A II. világháború idején bejárta egész Európát, fiatal katonaként, illetve fogolyként, – Bécstől Berlinig, Berlintől Párizsig, Párizstól Ukrajnáig. Részt vett a Puchberg-Szidingi harcokban, majd Straskirchenben amerikai fogságba került. Itt besorozták a Francia idegenlégióba, ahonnan sikerült megszabadulnia. Az ötödik Magyarországra induló fogolyszállítmánnyal hazatért. Egyhetes otthon tartózkodás után, az államvédelmi hatóságok elfogták, és malinki robot címén Munkács melletti Sojván keresztül, Oroszországba hurcolták. Verhovina előtt másodmagával megszökött. Nehéz körülmények között Rahon keresztül, csont és bőrre lesoványodva hazatért német társával Magyarországra. Horthy Miklós országlása alatt, az ország meggyarapodott. A nemzet megerősödött. Az igazság elindult, s éppen ott, ahol a honfoglaló Árpád hadai bejöttek hazánkba, s ott lobogott az ősi határon a magyar nemzet diadalmas zászlója. 1920-ban még azt a jogunkat is elvették tőlünk, hogy hadseregünk legyen. Országlása alatt a honvédség a nagyhatalmak seregei mellett Európa legkitűnőbb, pompásan felszerelt, irigyelt és tisztelt hadserege volt. Ez alatt a huszonöt év alatt a nemzet talpra állt, felemelte fejét, megacélozta erejét. Ismét méltó lett önmagához. Ezért jelentős ez a huszonöt év még az ezredévek mellett is. Mert ez, az újjászületés időszaka volt.