Nehéz ​a távollét

Britt G. Hallqvist - Ingrid Sjöstrand - Siv Widerberg - Ami ​a szívedet nyomja
Ami ​a szívedet nyomja, azzal a legnehezebb megbirkózni. Apának, anyának sok a dolga, a tanárod más gyerek gondját is viseli, pajtásod sokszor csak fél füllel figyel rád. Pedig oly jó lenne elmondani valakinek, ami egyre gyűlik és szorít ott belül, az érdekes felfedezéseket, melyekért lelkendeztél, a barátságról, szerelemről kialakult gondolataidat, a felnőttek furcsaságait, a világ zavarba ejtő eseményeit s nem utolsósorban megtalálni helyedet ebben a bonyolult nagyvilágban. Jó volna néha verset írni - abban talán ki lehetne fejezni mindezt. Három svéd költőnő megpróbált azon a nyelven, amely minden gyerek sajátja, verset írni arról - ami a te szívedet is nyomja. Ezt a nyelvet kitűnően érti a fordító, Tótfalusi István, akinek nagy szerepe van a svéd gyerekversek hazai sikerében.

Rainer Maria Rilke - Rilke ​versei
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.

Tüskés Tibor - Pilinszky ​János
Pilinszky ​János verseinek jelentőségét a XX. századi magyar, illetve európai lírában ma már nem vonja kétségbe senki: költészete a modern líra egyik alapvető létmeghatározását adja, amely a világháború poklának, a koncentrációs táborok "botrányá"-nak eksztatikus fehérizzással megidézett, apokaliptikus képeitől a metafizikus szorongás tragikus élményén keresztül a részvét végletesen átérzett és átgondolt vállalásáig ível. Pilinszky határtalan érzékenysége rendkívüli erővel vetíti elénk a történelem - és a mindenkori lét - keresztjére feszített ember passióját, de a részvétet is e szenvedés iránt, a keresztényi együttérzést a megalázottakkal - az emberrel. Tüskés Tibor könyve életrajz és műelemzés. A szerző - részint új, eddig ismeretlen adatok alapján - nyomon követi Pilinszky legendákba burkolt, különös életének legfontosabb állomásait, ismerteti műveinek keletkezéstörténetét és hazai-nemzetközi recepcióját, értőn elemzi legnagyobb verseit. - A kötetet gazdag képanyag egészíti ki.

Sylvia Plath - Collected ​Poems
Containing ​everything that celebrated poet Sylvia Plath wrote after 1956, this is one of the most comprehensive collections of her work. Edited, annotated, and with an introduction by Ted Hughes.

Anna Ahmatova - Anna ​Ahmatova versei
Száztíz ​éve született, harminchárom évvel ezelőtt halt meg Anna Ahmatova, akinek költészete az orosz klasszikus hagyományok, a világkultúra és a XX. századi modernség egyedi ötvözete. Hosszú és hányatott élete során Ahmatovának éppúgy volt része korai és kései sikerekben, mint szenvedésekben és hosszú elnémításokban. A tízes években az Ezüstkor más nagyjaival - Mandelstammal, Gumiljovval, Paszternakkal - együtt indult költőnőt az "orosz Szapphónak" nevezték, s mint Kornyej Csukovszkij írta: "Két vagy három nemzedék ifjúsága volt szerelmes Ahmatova verseinek kísérő akkordjai mellett." A kor és a tragikus egyéni sors, volt férjét - költőtársát - Nyikolaj Gumiljovot 1921-ben a bolsevikok kivégezték, fiát, Lev Gumiljovot pedig a harmincas években letartóztatták. Ahmatova költészetét is tragikussá hangszerelte - a hallgatás évei után (1925 és 1940 között nem is publikálhatott) írta a sztálinizmus áldozatainak örök emléket állító versciklusát, a _Rekviem_-et, amely hazájában csak 1988-ban jelent meg. A nagy honvédő háború után - a hírhedt zsdanovi "kritikát" követően, amely szerint Ahmatova "egy felgerjedt kisasszonyka, aki fel-le száguldozik a budoár és a kápolna között" - a rendszer újból elhallgattatta Ahmatovát. Az ötvenes évek végétől kezdve mégis ő, az Ezüstkor egyetlen túlélője volt az, akitől az új pétervári költőnemzedék (Brodszkij, Kusnyer, Rejn, Bobisev) a legtöbbet tanulta. Ahmatova költészete példa arra, ami csak nagyon keveseknek sikerül a XX. században: költészete egyszerre nőiesen érzéki és férfiasan kemény, egyszerre mélyen misztikus és tapinthatóan konkrét. Leghíresebb műve, a _Rekviem_ 1967-ben magyarul is megjelent, de az 1978-as Lyra Mundi-kötetben már nem szerepelhetett. Mostani válogatásunkban igyekeztük átfogó képet adni Ahmatova életművéről, s így a _Bibliai versek_, a _Kleopátra_, a _Koszorú a halottaknak_, a _Cinque_ és még jó néhány nagyszerű költemény most először szólal meg magyar nyelven.

Jorge Luis Borges - A ​homály dicsérete
"Nem ​ismerjük a világegyetem célját, de azt tudjuk, hogy a tiszta gondolkodás és az igazságos cselekedet segíti a céljait" - írta Borges egy versében, s bizonyára e célok között (ha voltak egyáltalán, mondhatjuk borgesi kételkedéssel) szerepelt ennek a különlegesen sokszínű és sokhangú költészetnek a megteremtése is. Borges hosszú pályája során a míves szonettől és a dallamos milongától a történelmi tárgyú balladán és filozófikus szabadversen át a novellába hajló versprózáig a költészet egész univerzumát bejárta. S nem kevésbé sokszínűek a témái sem. - A kötet Borges válogatott verseit tartalmazza.

Ismeretlen szerző - Szép ​versek 1990
Az ​előszót írta: Csoóri Sándor A kötet költői: Apáti Miklós, Ágh István, Baka István, Balaskó Jenő, Balla Zsófia, Baranyi Ferenc, Baránszky László, Bella István, Beney Zsuzsa, Benkő Attila, Bertók László, Békési Gyula, Bihari Sándor, Bisztray Ádám, Bodor Béla, Bódi Tóth Elemér, Csanádi Imre, Csengery Kristóf, Csiki László, Csorba Győző, Csukás István, Deák László, Dobai Péter, Döbrentei Kornél, Eörsi István, Faludy György, Farkas Árpád, Ferencz Győző, Imre Flóra, Jánosy István, Juhász Ferenc, Kalász Márton, Kántor Péter, Kányádi Sándor, Károlyi Amy, Kenéz Ferenc, Keresztury Dezső, Keszeli Ferenc, Kiss Anna, Kiss Benedek, Kovács András Ferenc, Kukorelly Endre, Lászlóffy Aladár, Lászlóffy Csaba, Lukács Sándor, Magyar László András, Markó Béla, Marsall László, Mezei András, Mezey Katalin, Mező Ferenc, Nagy Gáspár, Oravecz Imre, Orbán Ottó, Parancs János, Parti Nagy Lajos, Pákolitz István, Páskándi Géza, Petőcz András, Petri György, Péntek Imre, Pintér Lajos, Polgár László, Rakovszky Zsuzsa, Rapai Ágnes, Rába György, Rákos Sándor, Rózsa Endre, Simonyi Imre, Simor András, Somlyó György, Sumonyi Zoltán, Szentmihályi Szabó Péter, Szepesi Attila, Szervác József, Szécsi Margit, Székely János, Szőcs Géza, Takács Zsuzsa, Takáts Gyula, Tandori Dezső, Thinsz Géza, Tolnai Ottó, Tornai József, Tóth Bálint, Utassy József, Varga Imre, Vas István, Vasadi Péter, Vári Attila, Veress Miklós, Villányi László, Visky András, Zalán Tibor

Paul Celan - Halálfúga
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.

Ismeretlen szerző - Szép ​versek 1978
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.

Ismeretlen szerző - Szép ​versek 1981
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.

Allen Ginsberg - A ​leples bitang
Az ​1926-ban született amerikai költő grandiózus "szerelmes verse", az Üvöltés 1955-56-ban keletkezett, a legjobbkor, a leginkább időben: programnyilatkozata, politikai és társadalmi manifesztuma lehetett a Mammon, a Moloch hatalmára fülsiketítő nemmel felelő "leples bitangoknak": az amerikai beat-nemzedéknek. Azóta közel harminc év telt el: újabb lázadások söpörtek végig a világon és haltak el, a régi beatnikek elhallgattak, eltűntek (vagy a Halál vagy a "sárga ház" ölelte őket örökre keblére) - Ginsberg azonban maradt. Mert költészete nem egyetlen divat-konjunktúra terméke - sokkal inkább egy alapjaiban rendíthetetlen magatartásé és világnézeté: a minden jobb sorsra érdemes és elnyomott kisebbség fájdalmát már-már perverzül személyesen átélő költő nem maradt megénekelni való "anyag" híján az elmúlt három évtizedben. S ez a lényegében érzékeny és sérülékeny alkat - némi rezignáltság ellenére - megőrizte korai, kihívó, rosszabb pillanataiban taszító exhibicionizmusát is. Legjobb verseiben viszont ez az exhibicionizmus nem egyszerűen polgárpukkasztó elem, hanem a feltárulkozás döbbenetes hatású segédeszköze. Az idő múlásával sokal költője lett, ha nem is mindenkié. De még azok a versértők is, akik nem tudják egészében befogadni költői világát, még ők sem tagadják meg tőle a kivételes tehetség iránti tiszteletet. Mert az ma már nyilvánvaló, hogy a csúcsformájában üvöltő-lihegő-éneklő Ginsberg joggal tekintheti magát a nagyapjának vallott Whitman méltó utódának, az első patrónusaként fellépő William Carlos Williamst pedig egyenrangú társának. S talán még William Blake sem sértődne meg, ha tudná, hogy Ginsberg az ő profétikus látomásaiban véli felfedezni költészetének gyökereit.

Ismeretlen szerző - Szép ​versek 1979
A ​kötet szerzői: Apáti Miklós, Ágh István, Balázsovics Mihály, Baranyi Ferenc, Bella István, Beney Zsuzsa, Bertók László, Bihari Sándor, Bisztray Ádám, Csanádi Imre, Csanády János, Csoóri Sándor, Csorba Győző, Csukás István, Döbrentei Kornél, Dudás Kálmán, Fodor András, Garai Gábor, Gergely Ágnes, Görgey Gábor, Györe Imre, Hegedüs Géza, Hervay Gizella, Héra Zoltán, Hidas Antal, Illyés Gyula, Jánosy István, Jékely Zoltán, Juhász Ferenc, Kalász László, Kalász Márton, Karácsondi Imre, Kálnoky László, Károlyi Amy, Keresztes Ágnes, Keresztury Dezső, Képes Géza, Kiss Anna, Kiss Benedek, Kiss Dénes, Kiss Tamás, Marsall László, Mátyás Ferenc, Nagy Gáspár, Nyilasy Balázs, Oravecz Imre, Orbán Ottó, Osztojkán Béla, Parancs János, Pákolitz István, Páskándi Géza, Péntek Imre, Pintér Lajos, Rab Zsuzsa, Raffai Sarolta, Ratkó József, Rába György, Rákos Sándor, Rózsa Endre, Sárándi József, Serfőző Simon, Simonyi Imre, Solymos Ida, Somlyó György, Szentmihályi Szabó Péter, Szepesi Attila, Szécsi Margit, Takács Imre, Takács Zsuzsa, Takáts Gyula, Tamás Menyhért, Tandori Dezső, Tornai József, Tóth Bálint, Tóth Éva, Utassy József, Vas István, Veress Miklós, Vészi Endre, Weöres Sándor, Zelk Zoltán

Ismeretlen szerző - Szép ​versek 1982
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.

Saint-John Perse - Bóják
Ez ​a nagy modern francia költő furcsamód teljesen kimaradt a század magyar irodalmi köztudatából, s régebben a francia irodalmi élet sem vett róla tudomást rangjához méltóan. Az újabb tanulmányok a század egyik legnagyobb költőjeként emlegetik, egyik nagy művét, az „Anabázis”-t, nem kisebb költő fordította anyanyelvére, mint T.S. Eliot – érdekes, de korántsem véletlen, hogy magyar fordítója az Eliot költészetéhez oly közel álló Vas István. Saint-John Perse mítoszteremtő költészete eggyé olvasztja a primitív ember természetélményét a modern ember természettudományos világképével. Versépítkezése sodró, áradó, buja képfantáziájú, de latinosan fegyelmezett, archaizáló stílusa, szabálytipró mondatszerkesztése is franciásan elegáns. Furcsa, magányos és elemi erővel vonzó költőegyéniség ő – anyanyelvi közegében éppúgy, mint magyar fordításban.

Juvan Sesztalov - Torum ​tudata, a természet tudata / A megmentés útja
Juvan ​Sesztalov kezdetben manysi nyelvű költeményeket írt, az ötvenes évek végén Kálmán Béla egyik adatközlője, versei felbukkannak a Chrestomathia Vogulica és a Wogulische Texte mit einem Glossar szövegei között. Később inkább oroszul alkotott, de műveinek tematikája mindig a manysi hagyományokhoz kötődött, és stílusára is rányomta bélyegét a manysi folklór. A nyolcvanas évek végétől már inkább politikával foglalkozott, többek között az ő kezdeményezésére hozták létre a hanti-manszijszki Torum-maa szabadtéri múzeumot. Tagja volt a Hanti-Manysi Autonóm Körzet parlamentjének. Ekkoriban már inkább csak dilettáns nyelvészkedő műveket írt. Gyakran és hosszabb időkre megfordult Magyarországon is.

Ismeretlen szerző - Uuden ​runon Venäjä
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.

Ismeretlen szerző - Szép ​versek 1980
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.

Ismeretlen szerző - Szép ​versek 1976
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.

Ismeretlen szerző - Szép ​versek 1988
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.

Jaan Kaplinski - Meztelen ​juharfák
Jaan ​Kaplinski, a mai észt költészet vezéralakja 1941-ben Tartuban született. A hatvanas évektől publikál verset és esszét, műfordítóként is ismert. Köteteiért többjelentős hazai és külföldi díjban részesült (Juhan Liiv-díj, 1968; Juhan Smuul-díj, 1985; Eino Leino-díj, 1992; Wihuri-nagydíj, 1995), Nobel díjra is fölterjesztették. Magyarul eddig egy tucat verse jelent meg folyóiratokban, illetve az Európa kiadó észt költői antológiájában (1975).