Nyelvművelő kézikönyv II. L-Zs

Grétsy László - Kovalovszky Miklós - Nyelvművelő ​kézikönyv I-II.
Egyre ​sürgetőbben merült föl a szükségessége egy tudományos alapú, de gyakorlati célú és hasznú, tüzetes nyelvművelő kézikönyvnek. E munkalexikonszerűen, ábécérendben minden lényeges gyakorlati kérdésre feleletet ad,s elvi tájékoztatást, nyelvtani rendszerezést is nyújt. Rendeltetése kettős: nemcsak a kutató nyelvésznek és a hivatalos nyelvművelőnek kíván útmutatója lenni, hanem mindazoknak (írók, szerkesztők, tanárok, előadók, közéleti emberek stb.) akiknek a nyelv munkaeszközük, s ezért mintaszerű, hibátlan használatára törekszenek. A szerkesztés alapelve a korszerűség, a frissesség és a közérthetőség volt, a fő cél pedig a nyelvi műveltség elmélyítése. Ahol tehát mód kínálkozott rá, a szócikkek a nyelvtörténeti háttérre és rendszerbeli összefüggésekre is utalnak. Az anyagrészek közötti kapcsolatokra szintén számos utalás irányítja rá a figyelmet. A további tájékozódást a kézikönyv szakirodalmi forrásjegyzékkel és hivatkozással segíti.

Kálmán László - Nádasdy Ádám - Hárompercesek ​a nyelvről
A ​kötetbe felvett írások, melyek eredetileg a Bartók rádióban 1992 és 1997 között, a Muzsikáló reggel című műsorban hangzottak el Nyelv-ész-érvek címen, a nyelvészethez szeretnék elvezetni az olvasót. Nem bevezetés tehát a nyelvészetbe, nem is tankönyv: műfajából adódóan nem lexikális ismereteket közöl, hanem közismert tényeket magyaráz, s inkább kérdéseket tartalmaz, mint válaszokat. A szerzõk gyakran kitérnek a `hagyományos iskolai nyelvtanok` hiányosságaira és az iskolai anyanyelvoktatás furcsaságaira, mivel nagyon sajnálatosnak tartják, hogy a mai nyelvészeti közgondolkodás nem jelenik meg az iskolákban, a nyelvtudomány egyáltalán nem szerepel a tananyagban, sõt a tananyag nyelvtani, tehát nyelvészetileg érdekesebb részét is hallatlanul unalmas, osztályozó szempontból tárgyalják a tankönyvek. A tartalomból: * I. Nyelvészeti alapfogalmak * Mi a nyelv, és ki a nyelvész? * A hangok tartománya * A szavak tartománya * A szerkezetek tartománya * A jelentések tartománya * II. A nyelvek sokfélesége * Hasonlóság és különbözõség * Nyelvi eszközök * Népek és nyelvek * A nyelv és a társadalom * III. Jelenségek a magyarban * Magyar hangtan * Magyar nyelvtan * Magyar szókincs * Magyar szavak története

Bárczi Géza - Benkő Loránd - Berrár Jolán - A ​magyar nyelv története
A ​mű nyelvünk történetét tekinti át a nyelvészeti eszközökkel kitapintható legrégibb időktől napjainkig. Bár érinti a magyar nyelv előtörténetét, a rokon nyelvi együttélés idejét, a fő súlyt nyelvünk önálló történetének megrajzolására fekteti. A magyar nyelvtörténet forrásainak bemutatása és felhasználásuk módszerbeli kérdéseinek tárgyalása után sorra veszi a nyelvrendszer különféle részlegeinek történetét: nyelvünk hangfejlődését szókincsbeli és szerkezeti változásait. Mindezen részlegek összefoglalásaként általános áttekintést is ad a magyar nyelv életének egészéről, népünk történetéhez, a gazdasági, társadalmi, művelődési változásokhoz fűződő viszonyáról. A mű végén a magyar nyelvtörténetírás rövid áttekintése található. - A munka elsősorban egyetemi tankönyvnek készült, de haszonnal forgathatja a nyelv kérdése iránt érdeklődő művelt olvasó és különösen a magyar szakos pedagógus.

Hernádi Miklós - Közhelyszótár
Ritkán ​van időnk, módunk a legmegfelelőbb nyelvi vagy gondolati formát megtalálni. Ez a szótár a gondolkodás időzavarát, igénytelenségét, gépiességét illusztrálja. Nem lebeszélő szótár mégsem - hisz nem állít tilalomfát minden egyes tétele mellé. Inkább rábeszélő szótár: arra buzdítja olvasóját, hogy a szótárban foglalt anyag helyett jobbat, igényesebbet keressen s találjon. Ahogy a szerző, Hernádi Miklós írja: A minimális cél: közhelyes gondolataink újragondolása.\' A negatív példák olvastán ki-ki maga lelheti meg a kellő pozitív formákat. Mulatságosan is komoly játék, mert a nyelvvel folytatott kísérletezés teljes életünkben kamatozhat.

Póra Ferenc - A ​magyar rokon értelmű szók és szólások kézikönyve
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.

Grétsy László - A ​szavak ösvényein
Mi ​is az a vs.? Jó-e zakót kapni? Nem mind arany, aki költő?! Hányan vannak a hármas ikrek? Forogna-e sírjában a dízelmotor feltalálója? Ezekre és ehhez hasonló kérdésekre ad szellemes, egyben nyelvészetileg megalapozott választ Grétsy László a kötet 100 cikkében. Az írások témáját a Szabad Föld szerkesztőségébe beérkezett olvasói levelek szolgáltatták, melyekre a Tanár Úr az újság hasábjain, az Anyanyelvi őrjárat rovatban válaszolt. Jelen válogatás azoknak a cikkeknek az újbóli közreadása, melyek a szavak keletkezésével, jelentésváltozásával és érdekességeivel, valamint szólások értelmezésével foglalkoznak. Kiderül belőle, hogy a föveg szó félreolvasás eredményeként jött létre, mi is az a hurma és a pomeló, hogyan lehet ülve andalogni, mit tesz, aki zabot hegyez, vagy hogy mit takar pontosan a kapukirúgás. A kötet izgalmas olvasmány mindazok számára, akik szeretnek elmerülni nyelvünk furcsaságaiban, akik sokat gondolkodtak már olyan nyelvi jelenségeken, amiket nem értettek, netán kíváncsiak néhány régi szólásunk magyarázatára vagy a homo ludens, a 'játszó ember' újításaira. Grétsy László Magyar Örökség-díjas nyelvész, az Anyanyelvápolók Szövetségének elnöke, számos könyv és nyelvművelő tanulmány szerzője, az Édes Anyanyelvünk folyóirat felelős szerkesztője. A legtöbben a Vágó Istvánnal közösen vezetett Álljunk meg egy szóra! című műsorból ismerhetik. Az ékesszólás kiskönyvtára sorozat 16. tagja

Ismeretlen szerző - A ​magyar nyelv történeti-etimológiai szótára I-III.
Az ​első nagyszabású és a magyar szókincs egészére kiterjedő etimológiai szótár mintegy 12 000 szócikkben, több mint 60 000 szó történetéről és eredetéről nyújt tájékoztatást. Címszóanyaga felöleli a mai magyar irodalmi és köznyelv szókészletén kívül a régi nyelv és a nyelvjárások fontosabb szavait is. A szócikkek első része a címszó alakváltozatait és jelentéseit mutatja be, második része pedig a címszó eredetét tárgyalja, felvázolva az alaki és jelentéstani fejlődés menetét is. Különös figyelmet fordít a szótár a művelődés- és tárgytörténeti mozzanatokra, a nyelv és a társadalom, a nyelv és az élet kapcsolataira, minthogy ezek éppen a szókincsben tükröződnek a legjobban. A szócikkeket a felhasznált etimológiai irodalom bibliográfiai adatai zárják le. A magyar nyelv történeti-etimológiai szótára nemcsak a nyelvész szakemberek számára nélkülözhetetlen, hanem mindazoknak, akiket érdekel szavaink eredete, nyelvünk múltja, s korszerű kézikönyv hiányában eddig nem tudtak gyorsan és megfelelően tájékozódni.

Kontra Miklós - Hasznos ​nyelvészet
Kontra ​Miklós (1950) a Szegedi Tudományegyetem professzora és az MTA Nyelvtudományi Intézetében az Élőnyelvi Kutatócsoport vezetője. E kötetbe olyan tanulmányait válogatta össze, amelyek a nyelvészeti kutatások hasznosíthatóságának kérdéseit járják körbe. Konkrétan szociolingvisztikai, az anyanyelvi nevelésről, a Trianon utáni magyar nyelvváltozatokról és a nyelvi jogokról, nyelvpolitikáról szóló tanulmányokat gyűjtött csokorba a szerző.

David Crystal - A ​nyelv enciklopédiája
David ​Crystal könyve az angolszász ismeretterjesztés legjobb hagyományait követve, olvasmányos és magas színvonalú összefoglalását adja mindannak, amit napjainkban a nyelvről tudni lehet. A hagyományosan nyelvészetinek tekintett témák mellett (grammatika, fonetika, fonológia, szemantika, nyelvtörténet, nyelvtudomány-történet) részletesen tárgyalja a nyelv pszichológiai, társadalmi aspektusait, és foglalkozik a nyelvi viselkedés patológiás zavaraival is. Több fejezete elemzi a nyelvnek a modern világban betöltött szerepét. Kiadásunk hazai nyelvészeti szakemberek segítségével készült, s amennyire ez lehetséges, igyekezett a könyv eredeti, főleg angol nyelvterületről vett példáit, sőt nyelvi humorát, vicceit is magyar megfelelőekkel kiegészíteni. A könyv illusztrációként több száz képet, grafikont, térképet, ábrát tartalmaz.

Szepesy Gyula - Nyelvi ​babonák
A ​szerző szerint nyelvi babonát terjeszt az a nyelvész, nyelvművelő, író, újságíró vagy bárki más, aki helytelennek nyilvánít olyan nyelvi eszközt, amely a nyelv rendszere szempontjából nem hibáztatható. Honnan származnak a babonák? - erre a kérdésre ad feleletet 23 hosszabb, rövidebb fejezetben a szerző. A könyv tulajdonképpen vitairat. Keményebb hangja nem szokatlan a nyelvművelő irodalomban. Szepesy Gyula így vall könyvéről: "Évtizedeken át tanulmányoztam azokat a nyelvi eszközöket, amelyeknek sajátosságait sokáig nem lehetett megnyugtatóan tisztázni és leírni, mert babonák szövevényeitől voltak körülvéve. Azoknak a nyelvészeknek a nyomán haladtam, akik ugyancsak egy-egy tévhitet iparkodtak eloszlatni. Így jöttek létre ezek az egymástól független, különálló »nyelvi novellák«, amelyeket tetszés szerinti sorrendben lehet olvasni, és bárhol félbe lehet szakítani. A Nyelvi babonák-kal kapcsolatos dolgozatok közül néhány már megjelent más formában a Magyar Nyelvőr és a Magyar Nyelv folyóiratban, valamint a Gondolat Kiadó népszerű nyelvészeti könyveiben."

Kolozsvári Grandpierre Emil - Négy-öt ​magyar összehajol…
Magyarul ​beszélünk. De vajon valóban magyarul beszélünk-e? Rontják vagy színesítik nyelvünket az argó kifejezései, ezek a nyelvi aszfaltvirágok? Használjunk-e idegen szavakat, vagy "magyarítsunk" mindenáron? Mit jelent az, hogy mondatkultúránk fejletlen? Teljesíti-e nyelvművelő funkcióját az iskola? Megfellebbezhetetlenek-e a nyelvtudomány döntései? Ezekre és más hasonló kérdésekre kapunk választ Kolozsvári Grandpierre Emil sziporkázóan szellemes, minden előítélettel bátran vitába szálló írásaiban.

Szabó Zoltán - Kis ​magyar stílustörténet
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.

Ismeretlen szerző - Magyar ​dialektológia
Az ​új egyetemi tankönyvben a mai magyar nyelvjárásokra és kutatásukra vonatkozó friss ismereteket foglalja össze az egyetemi oktatási tapasztalatokkal is rendelkező öt nyelvjáráskutató. A szerzők arra vállalkoztak, hogy a dialektológia legfontosabb általános kérdéseit és a fő magyar nyelvjárási típusokat, illetőleg nyelvjárási jelenségeket a didaktikailag szükségesnek vélt terjedelemben és mélységben mutassák be. Középpontban értelemszerűen a magyar nyelvjárásokkal - a magyarországiakkal és a határokon kívüliekkel -, valamint a magyar nyelvjárási beszélőkkel összefüggő kérdések állnak. A könyv öt részből áll, amelyeket bibliográfia és tárgymutató egészít ki. Mivel tankönyvről van szó, feladatok és továbbvezető irodalom, továbbá a kulcsfogalmak és kifejezések fejezetekre lebontott kiemelése segíti az olvasót.

Tótfalusi István - Idegenszó-tár
Az ​Idegenszó-tár alcíme is mutatja, azon kívül, hogy értelmezi, magyarázza a régi vagy új homályos jelentésű idegen szavakat, részletesen megadja azok etimológiáját, eredetét is. A 28000 címszó közül jó néhány a klasszikus műveltség szavai közé tartozik, mások az elmúlt másfél évtizedben kerültek előtérbe a sajtó, a politika, a közgazdaság, az informatika, valamint a sportok és a művészetek nyelvében. Megtaláljuk benne az ifjúság és a divat nyelvének friss jövevényeit is. Szótárunk egyedülálló újdonsága, hogy a magyar szótárirodalomban először ismerteti részletesen a szavak etimológiáját. A magyar nyelv idegen szavainak eddigi szótárai csupán röviden, jelzésszerűen utaltak az egyes szavak eredetére. Az Idegenszó-tár páratlan módon, hatalmas nemzetközi szakirodalomra támaszkodva adja meg minden címszó esetében azt a fellelhető legősibb nyelvet, amely a szó ismert forrása. A szerző nem elégszik meg a forrásnyelv közlésével, hanem aprólékos filológiai munka eredményeképpen lépésenként ismerteti azokat a közvetítő és átadó nyelveket, amelyeken keresztül a szó nyelvünkbe került. Bemutatja azt az izgalmas utat, amely során az ősi jelentésből, az ősi szóalakból létrejött a magyar nyelvben ma használatos jelentés és szóalak. Az Idegenszó-tár segítséget nyújt az idegen szavak helyesírásában, és ahol szükséges feltünteti a szó helyes kiejtését is. függelékében közli több mint 300 idegen rövidítés, idegen mozaikszó feloldását és értelmezését. A szerző, Tótfalusi István több évtizedes munkássága alatt több mint húsz magas színvonalú tudományos ismeretterjesztő könyvet, szótárat és lexikont állított össze. A nagyközönség körében igen népszerűek korábbi szótárai, pl.: A nyelvi vademecum, az Idegen szavak magyarul és a Kis magyar nyelvklinika. A Tinta könyvkiadó szótáraival, nyelvészeti szakkönyveivel méltán váltott ki elismerést. A kiadó korábbi szótársikerei (pl.: Magyar szókincstár) mellé az Idegenszó-tárt ajánljuk a szótárforgatók népes táborának és mindazoknak, akik többet kívánnak tudni nyelvünk eddig rejtett titkairól.

Ismeretlen szerző - A ​magyar nyelv könyve
Anyanyelvünk ​a leghűségesebb társunk: elkísér bennünket a bölcsőtől a koporsóig. Zamatát még valódi tudatos létre ébredésünk előtt kezdjük ízlelgetni, általa ismerhetjük meg nemcsak a bennünket körülvevő, hanem a távolabbi világot is, segítségével hódíthatjuk meg a születésünket megelőző múltat és tervezhetjük el a lehetséges vagy éppen vágyott jövőt. Egyszóval: az anyanyelvnek köszönhetően válunk emberré. Anyanyelvünk azonban ezen túl a helyünket is meghatározza a világban. Visszavonhatatlanul, eltéphetetlen kötelékkel részévé tesz egy közösségnek - a magyarságnak -, amelynek tagjait az fűzi össze az emberiség sok milliárdos tengerében, hogy ugyanazokkal a szavakkal mondják ki örömüket, bánatukat. Ám anyanyelvünkkel nemcsak szavakat sajátítunk el, hanem szemléletmódot is: magyarul látjuk a világot. Hazánkban közel ötven esztendő óta először jelent meg olyan kézikönyv, amely valamennyiünkhöz szólva egyetlen kötetbe foglalta mindazt, amit anyanyelvünkről tudni nemcsak hazafiúi kötelesség, hanem gyakorlati haszonnal járó szükséges ismeret is. A MAGYAR NYELV KÖNYVE megbízható kalauzunk lehet mindennapos nyelvi gondjaink megoldásában, s feltárja előttünk anyanyelvünk mérhetetlen gazdagságát.

Ismeretlen szerző - Nyelvészet ​és tömegkommunikáció I-II.
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.

Ismeretlen szerző - Magyar ​nyelv
Kötetünk ​fő célja, hogy összefoglaló tanulmányokban mutassa be a magyar nyelvre vonatkozó kutatás mai állását. A tanulmányok nemcsak új eredményeket közölnek, hanem bemutatják azokat az elméleti-módszertani újításokat is, amelyek a magyar nyelvtudományban - a nemzetközi nyelvtudománnyal teljes összhangban - az utóbbi évtizedekben végbementek. Az elméletibb jellegű fejezetek a többi fejezetnél nagyobb mértékben válogatnak tematikailag, és elsősorban olyan kérdéseket tárgyalnak, amelyekre elméletileg megalapozott megoldások születtek. A leíró fejezetek inkább összegző jellegűek és igyekeznek az eddig elért eredményekről átfogó képet nyújtani. Az előbbi inkább a nyelvi rendszert tárgyaló fejezetekre, az utóbbi ezzel szemben a nyelvtörténeti, szocio- és pszicholingvisztikai, valamint az alkalmazott nyelvészeti fejezetekre jellemző. Nem hisszük, hogy tudományunk megérett volna már egy mindent átfogó szintézisre, ugyanakkor az utóbbi fél évszázad folyamán annyi új ismeretanyag halmozódott fel, annyi új részdiszciplína jött létre, hogy a legfontosabbnak ítélt eredmények összefoglalása mindenképpen időszerű feladat. Kötetünk szerzői erre a nem kis feladatra vállalkoztak. (Kiefer Ferenc)

D. Mátai Mária - Nyelvünk ​élete
Szende ​Aladár tankönyvének nyelvtörténeti fejezetei képet adnak a magyar nyelv életének, fejezetiről, egyes nyelvi jelenségek alakulásáról stb. - Az e témához kapcsolódó kiegészítő füzettel arra szeretnénk rávilágtani, hogy miért érdemes és miért szükséges anyanyelvünk történetét, változásának törvényszerűségét minél mélyebben megismernünk. A kötet a nyelvi változások okaira, összefüggéseire, szabályszerűségeire, lefolyásának sajátos körülményeire világít rá. Mindezt konkrét magyar nyelvtörténeti eseményeken, példákon keresztül érzékelteti (hasonló elemzési feladatokhoz is ötleteket, szempontokat adva). - A nyelvi változások konkrét és általános kérdéseit tárgyaló részeket három fejezet követi: "Nyelvtörténet és mai nyelv", "A nyelv története és a művelődés története", "Nyelvtörténet és irodalom". - A füzetet érdeklődő diákoknak szánt szakirodalom zárja.

Ismeretlen szerző - Nyelvi ​divatok
Öt ​fiatal nyelvész: Bíró Ágnes, Felde Györgyi, Huszár Ágnes, Kemény Gábor és Tolcsvai Nagy Gábor a mai nyelvhasználat divatos jelenségeivel foglalkozik ebben a kötetben. E jelenségek az utóbbi időben bukkantak föl és terjedtek el a magyar köznyelvben. A szerzők legnagyobbrészt az élőbeszéd: a munka, közlekedés, szórakozás közben folyó társalgás friss, érdekes, ám olykor vitatható újdonságait veszik szemügyre. Többek között ezeket a divatos témákat érintik: A megszólítás bizonytalanságai, Hogyan köszönjek? Magázzam vagy önözzem?, Elmaradó köszönések, A zenekarnevek divatja, A reklámszövegek nyelve, Üzletelnevezések, Tudunk-e beszélgetni?, Státusszimbólum-e a keresztnév? A slágerszövegek nyelvi gondjairól, Árunevek - márkanevek, Nyelvi durvaság indulatból és anélkül... A szerzők elsősorban a nyelvi divatra oly fogékony fiatalokat szeretnék tájékoztatni a legfrissebb, legérdekesebb jelenségekről és azok értékéről (vagy értéktelenségéről), így ösztönözve olvasóikat a választékosabb, stílusosabb magyar beszédre és írásra.

Ligeti Lajos - A ​magyar nyelv török kapcsolatai a honfoglalás előtt és az Árpád-korban
A ​fél évszázados akadémiai tagságát ünneplő hírneves őstörténész és turkológus legújabb munkájában a magyar nyelv török elemeit fogja vallatóra, a magyar nyelvtudomány jó két emberöltőnyi adósságát törlesztve ezzel. Ligeti - Gombocz művének folytatója - kiteljesíti, elmélyíti a magyar szófejtési hagyományt, számtalan nyelv birtokában szélesíti ki a nyelvtörténeti szemhatárt. A két nyelv szókincsét összevetve, egyben fonetikai, grammatikai és jelentéstani rendszerüket is szembesíti; nem elszigetelt szavakat elemez, hanem szavak tematikus bokrait, s vizsgálódásait a nép-, méltóság- és személynevekre is kiterjeszti. Eljárása török jövevényszavaink eleddig egységesnek tartott tömbjét rétegzettnek mutatja meg, és éles fényt vet az átadó török és a befogadó ősmagyar nyelv rendszerére, változásaira, valamint a magyar és török őstörténet jó néhány homályos mozzanatára. Ez a szakemberek számára a világ minden táján nélkülözhetetlen kézikönyv az etimológus gazdag ajándéka a nyelv- és történettudománynak, de a tudományban kiránduló érdeklődőnek is, aki - mondhatni - saját múltjának egy darabját veszi kézbe: a szerző szófejtéseiben az ősi magyar népélet elevenedik meg.