Érettségi ​mintafeladatok és megoldások - Mozgóképkultúra és médiaismeret

Király Jenő - Frivol ​múzsa I-II.
A ​tömegfilm sajátos alkotásmódja és a tömegkultúra esztétikája (Tankönyvkiadó, 1993) Könyv A Frivol múzsa esztétikai nagymonográfia a „kellemesség”-ről, világviszonylatban az első rendszeres, átfogó kísérlet a szórakozásesztétika megalapozására, mely ezzel az esztétika tudományának két és fél évezredes adósságát kezdi (vagy próbálja elkezdeni) törleszteni. Freud az éjszakai álmokat fejtette meg, a Frivol múzsa a nappali álmokat kutatja. Új értelmet nyert az „álomgyár” kifejezés: már nem feltétlen elítélő. A Frivol múzsa úgy próbálja feltárni a mai emberiség élő mitológiáját, ahogyan Mircea Eliade (vagy Hamvas Béla) az őseredeti ember képzeletvilágát, Lévi-Strauss pedig a törzsi ember tudatát, a „vad gondolkodást” vizsgálta. Jung a neurotikus panaszok fénytörésében kutatta a modern mitológiákat, a Frivol múzsa a kommunikatív nyilvánosság legelterjedtebb narratív tradícióinak titkos tartalmait kutatja. Tarthatatlan, hogy a bororo indiánokról többet, mélyebbet, átfogóbbat tudunk, mint önmagunkról. Fel kell tárni a modern nagyvárosi ember mitológiáit, össze kell foglalni a „Vízöntő korának” új szellemiségét. (…) A Frivol múzsa szerkezete Dante művének fordítottja – s ez jogosult, mert a huszadik század vér- és hazugságtengere nyelte el a felvilágosult szellemi rend ama virágkorát, melyet Dante műve megnyitott. A műfaji világképeket bejáró utunk mintegy a „paradicsomból” indul, s a pokol legmélyebb körein végződik, hogy itt találjuk meg a szenvedésben fogant érzékenység ősszikráját, az esztétikai szellem „ősrobbanását”.

Ismeretlen szerző - Filmkönyvek ​könyve
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.

Király Jenő - Mágikus ​mozi
A ​filmélet ős- és hőskorának alapvető témája a filmszerűség, a modern filmelméleteké a filmnyelv, míg a posztmodern korban a filmalkotások sokfélesége, a műfajprobléma kerül előtérbe. A Modernség módszertani örökségét és a posztmodern érzékenység új tanulságait egyaránt figyelembe vevő Mágikus mozi e tekintetben a nemzetközi szakirodalomban is hézagpótló kísérlet.

Kovács András Bálint - A ​modern film irányzatai
A ​Modern film irányzatai című könyv az első olyan összefoglaló munka, amely átfogóan dolgozza fel az európai film hatvanas-hetvenes évekbeli nagy korszakát. Nem tételes filmtörténet, sokkal inkább összehasonlító forma- és eszmetörténeti áttekintés, gazdag képi illusztrációval és részletes filmográfiával. Kovács András Bálint úttörő vállalkozása az elmúlt évtizedek kiemelkedő filmművészeti törekvései és teljesítményei közt segít tájékozódni.

Ismeretlen szerző - JLG ​/ JLG
„Azt ​hiszem, lehet logikát találni abban, amit eddig rendeztem.” – mondja Jean-Luc Godard. „Filmet csinálni, ez minden. Egyszerre élvezettel és komolyan kell őket csinálni. Ha komolyan csinálunk valamit, akkor láthatjuk, hogy nem lehet akárhogyan leforgatni, mert különben nem létezik. A film, ha lehet ezt mondani, valamiféle külső pszichoanalízis. Ha valaki sokat foglalkozik magával, attól beteg lesz, de azt is jelenti, hogy beszélgetni akar valakivel. Amikor valaki kétségbe van esve, nem mosdik. A mai filmek zöme nem mosdik már.”

Hartai László - Muhi Klára - Mozgóképkultúra és médiaismeret
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.

Hartai László - Muhi Klára - Mozgóképkultúra ​és médiaismeret - Tankönyv 12-18 éveseknek
Hogyan, ​milyen "szabályok" szorításában mesélhetik el a filmkészítők a történeteket nekünk a moziban? Hogyan épül fel egy izgalmas üldözés vagy krimifordulat? Miért, hogy azt is látni véljük a képen, amit meg sem mutatnak nekünk? A tankönyv Mozgóképkultúra fejezetei a mozgókép kifejezési lehetőségeit a filmtörténet gazdag anyagából vett művek segítségével mutatják be, hiszen ennek az új nyelvnek a legszebb példái, a "nyelvhasználat" legárnyaltabb darabjai a filmnek köszönhetőek. Látni fogjuk azt is, hogyan lehet a mzgókép nyelvén hatékonyan és pontosan közölni a világ eseményeit, akár egy olyan "eseményt", mint a legújabb mosópor, vagy CD felbukkanását az üzletekben. A Médiaismeret többnyire a század második felének uralkodó médiumával, a televízióval foglalkozik, televíziós műsortípusokat, illetve magát a televíziós jelenséget mutatja be. Az utolsó fejezetben pedig a napjainkban születő új kommunikációs formák - mint a multimédia, vagy az internet - jövőnkre, s a mozgóképi univerzum mai rendszerére gyakorolt hatásáról lesz szó.

Ismeretlen szerző - Bevezetés ​a vizuális kommunikáció tanításához
A ​vizuális kommunikáció mint a rajz tantárgy egyik alternatívája ma a legnépszerűbb esztétikai nevelési irányzatok közé tartozik világszerte. A tanulmánykötet a Nemzeti Alaptanterv valamennyi fogalmazványában szereplő műveltségterület tudományos hátterének felvázolásával kezdődik. A vizuális környezetünket feltáró szociológiai vizsgálatok eredményeinek ismertetése, a vizuális befogadás törvényszerűségei, a jelek értelmezésének mechanizmusai, a mindennapi élet számos területét átfogó vizuális esztétikai elvek és az új médiumok kreatív pedagógiai megközelítésének modelljei ismerhetők meg az olvasmányos, a szakzsargont kerülő írásokból. Ezután a pedagógiai gyakorlatban közvetlenül használható tananyag-bemutatók következnek a fotó és videó, a környezetkultúra, a divat és a grafika-tipográfia köréből. Itt számos eredeti, e kötet számára készült írást is olvashatunk olyan iparművészektől és művészetpedagógusoktól, akik már évtizedek óta művelik és tanítják egyszerre a vizuális kommunikációt. A kötetet elsősorban a vizuális felsőoktatásban tanulók és a rajz szakos tanító- és tanártovábbképzések hallgatói számára ajánljuk, de hasznos segítője lehet a magyar nyelv és irodalom és más társművészetek és a technika, környezetismeret és informatika oktatóinak is.

Király Jenő - A ​kalandfilm formái
A ​2009-ben a Kaposvári Egyetemen Művészeti Karán újonnan alakult Mozgóképkultúra Tanszék elhatározta, hogy A film szimbolikája címmel tankönyvsorozatban jelenteti meg a diákok számára Király Jenő legendás Frivol múzsa című művének eredeti, teljes verzióját. Az 1993-ban megjelent kétkötetes Frivol múzsából félmondatok, sőt olykor féloldalak is hiányoznak, ami erősen csorbítja a kiadvány élvezhetőségét, közérhetőségét. Jelen bővített kiadás a szerző témában tartott egyetemi előadásainak teljes szövegeit tartalmazza. A most megjelent első három részt (I. rész, 1-2. kötet: A film szimbolikája. A filmkultúra filozófiája és a filmalkotás szemiotikai esztétikája; II. rész, 1-2. kötet: A film szimbolikája. A fantasztikus film formái; III. rész, 1-2. kötet: A film szimbolikája. A kalandfilm formái) a tervek szerint további két kötet követi majd, illetve várható egy új, bővített kiadás is, ami a további filmműfajokat mutatja be. A köteteket válogatta és sajtó alá rendezte Balogh Gyöngyi. A hat vaskos kötetet bőséges, Király Jenő munkásságát bemutató utószó egészíti ki.

Paul Schrader - A ​transzcendentális stílus a filmben
"A ​filmben a természetfeletti csupán a valóság sokkal pontosabb tolmácsolása, a valós dolgok mintegy bezáródnak." (Robert Bresson) A transzcendentális (latin) jelentése: természetfeletti, érzékekkel nem észlelhető. „A film számára a valóságon túli tapasztalatok közvetítése nehézséget jelent nem csupán a gyakran emlegetett képi reprodukció tökéletessége, hanem a fiImi elbeszélésmód értelmezésének realisztikus konvenciója miatt is” - fogalmazta meg 2001-ben Gelencsér Gábor "Láss Csodát! - Film és transzcendencia" című tanulmányában. E kötet - Paul Schreder tolmácsolásában - három filmrendező életművére építve mutatja be, hogyan lehet mégis megközelíteni a Megközelíthetetlent...

Gyenes Zsolt - Hartai László - Kozák Zsuzsanna - Mozgókép ​és médiaismeret feladatgyűjtemény I-II.
Ez ​a feladatgyűjtemény természetesen a mozgóképkultúra és médiaismeret tantárgyat tanuló diákoknak szól. Szándékunk a széles spektrumban alkalmazható gyakorlatok lehető legbőségesebb kínálatával a képességfejlesztés hatékony segítése. A műveltségterület Nemzeti Alaptantervben meghatározott céljával összhangban, a gyűjteményben található 668 feladat elsősorban a megfigyelési és kommunikációs, az önismereti és együttműködési, az ismeretszerzési és feldolgozási (elemző) képességeket, az alkotásra való beállítódást, az életkornak megfelelő társadalmi problémák iránti érzékenységet, a más kultúrákkal és személyekkel szembeni toleranciát, a képzeletet, a kreativitást, az esztétikai érzékenységet és a kritikai gondolkodást fejleszti.

Bo Bergström - Bevezetés ​a vizuális kommunikációba
A ​Bevezetés a vizuális kommunikációba egyedülállóan szemléletes és közérthető útmutató a kommunikáció iránt érdeklődők számára. Bemutatja a médiához kapcsolódó legfontosabb vizuális szakterületeket, támpontokat ad az elmélet gyakorlatba való átültetéséhez, és elmagyarázza, miként építsük fel kommunikációnkat - a stratégiától és az üzenet megfogalmazásától a designig és a befolyásolás művészetéig - úgy, hogy az elérje a megfelelő célcsoportot és a kívánt hatást. A könyv nélkülözhetetlen összefoglaló mindazok számára, akik képi és szöveges üzenetek célba juttatásával foglalkoznak, és a kor igényeinek megfelelve saját szűkebb szakterületük ismeretén túl a vizuális kommunikáció tágabb összefüggéseit is meg szeretnék érteni. Haszonnal forgathatja bárki, aki a tervezőgrafika, a reklám, az újságírás, az új médiumok, az információtechnológia, a tömegkommunikáció, a fényképezés, a filmezés vagy a televíziózás területe iránt érdeklődik.

Kovács András Bálint - Film ​és elbeszélés
A ​film- és kommunikáció oktatásával foglalkozó szakirodalom a legutóbbi időkig alig-alig volt hozzáférhető magyar nyelven, pedig a köz- és felsőoktatásban egyre nagyobb az érdeklődés a média szakok iránt. A film- és kommunikáció kutatására, oktatására és tanulására szakosodók nagy száma jelzi, hogy megjelent az a „kritikus tömeg”, amely magyar nyelvű tankönyvet és szakirodalmat igényel. A tömör és közérthető nyelvezetű tankönyv sokoldalúan világítja meg a narratológia alapgondolatát, jól megválogatott példákon mutatja be állításai helyességét. Elemzései feltárják, hogy mennyire eltérnek egymástól a szövegszerűen megformált elbeszélt változatok a képi elbeszélésben. A tanulságos filmelemzések a nem szakértő olvasónak is elégséges szakmai betekintést nyújtanak.

Kovács András Bálint - Szilágyi Ákos - Tarkovszkij
Nehezen ​megszületett könyvet tart kezében az olvasó. Tarkovszkij halála után tizenegy évvel jelenik meg a mű, amelyet három évvel a tragikus esemény előtt kezdtünk el írni mint az életútja feléhez érkezett művész addigi pályájának összefoglalását. Miután 1984-es "disszidálása" miatt Tarkovszkij indexre került, a magyarországi publikálásra nem is gondolhattunk. Mire a könyvnek - kalandos körülmények között - külföldi kiadót találtunk, s mire a francia fordítás elkészült, Tarkovszkij már nem volt közöttünk. Monografikus feldolgozásáról akkor, abban a helyzetben szó sem lehetett. 1986 óta tervezzük, hogy megírjuk "a" könyvet, a "végleges változatot". Írás közben kellett ráébrednünk: "végleges változat" nem létezik. Ez a könyv csak Tarkovszkij világaiban folytatott utazásaink egy újabb állomása. Andrej Tarkovszkij az orosz filmművészet eddigi legnagyobb alakja volt, aki az Iván gyermekkorával, az Andrej Rubljovval, a Szolárisszal, a Tükörrel, a Sztalkerral, a Nosztalgiával, és az Áldozathozatallal az orosz kultúrát és művészetet klasszikus fokon képviselte a szovjet korszakban. Mintha az orosz filmművészet sztalkere lett volna ő, akinek megadatott, hogy a világkultúra megszentel földjére, hatalommal, pénzzel, tudatlansággal, körülkerített csodás Zónájába vezesse mindazokat, akik vagyunk, s aki ő maga is volt, föltéve, hogy művészetének útitársául szegődünk. A 20. század utolsó harmadában, az évszázadok óta haldokló orosz ortodox civilizáció végének atmoszférájában lehetővé vált számára, hogy mindössze hét játékfilmből álló életművével olyan művészetet teremtsen, amelynek spirituális telítettsége és érzéki varázsa, formaszépsége és plaszticitása csak két átmeneti korszakhoz, a középkor végének európai és a 19. század végének orosz művészetéhez mérhető.

Hartai László - Muhi Klára - Mozgókép ​és médiaismeret I-II.
A ​nagy sikerű tankönyvcsalád kerettantervhez készült tagja. Ajánljuk minden, a médiával és filmművészettel most ismerkedő tanulónak. Folytatásképp a II. kötet és egy feladatgyűjtemény is megjelenik a tanév elejére. L. tanártovábbképzéseink.

Miskolczy Csaba - Képernyők ​(h)arca
"A ​könyv a jelképes médiacsatát veszi górcső alá, amelyet tulajdonképpen az olvasók és a nézők figyelméért, a képernyők előtt eltöltött időért vívnak. De képernyője nemcsak a számítógépnek van! Elég a mobiltelefonok néhány négyzetcentiméteres képernyőire gondolnunk, amelyeken már évek óta jelen vannak különböző médiatartalmak, ez pedig komoly kihívás mind az internet, mind a tévé számára. A mobil tarolhat – ha például napi több órát utazunk, vagy ha számunkra az egyetlen elérhető képernyő a zsebünkből azonnal előkapható mobilkészülék kismonitorja, már amennyiben a megfelelő lefedettség is adott az éppen megállóhelyül szolgáló oázisban. Természetesen azért a televíziót sem kell félteni, mert míg naponta több órát is elüldögélünk a delejesen villódzó tévéképernyő előtt, addig a tévés médiacézárok bátran megmosolyoghatják a rossz minőségű és sokszor akadozó internetes videókat. Mindösszesen: a figyelmünk több képernyő között oszlik meg. Ezt néhány éve a médiatulajdonosok is megértették, és megindult a fegyverkezés."

Walter Murch - Egyetlen ​szempillantás alatt
Szerzőifilmes ​Könyvtár 1. kötet Ez a kötet egy rendkívüli utazás a film vágásának roppant bonyolult, de annál izgalmasabb világába.

Orosdy Dániel - Schreiber András - Lucio ​Fulci & George A. Romero
A ​horror mesterei révén az olvasó képet kaphat a horror alműfajainak, különösen a zombihorrornak a fejlődéséről, valamint a színes egyéniségű filmesekhez és sajátos mozijaikhoz kapcsolódó anekdotákról. A tudományos igényességgel megírt esszékben számtalan kevésbé ismert, de figyelemreméltó mű, alkotó, stílus, irányzat és fogalom is szóba kerül.

Király Jenő - A ​filmkultúra filozófiája és a filmalkotás szemiotikai esztétikája
A ​2009-ben a Kaposvári Egyetemen Művészeti Karán újonnan alakult Mozgóképkultúra Tanszék elhatározta, hogy A film szimbolikája címmel tankönyvsorozatban jelenteti meg a diákok számára Király Jenő legendás Frivol múzsa című művének eredeti, teljes verzióját. Az 1993-ban megjelent kétkötetes Frivol múzsából félmondatok, sőt olykor féloldalak is hiányoznak, ami erősen csorbítja a kiadvány élvezhetőségét, közérhetőségét. Jelen bővített kiadás a szerző témában tartott egyetemi előadásainak teljes szövegeit tartalmazza. A most megjelent első három részt (I. rész, 1-2. kötet: A film szimbolikája. A filmkultúra filozófiája és a filmalkotás szemiotikai esztétikája; II. rész, 1-2. kötet: A film szimbolikája. A fantasztikus film formái; III. rész, 1-2. kötet: A film szimbolikája. A kalandfilm formái) a tervek szerint további két kötet követi majd, illetve várható egy új, bővített kiadás is, ami a további filmműfajokat mutatja be. A köteteket válogatta és sajtó alá rendezte Balogh Gyöngyi. A hat vaskos kötetet bőséges, Király Jenő munkásságát bemutató utószó egészíti ki.

Kubiszyn Viktor - Filmflesskönyv
Underground, ​drogfilmek; alkímia másodprecenként 24 kockában, celluloid-kultuszok a hatvanas évektől napjainkig. Az osztrák stewardess kisüveges burgenlandi vörösbort hoz, a The Fighter megy Christian Bale-el és Mark Wahlberggel az előző ülésbe beépített képernyőn, szépséghibája, hogy már másodszor, nem is nézem, inkább, hogy hol járunk: a plazmakijelző szerint már túl az Uralon: Norilszk, Jakutszk, Magadan, Habarovszk a jelenidejű és folymatosan változó földrajziság sarokpontjai. Remek szórakozásnak tartom tízezer méterrel GULAG-land fölött K. Viktor amerikai, francia, hongkongi, japán trash-pop-kult-cool kritikáit olvasni, mégiscsak május van, lent talán már enged ki a fagyás a földből a Jenyiszej partján, lehet, hogy találnak már zöldélelmiszert a rénszarvasok, lehet, hogy lassan megnyalják a medvét a sámánok, lehet, hogy jön a transz. Vágvölgyi B. András: Előszó (részlet) Kubiszyn Viktor (1979-) a kétezres évek elején filmes újságíró, filmkritikus. 1995-2002 és 2005-2009 között aktív kábítószerfüggő, a köztes időben bázisdrogja a film és a filmről írás volt. A könyv írásainak jó része a filmhu moziportálon és a Filmvilágban jelent meg 2003-2006 között. Publikált továbbá a Pergő Képekben, a Beszélőben, a Mozinet Magazinban, az Árgusban. 2003-2004-ben a filmhu moziportál rovatvezetője, 2005-ben a Filmvilág folyóirat szerkesztője, majd rövid ideig az Index munkatársa. 2003-2006 között a Tilos Rádió Free Cinema című műsorának egyik szerkesztő - műsorvezetője. Két évig részt vett a Titanic Nemzetközi Filmfesztivál szervezésében. Szakértőként hallható a Ponyvaregény, a Sin City, és a Laputa - az égi palota DVD-kiadásainak audiokommentárján. 2011 februárja óta a mindennapi.hu közéleti portál munkatársa.