A ​világ így megyen

André Castelot - A ​Sasfiók
Amikor ​Napóleon 1814. január 25-én hajnalban bemegy alvó fiához, s egy pillantást vet rá, búcsúzóul mielőtt elindul csapataihoz - az ellenség már mélyen benyomult az országba -, még nem tudja, hogy utoljára látta a "római király"-t, azt, akiről kijelentette: "Irigylem ezt a gyereket... Csak ki kell nyújtania a kezét, és övé az egész világ." A kis Napóleon világa azonban eleinte nagyon szűk: anyjával együtt Bécsbe kerül, nagyapjához, az osztrák császárhoz. Itt folytatódik a nevelése, amely egyben átnevelés is, "agymosás". Mária Lujza azt akarja, hogy "ízig-vérig német herceggé" váljon. Ferenc császár megtiltja, hogy "múltbéli helyzetéről" szó essék előtte. De a gyerek emlékszik és kérdez, a titkolódzásnak megvannak a korlátai, s nevelői nem olyan korlátoltak, hogy hazugságokkal traktálják. Lassacskán megszűnik a Napóleon-tabu, a "kis herceg" több száz kötetet gyűjt össze apjáról, és megfogadja, hogy a nyomdokaiba lép, jeles hadvezér lesz, és ha lehet, visszaveszi a Bourbonoktól a trónt. Erre 1830-ban van némi esély, sőt Napóleon fiának - aki valóban uralkodásra termett - más népek is kínálnak koronát. Világa most már kitágul, a Sasfiók bontogatja szárnyait, mindhiába, mert rövidesen tüdőbajban meghal. A Napóleon-sorozat méltó lezárása ez a kötet. Castelot történészi igénnyel, de pergő, élvezetes stílusban mondja el ifjú hőse életét, rajzolja meg rendkívül rokonszenves egyéniségét, mesterien fonva össze apa és fia sorsát: a Császár, "a történelem legnagyobb lángelméje", mindvégig jelen van, kezdetben cselekvő személyként, aztán az emlékével, eszméivel és nem szűnő hatásával...

Marguerite Yourcenar - Hadrianus ​emlékezései
A ​regény egy hosszúra nyúlt, naplószerű, fiktív levél, melyet a halálra készülődő, megfáradt Hadrianus ír az unokájául fogadott ifjú Marcus Aureliusnak. Visszaemlékezéseiből kirajzolódik előttünk a hadvezér és a birodalomszervező, a \"pax romana\" elvét valló politikus, a tisztán látó, emberséges uralkodó, a görög kultúra híve, a művészetek finom ízlésű pártolója, de megismerjük a magánember gyarlóságait, kételyeit és félelmeit is, s a szerelmes férfit, aki ifjú görög kegyencének, a szelíd, bánatos arcú, szép Antinoosznak az elvesztése után örökre vigasztalatlan marad. A már számos nyelvre lefordított, szép, klasszikus hangvételű regény történelmi és emberi hitelességgel mutatja be az ókori bölcs uralkodót s a II. századi római birodalmat.

Antonia Fraser - VIII. ​Henrik hat felesége
Számos ​művészeti ág kedvelt témáját dolgozza fel nagyívű (és bestseller érdekességű) történelmi esszéjében a kitünő angol történész-író, akinek Mária, a skótok királynője című könyve már szintén megjelent magyarul. Az angol reneszánsz idején, VIII. Henrik, a Tudor-házbeli uralkodó és az angol reformáció korában játszódó történet hőse valójában hat asszony, hat királyné, akiket a köztudatban nem elsősorban életük különböztetett meg egymástól, hanem inkább az, ahogyan ezek az életek - jobbára tragikusan - véget értek. Hat egymástól nagyon különbőző asszony életének története ez a könyv, ám alapjában mégis összefüggő elbeszélés. -Igyekeztem - mondja a szerző- valamennyi asszonyt azzal a rokonszenvvel szemlélni, amelyet már csak azért is megérdemelnek, mert VIII. Henrik feleségeinek korántsem irígylésre méltó sors jutott osztályrészül. És mégis : tárgyilagos távolságtartásra törekedtem... Remélem sikerült ugyanilyen távolságtartást tanúsítanom a királlyal kapcsolatban is. Ő a hatalmas májusfa, mindennek a középpontjában, körülötte járták körtáncukat ezek az asszonyok. Ám ez itt, nem az ő története, hanem az asszonyoké.

Kapecz Zsuzsa - Mutus ​Liber
Tudják ​Önök, mi minden történt Mária Terézia udvarában a tizennyolcadik század első felében? Ez a barokk regény elbeszéli, hogyan mulatott a bécsi udvar akkoriban, de főleg abban a három évben, amelyben a trónörökös, a leendő II. József felesége a világszép pármai Izabella volt. Szerencsejáték, amelyben maga a tizenhat-gyermekes, amúgy jámbor királynő is részt vett; kicsapongás, melyben főszerepet játszott Mária Terézia császári férje, Ferenc; félig vagy egészen titkos társaságok; fekete mágia; ármány a királyi gyermekek kiházasítása körül; képhamisítás; orgiák; aranycsinálás; rejtett utakon érkező szívposta... "Madame, megalázónak tartom, hogy egyetlen levelemre sem válaszol, és hiába várom a megbeszélt időben a Pálmaházban. Bizonyosan úgy döntött, hogy többé nem találkozik velem. A bátyám örömmámorban úszik, mióta Ön áldott állapotba került. Én nem vagyok felhőtlenül boldog, és talán Ön sem, Madame. Mindketten tudjuk, hogy akár én is lehetek az apa. Még szerencse, hogy a természet kegye folytán csak ketten jöhetünk számításba, bár nem kétlem, hogy Ön legszívesebben a nővéremnek szülne gyereket..."

Estók János - Szerencsés Károly - Híres ​nők a magyar történelemben
Királynők, ​királynék, fejedelemasszonyok, politikusok feleségei, színésznők, írók, költők szerepelnek a kötetben. Olyanok, akik életútja a magyar vagy a szomszéd népek történelmével érintkezett, összefonódott. Az életrajzi részeket a női léthez kapcsolódó források, levelek, naplórészletek és egyéb anyagok gazdagítják. A fordulatos életrajzokat érdekes művelődéstörténeti elemek teszik még színesebbé és élőbbé.