Esti ​mesék a boldogságról

Ismeretlen szerző - Esti ​mesék a szeretetről
A ​mesék évszázadok óta azért születnek meg, hogy megőrizzék a legnemesebb érzéseket és élni segítsenek az embereknek. Kötetünk meséi - legyenek azok népmesék vagy klasszikus mesék - egytől egyig a szeretetről szólnak, arról az érzésről, amelyből legnagyobb hiány van mai világunkban.

Boldizsár Ildikó - Mesekalauz ​úton lévőknek
Minden ​élethelyzetnek van mesebeli párja - hallottuk az elmúlt években többször a kötet írójától, aki nemcsak tematikus mesegyűjteményekkel, hanem Meseterápia című könyvével is igazolta állítását. A férfiakról, nőkről, apákról, anyákról és testvérekről szóló mesék után most az emberélet fordulóihoz és határaihoz kapcsolódó meséket válogatta új kötetébe Boldizsár Ildikó. A fogantatástól az élet utolsó harmadáig azokhoz a történetekhez vezeti el olvasóit, amelyek nemcsak az ember fejlődését segítik, hanem az egyik életszakaszból a másikba való átlépést is. A mesékhez írt élvezetes kommentárok - úgynevezett mesekalauzok - bámulatos egyszerűséggel mutatják meg, hogyan fűzhető fel egy emberi élet a mesék rendjére. Mert a könyv szerzője szerint a népmesék legfontosabb eleme nem a csoda, hanem a rend. És minden mese annak a példája, hogyan lehet a rendezetlenséget és a káoszt renddé alakítani, azaz olyan helyzeteket teremteni, amelyekben a teljesség vágya irányítja a gondolatokat és a tetteket. Ez a tudás azért nélkülözhetetlen, mert csak így van esélyünk arra, hogy egyszer majd rólunk is elmondhassák: ,,boldogan éltek, míg meg nem haltak".

Ismeretlen szerző - Mesék ​testvérekről testvéreknek
Testvérmeséink ​egyik legszebb jelenete az, amikor a testvérek a búcsúzásnál jelet tesznek egy életfára, s megegyeznek abban, hogy egymás életéről, egészségéről, a másik sorsának alakulásáról ebből a jelből szereznek majd tudomást: ha a jel véres lesz vagy elszárad, az azt jelenti, hogy a másikkal baj történt, sőt az élete is kockán forog. A változást megpillantó hős gondolkodás nélkül útnak indul, hogy megmentse bajba jutott testvérét, ami sok viszontagság árán sikerül is neki. A mese törvénye azt állítja, hogy a testvérek semmilyen körülmények között nem hagyhatják cserben egymást, s még akkor is útnak kell indulniuk a másik megmentéséért, ha előtte évekig nem találkoztak egymással, netán mindenféle látható kapcsolat megszakadt közöttük. Az ember életében ideális esetben a testvérkapcsolat a leghosszabb időtartamú kapcsolat, több időt van együtt a testvérével, mint a szüleivel, még ha ez nem is egy térben való tartózkodást jelent. A testvérkapcsolatok általában mégsem felhőtlenek, s erről árulkodnak azok a szókapcsolataink is, amelyek a testvérek között megjelenő konfliktusokra utalnak: testvérféltékenység, testvérbosszú, testvérviszály, testvérharc, testvérgyilkosság. A testvérekről szóló mesék világosan megmutatják, hogy a testvérek között feltámadó irigység és a féltékenység átalakítja a testet és a lelket, megvadítja, eldurvítja azt, aki testvérében látja saját sorsának megrontóját. Kötetünk meséi abban segítenek, hogy a jó testvérkapcsolatok még jobbá váljanak, azok pedig, akik rossz testvérkapcsolatban élnek, felismerjék azt a bizonyos jelet az életfán, s tudják, mit kell tenniük.

Boldizsár Ildikó - Mesepoétika
A ​Mesepoétika Boldizsár Ildikó mesekutató elmúlt két évtizedben megjelent írásaiból válogat. A mese műfaja megengedi a kutatónak, hogy olykor elrugaszkodjon a száraz tényektől és adatoktól, ezért nem meglepő, ha „e könyv írásait átlengi a kutatás tárgyából, a mesevilágból áradó poézis”. A szerző három nagy egységre osztja kötetét: A mesék élni segítenek; A mese és a gyermek; Milyen a jó mesekönyv? Boldizsár Ildikó írásai alapján megismerhetjük a mesék bonyolult világát, a tipikus női és férfi szerepeket, a bit-agyú gyerekek gondolkodásmódját és a mesék gyógyító erejét, valamint azt is megtudhatjuk, hogy mi kell valójában egy jó mesekönyvhöz. A kötetet Horváth Andrea hangulatos illusztrációi egészítik ki.

Ismeretlen szerző - Esti ​állatmesék
Kutya, ​macska, szamár, tücsök, egér, róka, farkas, kecske, kakas, gólya, nyúl, holló, szarka, bagoly, fecske, ökörszem, varjú, csóka, csibe, tyúk, szúnyog, ló, sündisznó, jaguár, krokodil, elefánt - íme néhány állat azok közül, akik az Esti mesék sorozat harmadik kötetében meseszereplőként lépnek elő. Az állatmeséket már 3-4 évesek is szívesen hallgatják, a náluk nagyobbak pedig élvezettel fejtik meg, hogy az állatok karaktere mögött milyen emberi tulajdonságok rejtőznek. Az állatmeséket jó szívvel ajánlhatjuk minden korosztálynak.

Ismeretlen szerző - Mesék ​nőkről férfiaknak
A ​világ mesekincsének java részét azok a mesék alkotják, amelyek a férfi-nő kapcsolatról mondanak el nagyon lényeges, nőknek és férfiaknak egyaránt fontos üzeneteket. Felismerni és megszeretni a másikat, aki egyszerre ugyanolyan, mint mi, mégis annyira más; levetkőzni félelmeinket; tapogatózva utat találni egymáshoz – mind-mind ismerős fokozatai egy kapcsolat kialakulásának, s ezek az olykor tétova, máskor meg nagyon is célirányos, határozott lépések a mesékben is megtalálhatók.

Boldizsár Ildikó - A ​Fekete Világkerülő Ember meséi
Ki ​az a Fekete Világkerülő Ember és miért olyan szomorú, hogy csak a mesék tudják megvigasztalni? Meghallgatja a meséket a világmindenség első virágairól, a színes árnyékokról, a Világvégi Gubbasztó Madárról, a repülni vágyó halról, s a Füvetrágó Erdei Csudáról, hogy maga tudjon felelni arra, kicsoda is ő tulajdonképpen, s mi dolga van a világon. A mesék gyógyító ereje abban rejlik, hogy minden aggasztó kérdésünkre megnyugtató válasz érkezik, és ha még egy boszorkány puha keze is belejátszik a dologba, biztosak lehetünk benne: többé a fekete sem lesz olyan nagyon fekete...

Ismeretlen szerző - A ​csuka parancsára
Nagy ​öröm volt számomra összeállítani az orosz népmesékből ezt a kötetet, mert az orosz mesék igazi varázsmesék: abba a korba hívják meg a mese hallgatóját, amikor az ember még nem ismerte a lehetetlent. Az orosz mesehősök azt tanítják, hogy legyen bármilyen nehéz is az előttük lévő akadály, érdemes megküzdeniük a boldogságért. Ezt a tanítást már a 4-8 éves gyerekek is megértik, sőt képesek erőt meríteni belőle. De mivel a kötetet leginkább családi mesélésre szántam, a felnőttek is sokat okulhatnak belőle. - Boldizsár Ildikó

Ismeretlen szerző - Az ​álomlátó fiú
Mesék ​furfangos legényekről és leányokról. Hogy kik ők? Ravasz Péter, Ravasz Jancsi, a vitéz csizmadialegény, az álomlátó fiú, a furfangos királykisasszony, az ördög, a furfangos Barta, az okos és a bolond legény és egy egész regimentnyi leleményes, mesebeli alak. Az álomlátó fiú az első furfangos népmeséket összegyűjtő kötet.

Ismeretlen szerző - Esti ​mesék fiúknak
Gyermekeink ​életében nélkülözhetetlenek a mesekönyvek. Az esti mesélések és simogatások percei felejthetetlenek. Ezúttal a kisfiúkhoz szólnak a magyar, lengyel, bolgár, ír, török, norvég, japán népmesék, hogy általuk jobban megismerjék önmagukat, közelebb kerüljenek a világhoz. Elek Lívia illusztrációi hívják életre a mesék szereplőit, a gyermekek képzeletét megindító világot. Természetesen az sem kizárt, hogy a fiúk húgai, nővérei is tanulnak a szívhez szóló történetekből. Ám, hogy vita ne legyen a fiúk és lányok között, közreadjuk az Esti mesék lányoknak című mesegyűjteményt is.

Ismeretlen szerző - Mesék ​férfiakról nőknek
Együtt ​élni a mesékben sem könnyű. A világ mesekincsének java részét azok a mesék alkotják, amelyek a férfi-nő kapcsolatról mondanak el nagyon lényeges, nőknek és férfiaknak egyaránt fontos üzeneteket. Felismerni és megszeretni a másikat, aki egyszerre ugyanolyan, mint mi, mégis annyira más; levetkőzni félelmeinket; tapogatózva utat találni egymáshoz – mind-mind ismerős fokozatai egy kapcsolat kialakulásának, s ezek az olykor tétova, máskor meg nagyon is célirányos, határozott lépések a mesékben is megtalálhatók. Éppúgy, mint a párkapcsolatok nehézségei: a féltékenység, a tévedések és csalódások fájdalma, az illúziók szertefoszlása, a szerelmi háromszögek pokla és gyönyöre, a megbocsátani nem tudás, majd az elválás, elszakadás, valamint a kedves vagy a hitves fájdalmas elvesztése, netán halála. A mesék eltűnt korok bölcsességével megmutatják nekünk, hogy mindezt lehet jól is csinálni, noha ez még a mesehősöknek sem könnyű. Válogatásunk azokból a szerelmi és házassági történetekből nyújt megrendítő, ám mégis lélekfrissítő képet, amelyek nemcsak a „másik” megértéséhez és elfogadásához segítik hozzá a nőt vagy a férfit, hanem kapcsolatuk szebbé, jobbá, nemesebbé tételéhez is: vagyis végső soron a szerelem győzelméhez.

Boldizsár Ildikó - Meseterápia
„Boldizsár ​Ildikó korábbi, nagy sikerű meseválogatásai után most a mesék gyógyító erejét tárja fel előttünk. Bevezet a történelmi gyökerekbe, rámutat a népmese szerepére a hajdani közösségekben, feleleveníti a legértőbb mese-kommentárokat, saját praxisából hoz példákat a lelki gyógyulásra, és végül hasznos tanácsokat ad, hogyan is meséljük a mesét, hogyan segítsünk vele másokon. A könyv hosszas kutatómunka eredménye, teljességgel eredeti végkövetkeztetésekkel. Minden fejezetében izgalmas, tartalmas és hasznos olvasmány.”

Boldizsár Ildikó - Boszorkányos ​mesék
A ​kötete főhőse, Amália, a boszorkány szépséges szép, ért az állatok és a növények nyelvén, s csöppet sem gonosz: legfeljebb néha szomorú. De ami a legfőbb: csodás meséket mesél. Mesél az esőről, a napról, a holdról, csillagokról, felhőkről, virágokról, madarakról, színekről és árnyékokról, és a mesék boszorkányos varázslata hatalmába kerít mindannyiunkat, kicsi és nagy olvasót egyformán.

Ismeretlen szerző - Mesék ​anyákról
Vajon ​miért nincsenek jó anyák a mesékben, és az apák miért olyan jók szinte minden mesében? - teszi fel a kérdést a kötet előszavában a neves mesekutató és meseterapeuta, aki nagysikerű Mesék nőkről - férfiaknak és Mesék férfiakról - nőknek című kötetei után ezúttal apáknak és fiúknak, anyáknak és lányoknak válogatott történeteket a világ mesekincséből. Tette ezt azzal a céllal, hogy a mesén keresztül is bemutassa, milyen nehéz anyának és apának (no és persze leánynak és fiúnak) lenni, mennyi nehézséggel és próbatétellel kell megküzdeni egy jól működő szülő-gyermek kapcsolat érdekében is. A mesekutató állítása szerint a mesék egészen másképp beszélnek az apáról, mint az anyáról: például a népmesékben alig találni jó anyákat, a jó apák viszont egyáltalán nem ritkák. Az anyához fűződő kapcsolat mindenki életében a legfontosabb, és a fogantatás pillanatától meghatározó. Azonban több ezer mese szól arról az ambivalenciáról is, amellyel az anyák kötődnek gyermekeikhez, és több ezer mese mutatja meg ennek másik oldalát is: a gyerekek ambivalens viszonyát édesanyjukhoz. A jó anya önzetlenül kíséri és segíti gyermekei kibontakozását, és méltó módon - hamuban sült pogácsával - engedi el őket a szülői házból, ha eljön az ideje. Persze a legjobb anyának még a mesékben sem csak szerető, kedves és odaadó arca van - épp oly erőteljes a haragos, szenvedélyes, sötét indulatokkal terhelt másik arc is. Az utóbbi anyatípusból mintha kicsivel több került volna a mesékbe, s ennek oka elsősorban az, hogy a mesék mindig problémákkal foglalkoznak. A valóságban általában nem a "jó" anya jelent problémát, hanem a jó anya hiánya. A mesék pedig nem azt vetítik elénk, ami rendben működik, hanem azt, amit rendbe kell - mert rendbe lehet - hozni. Ebben kíván segíteni ez a kötet anyáknak, apáknak, lányoknak és fiúknak.

Ismeretlen szerző - Esti ​tündérmesék
A ​mese az álommal rokon, ám korántsem mindegy, hogy mit mesélünk gyermekeinknek elalvás elôtt. A kötet olyan klasszikus meséket tartalmaz, amelyek nemcsak nyugodt alvást és szép álmokat biztosítanak, hanem a gyermek érzelemvilágát is a legnemesebb értékekkel gazdagítják. Népmesék olyan illusztrációkkal, amelyek rögtön belopják magukat a gyermekek szívébe.

Ismeretlen szerző - Mesék ​apákról
Vajon ​miért nincsenek jó anyák a mesékben, és az apák miért olyan jók szinte minden mesében? - teszi fel a kérdést a kötet Előszavában a neves mesekutató és meseterapeuta, aki nagy sikerű Mesék nőkről -férfiaknak és Mesék férfiakról -nőknek című kötetei után ezúttal apáknak és fiúknak, anyáknak és lányoknak válogatott történeteket a világ mesekincséből. Tette ezt azzal a céllal, hogy a meséken keresztül is bemutassa, milyen nehéz anyának és apának (no és persze leánynak és fiúnak) lenni, mennyi nehézséggel és próbatétellel kell megküzdeni egy jól működő szülő-gyermek kapcsolat érdekében is. A mesekutató állítása szerint a mesék egészen másképp beszélnek az apáról, mint az anyáról: például a népmesékben alig találni jó anyákat - ha vannak is, mindjárt a mese elején meghalnak, bár a síron túlról továbbra is gondját viselik gyermekeiknek -, a jó apák viszont egyáltalán nem ritkák. A jó apa alakja épp olyan fontos és meghatározó egy gyermek életében, mint a jó anyáé. A mesebeli jó apák megőrzik és virágzásban adják át a birodalmat fiaiknak, és jó előre gondoskodnak az örökség igazságos elosztásáról. A jó apák atyai áldással indítják útnak azokat a gyermekeket, akik „szerencsét próbálni indulnak", és segítenek jó házastársat találni azoknak, akik erre vágynak. Lényeges vonása a mesebeli (és a valóságos) apáknak, hogy mindig a megértés felé egyengetik az utat, és igyekeznek elejét venni a tévedéseknek. Vagyis az apa a mesében sem más, mint a mérték, a mérce, a tartás, a biztonság és a bizalom hordozója törvény, a kötelesség szimbóluma. Mindaz, amit egy apa a gyermekeire hagyományoz a mesékben, leírható egyetlen szóval: felelősség. Felelősség a bennünk és a rajtunk kívül létező birodalmakért, amelyekből nem hiányozhat egyetlen aranyalma, aranyköles vagy szépen szóló aranymadár sem.

Nyáry Krisztián - Így ​szerettek ők 2.
Nyáry ​Krisztián néhány évig költészettörténetet tanított a pécsi egyetemen, majd a 90-es évek közepén otthagyta a katedrát, azóta kommunikációs tanácsadóként dolgozik. Vezetett pr-ügynökséget és közvélemény-kutató intézetet, volt állami szervezet kommunikációs igazgatója, de a hobbija az irodalomtörténet maradt. 2012 elején barátainak kezdte publikálni a Facebookon magyar írók és művészek szerelemi életéről szóló képes etűdjeit, amivel néhány hónap alatt nagy népszerűségre tett szert. A barátoknak szánt bejegyzésekből Így szerettek ők címmel könyv lett, a kötetből pedig az elmúlt év egyik legnagyobb könyvsikere, amely elnyerte a XX. Budapesti Nemzetközi Könyvfesztivál Budai-díját és a Magyar Könyvtárosok Egyesülete Fitz József-könyvdíját is. A második könyvben újabb 40 magyar író és költő izgalmas, de kevesek által ismert párkapcsolati története szerepel. A szerző célja ezúttal is az, hogy az elmesélt szerelmei történetekkel kedvet csináljon a művek olvasásához. Karinthy Frigyes fegyverrel a kezében szöktette meg férjétől első feleségét, Judik Etelt, miután párbajozott is miatta. Jókai Mórt elmebetegnek akarták nyilvánítani rokonai, hogy ne vehesse el a nála 54 évvel fiatalabb Grósz Bellát. Szabó Lőrinc azt tervezte, hogy hármasban fognak élni feleségével, és annak legjobb barátnőjével, Korzáti Erzsébettel, aki hosszú évekig a költő szeretője volt. Füst Milán hatvan éven át tartott fenn szerelmi kapcsolatot Jaulusz Erzsébettel, de csak néhány napig éltek együtt. Molnár Ferenc ollóval kivágta nadrágja térdeit, hogy bebizonyítsa: felesége, Vészi Margit nem gondoskodik róla. Örkény István le akarta lőni első feleségét és annak szeretőjét, akik a brit hírszerzés ügynökei voltak, de pisztoly helyett mackósajtot vitt magával. Rejtő Jenő két alkalommal is a gépírónőjét vette feleségül, akiknek estélyi ruhában kellett gépelniük. Bródy Sándor szíven lőtte magát miután szeretője, Erdős Renée elhagyta. Jászai Mari elhagyta a halálos beteg Reviczky Gyulát egy 18 éves fiatalember kedvéért, akit ő nevezett el Szomory Dezsőnek. Móricz Zsigmond egy garniszállóra vitte az utcán megismert fiatal Litkei Erzsébetet, az Árvácska modelljét, aki ezután élete utolsó élettársa lett. Néhány igaz mese magyar írókról és költőkről, amelyeket kevesen ismernek. Az Így szerettek ők második kötetében a szerző Csokonaitól Vas Istvánig, Dérynétől Déry Tiborig mesél el 40 történetet múzsákról, megcsalt szeretőkről, örök hűségről és a szerelem sokféle arcáról.

Boldizsár Ildikó - Királyfi ​születik
Volt ​egyszer egy bánatos királyfi. Ez a királyfi egy nap két holló - Gondolkodó és Emlékező - társaságában felkerekedett, hogy bebarangolja a világot, és a föld madarainak példáján megtanuljon gondolkodni és emlékezni - emlékezni mindarra, ami még az ő születése előtt, a világ keletkezése táján lezajlott. Ezért aztán felült az egyik holló hátára, és végiglátogatták a madarakat, akiknek erényei, jól bevált életstratégiái a Királyfi számára örök tanulságokkal szolgálhattak. Egyvalamire mégis képtelen volt visszaemlékezni, és ettől volt olyan szomorú. Arra, hogy hol volt ő, mielőtt megszületett. Boldizsár Ildikó mesekutató és mesepedagógus Szegedi Katalin illusztrációival megjelenő új kötete a 2009-ben megjelent "Királylány születik" "fiús" párja. Szemben a „Királylány” otthonosságot, biztonságot sugalló világával a "Királyfi születik" mitikus hangulatú eredetmese, az elfeledett, ám emlékeink mélyén mégis továbbélő közös múlt keresésének kalandos története.

Boldizsár Ildikó - Királylány ​születik
Minden ​kislány királylánynak születik. És a mesékből tudjuk, hogy a királylányok születésénél gyakorta bábáskodnak tündérek, akik megáldják az újszülöttet. A kisbabák a szívükben őrzik ezeket a jókívánságokat, ám ahogy telnek-múlnak az évek, lassanként megfeledkeznek róluk. Boldizsár Ildikó és Szegedi Katalin azonban emlékszik, és ebben a könyvben elmeséli nekünk, hogy milyen kincset rejt a kislányok szíve...

Ismeretlen szerző - Mesék ​életről, halálról és újjászületésről
Egyszer ​volt, hol nem volt... Számtalanszor hallottuk gyermekkorunkban ezt a mesekezdő formulát, amelyet mi is így adunk tovább. De vajon belegondoltunk-e valaha, mit jelent ez az egyszerűnek és könnyednek tűnő kijelentés: egyszer lenni, másszor meg nem? Pedig a réges-régi időkből származó teremtésmítoszok, élet-és haláltörténetek többek között azért őrződtek meg számunkra, hogy felelősséggel lássuk s éljük mindennapjainkat, és újra meg újra szembenézzünk az élet végességével. A varázsmesék hősei nemcsak sárkányokkal viaskodnak a mesékben, s nemcsak királylányokat mentenek meg a veszedelemből, hanem útnak indulnak azért is, hogy megszerezzék az élet vizét. Az élet vizét megszerezni akaró hős leereszkedik a Halál Birodalmába, hogy megküzdjön az újjászületésért. Akik jártak már ezen a vidéken, tudják, mi található ott: folyók, hidak, tengerek, csónak, fák, barlangok, szakadékok, démonok és kapuőrök. Ha a hős eligazodik ebben a világban, és kiállja az alvilági próbákat, bátorsága jutalmaként megkapja az élet vizét. A mesékben nincsenek legyőzhetetlen ellenfelek, a halál sem az. A mese lehetővé teszi az ember számára, hogy -- ha csak átmenetileg is -- győzelmet arathasson a halál felett, és megteremtse saját világát. ,,Világot teremteni" pedig azt jelenti, hogy az ember teremtő erejének tudatában formálni és alakítani tudja azt a világot, amelyben él, legyen ez a világ benne vagy rajta kívül. A kötet meséi felidézik, mintegy újra az emlékezetbe vésik, valamint működésbe hozzák ezt a régi mágikus tudást.