További értékelések

Számomra ​elég felemás volt ez a rész.
Az emlékkufár pl. nagyon tetszett, a csúcspont egyértelműen a Japán eladása volt, A sebhelyes elment egynek…de pl. a Mitr teljesen semmilyen volt, a 007-es olvasása közben megkérdőjeleztem, hogy tényleg Galaktikát olvasok-e, és nem Buci maci magazint, Thomas a gőzmozdonyos különkiadással, a Tüzes bolygó pedig nem tartogatott semmilyen extrát…legalábbis szerintem.
Mindenesetre egy ilyen menő esernyőt elfogadnék. :D

Ez ​a Galaktika elérte nálam azt a ritkaságot, hogy bátran adok rá 5 csillagot.

Egyrészt mert a novellák végre olyanok voltak, ahogy én szeretem. Több volt a klasszikus vonaltól elrugaszkodott történet. Majdnem egytől egyig üde alapötlettel bírnak, és jól is vannak megírva. Szóval most remekül válogatták össze őket, plusz a megemlékezés rész Komacu Szakjóról (R.I.P.) önmagában is különlegessé teszi a 258. Galaktikát. Az csak hab a tortán, hogy az ő műve visz mindent, én legalábbis imádtam ^^

A hónap témája is nagyon jó cikket eredményezett, azaz Kovács “Tücsi” Mihály egy nagyon jó kis cikket publikált a magazinba.

Valahogy minden összejött. A szeptemberi Galaktikát szerintem kár lenne kihagyni a rajongóknak, de egyéb scifi fanatikusoknak is.

@papirzsepi ​értékelését megismételhetném szóról szóra.. + ami tetszett még benne: a “szép új világ” cikk a hozzá kapcsolódó filmajánlóval, de ennyi..nem az én világom ez a sci-fi irodalom.

az ​első novellát ki kellett hagynom, de elvileg már érkeznek az előzmények, úgyhogy majd pótlom. a sebhelyesben az a hihetetlen, hogy ’69-ben íródott (bár nem tudom mennyit ad hozzá, hogy esetleg a fordító mai számítástechnikai kifejezéseket használ), könnyen lehetne egy mai akció-thriller alaptörténete. a tüzes bolygó érdekes, annyira nem briliáns, de szeretem az “igazi űr sci-fit” : ) az emlékfutár szerintem zseniális, teljesen megelevenedett előttem, plusz nem szeretném, ha bárki furcsán nézne rám, de van valami abban, hogy a végén a szereplő nem torpan meg… mindig csak visszaforduló karakterek jelennek meg, de mi van, ha valaki tényleg megteszi? 007 – hát… thomas, a gőzmozdony? de aranyos volt, megnevettetett. a japán eladása nagyon okos, elgondolkodtató, egyedül az idegen leírása sikerült kicsit tipikusra és árulkodóra. a mitr jól van megírva, de a sztori kicsit klasszikus, egyoldalú, jó lett volna kicsit kifejteni, hogy akkor kik meg miért stb.

Terjedelmi ​korlátok akadályozzák meg kedvenc főszerkesztőnket a hónap témája bővebb kifejtésében. Néha hiányolom az alaposságot; aztán azzal nyugtatom magam, hogy ennyi oldalacskára ez éppen elegendő gondolatébresztésül. A kedves érdeklődő továbbolvashat ezekről másutt, és most jöjjenek a novellák!

- A sárgaruhás királynőt már az előző rész alapján kiásatlanul hagytam volna – befejezve a művet, utólag is igazat adok magamnak.
- A sebhelyes nagyon jó
- Hal Clement írása valóban pöpec hard-sci-fi
- Az emlékkufár megbízható
- Kipling tanmeséje 1897-ből (!) szórakoztató
- Komacu fiatalabb meséje szintén jó időtöltés
- az amúgy díjplecsni-bajnok Jack Vance viszont felőlem tollában hagyhatta volna Mitr-t.