Endümion

Grazia Deledda - Szerelemből ​gyilkolt
"Elrendezte ​a helyszínt, akár egy megrögzött bűnöző; szépen nekilátott előkészíteni mindent, mire lejön a család. A lámpába olajat töltött, az elégett kanóc végét levágta, aztán beóvakodott a szobába, s először is megnézte, hogy a díványon eléggé szét van-e túrva az ágynemű, majd lehúzta áldozata arcáról a takarót, és hosszan figyelte. Az öregember arcán most is ott volt az a rettenetes vigyor, de a színe hamuszürke lett; szeme kissé nyitva volt, tekintete elködösült. A legszívesebben megrázta volna, hogy más helyzetet vegyen fel, de nem merte: legyőzhetetlen viszolygás fogta el, úgy érezte, ha megérinti, a holttesthez ragad a keze."

Saul Bellow - Henderson, ​az esőkirály
Henderson, ​az öles termetű, mázsás milliomos, a mai Gulliver, modern kalandregényünk hőse. Az ötvenen túl még egyre űzi, hajtja barátunkat lelke mélyéről a belső hang, hogy a konformizmus, a babaarcú nők hamis világából menekülve megkeresse igazi énjét. Afrikában, vad törzsek között, mulatságos és gyászos kalandok során megtanulja az igaz oroszlán-emberséget (eddigi disznó-embersége helyett), és lélekben megerősödve repül vissza hazájába, feleségéhez. Leleményes, sok humorral és szatirával átszőtt történet ez, s a szerző mindenkinek tetszésére bízza, hogy egyszerűen csak elszórakozik hőse viselt dolgain, avagy a mögöttük rejlő filozófiát is felfedi.

André Gide - A ​nők iskolája
A ​legnagyobb francia regényírók egyike egy házasság történetét meséli el A nők iskolájá-ban a megismerkedés pillanatától kezdve, a jegyesség boldog hónapjain majd a fokozatos kiábrándulás évein át az asszony haláláig. Gide műve két szempontból is kiemelkedik a modern házasság-regények sorából. Egyrészt az írót, a hagyományos vonalvezetéssel ellentétben nem a szerelem kikristályosodása érdekli, hanem az a folyamat, mely a világot rózsaszínben látó szenvedélytől a teljes kiábrándulásig vezet. Másrészt a regény formabontó elbeszélésmódjával igazi csemegét kínál a szokatlanra áhítozó olvasónak.

Gabriel García Márquez - Egy ​hajótörött története
Egy ​hajótörött története, aki tíz napig hánykolódott egy mentőcsónakban, étlen-szomjan, aztán a haza hősének kiáltották ki, szépségkirálynők illették csókjukkal, reklámkampányokban meggazdagodott, majd a kormány elfordult tőle, és egyszer s mindenkorra elfelejtették...

William Faulkner - A ​hang és a téboly
A ​kísérlet: Faulkner legnagyobb, méltán leghíresebb regénye. A történet: a faulkneri legendakör legteljesebb összegzése. Egy átokvert család, mint "az elátkozott Dél" megtestesítője - ismerős képlet, ám a Compsonok históriája jóval szövevényesebb, semhogy mindenestül beleférne. Sorstragédia, mint az Atreidáké. S mint minden tragédia, mondataiban - áradó és meg-megbicsakló, darabokra töredező és oldalak, évtizedek távolából is egymást kereső, eltéphetetlenül összetartozó mondataiban - roppant ellentéteket markol össze: durva komikumot és nemes heroizmust, bűnt és bűnhődést, jót és rosszat, feketéket és fehéreket. Tragikus költészet ez, szemléletében, szerkesztésmódjában és stílusában egyaránt. És tragikus filozófia, melyben egyszerre szólal meg az emberi önkifejezés két végletesen távoli lehetősége: "a hang" - az értelmetlen iszonyat történelem előtti üvöltése, és "a téboly" - a túlhajszolt értelem, a betegesen érzékeny huszadik századi tudat önmagát tagadó-bizonygató vitája. Négy elbeszélő - három Compson-testvér (egy idióta, egy öngyilkosjelölt, egy kisvárosi Jágó) és végezetül maga a szerző - mondja el ugyanazt a históriát. Négy változatban pereg le előttünk ugyanaz az álom: korunk látomása. A modern világ ős-egyszerű elemekből összeálló bonyolult rendszere tárul föl benne, a modern ember végzetesen bizonytalan, de mégis gyötrelmes bizonyossággal létező erkölcsi világrendje.

Óe Kenzaburó - Futball-lázadás
Óe ​Kenzaburó Nobel-díjas regénye egy tűz-víz testvérpár sorsán és egy szerelmi háromszögön keresztül mutatja be a hagyományos és a modern Japán életét, Japán másfél évszázados történelmét.

Sinclair Lewis - Babbitt
Sinclair ​Lewis regényében az amerikai álmot és annak megtestesítőjét, a 40-es évei közepén játó, sikeres üzletember szatíráját írta meg. Minden tekinetben az amerikai átlagez: nemcsak főhőse, de a képzeletbeli város, ahol a cselekmény játszódik, Zenith ugyancsak. És ne feledjük, amikor Lewis 1930-ban megkapta az irodalmi Nobel-díjat, a bizottság kiemelte ezt a regényt, mely az 1920-as évek Amerikáját leginkább és legjobban megragadó művet. Hegedűs Géza ezzel kapcsolatban így fogalmaz: Az európai ember csöndesen mosolyog és bólint: "Igen, ilyenek lehetnek az amerikaiak. Ezzel ugyan nem érdemes felvágni" - de igazán senki se haragszik Babbit úrra, a nyárspolgáriság, fontoskodás, sznobság típuspéldájára, arra a viszonylag gazdag üzletemberre, aki vagyona ellenére is reménytelenül kispolgár. Unalmasabb alakot, unalmasabb történetet még senki se rajzolt meg olyan érdekesen, olykor még mulatságosan is, mint Lewis "Babbit" című regényében.

Miguel Ángel Asturias - Az ​a félvér nőszemély
A ​Nobel-díjjal kitüntetett guatemalai Asturiast sokan Latin-Amerika legnagyobb írójának tartják, fő művének pedig ezt a könyvét, melyre elsősorban a népkultúra és szürrealizmus sajátos összefonódása jellemző: misztikum és álomszerűség, játékosság és jelképiség, szorongás és népi derű, gyermetegség és erotika. Hőse az ördöggel való szövetségben próbál a számára kiszámíthatatlan természeti erők fölibe kerekedni, ezért még szeretett feleségét is áruba bocsájtja, azaz elcseréli a démoni mulatt nőre, viszont ezáltal másféle vak erők játékszerévé válik, elsősorban a nemiségé. Később aztán újra megtalálja asszonyát s véle belső békéjét, csakhogy "az ördög nem alszik", ezért Celestino Yumí ellátogat a pokoli hatalmak fővárosába, hogy boszorkánymesterré legyen... Személye és a félvér nő körül összecsap az ősi maya kultusz és a spanyolok hozta új vallás százféle démona.

Nadine Gordimer - Az ​őrző
Mehring, ​a dél-afrikai nagyiparos farmot vásárol Johannesburg közelében, részben mert ez a divat, s jó befektetés, részben pedig azért, hogy ott bonyolítsa nőügyeit. De a farm csakhamar főszerepet kap az életében: Mehring úgy érzi, háromszáz holdnál sokkal többet kapott a pénzéért, idilli kapcsolatba került a természettel, a pusztuló értékek őrzőjévé vált. Hitében csak akkor rendül meg, amikor ismeretlen férfi holttestére bukkannak az egyik legelőjén. A kellemetlen esemény felidézi mindazokat a disszonáns hangokat, amelyekre ő eddig oda sem figyelt. Lázas, keserű vitába kezd szeretőjével és tizenéves fiával, akik okkal kételkednek abban, hogy a farm és ez az életforma megőrzíhető. A valóságra érzékenyen reagáló, finom tollú dél-afrikai írónő, Nadine Gordimer az egyik legjelentősebb angol irodalmi díjat nyerte el ezzel a regényével.

Carlos Ruiz Zafón - A ​szél árnyéka
A ​tízéves Daniel élete egy csapásra megváltozik, amikor egy hűvös hajnalon apja elviszi Barcelona szívébe, ahol az Elfeledett Könyvek Temetőjében felfedezi azt a regényt, mely döntő hatással lesz sorsára. A kötet titokzatos szerzőjének nyomait kutató fiú életében kalandos évek következnek. Minél több mindent tud meg Daniel a lenyűgöző könyv történetéről, annál inkább szaporodnak a rejtélyek. Különös módon élete minden fordulatát mintha a rajongásig szeretett könyvnek köszönhetné: az első szerelmet, a nagy kiábrándulást, új barátait és még inkább fenyegető ellenségeit, majd a szívét betöltő újabb nagy szerelmet. Az elveszettnek hitt könyv elfelejtett szerzőjének nyomdokain járva elszánt és veszélyes ellenfelekkel kell megküzdenie, mivel akadnak, akik bármire képesek azért, hogy a múlt sötét titkaira ne derüljön fény. A sodró lendületű epizódok váltakozó hangulatú sora sajátosan rabul ejtő kaleidoszkóppá válik: szenvedélyes romantikus jelenetek váltakoznak regénybe illően félelmetes fejezetekkel, melyek feszültségét vidám kópéságok oldják, és mindezek mögött kuszán húzódnak meg egy meghökkentően eredeti bűnügyi történet hálójának a szálai. A spanyol szerző kirobbanó sikerű regénye hazájában alig néhány év alatt közel 40 kiadást ért meg, és példátlan népszerűségének köszönhetően mind a mai napig előkelő helyen áll az eladási listákon - hazájában éppúgy, mint több olyan országban, hol fordításban már megjelent.

Ian McEwan - Vágy ​és vezeklés
1935 ​nyarának legforróbb napján a tizenhárom éves Briony meglesi nővérét, amint az a szomszéd fiú szeme láttára levetkőzik, és a Tallis-ház parkjának ékes szökőkútjába merül. Az írói tehetséggel megáldott kislány a nap folyamán más rejtélyes események szemtanúja is lesz, és gyermeki, de nem éppen ártatlan képzelete kiszínezi a valóságot, szörnyű titkokat sejt a két kamasz évődése mögött. Egy avatatlan kézbe került szerelmi vallomás, egy balul sikerült családi estély, és a túlfűtött gyermek döntő lépésre szánja el magát, ami tragédiába torkollik, és aminek jóvátételéhez talán egy élet is kevés. A Vágy és vezeklés ragyogóan és lebilincselőn ábrázolja a gyermekkor végét, azt a pillanatot, amikor első komoly döntésünk súlya ránk nehezedik. Vajon hazudhatunk-e magunknak egy életen át? Az évtizedeket átívelő regény a háború sújtotta Anglia harctereitől, napjainkig kíséri végig egy beteljesületlen szerelem történetét, míg a középpontban a szégyen és a megbocsátás, a jóvátétel és a nehéz feloldozás mélységes - és mélységesen megindító - vizsgálata áll. A Booker-díjas Ian McEwan művei több mint negyven nyelven jelennek meg. Érzéki nyelvezetét, filmszerű látásmódját és hihetetlen emberismeretét világszerte méltatják. Kritikusai szerint a brit irodalom ezzel a regénnyel lépett be a XXI. századba.

J. D. Salinger - Zabhegyező
A ​regény főhőse Holden Caulfield 17 éves amerikai gimnazista, akit éppen a negyedik iskolából rúgtak ki. A cselekmény egy meg nem értett, a társadalmi konvenciókat befogadni és gyakorolni képtelen s ezért mindenünnen kitaszított kamasz fiú háromnapos kálváriája. Holden első személyben mondja el a kicsapása utáni három napjának történetét, melyet New Yorkban éjszakai mulatóhelyeken, kétes hírű szállodában s az utcán tölt el. Közben mindent megpróbál, hogy a világgal, az emberekkel normális kapcsolatot alakítson ki, de sikertelenül. Menekül az emberek elől, de mindenütt hazug embereket talál. Az egyetlen élőlény, akivel őszintén beszélhet, s aki talán meg is érti valamennyire, titokban felkeresett tízéves kishúga. De ő sem tud segíteni: Holden a történteket egy ideggyógyintézet lakójaként meséli el. Salinger regénye nemcsak a kamaszlélek kitűnő, hiteles rajza, hanem a társadalmi konformizmus ellen lázadó ember kudarcának is szimbóluma.

Szabó Magda - Az ​ajtó
Álmában ​nem, de életében egyszer kinyílik az ajtó az írónő előtt. Szeredás Emerenc ajtaja, amely mások számára örökre zárva marad. A megingathatatlan jellemű, erkölcséhez és hiedelmeihez tántoríthatatlanul ragaszkodó asszony házvezetőnőnek áll az írónőhöz, ám első perctől nyilvánvaló, hogy ő diktál. Gazdája megmérettetik, és nem találtatván könnyűnek, Emerenc nem csupán otthona, hanem lelke ajtaját is megnyitja előtte, ha csak résnyire is. Így sejlik fel Magyarország huszadik századi történelmének kulisszái előtt egy magára maradt nő tragikus, fordulatos sorsa. Vajon mit őrizget az idős asszony a hét lakatra zárt ajtó mögött? Az ajtó a ki- és bezártság, a születés és a halál ősi jelképe. Állandó kettősség jellemzi a két főhős áhítatosan odaadó, máskor szinte gyűlölködő kapcsolatát is. A szeretet kapujában állnak. Sikerülhet-e végül beljebb vagy elengedni egymást? Az ajtó Szabó Magda talán legismertebb regénye: Szabó István forgatott belőle filmet, és 2015-ben felkerült a The New York Times sikerlistájára.

J. M. G. Le Clézio - A ​láz
J. ​M. G. Le Clézio kötetének visszatérő motívuma a lázas állapot, melyet egy közönséges fogfájás, meghűlés vagy napszúrás is kiválthat. A lázas ember azonban mégsem teljesen önmaga; hallucinál, ébren álmodik, múltja megelevenedik, vagy éppen képzelgései rabjaként egy másik ember életét kezdi élni. Roch napszúrás hatására kezd el hallucinálni. Izzadságtól csatakos ágyán fekve azt képzeli, hogy szeretkezik, és delíriumában lassan átváltozik azzá a nővé, akit a karjában tart… „Ez a könyv kis őrületeinkről szól. Mindennap elveszítjük a fejünket. Dühbe jövünk. Ujjongunk. Részegek vagyunk. Ez általában nem tart soká, de épp elég. Valóságos vulkánok vagyunk. Szüntelenül kitöréssel fenyegetünk” – írja a kötetről a szerző, akit idén a svéd királyi akadémia irodalmi Nobel-díjjal tüntetett ki. Le Clézio „az érzéki eksztázis szerzője”, aki hazájában valóságos ikon, és akinek helyenként kísérletező és vad, máshol finom szövetű és árnyalt regényei szerte a világban nagy népszerűségnek örvendnek.

Isaac Bashevis Singer - A ​Sátán Gorajban / A rabszolga
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.

Doris Lessing - Az ​ötödik gyerek
A ​fiatal házaspár nagy hévvel veti bele magát a családalapításba. Bár a férj nem keres valami jól, mégis négy gyermeket vállalnak. Az ünnepek idején a rokonok is szívesen látogatják őket, bár nekik is egyre nagyobb terhet jelent a nagycsalád. Az ötödik gyermek születése azonban gyökeresen megváltoztatja az életüket. A kisfiú testi-lelki sérült, agresszív kitöréseit, gyilkos hajlamát szinte lehetetlen kordában tartani. A házasság kihűlőben, a rokonok is elmaradnak, az orvosok látszólag tehetetlenek. Az anya mégsem tud belenyugodni, hogy a gyermeket intézetbe adja, még akkor sem, ha ez a család teljes felbomlásához vezet is... 2007-ben Doris Lessing kapta az irodalmi Nobel-díjat. A 88 éves írónő ezzel szinte minden jelentős irodalmi elismerést magáénak tudhat. Perzsiában született, évekig élt Dél-Afrikában, majd A fű dalol című első regényével vált világszerte ismertté. Lessing 1956 előtt baloldali szimpatizáns, majd a hatvanas évek feminista ikonja volt, aki erős kritikai szemlélettel és páratlan tehetséggel ír századunk nagy kérdéseiről: a rasszizmusról és a nőket béklyózó konvenciókról.

Harold Pinter - Törpék
Az ​irodalmi Nobel-díjas Harold Pinter 50-es években született drámája későbbi színdarabírói munkásságának remekbe szabott csíráit hordozza magában. A mű négy angol fiatal viszontagságos kapcsolatába nyújt betekintést. Helyszíne a második világháború utáni London, azon belül is a bomba szaggatta East End könyörtelen, sivár világa. Az olvasó itt pillanthat bele a barátságok bonyolult törésvonalakkal szabdalt keresztmetszetébe, a nélkülözés fojtogató levegőtlenségébe, és az árulás kegyetlen mélységeibe. Nehézségeik ellenére a szereplőket földközeli humorérzékük és kirobbanó életerejük mégis képes a hétköznapok egyhangú rutinja fölé emeli. Az emberi sorskérdések, a mindenki által tapasztalt nehézségek egyszerű, mégis egyedi köntösben öltenek testet a kötet lapjain, és szívszorító tükörképet tartanak az olvasó elé. A Törpék cselekményéből megrázó erővel köszönnek vissza Pinter életművének jellemző alaptémái. A háború utáni drámaíró nemzedék kiemelkedő tagjaként a szerző kiváló érzékkel tapint rá egy kiábrándult, ám mégis élettel, lüktetéssel teli kor hangulatára, melyben a legalapvetőbb emberi viszonyokban is titáni feszültség forrong.

Selma Lagerlöf - Gösta ​Berling
Az ​1891-es Gösta Berling Selma Lagerlöf első regénye, s mindjárt világsikert aratott. Benedek Marcell fordítása 1912-ben jelent meg, s a gyors itthoni siker titkát Szerb Antal így jellemzi: "A könyv varázsa egy kevéssé Krúdy Gyuláéra hasonlít. Itt is egy gavalléros, úri világ elvenedik fel, a nemesi életformának csak szépségét és költőiségét látjuk, árnyoldalai nélkül. (...) Tizenketten vannak a gavallérok, és úgy járnak-kelnek a világban, mint Arthus király tizenkét lovagja. Gösta Berling alakját apollói ragyogásba vonja az, hogy az írónő érezhetően szerelmes belé, és elhalmozza minden fényességgel, amit a női képzelet a férfira láthat." A kötet a Nobel-díjasok könyvtára sorozat része.

Knut Hamsun - Az ​anyaföld kincse
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.

John Galsworthy - A ​sötét virág
John ​Galsworthy 1913-as regénye az emberi élet talán leguniverzálisabb jelenségeit, a reménytelen szerelmet és a mindennapok mélyén megbúvó szenvedélyt dolgozza föl Mark Lennan férfivá érése kapcsán. A történet harminc éve alatt nyomon követhetjük, miként válik az aluliskolázott fiatalemberből oxfordi diák, majd látszólag boldog házasember. Ám a harmonikus felszín csupán illúzió, a mélyben sötét kétségek mardossák a férfi szívét, melyre feleségén kívül egy másik nő is igényt tart. Ez a titkos vonzalom élteti búvópatakként a vágyak „sötét virágát”, melyhez az író megnyerő humorral ötvözött részletező hajlama szolgáltat táptalajt. A könyv arányosan megkomponált szimbolikával, és megkapó karakterábrázolással vetíti elénk a késő-tizenkilencedik század középosztályának idilljét és mindennapi világának rejtett áramlatait. Mindezt úgy, hogy közben érezzük, egy átalakulás előtt álló világ végső mozzanatait kísérjük figyelemmel, melyben az elfojtott feszültségek erjedése a legszentebb érzéseket sem hagyja érintetlenül.