Vadászati ​enciklopédia

Maderspach Viktor - Páreng-Retyezát
A ​Masszi Kiadó a rendíthetetlen hazafinak, frontharcosnak, a Kárpátok nagy vadászának, Maderspach Viktor életművének újabb darabjával, a „Páreng-Retyezát - Vadászataim a Déli-Kárpátokban" című munkájával örvendezteti meg mindazon olvasóit, akiket érdekelnek ennek a rendkívüli embernek az írásai. Ez a könyve a vadászati irodalom egyik gyöngyszeme, amely nem csak a magyar vadászok és természetbarátok számára, hanem mindenkinek maradandó élményt nyújt. Nem véletlen, hogy ezen kötetéhez az 1936-ban megjelenő első kiadáshoz jó barátja, Kittenberger Kálmán írt ajánló sorokat és előszót.

Szabó György - Lopes-Szabó Zsuzsa - A ​bükki füvesember gyógynövényei
Gyuri ​bácsit, a szerzőt sokan ismerik. Gyógyteáit issza a fél parlament, miniszterek és sztárok. Állandó vendége a televízió több csatornájának. Hírnevét annak köszönheti, hogy olyan ősi tudással rendelkezik, mely egyedülálló napjainkban: ismeri és használja a környezetünkben termő gyógynövényeket. Családjában népi gyógyítók voltak több nemzedéken keresztül, tudomása szerint félezer évre visszamenőleg. Újabb könyvének társszerzője lánya, Lopes-Szabó Zsuzsa, szellemi örököse, a családi hagyományok továbbvivője. A könyv 65 gyógynövényről ad részletes leírást színes rajzokkal illusztrálva. Megtalálható benne, milyen betegségre milyen növényt lehet használni, hogyan lehet megelőzni a komoly bajokat. Semmi nem marad titok: a több száz éves tudást szívesen osztják meg a szerzők az olvasókkal. A könyvben olvashatjuk a gyógynövényes gyógyítás történetét, általános gyűjtési és teakészítési tanácsokat, valamint betegségcsoportokra bontva, a különféle gyógynövények alkalmazásához ad felhasználási javaslatokat. Gyuri bácsi és lánya, Zsuzsa minden titkukat megosztják az olvasóval. Olyan egyszerű nyelven megírt, közérthető és gyakorlatias könyvet adnak az érdeklődő kezébe, melyet még „kezdő” gyógynövényesek is haszonnal forgathatnak.

Fekete István - Vadászatok ​erdőn-mezőn
Ezzel ​a könyvvel Fekete István összes vadászati tárgyú elbeszélésének második kötetét nyújtjuk át az olvasónak. Többek között azok az elbeszélések kaptak benne helyet, amelyek témáját a hazai "nagyvadak", a szarvas, az őz, a vaddisznó vadászata szolgáltatta, továbbá az író egyik legjobban megfigyelt, legkedvesebb vadjáról, a rókáról szóló történetek. A múlt évben megjelent első kötet, Erdei utakon címmel elsősorban azokat az írásokat tartalmazza, amelyek az író ifjúkori emlékeit idézik fel. Ugyancsak ebbe az első kötetbe soroltuk a szelíd iróniával átszőtt Matula-történeteket, a nagyotmondó, kétbalkezes Pacolai eseteit megörökítő elbeszéléseket, az író erdélyi vadászatairól szóló beszámolókat, valamint a régi, bravúros szalonkázásokat, a nagy nyúlvadászatokat, s az oly sok érdekességgel szolgáló uhuzásokat felidéző leírásokat.

Pascal Durantel - A ​vadászat enciklopédiája
A ​gyönyörűen illusztrált könyv teljes képet ad a vadászat világáról, fajták szerint részletezve az állatok élettanát, szaporodásukat, a vadgazdálkodást s a vadászat módjait, mindezt anekdotákkal színesítve. A vadászat történetére épp úgy kitér, mint a fegyverek vagy a vadászkutyák tulajdonságaira. Minden, amit tudni érdemes a vadászat világáról: a vadászat története, fegyvertípusok, kutyafajták, speciális vadászati módok, a szakkifejezések részletes szójegyzéke. Több mint 800 színes illusztráció, és rengeteg rajz.

Dr. Nagy Emil - A ​fácán és vadászata
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.

Gerhard Seilmeier - Vadászati ​lexikon
Az ​aktuális jogszabályokat és német-magyar vadászati kisszótárat is tartalmazó Vadászati lexikont mind a gyakorló szakemberek, mind a vadászattal most ismerkedők haszonnal forgathatják.

Korompay Bertalan - Csapdafélék ​a vadászat összehasonlító néprajzához
A ​szerző több évtizede foglalkozik a felállítható vadfogó szerszámok: a csapdák és hurkok kutatásával. Könyvében összehasonlító módszerrel, a finnugor néprajz problémáit is figyelembe véve vizsgálja a vadászat ez ősi hagyományait, melyek a világon szinte mindenütt elterjedtek. Fő figyelmét a csapdák legérzékenyebb részére, az elsütő szerkezetre, vagyis a kioldásra fordítja. Munkájával alapjait vetette meg egy még kidolgozandó új néprajzi kutatási ágnak: a csapdákkal foglalkozó tudománynak. A csapdák egymás közötti kapcsolatának történeti vizsgálatával, anyagelemzésével, következtetéseivel e kötet minden bizonnyal nélkülözhetetlenné fog válni a további hazai és nemzetközi kutatások számára.

Klátyik József - Nemzeti ​kincsünk a vad...
A ​vadászatra jogosultak hazai szervezetei és a mező és erdőgazdasági ingatlanok használói, az elmúlt években egyre többször fogalmazták elégedetlenségüket, elkeseredettségüket a vadászattal elérhető jövedelmek zuhanásszerű csökkenése, illetve a mező és erdőgazdasági vadkárok hihetetlen növekedése miatt. Könyvünkkel szeretnénk segítséget nyújtani mindkét oldalnak a gazdálkodási eredmények növeléséhez, ezért úgy döntöttünk, hogy a hazai szakirodalom legfrissebb publikációit, és a szakmai alapfogalmakat egy összefoglaló műben tárjuk a tisztelt Olvasó elé. Könyvünket tisztelettel ajánljuk a vadgazdáknak, mező és erdőgazdálkodóknak, a jogalkotóknak és a jogalkalmazóknak, az igazságügyi és az FVM szakértői listájában szereplő szakértőknek és mindazoknak, akik a témával bármilyen szinten kapcsolatba kerülnek. (A szerző)

Maderspach Viktor - Havasi ​vadászataim
Maderspach ​Viktor a magyar vadászat történetének "rendíthetetlen fenegyereke", nemcsak medvevadászatok hőse, hanem apróbb vadak szenvedélyes vadásza, aki számtalan hőstettével bizonyította magyarságát és hazájához való hűségét is. Az I. világháborúban a fronton harcolt, az erdélyi román betörés idején gerillacsapatot vezetett a Retyezátban. Az államfordulat után Romániában maradt, de - mivel részt vett egy magyar tiszti összeesküvésben - 1921-ben menekülnie kellett. Magyarországon mérnökként dolgozott, illetve írásaiból élt. 1940-ben részt vett az erdélyi bevonulásban. A sors különös és kegyetlen szeszélye folytán akkor lett egy ostoba baleset áldozata - teherautója felborult, és az itt szerzett sérülésbe halt bele -, amikor felcsillant számára a remény, hogy újra birtokába veheti kényszerűségből elhagyott vadászterületeit.

Széchenyi Zsigmond - A ​szarvas selejtezése
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.

Zsindely Ferenc - Isten ​szabad ege alatt
Zsindely ​Ferenc életét és munkásságát elsősorban a politika határozta meg, egy rövid ideig a kereskedelmi és közlekedési miniszteri tisztséget is betöltötte. Pályafutása a második világháborúval véget ért, ezután elsősorban karitatív tevékenységekben vett részt felesége, Tüdős Klára oldalán, egészen a kitelepítésükig. Politikai szerepvállalása mellett életében már gyermekkorától kezdve jelen volt az erdőjárás, a vadászat. Testvérével, Endrével együtt később mindketten részt vettek a Nemzeti Vadászati Védegylet megalakításában, és mindkettejüknek jelentek meg írásai az akkortájt Kittenberger Kálmán által szerkesztett Nimród vadászújságban. Az Isten szabad ege alatt - Elbeszélések vadról, vadászatról, vadászemberekről című kötet volt Zsindely Ferenc első olyan vadászati témájú munkája, amely könyv alakban is megjelent, ebben is szerepet vállalt testvére: az írásokat az ő fotói egészítik ki. A mű már megjelenésekor jó kritikát kapott: "Pompás ajándék: Herman Ottó természetimádása, Bársony István művészalkotásai, Gárdonyi Géza föld- és fajszeretete újul meg benne gyönyörű friss hajtásban" - írja egy korabeli méltatója. Az írás mit sem veszített értékéből az első megjelenése óta, a magyar vadászirodalom fontos részét képezi ma is. A benne szereplő elbeszéléseket átható mély humánum és feltétlen istenhit nagymértékben hozzájárul a kötet időkön átívelő érvényességéhez

Lakatos Károly - Vadászhit ​- A császármadár és vadászata
Lakatos ​Károlynak, a magyar vadászirodalom legegyedibb hangú szerzőjének ez már ­második könyve a sorozatban. A sorozat második része ezzel a kötettel indul. Most Lakatosnak két munkáját olvashatjuk egybefűzve. A vadászhittel, vadászbabonákkal senki nem foglalkozott olyan részletesen, mint ő, senki más nem gyűjtötte össze őket ilyen alapossággal. A szerző burjánzó stílusa jól illeszkedik a kacskaringós, ködös jövendölésekhez. Lakatos írta az első monográfiát az erdei szalonkáról, és ő a szerzője a mindmáig egyetlen császármadár-könyvnek. Noha a mogyoróstyúk ma Magyarországon ritkának számít, és nem is vadászható, vadászati hagyományunkba beletartozik. Ugyanakkor Erdélyben például vadászható, és nem is elérhetetlen a magyar Nimródok számára sem, ezért sokan szívesen olvasnak róla. Márok Tamás

Müller Péter - Örömkönyv
„Ez ​a könyv az örömről szól. A mai világban nem érdemes másról beszélni. Ha valaki –Örömkönny-nek olvassa a címét, úgy is érvényes: örömünkben is sírunk. Mi az öröm? Ha a nehezet, még a nagyon nehezet is, könnyűnek érezzük. Repülés-élmény. Legszívesebben nem is sírnék, hanem táncra kérném olvasóimat.” (Müller Péter)

Stephenie Meyer - Breaking ​Dawn - Hajnalhasadás
Bellának ​döntenie kellett: a halhatatlanok sötét, de csábító világát választja-e, vagy a teljes emberi életet? Márpedig ez a döntés lesz az a hajszál, amelyen két törzs élete is múlik. Most, hogy Bella meghozta a döntést, megdöbbentő, váratlan események sorát indítja el vele, amelyeknek felmérhetetlen, megsemmisítő következményei is lehetnek. A Twilight saga legújabb döbbenetes, türelmetlenül várt kötetében, a Hajnalhasadásban végre fény derül ennek a lenyűgöző romantikus történetnek minden titkára és rejtélyére.

Bencze Lajos - A ​vadállomány fenntartásának lehetőségei
Az ​apróvad és a nagyvad némely élőhelyi, illetve termelési ágazati kapcsolatait elemzi a mű. Feltárja azokat az ökológiai összefüggéseket, amelyek korunk vadgazdái és a környezetvédelem illetékesei, valamint a mezőgazdaság és erdőgazdaság szakemberei számára feladataik megoldásához, illetve a vadon élő állatvilág fenntartásához útmutatást és segítséget nyújthatnak. A felhasznált, rendszerezett adatok hasznos információként szolgálhatnak a vadászati tudományos kutatás számára is.

Ismeretlen szerző - A ​gímszarvas és vadászata
Az ​elismert szakemberekből álló szerzői munkaközösség világhírű nagyvadunk, a gímszarvas monográfiáját adja közre ebben a kötetben, elsődlegesen azzal a céllal, hogy a legújabb tudományos eredményekre támaszkodva hasznos, gyakorlati útmutatást adjon a vadgazdálkodás mindennapos feladatainak ellátásához. A szerzők, a terjedelem szabta határok között, a teljességre törekedtek: részletesen foglalkoznak a gímszarvas általános jellemzőivel, testi felépítésével, szerveinek és szervrendszereinek működésével, agancsának fejlődésével, magatartásával, táplálkozásával, szaporodásával, gondozásának és egészségvédelmének tennivalóival, valamint vadászatának különféle lehetőségeivel.

Zoltán János - Gödöllő ​és a főúri vadászatok
A ​magyar vadászat fejlődésében nagy szerepet játszott a császári időkben megalapított Császári és Királyi Udvari Vadászati Hivatal. Ennek a történetébe nyújt betekintést a könyv, valamint ismerteti a Horthyak vadászatban játszott szerepét, a vadászati hagyományokra és kultúrára gyakorolt személyes hatását is.

Kovács György - Heltay István - A ​mezeinyúl
Ön, ​Kedves Olvasó egy olyan könyvet tart a kezében, amelynek sorait a szerzők 1984-ben jegyezték le, s a Kiadó 1985-ben jelentette meg. Még abban az évben nívódíjban részesült. Azóta eltelt néhány év és az első kiadás - a szerzők nem kis örömére -, elfogyott. A második kiadás előkészítésekor - eredendő szándékunk ellenére - be kellett látnunk, hogy csak változatlan kiadást engednek meg a körülmények. Nem tudtunk azonban elmenni néhány, mindenképpen változtatást igénylő kérdés mellett Így aztán apróbb korrekciókra mégis sor került, amelynek eredményeként mégis aktuálisnak és időszerűnek mondható ez a kiadás is. Reméljük, hogy az újbóli megjelentetésével valóságos hiányt pótolunk, és könyvünk a megcélzott olvasótábor számára hasznos olvasmánnyá válik. Hazánk tájain a mezeinyúl az egyik legközönségesebb vadászható emlős. Mint növényeket fogyasztó szervezet, fontos szerepet tölt be a különböző ökológiai rendszerekben, s mint vadászható faj, nagy érdeklődésre tarthat számot a magyar vadászok körében. Az 1960-as évek végén, az 1970-es évek elején vészharangot kongattak megmentésére. Ekkor sokan azt hitték, hogy a mezeinyúl is a fürj és a fogoly sorsára kerül, s csak elvétve találkozhatunk majd egy-egy példánnyal a természetben. Szerencsére a helyzet mégsem vált ennyire veszélyessé. A mezeinyúlról az utóbbi időben számtalan újdonságot tudtunk meg. Ez talán arra vezethető vissza, hogy a kutatók figyelme - éppen a más országokban is tapasztalt létszámcsökkenések miatt - előszeretettel terelődött erre a vadra.

Páll Endre - A ​vaddisznó és vadászata
Nyúllövéshez ​nem kell bátorság, sem különösebb rátermettség, de aki vaddisznóra vadászik, annak biztos kezű lövőnek, jó érzékű vadásznak kell lennie, mert bizony a malacait védő koca vagy a sebzett vadkan nem mindig futamodik meg a vadásztól, akármilyen szép zergetollas kalapot is visel. Pedig ma, az ötszáz méter távolságról ölő, robbanó golyók korában nem sok esélye van szegénynek. Milyen más volt, mennyivel férfiasabb, amikor még dárdával bújt a vadász a vadkant rejtegető sűrűbe, és a fogát csattogtató remete szembefordult üldözőjével. Bizony ilyenkor közel egyenlő eséllyel folyt a harc. A vaddisznót ne csak üldözzük, hanem becsüljük is meg. Egyetlen európai vadunk, amelynek vadászata veszéllyel járhat. S mivel a vadászatot nemcsak szórakozásnak tartjuk, mely élvezetesebbé teszi a munka utáni pihenést, hanem sportnak is, mely turisztikai és céllövészeti oldala mellett fejleszti az önuralmat, bátorságot és hidegvért is, a vaddisznó vadászata különösen érdekes számunkra.

Heltay István - A ​róka ökológiája és vadászata
"Mondanivalómat ​két lényeges rész köré csoportosítva új szemléletet szeretnék kialakítani az olvasóban. Az első és talán a lényegesebb rész a róka rokonságával, testfelépítésével, szaporodásával foglalkozik, és különös figyelmet szentel a rókapopulációk ökológiájának, valamint az azt befolyásoló tényezőknek. A második rész, amely a vadászoknak bizonyosan sokkal ismerősebb, a róka vadászatát és annak különböző módozatait tárgyalja. Bárki jogosan kérdezheti, hogy milyen új szemlélet kialakítását remélem én ettől a könyvtől. Nem többet és nem kevesebbet szeretnék elérni vele, mint azt, hogy a rókát mindenki úgy tekintse, mint az életközösség egy tagját, amely környezetének alakításában olyan szerepet "vállalt", mint amilyet az számára lehetővé tett. Tehát a róka - ökológiai értelemben - se nem káros, se nem hasznos, hanem egy olyan vad, amely táplálkozása során a vadgazdálkodás számára többé vagy kevésbé fontos állatfajokat, az apróvadat is fogyasztja. Emiatt el kell fogadni a vadgazdák és a vadászok azon törekvését, hogy ezt a "konkurenciát" minél kisebbre csökkentsék." Ezekkel a mondatokkal ajánlja olvasóinak szíves figyelmébe új könyvét a szerző, akinek Kovács Györggyel közösen írt előző munkája, A mezei nyúl című, emlékezetes sikert aratott.