Kolostorok ​Magyarországon

P. G. Maxwell-Stuart - Pápák ​krónikája
A ​pápaság a nyugati világ legrégebbi intézménye. A pápák közel kétezer éven át nemcsak az egyik világvallást irányították, hanem Európa történetében is szerepet,¬ gyakran főszerepet ¬ játszottak. A Pápák krónikája Szent Pétertől XVI. Benedekig, mind a 266 pápa életéről és tetteiről beszámol. Szent Péter trónján sokféle ember ült: mártírok és szerzetesek, arisztokraták és közrendűek, ferencesek és domonkosok, remeték, sőt olykor felszenteletlen világiak is. Nagy Szent Leó a hun vezérrel, Attilával került összeütközésbe, VII. Piusnak el kellett viselnie azt a megaláztatást, hogy Bonaparte Napóleon bebörtönözte, ám később nagylelkűen közbenjárt a raboskodó császár érdekében. A Vatikán uralkodóinak történetén kettősség vonul végig: a szent hivatallal járó hatalom és felelősség és a szent hivatalt betöltő halandó személyek gyengéinek kettőssége. X. Leó pápának, a reneszánsz művészet egyik legfőbb pártolójának tulajdonítják a mondást: „Isten nekünk adta a pápaságot, élvezzük hát!” Ennek ellenére óriási népszerűségnek örvendett engedékenysége és közvetlen modora miatt. A Pápák krónikája átfogó történelmi képet nyújt olvasóinak: alaposan mutatja be a pápaság sajátos pályafutását, azt, hogy miként alakult öntudatos spirituális hivatalból politikai hatalommá, majd pedig a millennium vége felé hogyan talált vissza saját szellemi gyökereihez. Időrendi táblázataival, adataival, idézeteivel és gyönyörű illusztrációival a Pápák krónikája nemcsak az iskolák és könyvtárak számára nélkülözhetetlen kézikönyv, de élvezetes otthoni olvasmány is, amely a tudás gazdag tárházát kínálja a világ egyik legösszetettebb intézményéről, a pápaságról.

Nyáry Krisztián - Így ​szerettek ők
Nyáry ​Krisztián néhány évig költészettörténetet tanított a pécsi egyetemen, majd a 90-es évek közepén otthagyta a katedrát, azóta kommunikációs tanácsadóként dolgozik. Vezetett pr-ügynökséget és közvélemény-kutató intézetet, volt állami szervezet kommunikációs igazgatója, de a hobbija az irodalomtörténet maradt. 2012 elején barátai szórakoztatására kezdte publikálni a Facebookon magyar írók és művészek szerelemi életéről szóló képes etűdjeit, amivel néhány hónap alatt nagy népszerűségre tett szert. A barátoknak szánt bejegyzésekből mára több mint tizenötezer olvasót vonzó kulturális ismeretterjesztő sorozat lett. A szerző célja, hogy a tankönyvi életrajzok papírmasé figurái helyett a valós, izgalmas, de kevesek által ismert párkapcsolati történetek felidézésével szerethető, hús-vér embereket mutasson be, és ezzel kedvet csináljon a művek olvasásához. 40 történet Petőfitől Vas Istvánig, Benedek Elektől Szabó Magdáig, múzsákról, megcsalt szeretőkről, örök hűségről és a szerelem sokféle arcáról.

Mályusz Elemér - Egyházi ​társadalom a középkori Magyarországon
Mályusz ​Elemér művének új kiadását egy közel 1300 tételből álló bibliográfia egészíti ki, amely az 1947 és 2005 között megjelent, a középkori magyar egyháztörténet témában írt szakirodalmat foglalja magában. Az 1943-44 fordulóján írt, majd 1971-ben megjelentett monográfia valószínűleg Mályusz Elemér munkái közül a legérdekesebb, a szélesebb olvasóközönség számára is élvezettel olvasható mű. Az Egyházi társadalom a középkori Magyarországon hat évtizeddel elkészülte, és három évtizeddel első kiadása után sem veszített jelentőségéből. A benne foglalt kutatások eredményei a mai napig meghatározóak, a magyar középkorral, egyháztörténettel foglalkozó kutatók, hallgatók számára megkerülhetetlenek. A szerző a témát megírásának idején újnak számító, a nyugat-európai középkorkutatókéhoz hasonló módszertani megközelítéssel dolgozza fel: több kritikai vizsgálatnak veti alá a középkori magyar egyház történetére vonatkozó latin nyelvű okleveles, elbeszélő és dekretális forrásokat, és ezen módszertani megközelítés segítségével a korszak egyháztörténetét a korabeli magyar állammal és társadalommal összefüggésben szemléli. Mályusz nem csupán a középkori magyar egyház társadalmának egyes rétegeiről értekezik, hanem arra is rávilágít, hogy mindezen társadalmi csoportok hogyan hatottak egymásra, a világi társadalomra, valamint a korabeli államszervezetre.

Benedek Fidél - Ferences ​kolostorok
P. ​Benedek Fidél (Székelyudvarhely, 1907 - Esztelnek, 1979) a Szent István királyról elnevezett ferences rendtartomány főnöke, történetíró. Lelkipásztori és egyházszervezői szolgálata mellett történelemtudománnyal is foglalkozott. 1945-ben Tatárbetörés Csíkba 1661-ben témakörben történelemből doktorált a kolozsvári Bolyai Tudományegyetem Bölcsészettudományi Karán. E kötetben becses kéziratos tanulmányai válnak közkinccsé. Történetírói kutatómunkája során sikerült összeállítania, megírnia az egykori ferences kolostorok történetét. A legjelentősebb erdélyi kolostorok mellett külön figyelmet szentelt az egykori moldvai és havasalföldi kolostorok rekonstruálására is. Tanulmányai értékét növeli, hogy a felhasznált rendi források közül azóta többnek nyoma veszett, lappang vagy megsemmisült. Írásai az erdélyi történelem, ezen belül a művelődéstörténet és az egyháztörténet megismerésének forrásértékű darabjai. (Sas Péter)

Ismeretlen szerző - "Te ​meztelen Krisztus, hol hagytad az ingedet?"
Régi ​adósságunkat törlesztjük akkor, amikor e könyv, a FONTES HISTORICI ORDINIS FRATRUM MINORUM IN HUNGARIA • MAGYAR FERENCES FORRÁSOK útra bocsátásával a ferences rend magyarországi történetének nehezen hozzáférhető, vagy eddig alig ismert forrásait közölni kezdjük. Szerencsésebb történelmű országokban ez már régen megtörtént. Nálunk a szerzetesrendek működésének újra engedélyezése, a rend iratainak, könyvtárainak újbóli birtokba vétele, eddig lappangó iratok, könyvek előkerülése (ld. gyöngyösi leletek) adnak új lehetőséget. Ezzel a lehetőséggel élve szeretnénk hozzájárulni a ferences rend magyarországi történetének kutatásához, annak fellendítéséhez. Talán furcsának tűnik, miért ezzel a kötettel indítjuk sorozatunkat, hiszen akadna régebbi forrás is. Ez igaz, de a szerzetesrendek 1950-es feloszlatása olyan történelmi esemény, melynek átélői és elszenvedői közöttünk élnek. 1990-ben még nem is nagyon gondoltunk arra, mennyire sürgető is az akkor történtek leírása, megörökítése, visszaemlékezések, és fellelhető dokumentumok alapján. A közben eltelt idő, és a feloszlatáskor élők szinte egy évtized alatti eltávozása tette világossá, milyen fontos ennek a jelent is súlyosan meghatározó eseménynek az emlékeit összegyűjteni. Hiszen a fiatalabb nemzedék a feloszlatást már nem átélt valóságként ismeri, hanem — hála Istennek — csak úgy, mint a saját életét is nagyon meghatározó történelmi tényt. Ha most, az utolsó pillanatban ezt nem tettük volna meg, úgy jártunk volna, amint Tacitus is írja: „Valóban nagy bizonyságát adtuk türelmünknek, és amiképpen a régi kor láthatta, meddig terjed a szabadság, mi is láthattuk, meddig a szolgaság: a figyelők miatt még beszélni, egymást meghallgatni sem lehetett. Hangunkkal együtt az emlékezést is elvesztettük volna, ha a feledés ugyanúgy rajtunk múlnék, mint a hallgatás.” (P. C. Tacitus: Agricola élete 2. Borzsák I. fordítása) Kötetünk tehát ez a megmentett emlékezés, aminek az ad különös aktualitást, hogy a szerzetesrendek feloszlatása éppen ötven évvel ezelőtt történt Magyarországon. A visszaemlékezések összegyűjtése egyben a fiatalabb generáció tisztelgése is azok előtt a ferences testvérek előtt, akik elszenvedték a feloszlatás eseményét és következményeit, akik tanújelét adták a rendhez, hivatásukhoz való hűségnek, és akik áldozatokat is hoztak, hogy megőrizzék és továbbadják a ferences életeszményt. fr. Varga Kapisztrán OFM

Gyáni Gábor - Hétköznapi ​élet Horthy Miklós korában
A ​Corvina Kiadó sorozata, amely a hétköznapi élet eseményein keresztül ismertet meg az emberiség történetével, a világtörténelmi témák mellett eredeti művekben dolgozza fel a magyar történelem fontos korszakait. A Kádár-korszakot bemutató kötet után Gyáni Gábor történész könyve a Horthy-korral, a két világháború közötti időszak hétköznapjaival foglalkozik. A kiadvány az 1919-től 1945-ig tartó, mintegy 25 éves korszak köznapi életét tekinti át, színes képet adva ezen időszak munka- és életkörülményiről, lakóhelyeiről, közlekedéséről, sajtóéletéről, családi körülményiről, divatjáról, testápolásáról, táplálkozásáról, bűnözéséről, kultúrájáról, ünnepeiről és sok egyéb témáról. A szöveget korabeli idézetek és nagyrészt eddig publikáltan fotók gazdagítják.

Ismeretlen szerző - A ​magyarságtudomány kézikönyve
A ​tudományos ismeretterjesztés új vállalkozása A magyarságtudomány kézikönyve című kötet. A szerzők nem kisebb célt tűztek maguk elé, mint hogy a lehető legtömörebben foglalják össze ismereteinket Magyarországról és a magyarságról. Így kerültek a kötetbe a hungarológia fogalmát és témakörét tág szemhatárral megrajzoló tanulmányok, amelyek a magyar nyelv sajátosságait, nyelvi rokonságunkat, történelmünk viharos századait, irodalmunk és művészeteink európai léptékét, népi kultúránk mindmáig kiapadhatatlan forrásvidékét - például a szokás- és hitvilágot - tekintik vizsgálatuk tárgyának. Kósa László, Kiss Jenő, Gergely András, Kőszeghy Péter, Szegedy-Maszák Mihály és Szemerkényi Ágnes a legújabb tudományos felfogásokat közvetítik a tájékozódni kívánó hazai olvasóknak és a világban szétszóródott magyarságnak.

Adolf Hitler - Mein ​Kampf
A ​Mein Kampf (Harcom) Adolf Hitler nemzetiszocialista vezető egyetlen, még az életében kiadott könyve, melyet landsbergi fogsága idején kezdett el írni, miután 1923-ban az ún. sörpuccsban való részvételéért börtönbe zárták. A könyvben áttekintette addigi pályafutását és megfogalmazta világnézetét, valamint politikai programját. A mű a nácizmus ideológiai alapvetése lett. Hitler magát a könyvben nem politikusnak, hanem programadónak (Programmatiker) ábrázolta. Eszerint „a programadó feladata nem az, hogy az ügy teljesíthetőségének különböző fokait megállapítsa, hanem, hogy az ügyet mint olyan megvilágítsa: másként szólva: kevésbé kell törődnie az úttal, mint a céllal.” Továbbá: „[a programadó] jelentősége csaknem mindig csupán a jövőben mutatkozik meg, mivel ő nemritkán az, akit „világidegen” szóval illetnek. Mert ha a politikus művészete valóban megfelel a lehetséges művészetének, a programadó azokhoz tartozik, akikre áll, hogy az isteneknek csak úgy tetszenek, ha a lehetetlent követelik és akarják.” Hitler ezzel az írással egy átfogó elméletet kívánt a nép elé állítani a marxizmus ellenében. Emellett úgy kívánta bemutatni addigi pályáját, mint ami pártja és az egész nép ideális vezetőjévé teszi őt a zsidóság, mint közös ellenség elleni összefogásban. Megerősítette az NSDAP 25 pontos programjának érvényességét. Megállapította, hogy a nemzeti szocializmus egyik elődjének számító Völkisch mozgalom sikertelen maradt és ideje lejárt; ezzel szemben az NSDAP modern, céltudatos gyűjtőmozgalommá vált, amely sikerrel tömörítheti a weimari köztársaság nacionalista és antidemokratikus erőit.

Kahler Frigyes - A ​főcsapás iránya: Esztergom
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.

Jean-Pierre Moisset - A ​katolicizmus története
"Hányszor ​is temették már el az egyházat az elmúlt kétszáz év során? Egész könyvet lehetne erről írni. És ami a többi vallást, a 'vetélytársakat' illeti: a múltban velük kapcsolatban szintén az a nézet vált uralkodóvá, hogy a katolikus egyházhoz képest lényegesen előnyösebb helyzetben vannak. Győztesnek lehetett volna kikiáltani annak idején a római kori Mithrász-kultuszt, a fényes gyarapodásnak örvendő középkori iszlámot, vagy a 16. században hódító protestantizmust. Ugyanígy az e világi reménységeket is, ha a 20. századi tragédiák ki nem oltották volna az ilyen jellegű reményeket tápláló optimizmust vagy éppen elvakultságot. Vajon az e világi üdvösséget hirdető ideológiák hanyatlásából fakadó szkepticizmus vallási megújulást eredményez-e napjainkban? Az ebben reménykedők hajélamosak bízni benne, hogy így lesz. A fogyasztói társadalom boldogságra vonatkozó, cseppenként adagolt, hamis ígéreteinek szertefoszlásából születő frusztráció vajon csírájában magában hordozza-e annak a vágyát, hogy érdemes másfelé keresgélni? Hiszen az ilyen jellegű vágyban valamiféle vallási megújulás ölthetne testet... Ahhoz, hogy a katolicizmust a 21. században újból életerő járja át, alapvető arculatváltásra lesz szükség." Jean-Pierre Moisset biztos vezetőnek mutatkozik a kautolikus egyháztörténelem ösvényein. Az új történésznemzedék e kiváló képviselője 1965-ben született, a Michel de Montaigne Egyetem előadója. E művét több nyelvre lefordították, s 2006-ban elnyerte a Nouveau Cercle de l'Union "Histoire"-díját.

Lepold Antal - Csernoch ​János
A ​rövidke könyv Nagymagyarország utolsó hercegprímásáról, Csernoch Jánosról szól, udvari papja, Lepold Antal visszaemlékezéseiben. Az író végigvezet minket az első világháború, a trianoni békediktátum, majd a rákövetkező időszak viharos eseményein, bepillantást kapunk egy pápaválasztásba, és megismerjük a hazájához haláláig hű főpapot. A hercegprímás esztergomi síremlékére a magyar törvényhozás ezt iratta; „Az égben visszakéri, amit a földön megmenteni nem tudott”.

Ismeretlen szerző - Budapest ​krónikája
Ez ​a kétezer évet felölelő krónika arra törekszik, hogy a képek és betűk mozaikja olyan regényes részletességgel, és egyben olyan távlatból mutassa be Budapest történetét, ahogyan eddig még sohasem láttuk. Ez a krónika a Kr. u. 1. század elején kezdődik, amikor a Római Birodalom légiói megjelennek a Duna partján, hogy a majdan Óbudának nevezett kisváros helyén felépítsék táborukat, és egészen a legutóbbi időkig, a második évezred végéig tart. Kétezer éven át követi a város történetének eseményeit, a fejlődés és a hanyatlás egymást követő szakaszait, ostromokon, tűzvészeken és árvizeken, járványokon és újjáépítéseken át. Tanúi vagyunk a város mindennapi élete változásainak és fordulatainak, apró mozzanatainak – az első utcai gázláng kigyúlásának és szenzációs bűneseteknek – a „kishíreknek” és a maguk idején nagy izgalmat kiváltó eseményeknek, mint amilyen Traianus császár, Szulejmán szultán, majd I. Sándor cár vagy épp Ferenc József látogatása volt. A két város tanácsa mindennapi aprómunkájától, a kortársak számára oly fontos polgári lövészegylet, az első biztosító intézetek és temetkezési egyletek megalakításától, a Hét Választófejedelemhez címzett híres szálloda és a Császár fürdő megnyitásától, a máig ható nagy tervek megvalósításáig, a Lánchíd megépítéséig, a metró megindulásáig, a nagyszabású városrendezési tervekig, a rakpart vagy a körút kiépítéséig és ma is álló középületek megalkotásáig végigkísérjük a város fejlődését, aminek során az élet mai keretei – az utak hálózata, a jellegzetes budapesti utcakép, és a nemkülönben jellegzetes, más ajkú és más vallású, sok felől érkezett embereket egyformán budapestivé összeötvöző társadalmi szerkezet – kialakultak. Közben megtudjuk, ki volt Boráros János, akiről ma is tér van elnevezve, vagy az a valamikor élt pesti polgárember, akinek városligeti sírkövén csak egy latin szó áll: Fuit, azaz „volt”, és hogy miféle szokás volt a gellérthegyi emmaus-járás vagy a vízivárosi krumplibúcsú, és azt is, miért hívják a Rudas-fürdőt Rudasnak, és kiről neveztél el Albertfalvát? Hogyan lett Budapest nagyvárossá, és kik tették azzá, aminek ma ismerjük? Sorra elénk lépnek polgárok és polgármesterek, meg akik ritkán bukkannak fel a történelemkönyvekben, mérnökök és jogszabály gyártó jogászok, építőmesterek és gyáralapító kézművesek. Évről évre – sőt, zaklatottabb időkben napról napra – kronológiaszerűen követik egymást a város történetének kisebb-nagyobb eseményei, az eseményeket pedig illusztrációk kísérik; nemcsak ritkán vagy még sohasem látott képek, szinte megszámlálhatatlanul nagy számban, de szemtanúk beszámolói, napló- és levélrészletek, korabeli hírlapi cikkek, rendeletek és falragaszok is, valamint rövid történeti összefoglalók a fejlődés egyes mozzanatairól. Ez a kétezer évet felölelő krónika arra törekszik, hogy a képek és betűk mozaikja olyan regényes részletességgel, és egyben olyan távlatból mutassa be Budapest történetét, ahogyan eddig még sohasem láttuk.

Szántó Konrád - A ​meggyilkolt katolikus papok kálváriája
A ​hírhedt lehallgatási botrány következtében lemondásra kényszerült Horváth József vezérőrnagy, a Belügyminisztérium egyházakkal is foglalkozó III/III-as ügyosztályának főnöke, a kommunista hatalom főszereplőinek egyike. A rendőrtábornok mindvégig láthatatlanul, a háttérből irányította az eseményeket, amelyeknek célja az egyházak elsorvasztása volt. 34 katolikus pap -- akik halálukkal fizettek ennek az esztelen tervnek a megvalósulásáért -- tragikus sorsát dolgozza föl a könyv. Közülük talán Brenner János tragédiája a legmegrázóbb. A 24 éves korában felszentelt papot Rábakethelyre helyezték káplánnak. A fiatal és tettre kész lelkészt a felnőttek, főleg azonban hittanos diákjai szerették meg nagyon. Ezért is kellett elpusztulnia. Kovács Sándor szombathelyi megyéspüspök az ÁEH helyi megbízottjától, Prazsák Mihálytól azt az utasítást kapta, hogy helyezze el a faluból Brenner káplánt. Miután a püspök erre nem volt hajlandó. a megbízott csak ennyit mondott: -- Lássák a következményeket! Ezután gyorsan peregtek az események. 1957. december 14-én éjfél körül a 16 éves Kóczán Tibor azzal kopogtatott be a plébániára, hogy a káplán atya azonnal jöjjön vele haldokló nagybátyjához, és lássa el a betegek szentségével. Mivel a pap jól ismerte a fiút, semmi rosszat sem sejtve teljesítette a kérést. Útközben Kóczán arra hivatkozva, hogy haza kell mennie, elvált a káplántól, aki egyedül is tudta az utat. Alig tűnt el azonban a fiú, a lesben álló bérgyilkosok a fiatal papra támadtak, és 32 késszúrással végeztek vele... Erről és sok hasonló esetről szól a könyv.

Ismeretlen szerző - A ​honfoglalás korának írott forrásai
A ​kötet mintegy 70, eredetileg arab, perzsa, török, görög, szláv, latin és magyar nyelven írt, a 830-950-es évekre vonatkozó forrás magyar szövegét tartalmazza gazdag magyarázó jegyzetanyaggal együtt.

Mózessy Gergely - Egyetemi ​lelkészségek Magyarországon a 20. század első felében
Az ​1895–1945 közötti időszak a katolikus megújhodás kora volt hazánkban. Kiváló képességű papok tűntek fel, sokuk vezető pozícióba került. Megszületett a politikai katolicizmus, újjáéledt és megerősödött a katolikus sajtó. A változások felrázták a híveket. Az vallásosság visszanyerte régi fényét: végre ismét kitört a templomok szűk falai közül, ahová az előző évek szorították. A világiak fokozottabb bekapcsolódása az egyház életébe talán a legszembetűnőbb jelensége a jelzett időszaknak, különösen második felének. Tucatszámra jöttek létre laikusokat (is) tömörítő mozgalmak, egyesületek. A kezdetben csak hitbuzgalmi szerveződések átalakultak, de a harmincas években már a célirányú specializálódás folyamatát figyelhetjük meg: a templomépítéstől (Kisegítő Kápolna-egyesület) a karitatív munkán át (Szociális Misszió Társulat) a politikai szerepvállalásig mindenhol helyet kaptak a világiak. Az egyesületek jó része a ifjúság rétegspecifikus tömörítését és lelkigondozását célozta meg. Különösen nagy feladat volt az iskolapad védettségéből és a hittanár közeléből kikerültek lelkigondozása. Az agrárifjúság megszervezését a KALOT és KALÁSZ, a munkásfiatalság összegyűjtését a KIOE kezdte meg, míg a Szent Zita-körök a cselédlányokat célozták meg. A legmostohább helyzetben épp a legkiválóbb képességű ifjak voltak. A főiskolákra, akadémiákra, egyetemekre kerülők a legtöbb helyen kiestek mindenféle vezetés alól. Ráadásul a továbbtanulás sokuknál nem is szülőhelyükön történt, így a hagyományos egyházi keretek is eltávolodtak tőlük. Hazánkban elsőként a Pázmány Péter Tudományegyetemen született meg az egyetemi lelkészi állás, s annak sikerén felbuzdulva jelentek meg a lelkészek az ország többi egyetemén is a negyvenes években. A kommunista fordulat azonban gyorsan szétverte az ifjúsági lelkigondozás egyetemi bázisait. Könyvünk a magyarországi egyetemi lelkészségek történetét mutatjuk be.

Ungváry Krisztián - Budapest ​ostroma
Ungváry ​Krisztián hadtörténész munkája a megjelenésekor, 1998-ban, hatalmas űrt töltött be. Több mint fél évszázaddal a drámai események után ez volt az első átfogó, ideológiai felhangok nélküli, hiteles és olvasmányos monográfia e mindmáig sokakat érdeklő és foglalkoztató témáról. A kötet a korabeli levéltári források mellett számos, eddig ismeretlen visszaemlékezést idéz és hasznosít. A műben szerencsésen ötvöződik a mikrotörténetírás célkitűzése és a háború nagyobb összefüggéseinek mélyebb bemutatása, plasztikus képet kap az olvasó a hadműveletek napi változásairól, a lakosság életéről, szenvedéseiről, a kegyetlenkedésekről és az élet újraindulásáról. Az olvasó utcáról-utcára, sőt olykor szinte házról-házra követheti végig a főváros ostromának menetét. Hetvenöt, nagyobb részben eddig még nem publikált korabeli fotó, tizennégy szöveg közti és egy kihajtható, színes áttekintő térkép illusztrálja az elmondottakat és magyarázza a hadi eseményeket.

Gyáni Gábor - Magánélet ​Horthy Miklós korában
A ​sorozat izgalmas történelmi intimitások képeskönyve. Feleleveníti a nagy korszakok hétköznapi életét: a kor egyszerű embereinek mindennapjait, szerelmi és családi életét, étkezési szokásait, lakását, öltözködését, mindezt korabeli képekkel illusztrálva. Szerzői azt vallják ugyanis, hogy a kis történetek szerves részei a nagy történelemnek.

Prakfalvi Endre - Római ​katolikus templomok
Kötetünkben ​a Budapest születését követő 130 év alatt épült római katolikus templomok közül válogattunk. Azokat mutatjuk be, amelyek révén (az adott keretek között) szemléletes építészet- és stílustörténeti, művészet-, egyház- és társadalomtörténeti kép bontakozhat ki. Jellegzetes és jellemző épületeket választottunk, hogy egy-egy konkrét példa alapján villantsuk fel az időszak templomépítészetének sajátosságait. Végigtekintjük a történelmi stílusok eltérő megközelítésű felújításait, a századforduló magyaros-szecessziós példáit, a két világháború közötti modernista és konzervatív szemléletű műveket, majd a hosszú szünet után újra lehetőséghez jutó modernitás különböző kísérleteit.

Kiss-Béry Miklós - Károly ​Róbert és Nagy Lajos
Károly ​Róbert a számtalan Árpád-házi király után az első, aki nem magyar születésű volt, és uralkodói pályája kezdetén még nyelvünket sem ismerte. A francia-olasz Anjou családból származott, és hiába érkezett 12 évesen Magyarországra, még vagy húsz évet kellett várnia, míg hatalma kiteljesedhetett. Mire eljött érte a halál, egy nagyon is rendben lévő és megerősített országot adhatott át 16 éves fiának, aki aztán negyven éven (!) keresztül uralkodott a magyar trónon. I. Lajost nem véletlenül nevezték „Nagy”-nak – a Magyar Királyság az ő időszakában érte el legnagyobb kiterjedését.

Borsos Mihály - Horváth György - Magyarország ​rejtett kincsei
Megannyi ​érték sorjázik a többszámjegyű országutak mentén, s nekünk büszkének kell lennünk kincseinkre, hiszen csak annak az országnak van jövője, aki táplálkozni tud a múltjából. Könyvünk hangsúlyozottan szubjektív válogatás Magyarország gazdag kincseiből, egy építőkocka, lépcsőfok a megismerés felé, célja felkelteni a kíváncsiságot a hazai kincsek iránt. Nem ígérjük, hogy csupa új dolgot fogunk mutatni az olvasónak, hiszen biztosak vagyunk abban, hogy ő is jól ismeri akár Visegrád fellegvárát, de legyen ez egy inspiratív könyv, amit ha az Olvasó végiglapoz, megannyi szépséget, ha olvassa, tudást talál benne... Borsos Mihály