|
Ez a könyv tankönyvnek készült, a Magyar Mozgókép Közalapítvány indíttatására és támogatásával. Nem kötelező érvényű és általánosan bevezetett tankönyvnek, hanem az érdeklődés vezérelte szabad választáson alapuló olvasmánynak elsősorban azok számára, akikben a film- és médiaismeret tanulása során jogos kíváncsiság ébred nemzeti filmgyártásunk múltja iránt. A szerzők arra számítanak, hogy olvasóik főként egyetemisták és az utolsó évfolyamokat végző középiskolások lesznek. Mindazonáltal nagyon számítanak a nagyközönség érdeklődésére is, hiszen a magyar film éppúgy szerves része kultúránknak, mint az irodalom vagy bármely más művészeti ág. Múltja tehát hozzátartozik nemzeti műveltségünk történetéhez. Mint ahogy a cím is elárulja, az első lépésben kénytelenek voltunk tárgykörünket a mozikban bemutatott magyar játékfilmekre szűkíteni. Nem azért, mintha lebecsülnénk a filmkészítés többi ágát: a dokumentumfilmeket, az animációs alkotásokat, a televíziós játékfilmeket vagy a kísérleti filmeket. Tisztában vagyunk vele, milyen gazdag eredményeket tudhatnak magukénak. Könyvünkben például többször is utalunk rá, hogy játékfilmjeink sikerei gyakorta alapozódnak a rendezők megelőző dokumentumfilmes tapasztalataira, sőt a dokumentumfilmes környezet támogatására. Ugyanígy csak utalunk a Balázs Béla Filmstúdió érdemeire és jelentőségére. Nem akartunk azonban szerfölött nagyra törő, erőnket és kompetenciánkat meghaladó szándékkal túl sokat markolni. Természetes, hogy még ilyen leszűkítéssel sem említhetünk minden elkészült mozidarabot, azokat igyekeztünk kiemelni, amelyek a korra vagy egy irányzatra nézve jellemzőek. Mivel eddig nem született átfogó magyar filmtörténet, vállalkozásunk mindenképpen úttörő jellegű. Az átfogó magyar filmtörténetet a későbbiekben kell – talán hasonlóan apró lépésekben – megalkotni.
Kapcsolódó könyvek
Ismeretlen szerző - A magyar filmtörténet képeskönyve
A reprezentatív összeállítás a magyar film történetének gazdag dokumentumait vonultatja fel sokszínű kép- és szövegváltozatokban. Bemutatja az egyes történeti korszakokat, a játék- és dokumentumfilm műfaj, valamint az animáció tematikai és stílusvariációit, a tendenciákat és a műveket, a filmek főbb alkotóit, a filmgyártás műhelyeit, a vetített képek világának intézményrendszerét, a filmforgalmazás változásait, az infrastruktúra felépítését. Korabeli plakátok, ritkaságszámba menő werk- és jelenetfotók, díszlet- és jelmeztervek, jellegzetes illusztrációk kapnak helyet az albumban. A szövegeket forrásértékű kiadványokból, könyvekből, tanulmányokból, kritikákból válogattuk. Szerepel az antológiában számos kevéssé ismert gyűjteményi anyag, kéziratrészlet, relikvia. A magyar film barátai megismerhetik az egyes fejezetekből a múlt és jelen mozikultúráját. A könyv, melynek elkészítésében a Magyar Nemzeti Filmarchívum munkatársi gárdája vett részt, szakmabeliek és érdeklődők számára egyaránt hasznos kalauz a hazai kinematográfia több mint száz esztendejének krónikájához.
Ismeretlen szerző - Új Oxford filmenciklopédia
A mozi, amely a kezdetekkor néhány városban élvezhető kezdetleges látványosság volt, mára a kortárs művészet legszínesebb és legeredetibb kifejezési formájává, s mellesleg dollármilliárdos óriás-üzletté vált.A film meghódította a világ minden részét, nézői között pedig a társadalom minden rétege megtalálható. Ez a könyv a 20. század legfontosabb szórakoztatási formájának a gyökereit kutatja. A fejlődés ívét, a sztárokat, a stúdiókat és a mozi kulturális hatását minden szempontból bemutatva a könyv egyszerre ünnepli és rögzíti a film száz évének különböző sikeres stílusait, a westerntől az újhullámig, a rajzfilmektől az avantgárdig, Hollywoodtól Hongkongig. Elismert filmtörténészek nemzetközi csapata mesél a mozgókép technikai fejlődésének állomásairól, a filmkészítés intézményeiről, a műfajokról és a filmkészítőkről; más fejezetekben a nemzeti filmművészetek kialakulásáról olvashatunk, azokróla különböző filmes hagyományokról, amelyek Hollywoodon kívül léteztek. A könyv külön sajátosságai azok a keretbe foglalt kis történetek, amelyek azon jelentősebb film-készítők és személyiségek - Garbo és Godard, Keaton és Kurosawa, Tapsi Hapsi és Bergman - életéről szólnak, akik a filmművészetben és a mozibajárók emlékezetében is örök helyhez jutottak. A művet több száz illusztráció, teljes bibliográfia, kiterjedt index teszi a világ mozirajongóinak alapkönyvévé.
Király Jenő - Mágikus mozi
A filmélet ős- és hőskorának alapvető témája a filmszerűség, a modern filmelméleteké a filmnyelv, míg a posztmodern korban a filmalkotások sokfélesége, a műfajprobléma kerül előtérbe. A Modernség módszertani örökségét és a posztmodern érzékenység új tanulságait egyaránt figyelembe vevő Mágikus mozi e tekintetben a nemzetközi szakirodalomban is hézagpótló kísérlet.
Kovács András Bálint - A film szerint a világ
Kovács András Bálint új könyvét olvasva akárha egy filmklub lebilincselő előadás-sorozatán vennénk részt. A szerző a filmesztétikai alapfogalmak feltérképezése után a film noirtól az elmúlt negyedszázad magyar filmvilágáig kalauzol, egy-egy kiemelkedő rendező (Jancsó Miklós, Jeles András, Tarr Béla és mások) portréját is fölvázolva.
Kovács András Bálint - Film és elbeszélés
A film- és kommunikáció oktatásával foglalkozó szakirodalom a legutóbbi időkig alig-alig volt hozzáférhető magyar nyelven, pedig a köz- és felsőoktatásban egyre nagyobb az érdeklődés a média szakok iránt. A film- és kommunikáció kutatására, oktatására és tanulására szakosodók nagy száma jelzi, hogy megjelent az a „kritikus tömeg”, amely magyar nyelvű tankönyvet és szakirodalmat igényel.
A tömör és közérthető nyelvezetű tankönyv sokoldalúan világítja meg a narratológia alapgondolatát, jól megválogatott példákon mutatja be állításai helyességét. Elemzései feltárják, hogy mennyire eltérnek egymástól a szövegszerűen megformált elbeszélt változatok a képi elbeszélésben. A tanulságos filmelemzések a nem szakértő olvasónak is elégséges szakmai betekintést nyújtanak.
Szabó Gábor - Filmes könyv
A magyar és a nemzetközi könyvkínálatban számos mű foglalkozik részint a fílmkészítés technikájával, részint a vizuális kommunikáció elméletével. Ám nincs olyan, amelyik olvasmányos, közérthető formában fogalmazná meg, milyen sajátos eszközökkel mesél el egy történetet a film. Ez a könyv arra vállalkozik, hogy egy európai filmművész és operatőr-tanár több évtizedes személyes tapasztalata alapján "értelmező szótárt" nyújtson filmkészítők és filmkedvelők számára annak érdekében, hogy közös nyelvet beszéljenek; hogy amit az egyikük mond, azt a másik úgy értse, ahogy a beszélőnek szándékában állt, és hogy ez a közös nyelv ne az utcai szleng - a film esetében a tömegtermelésből fakadó sztereotípiák - párszáz szavas szókincséből álljon.
Ismeretlen szerző - A kortárs filmelmélet útjai
A könyv egy olyan hiánypótló szöveggyűjtemény, amely a kortárs filmelméletek Magyarországon jobbára ismeretlen irányzatait mutatja be. Stephen Heath, Noel Burch, Laura Mulvey, Torben Grodal és mások írásait magyar nyelven csak egy-két tanulmány erejéig olvashattuk, így a válogatás mindenképpen úttörő vállalkozás a filmtudomány aktuális kérdéseinek honi megismertetése terén.A könyv négy fő irányzatot emel ki a kortárs filmelmélet tendenciái közül: az elemzés-értelmezés kérdéseit, a filmes elbeszélés különböző problematikus pontjait, valamit a műfajelmélet és a kognitív megközelítés kérdéskörét. Mind egyik témában találhatunk olyan tanulmányokat, amelyek mára az irányzat legismertebb, legalapvetőbb szövegeivé váltak, mint Stephen Heath írása a filmes elbeszélés téralkotásáról, Laura Mulvey a feminista filmes megközelítést megalapozó tanulmánya, vagy David Bordwell leírása a kognitivizmusról, valamint olyan szövegeket is, amelyek az adott irányzat aktuális, újabb keletű problémaival foglalkoznak. A gyűjtemény alapvető kézikönyve lesz a filmes tanulmányokat folytató diákoknak, az őket oktató pedagógusoknak, és bátran ajánlható mindenkinek, akit elmélyülten érdekel a filmmûvészet és a filmtudomány.
David Bordwell - Elbeszélés a játékfilmben
David Bordwell a kortárs amerikai filmtudomány egyik legjelentősebb alakja. Elméleti munkásságának jelen kötet kiemelkedő darabja, amennyiben - először a filmelmélet történetében - átfogó igénnyel dolgozza föl a filmes elbeszélés problémáját és hoz létre olyan elméleti keretet, amely a filmtörténet egészére kiterjed.
Elmélete kettős gyökerű: egyrészt a kognitív pszichológia "konstruktivista" felfogásán, másrészt a század eleji orosz formalista iskola által kialakított kategóriákon nyugszik. Bordwell szerint a film elbeszélése alapvetően a néző aktivitásán alapul. A film "kulcsokat" ad a néző kezébe, amelyek segítségével következtetéseket vonhat le a történetre vonatkozólag. A film történetét, a "fabulát" valójában nem a film, hanem a néző "hozza létre" azoknak a jelzéseknek az alapján, amelyeket a filmben talál. A film története nincs sehol megfogható módon jelen - mondja Bordwell -, nekünk kell, egy bonyolult hipotézisalkotó folyamat során felépítenünk azt. A könyv kitűnő, aprólékos elemzésekkel mutatja be, hogyan működik ez az újraalkotó folyamat, s hogyan változnak szabályai a különböző műfajokban és korszakokban.
A mű második része a sajátos elbeszélőmódokat tárgyalja. Bordwell szerint a filmelbeszélői "etalont" a klasszikus hollywoodi film hozza létre - ez a par excellence elbeszélő filmtípus -, s ehhez képest beszélhetünk a különféle filmművészeti irányzatok, alkotásmódok elbeszélőtechnikáiról. Bordwell könyvének különös erénye ez a nagyon érzékeny módszer, amellyel a filmek narrációs felépítését, fogásait, "trükkjeit" elemzi. A mű ezáltal válik revelatívvá a filmteoretikusok szűkebb körén túl a film iránt érdeklődő diákok és tanárok számára is.
Kelecsényi László - A magyar hangosfilm hét évtizede
1931 őszén mutatták be Pesten, a Kossuth Lajos utcai Fórum (ma Puskin) moziban az első, teljes egészében hangos magyar játékfilmet. Kelecsényi László - filmtörténeti munkák, művészmonográfiák avatott szerzője - arra vállalkozott, hogy 250 művet (százegynéhány rendező munkáját) kiválasztva áttekintse az azóta eltelt hét évtized magyar filmtörténetét. Szórakoztató, illusztrált krónika ez, amelynek képeslapjain legendás színészek emlékezetes filmjeleneteire ismerhet rá az olvasó.
Szabó Zoltán Attila - Volt egyszer egy filmgyár...
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.
Ismeretlen szerző - A film krónikája
A film krónikájának második, bővített kiadása 1999. december 31-ig térképezi fel a filmvilág eseményeit. A Lumiére fivérek egy évszázaddal ezelőtti próbálkozásaitól a nagy álomgyáron, Hollywoodon keresztül egészen a bevételrekordot hozó őslényparkig, a mozi a világ minden táján lenyûgözte az embereket. A könyv 85 filmes eseményt ír le, több mint ezer szócikket tartalmaz, melyek a nemzetközi filmipar fejlődésének legfontosabb állomásairól tudósítanak.
Ismeretlen szerző - Fejezetek a brit film történetéből
A brit filmtörténet iránt érdeklődők bizonyára szembesültek azzal, hogy a téma szakirodalma meglehetősen szegényes. Jelen kötet feladatának a téma magyarországi fogadtatásában tapasztalható hiányok kitöltését tekintik.
Kötetünk tanulmányai megerősítik, hogy a brit mozi egyediségének meghatározása azért nehézkes, mert a nemzeti kultúra e szelete meglehetősen tiszteletlen a kulturális főáramok és melléktrendek megkülönböztetésével, valamint a nemzeti motívumok kijelölésével szemben. A brit mozi egyedisége a közvetítő jellegben és a kulturális hatások ötvözésének szépségében rejlik.
Szerzőink között külföldi és hazai szakembereket találunk, így az olvasó képet kaphat a filmtudományok változatosságáról.
Kötetünket haszonnal forgathatják a felsőoktatási intézményekben filmes és angol tanulmányokat végző hallgatók mellett a brit kultúra iránt érdeklődők, valamint a társadalomtudomány képviselői is.
Sidney Lumet - Hogyan készül a film?
Sidney Lumet (született 1924. június 24.) neve bizonyára ismerős a mozikedvelők számára, hiszen olyan, mára klasszikussá nemesedett filmeket rendezetett, mint A domb, a Tizenkét dühös ember, a Bűnben égve, vagy a Gyilkosság az Orient expresszen.
Hogyan készül a film? című könyvével bevezeti az olvasót a filmkészítés rejtelmeibe – nem vállalkozik se többre, se kevesebbre.
Kicsit meglepődtem az olvasottak alapján, mert ennyire összetett művészetre nem számítottam; oké, eddig is tudtam, hogy sokan dolgoznak a háttérben, meg hetekig, hónapokig tart a forgatás, ami sok-sok millióba is kerülhet, ám valamiért egyszerűbb folyamatra gondoltam.
Lumet lépésről lépésre haladva elmondja a szükséges technikai tudnivalókat, és megemlít pár szempontot, melyeket figyelembe kell venni az adott pillanatban.
Műve persze ettől még lehetne egy jól, ámde szárazon megírt kézikönyv, de szerencsére nem erről van szó. A bonyolultabb részeknél ugyanis példákat hoz fel saját filmjeiből, melyek érthetőbbé teszik mondanivalóját (s nem utolsó sorban érdekes adalékok az életművéhez).
Közben nem csupán a filmrendező Lumet alakja kerül közelebb hozzánk, hanem megismerjük véleményét a film világában előforduló színészekről, rendezőkről, producerekről és nem utolsó sorban a sofőrökről.
Személyéről Báron György így ír utószavában: „Sidney Lumet nagyon amerikai filmrendező, a régi motorosok közül. Egy utolsó mohikán. Fanyar, bölcs túlélő, az európai törzs New Yorki-i ágából, az új-hollywoodi rezervátumban. Egyike azon keveseknek, akik még emlékeznek rá, hogyan kell mozit csinálni. Szórakoztatót és megrendítőt, látványosat és gondolatébresztőt, harsányat és kifinomultat, művészit és nyereségeset.”
Ray Carney - John Cassavetes filmjei
John Cassavetes amerikai filmrendező, a New York-i filmiskola vezéralakja, sok szakmabéli és filmbarát kedvence, aki élete során távol tartotta magát mind az avantgárdtól, mind Hollywoodtól. Ray Carney, a Bostoni Egyetem professzora Cassavetes hat, talán legnépszerűbb filmjét - New York árnyai, Arcok, Minnie és Moskowitz, Egy hatás alatt álló nő, Egy kínai bukméker meggyilkolása, Szeretetáradat - elemzi tekintélyromboló módon, többféle szempontot érvényesítő megállapításaival sok esetben a filmtörténet és filmesztétika általánosan elfogadott ítéleteivel szembeszállva. Közben azt is megtudhatjuk, hogy a rendező miképpen írta forgatókönyveit, hogyan bánt a színészekkel, hogyan zajlott a forgatás és a munka a vágószobában. Különös filmrendező - különös megközelítésben. A kötetet fotók illusztrálják, amelyeket a Cassavetes-filmek forgatásain készítettek.
Hevesy Iván - A némafilm egyetemes története
Most, hogy hamarosan 100 éves lesz a 20. század legizgalmasabb művészete, a film, talán sokaknak eszébe jut majd: milyenek is lehettek a kezdetek? Hogyan lett a bűvészmutatványból, vásári látványosságból önálló művészeti ág? Milyen lehetett „a film őskora és hőskora"? Hevesy Iván, az 1966-ban elhunyt művészettörténész és műkritikus csaknem egyidős volt a filmmel, lelkes hívéül szegődött, és a kezdetektől figyelemmel kísérte fejlődését Alapos tudósként adatokat gyűjtött, filmek és jellegzetes irányzatok sajátosságait elemezte, hasonlította össze a „régi" művészetekkel. Könyve mégsem hagyományos tudományos mű, hanem a művészetrajongó kutató felfedező kalandja, aki teljesen tisztában volt azzal, amivel valószínűleg kevesen akkoriban: hogy „a művészettörténet legszebb, legizgalmasabb korszakának lehetett szemtanúja: új művészet született meg szeme láttára, új forma, új mondanivalókkal, aminek néni volt mása a görög tragédia, a színpadművészet kialakulása óta". Hevesy több évtized filmtörténetét átfogó munkája a magyar filmelmélet egyik legjelentősebb teljesítménye. Arra is rávilágít, hogy a némafilm nem pusztán a film korai, kezdetleges szakasza, hanem saját törvényekkel rendelkező, s a hangosfilm megjelenésével sajnálatosan eltűnő, önálló művészet.
Umberto Eco - Nyitott mű
A könyv elsősorban a kortárs költészet, az új zene, az informel festészet, az Antonioni utáni film fémjelezte új esztétikai helyzetet kívánja vázolni és elemezni. Azokat a műveket, áramlatokat, technikákat mutatja fel, amelyek a befogadótól kreatív önállóságot követelő poétikák jegyében fogantak. Azt a folyamatot követi nyomon, ahogy az alkotás során vagy eredményeképpen egyértelmű és szükségszerű eseménysorozat helyett többértelmű szituáció, valószínűségmező, nyitott mű jön létre.
Marylin Scott - Olajfestés
A rendkívül változatos és sokoldalúan alkalmazható olajfestékek részletes bemutatása.
Minden lényeges tudnivaló az olajfestésnél használatos anyagokról, eszközökről és technikákról, hogy készségeinket és kreativitásunkat fejlesztve saját magunk is míves olajfestményeket alkothassunk.
Változatos témák, például csendéletek, portrék és tájképek megörökítésének szemléltetése lépésről lépésre, hasznos tanácsokkal a nehezebb műfajok megközelítéséhez.
Ismeretlen szerző - Filmkönyvek könyve
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.
Paul Schrader - A transzcendentális stílus a filmben
"A filmben a természetfeletti csupán a valóság sokkal pontosabb tolmácsolása,
a valós dolgok mintegy bezáródnak."
(Robert Bresson)
A transzcendentális (latin) jelentése: természetfeletti, érzékekkel nem észlelhető.
„A film számára a valóságon túli tapasztalatok közvetítése nehézséget jelent nem csupán a gyakran emlegetett képi reprodukció tökéletessége, hanem a fiImi elbeszélésmód értelmezésének realisztikus konvenciója miatt is” - fogalmazta meg 2001-ben Gelencsér Gábor "Láss Csodát! - Film és transzcendencia" című tanulmányában. E kötet - Paul Schreder tolmácsolásában - három filmrendező életművére építve mutatja be, hogyan lehet mégis megközelíteni a Megközelíthetetlent...
Walter Murch - Egyetlen szempillantás alatt
Szerzőifilmes Könyvtár 1. kötet
Ez a kötet egy rendkívüli utazás a film vágásának roppant bonyolult, de annál izgalmasabb világába.
