Karl ​Popper

José Ortega y Gasset - A ​tömegek lázadása
"A ​történelem olyan vers, amelynek minden szaka más ütemre lejt. De ha így van, nekünk, akik e század strófáiban vagyunk beiktatott szavak, e strófa üteme éppoly fontos, mint maga a vers. Ez az ütem a parancs, amelyet a verstől kapunk. Amit Ortega úgy mond: mindenkinek első kötelessége saját kora imperatívuszát megérteni." Németh László: Ortega és Pirandello

Hermann István - Válságok ​és változások
A ​szerző írja: "Napjainkban éppen arról van szó, vajon megadjuk-e magunkat az úgynevezett sorsszerű világlátásnak, vagy pedig az élet minden területén megpróbálunk gondolatilag eligazodni. Ehhez ismerni kell azokat a fogalmakat, melyek megszülettek már évszázadokkal ezelőtt, és ismernünk kell azokat is, amelyek napjaink erjedéséből forrnak ki. Minden új jelenség, minden új esemény, minden jelentős történés új fogalmakat szül, új megoldási kísérleteket, helyes vagy álmegoldásokat. Új kérdések születnek, s új válaszok ezekre a kérdésekre. A válaszoknak csak egy része bizonyul helyesnek, s a többi elsüllyed a történelmi süllyesztőben. Így a kérdéseknek és a válaszoknak egyaránt életük van, jelentőségük és mélységük, és ezért szeretnék ezzel a könyvvel is segíteni abban, hogy a helyes válaszokat megtalálja az olvasó."

Konrad Lorenz - A ​civilizált emberiség nyolc halálos bűne
A ​szerző olyan folyamatokat és jelenségeket mutat be, melyek nemcsak kultúránkat fenyegetik bukással, hanem magát az emberi fajt is. A technológia fejlődése és túlracionalizált életmódunk egyik következményként eltorzul érzelmi világunk. Az emberiség egyre fogékonyabb az egyéniséget romboló hatásokra, gondolkodásunk ijesztően uniformizálódik. Konrad Lorenz 35 évvel ezelőtt megfogalmazott gondolatai napjainkban is időtállóak, s az általa megfogalmazott kételyek és állítások érvényesebbek mint valaha. Galambos Péter (Galamb) előadásában Teljes idő: 208 perc.

Jürgen Habermas - A ​társadalomtudományok logikája
A ​társadalomtudományok logikájáról szóló szakirodalmi áttekintés a hatvanas évek közepén született, amikor az analitikus tudományelmélet az egységes tudomány programjának háttéreszméjével még jórészt uralta a szociológia önértelmezését. Ez az áttekintés hozzájárult e kontextus alapvető átalakulásához a következő évtizedben. Nem korlátozódik az adornoi pozitivizmuskritika folytatására - a figyelmet a nem konvencionális kezdemények széles körére irányítja, amelyekből a társadalomelmélet rekonstrukciója kiindult: a késői Wittgenstein lingvisztikai filozófiájára, Gadamer hermeneutikájára és az Alfred Schützhöz kapcsolódó etnometodológiára. A hermeneutika és a nyelvelemzés elsajátítása annak idején ahhoz a meggyőződésemhez vezetett, hogy a kritikai társadalomelméletnek le kell válnia a tudatfilozófiai alapfogalmiság Kantra és Hegelre visszanyúló tradíciójáról...

Thomas S. Kuhn - A ​tudományos forradalmak szerkezete
Kuhn ​e művével mindazt lerombolta, amit a tudományfilozófia elmúlt évszázada oly gondosan felépített, nevezetesen a tudománynak azt a mítoszát, mely szerint a tudományos megismerés az utóbbi háromszáz évben töretlenül és egyenes vonalban fejlődik, s a vitathatatlan értékmentés, a páratlan igazságok tárházává válik. Kuhn sokat vitatott vagy éppen magasztalt nézetei nyomán új határterület jött létre a szűkebben vett tudományfilozófia és a tudománytörténet között: a "tudományos közösségek" és a "tudományos paradigmák" fogalmának bevezetésével a tudományfejlődés-elmélet, a maga rohamosan bővülő, óriási szakirodalmával.

Arthur Koestler - A ​teremtés
Arthur ​Koestler (1905-1983) a nagy politikai regényeinek megírását követő második alkotói korszakában főleg a tudomány, a filozófia és a pszichológia kérdéseivel foglal­kozott. Ekkor született Alvajárók című remekműve a koz­mológia történetéről, majd pedig talán legismertebb tudo­mányos munkája, A teremtés, amelyben a kreativitás új elméletét kísérelte meg felállítani. „Csak a zsenik őrzik meg telhetetlen kíváncsiságukat a miértekre, és a gyermeki reményt, hogy mindennek meg­vannak a mertjei. Miért kerek a Hold? Miért pottyan le az alma a fáról? Miért éppen öt bolygó van, s miért nem -mondjuk - húsz, és miért úgy mozognak, ahogyan? Miért savanyodik meg a tej? Miért nem kapják meg a tehénhimlőt a fejőlányok? Miért ragyogóbb piros a trópusokon hajózó tengerészek vére, mint a hamburgiaké? Miért rándul össze a békaláb? A géniusz egyik legfontosabb ismertetőjegye, hogy soha nem szűnik meg olyan csacsi kérdéseket feltenni, mint ezek - amelyek mindegyike korszakalkotó felfedezésekhez vezetett" - írja Koestler. A tudományos felfedezést, a mű­vészi alkotást és a komikus ihletet vizsgálva megmutatja, hogy minden alkotótevékenység mélyén ugyanazok az alapelvek húzódnak meg, és körvonalazza ezeket. Rész­letesen elemzi a „biszociatív" gondolkodást, és hangsúlyoz­za, hogy az ember akkor a legkreatívabb, amikor gondolko­dásának és viselkedésének beidegződései mintegy felfüg­gesztődnek. Könyvének második részében a biológia, a kísérleti pszichológia és a neurológia eredményeit is fel­használva rámutat, hogy az előzőekben feltárt összefüg­gések a megtermékenyített petétől a kreatív személyiség tevékeny elméjéig az egész szerves hierarchia mentén érvényesülnek, s hogy az erre utaló jelenségek minden szin­ten megfigyelhetők.

Georg Simmel - A ​kacérság lélektana
"A ​kacérságnak az igen és a nem ingatag játékát kell éreztetnie címzettjével, az elutasítást, ami az odaadás kerülőútja lehet, s az odaadást, amely mögött mint háttér és lehetőség, a visszavonás fenyegetése rejlik. Bármely végérvényes döntés véget vet a kacérságnak. A férfi pedig belemegy ebbe a játékba, s nem csak azért, mert nincs más választása, lévén vágya a nő kegyéhez láncolva. Gyakran mintha külön vonzaná és élvezetet okozna számára ez a megengedő - eltaszító bánásmód."

Neumer Katalin - Gondolkodás, ​beszéd, írás
E ​könyv nem szokványos filozófiatörténeti munka. "Egyetemi éveim alatt egy irodalmár tanárom - vallja a szerző - azt mondotta, hogy azért nem szeret bennünket, filozófusokat; mert mi csak más gondolkodók gondolatairól gondolkodunk. Nos, úgy gondolom, lehet »más gondolkodók gondolatairól« úgy is »gondolkodni«, hogy a filozófiai érvelés öntörvényűségét szem előtt tartva saját elméleti vagy életproblémáink megoldásához is közelebb kerülünk." A könyv középpontjában beszéd és írás viszonya áll. A szerző érvelése kiindulópontjául a 18. századi nyelvelméleti irodalom fejtegetéseit választja: egy olyan korszakét, amikor a könyvnyomtatás elterjedésével az írás hozta kulturális és életformabeli változások egyre szembeötlőbbé váltak, így nem csoda, ha mindabból, amit a 18. században beszéd és írás viszonyáról már elmondtak, sok gondolat a mai szakirodalomban is megjelenik. A szerző a ma már sokszor végiggondolás nélkül átvett elképzeléseket újragondolja és értékeli, majd a wittgensteini filozófia közegében elemzi őket. Az informatika forradalmának korában újra izgalmassá vált probléma vizsgálatával nyilvánvalóvá lesz, hogy régmúlt szerzők kérdésfeltevései is kezelhetők jelen időben, és ezeknek is lehet számunkra izgalmas teoretikus hozadéka.

Simone de Beauvoir - Az ​öregség
Simone ​de Beauvoir azt tartja, hogy öregekkel kapcsolatban majdnem mindenkinek rossz a lelkiismerete, és ezért a hallgatás összeesküvése veszi körül ezt a témát. Könyvének célja, hogy megtörje ezt a hallgatást, és olvasóit is kéri, nyújtsanak neki segítséget. Ezt írja: "Hogy megnyugtassák lelkiismeretüket, az ideológusok különböző, egymásnak ellentmondó mítoszokat gyártottak, amelyeknek célja: elhitetni a felnőttekkel, hogy az öregember nem olyan, mint ők. Az aggastyán tiszteletre méltó Bölcs, aki magasan felette áll ennek a földi világnak, vagy fecsegő, szenilis bolond, akivel ezért nem kell törődnünk: akár többre, akár kevesebbre becsüljük önmagunknál, mindenképpen száműzzük a társadalomból. De a valóság elleplezésénél is kényelmesebb módszer: nem venni róla tudomást. Az öregség szégyenletes titok, nem illik szóba hozni. Sokan rosszallották, hogy könyvet írok róla: »Micsoda ötlet! Milyen szomorú, milyen morbid téma!« És éppen ezért írtam meg. Be akartam mutatni, milyen körülmények között, hogyan élnek ezek a páriák, azt akartam, hogy meghallják a hangjukat: kénytelenek leszünk elismerni, hogy emberi hangon szólnak hozzánk." Magyarországon viszonylag sokat tettek az öregekért, hiszen öreg korában majdnem mindenki nyugdíjas. De ezeknek a nyugdíjaknak egy része éppen csak a létminimumot biztosítja. Ezzel a szép, bátor, tisztességes művel a probléma ébren tartásához szeretnénk hozzájárulni. S akiket ma még nem érint személyesen, azokhoz is szól a könyv, mert szokatlan témája ellenére olyan olvasmányos, mint egy regény.

Király Jenő - Frivol ​múzsa I-II.
A ​tömegfilm sajátos alkotásmódja és a tömegkultúra esztétikája (Tankönyvkiadó, 1993) Könyv A Frivol múzsa esztétikai nagymonográfia a „kellemesség”-ről, világviszonylatban az első rendszeres, átfogó kísérlet a szórakozásesztétika megalapozására, mely ezzel az esztétika tudományának két és fél évezredes adósságát kezdi (vagy próbálja elkezdeni) törleszteni. Freud az éjszakai álmokat fejtette meg, a Frivol múzsa a nappali álmokat kutatja. Új értelmet nyert az „álomgyár” kifejezés: már nem feltétlen elítélő. A Frivol múzsa úgy próbálja feltárni a mai emberiség élő mitológiáját, ahogyan Mircea Eliade (vagy Hamvas Béla) az őseredeti ember képzeletvilágát, Lévi-Strauss pedig a törzsi ember tudatát, a „vad gondolkodást” vizsgálta. Jung a neurotikus panaszok fénytörésében kutatta a modern mitológiákat, a Frivol múzsa a kommunikatív nyilvánosság legelterjedtebb narratív tradícióinak titkos tartalmait kutatja. Tarthatatlan, hogy a bororo indiánokról többet, mélyebbet, átfogóbbat tudunk, mint önmagunkról. Fel kell tárni a modern nagyvárosi ember mitológiáit, össze kell foglalni a „Vízöntő korának” új szellemiségét. (…) A Frivol múzsa szerkezete Dante művének fordítottja – s ez jogosult, mert a huszadik század vér- és hazugságtengere nyelte el a felvilágosult szellemi rend ama virágkorát, melyet Dante műve megnyitott. A műfaji világképeket bejáró utunk mintegy a „paradicsomból” indul, s a pokol legmélyebb körein végződik, hogy itt találjuk meg a szenvedésben fogant érzékenység ősszikráját, az esztétikai szellem „ősrobbanását”.

Georges Minois - Az ​életfájdalom története
Az ​„életfájdalom” kifejezés a XVIII. századból származik, de a rossz közérzet, amit jelöl, azóta létezik, amióta az ember életének értelmét keresi. Már az ókori orvosok is leírtak depressziós tüneteket mutató betegeket, és növényi alapú orvosságokat javasoltak gyógyításukra. Ugyanebben az időben a filozófusok is elgondolkodtak a „lélek betegségeinek” furcsaságain. Életuntság, acedia, búskomorság, levertség, nyugtalanság, spleen, nihilizmus, csömör, szorongás, depresszió – az életfájdalom sokféle formában jelent meg az idők folyamán, de mindegyikük az emberi létezés rossz érzésével függ össze. Lucretiustól Schopenhauerig tisztánlátó gondolkodók egész serege vette górcső alá ezt a rossz érzést. Arisztotelésztől Dosztojevszkijig sokan a „kiemelkedő emberek” jellemzőjét látták benne. Aiszkhülosztól Shakespeare-en át Cioranig a nyugati kultúra legkiválóbb szerzőit ihlette meg ez az életérzés. Prométheusz sorsa elleni lehetetlen lázadásától a szabadság csapdáival magát szembe találó modern ember szorongásáig könyvünk azt mutatja meg, hogy az életfájdalom az ár, amit a gondolkodás fejlődéséért fizetnünk kell. Georges Minois francia történészprofesszor számos összefoglaló művet írt már a nyugati kultúra történetéről, többek között az ateizmus történetéről (1998), valamint a nevetés és a gúnyolódás történetéről (2000) is.

Walter Murch - Egyetlen ​szempillantás alatt
Szerzőifilmes ​Könyvtár 1. kötet Ez a kötet egy rendkívüli utazás a film vágásának roppant bonyolult, de annál izgalmasabb világába.

Benedetto Croce - A ​szellem filozófiája - Válogatott írások
Benedetto ​Croce a XX. századi Olaszország jelentős gondolkodója, aki nemcsak az olasz szellemi életre gyakorolt rendkívüli hatást, hanem Európa-szerte is befolyásolta a korabeli polgári gondolkodást; Gramsci, jóllehet vitába szállt vele, 1920-ban Európa legnagyobb élő gondolkodójának nevezte. Ez a valóban kimagasló ideológus a kultúra számos területét felölelte munkásságával. Foglalkozott a filozófia szinte minden területével, történetírással és irodalomelmélettel. Magyarországon leginkább esztétaként ismeretes, hiszen magyarul eddig kevés Írása jelent meg, pedig művei hetvennégy kötetet tesznek ki a legkülönfélébb témakörökből. Kötetünk, amely a felszabadulás óta az első magyar nyelvű Croce-kiadvány, terjedelmi lehetőségeihez képest igyekszik minél hívebb képet nyújtani az olasz gondolkodó elméleti tevékenységének széles spektrumáról: esztétikáról, logikáról, történelemfelfogásról, irodalomelméletről, a filozófia általános problémáiról stb.

Csejtei Dezső - José ​Ortega y Gasset
Két, ​egymástól távol álló kultúra - az elsősorban a külső valóságban feloldódó spanyol világ és az önmagába mélyedő, elvont német szellem - hullámai csapnak össze és olvadnak egymásba José Ortega y Gasset bölcseletében. A filozófiai esszé műfajának e jelentős képviselője az európai filozófiai élet pereméről, Madridból veszi szemügyre és vizsgálja századunk ellentmondásokkal teli világát. Tanulmányok, esszék fűzésében kibomló filozófiájának hatóköre Latin-Amerikától Közép-Európáig terjed. A könyv kísérlet Ortega fő filozófiai kategóriáinak, legfontosabb történet- és nyelvfilozófiai, etikai, illetve esztétikai nézeteinek tömör összegzése. Részletes elemzésre kerül az Előadások a metafizikáról és A tömegek lázadása c. műve. Ortega az utóbbiban dolgozta ki nevezetes elitelméletét, mely szerint a 20. századi polgári társadalom lényeges jellegzetességei: az eltömegesedés, s a barbárság újjáéledése.

Montaigne - A ​kegyetlenségről
Montaigne-nek ​a XVI. századtól napjainkig világszerte nagy a kultusza. A Franciaországban és külföndön egyaránt népszerű - és vitatott - esszék divatos olvasmánynak számítottak már a korabeli szalonok hölgytársaságában is. Montaigne esszéinek első kiadása, mintegy tízéves munka után, 1580-ban jelent meg Bordeaux-ban. Magyarul az említett múlt századi verzió óta Kürti Pál, Bajcsa András és Réz Ádám fordításában olvasható a mű egy-egy részlete, szemelvénye, töredéke. Az Európa Könyvkiadó régóta tervezi a teljes magyar Montaigne megjelentetését. Két nagyszerű fordító szentelte hatalmas tudását és kivételes képességeit ennek a feladatnak: előbb Réz Ádám, majd az ő halála után Antal László...

Bertrand Russell - Miszticizmus ​és logika
"Bizonyos ​dolgok, úgy látszik, kívül esnek az emberi életen, és méltók rá, hogy áhítatos tisztelettel viseltessünk irántuk. Mindig mohón kerestem az igazolást az általuk keltett érzelmekre. Részint nagyon nyilvánvaló dolgokra gondolok, amilyen a csillagos ég és a viharos tenger; részint arra, hogy milyen hatalmas, térben és időben, a tudomány univerzuma az emberiség életéhez képest; részint a személytelen igazságnak az épületére, és különösen az olyan igazságokra, melyek, miként a matematikai igazságok, nem pusztán leírják a világot, ahogyan az történetesen létezik. Akik a humanizmusból igyekeznek vallást csinálni, nem elégítik ki érzelmeimet, mert nem ismernek el semmi nagyobbat, mint az ember. És mégis, képtelen vagyok azt gondolni, hogy az emberi lényeken kívül bármi létezik a világon, amit értékesnek tudnék tartani. Értelmem tehát a humanistákkal tart, bár érzelmeim lázadoznak." Russell kései intellektuális önéletrajzában olvashatjuk ezt a vallomást. Az őszintén feltárt gondolati és érzelmi kettősség talán a szerző egyetlen könyvében sem nyilvánul meg olyan tisztán, mint ebben az 1917-ben összeállított tanulmánykötetben. A misztikus érzelem áradásának gátat vet a szigorú logikai elemzés, de az olvasó egy pillanatra sem felejti el, hogy a filozófia több, mint az emberi ismeretek logikai elemzése.

George Chehi - Realitás ​vagy illúzió
"Váratlanul ​és mély döbbenettel - egyszer mindannyian arra ébredünk, hogy életünk homokórájának a felső tárolója lassan ürülőben van. Az apró homokszemcsék - életünk epizódjai - szüntelenül peregnek és halmozódnak a homokóra alján. Ott gyülekeznek az élettapasztalatainknak, sikereinknek és kudarcainknak, reményeinknek és csalódásainknak, boldogságunknak és fájdalmainknak, életünk történetének, sorsunknak a szimbólumai.Ekkor felmerülhet bennünk a kérdés: volt valami értelme, jelentősége az életünknek? (...) Emberként öntudat és a környezetünk megértésének képességeivel születünk. Sorsunkhoz tartozik, hogy a képességeinket ilyen kérdésekre való válaszkeresésre fordítsuk. (...) Honnan eredünk? Kik vagyunk? Mi a helyünk a környezetünkben? Van valami célja a létezésünknek és világunknak? Egyedül vagyunk az univerzumban? Van valami egyedi vagy lényeges a létezésünkben? Mi az élet értelme?" (részlet az előszóból)A szerző az örök nagy kérdésekre keresi a választ a pszichológia, az ökológia, a rendszerelmélet, a történelem, a szociológia eredményeinek összegzésével.

Heller Ágnes - Kőbányai János - Bicikliző ​majom
"Heller ​Ágnes önéletrajza lenne, de Kőbányai János írta, mint egy életrajzi regényt. Ám akármilyen nehéz is valamely műfajba osztályozni Kőbányai új könyvét, lényege, hogy korunk egyik legmélyebb gondolkodójának, Heller Ágnesnek személyén keresztül, rendkívül izgalmas bevezetést ad kezünkbe az apokaliptikusnak ígérkező huszonegyedik század problematikájába. Az intellektuális pályákra igyekvő ifjúság számára szinte kötelező olvasmánynak ajánlanám ezt a szó minden értelmében súlyos könyvet." Fejtő Ferenc

Ismeretlen szerző - Abortusz ​és...
Az ​őszi parlamenti döntés előtt úgy tűnik, már mindent elmondtak az abortuszról, amit csak lehetséges. Aki ezt a kötetet a kezébe veszi, meggyőződhet arról, hogy az érvek és ellenérvek pergőtüzében még korántsem "sütöttek el minden patront"; jobbára csak politikai, ideológiai vaktöltények pukkanásait hallotuk. Az abortuszvitában hiányolt érveket számba véve lényegében elmondjuk miről szól e kötet. Nyolc tanulmányát a kérdések legjobb ismerői, értői vetették papírra. Ezeket sorolva magyarázatot kapunk a kicsit szokatlan címre: Abortusz és... Abortusz és jog, abortusz és bioetika, abortusz és történelem, abortusz és szociológia, abortusz és pszichológia, abortusz és filozófia kapcsolatát boncolgató írásokat jelez a rejtélyes három pont. Szerzőinknek nem az a céljuk, hogy állást foglaljanak, egyik vagy másik politikai döntés mellé állítsák az olvasót. Az elvi problémákat felvetve ahhoz szeretnék hozzásegíteni az olvasót, hogy felelős döntést hozhasson az élet által mindannyiunknak feltett kérdésre. Lehet, csak eszmei a döntés, lehet, hogy egy emberke sorsa fordul meg rajta, s lehet, hogy egy nemzedéknyi ember élete a tét. Bármekkora is a súlya, jó csak akkor lehet a döntés, ha szilárd alapokon nyugszik. Az Alkotmánybíróság elnöke egy interjúban így szólt a kérdésről: "A törvényhozásnak megszabtuk, milyen keretek között tudja alkotmányosan meghozni az új abortusztörvényt. Ez olyan elméleti újdonság, ami igazából nem tűnt fel senkinek. Azt mondjuk, el kell dönteni, hogy mi a magzat. Ezt eddig minden Alkotmánybíróság megkerülte. Mi a Parlamentre hárítottuk, mondván, az Alkotmányból nem lehet megállapítani, mi is a magzat. Márpedig a kérdést nem lehet megkerülni. ÓRiási terhe ez a magyar parlamentnek, hogy erre választ kell adnia, és akkor is válaszol - ha nem válaszol."

Hársing László - A ​tudományos érvelés logikája
A ​tudományos kutatás válaszkeresés jól formulázott kérdésekre. E keresés során alternatív válaszlehetőségek fogalmazódnak meg, amelyek mint "igazságjelöltek" versengenek egymással. E rivális hipotézisek összemérésénél alkalmazott logikai eljárásokat nevezzük tudományos érvelésnek. Az adott korban elérhető tudományos igazságot az a válasz képviseli, amely győztesként kerül ki ebből a küzdelemből. A szerző a magyar logikai irodalomban elsőnek vállalkozik a tudományos érvelésnek mint megismerési szituációnak az elemzésére. Megismerheti az olvasót az argumentáció egyszerűbb és bonyolultabb formáival. Tárgyalja a klasszikus és a valószínűségi logika, valamint a szemantikai információelmélet jelentősebb tételeit, és ezek segítségével a főbb érvelési módok egzakt formulázását adja. Az egyes argumentációs eljárásokat igyekszik tudománytörténetileg jelentős példákon szemléltetni. Olyan szabályokat is megfogalmaz, amelyek lehetőséget nyújtanak a versengő hipotézisek közötti ésszerű választásra.