|
Az Európában megtelepedett magyarság előtörténetét, honszerző-honvédő, államalapító őseink és hőseink cselekedeteit a regék, mondák, a krónikás emlékezet és a történelemkönyvek lapjai őrzik. Ez a válogatás a magyarság megmaradása, anyagi gyarapodása, gazdagodása érdekében legeredményesebben tevékenykedő törzsökös vagy országunkban megtelepedett és itt idegenből magyarrá lett hazánkfiainak állít emléket. Az „iparkodás" jelenti az iparűzést és tágabb értelemben a többre, jobbra törekvést: a papírmolnár Heltai, a kertgazdaasszony Kanizsai Orsolya, az eperjesi orvos-patikus Weber János, az első nagyvállalkozók, valamint Széchenyi, Kossuth, Andrássy és Baross ténykedését egyaránt. A negyvenöt fejezet száznál is több foglalkozási ág, mesterség, gazdasági és szellemi vállalkozás mintegy félezer jeles művelőjét és támogatóikat mutatja be – a történelmi Magyarország mint szerves gazdasági egység keretein belül a honfoglalástól a millenniumig.
Kapcsolódó könyvek
Széchenyi István - Világ
Dessewffy József támadta Széchenyi Hitel c. írását, a Hitel című munka taglalatja 1831-es kiadványában, melyre Széchenyi a Világ elnevezésű munkájában válaszolt.
Széchenyi István - Hitel
A Hitel Széchenyi István műve, a magyar gazdasági szakirodalom egyik első képviselője. 1830. január 28-án jelent meg.
A Hitel megírásának előzménye, hogy Széchenyi 10 000 forint hitelt akart felvenni birtokai fejlesztésére, amelyet az osztrák bank fedezet hiányában elutasított.
A mű a magyar gazdasági és politikai élet megreformálását hirdeti, különös tekintettel az akkor már archaikusnak számító ősiség (aviticitas) törvényére, és a jobbágyság intézményére. A magyar törvények értelmében ugyanis, 1351 (Nagy Lajos) óta a földbirtokosok nem adhatták el birtokaikat, és jelzáloggal sem terhelhették őket. Emiatt a tőkeszegény birtokosok nem vehettek fel hitelt a gazdaságuk fejlesztésére.
A jobbágyság intézményének megszűnését Széchenyi örökváltság útján, fokozatosan képzelte el. Ez lényegében azt jelenti, hogy a jobbágy egy előre meghatározott összegért cserébe megválthatja szabadságát, polgárrá válik.
Széchenyi gondolatai annyira újnak és forradalminak számítottak, hogy alaposan felkavarták a korabeli közéletet: lelkes híveinek tábora mellett egy ellentábor is kialakult. Az ellentábor vezéregyénisége, Dessewffy József A Hitel czímű munka taglalatja című művében reagált Széchenyi felvetéseire (lényegében elutasítva őket).
A Hitel című munkát követte 1831-ben a Világ, majd 1832-ben a Stádium. Utóbbinak magyarországi megjelentetését a cenzúra nem engedélyezte, Széchenyi külföldön nyomtatta ki.
A három művet gyakran szokták együtt említeni.
Mérő László - Mit gondol a golyó?
"Most, hogy ismét összegyűlt egy könyvnyi írásom, meg kellett nézni, mit vállalok ma is és mit nem. A nem politikai témájú írások kevésbé romlandóak, azokat nyugodtan vállalom most is, legfeljebb kisebb korrekciókkal. Politikai nézeteim azonban akarvaakaratlanul is változtak, így ezek az írások alapvető újragondolást igényeltek.
Bármennyire érdekesnek is találom mostanában a politikát, valójában azt szeretném, ha a közbeszédnek ugyanúgy legfeljebb a negyedét tenné ki ez a téma, mint ennek a könyvnek. Annyi minden van, ami ennél sokkal érdekesebb. A másik háromnegyed akármi lehet, kit mi érdekel – engem például mostanában elsősorban az élet egyszerű dolgai, emellett a gazdaság és persze továbbra is a pszichológia. Így alakultak ki e könyv többi részei."
A szerző az ELTE Pszichológiai Intézetének egyetemi tanára, jelenleg fő kutatási területe a gazdaság-pszichológia.
Krasznahorkai László - Az ellenállás melankóliája
Krasznahorkai László költői erejű, kíméletlenül pontos víziói időről időre igazolást nyernek - minél inkább távolodunk megírásuk idejétől, annál ismerősebbnek tűnnek, mígnem hétköznapjainkban megelevenedő realitásként ismerünk rájuk.
A regénybeli történet ezúttal is egy olyan végpontról indul, amikor megszokott kérdéseink és válaszaink, a létezésre vonatkozó fogalmi készletünk hirtelen csődöt mond. A megváltatlanság apokaliptikus távlatot kap, de az ítéletet a szereplők mérik magukra. A szerző mélységesen szkeptikus történelemszemlélete elutasít mindenféle hamis messianizmust és önáltató életstratégiát, ugyanakkor fokozott érzékenységet és részvétet érez valamennyi vereséget szenvedő és vereségre ítélt ember iránt. „Mint a legjobbaké, Krasznahorkai László művészete is a valóságba varázsolja vissza olvasóit, a reménytelenség és a mindig egy emberre szabott remény szűk mezsgyéjére, ahol a tét már - nem az irodalom” - írta egyik méltatója.
Német, osztrák és svájci kritikusok 1993-ban a legjobb külföldi regénynek járó díjat adományozták a szerzőnek, és a regény alapján készítette Tarr Béla nagy sikerű _Werckmeister-harmóniák_ című filmjét.
Krasznahorkai László - Sátántangó
".... a regény tere újra egy világ, és... ez a világ - alakjai által - dúsan tagolt, rétegzett, hierarchizált, a mindennapi cselekvésköröktől az álmokig és fantamagóriákig, az egyetemes világrendtől az élet egyszerű újratermelésén és a társadalmi helyen keresztül az emberi méltóság és méltatlanság etoszáig.
... A Sátántangó korszakalkotó mű."
Radnóti Sándor
"Sátántangó afféle perpetuum mobile, egy megtévesztési és megtöretési láncon át nyilvánuló létszerkezet, melynek nincs felelőse, csak állapota van, melyre különféle hitek, remények, öncsalások vetülnek... A tehetetlenség és mozdíthatatlanság halálos kitáncolásában áll e regény nagyszabású volta... Nyomasztó, egyben mélyen lélegző könyv: élőlény, mint minden igazi epika."
Balassa Péter
Benedek Szabolcs - A vértanú
1918. A háborúból épphogy csak felocsúdó Magyarországon tombol a spanyolnátha, a városok lakóit pedig különös halálesetek sora tartja rettegésben. Lehetséges, hogy Erdélyből nem csak menekültek, hanem valami más, ördögi erő is átkelt az új határokon?
Benedek Szabolcs - A vérgrófnő
1916. Erdélybe betörnek a románok. Szállási Titusz, Az Est munkatársa Kolozsvárra utazik, hogy első kézből tudósítsa olvasóit az eseményekről, miközben reméli, hogy régi barátjával, Saint-Germain gróffal is újra találkozhat. Egy évszázados titok, egy démoni szerelem, és egy váratlan segítőtárs azonban olyan kalandba keveri őt, amit talán soha nem írhat meg...
Lakatos Péter - Paleolit edzés
Sokféleképpen tehetünk az egészségünkért. Köztudott, hogy az egészségmegőrzés egyik legfontosabb eleme a megfelelő étrend. A paleolit étkezés követői elsősorban a helyes táplálkozásra fektetik a hangsúlyt, ez így önmagában még nem elegendő. A rendszeres testmozgásra is időt és energiát kell fordítanunk.
Azonban egyáltalán nem mindegy, hogy mennyit és hogyan mozgunk! Tudjuk, hogy a paleolitikum embere hogyan táplálkozott. Azt is hozzá kell azonban tennünk, hogy nem csak emiatt maradt erős és egészséges, hanem azért is, mert kénytelen volt rengeteget és változatos módon mozogni. A zsákmányt be kellett cserkésznie és meg kellett ölnie, a táplálékául szolgáló vadat olykor kilométereken keresztül kellett cipelnie, és mindeközben a ragadozó állatoktól is muszáj volt megvédenie magát.
A természeti ember világától jócskán eltávolodott hétköznapjainkban a mozgások többsége - még a modern, csillogó edzőtermekben is - csak ülve végezhető. Mintha a munkahelyünkön, az iskolában, az autónkban vagy a tömegközlekedési eszközökön nem ülnénk éppen eleget.
Lakatos Péter kiváló könyve azoknak szól, akik nemcsak az étkezésükben keresik az egészséget, hanem a testüket is erőssé, kitartóvá és ellenállóvá akarják fejleszteni, és ehhez az ősi mozgást, a Primal Move-rendszerét választják. A Paleolit edzés felvázolja ennek a különleges mozgásrendszernek az elméleti hátterét, és gyakorlati tanácsokkal is ellátja az életmódváltásra készülőket. Itt az idő, hogy felálljunk a székből, és elkezdjünk mászni!
Nagy László - Magyar fegyverek 1630-1662
Jelen munkám az első Rákóczyak s az őket követő kisebb fejedelmek korában (1630-1662) használt hadieszközök leírását tartalmazza. Nagyobb részletességgel a tűzi-, támadó- és védőfegyvereket tárgyalom, de kiterjeszkedem mindazon eszközökre is, melyek ma hadi élettel kapcsolatban léptek fel. Így sok szó esik a lófelszerelésről-, zászló-, sátor- és tábori hangszerekről.
Feldolgozásomban az egyes hadieszközök rövid történeti fejlődése, leírása, fajainak felsorolása, előállítása mellett, fősúlyt helyezek azok művelődéstörténeti vonatkozásaira. Művészi kiállítás, díszítő motívumok érvényesülése a főbb szempontok, melyek engem a hadieszközök ismertetésénél vezéreltek.
Balázs Géza - Pálinka, a hungarikum
Az első pohár a barátságé, a második a vidámságé" – foglalja össze tömören a pálinka társadalmi szerepét az Állami Nyomda által megjelentetett pálinkatörténeti album. A jó magyar borok mellett talán méltatlanul elfeledett magyar specialitásnak számító pálinka történetét évtizedes kutatómunkával és bámulatos részletességgel dolgozta föl Balázs Géza professzor. Bár a kutató szerint, a magyar ember borivó, mégis a pálinkát tartjuk – kismértékben fogyasztva – a legjobb orvosságnak, étvágygerjesztőnek és hangulatoldónak. Az album végigkalauzolja az olvasót az Európai Unió által hungarikumnak elfogadott 100 százalékos gyümölcspárlat múltján, megismertet a pálinka jelenével, felhasználási lehetőségeivel, sőt még néhány pálinkarecepttel is megajándékoz bennünket.
Kassák Lajos - Misilló királysága
A Misilló királysága volt Kassák Lajos első regénye. A Nyugat adta közre folytatásban 1916 tavaszán és kora nyarán. A szomorú, realista néhol naturalista történetben a főszereplők az emberi természet rosszabbik oldalát oldalát képviselik, mégis ez a regény hozta meg Kassák számára az irodalomban az áttörést.
Vas Gereben - A nemzet napszámosai
A szerző a mult század első évtizedeibe vezeti vissza az olvasót s a letűnt táblabíróvilágot idézi vissza. A magyar színészet küzdelmekkel teli, de igaz érzésektől áthatott nagy szellemi diadalokat arató hőskorának példátlan remekműve. Megyery Károly színész - kinek alakját Petőfi, költészetében oly nagyszerűen jellemezte - egyik főalakja ennek a regénynek. A nemzet napszámolsai valóban ezek a városról városra utazgató színészek, akik a magyar szó szépségét, zengzetes erejét, a lángoló nemzeti érzés igazi varázsát hintették el sohaelnemmúlóan a magyarság lelkében. Vas Gereben meseszövése, a stílus bája és kedvessége teszik igazán felejthetetlen olvasmánnyá a magyar klasszikus irodalomnak ezt a remekét.
Kulcsár Zsuzsanna - Így éltek a lovagkorban - Nyugat-Európa a XI-XIV. században
Kulcsár Zsuzsanna történész-író volt. Műfaja a történelmi esszé, az a szinte szépírói érzékletességgel és stílussal művelt történettudomány, amely főként az angol és a francia kultúrhistória sajátja. A könyv lebilincselően izgalmas olvasmány. Akár egy egzotikus távoli világot, úgy rajzolja meg, varázsolja elő és láttatja velünk négyszáz távoli év életmódját: a XI-XIV. századét, annak természetesen európai színterein. A szerző mindent ismer, a kolostorok és szerzetesek mindennapjait, a várak és várurak világát, a hős lelkű lovasok, uralkodók, parasztok, polgárok életét, születés és keresztelő, halál és temetkezés, házasságkötés és szerelem - mindennek meghatározott szertartásrendje volt. Megismerkedünk ezekkel a szertartásokkal, de ugyanúgy hírt kapunk az életet keserítő sötét praktikákról is: babonákról és betegségekről, kegyetlenségekről és megkínzatásokról. Az írónő jártas ebben a világban, mintha bizony ismereteit nem oklevelekből és krónikákból, lovagi eposzokból és trubadúrkölteményekből merítette volna, mintha csak egy jelen idejű óriási festményt mutatna be nekünk. Amikor évtizedek után ismét kiadjuk ezt a könyvet, tudjuk, hogy hiányt pótolunk vele.
Jakab István László - Bicske története
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.
Fábián Janka - Adél és Aliz
Fábián Janka legújabb nosztalgikus regényében két barátnő viharos érzelmekkel és ellentmondásokkal teli kapcsolata áll a középpontban. A különböző társadalmi és családi háttérrel rendelkező lányok, a bájos, szelíd Aliz, mindenki kedvence és az éles eszű, éles nyelvű, ármánykodástól sem visszariadó Adél, egy bentlakásos iskolában válnak elválaszthatatlan barátnőkké, és nem is sejtik, hogy a sorsuk még akkor is egymásba fonódik majd, amikor ezt már egyáltalán nem akarják.
Bonyolult szerelmi háromszögek és csalódások tarkította fordulatos történetüket egy régi gyilkosság árnyékolja be, és a háttérben most is ott húzódnak a kor történelmi eseményei: a Kommün végnapjai, a húszas évek konszolidációja, a frankhamisítási botrány, a gazdasági világválság. Ahogyan azt a szerzőtől már megszokhattuk, könyvében itt-ott valós történelmi figurák is feltűnnek, ám csupán mellékszereplőként.
A befejezés természetesen tartogat meglepetéseket, de a regény végkicsengése a szereplőket ért veszteségek és a tragédiák ellenére is életigenlő. Azt üzeni, hogy a legsúlyosabb helyzetből is létezik kiút.
A nagy sikerű Emma-trilógia, Az angyalos ház, a Virágszál, a Lotti öröksége és A német lány című romantikus történelmi regények népszerű írónője a múlt század húszas-harmincas éveinek Magyarországát eleveníti meg hitelesen, színesen és érzékletesen.
Fejős Éva - Száz éjjel vártam
Andi élete egy csapásra megváltozik, amikor a titokzatos fiú, akivel évek óta együtt él, váratlanul félrelép, és ezért a lány szakít vele. Azt tervezi, hogy önsajnálata jeléül egész nyáron egy gumimatracon lebeg majd a délegyházi tavon, és mogyorókrémet majszol, de ezt a tervét is keresztülhúzzák. Andi szeme előtt fényképek kelnek életre, dühkitörései áramkimaradást okoznak, rejtélyes jeleket kap egy másik világból, miközben egy igencsak e világi meglepetés is várja új otthonában - kincset talál az egyik ruhásdobozban. Hová tűnt Alex szinte nyomtalanul a szakításukat követően, miért nem tudja vele tisztázni a múltat Andi? Mi köze a lánynak egy, a világ túlsó felén kitört forradalomhoz? Leszállhatunk-e szabad akaratunkból az érzelmi hullámvasútról?
Fejős Éva új regényének hősei ezekre a kérdésekre keresik a választ. A Száz éjjel vártam rengeteg kalandot tartogat, emellett fordulatokban gazdag utazásra hívja a romantikus történetek rajongóit, sok humorral, érzelemmel és izgalommal.
Ismeretlen szerző - Az álomlátó fiú
Mesék furfangos legényekről és leányokról. Hogy kik ők? Ravasz Péter, Ravasz Jancsi, a vitéz csizmadialegény, az álomlátó fiú, a furfangos királykisasszony, az ördög, a furfangos Barta, az okos és a bolond legény és egy egész regimentnyi leleményes, mesebeli alak. Az álomlátó fiú az első furfangos népmeséket összegyűjtő kötet.
Kiss-Béry Miklós - III. Károly és Mária Terézia
Ezúttal egy férfi és – kivételképpen – egy női uralkodó történetét meséljük el. III. Károly csaknem 30 évet töltött el a magyar trónon, mégis kevés konkrét intézkedés fűződik a nevéhez. Ugyanakkor elmondhatjuk róla, hogy rendezte a bécsi udvar és Magyarország viszonyát, és igyekezett rendbe hozni a háborúkban tönkrement országot. Mária Terézia volt a Habsburgok között az egyetlen, aki nő létére el tudta ismertetni uralmát, igaz, ezt nagyrészt éppen apja-elődje kitartásának köszönhette. Az asszony évszázadokon át az egyetlen magyar királynő is volt. Önállóan, a saját nevében uralkodott, és négy évtizeden keresztül jelentős, hosszú távra kiható befolyást gyakorolt Magyarország sorsára is.
Tolvaly Ferenc - Csepregi Miklós - El Camino - Az út képekben
"Egy másik élet. Olyan, amilyent sohasem éltem. Ez a gondolat már évek óta foglalkoztat. Szent Jakab útján akarom megtudni, milyen lehet."
Ezzel a szándékkal indul a zarándok a 800 kilométeres gyalogútra Santiago de Compostelába, Szent Jakab sírjához. Középkorú férfi, aki szinte mindent elért az életben, és a boldogságot pénzzel igyekezett megvásárolni. Azon az úton jár Észak-Spanyolországban, melyet előtte ezer év óta milliók tettek meg a legkülönbözőbb indíttatástól vezérelve. Útja a mondákkal átszőtt spanyol történelem változatos tájain vezet.
A képes napló megrázóan őszinte vallomás az útról, mely a belső békéhez és szabadsághoz vezet. Egy titokhoz, melytől a ma embere oly távol szakadt.
Kövér György - Soós László - Pogány Ágnes - Péteri György - A Magyar Nemzeti Bank története I-II.
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.
