Carl ​Sandburg válogatott versei

Novalis (Friedrich von Hardenberg) - Johann Christian Friedrich Hölderlin - Novalis ​és Hölderlin válogatott versei
A ​német líra két halhatatlan költőjének legszebb verseit tartalmazza ez a kötet, két költőét, akiknek irodalmi rangját az utókor megállapította, odaállítván őket Goethe és Schiller mellé, mert számban kisebb munkásságukkal sem kisebbek azoknál. Novalis a német romantika legkikristályozottabb egyénisége, a mély szerelem s a tiszta vallásosság dalosa, Hölderlin a klasszicizmus rajongója, a német Berzsenyi, akinek görög ihletésű versei a német költészet egyedülálló kincsei. Lefordíthatatlannak tartott két költő, s Rónay György fennen szárnyaló stílusával, a multszázadbeli magyar líra nyelvét modernné formáló tolmácsolásával a mai magyar műfordítás egyik legnagyobb teljesítményét nyujtja.

Walt Whitman - Walt ​Whitman versei / Fűszálak
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.

Ismeretlen szerző - Észak-amerikai ​költők antológiája
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.

Dsida Jenő - Válogatott ​versek
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.

Pilinszky János - Harmadnapon
Ezt ​a kötetet a kritika és az irodalomtörténet a háború utáni magyar líra legnagyobb alkotásai közé sorolja. „A szöveg telítettségében csak néhány költőnk versenyezhet a Harmadnapon Pilinszkyjével: az érett Berzsenyi, a kései Vörösmarty, a töredékes Arany, a végső József Attila” – jegyzi meg Németh G. Béla. A kötet címadó verse így szól: "És fölzúgnak a hamuszín egek, hajnalfele a ravensbrücki fák. És megérzik a fényt a gyökerek És szél támad. És fölzeng a világ. Mert megölhették hitvány zsoldosok, és megszünhetett dobogni szive - Harmadnapra legyőzte a halált. Et resurrexit tertia die."

Székely Magda - Kőtábla
Székely ​Magda (1936. július 28. - 2007. április 30.) Kossuth-díjas költőnő Budapesten született asszimilált zsidó családban. Nyolcéves volt, amikor édesanyját - a kislány szeme láttára - elhurcolták a nyilasok. A gyerek egy katolikus zárdában - valójában egy javító-nevelő intézetben - élte túl a II. világháborút. Az ötvenes években elvégezte az egyetem magyar-bolgár szakát. Évtizedekig kiadói szerkesztőként, lektorként dolgozott. Ritkán és keveset publikált. Első verseskötete, a Kőtábla 1962-ben látott napvilágot.

Lorand Gaspar - Minden ​földek földje
"Ebben ​a verseskötetben... minden szöveg kettős jelentésű: egyrészt meghatározott helyet foglal el a lelki vonulás - azaz a kompozíció - ívében, másrészt önálló élményt, eszmét kifejező, önmagában is megálló vers valamennyi... Lorand Gaspar, ennek a sivatagot éneklő francia verseskötetnek a szerzője... magyar származású. Eredeti neve Gáspár Loránd. 1925-ben született, a háború viszontagságai először a keleti frontra, majd Németországba és onnan Franciaországba vetették. Itt francia állampolgárságot és orvosi diplomát szerzett. Hosszú időn át a jeruzsálemi francia kórházban működött mint sebész. Költészetét kezdettől fogva a sivatag látványvilága és szimbolikája hatotta át. Első verseskötetét, az 1966-ban megjelent A negyedik halmazállapot-ot, 1967-ben Apollinaire-díjjal jutalmazták. A Minden földek földje a költő harmadik kötete..." - írja Lorand Gaspar magyar fordítója, Tellér Gyula.

Walt Whitman - Ének ​magamról
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.

Edgar Allan Poe - Edgar ​Allan Poe összes versei / The Complete Poems
"Poe-t, ​a költőt sokan az abszolút ínyencek szerzőjének tartják. Valóban nem való mindenkinek, nem olvasható nagy mennyiségben, s nem is akármikor. Főleg az utóbbi lényeges: verseinek olvasásához sajátos lelki állapot kell. Poe-t olyankor érdemes elővenni, ha például úgy érezzük, kissé túlságosan sok a zajos, önelégült ember körülöttünk, és nem kapunk levegőt tőlük; ha ravatalon látjuk azt, akit soha senki nem pótolhat számunkra... Vannak őszi alkonyatok, amikor úgy tűnik: a közelgő éjszaka benyomja ránk az ablaküveget, és a besüvítő hideg ellen nem tudunk védekezni. Ilyenkor gyógyítanak Poe tompa tónusú, ólomsúlyú szavai, rímes bánatai, időmértékes szorongásai, lebegő iszonyatai, rejtelmes, anyagtalan víziói; talán úgy, ahogy megfelelő adagokban, szérum formájában a betegség kórokozói meggyógyítják a betegséget. A kötet Poe kísérteties tájaira kalauzol - ahová a költő is menekült a szorongató élet valósága elől." (Baróti Szabolcs)

Allen Ginsberg - A ​leples bitang
Az ​1926-ban született amerikai költő grandiózus "szerelmes verse", az Üvöltés 1955-56-ban keletkezett, a legjobbkor, a leginkább időben: programnyilatkozata, politikai és társadalmi manifesztuma lehetett a Mammon, a Moloch hatalmára fülsiketítő nemmel felelő "leples bitangoknak": az amerikai beat-nemzedéknek. Azóta közel harminc év telt el: újabb lázadások söpörtek végig a világon és haltak el, a régi beatnikek elhallgattak, eltűntek (vagy a Halál vagy a "sárga ház" ölelte őket örökre keblére) - Ginsberg azonban maradt. Mert költészete nem egyetlen divat-konjunktúra terméke - sokkal inkább egy alapjaiban rendíthetetlen magatartásé és világnézeté: a minden jobb sorsra érdemes és elnyomott kisebbség fájdalmát már-már perverzül személyesen átélő költő nem maradt megénekelni való "anyag" híján az elmúlt három évtizedben. S ez a lényegében érzékeny és sérülékeny alkat - némi rezignáltság ellenére - megőrizte korai, kihívó, rosszabb pillanataiban taszító exhibicionizmusát is. Legjobb verseiben viszont ez az exhibicionizmus nem egyszerűen polgárpukkasztó elem, hanem a feltárulkozás döbbenetes hatású segédeszköze. Az idő múlásával sokal költője lett, ha nem is mindenkié. De még azok a versértők is, akik nem tudják egészében befogadni költői világát, még ők sem tagadják meg tőle a kivételes tehetség iránti tiszteletet. Mert az ma már nyilvánvaló, hogy a csúcsformájában üvöltő-lihegő-éneklő Ginsberg joggal tekintheti magát a nagyapjának vallott Whitman méltó utódának, az első patrónusaként fellépő William Carlos Williamst pedig egyenrangú társának. S talán még William Blake sem sértődne meg, ha tudná, hogy Ginsberg az ő profétikus látomásaiban véli felfedezni költészetének gyökereit.

Paul Celan - Halálfúga
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.

Ismeretlen szerző - Szavak ​a szélbe
A ​mai amerikai lírának csak a legjavát is bemutatni egy ekkora antológia kevés. Hogy el ne vesszünk az iskolák, mozgalmak, divatok dzsungelében, kiválasztottunk egy - tágan értelmezett - nemzedéket: azt, amelyiknek az indulása a második világháború környékére esik. Tizenöt költő világába kalauzolnak el a fordítások és a versanyagot miniatűr esszéivel kiegészítő Kodolányi Gyula, a kötet válogatója - olyanokéba, akiknek a rangja ma hazájukban vitán felül áll, de akik nálunk jobbára ismeretlenek. Nagyjából egy nemzedék, de sokféle hang, sokféle eredet. Némelyikük a formai mívesség Eliot és az Új Kritika nyomán felvirágzó iskolájában tanult,; mások az ellenáramlatnak, az amerikai közbeszéd anyagából nyitottabb formákban építkező Williamsnek, Cumminsnak a nyomdokain indultak el; van, aki szülőföldjének, a középnyugati prérividéknek vagy a Délnek a hagyományait kapta örökbe. Egyvalami azonban közös bennük, ami talán az egész jelenkor amerikai költészet üdítő frisseségének az alapja: az akadémizmustól, spekulációtól és kliséktől mentes, akár emeltebb, akár köznapi, mindig elevenen szóló hang és a megszólalás tabukat nem ismerő elfogulatlansága.

Wallace Stevens - Pasziánsz ​a tölgyek alatt
Kevés ​modern költő maradt annyira kívül az irodalmi életen, mint Wallace Stevens. Abban az időben - az első világháború utáni években -, amikor az új amerikai irodalom Párizsba teszi át a székhelyét, Stevens egy biztosítótársaság alkalmazottjaként dolgozik Hartfordban, Connecticut államban, s itt is éli le egész életét, később már a cég alelnökeként. Verseinek publikálására csak harmincöt éves korában szánja rá magát, első önálló kötétének megjelenésekor, 1923-ban pedig már negyvennégy éves. Noha bizarr képi fantáziája, a kidolgozás míves eleganciája, emelkedettséget humorral elegyítő dikciója hamar kivívta az irodalmi elit elismerését, Stevens igazi irodalmi karrierje csak az ötvenes években kezdődik, azóta viszont, halála (1955) után is egyre feljebb ível. Késői, legtermékenyebb korszakának uralkodó versfajtája a meditáció, nem ritkán magának a költői képzeletnek a működéséről, a költészet hivatásáról. Stevens felfogása szerint a modern korban, amikor a vallás többé már nem elégíti ki az embert, a teremtő költői képzeletnek kell a helyébe lépnie. Mindez azonban korántsem jelent száraz okfejtést. Ellenkezőleg: Stevens költészete kivételesen nedvdús költészet. Az elmélkedés a személyes tapasztalásból vagy pontosabban a dolgok elképzelt, látott és valóságos mivoltának egymáshoz viszonyításából táplálkozik, a gondolat a szokatlan szóválasztások, merész metaforák ütközőpontjain szikrázik fel. Wallace Stevenst ma az amerikai irodalomtörténet a század legnagyobb angol nyelvű költői közt tartja számon. _Tandori Dezső_

William Carlos Williams - Amerikai ​beszédre
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.

Jorgosz Szeferisz - Fedélzetnapló
Az ​1900-ban, Szmirnában született világhírű költő reprezentánsa annak az irodalmi törekvésnek, mely, nem tévesztve szem elől a kortársi Európát, a "Görögország felfedezése" programját hirdette-valósította meg. Lírájában éppen úgy jelen vannak hazája elmúlt ötven évének eseményei, mint a klasszikus görög hagyomány sokfelé ágazó motívumai: mitológiai utalások, nagy gondolkodók és íróelődök fragmentumai, s versbeszédének modern, huszadik századi szövedékén újra és újra felvillannak a régmúlt és a jelen történelmének fájdalmas vagy biztató analógiái. Költészete nem oldja fel mindenáron az ellentéteket: a fény - éles, az árnyék - mély benne, akár a görög valóságban. Amikor 1963-ban átvette a Nobel-díjat, így zárta rövidre beszédét: "Ezen az egyre szűkebb világon egymásra vagyunk utalva; keresnünk kell az embert, bárhol is legyen. Amikor a Thébába vivő úton Oidipusz találkozott a Szfinxszel, s az feladta neki a rejtvényt, Oidipusz azt felelte: az ember. És ez az egyszerű szó elpusztította a szörnyet... Sok szörnyeteg van még, melyet el kell pusztítanunk. Jegyezzük hát meg Oidipusz feleletét."

Emily Dickinson - The ​Collected Poems of Emily Dickinson
Born ​in Amherst, Massachusetts in 1830, Dickinson began life as an energetic, outgoing young woman who excelled as a student. However, in her mid-twenties she began to grow reclusive, and eventually she rarely descended from her room in her father’s house. She spent most of her time working on her poetry, largely without encouragement or real interest from her family and peers, and died at age fifty-five. Only a handful of her 1,775 poems had been published during her lifetime. When her poems finally appeared after her death, readers immediately recognized an artist whose immense depth and stylistic complexities would one day make her the most widely recognized female poet to write in the English language. Dickinson’s poetry is remarkable for its tightly controlled emotional and intellectual energy. The longest poem covers less than two pages. Yet in theme and tone her writing reaches for the sublime as it charts the landscape of the human soul. A true innovator, Dickinson experimented freely with conventional rhythm and meter, and often used dashes, off rhymes, and unusual metaphors—techniques that strongly influenced modern poetry. Dickinson’s idiosyncratic style, along with her deep resonance of thought and her observations about life and death, love and nature, and solitude and society, have firmly established her as one of America’s true poetic geniuses.

Ismeretlen szerző - Angol ​és amerikai költők
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.

Robert Penn Warren - Az ​idő halála
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.

Edgar Allan Poe - Edgar ​Allan Poe versei
Poe ​költészetének átültetése a magyar költőknek több mint fél évszázados kedvelt erőpróbája: legnagyobb költő-műfordítóink (Babits, Kosztolányi, Tóth Árpád, Szabó Lőrinc stb.) foglalkoztak vele. Poe, mint Szerb Antal írja, "magányos géniusz, csak utódai vannak, elődei nincsenek", különösen Baudelaire-re volt hatással (aki összes verseit lefordította). Mindenképpen sajátos tünemény, egész költői életműve egy vékonyka kötet (abban is sok a kevésbé jelentős vers), de néhol szuggesztív-látomásos erejével, nyelvi-költői virtuozitásával a legmagasabb csúcsokra emelkedik (A holló; A kísértetes palota; Ulalume; Lee Annácska). Megszállott, vizionárius képiségű költészetével sajátos ellentétben áll szintén nagyhatású poétikája, amelyben a költői tudatosság és a "tiszta költészet" mellett tör lándzsát. A kötet a klasszikus fordítások mellett (ezek közül A Holló három megoldásban is szerepel), felhasználja a nívós, kész átültetéseket (Kardos László, Komlós Aladár, Radó György), az új anyagban pedig főleg Tandori Dezső remek fordításaira támaszkodik. A kötetet magyarázó jegyzetanyag és címmutató egészíti ki.

Walt Whitman - Fűszálak
Whitman ​költészete forradalmat jelent a XIX. század amerikai irodalmában. A korábbi romantikus szemlélettel szemben a mindennapi élet hétköznapjait szólaltatja meg, a munka ritmusát viszi bele verseibe, a felszabadító harcokat, az új életformát énekli, s ezzel megteremti a modern amerikai lírát. Amerika, az amerikai demokrácia legnagyobb költője, korának leghaladóbb forradalmi törekvéseit fejezi ki rendkívül szuggesztív, eredeti költői tehetségével. Költőink közül többen fordítottak műveiből, néhány válogatott kötete is napvilágot látott magyarul, de egész költői életműve eddig ismeretlen volt a magyar közönség előtt. Pedig felszabadító egyénisége XX. századi költészetünk fejlődésére is hatással volt, különösen a magyar szabadvers, az oldottabb ritmus térhódításába volt jelentős szerepe. Összes versei most jelennek meg először magyarul legjobb költőink és műfordítóink tolmácsolásában.