Ajax-loader

További értékelések

Az alábbi értékelések a Moly.hu-ról származnak. A Rukkola értékelésekhez kattints ide.


tgorsy
0.5/5

történet: ​valamikor réges-régen láttam a moziban egy Kóma című filmet. Később kiderült, h. R. Cook írta. Nagyon tetszett, igaz,h. ez volt az első orvosos krimi az akkori Kádár-rendszerben. Aztán sikerült olvasnom/látnom még 2-3 darabot tőle: egy kaptafára készültek, de izgalmas volt. Ez már feltehetően Cooknak a sokadig regénye és már annyi marhaságot összeír, h. őrület. Jó, nem vagyok otthon a sejt-biológiában, meg a rákkutatásban, de azért az én kis buta-naiv énem is érezte, h. ez így: baromság.
Gondolom az a fordító hibája, h. a 60-70-es évek magyar diák szlengjét használja. Eleinte bizarr, aztán zavaró, később kifejezetten taszító, és ellenszenvessé teszi a szereplőket.
Minden tiszteletem az 1932-ben született Korponai Vali művésznőé. De ne tessenek már vele krimiket, pláne macsós krimiket olvastatni. Röhejes. És mielőtt elkezd valaki felolvasni egy könyvet, nem kellene tisztázni a nevek, helyek, stb kiejtését? Mert Sean végig szen-nek olvasódott, időnként szén-nek. Hát na nem.


Judit_Sike
3.5/5

Először ​is, szeretnék egy kicsit az érzéseimbe bele menni, aztán majd jöhet a könyv értékelése is.
Szóval érzések.
Nagyon, de nagyon sajnálom azt, hogy amikor gyerekként elindultam az olvasás útján (10-14 évesen) nem volt MOLY. Vagy ha volt is, én nem ismertem. Mert annyira, de annyira szeretném elolvasni, hogy akkor mit gondoltam. Hogy akkor mit éreztem, amikor olvastam a könyvet. Nekem Cook a legnagyobb kedvencem, maga a csoda. Viszont újra olvasva a könyvét, ami velem egyidős, sajnos nem tudom teljesen úgy értékelni mint 10 évesen.

Szóval értékelés.
Valahogy így visszaolvasva a könyveit, amit azért teszek, mert régen nem írtam róla értékelést, és úgy gondolom, hogy most itt az ideje “szakértői szemmel” belemenni.
Visszaolvasva rengeteg apró hibát fedezek fel. És rengeteg idegesítő hibát.
A karakterek kidolgozásával azt hiszem Cook bácsi egy kicsit bajban volt, hisz két annyira idegesítő embert hozott létre, akiket folyamatosan lapáttal csapkodtam volna. Sean egy borzalom. Ilyen férfi rengeteg van a világban, aki csak kihasználja a nőket, aki csak nevet rajtuk, akinek csak arra jók, hogy főzzenek és satöbbi. És ezzel a karakterrel nem tudtam azonosulni. Aztán jött Janet, aki meg az a tipikus karakter, aki rámászik a férfiakra, megfojtja, nem hagy neki szabadságot, nyomaszt és nyávog egyfolytában. Hát, őt se lehet szeretni az állandó hiszti miatt. A nyomozás kezdetekor viszont mind a ketten pozitív személyiség változáson mennek keresztül, hiszen feladják elveiket, félelmeiket, és ahogy tudnak próbálnak a másiknak segíteni.

A könyv végére szintén tudok egy kis kritikát felhozni, hiszen az üldözési mániát egy kicsit túlzásba vitte az iró, azzal hogy A üldözi B-t, C üldözi B-t, D üldözi C-t.

Összességében: A történet egyébként tetszett, az ötlet nagyon szuper, a kivitelezés is, csak két szerethetőbb karakter kellett volna.


Levenzia
4.5/5

Többedik ​R.C. regényem, és talán ez tetszett a legjobban eddig. Sean vakmerő zabolátlansága, meg szegény barátnője, akit mindenbe belerángatott ( és fordítva is ). Helyenként vicces is volt, és több szál is egymástól függetlenül futott és fejeződött be. Mindenesetre most kihagyok pár hónapot, mert azért helyenként eléggé egy kaptafa. A szakmai rész itt kicsit komolyabb volt, és talán kevésbé érdekes is.


Gitta_Bry
3.0/5

Mit ​mondjak? Felejthető. A közepe táján annyira untam, hogy majdnem abbahagytam. Az alapötlet nem volt rossz, de a kivitelezés valahogy nem sikerült igazán…
Attól a mennyiségű szemforgatástól pedig, amennyit a női szereplők elkövettek, a sztori végére kocsányon kellett volna lógnia a látószervüknek…


Nokimaki
3.0/5

Nem ​tetszett. Nem kötött le, és ami a legrosszabb, úgy elkalandozott közben a figyelmem, hogy a cselekményt csak részletekben tudom már most összerakni. Azt hiszem, az orvos-krimik nem nekem valók. :(


Huszonöt ​éve olvastam először, akkor kétségkívül jobban tetszett. Tipikus Robin Cook regény, annak minden erényével és hibájával. A cselekmény végig eseménydús, de rendkívül kiszámítható. A főszereplő pedig Jack Stapleton előképének tekinthető minden tekintetben, ritkán vicces, inkább erőltetetten laza, de tőle működik a könyv. A történet végefelé már kicsit túlbonyolított és túlpörgetett; Benny Hill-show-szerűen kergetik egymást a szereplők, a főhőst a yakuza, akiket az ipari kém, velük párhuzamosan a főhősnőt a kéjgyilkos, akit pedig a biztonsági főnök. Ez némiképp túlzás, kevesebb érzésem szerint több lett volna. Minden kritika ellenére a Haláltusa kellemes kikapcsolódást biztosít, de nem hagy maradandó élményt. Azaz tipikus Robin Cook- könyv.


Anett_
3.0/5

Régebben ​nagyon sok Robin Cook könyvet olvastam, általa ismertem meg az orvosi krimi műfaját. Beszereztem anno szinte az összeset, aztán jött egy másik író, más történet vezetéssel és szegény Cook kiesett a szeretem kosárból. De azért simán jár neki egy közepes kategória.


Gomoku
3.5/5

Lehúzás ​mesterfokon.


Szencsike
4.5/5

Végzetes ​motivációból nem volt hiány, de maga a regény, tisztes iparosmunka. Jó volt, érdekes volt, kb. átlagos karakterekkel (Sean megmosolyogtatott a pofátlanságával, a kis barátnőjét néha túl soknak találtam, a főgonoszok sokkal érdekesebbek voltak), de kb. ennyi.


tolkien
3.5/5

Most ​fejeztem be a könyvet és rohantam is, hogy leírhassak minden fejemben kavargó gondolatot.
Nekem alapvetően nem Robin Cook a kedvenc íróm, viszont szívesen olvasok el tőle egy-egy művet. Haláltusát is csakúgy levettem a polcról, amolyan jó lesz a strandra. Nem tudom, hogy itthoni körülmények között is nehézséget okozott volna az első rész felfogása és memorizálása, de a 40°C és a párás levegő abszolút nem könnyítette meg a helyzetemet. Eleinte úgy gondoltam, hogy hjaj mekkora szükség lehet ezekre az információkra a történet során, hááát annyira nem.
Az orvosi részeket, amikor Sean mesélt mindenféle túlvilági dolgot Janetnak egyszerűen átugrottam.:D Nem tudom ezeknek a betegségeknek, eljárásoknak mennyi valóságalapjuk van, de a történt szempontjából elhanyagolható volt számomra. Ez alól kivéve persze a vége.
Bizonyos tekintetben inkább az “unalmasabb” krimik közé sorolnám, viszont a vége nem volt kiszámítható és dr.Mason öngyilkossága is meglepő volt. Szereplők tekintetében Sean karaktere sokkal közelebb áll hozzám, tetszett az agyafúrtsága, intelligenciája és leleményessége. Janet karaktere nem áll közel hozzám, engem picit idegesített is.
Összegzésképp a sok érhetetlen dolog ellenére nekem tetszett a könyv, viszont nem tartom sem örök érvényű olvasmánynak, sem “mindenképp el kell olvasnod az életedben” könyvnek.
+ 1 dolog, ami számomra érhetetlen: Tom karaktere. Az első részben az egyik leghangsúlyosabb szereplő, ám a történet végén 1 mondattal zárják le szerepét, hogy “igen, most bíróság előtt felel tetteiért”. Talán izgalmasabb lett volna a sztori, ha a könyv végéig üldözi Janetet vagy ledurrantja a tengerparton. :D


← Vissza a könyv adatlapjára


Értékelések

Rukkola értékelés
-/5

Statisztika

6.0
átlagos pontszám i
0 példány értesítés alatt
0 prerukkolt példány
0 eladó példány
0
stoppolás
0
folyamatban lévő rukk / happ

Címkék

Kollekciók