Tibet ​története

Thomas Laird - Tibet ​története
Egykoron ​hatalmas, megközelíthetetlen birodalom, ma függetlenségétől megfosztott tartománya egy másik országnak… Hatmillió ember él a felhők tövében, akiknek a történelme szorosan összefügg a vallásukkal… Ez a gyönyörű szép kötet több évtizedes kutatásból, valamint Őszentségével, a dalai lámával 1997 novembere és 2000 júliusa között Indiában folytatott tizennyolc beszélgetésből született. A szerző harminc évig élt száműzött tibetiek közelében Nepálban, és az elmúlt húsz évben Tibetet is beutazta. Tibetiek és tibeti származású nepáliak – jakpásztorok, írók, szerzetesek, földművesek, tudósok, telefonkezelők, szőnyegcsomózók, cipészek, jógik, üzletemberek, festők, taxisofőrök, falusi papok és még rengetegen – ajándékozták meg a barátságukkal, bölcsességükkel, dalaikkal, mítoszaikkal és vendégszeretetükkel. Ezek az élmények átsejlenek a tudományos igényű munka sorai mögül – igazi történelmi olvasókönyvvé varázsolva azt. Tegyük hozzá, Tibet legújabb kori történelmének eseményei az egész világot a tibetiek mellé és az érdeklődés középpontjába állították. A napi események a szemünk láttára válnak tanulságos múlttá, vagy ahogy a Dalai Láma írja egy levelében: „Mindig is hittem benne, hogy csak párbeszéd és a tibetiek és kínaiak közötti őszinte megértés vezethet olyan megoldásra Tibet kérdésében, amelynek révén véget ér népünk szenvedése.” Thomas Laird saját készítésű fotóival és bőséges jegyzeteivel kiegészített nagy ívű, izgalmas munkája egyaránt fontos olvasmány lehet a szakemberek, a történelem iránt érdeklődők, vagy éppen a tanulók számára.

Longcsen Rabdzsam - Végtelen ​tér
"A ​Végtelen Tér nem más, mint a XIV. századi tibeti buddhista bölcs, Longcsen Rabdzsam nevének fordítása, melyet azért választottunk a kötet főcíméül, mivel jól tükrözi a Teljes Tökéletesség (tibetiül dzogcsen) hagyomány itt kifejtett szemléletmódjának lényegét. A tér a tudat metaforája, amely e könyv lapjain számtalanszor visszatér, hogy felidézze a tudat mindent felölelő tiszta természetének élményét. Az Alapvető természetünk kincsesháza a tudat természetéről szóló kinyilatkoztatások és elmélkedések kincseinek gyűjteménye, melyeket a szerző a legelső dzogcsen-mesterek munkáiból válogatott össze." (a Kiadó)

Ulrich Beck - Mi ​a globalizáció?
Dr. ​Ulrick Beck (1944) a szociológia professzora a müncheni Ludwig Maximilian Egyetemen és a London School of Economics-on. Hannoverben nőtt fel, miután a szülei Nyugat-Németországba költöztek. Érettségi után először Freiburgban jogot tanult, majd ösztöndíjjal szociológiát, filozófiát, pszichológiát és politika-tudományokat hallgatott a müncheni egyetemen. Egyetemi tanulmányait 1972-ben fejezte be és 7 évvel később habilitált szociológiából. Felesége Elisabeth Beck-Gernsheim, akivel több munkát közösen írt. Ulrich Beck gazdag alkotói munkásságát 2005-ben Schader-díjjal ismerték el Németországban. (A darmstadti Stader-Alapítvány a társadalomtudományok és a gyakorlat közötti párbeszédet támogatja.) Ezt a magas rangú (és legmagasabb összeggel - 15.000 euro - járó) díjat évente egy olyan társadalomtudósnak adják, aki az elméleti kutatásai mellett a gyakorlatban is erőfeszítéseket tesz az aktuális társadalmi problémák megoldásáért. A díjat megítélő kuratórium Ulrich Beck "világszerte elismert jelentős tudományos, és társadalmi tevékenységét, és a széles közönségnek is szóló, nagyszerű tudományos publikációit" jutalmazta.

Gyurgyák János - Ezzé ​lett magyar hazátok
A ​szerző arra tesz kísérletet, hogy a magyar nemzeteszme történetét egységes keretbe foglalja és egységes metodika alapján elemezze. Alapkoncepciója, hogy a magyar nemzeteszme széthullása nem elsődlegesen Trianon következménye volt, a bomlás már a századforduló körüli időkben elkezdődött. A 19. század húszas-negyvenes éveiben kialakult liberális nemzetkoncepció, valamint a kiegyezés körül megszilárduló ún. magyar politikai nemzeteszme (amely, bár korántsem volt egységes, mégis belső kohézióval rendelkezett) a századforduló Magyarországán darabjaira hullott. A 20. század elején radikálisan eltérő nemzetkoncepciók jelentek meg (szociáldemokrácia, polgári radikalizmus), amelyek alapjaiban tagadták a liberális magyar nemzetkoncepció egészét. A trianoni tragédia után ez a szétesés tovább folytatódott, s bár történtek kísérletek az egységes magyar nemzeteszme helyreállítására, a folyamat alapvetően kudarccal végződött. A mű megközelítése eredendően történeti, de egyúttal olyan problémát elemez, amely ma is élő és aktuális. Nevezetesen: mi az oka a magyar nemzetet immár egy-két évszázada megosztó törésvonalaknak (kuruc-labanc, kiegyezés­párti-függetlenségi, népi-urbánus, fideszes-balliberális).

Popper Péter - A ​nem értés zűrzavara
Egyre ​mélyebbre hatolva használjuk a világot, de egyre kevésbé értjük. Már régen nem tudjuk átlátni a saját kultúránk teljességét. A nem értés szorongásokat szül, melyektől mítoszok segítségével akarunk megszabadulni. Ez a könyv a ma annyira népszerű filléres ezoterikus és misztikus mítoszokat akarja leleplezni.

Hamvas Béla - A ​láthatatlan történet
Valamely ​szempontból egymáshoz rendelt események soráról azt mondjuk: történet. Van története az univerzumnak, a természetnek, az emberi társadalomnak, a kultúrának. Mindannak, ami a tér-idő kozmikus színpadán a keletkezés-elmúlás törvényének alá van vetve. Hamvas Béla történetei azonban aligha sorolhatók a történetírás színpadi eseményei közé. Ami őt foglalkoztatja, mindig és szükségképpen a színjátszás kulisszái mögé vezet, abba világba, amelyről alig tudunk valamit, amely nélkül azonban a történelem sem lenne más, mint a megjelenés-elmerülés véletlenszerű eseményeinek hömpölygő áradata. "A történetnek önmagában értelme nincs" - mondja Hamvas. Amit mi itt látunk, már csak végkifejlete annak a küzdelemnek, amit a létezés magasabb hatalmai: a léttisztitó erők vívnak a "létrontás démoni anarchiája" ellen. A láthatatlan történet 1943-ban jelent meg először az Egyetemi Nyomda kiadásában. A kötet Hamvas Béla (1897-1968) egyetlen, még életében kiadott esszégyűjteménye.

Mérő László - Mit ​gondol a golyó?
"Most, ​hogy ismét összegyűlt egy könyvnyi írásom, meg kellett nézni, mit vállalok ma is és mit nem. A nem politikai témájú írások kevésbé romlandóak, azokat nyugodtan vállalom most is, legfeljebb kisebb korrekciókkal. Politikai nézeteim azonban akarvaakaratlanul is változtak, így ezek az írások alapvető újragondolást igényeltek. Bármennyire érdekesnek is találom mostanában a politikát, valójában azt szeretném, ha a közbeszédnek ugyanúgy legfeljebb a negyedét tenné ki ez a téma, mint ennek a könyvnek. Annyi minden van, ami ennél sokkal érdekesebb. A másik háromnegyed akármi lehet, kit mi érdekel – engem például mostanában elsősorban az élet egyszerű dolgai, emellett a gazdaság és persze továbbra is a pszichológia. Így alakultak ki e könyv többi részei." A szerző az ELTE Pszichológiai Intézetének egyetemi tanára, jelenleg fő kutatási területe a gazdaság-pszi­cho­lógia.

Kornai János - Gondolatok ​a kapitalizmusról
Kornai ​János a Harvard Egyetem, a Corvinus Egyetem és a Collegium Budapest emeritusz professzora. Az MTA és több külföldi akadémia rendes vagy tiszteleti tagja. Tizennégy egyetem választotta díszdoktorává. Elnöke volt a Nemzetközi Ökonometriai Társaságnak, az Európai Közgazdasági Társaságnak és a Nemzetközi Közgazdasági Társaságnak. Munkásságát többek között a Széchenyi-díjjal, a Prima Primissima Díjjal, a Magyar Köztársasági Érdemrend Nagykeresztjével és a francia Becsületrend tiszti fokozatával ismerték el. Tudományos munkásságának fő területe a szocialista és kapitalista rendszerek összehasonlítása, a posztszocialista átmenet és a jóléti állam reformja. A kötetben olvasható négy tanulmány a kapitalizmus számos fontos és időszerű kérdésével foglalkozik: a piac működési formáival, a túlkereslet és a túlkínálat, a hiány és a többlet jelenségeivel, a foglalkoztatással és a munkanélküliséggel, a jövedelemelosztással és a társadalmi szolidaritással. Noha a témák sokfelé ágaznak el, a kötet írásait szorosan összekapcsolja a közös megközelítés és a tudományfilozófia, amely Kornai János eddigi munkásságát is jellemezte. A szerző újra és újra visszatér a szocialista és a kapitalista rendszer összehasonlítására, kidomborítja a kapitalizmus kedvező vonásait, ám szembenéz annak visszásságaival is. A szerző azzal a céllal írta meg ezt a művet, hogy a kapitalista rendszer és a közgazdaságtan problémáinak kritikus újragondolására késztesse az olvasót.

Platón - Az ​államférfi
"A ​mindenség kormányosa elengedte a kormányrudat, visszavonult őrhelyére, a mindenségét pedig a sors adta természetes hajlama visszafelé kezdte forgatni..." Platón műveinek kommentált Atlantisz-összkiadása az utóbbi évtizedek klasszika-filológiai kutatásai alapján szükség szerint javítva, átdolgozva vagy teljesen új fordításban közli az egyes dialógusokat, s tartalmazza az eddig magyarul nem olvasható szövegeket is.

Gyurgyák János - A ​zsidókérdés Magyarországon – Politikai eszmetörténet
„Lehet-e ​ideológiáról ideológiamentesen írni? Mivel nem hiszek az ún. objektív történetírásban, azt gondolom, hogy semleges kívülállás nem létezik. Bár a különböző ideológusokat – még a számomra legelfogadhatatlanabbakat is – megkíséreltem a maguk belső logikájában, valamint történetiségében szemlélni, interpretálni, aligha tudtam a magam liberális konzervatív szemléletét mintegy zárójelbe tenni. Egyrészt a polgári jogegyenlőség ideáját sérthetetlennek tartom, ezt a Rubicont ugyanis nem lehet büntetlenül átlépni. Másrészt a zsidóság múlt századi tömeges asszimilációjának történeti toposzát sokak által osztott illúziónak vélem...”

Ismeretlen szerző - Oroszország ​két világ között
A ​kötetben közölt tanulmányok bemutatják a Szovjetunió szétesése nyomán létrejött új orosz állam első húsz évének sikereit és kudarcait, demográfiai viszonyait, iparának, mezőgazdaságának és tudományos fejlődésének fontosabb tényezőit. Hangsúlyosan foglalkoznak a változások társadalmi, politikai és gazdasági hátterével, kedvező és kedvezőtlen következményeivel, Oroszország világgazdasági és világpiaci reintegrálódásával, formálódó globális szerepével a multipolárissá váló hatalmi rendszerben. Az Orosz Föderáció és a jelentősebb partnerek érdekviszonyai alapján is elemzik a kapcsolatok alakulását a világ főbb államaival, az Egyesült Államokkal, az Európai Unióval, Kínával és más ázsiai országokkal. Részletesen vizsgálják a nemzetközi társaságok befektetéseinek alakulását Oroszországban és az orosz vállalatok külföldi expanzióját. Kiemelt hangsúlyt kap a kötetben két további téma: Oroszország szerepe a globális energiagazdaságban, valamint az Orosz Föderáció és Magyarország nemzetközi gazdasági és politikai kapcsolatait formáló tényezők áttekintése a kezdetektől napjainkig.

Csepeli György - Szociálpszichológia
Csepeli ​György tankönyve áttekinti a modern nyugati szociálpszichológiai gondolkodás kialakulás-történetét, bevezet a szociálpszichológiai kutatás muhelytitkaiba. Részletesen tárgyalja a tudomány fontosabb középfokú elméleteit a tömeglélektantól az attitudökön át az előítéletekig, és összegzi a legfontosabb eredményeket. A főként amerikai és európai kutatási eredményekből építkező szociálpszichológiai tudás bemutatása mellett különös hangsúlyt fektet a közép- és kelet-európai társadalmi kontextus által felvetett sajátos társadalom-lélektani problémák tárgyalására. Az idei kiadás a nagy sikeru tankönyv változatlan utánnyomása.

Don Farber - A ​tibeti buddhizmus
Ez ​a példa nélkül álló könyv az első olyan kiadvány, amely együtt foglalkozik a tibeti buddhista élet oly sok elemével. Bármilyen kitartóak is a tibetiek, kultúrájuk törékeny, és fennáll a veszély, hogy végleg eltűnik a világunkból. Ez a könyv a látvány és a szöveg eszközeivel tanúskodik a tibetiek szépségéről, bölcsességéről és erejéről: az ő életüket helyezi a középpontba, valamint az örökségüket a Himalája népei és a nyugat számára. Az elismert fotós és szerző, Don Farber, akit "a buddhizmus egyik legfontosabb 20. századi krónikásának" neveznek (Sambhala Sun), csodálatos utazásra kalauzol bennünket a tibeti buddhizmus világában. A több mint 200 illusztrációval díszített könyvben a szerző saját gyűjteményéből származó fotói mellett találhatók történelmi fényképek éppúgy, mint régi és kortárs műalkotások reprodukciói. a lenyűgözően érdekes és részletes ismereteket nyújtó szöveg bemutatja a tibeti buddhizmus történetét és fejlődését, valamint más kultúrákra gyakorolt hatását; a tibeti nép diaszpóráját és azt, amiként élnek a száműzetésben; a Dalai Lámák sok évszázados örökséget (a könyv tartalmaz egy interjút is őszentségével, a 14. Dalai Lámával); a szerzetesek és a laikusok életét - építészeti művészeti és rituális önkifejezésüket, valamint spirituális gyakorlataikat és mindennapjaikat; kitér a nyugaton gyakorolt tibeti buddhizmusra is. A tibeti buddhizmus egy külön részben mutatja be a tibeti buddhista mesterekről a szertartások során készült felvételeket, portréikat és ritka, kevés számú interjúikat - az utolsó, még Tibetben képzett láma-nemzedék tagjainak nézeteit vallási gyakorlataikról és filozófiájukról. A Tibet Alapítvánnyal közösen kiadott könyv felbecsülhetetlen értékű hozzájárulás a tibeti vallásos élet képes és szóbeli krónikájához, a bölcsesség és együttérzés maradandó portréja.

M. Scott Peck - Hazug ​emberek
"- ​Talán igaza van, doktor úr - válaszolt Sarah kicsit sem felindulva. -Hartley betegsége szörnyű teher a számomra. Sokkal könnyebb lenne számomra, ha ő nem létezne. Megrázkódtam. Úgy tűnt, Hartley-ra semmilyen hatással nem volt az egész, ő már annyira depressziós és elnyomott volt, hogy azt már nem lehetett tovább fokozni. - Akkor miért nem hagyja el őt? - kérdeztem. - Jobban élhetne, ha nem lenne ez a teher. És hosszú távon Hartley számára is jót tehetne, ha kénytelen lenne a saját lábára állni. - Ó, Hartley-nak ennél sokkal nagyobb szüksége van rám - válaszolt Sarah anyáskodóan mosolyogva. Férjéhez fordult. - Nem bírnád ki, ha elhagynálak, ugye, drágám? Hartley rémültnek tűnt. - Gondolod, hogy tetszene neked, drágám? - kérdezte Sarah a férjétől. - Szeretnél visszamenni a kórházba, szeretnéd, ha magadra hagynálak? - Kérem - szűkölt Hartley -, kérem ne! - Mondd meg a doktor úrnak, drágám, hogy miért akarod, hogy veled legyek. - Szeretlek téged - nyöszörögte Hartley. - Látja, doktor - magyarázta diadalittasan Sarah -, nem hagyhatom el, amikor szeret engem." Dr. M. Scott Peck amerikai pszichiáter, A járatlan út című, Magyarországon is nagy sikert aratott könyv világhírű szerzője ezúttal pszichoterápiás tapasztalatainak sötétebbik oldalát mutatja be. Több évtizedes terápiás munkája során arra a meggyőződésre jutott, hogy bizonyos páciensek viselkedését nem lehet egyszerűen valamilyen pszichiátriai megbetegedés számlájára írni, hanem a gonosz befolyásának kell tulajdonítanunk. Dr. Peck lebilincselő esettanulmányokon keresztül mutatja be, hogy ezekben az esetekben valójában az emberi felelősségvállalás súlyos hiányáról van szó. Az emberi gonoszság e megközelítésmódja szakemberek és a laikus érdeklődők számára is igen izgalmas, provokatív kérdéseket vet fel az egyén felelősségéről személyes, családi és társadalmi szinten. A kötet korábban Ördögi emberek -Az emberi gonoszság lélektana címmel jelent meg.

Niccoló Machiavelli - A ​fejedelem
Az ​itáliai politikus-zenész-komédiaíró-filozófus munkája immár csaknem fél évezrede méltán a politika művészetének megkerülhetetlen alapkönyve – királyok, kalandorok, politikusok tanulták-tanulják belőle a hatalom gyakorlásának művészetét.

Szabó Máté - Globalizáció, ​regionalizmus, civil társadalom
A ​XXI. század elején az európai civil társadalom fejlődése több folyamat metszéspontjában új szakaszához érkezett. A globalizációs folyamatok egyszerre érik a kontinens minden országát, miközben az EU keleti bővítése a korábban relatíve elkülönülten fejlődő európai régiókat az unió regionális fejlődésének dinamikájába integrálta. A korábbi mozgalomfejlődés Nyugat-Európában a nyolcvanas-kilencvenes évek alternatív mozgalmi hullámának dinamikáját, az ezredforduló az ezek örököseként és kihívójaként jelentkező globális mozgalmakat állította előtérbe. Magyarországon a civil társadalom fejlődését a kommunista múlt, illetve – a rendszerváltástól óta – a pártpolitika dominanciája határozta meg. A nagy mobilizációs hullámok nem a nyugat-európai mozgalmi hullámok dinamikáját követték, sokkal inkább a politikai rendszer konfliktusaihoz és problémáihoz kötődtek. Míg Nyugaton a XXI. század elején a globalizációkritikus mozgalmak hódítottak teret, addig Magyarországon inkább a polgári körök fejlődése az új tendencia. E folyamatok elemzéséhez kíván hozzájárulni Szabó Máté tanulmánykötete az európai civil társadalom és a globalizmus, regionalizmus, ökologizmus viszonyrendszerének felvázolásával, illetve karakterisztikusan jelentkező magyarországi mobilizációs hullám, a polgári körök mozgalma megindulásának elemzésével.

Ernesto Laclau - A ​populista ész
„E ​könyv fő tárgya a kollektív identitások kialakulásának természete és logikája.” „Régóta gyanítom, hogy a populizmus elutasítása mögött sokkal több rejlik, mint egy periférikus jelenségcsoport kitessékelése a társadalomértelmezés margójára. E megvető elutasítás, úgy gondolom, egyáltalán a politika elvetését jelenti, és annak állítását, hogy a közösség irányítása egy adminisztratív hatalom feladata, amelynek legitimitását a »jó« közösségre vonatkozó helyes ismeretek adják.” „A "populizmust" mindig valami veszedelmes többlettel hozták kapcsolatba, amely kérdésessé teszi a racionális közösség áttekinthető szerkezetét. Feladatomat abban láttam tehát, hogy fényt derítsek e többlet sajátos belső logikájára, és kimutassam, hogy korántsem marginális jelenségekkel kapcsolatos, hanem bármely közösségi tér tényleges működésébe beleíródik.” (Ernesto Laclau)

Franz-Peter Burkard - Peter Kunzmann - Franz Wiedmann - Filozófia
A ​kötet végigköveti a filozófiai gondolkodás alakulását és az egyes filozófusok munkásságát a Védák korszakától a mai irányzatokig. A részletes ismertető és magyarázó szöveget szemléletes, színes ábrák és táblázatok egészítik ki, alapos név- és tárgymutató könnyíti meg a könyvben való eligazodást. A tartalomból: Keleti filozófia (Upanisádok, buddhizmus, konfucianizmus, taoizmus), ókori görög filozófia (Szókratész, Platón, Arisztotelész, Epikurosz), patrisztika, skolasztika, arab filozófia, felvilágosodás (Descartes, Spinoza, Leibniz, Locke, Hume, Voltaire, Montesquieu), német idealizmus (Kant, Fichte, Hegel, Schelling), Schopenhauer, Nietzsche, Husserl, Jaspers, Sartre, Camus, Heidegger stb.

Tibor Fischer - A ​magyar tigris
,,Orbán ​se nem jobboldali, se nem baloldali. Orbán Orbánról szól. Orbán a nyerésről szól. Orbán 1848 óta a legfontosabb magyar politikus lett, olyan fontos, amilyet nem látott a világ, mióta Liszt ujjai csiklandozták az elefántcsont-billentyűket. Nem rossz." ,,Az egyetlen különbség a fiatal Orbán meg a mostani között szerintem abban áll, hogy a mostaninak már nincs kedve játszadozni az áldozatával." Görbe tükör? Pamflet vagy stand-up? Sírjunk, vagy nevessünk? Tibor Fischer szellemes könyvecskéje tömör összefoglalása mindannak, amit, jobb szó híján, rendszerváltásnak és demokráciának nevezünk. No meg arról, hogy milyen is valójában a magyar média, hogyan viszonyul a politikához. Ha viszonyul egyáltalán, és nem csak dörgölődzik. Vagy ez is viszony(ulás)? És miért van az, hogy a nyugati sajtó nem tud semmit rólunk. Illetve amit tud, azt többnyire itthonról szivárogtatják ki, kellően kozmetikázva. Ettől még Budapest Bukarest, és örök vicc, hogy két magyar három pártot alapít. Mert a gondolkodás sohasem volt népszerű foglalkozás: ha ez ember valamire nem tud hamarjában rátapasztani egy meglévő címkét, akkor magának kell megfogalmaznia a feliratot, és ez fárasztó. Az ilyesmit senki sem szereti. Az új dolgok megzavarják a gondolkodást. Ha az ember boltba megy, akkor többnyire almát, narancsot vagy szilvát akar venni. Kinek kell, hogy összezavarják olyasmivel, ami narancsra hajaz, de a szagában van valami almaszerű, az íze meg leginkább a szilváé, miközben a zöldséges szerint béfonya. Azért nevezzük csak narancsnak, véli Fischer. Egyszóval: ,,senkit sem érdekel Magyarország valami nagyon, de azért elmondok róla egyet-mást, ha nem bánják". Mi meg csak röhögünk előre ezen is, mert tudjuk, hogy mindegyik politikus mögött van egy másik, aki jól járt. Vagy nem. No, de ki a jó politikus itt? És ki az az egy, aki első az egyenlők között? TIBOR FISCHER (Stockport, 1959) magyar származású angol író. Londonban nőtt fel, majd a Cambridge University latin és francia szakán tanult. 1988 és 1990 között a The Daily Telegraph magyarországi tudósítójaként dolgozott. Novelláival és regényeivel számos díjat nyert. Tagja a Királyi Irodalmi Társaságnak, a Canterbury Christ Church University kreatív írás kurzusának programigazgatója. Díjai: Betty Trask-díj, Man Booker-díj.

Francis Fukuyama - A ​politikai rend eredete
Francis ​Fukuyamát nem kell különösebben bemutatni. A kelet-közép-európai rendszerváltások idején közölt esszéje, a később könyv formájában is megjelent A történelem vége hozta meg számára a világhírt. Új műve a politikai intézmények történelmi eredetét és a politikai hanyatlás folyamatát vizsgálja. A kétkötetes könyv jelen első kötete valójában a múltról szól: nem az emberi történelem dokumentált korszakával kezdődik, hanem az emberiség főemlős őseivel. Az első négy rész az emberi őstörténettel, az állam eredetével, a joguralommal és végül a felelős kormányzattal foglalkozik. A második kötet napjainkig kíséri majd a történetet, különös figyelmet szentelve annak a hatásnak, amelyet a nyugati intézmények gyakoroltak a nem nyugati társadalmak intézményeire s azok modernizációs törekvéseire. Ezután szó esik majd arról, hogyan zajlik a politikai fejlődés a mai világban.