Meztelen ​juharfák

Ismeretlen szerző - Пизелонь ​каштаз / Berkenyekoszorú
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.

Fodor Ákos - Képtelenkönyv
Egészen ​sajátos világ épül fel a gondosan válogatott, préselt virágszirmokból, és a sziromhősöket hol érzelmes, hol csúfondáros versek mutatják be.

Utassy József - Hóemberség
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.

Varró Dániel - Túl ​a Maszat-hegyen
A ​Túl a Maszat-hegyen című történet hőse, Muhi Andris nem is sejti, mire vállalkozik, mikor elindul a Maszat-hegyen túlra, hogy meglátogassa régen látott jó barátját. Maszat Jankát, Makula bácsit, Szösz nénét és a Maszat-hegy többi békés lakóját ugyanis nagy veszedelmek fenyegetik. A Partvis Attila vezette barbár takarítók több házban rajtaütésszerűen kitakarítanak. A gonosz Paca cár, a Maszat-hegyi trónbitorló pedig ördögi tervet eszelt ki, hogy az egész világot telepacázhassa. Muhi Andris azonban Badarországon át eljut a Maszat-hegyen túlra, ahol mindenkivel szembeszáll, és számos titokra fény derül… A könyv verses meseregény, verselésében és hangütésében a klasszikus verses regényeket idézi (Puskint, Byront, Arany Lászlót), a történet viszont kalandos, modern tündérmese. Többnyire gyermeki témákon mereng el a mesélő - hogy csúfolták gyerekkorában, vagy milyen az ideális gombfocikapu. Az elbeszélést számos játékos, dallamos betétvers egészíti ki. Találhatnak benne kedvükre valót a kis- és nagyiskolások, a szüleik, a kalandok és izgalmak, a csendes elmélkedések és az irodalmi ínyencségek kedvelői egyaránt.

Majtényi Erik - Most ​át kell írnom ezt a menetrendet
A ​kiváló erdélyi költő, Majtényi Erik új kötetét tartja kezében az olvasó. Tág határú költői világot mutatnak be e változatos, egyéni hangú költemények. Ezek a versek azokhoz szólnak, "akik nem szerepelnek semmilyen / telefonkönyvben, / és azoknak is, akik szerepelnek." Ezek a versek arra figyelmeztetnek, hogy: ,,kis riasztócsengőket szereltünk / a szerelembe és a barátságba ... " Ezek a versek arra kérnek, hogy: "ne csinálj magadnak faragott szókat, / de tanuld meg a kövek anyanyelvét." Ezek a versek felzaklatnak, mikor groteszk lehetőségekre döbbentenek rá: "egy hatlövetű pisztoly öngyilkos lett, / egy hinta elszédült, egy pakli kártya / csalni kezdett, egy üveg kékítő / önmagát kifehérítette", és "a villamosok eltévedtek, a megállókat / nem találják s gazdátlanul csatangolnak." Ezek a versek megnyugtatnak, mikor "porcelán tégelyekben / patikaillatú megbékélés"-t idéznek, ,,hajnalok metszett árkádjai" közé vezetnek. Ezek a versek megfogalmazzák azt az állandóan ható ellentmondást, melynek jegyében élünk - s kell élnünk -: "Bolond, aki olyat cipel, / amit a válla nem bír el, / ha egyszer le is teheti, / és gazember, ha leteszi."

Beck János - Szépfalusi József - Turi József - Susog ​a nád
Három ​szerző munkáját tartalmazza a könyv. Turi József novellái megindító emberi sorsokat tárnak az olvasó elé. A másik két szerző kellemes, játékos verseivel, műfordításaival szórakoztatja az olvasót. A Goethe-fordító Beck János és a költő Szépfalusi József a hazai német kisebbség képviselője. Közös kiadványuk az egy hazában élő, különböző nyelvű írók, költők együttmunkálkodásának szép példája. Ezt a kezdeményezést méltatja előszavában a német kisebbségi önkormányzat szegedi elnöke, Kendl György

Hernádi György - Az ​idő tenyerén
Kassák ​Lajos írta róla: ,,1918-ban egy kamasz diák kopogtatott be hozzám versekkel. Dadogások voltak, de a fiatal tehetséghez illő dadogások. Valószínű, hogy éppen ez a kiforratlanság, érdes hang keltette fel irányában a bizalmamat ... Hernádi György, az akkori fiatal diák talán vak ösztönnel tévedt mellénk, és azóta se tért le a megkezdett csapásról. Szabad verseket hozott hozzám, s mindmáig hű maradt ezekhez a formátlannak mondott, lényegében azonban nagyon is szigorú formákhoz. Nagy a verselőkészsége, és bizonyára sokkal többre vitte volna siker dolgában, ha ügyesen rímeket párosított volna, s skandálta volna a hibátlan jambusokat és trocheusokat. Hernádi György a nehezebb feladatot választotta, és azon fáradozott, hogy sajátos mondanivalóihoz a sajátos formanyelvet is megalkossa. Vannak költeményei, amelyekben nagyszerűen valóra váltotta szándékait. Szocialista világszemléletű költő, de ereje volt hozzá, hogy többet igényeljen a maga nemében hasznos, de a művészet szempontjából nemegyszer nagyon is szárnyaszegett tendencköltészetnél. Tudom, hogy töprengései és gyötrődései közben olyan kérdések is felvetődtek benne, vajon a szocialista költő, anélkül hogy hitszegő lenne, írhat-e a szerelemről, a mező virágairól, a szálló madarakról és hasonló semmiségekről. Érzésvilágának gazdagsága túlsegítette ezeken a kritikus pillanatokon, költészetében a sokrétű ember filozófiai hajlandósága és lírai érzékenysége egyformán szóhoz jutott."

Horgas Béla - Mihez ​közelebb
Az ​itt és a most szembesítése mindazzal a felmérhetetlen, látszólag kusza és csakis szubjektív tapasztalatokban mérhető hordalékanyaggal, amit az idő sodor maga előtt, nem új problematika Horgas Béla költészetében. Nyelvi bravúrokban gazdag újabb kötete szintén ebből az alapállásból született, a versek száma (hétszer tíz) pedig a megszólalás aktualitását egyértelműsíti. Az egyes versek - a zenei hangzásban, asszociációkban gazdag gondolathullámzások - egy olyan kompozícióba illeszkednek, amely lineárisan haladva egyrészt a költő életének jelentős mozzanatait hangsúlyozzák, másrészt (a versben megfogalmazott élmények évszakokhoz, esetleg konkrét dátumhoz való kötődése okán) az év téltől télig terjedő ciklikus körforgását jelenítik meg. A tartalmas, színvonalas és ízléses kialakítású kötet - melyet ezúttal is a költő rajzai illusztrálnak, továbbá egy versről írt esszéje is kiegészít - a modern líra kedvelőinek ajánlható.

Ismeretlen szerző - Harangok ​halk kondulása / Kellade hellus I-II.
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.

Orbán Ottó - Kocsmában ​méláz a vén kalóz
"Orbán ​Ottó, a hagyomány korszerű klasszicitását képviselő költő, akinek kisujjában van a posztmodern eljárások fölényes ismerete, a posztmodern teszi idézőjelek közé. Közelmúlt éveinek költészete a tagadás tagadása, ami sokak szemében esztelennek minősülő remény..." Domokos Mátyás

Hervay Gizella - Életfa
"Hazám ​hazám édes párom hazaérünk egy fűszálon kerek a föld végtelen végtelen a szerelem." Ilyen dalszerű négysorosokból áll ez a kötet, amelyben fákról, madarakról, örömről, bánatról, hűségről és szerelemről szólnak a versek. Hervay Gizella kitűnő költő, Hajnal Gabriella a legszebben megálmodott faliszőnyegek mestere; kettőjük alkotásából kapnak a gyerekek valódi művészetet: költői élményt, festői színpompát.

Ismeretlen szerző - Pluralica
Kortárs ​észt Beszélik, hogy élnek valahol… hogy egyszer [hol volt, hol nem…] egy nép elfeledett álmai nyomába eredt, ám mikor hosszan tartó üldözés után épp utolérték volna egymást (ki tudta már, ki vágyott kire), útjukat állta a tenger. Búsan leültek hát a kerekre csiszolt kövekre a parton, és nézték, hogyan tűnnek tova. Haragot mégsem éreztek, ugyanis a végtelen víz látványa és szívüket simogató lassú hullámzása megnyugtatta őket, békével töltve meg lelküket, hogy elmerülhessenek a csendben. Megfeledkezve szavaikról beleolvadtak a természetbe, és tiszta, határozott hangokká váltak. Ezért ha szólnak, bár (ön)iróniával, s szarkasztikusan, csakis őszintén. Mondom, beszélik, hogy így történt, ekképpen… Hasonló lehet egy kortárs észt is, vagy másmilyen [aki nem hiszi…] alkossa meg saját képét mindenki, ezzel a céllal állt össze a motívumok és asszociációs mezők ezen szövete. Felfejtéséhez, egyéni társítások létrehozásához, illetve képzelőerőnk mozgásba lendítéséhez a képek és szövegek rendszere [partitura] megfelelő ösztönző, alap lehet. Kortárs észtnek tekintettünk a válogatás nézőpontjából mindenkit (legyen élő vagy holt; legyen elismert és neves vagy pályája elején álló), aki az 1980-as évek végi fordulat és a jelen pillanata között olyat alkotott, ami kora művészeti lüktetésében meghatározó. Ennek és a Pluralica elveinek figyelembevételével, a mai észt irodalomban és képzőművészetben otthonosan mozgó szakemberekkel együttműködve szerkesztettük meg ezt az átfogó keresztmetszetet. Azon túl, hogy minden itt szereplő szöveg vagy kép (egy-két kivételtől eltekintve) az elmúlt szűk húsz évből (sőt leginkább az ezredforduló utánról) való, az itt közölt írásoknak ez az első magyar nyelvű megjelenése, és a materián kívüli blokkokban a külön nem jelöltek kimondottan e lap számára készültek. Impulzivitásukról, összhangzatukról döntsön majd az olvasó, mindenesetre a kötet elemei (a lábjegyzetek is) – legyenek azok a materia, a thesis, az interactio vagy akár a reactio részei – együtt, külön-külön, egyazon helyen vagy távoli pontokról egymáshoz ívelve, de egy széles, kihívó és elgondolkodtató merítés szándékával kerültek bele ebbe a dupla számot kitevő válogatásba, hisz [jó tett helyébe…] beszélik, hogy élnek valahol észtek, kortársak. (a szerk.)

Ismeretlen szerző - Tengeráramok
TURCZI ​ISTVÁN sokoldalú alkotó. Első verseskötete 1985-ben jelent meg, azóta négy újabb verseskönyv, két regény, három színházi bemutató, hangjátékok és rádiós világirodalmi összeállítások egész sora jelzi erőteljes jelenlétét a mai magyar irodalomban. A televízióban évekig sikerrel ment irodalmi vetélkedője, a Parnasszus. 1995. őszén, szintén ezzel a címmel, megindította és szerkeszti az első magyar költészeti folyóiratot. Műfordítói tevékenysége is jelentős - angolszász prózafordításai közül kiemelkedik a több kiadást megért Dale Carnegie Sikerkalauz első könyve, és I. B. Singer regényfolyama, A Moszkát család. Jelen kötet Turczi István versfordításait bemutató sorozat első darabja. A mai finn költők antológiáját követően a kortárs ausztrál, majd az izraeli költészet újabb törekvéseivel ismerkedhet a világlíra erotikus tájain kedvvel időző magyar olvasó. "Az ember mániás. Beleszeret valamibe, hozzáfog, gyürkőzik, csihol, aztán létezteti, dunsztolja, idővel megint előveszi, tisztogatja, újra-álmodja, felpörgeti, végakarja: nyugvópontot keres, mert jó (lenne) tudni, eleget áldozott-e a Mérhetőért. Itt tartok most, amikor ez az antológia az Olvasó kezébe kerül. A nyolcvanas évek elején a bölcsészkaron tanáraimtól kölcsönkapott kötetekből, majd az első ösztöndíjas utak során személyesen megismert finn líristák akkor velem együtt „fiatal" költőnek számítottak, ma már ők a „középnemzedék" - és az idő is megrostálta őket. Két tucatnyi kiszemelt költőből tízen maradtak a műfordítás nevű monstre társasjáték jelen állomásának résztvevői. Én csupán játékmester vagyok, a téteket ők állapítják meg - újabb és újabb verseikkel. Győztes nincs, de lesz, aki nagyot dob, lesz, aki feladja, a többiek pedig haladnak tovább a többé-kevésbé kiszámítható pályán. Közben egy pillanatra sem tévesztjük egymást szem elől, de nem a verseny, hanem a megismerés jegyében. Szeretném hinni, hogy van tíz barátom." Turczi István

Jarkko Laine - A ​vers, amit mindig meg akartam írni
Nem ​érdektelen összehasonlítani Jarkko Laine finn költő fiatalkori és mai fényképét: a képekről két egymástól gyökeresen különböző ember néz vissza ránk. Az elsőről egy kócos és hosszú hajú beat-költő, a másodikról egy megállapodott polgár, majdnem azt mondhatnám nyárspolgár. E között a két pont között feszül a mai finn líra egyik legtehetségesebb képviselőjének költői pályája. Laine 1974-ben született Turkuban. Szegény családból való: apja munkás, anyja újságkihordó volt, s ez a családi háttér politikai hovatartozását alapvetően meghatározta. Igaz, a fiatal költő nem lett kommunista, nem lépett nagyapja nyomdokába, nem kerítette hatalmába "a nagyszülők gyermekkorából előderengő /délibáb/ a kommunizmus szeretete", (jóllehet, mint írja, "a gyűlölet nem oszlik el egyetlen nemzedék alatt"), hanem az 1960-as években eszmélkedő új nemzedék életérzéseit megtestesítve a radikális ifjúság egyik zászlóvivőjévé küzdötte föl magát... Későbbi köteteiben (...) Laine "megkomolyodott" ... Tanult költővé vált, csodálkozva szemlélte a költő és a bolond színeváltozásait a történelem különféle színpadain... Jávorszky Béla

Subah Zoltán - Márta
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.

Nagy Bandó András - A ​hangyabanda nagy kalandja
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.

Reisinger János - Kisvers-nagymesterek
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.

Baka István - Versek
Baka ​István életműsorozatát indítjuk ezzel a kötettel. Terveink szerint évente jelenik majd meg egy-egy könyv; jövőre a Próza, dráma, majd a Műfordítások és a Publicisztikai írások.Az első kötet Baka István költeményeinek eddigi legteljesebb gyűjteményét tartalmazza. A versek gerincét a Tájkép fohásszal 1996-os kiadása alkotja, mely bár posztumusz műként látott napvilágot, tartalmát még Baka állította össze. Kötetünk függeléke a Tájkép fohásszal eredeti kompaktságát és zártságát hivatott ellensúlyozni az oda fel nem vett, de Baka életében megjelent, valamint a hagyatékból előkerült versek, változatok és vázlatok közlésével.

Milan Kundera - Tréfa
Az ​ötvenes évek Csehszlovákiájában játszódó történet főszereplője, Ludvik Jahn egyetemista képeslapot küld pártiskolára vezényelt menyasszonyának. A nyitott képeslapra írt, tréfásnak szánt mondataiért barátjának vélt évfolyamtársa feljelenti, s Ludvikot kizárják a pártból, eltávolítják az egyetemről. Ezzel nem csupán az érvényesülés lehetősége szűnik meg számára, hanem különböző megpróbáltatások is kezdetüket veszik. Végül Ludvik elhatározza, hogy bosszúból gonoszul megtréfálja álnok barátját, ám tréfája ismét visszájára fordul. A regény - néhány drámai részlet és esszészerű betét kivételével - a személyi kultuszt a parodizáló eszközök kihasználásával megrajzolt karikatúrája. Regényének újszerűségét és jellegzetességét a minden szóképet kerülő, egyszerű és racionális stílus és a konstruált voltát leplezetlenül feltáró cselekményszövés adja meg. A mű, amely egy atrocitásokkal teli, kegyetlen korszak tükre, elsősorban a modern regény kedvelőinek olvasmánya.

Pilinszky János - Kráter
"Aligha ​tudnánk megnevezni a közeli múlt magyar irodalmából még egy költőt, aki olyan látványosan elemkedett föl verseivel a szemünk előtt a világlíra magasába, mint Pilinszky János. Jóllehet, költői életművét meg sem borzolták a líra századunkban divatos, kísérletező forradalmai, annál perzselőbben, a végső igazságok és metafizikai felismerések extázisával tudta kifejezni a kor emberének lételméleti és történelmi helyzetét, s költészete, amely Németh László emlékezetes megállapítása szerint "a fájdalom nyelve", közérthető világossággal adott hangot a minden emberi sors mélyén fészkelő fájdalomnak: szorongásnak és reménynek, s e sokáig félreszorított költészet hallatlan népszerűségének is bizonyára ebben rejlik a titka. 1970 óta, amikor első gyűjteményes kötete, a Nagyvárosi ikonok megjelent, versei azonnal gazdára leltek, ezzel is jelezvén, hogy a magára hagyott "creatura" költője egyszersmind a legszélesebb tömegek költője lett. Népszerűsége változatlan maradt; Összegyűjtött versei éppúgy rég elfogytak, mint valamennyi könyv, amely szerzőként az ő nevét tünteti föl."