További értékelések

Jó ​volt ez a mesegyűjtemény, teljesen más mint amit a magyar népmeséknél megszokhattunk. Néhány eleme hasonló, például, hogy a jószívű szegény embernek kedvez a szerencse, vagy, hogy az okos legény sokra viszi, de néhol nagyon idegen. Sokkal kegyetlenebb, mint az itteni mesék, néhol a furfang más emberek kárára történik, és sok helyen a főhős semmit sem tesz azért, hogy jobb legyen a helyzete, hanem egyszerű véletlen folytán lesz szerencséje. És van olyan, hogy a főhős más hibája miatt meghal, és az ördögfióka győz.

Korea ​egészen más világ, mint amiben mi élünk és amit megszoktunk, ez meglátszik a népmeséiken is. A szó szoros értelmében nem is nevezném a kötet nagy részét mesének, inkább bölcselkedések, történetet – tündérmesékkel semmi hasonlóság. Szörnyeket, táltos paripákat, különleges képességekkel rendelkező főhősöket – királyfik és királylányok – nyomokban sem tartalmaz, de van benne annál több szellemjárás és álomlátás. Meg tigris, sok-sok tigris.

A kötet elején Korea létrejöttéről, égi királyokról lehet olvasni, de gyorsan visszaszállunk a földre, és a főhőseink szinte kivétel nélkül egyszerű emberek lesznek – na jó, az egyik illetőből király lett. Sok mélabús, nem feltétlenül boldogan végződő mesét tartalmaz a kötet, Korea ebből a szempontból is kilóg a sorból: hol a boldogan éltek, míg meg nem…? Három mesét tudnék kiemelni, amik egyrészt eltértek az általam eddig olvasott meséktől, másrészt a kötet átlag meséitől is. Az első az egyetlen tényleg szép történet szerintem a kötetben, egy vak fiúról és a menyasszonyáról, aki nem hagyta el csak azért a szerelmét, mert elvesztette a látását. Bár a mese befejezésével – vagy inkább befejezetlenségével – nem voltam megelégedve. Megint csak, hol marad a boldogan éltek?

A következő a címben szereplő mese, A három özvegy miniszter, nem feltétlenül magáért a történetért tetszett, amit néha túlzásnak tartottam, hanem a visszaemlékezős formáért. És meg kell említemet az egyetlen igazán humorosnak szánt mesét, a Tök-tábornokot, ami már-már primítívségbe ment át a kötet többi meséjéhez képest (a szellentés szó igen hangsúlyosan jelent meg benne). Mert a koreai mesék lassan, kifejtősen mondják el a történeteket, akár több bekezdésen át szemléltetve, hogy az szegény, de ambíciózus fiatalember mennyire szeretetett volna tanulni, mint a többiek.

Összességében nem tudom, mit is érzek magamban a kötet és a koreai mesék iránt. Jó volt kicsit kitekinteni Ázsiába, ami általában teljesen kiesik a látókörömből, de ezek a mesék nem érték el, hogy hirtelen elkezdjek rajongani a Távol-Keletért (ahogy a K-Pop sem, úgyhogy azt hiszem, majdnem mindegy is már a mi kapcsolatunk Koreával…:))
De mivel különleges, nem mindennapi mesekötetről van szó, ami nagyon más, mint a magyar népmesék, vagy Grimmék tündérmeséi, mégiscsak ajánlani tudom. Egyszer érdemes belelesni ebbe a világba is, aztán mindenki eldönti, neki való -e vagy sem.

Úgy ​tűnik a koreai népmesék egyes elemei, motívumai nagyon hasonlítanak a magyar népmesékhez. Kis nosztalgiával olvashatjuk ezeket a történeteket. Megvan az a keleties hangulat, de azért előfordul a szegénylegény és a király, az árva és a mostoha, a furfangos és az ostoba történetei is, mindenféle mese és legenda bekerült ebbe a válogatásba.
A kedvencem a legelső volt A mesetarisznya című.

Nagyon ​aranyos, elbűvölő mesék ezek, nem csak a felnőtteknek ajánlott. Kiderül belőlük, hogy milyen áldozatkészek, önfeláldozóak a koreaiak. Sokat fohászkodnak hegyi szellemekhez, hallgatnak a varázslóikra, szerzeteseikre.
Kedvencem közülük a címadó mese és A hosszú fülű király, mert itt előtérben van az önfeláldozás egy kis ravaszsággal fűszerezve. Nagyon vicces A hét fiútestvér története a neveikkel, amik jellemzik őket és a máshonnan is ismerős A félreértett jelbeszéd.
A címlap is nagyon tetszetős.

Hasonlóak ​ezek is a mi meséinkhez, mégis, van bennük valami egzotikum. Valami, amitől mások.

Nagyon ​érdekes, hogy a koreai mesékben is vannak olyan motívumok, szüzsék melyek a magyar és az európai mesékben is előfordulnak.

Bár ​a helyszín távoli és egzotikus lehet egy európai olvasónak, de a tanulságok ugyanazok, mint egy magyar népmesében. Szívmelengető könyvecske.