Szép ​versek 2002

Hernádi György - Az ​idő tenyerén
Kassák ​Lajos írta róla: ,,1918-ban egy kamasz diák kopogtatott be hozzám versekkel. Dadogások voltak, de a fiatal tehetséghez illő dadogások. Valószínű, hogy éppen ez a kiforratlanság, érdes hang keltette fel irányában a bizalmamat ... Hernádi György, az akkori fiatal diák talán vak ösztönnel tévedt mellénk, és azóta se tért le a megkezdett csapásról. Szabad verseket hozott hozzám, s mindmáig hű maradt ezekhez a formátlannak mondott, lényegében azonban nagyon is szigorú formákhoz. Nagy a verselőkészsége, és bizonyára sokkal többre vitte volna siker dolgában, ha ügyesen rímeket párosított volna, s skandálta volna a hibátlan jambusokat és trocheusokat. Hernádi György a nehezebb feladatot választotta, és azon fáradozott, hogy sajátos mondanivalóihoz a sajátos formanyelvet is megalkossa. Vannak költeményei, amelyekben nagyszerűen valóra váltotta szándékait. Szocialista világszemléletű költő, de ereje volt hozzá, hogy többet igényeljen a maga nemében hasznos, de a művészet szempontjából nemegyszer nagyon is szárnyaszegett tendencköltészetnél. Tudom, hogy töprengései és gyötrődései közben olyan kérdések is felvetődtek benne, vajon a szocialista költő, anélkül hogy hitszegő lenne, írhat-e a szerelemről, a mező virágairól, a szálló madarakról és hasonló semmiségekről. Érzésvilágának gazdagsága túlsegítette ezeken a kritikus pillanatokon, költészetében a sokrétű ember filozófiai hajlandósága és lírai érzékenysége egyformán szóhoz jutott."

Ismeretlen szerző - Szép ​versek 2011
A ​Szép Versek immáron negyvenhét éve megjelenő kortárs magyar költészeti antológia, melyben idén is sok-sok költő még több verse olvasható.

Baka István - Versek
Baka ​István életműsorozatát indítjuk ezzel a kötettel. Terveink szerint évente jelenik majd meg egy-egy könyv; jövőre a Próza, dráma, majd a Műfordítások és a Publicisztikai írások.Az első kötet Baka István költeményeinek eddigi legteljesebb gyűjteményét tartalmazza. A versek gerincét a Tájkép fohásszal 1996-os kiadása alkotja, mely bár posztumusz műként látott napvilágot, tartalmát még Baka állította össze. Kötetünk függeléke a Tájkép fohásszal eredeti kompaktságát és zártságát hivatott ellensúlyozni az oda fel nem vett, de Baka életében megjelent, valamint a hagyatékból előkerült versek, változatok és vázlatok közlésével.

Ismeretlen szerző - Szép ​versek 2007
Hetvenhét ​kortárs költő százötven verse a 2006-os év legjobbjai közül: Csoóri Sándor, Határ Győző, Karafiáth Orsolya, Kukorelly Endre, Lackfi János, Nádasdy Ádám, Parti Nagy Lajos, Tandori Dezső, Varró Dániel és így tovább...

Ismeretlen szerző - Szép ​versek 2008
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.

Beck János - Szépfalusi József - Turi József - Susog ​a nád
Három ​szerző munkáját tartalmazza a könyv. Turi József novellái megindító emberi sorsokat tárnak az olvasó elé. A másik két szerző kellemes, játékos verseivel, műfordításaival szórakoztatja az olvasót. A Goethe-fordító Beck János és a költő Szépfalusi József a hazai német kisebbség képviselője. Közös kiadványuk az egy hazában élő, különböző nyelvű írók, költők együttmunkálkodásának szép példája. Ezt a kezdeményezést méltatja előszavában a német kisebbségi önkormányzat szegedi elnöke, Kendl György

Ismeretlen szerző - Lecsukott ​szemeden át látom
Ez ​a könyv a jelenlét könyve. A női hangok jelenlétének könyve a kortárs magyar irodalom többszólamú hangjai között. Hosszú évszázadokig, évtizedekig úgy tűnhetett az olvasók számára, hogy ez a hang hiányzott, vagy csak igen halkan szólalhatott meg, folytathatott többszólamú párbeszédet a férfi írók hangjaival. Pedig a nők már évszázadok óta jelen vannak az irodalmi életben, sőt a XIX. század elejétől, a nemzeti irodalom iránti igény megszületésekor, mikor egyre szélesebbé vált mind az olvasók, mind a „hivatásos” írók köre, amikor megjelentek és elterjedtek az első magyar nyelvű folyóiratok, a nők egyre tudatosabb harcot folytattak azért, hogy a nagyközönségnek is írhassanak, és ne csak azokban a műfajokban, melyeket hagyományosan „női műfajokként” tartottak számon. Természetesen az irodalmi szerepvállalás körüli viták a nők társadalmi szerepvállalása körüli viták körébe tartoztak, és a felmerülő kérdések is hasonló kérdéseket feszegettek. Lényegében a tradicionális női lét alapvető szerepeit kérdőjelezték meg, mely ugyanúgy vonatkozott a házastársi, családanyai szerepre, mint a társadalomban önálló szerepet vállaló, dolgozó, családfenntartó vagy éppen a közéletben, a kulturális életben fellépő nők, akkoriban újdonságnak számító szerepkörére. Több mint kétszáz év telt el azóta, és a nők szerepe a társadalomban alapvetően megváltozott, kiteljesedett. A nők szerepvállalási lehetőségei egyre szélesednek a hétköznapokban, a közéletben és irodalmi jelenlétük is ezt tükrözi, bár nem szabad elfelejtenünk, hogy a valódi esélyegyenlőségért és a valódi egyensúlyért férfiak és nők társadalmi, közéleti és kulturális szerepei között még nagyon sok a tennivaló. De a kulturális, illetve az irodalmi életben a férfiak és nők hangja ma talán már valódi többszólamú párbeszédet folytat, közösen gazdagítják, színezik a teljes kulturális és irodalmi színteret, és talán egyre inkább eltávolodnak azoktól a múlt századi vitáktól, melyek az irodalomban is a társadalmi átalakulás vitáit tükrözték. Ebben a párbeszédben mindenkinek önálló hangja van, és nem a nemi hovatartozás határozza meg a különbségeket, vagy hasonlóságokat. Mégis úgy érzem, szegényebb lenne a gondolkozásunk, a nyelvünk, az önmagunkról és a világról alkotott képünk, ha nem vennénk figyelembe, hogy férfiak és nők egymást kiegészítve, egymásról, egymáshoz fűződő érzéseinkről, az életről, egymástól eltérően írunk, eltérően szólunk. De hol van az eltérés? Meglehet-e fogalmazni, hogy miben más a női és a férfi kifejezés? Meg kell-e fogalmazni aprólékos vizsgálattal, vagy bízzuk ezt is a pillanatnyi megérzéseinkre, hagyjuk, hogy a szövegeken át, a töredékeken, az eltérő optikán át az „egész” érjen el hozzánk? „Ne mondd soha a mondhatatlant / mondd a nehezen mondhatót” írta Nemes Nagy Ágnes, és nincs nehezebb feladat, mint formát, nyelvi alakot adni az életnek, az érzéseinknek, a világnak. Összeállításunk versei is egy darabot fogalmaznak meg a teljességből. Élő költők, élő versei, melyek párbeszédben állnak egymással éppen úgy, ahogy az olvasóval. És az olvasó fogja eldönteni a saját érzése, pillanatnyi hangulata alapján, hogy hol kapcsolódik be ebbe az örök párbeszédbe, mely férfiak és nők, az élet és a költészet, a megfogalmazható és a megfogalmazhatatlan között folyik feltartóztathatatlanul. Ajánlásomat díszíteni szeretném, irodalmunk kiemelkedő költőnőinek nevével, így szeretettel említem meg Petrőczy Kata Szidónia, Kaffka Margit, Reichard Piroska, Lesznai Anna, Hajnal Anna, Török Sophie, Nemes Nagy Ágnes, Károlyi Amy, Szécsi Margit, Lányi Sarolta neveit, akik nem pusztán verseikkel, írásaikkal gazdagították a magyar irodalmat, hanem irodalomszervezői, szerkesztői és műfordítói tevékenységükkel nagyban hozzájárultak az irodalmi élet modernizálásához, és a világirodalom megismertetéséhez Magyarországon. Antológiánk összeállítása közben nem törekedhettünk egy teljes kép kialakítására, összeállításunk szempontja mindössze annyi, hogy egymás mellett mutassuk be kortárs irodalmunk érettebb generációinak és a legfiatalabb nemzedékek verseit. Így válogatásunk elkerülhetetlenül magán viseli a szubjektív olvasói ízlés korlátjait, de reméljük, hogy az itt bemutatott versek felkeltik az olvasók érdeklődését költőnőink teljes életműve vagy éppen bontakozása felé. „Lecsukott szemeden át látom”, írja Hervay Gizella „A mondat folytatása” című versében, és ezzel a bensőségességgel hívom antológiánk olvasóit azokra a költészeti tájakra, ahol a nyelvi forma a női világérzékelés finomságát, érzékeny rezdüléseit tükrözi a szerelemről, a vonzalomról, a szenvedélyről, a kiábrándulásról, a magányról, az emberi érzésvilág szivárványszín gazdagságáról, kívánva kellemes, örömteli barangolást kortárs irodalmunk e gyönyörű női hangjai között! Gurmai Zita

Ismeretlen szerző - Az ​év versei - 2008
A ​kötet hetvenkettő kortárs magyar költő verseiből tartalmaz egy válogatást.

Ismeretlen szerző - Tetovált ​mementó
„Vér ​és hús a festék, s a vászon – ne keressék – itt feszül belül.” „Nagyon-nagyon szépek… mit szépek, gyönyörűek, hangulatosak az illusztrációk. Öröm kézbe venni, olvasni, megismerni a sok tehetséges moly gondolatait örömről, bánatról, az életről. Jó, hogy megjelent ez a kötet.” @robinson – http://www.gaboolvas.blogspot.hu/ „…egy igazán színvonalas kiadványt foghatunk a kezünkbe, amely hűen tükrözi azt, hogy milyen is, amikor olvasó emberek írnak.” @Nita_Könyvgalaxis – http://konyvgalaxis. blogspot.hu/ „A tinta a papíron hagy nyomot, a szavak az elménkben. A Tetovált mementó olyan szavakkal van tele, amelyeknek nyomát még sokáig viselnünk kell.” Benyák Zoltán

Lázár Júlia - Még
Lázár ​Júlia "új kötete egy negyedszázados pályán mindössze a harmadik állomás: Ujjnyomok című kötete 1988-ban, Az ismeretlen pedig 2001-ben jelent meg. A kötetnyitó versekben ott folytatja, ahol abbahagyta, csak talán több a tárgyias leírás, a külső megfigyelés, korábbi verseinek balladai tragikumába a jelenvaló világ erősebben szűrődik be. De két új ciklusa, a B. a metrón és a B. és az új év váratlan újdonsággal is szolgál: az alkotókedvet felőrlő időhiány szorításában a költő megpróbálja legyőzni szorongató körülményeit. Személyes használatra kifejlesztette a naplóverset, amely látszólag oldottabb, mint ahogyan általában ír, de ezt egyrészt indokolja a műfaj, másrészt, ha nem indokolná, sem lenne baj, hiszen a gyakorlott költő az esetleges és mulandó tapasztalatokban is meglátja azt, ami túlmutat esetlegességen és szembeszegül a mulandósággal. Harmadrészt meg mindez csak a látszat. Valójában itt is minden a helyén van, csak éppen az akvarellfestő virtuóz könnyedségével, laza ecsetkezelésével viszi fel a papírra azokat a színeket és vonásokat, amelyek egyszerre őrzik saját lendületüket és rögzülnek feledhetetlen képpé." Ferencz Győző

Ismeretlen szerző - Пизелонь ​каштаз / Berkenyekoszorú
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.

Kemény István - Élőbeszéd
Kemény ​István költő, író 1961-ben született Budapesten. Az _Élőbeszéd_ az első könyve a Magvető Kiadónál. Kezdetben az ember: mint elveszett kesztyű egy zebrán. Aztán "fel és alá [járkál] az érdligeti állomáson". Először leginkább magánember magánproblémákkal, a későbbi ciklusokban pedig leginkább az "általános"-ról gondolkodik. A tapasztalata magánból lesz köztapasztalat; ahogy közös az eredet: mindenki Káin utódja, aki - Keménynél - "nagybácsi, és csakis nagybácsi, alig-alig apa". Az ember az ő ősbűnét hordja magában az első gyilkos leszármazottjaként. Van is vétke meg nincs is. Pluszban is van magával meg mínuszban is; pozitív és negatív közt lebeg, akár szegény nulla, amit egyik oldal sem érez magáénak _A semmieset_ című hosszúversben. S miután megtárgyalta emberünk a halállal - az _Élőbeszéd_ben -, hogy az igazi bűnösök (nácik) mind meghaltak-e, "a szekrény alól előbújt az élet egész kisbetűs testében remegve, és óvatosan visszamászott belé..."

Fodor Ákos - Jazz
"Úttalan ​úton az időtlen időben valami közelít, aminek neve sincsen, nem mozdul s közeleg. Nemhonnan, nemhova. Megszül-e? megszületünk-e valaha?"

Hizsnyai Zoltán - Ének ​- Versek, 2001-2009
A ​szerző ötödik‚ Ének című versgyűjteménye az utóbbi kilenc év lírai termésének legjavát tartalmazza, miközben rálátást biztosít az eddigi életmű meghatározó irányaira is. Az újabb költemények is a József Attila-díjjal jutalmazott előző kötet formai-tematikai sokszínűségének jegyében születtek – a három ciklus – háromféle költői beszédmód; változatok, melyekben a világ sokszínűsége tükröződik. A versek játékos gondolatisága, gazdag és hajlékony nyelvezete, kifinomult, szórakoztató nyelvi humora kivételessé teszi Hizsnyai Zoltán költészetét.

Ismeretlen szerző - Szép ​versek 2009
A ​Szép versek immáron negyvenöt éve megjelenő kortárs magyar költészeti antológia, melyben most hatvanöt magyar költő közel kétszáz verse olvasható.

Ismeretlen szerző - Az ​év versei – 2010
A ​költészeti antológiába hatvanhat költő, többek között Ágh István, Bertók László, Buda Ferenc, Csoóri Sándor, Deák László, Dobai Péter, Dobozi Eszter, Falusi Márton, Filip Tamás, Győri László, Iancu Lauram Juhász Ferenc, Kiss Benedek, Kovács István, Lackfi János, László Noémi, Mezey Katalin, Nagy Gábor, Péntek Imre, Szálinger Balázs, Takács Zsuzsa, Tornai József, Tóth Erzsébet, Tőzsér Árpád, Rába György, Vári Fábián László, Vasadi Péter, Végh Attila Tibor verseit válogattuk össze.

Markó Béla - Egy ​mondat a szeretetről
Markó ​Béla (1951) a kortárs magyar irodalom egyik jelentős költője, aki a vers mellett az esszé műfaját is műveli. A rendszerváltozás utáni időszakban mindmáig az erdélyi politikai élet fontos szereplője. Markó Béla költői életművéből a prózaíró pályatárs Szávai Géza válogatta ennek a könyvnek a verseit. Szávai a kötethez írt utószavában elismeri, hogy kockázatos a vállalkozása, miként bizonyosan kockázatvállalás Markó Béla részéről ebbe beleegyezni. Az ifjúkorukban kezdődött barátság a magyarázat e kísérletre, a válogató kamaszkorától olvassa a nála egy évvel fiatalabb, de akkor már publikáló Markó Béla verseit, és barátja költői pályájának alakulását azóta kíséri figyelemmel. A lényegileg reprezentatívnak gondolt hatvan vers Szávai Géza elképzelése szerint bármilyen nyelven képes megmutatni azt a (hatvanas!) költőt, aki a mi sokszor használt mondatainktól rugaszkodik a virtuóz versbeszéd felé. Ugyanakkor arra is bizonyíték ez az időrendet szándékosan mellőző válogatás, hogy nemcsak egy-egy versnek, hanem az életműnek is sokféle érvényes olvasata van.

Ismeretlen szerző - Szép ​versek 2010
Néhány ​a kötet szerzői közül: Háy János, Bajtai András, Karafiáth Orsolya, Kemény Lili, Kovács András Ferenc, Kun Árpád, Nádasdy Ádám, Rakovszky Zsuzsanna, Tandori Dezső, Térey János, Tóth Krisztina.

Ijjas Tamás - Fejedelmi ​többes
Ijjas ​Tamás klasszikusan iskolázott, de ízig-vérig mai költő, aki hol durván, hol finoman keveri a romantikát az iróniával: ha kell, szabadszájú tenorista, aki gonosz áriát öblöget az ingó tagokról és ingatag asszonyokról, de ha akarja, nemcsak a test, de az agyak szeretkezését is leírja. Nem pusztán átengedi magát az érzelmeknek, hanem mindvégig birkózik az anyaggal, ravaszul figyeli, meddig mehet el a "Kedves" és "a giccs" között. (Szabó T. Anna)

Tandori Dezső - Tandori ​Light - Elérintés
Ez ​egy látszókönyv. Valóját csak az ismerheti meg, aki megismerésre, ködhámozásra is kész. Titkokkal együtt élni is bír. "Tandori Dezső és a Scolar Kiadó különleges vállalkozása ez a kötet, melyben a költő maga válogatta össze kimagasló, mívesen végfokon álló régebbi és mai verseit, s a nem könnyű témákat költői magyarázatokkal látta el. Így az olvasót maga Tandori engedni be egy szélesebb kapun a "lélekbe", a légi könnyedségek rejtelmes, ám földi súlyokkal terhes világába. Tandori "pozitív cunaminak" minősíti könyvét, ahol "rémfotók" vallanak Jekyll doktorról és Hyde úrról, madárkákat és lovakat érzékelhetünk tiszta szellemi szárnyalásban, s legfőképpen megtudhatjuk, hogy csaknem ötven év költői-szellemi tevékenysége hogyan zár teljes kört, s miként suhan a végső teljesség felé. E "látszókönyv" valóját csak az ismerheti meg, aki megismerésre, ködhámozásra is kész, s titkokkal együtt élni is bír. Tandori Dezső 2013-ban 75 éves - e kötettel köszöntjük a költőt." (a Kiadó)