“… Érkezésem nem váltott ki örömmámort. Ismerik a viccet? Három gyereke van az indiánnak. Elsőszülött fiát Fénysugárnak hívják, második gyerekét, a lányt Fehér Holdnak.
És hogy hívják a harmadikat?
Szakadt Guminak…”
Így kezdődik a fiatal s hazájában máris rendkívül népszerű Tereza Bouckovának, az ismert cseh író és volt ellenzéki, Pavel Kohout lányának önéletrajzi ihletésű kisregénye, az Indiánfutás. Igen, Tereza – akárcsak többi írásának hősnője – ilyen nem akart, nem várt gyerek volt az életében és a társadalomban, a hetvenes-nyolcvanas évek közép-európai valóságában. Mindannyiunkon ott volt a stigma, hogy rossz családban, rossz helyre, rossz korban született, rosszul választottak társat. Egész életükben küszködve keresték – és nem mindig találták meg – helyüket a világban, a megalázottak és megszomorítottak sorsára ítéltettek – önhibájukon kívül, a Történelem durva tévedése vagy kaján szeszélye folytán.
Boucková szikrázóan őszinte és szemérmesen kitárulkozó, a hétköznapok tragikumát, abszurditását sok-sok öniróniával és humorral oldó, a gondolatok-érzelmek maximumát a forma minimumába belesűrítő, majdhogynem tőmondatokban írt művei – kisregényei, novellái, modern balladái vagy egyszerűen csak szövegei? – horizontálisan egy-egy teljes élettörténetet ívelnek át, vertikálisan pedig a lélek – a női lélek – legmélyebb zugaiba, legrejtettebb bugyraiba szállnak alá.
Írásai olyanok, mint megannyi miniatűr, művészien megmunkált, áttetsző kristálydarab, amelyek parányi voltuk ellenére mindent elmondanak a kristálygömb milyenségéről, szerkezetéről – közép-európai közelmúltunk és jelenünk, emberi sorsunk nyomorúságáról és nagyszerűségéről.
Kapcsolódó könyvek
Haraszti Sándor - Befejezetlen számvetés
"... nehéz volt elszánni magam, hogy a könyörtelen igazmondás páncéljában, az igazat állva - a magam igazát persze - hitelét rontsam több, a kor szereplőit rendszerint dicsfénnyel elárasztó legendának, tévhitnek, mesének... Hogy hosszú töprengés után mégis vállalkoztam emlékiratírásra, nem azt jelenti, hogy megszűnt minden aggályom, hogy nincsenek kétségeim afelől, miszerint az önérdek nem kísért-e meg engem is, nem hagy-e cserben a hanyatló emlékezet. Sokkal inkább az a balga remény biztatott erre, hogy tanúvallomásomat, annak selejtjét, tévedéseit is beszámítva, egyszer talán mérlegre veti Justitia istenasszony, amikor az utókor nevében a mi magyar századunknak osztja ki a végső igazságot."
Majtényi Erik - Tejfehér éjszakák / Hajóharang a Hold utcában
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.
Gelléri Andor Endre - Gelléri Andor Endre válogatott művei
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.
Bohumil Hrabal - Vita nuova
A Vita nuova a Házimurik folytatása. Annak az új önéletrajzi trilógiának a második kötete, amelyben Hrabal feleségének szavaival mondja el közös életük történetét. E középső résznek látszatra alig van cselekménye: az itt szereplő - 1955-től 1962-ig tartó - időszakban a történelem legfeljebb egy-egy utalás erejéig van jelen.
Az egymás után sorjázó képekben feltűnnek ugyan a Hrabal korábbi műveiből már ismert különc figurák - Vladimír, Hant'a, a festő Smejkal -, de nekik is legfeljebb hangulati jelentőségük van.
A mű szempontjából sokkal fontosabb a belső világ ábrázolása. A Vita nuová-ban ugyanis Hrabal valóban a legintimebb dolgairól vall. Arról, hogy miként válik éppen ezekben az években igazi íróvá; hogyan küzd meg - elsősorban önmagával, a saját kishitűségével, szorongásaival - az áhított írói címért; hogyan lesz "ász", "az írás világbajnoka".
Hrabal ebben a periódusban még teljesen "a maga ura": nincsenek cenzorai, de olvasói sem. Önmaga előtt kell hát számot adnia minden belső rezdülésről, s a mélybe szállás e dantei útját olyan ritka őszinteséggel, akkora erkölcsi erővel és annyi lélektani hitellel érzékelteti, hogy könyve valóságos ön-eposszá nő.
Jean-Paul Sartre - Egy vezér gyermekkora / A fal / A szavak
A nemrég elhunyt világhírű francia író három rövidebb írását gyűjti egybe ez a kötet. Az első, a címadó, egy francia gyároscsemete gyermekkorát és ifjúságát meséli el, az elkényeztetett üvegházi léttől egy megrontott kamaszkor fülledt perverzitásain át az ifjúkor harcias, tüntető jobboldaliságáig és antiszemitizmusáig. Ez a maróan szatirikus elbeszélés a nagyon egyéni jellemzésen keresztül megmutat valami nagyon lényegeset a fasiszta diktatúrák lélektanából is. - A második történet, A fal, a spanyol polgárháborúban játszódik: egy halálra ítélt forradalmár utolsó éjszakáját. lidércnyomásos elmélkedéseiben visszatükröződő életét ábrázolja. - A szavak-ban, ebben az emlékiratnak szánt nagyszerű önvallomásban Sartre a tulajdon gyermekkoráról, gyermekélményeiről, különös, bolondos és rokonszenves családjáról s a tulajdon íróvá válásának kezdeményeiről vall csillogó egyszerűséggel, megindító és megdöbbentő nyíltsággal.
Thomas Hardy - A kék szempár
A 19. századi angol széppróza kiemelkedő alakja, Thomas Hardy az Egy tiszta nő című, nálunk is közismert regényével írta be magát a klasszikusok aranykönyvébe. A kék szempár nem maradt el a híres főműtől, sőt, mintha annak előfutára volna, melyben Hardy az angol középosztály és a lecsúszott nemesség poros értékrendszerét állítja szatirikus társadalomkritikája középpontjába, mindezt egy szerelmi történetbe ágyazva.
A romantikus história főhőse Elfride, egy isten háta mögötti délangol parókia lelkészének leánya, aki szerelmi élete kiteljesedését reméli vidéki mindennapjaitól. Csoda-e, ha a Londonból érkező lánglelkű Stephen azonnal megdobogtatja az álmodozó lány szívét? Ám kettejük bimbózó szerelmének az apa azon nyomban útját állja, amikor értesül a tehetséges és művelt ifjú építész nem előkelő származásáról. A szülői tilalom elől a fiatalok titkos házassági tervek szövögetésébe menekülnek. A városból újdonsült rokonaihoz érkező, érett korú londoni kritikus, Mr. Knight aztán végképp összekuszálja a szálakat. Megkezdődik a versenyfutás – a két, egymást barátként tisztelő férfi harcol az idővel, a sikeressé válással és saját értékrendje beteljesítésével – Elfride kezének elnyerésért. Ugyan honnan is tudhatnának egymásról, s kiváltképp miből is sejthetnék előre a kék szemű leány végső, elkeseredett elhatározását?
Tisztaság és feslettség, ártatlanság és törtetés, őszinteség és hazugság, a női önállósodás és a társadalmi konvenciók válaszútjai hálózzák be Thomas Hardy önéletrajzi ihletésű regényét, első felesége iránti szerelme nemes rajzolatú emlékművét.
Dallos Sándor - Máriafű
A 19. század végén és a 20. század első felében igen népszerűek voltak a Jézusról szóló apokrif legendák irodalmi feldolgozásai. Dallos Sándor győrszentmártoni gyermekkorának népies történeteit szövi mesékké, ám amíg kortársainak jámbor írásai többnyire csekély irodalmi értéket képviselnek, ő szépirodalmi rangra emeli szűkebb pátriájának legendakincsét. A Máriafű nemcsak egy elfeledett irodalmi hagyatékot tár az olvasó elé, hanem bepillantást enged a magyarság tűnőben lévő népi legendakincsébe is, sőt, megőrzi azt az utókornak.
Karinthy Frigyes - Idomított világ I-II.
"Az utóbbi időben azért írtam ennyi sok cikket, mert ami dolgom nekem az emberekkel volt, az inkább beszéd, mint írás volt, minthogy ennek befejezett egésznek kellett lennie: sem több, még kevésbé kevesebb nem lehetett, mint egy cikk... A világ rossz modell az emberiség számára. Pillanatfelvételekben lehet csak megörökíteni" - mondja Karinthy Frigyes egyik nyilatkozatában.
Az életműsorozat Címszavak a Nagy Enciklopédiához I-II. című kötete az 1925-től 1930-ig írt cikkeket gyűjtötte össze. Az Idomított világ a következő három esztendő publicisztikai termését rendezi. Az író fia, Karinthy Ferenc emlékezése szerint, hetente négynél is több cikket, karcolatot, tárcát és humoreszket írt. "Tárgyai és a feldolgozási módok is változtak olykor cikkről cikkre - írt útirajzot, riportot, elmélkedést, levelet, beszámolt egy-egy filmről, színházról, foglalkozott a tudomány, az irodalom s a politika megannyi jelenségével. Mintha az újságírás napi robotjában mégis megvalósította volna az álmát, melynek szertefoszlásáról annyit panaszkodott: a címszavak sorát a Nagy Enciklopédiához" - írja a sorozat gondozója, Ungvári Tamás, a kötetet záró utószavában.
A kötet első ciklusa Zöngék és zörejek címmel gyűjti egybe a többségében a Pesti Napló-ban, Az Est-ben és a Színházi Élet-ben megjelent cikkeket. Karinthy villódzó intellektusa azonnal reflektált a hétköznapok történelmének minden eseményére. Kíváncsiságának szomjúsága, gondolkodói felkészültsége, írói becsülete avatja ezeket a percnek szánt írásokat maradandóvá.
A következő két ciklus Az Est egy-egy Karinthy rovatának címét viseli: Hölgyeim és Uraim és Halló, itt Az Est. Az első a konferanszok stílusában megfogalmazott huszonegy tárcát, kommentárt tartalmaz, míg a másik ciklus írásaiban a napi aktualitásokhoz - egy-egy miniszteri rendelethez, újsághírhez, a divathoz vagy akár az időjáráshoz - fűz megjegyzést, de úgy, hogy a kort jobban megismerjük belőlük, mint a tudományosan pontos leírásokból, melyek gyakran épp az atmoszférát nem érzékeltetik. A kötet utolsó egységében két interjút talál az olvasó: vallomásokat arról, hogy érzi magát az író ötezredik cikkének megírása után, milyen tervek foglalkoztatják.
Az 1930-ban és 1931-ben feltett kérdésekre nemcsak a két rövid nyilatkozat a felelet, hanem sokkal inkább a cikkek hosszú sora, melynek egy újabb, gazdag szeletét az olvasó ebben a kötetben találja meg.
Kertész Erzsébet - Fiút vártak, lány született
"Talán azért lettem író, mert bizonyítani akartam. Megmutatni apámnak, hogy nem olyan nagy szerencsétlenség, ha nincs fia." Kertész Erzsébet több mint hat évtizede tucatnyi regénnyel bizonyít. Történelmi hősnőinek személyisége mögé rejtezve végigélte a XIX. századot, és végigélte a huszadikat is. Ám ez egyszer ő maga a regényhős, a régimódi kisasszonyból lett modern, független szellemű íróasszony, a szeretteiért rettegő anya és feleség. Aki kilencven évesen is őriz valamit kamaszkori önmagából. Megrendítően őszinte legújabb regényével talán még az ifjúkori barát, Szerb Antal elismerő szemhunyorítását is sikerülne elnyernie.
Szabó Magda - Für Elise
Szabó Magda elmúlt nyolcvanéves, amikor lánytestvére született: írt magának egyet. Mert bár a Für Elise önéletrajzi ihletésű mű, a regénybeli fogadott testvér, Bogdán Cecília korábban ismeretlen volt az olvasók előtt. Az író talán gyerekkori barátnőjét mintázta meg Cili alakjában, talán önmagát.
Cili trianoni árva, Zentáról származik, az árvaházból kerül Debrecenbe, négyévesen fogadja be új családja. Ő a bájos, szeretnivaló szőke gyermek, akit minden bajtól óvnak, akit dédelgetnek ismerősök, ismeretlenek és a tanárai is.
Magdolna okos, művelt már kisgyerekkorában is. Esti meseként bibliai történeteket hallgat édesapjától, még iskolába sem jár, de már latinul veszekszik nagybátyjával. Szülei nem korlátozzák, nem nevelik, csak civilizálják. Nyelveket tanul, olvas és ír, képzelete szárnyal, olyan szabálytalan, mint maga a szabálytalanság, már akkor kilóg a sorból.
Cili története nem zárul le, annyit tudunk meg, hogy fiatalon meghal, de a részletek homályban maradnak. Ennek oka lehet az is, hogy Szabó Magda Magdaléna címmel a regény folytatását tervezte.
Elizabeth Gilbert - Eat, Pray, Love - Ízek, imák, szerelmek
Elizabeth Gilbert önéletrajzi regénye spirituális utazásra hívja olvasóit, vele együtt tanulhatjuk meg, mit jelent megismerni, megszeretni, és ha kell, elengedni az embereket.
Elizabeth harmincas, sikeres nő – volt. Gazdag férj, álomház, fényes karrier. Egyik pillanatról a másikra az élete mégis romokban hevert, látszólag ok nélkül. Egy szörnyű válás és az azt követő depresszió után, megmérgezett kapcsolatokkal a háta mögött nekivágott a nagyvilágnak, hogy végre rájöjjön, ki is ő, és mit akar az élettől. Zarándoklata Itáliába, Indiába és Indonéziába vezet, ahol olasz dzsigolók, indiai guruk, indonéz gyógyítók között bizonyítja, hogy mind a boldog pillanatokat keressük, akármelyik szegletében élünk is e világnak. Őszinte, humoros és mély érzelmű könyve mindannyiunknak szól, akik ébredtünk már úgy, hogy „ettől a naptól kezdve változtatok az életemen”. Egy nő, aki nem akart többé megfelelni. Egy nő, aki elengedte a jelenét, és megtalálta a boldogságát. Egy nő, akiben magunkra ismerhetünk.
Daniel Florion - Hogyan haltak meg?
Zseniális ötlet: a történelem neves személyiségeinek utolsó napját, óráját vagy éppen a halálát megelőző perceket írta le a szerző igen izgalmasan. Megtudjuk ebből a könyvből, mi állt némelyik halál hátterében, milyen körülmények között érte utol a vég azokat az embereket, akik egykor igen nagy hatást gyakoroltak a történelem menetére?
A ,,Hogyan haltak meg?" kérdésre tizenöt életsors végére tett pont történetét ismerhetjük meg.
Napoleon fia, a Sasfiók
Giordano Bruno
Angliai Erzsébet királyné
Beethoven
Rodin, a szobrász
Julius Caesar, a zsarnok
Pizzaro, a hódító
Leonardo da Vinci
Szokratész, a filozófus
Kleopátra királynő
Balzac, az író
Gandhi, a politikus
Bolivar, a felszabadító
Semmelweis, az orvos
Caravaggio, a festő
Méhes György - Emmi
Az egyedül élő öregasszonyról, Emmi néniről már senki sem tudja, hogy hajdanában álomélet várt rá. Szépsége mellett gyönyörű hanggal áldatott meg, Európa operaszínpadjai, délceg vőlegény, siker és boldogság ígérkezett, míg el nem jött a végzetes nap.
A mindent elsöprő szerelem áldozatául esett Orsolya és a pénz ördögi világában fuldokló Gina után Emmi a harmadik erdélyi grácia, akinek története olyannyira fájdalmas, akár egy görög tragédia. Érzelmes, ugyanakkor kegyetlen ez a regény, ragyogó ötvözete lélekrajznak és kalandnak.
Max von der Grün - Ifjúságom a Harmadik Birodalomban
Max von der Grün az Ifjúságom a Harmadik Birodalomban című önéletrajzi művében pontosan azt adja, amit a cím ígér: mit élt át, mit látott és hallott ő maga, és miket tudott meg más forrásokból: családja tagjaitól, szem- és fültanúktól, hiteles dokumentumokból hazájáról az 1926-tól 1945-ig eltelt két évtizedre vonatkozólag. "Mi ez? Legújabb kori történelmünk tankönyve? Vagy hátborzongató regény?" - kérdezte egyik nyugatnémet kritikusa. Max von der Grün elsősorban talán sajátos tankönyvnek szánta, főleg a mai fiatalok számára, akiknek nemigen lehet fogalmuk arról, milyen volt a fasizmus és a háború a maga hétköznapi valóságában.
Kende Sándor - Fekete rapszódia
Kende Sándor újabb kötetében kisregények, novellák és az alkotóműhely gondjai szerepelnek egymás mellett. A címadó kisregény, a Fekete rapszódia fiatal főhőse, Zsolt szerelmes, vergődését és vívódását azonban a még nagyobb szerelem: a bánya okozza. A bánya, amelynek sorsa eldöntetlen: megszűnjön-e, vagy szükség van rá. A történet abban az időszakban játszódik, amelyben a gazdasági irányítás egy tollvonással megszüntette a bányák fejlesztését, s bányadinasztiákat szórt szét - e tévedés károkat okozott -, Zsolt azonban a közgazdasági egyetem makacsul végigtanult kitérője után is a bányához vonzódik. Az Anyám regényében a felnőtt ember örök lelkifurdalása szólal meg: szerette vagy gyűlölte az anyját, a színésznők és nagyságos asszonyok kedvencét, a Váci utcai mesemódot.
S a novellák hősei: szépek és boldogok, furcsák és esendők, sorsukkal dacoló vagy a világban csetlő-botló emberek. Mindennapjainkból ismerjük őket, hiszen velünk dolgoznak, köztünk élnek, velünk örülnek és szenvednek.
Ilja Ilf - Jevgenyij Petrov - A szórakozó egyed
"Eléggé nehéz feladat A tizenkét szék szerzőjének önéletrajzát megírni. Ugyanis az a helyzet, hogy a szerző két ízben született: 1897-ben, illetve 1903-ban. Először Ilja, Ilf, másodszor Jevgenyij Petrov képében.
Mindkét esemény Odessza városában történt.
Ily módon az író már ifjúi éveitől kezdve kettős életet élt. Az idő tájt, amikor a szerző egyik fele a pelenkában rúgkapált, a másik már hatesztendős volt, és átmászott a temetőkerítésen, hogy orgonát csenjen...
Megannyi kaland után a két különálló félnek végre sikerült összetalálkoznia. Ennek egyenes következményeként napvilágot látott a Tizenkét szék című regény...
Efféle esetekben rendszerint arról faggatják a szerzőket, hogyan alkotnak kettesben. A kíváncsiskodóknak megemlíthetjük az énekművészek példáját, akik duettet énekelnek, és közben remekül érzik magukat..."
Richard Maltby, Jr - Beatrix Potter élete
A világhírnek örvendő gyermekkönyvek bájos szereplői, Nyúl Péter és barátai megálmodójának különleges történetét meséli el a könyv. A viktoriánus Angliában Beatrix Potter belenyugvással élte a vénkisasszonyok eseménytelen életét, napjai mégsem szokványosan teltek: szobáját benépesítette rajzolt barátainak csintalan hada, Nyúl Péter és barátai. Egy napon felkerekedett, és hóna alatt szebbnél szebb meséivel és rajzaival bekopogott egy londoni könyvkiadó ajtaján. Az ismeretlen környezetben nem csupán az eddig elérhetetlennek tartott sikert, világhírt és függetlenséget találta meg, hanem a szerelmet is. Beatrix új világot fedezett fel, amelyet azonban egy váratlan tragédia alapjaiban rengetett meg...
A történetet feldolgozó film Reneé Zellweger és Ewan McGregor főszereplésével a magyar mozikban is látható.
Ladislav Klíma - Sternenhoch herceg szenvedései
Első történet: egy életében kitagadott, halálában megátkozott filozófus és író mozaikportréja.
Második történet: a rejtélyes, hol kísértet, hol vízió, hol hús-vér nő alakjában feltűnő szépséges, bosszúálló Orea először őrületbe, később öngyilkosságba kergeti az előző életének misztikus bűneiért vezeklő ifjú Sidert.
Harmadik történet: a démoni Helga megbabonázza, majd önnön gyilkosává teszi a II. Vilmos-i kretén Németország egyik kretén hercegét, Sternenhochot, hogy végül a lelkiismeret súlya alatt megtébolyodott herceg beteg képzeletében új életre kelte, a pokolból visszatérve a halálba hajszolja.
Démoni pornó? Perverz horror? Három őrült naplója? Avantgarde írói manifesztum? Misztikus filozófiai értekezés? Ez is, az is, és egyik sem.
Háy János - Egymáshoz tartozók
A viharos sikert és fölzaklató vitákat kavaró regény, A gyerek, valamint összegyűjtött versei, a Meleg kilincs után ismét kisprózakötettel jelentkezik Háy János.
Kik és mik is tartoznak egymáshoz? Családtagok és családi történetek. Azután az irodalmi „család” tagjai, hajdani írókollégák és az irodalomtörténeti emlékek. Valóságos utazások szóló naplók. Képzeletbeli utazások kortársaink indulatainak és elfogultságainak vidékén. Ahogy a szerző írja előszavában: „olyan viszonyokról van szó, pl. apa-anya-gyerekek, író-írás-irodalom, amelyek természetükből adódóan egymáshoz tartoznak”.
Alice Munro - Egy jóravaló nő szerelme
A szerelem áll Alice Munro nyolc történetének középpontjában: az, hogy mi mindent meg nem tesznek érte az emberek, hogyan viselkednek, ha megszerzik, akire vágytak, hogyan hagyják, hogy elsodorja őket a szenvedély, és milyen árat kell fizetniük érte.
Ahogy már megszoktuk tőle, aprólékosan boncolja az emberi kapcsolatokat, finoman érezteti, milyen bonyolult, érdekes és kiszámíthatatlan az elme működése, és hogy igazabb és árnyaltabb képet kapunk mindarról, ami velünk történt, ha néhány évtized távlatából elemezzük az eseményeket.
Hősei: a lányok, a nők és az asszonyok Kanada kisebb és nagyobb szigetein, városaiban titkok, hazugságok és elfojtások között élik mindennapjaikat, próbálják megérteni jelenüket, egykori döntéseiket, melyek következményeit egy életen át viselik. Személyiségük varázsa jórészt abból a bátorságból ered, amellyel képesek őszintén szembenézni a múltjukkal, képesek átélni a változás és az elmúlás érzését, hogy előbb vagy utóbb, így vagy úgy valamiféle derűs nyugalommal megbékéljenek sorsukkal.
"Munro történetei a tekintetben is kivételesek, hogy a novella szűk terében teljes sorsokat követnek végig. A hétköznapok nagy krónikása: étkezésről, pénzzavarról, öltözködésről, öregedésről, szexről, gyerekszülésről és nevelésről senki más nem ír úgy, mint ő." A. S. Byatt
forrás: www.parkkiado.hu