Tenzi ​naplója Levél ​a másvilágra

Jodi Picoult - A ​nővérem húga
Amerika ​keleti partvidékén egy tipikus kertvárosi házban él egy tipikusnak korántsem mondható háromgyermekes család. A legidősebb testvér, Jesse már a "sötét oldalon" jár, a középső lány súlyos leukémiás, akinek életben maradásáért a két szülő ádáz küzdelmet vív; a húg, Anna pedig - a tudomány jóvoltából - eleve azért született, hogy genetikailag megfelelő donor legyen nővére számára. Amikor a beteg Kate körül forgó családi élet ellen lázadó tizenhárom éves Anna beperli szüleit, hogy önrendelkezési jogot nyerjen a saját teste fölött, minden megbolydul. A lelki örvények egyre lejjebb húzzák a jogászból lett főállású anyát, a tűzoltó-mentős-amatőr csillagász apát, a kényszerűen koraérett gyereket, sőt még az Annát képviselő fiatal ügyvédet és annak elveszettnek hitt kedvesét is. A krízishelyzetet a népszerű írónő felváltva láttatja a hét szereplő szemével, bravúrosan váltogatva az idősíkokat is. Miközben egy lebilincselő, gyors léptű regény fejezetein nevethet-zokoghat az olvasó, olyan hitelesen elevenedik meg előtte a kertvárosi otthon, a kórház, a tárgyalóterem és a tűzoltólaktanya világa, mintha dokumentumfilmet nézne. A végkifejlet pedig majdnem akkora meglepetéseket tartogat, mint egy krimi.

Julie Orringer - Láthatatlan ​híd
András ​építészhallgatóként éppoly hirtelen csöppen a ’30-as évek Párizsi bohéméletébe, amilyen önkéntelenül ragadja később magával a századközép világégése, hogy munkatáborról munkatáborra sodródva, küszködve kapaszkodjon az egyetlen szerelembe: élete legnagyobb ajándékába… Klára még szinte gyermek, mikor az erősödő szélsőséges eszmék Magyarországáról – saját sorstragédiája után – Párizsba kénytelen menekülni, egyik pillanatról a másikra felnőtté válva, hogy ott megismerje Andrást, és életük egymáséba gubancolódjon… Tamás és Ibolya a háború gyermekei; miközben szüleik a földi poklokkal csatáznak értük és egymásért, mindnyájuk túléléséért, ők olyan emlékekre tesznek szert, melyek generációk sorsában hagynak kitörölhetetlen nyomot, amit nem moshat el sem az óceánnyi távolság, sem a részvétlen idő… Julie Orringer regénye, a Láthatatlan híd magával sodor és felkavar, kétségbe ejt és megvigasztal, elveszi és visszaadja az életbe és az emberségbe vetett hitünket. Arról mesél, amiről csak a fontos könyvek tudnak: hogy minden ember egyedi és megismételhetetlen – és szükségünk van valakire a boldogsághoz és a boldoguláshoz. „Üdvrivalgás tört ki a tisztképzősök soraiban. A tábornok megvárta, míg alábbhagyott. – Ne feledjék – mondta –, maguk Magyarországért harcolnak, Magyarországért, és senki másért. A németek a szövetségeseink, de nem parancsolnak nekünk. Az ő útjuk nem a mi utunk. A magyarok nem árja nép. A németek elmaradott népnek tekintenek bennünket. Barbár a vérünk, vadak az eszméink. Nem vagyunk hajlandók elfogadni a totális diktatúrát. Nem akarjuk deportálni a zsidókat meg a cigányokat. Ragaszkodunk a különleges nyelvünkhöz. A győzelemért harcolunk, és nem a hősi halálért." Több mint egy éve olvastam Julie Orringer megrázó, nagy erejű, vizuálisan is sodró remekművét. Az ilyen súlyú könyvekre mondják, hogy letehetetlen „nagy regény”. Vártam, hogy egy magyar kiadó rátaláljon és beleszeressen. Megtörtént. Hála érte. Koltai Lajos, operatőr, filmrendező

Audrey Niffenegger - Az ​időutazó felesége
Amikor ​először találkoztak, Clare hatéves volt, és Henry harminc. Amikor összeházasodtak, Clare huszonkettő, és Henry még mindig harminc. Henry idő-eltolódási rendellenességgel született. Genetikai órája a legváratlanabb pillanatokban visszaáll, és még abban a másodpercben eltűnik. Ilyenkor elmúlt és eljövendő élete érzelmi csomópontjain találja magát, meztelenül, védtelenül. Sohasem tudja, mikor történik meg újra, sohasem tudja, hol köt ki legközelebb. Az időutazó felesége a világirodalom egyik legkülönösebb szerelmi története. Clare és Henry felváltva meséli el történetüket. Rajongva szeretik egymást, megpróbálnak normális családi életet élni: biztos állás, barátok, gyerekek. Mindezt olyasmi fenyegeti, amit sem megakadályozni, sem irányítani nem képesek, történetük ettől olyan megrendítő és felejthetetlen. „Azoknak, akik azt mondják, nincsenek igazán új történetek, szívből ajánlom Az időutazó feleségét, ezt az elragadó regényt, amely irodalmilag kiváló, szédítően fantáziadús, és észbontóan romantikus.” Scott Turow

Sara Gruen - Vizet ​az elefántnak
Bár ​nem szívesen beszél emlékeiről, ezek makacsul megülik a kilencvenegynéhány éves Jacob Jankowski elméjét. Emlékek saját fiatalkoráról, amikor a sors egy roskatag vonatra vetette, melyen a Benzini testvérek világhíres cirkusza bolyongott Amerikában. Emlékek egy olyan világról, amelyet szörnyszülöttek és bohócok népesítettek be, amely tele volt csodákkal, dühvel, szenvedéssel és szenvedéllyel; egy világról, amelynek megvannak a maga logikátlan szabályai, sajátos életformája, s ahol a halál is a maga módján kopogtat. A cirkusz világa ez, amely Jacob Jankowski számára egyszerre jelentett megváltást és pokoljárást. Jacob azért került be ebbe a világba, mert elhagyta a szerencséje. Árván és egyetlen garas nélkül nem tudta, mihez kezdjen, mígnem rá nem talált erre a gőzerővel hajtott „bolondok hajójára” a nagy gazdasági világválság idején.

Jane Austen - Értelem ​és érzelem
A ​romantikus történet középpontjában a két Dashwood nővér, Elinor és Marianne áll, a regény címe kettejük ellentétes természetére utal. Az értelmet Elinor testesíti meg, tetteit a józan ész és a megfontolás irányítja, mindent logikusan végiggondol, mielőtt határoz vagy cselekszik. Vele szemben áll húga, ő gyakorta esik a romantikus szerelem és szenvedély túlzásaiba, érzelmi válságaitól és csalódásaitól pedig mélyen és látványosan szenved. Austen a két lány sorsát és szerelmük alakulását mutatja be az 1800-as évek Angliájában. Mindketten a boldog házasságot és az igaz szerelmet keresik – de vajon megtalálják-e? Elinor választottja Edward Ferrars, akit azonban ígérete máshoz köt, Marianne szívéért pedig két férfi is verseng: Mr. Willoughby és Brandon ezredes. Mellettük számos tipikus austeni karakterrel ismerkedhetünk meg, ilyen például Mrs. Jennings személye, akinek „nem volt több gyermeke két leányán kívül, kiket kitűnően adott férjhez, így hát más dolga nem lévén, most már az emberiség fennmaradó részét akarta megházasítani.” Jane Austen hősnőinek története szerelemről, csalódásról, becsületről, álnokságról, és természetesen reményről és boldogságról mesél, miközben lenyűgöző és gyakran kaján képet fest az akkori világról, amelyben a hölgyek legfőbb foglalatossága a férjvadászat. Az írónő jellegzetes, finom iróniával fűszerezett stílusa, kiválóan kidolgozott karakterei, a fordulatokban gazdag események és a sziporkázó párbeszédek garantáltan kellemes kikapcsolódást ígérnek az Olvasónak.

Philippa Gregory - A ​másik Boleyn lány
A ​romantikus történelmi szerelmes regényeiről ismert szerző első magyar nyelven megjelenő regénye VIII. Henrik udvarába kalauzolja el az olvasókat. A fiatal király erőtől, tettvágytól duzzadó férfi, ám asszonya, Aragóniai Katalin nem tud életképes fiúnak életet adni. Henrik türelmetlenül áhítja a fiú örököst, s mivel Katalin nem képes eme vágyát beteljesíteni, figyelme a fiatal udvarhölgyek felé fordul. A helyzetet kihasználva, a Boleyn család mindent elkövet, hogy Henrik szeme a már férjezett Maryn (a kevéssé ismert másik Boleyn lányon, Anna húgán) akadjon meg. Mary végül is szerelmes lesz Henrikbe, az erős, hatalmas férfit látja Anglia legnagyobb emberében, a királyban. S bár vígan lovagolnak, vadásznak, táncolnak s szeretkeznek, Mary úgy érzi, becsapta és ő maga is megalázta szeretett királynéját, Katalint. Ez a lelkiismeret-furdalás aztán örökre ott marad szívében. Időközben az addig a francia udvarban nevelkedő Anna is hazatér. Mindenben segíti testvérét, de már nem testvéri szeretetből, hanem abból a meggyőződésből, hogy a családnak segít a legtöbbet, ha Henrik ágyasát istápolja. Mary először egy leány- majd egy fiúgyermekkel ajándékozza meg a királyt. Henrik boldog: lám, tud ő fiút nemzeni, hiszen nem rajta múlik. Mary azonban fáradt, kimerült, már nem is kívánja a királyt mint férfit: Henrik teste már nem fiatalosan ruganyos, és szeretőjére telepedve meglehetősen súlyos. Mary szeretőből anyává lett, valóságos anyatigrissé, akinek mindennél és mindenkinél fontosabb két királyi porontya. Elérkezett hát Anna ideje. Hihetetlen ambícióval és önbizalommal tör előre, célja nem kisebb, mint a király soron következő szeretőjévé, s majdan királynővé válni. Maryvel szembeszegülve harcol a király kegyeiért. És mint ahogy arról már történelemórán is értesültünk, a Boleyn és Howard családok leánykája valóban királyné lesz. Izgalmas, sok feszültséggel és félelemmel teli a történetben ez az időszak, a történetet sok-sok mellékszál teszi még érdekesebbé és színesebbé. A számos nyelven megjelent és nagy sikert aratott regényből előbb a BBC készített rendkívül népszerű televíziós sorozatot, majd Hollywood is lecsapott rá: neves sztárokkal készül a mozifilm, melyet idén karácsony előtt mutatnak be.

Fejős Éva - Helló, ​London
Lengyel ​Luca huszonkét éves sikeres fotómodell; hónapokra előre betáblázva, telefonjában a világ legjobb divatfotósainak száma, bejárása van a legtrendibb helyekre, és minden vágya, hogy Londonban teljesedjen ki az élete. Aztán… snitt. Egy végzetes éjszakán motorbalesetet szenved, és a csillogás, az álom ezer darabra törik. Hat év éber kóma után csodával határos módon magához tér, de a múlt homályban marad. Mi történt azon az éjszakán? Hová lett a fiú, aki a motort vezette, és akit a szerelmének hitt? Baleset volt, vagy gyilkossági kísérlet? Emlékei útvesztőjében Luca csak lassan és bizonytalanul lépked a fény felé, egykori barátoktól, vélt jótevőktől és kiismerhetetlen rosszakaróktól körülvéve, miközben az ezer darabra tört tükörben már semmi sem az, aminek látszik. Hol van az a pont, ahol még mindent újrakezdhetünk? Ragaszkodjunk-e a régi álmokhoz, vagy álmodhatunk újakat? Fejős Éva legújabb regényében különleges és megismételhetetlen kalandra hívja olvasóit; a Helló, London egy olyan nő titokzatos világát eleveníti meg, akinek újra kell tanulnia a vágyat, a félelmet, a bizalmat és a szerelmet.

Fábián Janka - Adél ​és Aliz
Fábián ​Janka legújabb nosztalgikus regényében két barátnő viharos érzelmekkel és ellentmondásokkal teli kapcsolata áll a középpontban. A különböző társadalmi és családi háttérrel rendelkező lányok, a bájos, szelíd Aliz, mindenki kedvence és az éles eszű, éles nyelvű, ármánykodástól sem visszariadó Adél, egy bentlakásos iskolában válnak elválaszthatatlan barátnőkké, és nem is sejtik, hogy a sorsuk még akkor is egymásba fonódik majd, amikor ezt már egyáltalán nem akarják. Bonyolult szerelmi háromszögek és csalódások tarkította fordulatos történetüket egy régi gyilkosság árnyékolja be, és a háttérben most is ott húzódnak a kor történelmi eseményei: a Kommün végnapjai, a húszas évek konszolidációja, a frankhamisítási botrány, a gazdasági világválság. Ahogyan azt a szerzőtől már megszokhattuk, könyvében itt-ott valós történelmi figurák is feltűnnek, ám csupán mellékszereplőként. A befejezés természetesen tartogat meglepetéseket, de a regény végkicsengése a szereplőket ért veszteségek és a tragédiák ellenére is életigenlő. Azt üzeni, hogy a legsúlyosabb helyzetből is létezik kiút. A nagy sikerű Emma-trilógia, Az angyalos ház, a Virágszál, a Lotti öröksége és A német lány című romantikus történelmi regények népszerű írónője a múlt század húszas-harmincas éveinek Magyarországát eleveníti meg hitelesen, színesen és érzékletesen.

Torey Hayden - Szellemlány
Jadie ​sohasem beszélt. Nem nevetett, nem sírt, és nem adott ki semmilyen hangot. Akárhogy próbáltak közeledni hozzá, bezárva maradt saját zavaros világába, ahol a szellemek beszéd nélkül is megértik egymást. Az osztályba érkező energikus új tanárnak végre sikerül megtörnie a hallgatást. Ő tudja, hogy szóra bírni egy sérült lelkű gyermeket sokszor könnyebb, mint szembenézni azzal, ami elől a némaságba menekült. Jadie történetei mégis megdöbbentik. Feldolgozásukhoz minden korábbi tapasztalata kevés. Amiről a kislány mesél, túl borzasztó ahhoz, hogy bárki komolyan vegye - az elmondottak csak egy zavart elme víziói lehetnek. Vagy talán mégsem... A könyv szerzője gyermekpszichológus, aki pályáját fejlesztő pedagógusként kezdte. Dolgozott általános iskolák speciális osztályaiban, kutatóintézetekben és magánklinikákon. Tanácsadója és együttműködője több gyermekbántalmazás ellen küzdő szervezetnek. 1979 óta írja visszaemlékezéseit az osztálytermekben, illetve terápiás csoportokban vívott küzdelmekről. Megrázó gyermeksorsokat bemutató könyvei sorra kerülnek fel a sikerlistákra.

Fábián Janka - Karácsony ​a Ligetben
Fábián ​Janka újabb rövid története ismét Az angyalos ház szereplőihez tér vissza. Ezúttal az "Angyalok" idősebb nemzedékét, azaz a három Thury nővért láthatjuk viszont, húsz évvel a regény történései előtt. A főszereplő ezúttal Joli - a későbbi Joli néni - aki itt még csak tizenhét évesen élete talán legmeghatározóbb napjait éli át 1890 karácsonyán, és 1891 első hónapjában. Egy vidéki tanítóval átélt rövid, tragikus szerelme megvilágíthatja az olvasók előtt a nővéreihez való későbbi viszonyának a gyökereit, mint ahogyan azt is, hogyan válhat egy viharos szerelmi háromszög egyik áldozatából később a következő nemzedékek számára példakép. A novellában más régi ismerősökkel is találkozhatunk: például a valóságban is létezett Rohonczy Gedeonnal, vagy Paál Ödönnel, Hilda és Márti édesapjával. A karácsonyi történet nem végződik boldogan, ám a három lány későbbi sorsát ismerve mégis reménnyel és elégtétellel tölthet el minket. Századvégi idill és dekadencia.

Anna Gavalda - Együtt ​lehetnénk
Egy ​ügyefogyott, dadogós, fiatal arisztokrata, egy anorexiás festőnő, egy zseniális, ám fölöttébb morcos szakács, valamint az életből kifelé tartó, emlékeibe visszavonuló nagymama - az élet sodrába beilleszkedni képtelen, magányos emberek. Az arisztokrata megmenti a lány életét, a lány a szakácsot és a bolondos arisztokratát, s együtt megszépítik a nagymama utolsó hónapjait, majd némi bukdácsolás után ők maguk is rálelnek a boldogságra. A helyszín egy hatalmas, kongóan üres párizsi lakás - à la Utolsó tangó Párizsban -, egy bűbájos vidéki házacska, a párizsi elegáns éttermek konyháinak hajszolt mindennapjai, és maga Párizs a nyüzsgő, lüktető életével, megkopott varázsával. Szellemes, könnyed, néhol megrázó történet a szerelem és a barátság felszabadító erejéről, és arról, hogy csak akkor vagyunk szabadok, ha nemcsak adni, hanem kapni is tudunk. Egyedül nem megy, de együtt talán sikerül - erről szól Anna Gavalda új könyve, mely rövid idő alatt óriási siker lett Portugáliától Oroszországig.

Bernhard Schlink - A ​felolvasó
Egy ​kamasz fiú és egy nála jóval idősebb asszony furcsa szerelmének és elválásának története szolgál keretül ahhoz, hogy a regény hőse szembenézzen a náci múlttal, amely voltaképpen nem is az övé, hanem szülei nemzedékéé. Ez a soha ki nem hevert szerelem, Hanna évekkel később feltáruló múltja döbbenti rá Michaelt arra, hogy a jelen nincs múlt nélkül, felejteni nem lehet, feldolgozni sem - talán megérteni. A felolvasó az elmúlt évek egyik legnagyobb német könyvsikere volt. 1995-ös kiadása után tizenhárom országban jelent meg, nagy visszhangot váltva ki. A siker oka minden bizonnyal abban rejlik, hogy újraértelmezi a kollektív és egyéni bűn és bűnhődés kérdését a ma ötvenéves generáció szemszögéből.

Philippa Gregory - Michael Jones - David Baldwin - Asszonyok ​a rózsák háborújában
Három ​asszony rendkívüli, igaz története, akikről a történelem mindeddig jórészt megfeledkezett. Érdekfeszítő háttérolvasmány _A fehér királyné_ és a többi historikus regényremek szerzőjének, Philippa Gregorynak s két szerzőtársának a tollából. Talán csak rokonok képesek egymás ellen oly elszánt, kegyetlen és folyamatos árulásokkal, pálfordulásokkal zajló harcot vívni, mint amilyet a Lancesterek és a Yorkok vívtak az angol trónért a 15. században. „Kuzinok háborújának” nevezték a kortársak, mi Rózsák háborújaként ismerjük, mivel York fehér rózsát használt jelképeként, Lancaster szimbólumai között pedig időnként egy vörös rózsa jelent meg. A három főszereplő: _Luxemburgi Jacquetta_, a királyi hercegnő, aki rangján alul, szerelemből házasodott, egy királyné anyja lett; _Elisabeth Woodville_, aki özvegyen nevelte gyermekeit, amikor feleségül ment az ifjú IV. Edward királyhoz; _Margaret Beaufort_, aki felségárulást követett el Anglia egy felszentelt királyával szemben, majd az ő fia, VII. Henrik került trónra, első Tudor-uralkodóként. Bevezetőjében Philippa Gregory így beszél róluk: „Ők az én hősnőim, az ősanyáim. Az Ecclesiasticus 44.1 szavaival: „Nagyhírű asszonyok dicséretét zengem, az anyáinkét, egymás után szépen…” Ha egy nő érdeklődik a saját, identitáshoz és hatalomhoz vezető küzdelme iránt, akkor érdekelni fogják más nők is. A könyvben megjelenő asszonyok élete megmutatja számomra, hogy mit tehet egy nő, még formális hatalom, oktatás vagy jogok nélkül is, egy férfiak által uralt világban. Ezek az asszonyok a női lélek erejének ihlető példái.”

Laura Fraser - Hét ​év a nagyvilágban
A ​nagy sikerű Itáliai affér írónője új regényében hét év utazásairól számol be. Negyvenedik születésnapjára Laura meglepi magát egy mexikói úttal. Itt találkozik azzal a francia férfival, aki közel tíz éven át volt útitársa, szeretője és lelki támasza. Ám a férfi már máshoz kötötte az életét, s Laura fájó szívvel szembesül azzal, hogy a jövőben egyedül kell majd utaznia. Laura fordulóponthoz ér. Most először gondolkodik el komolyan azon, merre is tart az élete. Egyszerre vágyik az utazással együtt járó kalandokra, új élményekre, új ízekre és otthonra, férjre, gyerekre. Harmincas éveiben kiélhette utazási vágyát, azonban most felteszi magának a kérdést: vajon a Wanderlust nem fosztotta-e meg a családi élettől, az állandó társtól? Hét éven át tartó s nemegyszer veszélyes utazásai során a világ különböző pontjaira jut el: Argentínába, Peruba, Nápolyba, Provence-ba, Párizsba, Ruandába. Egyre inkább arra a felismerésre jut, hogy a legfontosabb út, amelyet az embernek meg kell tennie, ha meg akarja találni a harmóniát, az a belső út, az önmegismerés útja.

Fábián Janka - Emma ​szerelme
A ​regény a múlt század fordulójának környékén játszódik három helyszínen: a békebeli, gyönyörű, de egyben dekadens Párizsban, Budapesten, és egy elképzelt, a Balaton északi partján fekvő, festői, álmos kisvárosban, Balatonkörtvélyesen. A főszereplőket, Emmát és Gábort már születésük óta egymásnak szánta a sors, mégis csak tragédiák és félreértések sorozata után lehetnek egymáséi. Viszontagságos történetük és a lassan kialakuló szenvedélyes szerelmük mögött ott húzódnak a századforduló eseményei: a magyar millennium, a huszadik század beköszönte, majd az első világháború, minden nyomorúságával, és a Tanácsköztársaság időszaka. Végül pedig Horthy híres fehér lovas bevonulásával – a "bűnös városba" – zárul a történet.

Amanda Quick - Menyasszonyt ​bérelnék!
St. ​Merryn grófjának nőre van szüksége. Szándékai merőben gyakorlatiasak - egy értelmes és elfogadható külsejű hölgyet keres, akivel néhány hétig mint jegyesével jelenhetne meg az előkelő társaság rendezvényein. A megoldás egyszerűnek tűnik: csak fel kell fogadnia egy társalkodónőt, aki busás díjazás ellenében bizonyára szívesen eljátssza majd a menyasszony szerepét. Csakhogy a megfelelő jelöltre rátalálni sokkal nehezebb, mint gondolta. Már le is mondana tervéről, amikor a sors összehozza az igen határozott fellépésű és talpraesett Elenora Lodge-dzsal. Mivel a lány szorult anyagi helyzetében éppen társalkodónői állást keres, elfogadja a gróf ajánlatát. Ám hamar megtapasztalja, hogy a férfi Rain Street-i otthonában igen különös dolgok történnek, munkaadója bizony rejteget néhány veszedelmes titkot a világ elől. De Elenorát kemény fából faragták, nem szalad el a veszélyes kalandok elől: rövid idő alatt igazi társává válik a férfinak nagybátyja gyilkosának felkutatásában. És a közös nyomozás során St. Merryn grófja is rájön valamire: bizony, létezik ezen a földön olyan nő, aki még az ő józan és gyakorlatias szívében is képes vad szenvedélyeket ébreszteni.

Jonathan Safran Foer - Rém ​hangosan és irtó közel
Mit ​tegyen az ember, ha Manhattanben él, kilencéves, és feltaláló, ékszertervező, ékszerkészítő, amatőr entomológus, frankomán, vega, origamista, pacifista, dobos, amatőr csillagász, számítógép-tanácsadó, amatőr régész, továbbá ritka pénzérmék, természetes halált halt pillangók, miniatűr kaktuszok, Beatles-kegytárgyak, féldrágakövek és egyebek gyűjtője? Mit tegyen az ember, ha kilencéves, és 2001. szeptember 11-e óta nem látta az apját? Ha nincs más fogódzója, csak a régi holmik, és az üzenetrögzítő magnószalagja apja utolsó telefonhívásaival, amit el kell rejtenie az anyja elől? Mit tegyen, ha talál egy titokzatos borítékot az apja szekrényében, amelyben csak egy kulcs lapul, és a papíron egyetlen szó: Black? Viszonylag egyszerű: fel kell keresni az összes Black nevű embert New Yorkban, és megtudakolni, hogy milyen zárat nyit a kulcs. Ami 216 lakáscím. Vagy megkeresni a zárat, bár minden 2777-ik másodpercben egy újabb zár születik New Yorkban. Kissé bonyolítja a dolgot, hogy hősünk betegesen retteg a tömegközlekedéstől, ezért mindenhova gyalog megy. És persze számos más megválaszolandó kérdés akad. Vajon szerelmes lesz-e még egyszer a mama? Ki a titokzatos bérlő, aki beköltözött a nagyihoz? Mit rejt a magnószalag, amin a papa utolsó üzenetei vannak? Erre ad választ Jonathan Safran Foer, a világsikert aratott Minden vilángol írójának új, több nemzedéken átívelő családtörténete, amelyből megtudhatjuk, hogy néha még az se segít, ha az ember feltalál "egy spéci vízelvezetőt, amelyik végigmegy minden New York-i párna alatt, és a víztározóba vezet. Amikor az emberek álomba sírják magukat, a sok könny mind ugyanoda folyik, és reggel az időjárás-jelentésben bemondhatják, hogy a Könnyek Vízgyűjtőjében csökkent vagy nőtt a vízszint, és akkor mindenki tudná, hogy New Yorkban az emberek milyen szomorúak." Megrendítő történet, egy elképesztő intelligenciájú és képzelőerejű kisfiú odisszeiája, aki a World Trade Center összeomlásakor eltűnt papáját keresi.

M. C. Beaton - Agatha ​Raisin és az életveszélyes esküvő
Agatha ​és James Lacey esküvője napján ragyogó az idő, kitisztul az ég. Ám sokkal helyénvalóbbak lennének az előző napi viharfelhők, hiszen megjelenik Agatha rég halottnak hitt első férje, Jimmy Raisin, hogy megakadályozza Agathát abban, hogy bigámiát kövessen el. Az ezt követő felfordulásban Agatha megpróbálja a nagyon is élő és emlékeinél kétszer rondább férjet megfojtani. A kínos helyzetbe hozott James felbontja az eljegyzést. Így amikor másnap Jimmyt holtan találják, Agatha és James lesznek az első számú gyanúsítottak. Közösen kell felgöngyölíteniük az ügyet, hogy tisztázhassák magukat. De vajon az újbóli közeledésük – a sors iróniája, hogy a nyomozás során férjnek és feleségnek adják ki magukat – elég lesz-e, hogy Agatha ismét rabul ejtse James szívét?

Fejős Éva - Nápolyi ​vakáció
Ladányi ​Niki, a fiatal oknyomozó újságírónő élete nagy sztoriját egy hidegvérű bűnözőnek köszönheti, akit sikeresen rács mögé juttatott. Verbovszky azonban nem felejt, és miután megszökik a zárkából, elindul, hogy bosszút álljon a lányon. Niki éppen forró nyomon van, Magyarországról kicsempészett kutyák után nyomoz Nápolyban, ahová kivételesen az édesanyját is magával viszi. A lány anyja találkozik ifjúkori szerelmével, Alessandróval, és a megkésett randevú az egykori szabóval – ma már sikeres olasz divatház-tulajdonossal – mindkettőjük számára többet jelent a múlt utáni vágyakozásnál. Alessandro fia, Giacomo pedig Niki iránt érez egyre erősebb vonzalmat, de a sarkukban lévő bűnöző, Niki lezáratlan szerelme Andrással, a pesti nyomozóval és a nagymama váratlan és veszélyes küldetése olyan fordulatot hoz a nápolyi vakációba, ami talán örökre megváltoztatja a két család életét… Vajon újra lehet kezdeni egy kapcsolatot harminc év után? Öröklődik-e a szerelem anyáról lányára? Dönthet-e a fiú apja akarata ellenében, ha a cég és a család jövője a tét? Kitarthat-e a magyar nyomozó az igazság mellett, ha azzal a szeretteit és önmagát is veszélybe sodorja? Szerelem és karrier, bosszú és megbocsátás, hagyomány és újrakezdés; három generáció, két család, egy életre szóló döntés – ez Fejős Éva eddigi legjobb regénye, a Nápolyi vakáció.

Daniel Glattauer - Gyógyír ​északi szélre
Emmi ​Rothner e-mailben szeretné lemondani a Like magazin előfizetését, de félreüt egy betűt, és levele véletlenül Leo Leikénél köt ki. Minthogy újra meg újra a rossz címre ír, Leo egy idő után kénytelen felvilágosítani őt a tévedéséről. Így veszi kezdetét a különleges levélváltás, melynek során a teljes ismeretlenség és kedves bensőségesség közti keskeny mezsgyén egyensúlyozva egyre közelebb kerülnek egymáshoz, míg végül kénytelenek feltenni maguknak a kérdést: vajon a levelekben kifejezett, egymás iránti egyre erősebb érzéseik kiállják-e a személyes találkozás próbáját? És ha igen, hogyan tovább?