A ​léggömb elrepül

Ady Endre - Ady ​Endre összes novellái
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.

Ismeretlen szerző - Az ​elfelejtett rab
„– ​Én komoly nő vagyok. Nem szeretek pletykát csinálni. Csak annyit mondhatok, hogy nem fogja megbánni, hogy szabad szívvel, szabad kézzel jött Vácra – mond a varrónő, és Rezeda úr éjjeli álmának megint vége volt. A börtönbeli éjszakákon ráér sok mindenre az egyébként okos ember is.” (Krúdy Gyula: Az államfogház hölgye) A sorozat legújabb darabjában többek között Mikszáth Kálmán, Ady Endre, Hunyadi Sándor, Karinthy Frigyes, Krúdy Gyula, Móricz Zsigmond, Szomory Dezső, Zilahy Lajos novellái olvashatók.

Csáth Géza - Apa ​és fiú
Csáth ​Géza (1888-1919) a századelő egyik legizgalmasabb, legígéretesebb tehetsége, a modern magyar próza előfutára. Korán kibontakozó, tékozlón gazdag, sokoldalúan színes tehetség volt, az írás mellett remekül rajzolt, festett, hegedült, zongorázott, zenét is szerzett, ő írta az első elismerő bírálatokat Bartók Béláról és Kodály Zoltánról, s húszévesen, harmadéves medikusként olyan felejthetetlen remekművet alkotott, mint a kötetünkben is szereplő _Anyagyilkosság_. "Csáth Géza orvos- írta róla unokafivére, Kosztolányi Dezső. - Pszichiáter, aki tudja, hogy lelki életünkben nincsenek csodák és véletlenek, lelkünk történései éppen olyan végzetesek, mint a szívünk, a vesénk, a májunk működése, és a haragunk, az ambíciónk idegreakcióját szabályos görbékben lehet levetíteni a fehér lepedőre." "Mindenütt s mindenhol a fájdalom, mely a kéj véglete. És az iszonyat, mely megint csak a kéjbe torkollik - írja róla Illés Endre. - Meglesni a romló anyag iszonyú elváltozásait, a magány esszenciáját, az őrületbe csukló fintorokat, a test titokzatos kiterjedéseit, a halál kiütköző tigrisfoltjait: ezek a pillanatok Csáth Géza novellatémái." ___Korai, nagy sikerei, írótársainak lelkes elismerése után bekövetkezett Csáth Géza tékozló és mohó életének végzetes találkozása a morfiummal; a méreg fiatalon elroncsolta gazdag tehetségét, elpusztította az új magyar irodalom e merész ihletőjét. Elméje elborult, alig harmincéves korában öngyilkos lett. ___Gyűjteményünk - Illés Endre válogatásában - Csáth Géza életművének javát, legtömörebb, legkeményebb elbeszéléseit adja, olyan remekeket, mint a _Trepov a boncolóasztalon_, _A varázsló kertje_, _A vörös Eszti_, _Anyagyilkosság_, _Schmith mézeskalácsos_, _Tálay főhadnagy_ vagy a címadó _Apa és fiú_.

Csáth Géza - Muzsikusok
A ​hat írást tartalmazó kötet első három története az analitikus novella magyar megvalósulása: az olvasó az íróhoz hasonlóan mindent megtud a szereplőkről, még azt is, amit azok meg sem értenek magukról. Az olvasónak magának kell levonnia a következtetéseket, sokszor éppen az ironizáló író ellenében. A negyedik novellától kezdve azonban a hang sokkal személyesebbé válik, és az analízis eredménye sem annyira biztos.

Karinthy Frigyes - Egy ​nőt szeretni
"Ismerek ​embereket, akik egyenesen sajnálják, hogy nem követtek el régen valami bűnt, esetleg a büntetést is beleszámítva. Egyszer valaki sokáig, eltűnődő szeretettel nézte a feleségét. Mikor az asszony kiment, az ott levő barát megkérdezte a férjet, mire gondolt. - Arra gondoltam - mondta könnyes szemekkel, emlékein merengve -, hogy ha húsz esztendővel ezelőtt agyoncsaptam volna, most már szabad és független, megbűnhődött ember lehetnék." A nők, a szerelem, a házasság témakörére felfűzött novellák, karcolatok kiválóan szemléltetik Karinthy ambivalens viszonyát a másik nemhez. Első házassága felesége tragikus haláláig maga a béke és harmónia, a második viharos összecsapások sorozata volt, a hétköznapokban élte meg a nemek harcát. Férfi és nő kapcsolata, nők egymás közt, monogámia, női szépség és gondolkodás, hűtlenség és féltékenység, mind megannyi kimeríthetetlen forrás Karinthy szatirikus kedve számára.

Hajnóczy Péter - A ​fűtő / M / A halál kilovagolt Perzsiából / Jézus menyasszonya / Hátrahagyott írások
Ez ​a kötet Hajnóczy Péter minden megjelent könyvének anyagát tartalmazza a megjelenés sorrendjében. A kötet végén Hátrahagyott írások címmel összegyűjtöttük a még az író életében folyóiratközlésre elfogadott, de javarészt már posztumuszként megjelent műveket, és ezt kiegészítjük egy válogatással azokból a kiadatlan kéziratokból, amelyeket annak idején az író maga is közlésre szánt. A korai írásokból közöljük például azokat, melyeket "kész" műnek tekintett, de kötetei kiadása idején már túljutott a stíluskorszakon (az automatikus íráson) aminek jegyében megírta őket. Tehát ez a könyv az írói életmű teljesnek tekinthető gyűjteménye.

Karinthy Frigyes - Kire ​hasonlít Pistike?
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.

Ottlik Géza - Minden ​megvan
Ottlik ​Géza ma már világhírű regényének, az Iskola a határon-nak atmoszféráját, egyes motívumait, alakulását jó néhány elbeszélésében tetten érhetjük. S nem csupán ott, ahol maga az élményanyag ölt testet, mint A Drugeth-legendá-ban vagy az Apagyiban, de általánosabb síkon is; alig van novellája, melynek légkörét, figuráinak gondolkodásmódját a Horthy-társadalom fojtó légköre, a háború fenyegető veszélye döntően meg ne határozná. Hősei ebben a fenyegetettségben, ez alatt a nyomás alatt élnek - szeretni és alkotni próbálnak, hiszen fiatalok -, s közben minden lélegzetvétel egyre nehezebbé válik a korszak ritkuló levegőjében. Ezek az írások - kettő kivételével - 1938 és 1946 között születtek. A háború közeledése, a háború s a visszamaradt pusztulás, a romok - a látható történetek mögött, a szerelem, az értelmiségi lét problémái mögött mindvégig jelen van maga a történelem. A Magyarok novellapályázatát megnyert A rakparton az 1945-ös Budapest feledhetetlen képét adja. Kötetünk utolsó írása, az 1968-as Minden megvan újat hoz Ottlik elbeszélő módszerében; a mozgalmas-cselekményes, párbeszédekkel építkező, angolos, a klasszikus novellatípus egybeötvöződik az atmoszferikussal, a motívumok szabad asszociációs ragyogása lírával gazdagítja az elbeszélést, anélkül hogy klasszikus erényeiből, szerkezeti szilárdságából, pontos hiteléből bármit is veszítene.

Kosztolányi Dezső - Öröm
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.

Mihail Bulgakov - Morfium
Mihail ​Bulgakov megérdemelten foglal el kiemelkedő helyet korunk irodalmi köztudatában. Legjelentősebb műveit - A fehér gárda, Színházi regény és A Mester és Margarita című regényeit, valamint drámáit - a magyar olvasók is jól ismerik. Bulgakov hazánkban is a legnépszerűbb írók közé tartozik. Kötetünkben kisprózáját mutatjuk, melynek több darabja még a húszas évek elején keletkezett, amikor a fiatal orvost hol mindennapi praxisa, hol pedig a körülötte lévő valóság vagy a közelmúlt eseményei késztetik rá, hogy papírra vesse élményeit. S az elbeszélésekben, tárcákban, karcolatokban közreadott, az író sajátságos prizmáján átszűrődött életanyag mindig frissen, elevenen hat. Minden írásában, legyen az bár nyúlfarknyi kroki, fel-felcsillan Bulgakov eredeti látásmódja, groteszk humora. Realista hagyományokat folytat, de fantasztikus és helyenként szürrealista elemeket is megvillantó remek novellái a kispróza jeles mesterévé avatják.

Hajnóczy Péter - Jézus ​menyasszonya
Hajnóczy ​Péter új, negyedik könyve két kisregényt és több novellát, karcolatot tartalmaz. Korábbi írásaiban is két élesen elütő anyag keveredett: a tárgyak és jelenségek mikroszkopikusan aprólékos leírása a váratlan erővel, rendkívüli érzékletességgel fellobbanó szürreális látomással, akár egyetlen novellán belül is. Az új kötetben a képzelet és a tapasztalt világ élesebben válik ketté: mindkét elem végletesebb. A leírás még aprólékosabb, az álom még képtelenebb. Különösen a címadó kisregény, a Jézus menyasszonya példázza ezt a kettősséget: közönséges moziismeretség az expozíció, amiből fokozatosan bomlik ki egy szorongásos rémálom emberekre leső vadászokról. A másik kisregény, A parancs egy titkos feladatra kiképzett hírszerző százados tudatának feltérképezése, amelyben a küldetése helyszínének földrajzi adatai, a fedőfoglalkozásul választott kertészet lexikális ismeretei vegyülnek kultúrhistóriai anyaggal és személyes emlékekkel. A százados felkészültsége lenyűgöző, habár ő maga még nem tudja, hogy voltaképpen mi is lesz a feladata.... A kötetet kiegészítő karcolatok furcsa, nemegyszer bizarr életképek, néha drasztikusan kemény szintjén az érzékelésnek és a gondolkodásnak. Annak az embernek az illúziótlansága hatja át ezeket az írásokat, aki enyhület nélkül és megbabonázva függeszti figyelmét a szenvedésre, a halálra, a magányosságra.

Csáth Géza - Az ​álmok asszonya
A ​modern magyar próza első, máig nagy hatású alakja Csáth Géza. Orvos és író, az emberi test és lélek alapos ismerője, a század eleji fénylő, fülledt szecesszió magyar hőse irodalmunkban. Legerősebb alkotói igénye az ember újrafelfedezése. A valóság és a képzelet síkján egyforma biztonsággal mozog, az idill, a tragikum és a groteszk egyaránt vonzza, az örökkévalóságba lendítő gyönyör éppúgy érdekli, mint a fájdalom misztikumának színes tüzei. Sokat írt a nőkről. Válogatásunkban ezen írásait kötöttük csokorba, s nyújtjuk át - nem csak nőknek. Nővé válásról, évődésekről, hódításokról, nagy szerelmekről és csalódásokról, féltékenységről, a házasélet jó és rossz oldalairól, férfiak nőkkel kapcsolatos okoskodásairól és a nők másságáról szólnak a novellák. Csáth szerette a nőket, ahogy az élet egyéb örömeit is. Az életvágy, a nagybetűvel írt Élet lázas igenlése mélyről eredő, jellegzetes alapélménye volt. Az élet szükségszerű fájdalmai elől azonban folyamatosan menekült, így álmai tökéletes asszonyát is csak a narkotikumtól bódult álmokban találhatta meg.

Sánta Ferenc - Téli ​virágzás
Sánta ​első novelláskötete a népballadák modorában mutatja be a hétköznapok hőseit, akik igyekeznek méltósággal viselni a szegénység és a mindennapok megpróbáltatásait, sőt, néha képesek humorral átvészelni a nehézségeket.

Szomory Dezső - Horeb ​tanár úr
A ​Horeb tanár úr Szomory Dezső utolsó nagyobb, prózai munkája. Egy kisregényből és egy novella fűzérből áll. A tehetségtelenségét a zsidóságból való kitéréssel kompenzáló kolléga feleségcsábító igyekezetéről szóló kisregényt és az elbeszéléseket a főhős személye kapcsolja össze, ez a Goldziher Ignácból, Vámbéry Árminból, Ernst Renan modelljeiből, (akiket az író személyesen is ismert, tisztelt,) és persze az író képzeletéből összegyúrt figura. Horeb tanár úr orientalista, ezen kívül Dél-Arábia kétezer év előtti viszonyainak, Salamon király és Sába királynője szerelmének elszánt kutatója. (Szomorynak van egy csak posztumusz megjelent drámája Sába királynőjéről, amint ezt a kötetünkben közölt, naplószerű jegyzete is mutatja: ő maga igen elmélyült e történetben.) A nevében is a zsidó egyetemességet megtestesítő Horeb professzor (Horeb hegyén vette át Mózes a törvénytáblákat), aki zsidósága miatt nem kap katedrát az egyetemen, - az író szócsöve; kései bölcsessége, filozófiája, s persze roppant műveltsége, helyzete érzékeltetésére. A könyv először és utoljára 1937-ben jelent meg. Szomory lírájának szecessziós jellege ebben a műben azonosul témájában és a maga érzékiségében is a stílus ihletőjével: az orientalizmussal. Mily félelmetesen sokat tud az írás titkáról is. Ezek a vallomásai a legmegrázóbbak. Ôszinte, mert az író bevallja, hogy világszemlélete müvészetközponti. Engem az is megindít, hogy lépten-nyomon tömjénezi, bálványozza önmagát. Pontosan egy véleményen vagyok vele. Ha többet mondana, azt is aláírnám.

Sánta Ferenc - Kicsik ​és nagyok
___Az ​ember megannyi képessége között is a legtiszteletreméltóbb, hogy soha nem adja fel a reményt a jó és az igaz eljövendő győzelmében. Birtokában vagyunk a jó és a rossz tudásának, képesek vagyunk megkülönböztetni őket egymástól, és sok évezrede már törvénybe foglaltuk a tisztességes emberi együttélés szabályait. ___Miként a kenyeret, oly természetes mozdulattal nyújtjuk át gyermekeinknek útravalóul, hogy látva lássák, mi méltó és mi méltatlan, minek szolgálatába szegődjenek szívük és értelmük minden erejével, és mitől tartózkodjanak. A gyermek maga a megújuló reménység. Aki kezet emel tisztaságukra, az emberi nemet mocskolja be; nincs vétkesebb, mint aki gyermek ellen vét. Akiből kiszáradt az emberi jóság, akiben kihunyt a lelkiismeret világa, aki emberfarkassá változott, aki a gőg, az önzés, a gonosz janicsárjává szegődtette magát, minden gyermekben szégyenének bizonyítóját látja. ___Aki e kötet novelláit olvassa, s tanúja lesz a kísérletnek, hogy szépet és gonoszt megmutassunk, oly valóságukban, amiképpen itt szóltunk róla, kérem, emelje lámpásnak e néhány sort a könyv lapjai fölé. S. F.

Tóth Árpád - Tóth ​Árpád összes versei és novellái
Debrecen ​halk szavú poétájának, a Nyugat nagy nemzedékének kiemelkedő alakjának, Tóth Árpádnak immár klasszikusnak számító remekművei nem hiányozhatnak egyetlen nemzeti versantológiából sem. Az ember magányosságáról, boldogságvágyáról, halálfélelméről és társtalanságáról szólnak ezek a versek, egy szenvedő lélek jajkiáltásai a háborúk és forradalmak szaggatta korban. A Tóth Árpád összes versét, verstöredékét, alkalmi rigmusát és novelláját bemutató kötet a költő kompozíciós tehetségét is bizonyítja, rekonstruálva az általa összeállított kiadások eredeti szerkezetét. A gyűjtemény meglepetése az a három vers (Hellász, Homály, Mancika), mely először jut el a versszerető olvasókhoz.

Heltai Jenő - Utazás ​enmagam körül
Heltai ​Jenő Utazás enmagam körül című, 1935-ben megjelent novelláskötetében a vele történt vagy vele kapcsolatos élményeit örökíti meg. Elgondolkodik önmagán, környezetén és élményein a fenti jellemzések amolyan heltais stílusában. Feltétlenül szórakoztató, könnyedén elgondolkoztató, élvezetes olvasmány. Rövid történetei, amolyan ötperces nívós kikapcsolódást jelentenek. E kötet novellái egyenként is, de összességükben is olvasmányosak.

Szerb Antal - Madelon, ​az eb
"Bátky ​egy karosszékbe vetette magát és megpróbált módszeresen gondolkozni. Mit csináljon Madelonnal? Esetleg a Kensington Múzeumnak ajándékozza, ott sok kitömött kutya látható. De humánus szíve tiltakozott ez ellen a terv ellen. Nevelje fel és igyekezzék összebarátkozni vele? Az emberi akarat néha csodákat tesz."

Térey János - Termann ​hagyományai
Termann ​nem keverendő össze Fannyval. Téreyvel? Talán. A könyv műfaji megjelölése: Lábjegyzet. Hm. Persze T. J. írt már panaszkönyvet is, melyben a szegény kisgyermek feleselt a bús férfival (férfivel). No de, akkor is! Lábjegyzet? Mihez? Prózai adalék a korábban megjelent négy verseskötethez? Felesleges szerénység volna ez, hiszen a lábjegyzet már csak topologice is a többi szöveg alatt keresendő. Ez nincs alatta. Mellette van. Termann Dezső imagójából előbújik a prózaíró Térey. Hímpor, színes szárnyak. Csillognak a napfényben. Szép, szomorú (Szép, Szomory) könyv. De leginkább Térey. Lehet derülni is. Az élhetetlen báb az útfélen marad. Szárnycsapások, irány a magas...

Ismeretlen szerző - A ​szegények öröme
"Késői ​éjféli órákban, álmatlan éjjeleken, mikor az embernek ideje van sok felesleges dolgon gondolkozni, olykor mint egy középkori hadsereg vonul el fiatalságom hőskora. Sorban eljönnek a regényalakok, akikről mintát venni óhajtottam későbbi életemhez. És minden nagyobb csodálkozás nélkül látom, hogy a regényalakok legtöbbje Jókai könyveiből való. Szinte lehetetlenség is lett volna másképpen felnövekedni abban a korban, amikor én gyerekember voltam." Krúdy Gyula