A szinonima a közkeletű felfogás szerint olyan szó, amely egy másik szóval rokon értelmű, és azt a mondatban többnyire helyettesítheti. Ezen a felfogáson alapulnak a nagy nyelvek szinonimaszótárai, és lényegében a korábbi magyar akadémiai nagy szinonimaszótár is. Magyarán: a bátor szinonimái a merész, vakmerő, vitéz, hős, hősies, rettenthetetlen, oroszlánszívű, heroikus, más stílusrétegben a vagány, a belemenős vagy a brahis. Csakhogy a bátor helyett, állítmányi helyzetben, az is megáll, hogy: bátor, mint az oroszlán, megveti a halált, nem ijed meg az árnyékától, legény a talpán, legény a gáton, van benne kurázsi, hét ördögtől sem fél, nekimenne az eleven ördögnek, akár az is, hogy van vér a pucájában. Vagyis a szólások, szóláshasonlatok és a nyelv állandósult fordulatai éppúgy lehetnek a rokonértelműség hordozói, mint a szinonim szavak. Éppúgy, vagy akár még inkább. Főképpen akkor, ha a szóbeli vagy írásos kifejezés élénkítésére törekszünk. A szólások szinte mind képet, cselekvést, mozgalmas helyszíneket idéznek egy-egy pillanatra lelki szemeink elé, ezért szemléletessé teszik mondandónkat. A szólások a nyelv virágai, mondta O. Nagy Gábor, e nyelvi szféra hervadhatatlan érdemű kutatója. Eme nyelvi virágok színskálájára gondoltam, amikor kézikönyvem címébe a színes szót belefoglaltam.
Kapcsolódó könyvek
Tótfalusi István - Vademecum
"Vademecum (ejtsd vademékum) - régi magyarítása szerint "velemjáró könyvecske": zsebkönyvszerű útikalauz. Vademecum, szükséges segédkönyv mindennemű utazók számára (1843-ban Pesten kiadott könyv címe). - Hasznos gyakorlati ismereteket tartalmazó könyvecske, zseblexikon. - Kisalakú, zsebben hordható könyv feljegyzések számára. Latin kifejezésből: vade mecum annyit tesz: "járj velem". Egy XVII. századi lipcsei zsebkönyv használta először címként. Választékos, régies szó."
Tótfalusi István a szellemi kalandozók, az olvasó fiatalok számára készített útikalauzt, amelyben az általuk nem jól értett, vagy már csak egyes jelentésárnyalatokban ismert szavaknak kívánja visszaadni jelentésük teljes gazdagságát. Igaz, ez a szószedet minden létező és elképzelhető zsebet kinőtt. Ám a könyvespolcról még könnyen leemelhető és Hegedűs István rajzaival kiegészítve, nemcsak hasznos, hanem egyben igen szórakoztató olvasmány is.
Tótfalusi István - Vademecum
"Vademecum (ejtsd vademékum) - régi magyarítása szerint "velemjáró könyvecske": zsebkönyvszerű útikalauz. Vademecum, szükséges segédkönyv mindennemű utazók számára (1843-ban Pesten kiadott könyv címe). - Hasznos gyakorlati ismereteket tartalmazó könyvecske, zseblexikon. - Kisalakú, zsebben hordható könyv feljegyzések számára. Latin kifejezésből: vade mecum annyit tesz: "járj velem". Egy XVII. századi lipcsei zsebkönyv használta először címként. Választékos, régies szó."
Tótfalusi István a szellemi kalandozók, az olvasó fiatalok számára készített útikalauzt, amelyben az általuk nem jól értett, vagy már csak egyes jelentésárnyalatokban ismert szavaknak kívánja visszaadni jelentésük teljes gazdagságát. Igaz, ez a szószedet minden létező és elképzelhető zsebet kinőtt. Ám a könyvespolcról még könnyen leemelhető és Hegedűs István rajzaival kiegészítve, nemcsak hasznos, hanem egyben igen szórakoztató olvasmány is.
Tótfalusi István - Szokatlan szavak szótára
Tóthfalusi István összegyűjtötte a fontosabb nemzetközi műveltségszavakat, a görög és latin eredetű terminus technicusokat, amelyek a politika, a közélet, a művészeti ágak kifejezései (pl. demokrácia, diktatúra, parlament). Sok olyan szó is szerepel a kötetben, amelyek valamilyen oknál fogva archaikussá, ritkán előfordulóvá lettek (pl. régi foglalkozások, a hajdani katonaélet, az egyházak és a hitélet szavai). Végül a klasszikus irodalom olvasásakor fölbukkanó, a deákos műveltséghez tartozó szóanyagból szemelget, olyan kifejezések közül, amelyek a művelt társalgásnak ma is aktív elemei (idea, peregrinus stb.). Az értelmező szótár adott cikke nem egyszerűen lefordítja a szó jelentését, de irodalmi példákat és magyarázatokat is fűz hozzájuk. A csaknem 4000 címszót tartalmazó szótárat számos ábra illusztrálja.
Tótfalusi István - Szokatlan szavak szótára
Tóthfalusi István összegyűjtötte a fontosabb nemzetközi műveltségszavakat, a görög és latin eredetű terminus technicusokat, amelyek a politika, a közélet, a művészeti ágak kifejezései (pl. demokrácia, diktatúra, parlament). Sok olyan szó is szerepel a kötetben, amelyek valamilyen oknál fogva archaikussá, ritkán előfordulóvá lettek (pl. régi foglalkozások, a hajdani katonaélet, az egyházak és a hitélet szavai). Végül a klasszikus irodalom olvasásakor fölbukkanó, a deákos műveltséghez tartozó szóanyagból szemelget, olyan kifejezések közül, amelyek a művelt társalgásnak ma is aktív elemei (idea, peregrinus stb.). Az értelmező szótár adott cikke nem egyszerűen lefordítja a szó jelentését, de irodalmi példákat és magyarázatokat is fűz hozzájuk. A csaknem 4000 címszót tartalmazó szótárat számos ábra illusztrálja.
Ismeretlen szerző - Nyelvművelő kéziszótár
A Nyelvművelő kéziszótár az igényes nyelvhasználatra törekvők nélkülözhetetlen kézikönyve. A szótár 5000 szócikke népszerűen közli azokat a nyelvhelyességi, helyesírási, nyelvtani, stilisztikai stb. tudnivalókat, amelyekre a művelt embernek önmaga szó- és írásbeli kifejezéséhez szüksége lehet. E kötetet nemcsak a nyelvművelés hagyományos kedvelői forgathatják haszonnal, hanem az anyanyelvvel hivatásszerűen foglalkozó szakemberek (magyartanárok, kiadói és lapszerkesztők, fordítók, tolmácsok stb.) is. A szerkesztők és a kiadó abban a reményben bocsátják útjára ezt az ismeretterjesztő munkát, hogy az el fog jutni az ifjabb nemzedékhez is, amelynek különösen nagy szüksége van arra, hogy a nyelvhasználati szokásokkal, szabályokkal, tudnivalókkal alaposan megismerkedjék.
A Nyelvművelő kéziszótár a mai nyelvhasználati szokásokat, a legújabb nyelvi jelenségeket is feltérképező munka. A kisebb-nagyobb szócikkek tömören, de árnyaltan igazítják el az olvasót a magyar nyelv használatának minden lényegesebb kérdésében s ezáltal segítenek eloszlatni a napjainkban is bőven tenyésző nyelvhelyességi babonákat. A szerzőknek és a szerkesztőknek az volt a szándékuk, hogy egy olyan gyakorlati célú kézikönyvet adjanak az érdeklődők kezébe, amelytől azok nemcsak fogalmazás közben kérhetnek tanácsot, hanem amelyet szükség esetén szellemi fegyverként szegezhetnek szembe mind a türelmetlen "nyelvtisztítókkal", mind a nyelvművelés létjogosultságát kétségbe vonó szkeptikusokkal.
A Nyelvművelő kéziszótár az ezredforduló korának korszerű nyelvhelyességi és nyelvhasználati lexikona, amely betűrendben tárgyalja a leggyakrabban felvetődő kérdéseket a következő tárgykörökben:
- új szavak és szójelentések (magyarok és idegenek);
- idegen elemek befogadása, a szómagyarítás lehetőségei;
- nyelvtani kifejezőeszközök, szövegalkotási technikák;
- nyelvi illemtan (köszönés, megszólítás, tegezés-magázás stb.).
Hogyan tükröződnek a nyelvhasználatban a rendszerváltás korszakának és az azt követő másfél évtizednek a gazdasági, politikai, életmódbeli stb. változásai? Hogyan bánjunk anyanyelvünkkel, hogy az segítségünkre legyen ebben a megváltozott és napról napra változó világban? Ebben nyújt tájékoztatást és kézzelfogható segítséget az érdeklődő olvasónak a Nyelvművelő kéziszótár.
Ismeretlen szerző - Nyelvművelő kéziszótár
A Nyelvművelő kéziszótár az igényes nyelvhasználatra törekvők nélkülözhetetlen kézikönyve. A szótár 5000 szócikke népszerűen közli azokat a nyelvhelyességi, helyesírási, nyelvtani, stilisztikai stb. tudnivalókat, amelyekre a művelt embernek önmaga szó- és írásbeli kifejezéséhez szüksége lehet. E kötetet nemcsak a nyelvművelés hagyományos kedvelői forgathatják haszonnal, hanem az anyanyelvvel hivatásszerűen foglalkozó szakemberek (magyartanárok, kiadói és lapszerkesztők, fordítók, tolmácsok stb.) is. A szerkesztők és a kiadó abban a reményben bocsátják útjára ezt az ismeretterjesztő munkát, hogy az el fog jutni az ifjabb nemzedékhez is, amelynek különösen nagy szüksége van arra, hogy a nyelvhasználati szokásokkal, szabályokkal, tudnivalókkal alaposan megismerkedjék.
A Nyelvművelő kéziszótár a mai nyelvhasználati szokásokat, a legújabb nyelvi jelenségeket is feltérképező munka. A kisebb-nagyobb szócikkek tömören, de árnyaltan igazítják el az olvasót a magyar nyelv használatának minden lényegesebb kérdésében s ezáltal segítenek eloszlatni a napjainkban is bőven tenyésző nyelvhelyességi babonákat. A szerzőknek és a szerkesztőknek az volt a szándékuk, hogy egy olyan gyakorlati célú kézikönyvet adjanak az érdeklődők kezébe, amelytől azok nemcsak fogalmazás közben kérhetnek tanácsot, hanem amelyet szükség esetén szellemi fegyverként szegezhetnek szembe mind a türelmetlen "nyelvtisztítókkal", mind a nyelvművelés létjogosultságát kétségbe vonó szkeptikusokkal.
A Nyelvművelő kéziszótár az ezredforduló korának korszerű nyelvhelyességi és nyelvhasználati lexikona, amely betűrendben tárgyalja a leggyakrabban felvetődő kérdéseket a következő tárgykörökben:
- új szavak és szójelentések (magyarok és idegenek);
- idegen elemek befogadása, a szómagyarítás lehetőségei;
- nyelvtani kifejezőeszközök, szövegalkotási technikák;
- nyelvi illemtan (köszönés, megszólítás, tegezés-magázás stb.).
Hogyan tükröződnek a nyelvhasználatban a rendszerváltás korszakának és az azt követő másfél évtizednek a gazdasági, politikai, életmódbeli stb. változásai? Hogyan bánjunk anyanyelvünkkel, hogy az segítségünkre legyen ebben a megváltozott és napról napra változó világban? Ebben nyújt tájékoztatást és kézzelfogható segítséget az érdeklődő olvasónak a Nyelvművelő kéziszótár.
Kövecses Zoltán - Magyar szlengszótár
A jelen és a közelmúlt magyar szlengszavai és szlengkifejezései - gazdag szóanyag és értelmezések - több mint ezer példamondat - bevezető tanulmány - szinonimamutató
Kövecses Zoltán - Magyar szlengszótár
A jelen és a közelmúlt magyar szlengszavai és szlengkifejezései - gazdag szóanyag és értelmezések - több mint ezer példamondat - bevezető tanulmány - szinonimamutató
O. Nagy Gábor - Mi fán terem?
Ha úgy keresünk valamit, hogy átkutatjuk érte minden holminkat, azt mondjuk: tűvé tesszük érte a lakást. Ha egész városrészeket bejárt valaki, mondhatjuk rá: nyakába vette a várost. Amire nagyon kíváncsiak vagyunk, az fúrja az oldalunkat. Tűvé tesz, nyakába veszi a várost, fúrja az oldalunkat - olyan kifejezések, amelyeket lépten-nyomon használunk, és amelyeknek pontosan tudjuk a jelentését, de arra a kérdésre már nemigen tudnánk felelni, hogyan jutottak ezek a szókapcsolatok közkeletű, átvitt jelentésükhöz. Honnan erednek szólásmondásaink? Az átfogó szólásmagyarázó szótár erre a kérdésre ad választ.
O. Nagy Gábor - Mi fán terem?
Ha úgy keresünk valamit, hogy átkutatjuk érte minden holminkat, azt mondjuk: tűvé tesszük érte a lakást. Ha egész városrészeket bejárt valaki, mondhatjuk rá: nyakába vette a várost. Amire nagyon kíváncsiak vagyunk, az fúrja az oldalunkat. Tűvé tesz, nyakába veszi a várost, fúrja az oldalunkat - olyan kifejezések, amelyeket lépten-nyomon használunk, és amelyeknek pontosan tudjuk a jelentését, de arra a kérdésre már nemigen tudnánk felelni, hogyan jutottak ezek a szókapcsolatok közkeletű, átvitt jelentésükhöz. Honnan erednek szólásmondásaink? Az átfogó szólásmagyarázó szótár erre a kérdésre ad választ.
Ismeretlen szerző - A magyar nyelv történeti-etimológiai szótára I-III.
Az első nagyszabású és a magyar szókincs egészére kiterjedő etimológiai szótár mintegy 12 000 szócikkben, több mint 60 000 szó történetéről és eredetéről nyújt tájékoztatást. Címszóanyaga felöleli a mai magyar irodalmi és köznyelv szókészletén kívül a régi nyelv és a nyelvjárások fontosabb szavait is. A szócikkek első része a címszó alakváltozatait és jelentéseit mutatja be, második része pedig a címszó eredetét tárgyalja, felvázolva az alaki és jelentéstani fejlődés menetét is. Különös figyelmet fordít a szótár a művelődés- és tárgytörténeti mozzanatokra, a nyelv és a társadalom, a nyelv és az élet kapcsolataira, minthogy ezek éppen a szókincsben tükröződnek a legjobban. A szócikkeket a felhasznált etimológiai irodalom bibliográfiai adatai zárják le. A magyar nyelv történeti-etimológiai szótára nemcsak a nyelvész szakemberek számára nélkülözhetetlen, hanem mindazoknak, akiket érdekel szavaink eredete, nyelvünk múltja, s korszerű kézikönyv hiányában eddig nem tudtak gyorsan és megfelelően tájékozódni.
Ismeretlen szerző - A magyar nyelv történeti-etimológiai szótára I-III.
Az első nagyszabású és a magyar szókincs egészére kiterjedő etimológiai szótár mintegy 12 000 szócikkben, több mint 60 000 szó történetéről és eredetéről nyújt tájékoztatást. Címszóanyaga felöleli a mai magyar irodalmi és köznyelv szókészletén kívül a régi nyelv és a nyelvjárások fontosabb szavait is. A szócikkek első része a címszó alakváltozatait és jelentéseit mutatja be, második része pedig a címszó eredetét tárgyalja, felvázolva az alaki és jelentéstani fejlődés menetét is. Különös figyelmet fordít a szótár a művelődés- és tárgytörténeti mozzanatokra, a nyelv és a társadalom, a nyelv és az élet kapcsolataira, minthogy ezek éppen a szókincsben tükröződnek a legjobban. A szócikkeket a felhasznált etimológiai irodalom bibliográfiai adatai zárják le. A magyar nyelv történeti-etimológiai szótára nemcsak a nyelvész szakemberek számára nélkülözhetetlen, hanem mindazoknak, akiket érdekel szavaink eredete, nyelvünk múltja, s korszerű kézikönyv hiányában eddig nem tudtak gyorsan és megfelelően tájékozódni.
Kovalovszky Miklós - Szőke István - O. Nagy Gábor - Juhász József - Magyar értelmező kéziszótár
Az átdolgozott Magyar értelmező kéziszótár általános szótár, vagyis a magyar nyelvnek lehető legszélesebb tartományait öleli fel, kiterjedve a szaknyelvi és a nyelvjárási szókészletnek a köznyelvvel szorosabban érintkező, mintegy közös rétegeire, sőt a határon túli regionális nyelvváltozatokra is.
Kovalovszky Miklós - Szőke István - O. Nagy Gábor - Juhász József - Magyar értelmező kéziszótár
Az átdolgozott Magyar értelmező kéziszótár általános szótár, vagyis a magyar nyelvnek lehető legszélesebb tartományait öleli fel, kiterjedve a szaknyelvi és a nyelvjárási szókészletnek a köznyelvvel szorosabban érintkező, mintegy közös rétegeire, sőt a határon túli regionális nyelvváltozatokra is.
Hernádi Miklós - Közhelyszótár
Ritkán van időnk, módunk a legmegfelelőbb nyelvi vagy gondolati formát megtalálni. Ez a szótár a gondolkodás időzavarát, igénytelenségét, gépiességét illusztrálja. Nem lebeszélő szótár mégsem - hisz nem állít tilalomfát minden egyes tétele mellé. Inkább rábeszélő szótár: arra buzdítja olvasóját, hogy a szótárban foglalt anyag helyett jobbat, igényesebbet keressen s találjon. Ahogy a szerző, Hernádi Miklós írja: A minimális cél: közhelyes gondolataink újragondolása.\' A negatív példák olvastán ki-ki maga lelheti meg a kellő pozitív formákat. Mulatságosan is komoly játék, mert a nyelvvel folytatott kísérletezés teljes életünkben kamatozhat.
Hernádi Miklós - Közhelyszótár
Ritkán van időnk, módunk a legmegfelelőbb nyelvi vagy gondolati formát megtalálni. Ez a szótár a gondolkodás időzavarát, igénytelenségét, gépiességét illusztrálja. Nem lebeszélő szótár mégsem - hisz nem állít tilalomfát minden egyes tétele mellé. Inkább rábeszélő szótár: arra buzdítja olvasóját, hogy a szótárban foglalt anyag helyett jobbat, igényesebbet keressen s találjon. Ahogy a szerző, Hernádi Miklós írja: A minimális cél: közhelyes gondolataink újragondolása.\' A negatív példák olvastán ki-ki maga lelheti meg a kellő pozitív formákat. Mulatságosan is komoly játék, mert a nyelvvel folytatott kísérletezés teljes életünkben kamatozhat.
Póra Ferenc - Magyar szinonimaszótár A-Z-ig
Anyanyelvünkben, a mindennapi használat során egyre többször fordul elő, hogy egy szónak több megfelelőjére lenne szükség. A szinonima kéziszótár mindazoknak készült, akik mondanivalójuk pontos kifejezésére stílusos formába öntésére törekszenek, és fogalmazás közben a lehető legtalálóbb kifejezést keresik.
Szótárunk nélkülözhetetlen segédeszköz nem csak fordítók, szerkesztők, tanárok, hanem a hétköznapi emberek és rejtvényfejtők mindennapi életében, munkájában. Kötetünk a XX. század elején megjelent Póra-féle "A magyar rokon értelmű szók és szólások kézikönyve" anyagát tartalmazza. A szerkesztők igyekeztek összegyűjteni a kor sűrűn használt szavait és megfelelőjüket.
Póra Ferenc - Magyar szinonimaszótár A-Z-ig
Anyanyelvünkben, a mindennapi használat során egyre többször fordul elő, hogy egy szónak több megfelelőjére lenne szükség. A szinonima kéziszótár mindazoknak készült, akik mondanivalójuk pontos kifejezésére stílusos formába öntésére törekszenek, és fogalmazás közben a lehető legtalálóbb kifejezést keresik.
Szótárunk nélkülözhetetlen segédeszköz nem csak fordítók, szerkesztők, tanárok, hanem a hétköznapi emberek és rejtvényfejtők mindennapi életében, munkájában. Kötetünk a XX. század elején megjelent Póra-féle "A magyar rokon értelmű szók és szólások kézikönyve" anyagát tartalmazza. A szerkesztők igyekeztek összegyűjteni a kor sűrűn használt szavait és megfelelőjüket.
Póra Ferenc - A magyar rokon értelmű szók és szólások kézikönyve
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.
Póra Ferenc - A magyar rokon értelmű szók és szólások kézikönyve
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.
Ismeretlen szerző - A magyar nyelv szóvégmutató szótára
A magyar szótárirodalom egyedülálló vállalkozása volt már első kiadásakor is ez a könyv, mely A magyar nyelv értelmező szótárának 58323 címszavát közölte szóvégmutató sorrendben, s melynek változatlan utánnyomását veheti most kezébe az olvasó. A gépek segítségével készült kötet az egyes szavak mellett számkódok formájában közli a rájuk vonatkozó legfontosabb lexikográfiai ismereteket (hány tőből áll a szó, homonímia, szófaj, alaktani ismérvek, igék esetén azok erős vonzata, képző). A szóvégmutató szótárt nemcsak a nyelvészek és a tanárok használhatják, hanem írásszakértők és a különféle nyelvi játékok kedvelői is.
Ismeretlen szerző - A magyar nyelv szóvégmutató szótára
A magyar szótárirodalom egyedülálló vállalkozása volt már első kiadásakor is ez a könyv, mely A magyar nyelv értelmező szótárának 58323 címszavát közölte szóvégmutató sorrendben, s melynek változatlan utánnyomását veheti most kezébe az olvasó. A gépek segítségével készült kötet az egyes szavak mellett számkódok formájában közli a rájuk vonatkozó legfontosabb lexikográfiai ismereteket (hány tőből áll a szó, homonímia, szófaj, alaktani ismérvek, igék esetén azok erős vonzata, képző). A szóvégmutató szótárt nemcsak a nyelvészek és a tanárok használhatják, hanem írásszakértők és a különféle nyelvi játékok kedvelői is.
Ismeretlen szerző - Értelmező szótár+
Az Értelmező szótár+ egynyelvű kéziszótár. Azonkívül, hogy magyarázza a címszavakat, és használatukat példamondatokkal világítja meg, sokféle nyelvi ismeretet, számos hasznos tudnivalót is közöl róluk. A szótár magyar anyanyelvűek, elsősorban fiatalok számára készült, és alkalmas az anyanyelvoktatásban való felhasználásra.
A kétkötetes kézikönyvben a 16065 címszóhoz hozzákapcsolva 250000 nyelvi adat található. A klasszikus értelmező szótári funkciók mellett ugyanis - a magyar szótárirodalomban először - egyetlen szótárban számos ismeretet tartalmaz a szócikkekbe beépítve:
- megadja a szinonimákat,
- felsorolja az ellentéteket,
- szókapcsolatokat, szólásokat, közmondásokat közöl,
- tájszavakat sorol fel.
Ezeken a nyelvi adatokon kívül az Értelmező szótár+ egy szócikken belül még további információkat is ad:
- jelzi a gyakoriságot,
- közli az etimológiát,
- nyelvhasználati tanácsokkal szolgál,
- felsorolja utótagjuk szerint az összetételeket,
- illusztrációkkal szemléltet.
A negyedmillió nyelvi adat szemléletesen mutatja be, hogy szavaink nem elszigetelten, önmagukban állnak nyelvünkben, hanem szinonimáikkal, ellentéteikkel, szókapcsolataikkal hálót alkotnak. A szótár szerkesztői először vállalkoztak arra, hogy a szavaknak ezt a szövevényes kapcsolatrendszerét egyetlen szótárban mutassák be. Erre utal a szótár címében szereplő "+".
A szavak összetartozását szemlélteti a kötet végén található fogalomköri csoportosítás is, amely első ízben adja közre fogalomkörökbe rendezve a magyar szavakat.
Az Értelmező szótár+ szerkesztői a Magyar Tudományos Akadémia Nyelvtudományi Intézete nyelvművelő és nyelvi tanácsadó osztályának tudományos kutatói, a szótár szerkesztése során felhasználták a jelentéstan, a lexikológia és a lexikográfia legújabb eredményeit.
Bízunk benne, hogy az Értelmező szótár+ azzal, hogy nemcsak megmagyarázza a szavakat, hanem sokféle ismeretet is közöl róluk, sokak számára nyújtja a szavaink közötti összefüggések felfedezésének izgalmas élményét, és segíti anyanyelvünk szókincsének, ezzel együtt kultúránknak minél alaposabb megismerését.
A magyar nyelv kézikönyvei sorozat 13-14. tagja
Ismeretlen szerző - Értelmező szótár+
Az Értelmező szótár+ egynyelvű kéziszótár. Azonkívül, hogy magyarázza a címszavakat, és használatukat példamondatokkal világítja meg, sokféle nyelvi ismeretet, számos hasznos tudnivalót is közöl róluk. A szótár magyar anyanyelvűek, elsősorban fiatalok számára készült, és alkalmas az anyanyelvoktatásban való felhasználásra.
A kétkötetes kézikönyvben a 16065 címszóhoz hozzákapcsolva 250000 nyelvi adat található. A klasszikus értelmező szótári funkciók mellett ugyanis - a magyar szótárirodalomban először - egyetlen szótárban számos ismeretet tartalmaz a szócikkekbe beépítve:
- megadja a szinonimákat,
- felsorolja az ellentéteket,
- szókapcsolatokat, szólásokat, közmondásokat közöl,
- tájszavakat sorol fel.
Ezeken a nyelvi adatokon kívül az Értelmező szótár+ egy szócikken belül még további információkat is ad:
- jelzi a gyakoriságot,
- közli az etimológiát,
- nyelvhasználati tanácsokkal szolgál,
- felsorolja utótagjuk szerint az összetételeket,
- illusztrációkkal szemléltet.
A negyedmillió nyelvi adat szemléletesen mutatja be, hogy szavaink nem elszigetelten, önmagukban állnak nyelvünkben, hanem szinonimáikkal, ellentéteikkel, szókapcsolataikkal hálót alkotnak. A szótár szerkesztői először vállalkoztak arra, hogy a szavaknak ezt a szövevényes kapcsolatrendszerét egyetlen szótárban mutassák be. Erre utal a szótár címében szereplő "+".
A szavak összetartozását szemlélteti a kötet végén található fogalomköri csoportosítás is, amely első ízben adja közre fogalomkörökbe rendezve a magyar szavakat.
Az Értelmező szótár+ szerkesztői a Magyar Tudományos Akadémia Nyelvtudományi Intézete nyelvművelő és nyelvi tanácsadó osztályának tudományos kutatói, a szótár szerkesztése során felhasználták a jelentéstan, a lexikológia és a lexikográfia legújabb eredményeit.
Bízunk benne, hogy az Értelmező szótár+ azzal, hogy nemcsak megmagyarázza a szavakat, hanem sokféle ismeretet is közöl róluk, sokak számára nyújtja a szavaink közötti összefüggések felfedezésének izgalmas élményét, és segíti anyanyelvünk szókincsének, ezzel együtt kultúránknak minél alaposabb megismerését.
A magyar nyelv kézikönyvei sorozat 13-14. tagja
Ismeretlen szerző - Germanizmusok
A már korábban megjelent "Russzicizmusok" és "Gallicizmusok" után jelenik meg most a "Germanizmusok" című kiadvány, amely 5969 számozott kifejezést tartalmaz magyar nyelvű megfelelővel.
Ismeretlen szerző - Germanizmusok
A már korábban megjelent "Russzicizmusok" és "Gallicizmusok" után jelenik meg most a "Germanizmusok" című kiadvány, amely 5969 számozott kifejezést tartalmaz magyar nyelvű megfelelővel.
Földes Csaba - Deutsch-Ungarisches Wörterbuch sprachwissenschaftlicher Fachausdrücke / Német-magyar nyelvészeti szakkifejezések szótára
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.
Földes Csaba - Deutsch-Ungarisches Wörterbuch sprachwissenschaftlicher Fachausdrücke / Német-magyar nyelvészeti szakkifejezések szótára
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.
Győri Gyula - Nota bene!
Az újságolvasó, tévénéző, rádióhallgató és általában a közéletben, irodalomban tájékozódó ember naponta találkozik ilyen latin kifejezésekkel, fordulatokkal, elnevezésekkel: ab ovo, ad hoc, a priori, de facto, homo sapiens, in medias res, pragmatica sanctio, status quo, tabula rasa, vice versa, vis maior stb. Ilyenekből és hasonlókból talál az érdeklődő ezernyit ebben a kis kötetben, fordítással, megfelelő értelmezéssel, eredetük, használati körük megvilágításával. Az emberi művelődés számos területéről vett példák illusztrálják jelentésüket, jelentésárnyalataikat, azok változásait, segítenek megértésükben és alkalmazásukban.
Győri Gyula - Nota bene!
Az újságolvasó, tévénéző, rádióhallgató és általában a közéletben, irodalomban tájékozódó ember naponta találkozik ilyen latin kifejezésekkel, fordulatokkal, elnevezésekkel: ab ovo, ad hoc, a priori, de facto, homo sapiens, in medias res, pragmatica sanctio, status quo, tabula rasa, vice versa, vis maior stb. Ilyenekből és hasonlókból talál az érdeklődő ezernyit ebben a kis kötetben, fordítással, megfelelő értelmezéssel, eredetük, használati körük megvilágításával. Az emberi művelődés számos területéről vett példák illusztrálják jelentésüket, jelentésárnyalataikat, azok változásait, segítenek megértésükben és alkalmazásukban.
Ismeretlen szerző - Частотный словарь русского языка
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.
Ismeretlen szerző - Частотный словарь русского языка
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.
Ismeretlen szerző - A magyar szókészlet finnugor elemei
A szótár a magyar szó készlet finnugor, ill. finnugornak magyarázott szavainak etimológiáját tartalmazza. Feladata az eddigi szófejtések kritikai felülvizsgálata és összefoglalása, de számos esetben új etimológiát is ad. A szótár első három kötete a biztos és lehetséges etimológiákat tartalmazza, a negyedik kötet a finnugornak magyarázott, de mai tudományos ismereteink szerint téves etimológiák cáfolatát és a szómutatókat közli. A magyar címszó, valamint a címszóval összefüggő származékszók és összetételek jelentéseit németül adja meg. A szótár a hazai és a külföldi nyelvtudomány (finnugor, indoeurópai, altaji nyelvészet) művelői számára nélkülözhetetlen kézikönyv. de hasznos segédeszköz a magyar őstörténet, néprajz és régészet művelői számára is.
Ismeretlen szerző - A magyar szókészlet finnugor elemei
A szótár a magyar szó készlet finnugor, ill. finnugornak magyarázott szavainak etimológiáját tartalmazza. Feladata az eddigi szófejtések kritikai felülvizsgálata és összefoglalása, de számos esetben új etimológiát is ad. A szótár első három kötete a biztos és lehetséges etimológiákat tartalmazza, a negyedik kötet a finnugornak magyarázott, de mai tudományos ismereteink szerint téves etimológiák cáfolatát és a szómutatókat közli. A magyar címszó, valamint a címszóval összefüggő származékszók és összetételek jelentéseit németül adja meg. A szótár a hazai és a külföldi nyelvtudomány (finnugor, indoeurópai, altaji nyelvészet) művelői számára nélkülözhetetlen kézikönyv. de hasznos segédeszköz a magyar őstörténet, néprajz és régészet művelői számára is.
Halász Előd - Magyar-német nagyszótár I-II.
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.
Halász Előd - Magyar-német nagyszótár I-II.
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.
Tótfalusi István - Magyar szótörténeti szótár
Az anyanyelvi szókincs eredete mindig izgatta a kíváncsi elméket, s nem volt ez másképp a magyar nyelvvel sem. A századok során írók, tudósok és műkedvelők sokasága próbálkozott a magyar nyelv eredetének kiderítésével. Hol a héberben, hol a latinban, hol a németben vélték megtalálni a magyar ősét - nem is beszélve azokról, akik egyenest a mi nyelvünkről bizonygatták, hogy minden más nyelv belőle származik. Időközben megszületett és megizmosodott az összehasonlító nyelvtudomány; idestova másfélszáz éve bizonyosság, hogy a magyar a finnugor nyelvcsaládhoz tartozik. Ennek ellenére fel-felütik fejüket különc fantazmagóriák. Máig is nagyon sok laikus esküszik rá, példának okáért, és önjelölt "tudósok" hirdetik, hogy a mi nyelvünk a sumérnak egyenes ági folytatója.
Tótfalusi István - Magyar szótörténeti szótár
Az anyanyelvi szókincs eredete mindig izgatta a kíváncsi elméket, s nem volt ez másképp a magyar nyelvvel sem. A századok során írók, tudósok és műkedvelők sokasága próbálkozott a magyar nyelv eredetének kiderítésével. Hol a héberben, hol a latinban, hol a németben vélték megtalálni a magyar ősét - nem is beszélve azokról, akik egyenest a mi nyelvünkről bizonygatták, hogy minden más nyelv belőle származik. Időközben megszületett és megizmosodott az összehasonlító nyelvtudomány; idestova másfélszáz éve bizonyosság, hogy a magyar a finnugor nyelvcsaládhoz tartozik. Ennek ellenére fel-felütik fejüket különc fantazmagóriák. Máig is nagyon sok laikus esküszik rá, példának okáért, és önjelölt "tudósok" hirdetik, hogy a mi nyelvünk a sumérnak egyenes ági folytatója.
Tótfalusi István - Magyar nyelvhelyességi kéziszótár A-tól Z-ig
Buffon, a kiváló francia természettudós és író mondotta: "A stílus maga az ember". Carducci, az olasz költő pedig ezt írta: "Aki húsz szóval mond el olyasmit, amire tíz is elég, az egyéb hitványságokra is képes."
A nyelvhasználat tehát az egész embert minősíti, nem csupán értelmi szintjén, hanem áttételes módon erkölcsi valójában is.
Tótfalusi István - Magyar nyelvhelyességi kéziszótár A-tól Z-ig
Buffon, a kiváló francia természettudós és író mondotta: "A stílus maga az ember". Carducci, az olasz költő pedig ezt írta: "Aki húsz szóval mond el olyasmit, amire tíz is elég, az egyéb hitványságokra is képes."
A nyelvhasználat tehát az egész embert minősíti, nem csupán értelmi szintjén, hanem áttételes módon erkölcsi valójában is.