A ​magyar tábori csendőrség története 1938-1945

Thomas Sakmyster - Admirális ​fehér lovon
„Horthy ​Miklós rendkívül változatos életutat járt be: ifjúkorában még Ferenc József portréját festette meg, és James Joyce-tól vett nyelvórákat. Utóbb Európa egyik leghírhedtebb antiszemitájának tartották. Károly két restaurációs kísérletét is megakadályozta, szovjetellenes keresztes hadjáratot szervezett, párbajozni szeretett volna Tomas Masarykkal. Egyszerre kollaborált és szállt szembe Hitlerrel, meghiúsította Adolf Eichmann terveit, majd Joszif Sztálin jóindulatát kérte a maga és nemzete számára.” Ezekkel a szavakkal ajánlja az olvasók figyelmébe a kiadó a részben magyar származású szerző Horthy-életrajzát.

Sipos András - A ​Magyar Királyi Csendőrség egyenruházata és felszerelései 1920–1945
„A ​Magyar Királyi Csendőrségről és szerepéről folyamatosan a legszélsőségesebb vélemények hangzanak el. Sajnos. Ez nem csoda. A testületről kialakított nézeteket annyi történelmi körülmény, azok szándékos és akaratlan torzítása, érzelmek, valamint politikai töltetű állásfoglalások befolyásolják, hogy több mint fél évszázaddal a feloszlatása után is nehéz objektív véleményt formálni a szervezetről. (...)” (részlet az Előszóból)

Sebő Ödön - A ​halálra ítélt zászlóalj
Gyimesi-szoros, ​1944 Sebő Ödönt 1942 decemberében avatták hadnaggyá a Ludovika Akadémián. Katonai pályafutását az erdélyi hadszíntéren kezde a 32. határvadászzászlóaljnál. 1944. augusztus 28-án német parancsnokság alá akarták rendelni, hogy visszavonulásukat fedezze. Ezzel a paranccsal szembeszegülve az ezeréves magyar határon rendezkedett be védelemre a gyimesbükki helyőrség parancsnokaként. Az ozorai huszárok példájára emlékeztető hősies helytállás megállította a könnyű átvonulásra számító szovjet hadsereget és egy lovas hadosztályt. A kitörés és a visszavonulás után katonáit - mint az Erdélyben harcoló magyar és német hadseregek utóvédzászlóalját - továbbvezette a Székelyföldön, majd Szlovákián keresztül egészen Németországig, az amerikai fogságba kerülésig.

Kovács Zoltán András - Számvéber Norbert - A ​Waffen-SS Magyarországon
E ​könyv kísérletet tesz arra, hogy itthoni és külföldi levéltári dokumentumok felhasználásával, valamint az újabban megjelent nemzetközi és hazai szakirodalom alapján adatokban gazdag áttekintést nyújtson a német Waffen-SS és Magyarország kapcsolatáról a második világháború idején. A kötet szerzői először a Schutzstaffel (SS) katonai szerepvállalásnak hátterét, az SS-csapatok szervezetét, harcászatát és eszközeit tekintik át, majd a fegyveres szervezet Magyarországról történt létszám-kiegészítésével foglalkoznak. A terjedelem legnagyobb részét a Waffen-SS olyan birodalmi, önkéntes és besorolt alakulatainak hadtörténete teszi ki, amelyek harcoltak magyar területen. Külön részben olvashatunk a Waffen-SS magyar egységeinek történetéről is.

Kállay Miklós - Magyarország ​miniszterelnöke voltam 1942-1944 I-II.
Kállay ​Miklós (Nyíregyháza, 1887–New York, 1967) egykori magyar miniszterelnök „személyes számadása” hazánk újabb kori történetének különösen súlyos két esztendejéről szól. A volt szabolcsi főispánt, az Országos Öntözésügyi Hivatal elnökét, aki addig soha nem foglalkozott „nagypolitikával”, Horthy Miklós 1942 elején jelölte ki a kormány élére, amikor még töretlen volt Németország támadó ereje. A szerencsétlenül háborúba sodort ország kettős félelem szorításában élt: rettegett a náci német megszállástól, amely nemcsak nemzeti függetlenségétől fosztotta volna meg, hanem ezrek és ezrek életébe is került volna (aminthogy került is 1944. március 19-e után), és rettegett a bolsevizmustól, amely a beözönlő orosz hadak nyomán óhatatlanul uralma alá hajtotta volna a magyarságot (ami később szintén bekövetkezett). E kettős veszedelmet elkerülni, a magyarság függetlenségét, az ország területi integritását megőrizni, s a háborúból az országot kivonni: ez volt az a lehetetlenséggel határos, az adott körülmények között már eleve kudarcra ítélt feladat, amire Kállay Miklós vállalkozott. Próbálkozásait az országban is csak nagyon kevesen értették meg, „hintapolitikának” csúfolták, béketapogatózásait a szövetségesek rendre elutasították, a németek viszont állandóan követelték Horthytól miniszterelnöke menesztését… Amikorra mutatkozott volna valami halvány remény a kibontakozásra, bekövetkezett a katasztrófa: az ország megszállása. Kállaynak is menekülnie kellett, nyolc hónapig a budapesti török követ rezidenciáján élt, a nyilas puccs után elhurcolták és koncentrációs táborba zárták a németek. Ezzel megszűnt számára a politikai cselekvés lehetősége. Soha többé nem térhetett haza. Emigrációban halt meg az Egyesült Államokban.

Balla Tibor - A ​Nagy Háború osztrák-magyar tábornokai
A ​XX. század őskatasztrófájának tartott, 1914–1918 között lezajlott Nagy Háború osztrák–magyar tábornokainak neve és sorsa a legtöbb olvasó számára ismeretlen. Nem véletlenül, hiszen az összesen mintegy 1200 fős tábornoki testület tagjainak életútjáról és háborús szerepéről máig nem született tudományos igényű, tárgyilagos összefoglalás. Balla Tibor, a budapesti Hadtörténeti Intézet és Múzeum Bécsi Levéltári Kirendeltségének vezetője, az első világháború ismert kutatója ezt a hiányt pótolja jelen kötetével. A közel tízéves kutatómunka után elkészült, a magyar és a nemzetközi szakirodalomban mindeddig egyedülálló könyv az első világháborús császári és királyi tábornoki kar legmagasabb rangot elért 178 tagjának – akik között 25 magyar is található – pályafutását és világégés alatti tevékenységét foglalja össze lexikon formájában. A mű bevezetőjében a szerző elsőként vállalkozik a generálisok életrajzi adatainak történeti-statisztikai és szociológiai vizsgálatára, melynek eredményeként átfogó értékelést ad a tábornokok születésére, halálozására, nemzetiségére, vallására, családi viszonyaira, származására, iskolázottságára, nyelvismeretére, hazai és külföldi kitüntetéseire, adományozott címeire és rangjaira, hadjáratokban történt részvételükre, előmenetelükre, beosztásaikra, az általuk írt írásművekre, valamint háború utáni sorsukra vonatkozóan, új vonásokkal egészítve ki az Ausztria–Magyarország katonai elitjéről kialakult képet. A Monarchia altábornagyi és vezérőrnagyi rangú generálisainak életrajzai jelen munka folytatásaként, további kötetekben látnak majd napvilágot.

Dr. Csonkaréti Károly - Benczúr László - Haditengerészek ​és folyamőrök a Dunán
Hogyan ​kerültek hadi tengerészek a Dunára? Milyen szerepük volt az első és a második világháború harccselekményeiben? Milyenek voltak a magyar folyami hadihajók? Ezekre, és még sok más, a Dunaflottillával kapcsolatos kérdésre is választ ad e mű, amely egyidejűleg hadtörténelem, haditechnikatörténet és a harcok szemtanúik által történő hiteles leírása. A szerző a Budapesti Tengerészeti Különítmény megszületésétől követi nyomon a magyar folyami hadihajósok történetét. A Dunaflottilla, és a Magyar Királyi Folyamőrség fennállása alatt két világháború rázta meg Európát. E mozgalmas, háborúkkal tarkított időszakot, a magyar tengerészek és folyamőrök hősies helytállását közreadó mű az érdeklődők számára eddig ismeretlen területet tár fel. A sok, ez idáig sehol sem látható korabeli fénykép, valamint a hadihajók felépítési rajzai pedig mindenki számára egyedi élményt nyújtanak.

Ungváry Krisztián - A ​magyar honvédség a második világháborúban
Ungváry ​Krisztián munkája a magyar királyi honvédség hadműveleteit dolgozza fel, különös hangsúlyt fektetve a harcászati szempontok ismertetésére. A monográfia a nagy sikert aratott Budapest ostroma stílusában és ahhoz hasonló részletességgel tárgyalja a honvédség harcait külföldön, valamint magyar területen. Ezt egészíti ki az általános helyzet, a tágabb hadműveleti összefüggések, valamint a Magyarországon harcoló nem magyar csapatok tevékenységének bemutatása. A katonai eseménytörténet mellett a szerző fontosnak tartja a polgári lakosság sorsának ábrázolását, a háborús bűncselekmények kérdésének taglalását is. A magyar hadtörténetírásban első alkalommal tárgyalja részletesen az ukrajnai magyar megszállást, valamint az 1. hadsereg harcainak történetét. Előbbi kapcsán elemzi a német megszállási politikát, és a "mozgástér-kényszerpálya" szempontjából mutatja be a magyar megszállás és az ezzel kapcsolatos háborús bűncselekmények kérdését. Magyarország 1944 végétől 1945 áprilisáig a II. világháború fő hadszínterévé vált. A Wehrmacht nem kevesebb mint öt nagyszabású hadműveletet indított magyar területen annak érdekében, hogy visszaszerezze a stratégiai kezdeményezést. Itt vetették be a legnagyobb tömegben a háború legmodernebb fegyvereit. A munkát a honvédség zászlóalj-ezred-dandár-hadosztály szintű alakulatainak regisztere egészíti ki. Külön figyelmet kap az 1944-1945-ös harcok kapcsán a német-magyar erőviszony és a magyar részvétel arányainak tárgyalása, amelyet kéthetes bontásban a bevethető harckocsik, nehéz páncéltörő ágyúk, gyalogzászlóaljak és tüzérütegek adatai illusztrálnak.

Dr. Bernáth Zoltán - Horthy ​Miklós
Dr. ​Bernáth Zoltán 2006-ban töltötte be 90. életévét. A bírói ítélkezés jóformán minden területén dolgozott. Tanácsvezető bíróként ment nyugdíjba. A II. világháború alatt bejárta Európát - többnyire gyalogmenetben mint katona vagy hadifogoly - Ukrajnától a Párizsi-medencéig. Eddig megjelent nagysikerű könyveiben jogi szemszögből vizsgálja a XX. sz. történéseit, különösen a békediktátumok hatását Magyarországra. "Vallom, hogy Horthy Miklós volt az utolsó lovaguralkodó. Vallom, mert kortársa voltam - legalábbis egy ideig - és mint tanú én is belekerültem abba a kavarodásba, forgószélbe, amelyik a XX. században végigsepert a világon, és Európában annyi tragédiát okozott. Nem véletlen, hogy Horthy Miklóst ez a korszak tette naggyá, és egy idő elteltével a világtörténelemben is jelentős szerepet fognak neki tulajdonítani." - Dr. Bernáth Zoltán

Szakály Sándor - Honvédség ​és tisztikar 1919–1947
„A ​történész, hadtörténész számos esetben készít leltárt addigi szakmai tevékenységéről, s megpróbálja felmérni, mit is végzett egy eltelt időszak alatt. Több mint húsz esztendővel az első rövidke írásom megjelenése után ezt teszem most magam is. [...] E leltár készítése során azt láttam – vagy véltem látni –, hogy az egykori Nemzeti Hadsereg (1919–1922), illetve a volt magyar királyi honvédség (1922–1945) tisztikarával, felső vezetésével kapcsolatos kutatásaim hoztak új eredményeket. Úgy vélem, hogy több mint két évtizedes (had)történészi munkálkodásom eredményeként a volt magyar királyi honvédség tisztikaráról, a katonai felső vezetésről sikerült tárgyszerű – az 1950-es években kialakítottól merőben eltérő! – képet megrajzolnom, bemutatva egy letűnt korszak kicsiny, de meghatározó erővel bíró társadalmi csoportjának társadalmi, politikai, szakmai »viszonyait«. [...] Amint azt a kötetet kézbe vevők tapasztalják, az ismét közölt írások témája – a volt magyar királyi honvéd tisztikar, a magyar katonai felső vezetés története szinte azonos, a feldolgozás módja azonban eltérő. [...] Ezen eltérő feldolgozási módok ellenére is úgy vélem, hogy ez a kötet egységes egészet alkot, és segíti az eligazodást az 1919 és 1974 közötti magyar történelem egyik sajátos társadalmi csoportjának a megismerésében.” A szerző

Turbucz Dávid - Horthy ​Miklós
A ​kötet célja kiegyensúlyozottan, tudományos alapossággal, de mégis közérthetően bemutatni Horthy Miklós életét. A munka elsősorban a történettudomány eddigi eredményeinek az összegzésére vállalkozik, de fontos célkitűzése az is, hogy a kormányzó életútjának kronologikus tárgyalása során Horthy ellentmondásos megítélésének okai, gyökerei és főbb jellemzői is megvilágításra kerüljenek. Ez adja a kötet újszerűségét is, útjára indítva egyúttal a Napvilág Kiadó új, a múlt feldolgozását célul kitűző ismeretterjesztő könyvsorozatát.

Márai Sándor - Ajándék ​a végzettől
Súlyos ​és szívszorító könyvet tart kezében az Olvasó; egy fájdalmas és ellentmondásos kor, a 20. század első felének sajátos krónikáját. Azt a korszakot, melynek valódi megismerésétől generációkat fosztott meg a múltat sommásan elintéző négy évtizedes diktatúra. Azt a korszakot, melynek máig ható következményei vannak. Nem hiábavaló a visszatekintés, különösen akkor nem, ha a múlt század egyik legnagyobb magyar írója a társunk. A hírlapíró Márai Sándor a szemtanú hitelességével és a gondolkodó felelősségével számol be élményeiről, érzéseiről, gondolatairól, egyáltalán - a korról. Ez a kötet nem csupán intellektuális élmény, érzelmeket felkavaró és továbbgondolásra serkentő szembenézés, hanem közös emlékezés is: családunkkal, rokonainkkal, ismerőseinkkel csaknem valamennyien érintettek vagyunk nemzetünk hat-nyolc évtizeddel ezelőtti traumájában. Illő tehát felidézni, hogy végképp el ne felejtsük. Különösen most, az új évezredben, európai csatlakozásunk után.

Ismeretlen szerző - Hazánk ​dicsőségére
A ​kötet a fennállásának 160 évfordulóját ünneplő Magyar Honvédség „emlékkönyve”. A közreadott félszáz tanulmány áttekinti a honvédség történetét 1848-tól napjainkig. Sorra veszi a honvédség anyagi eszközeit, tárgyalja a katonai járműgyártást és a térképészet állomásait, a lelki gondozást, megismertet a magyar haderő kitüntetéseivel, jelvényeivel, zászlóival. Számtalan színes és fekete-fehér fotóval illusztrálva.

Hollós Ervin - Lajtai Vera - Drámai ​napok
1956. ​október 23-án Budapesten és Magyarország több városában tüntetés kezdődött, elsősorban a szocializmus építése során elkövetett hibák kijavításnak jelszavával, hamarosan felbukkantak azonban az ellenforradalmi, szocializmusellenes, nacionalista és soviniszta jelszavak is, majd rövid idő múlva ezek váltak uralkodóvá. A következő napokban fegyveres felkelés bontakozott ki a népi demokrácia, a szocializmus ellen, a városok és a falvak véres események színtereivé váltak. Harminc esztendő telt el az 1956. őszi tragikus események óta. Kellő történelmi perspektíva ahhoz, hogy a napjainkban is nagy érdeklődést kiváltó ellenforradalmi eseményeket történeti elemzés tárgyává lehessen tenni. Pontosan mi is történt 1956. október végén - november elején Magyarországon? Hogyan változott az 1956. október 23-i tüntetés véres ellenforradalmi lázadássá? Milyen okok hatására jutottunk idáig? Kik álltak az események hátterében? Milyen szerepet játszottak az imperialista hatalmak az ellenforradalom előkészítésében, illetve az ellenforradalom napjaiban? Mi volt az ellenforradalmárok célja? Hogyan sikerült - a Szovjetunió internacionalista segítségével - felülkerekedniük a szocializmushoz hű erőknek, megvédve a néphatalmat Magyarországon? Ezekre a kérdésekre ad választ, levéltári anyagokra, dokumentumokra, bírósági jegyzőkönyvekre, visszaemlékezésekre támaszkodva Hollós Ervin és Lajtai Vera új könyve.

Gyurgyák János - Magyar ​fajvédők
Ez ​a könyv Gyurgyák János magyar eszmetörténeti sorozatának utolsó darabja. Előző kötetei (Zsidókérdés Magyarországon és Ezzé lett magyar hazátok) viszonylag jól behatárolható kutatási területet jártak körbe: a zsidó–magyar együttélés problémáit, illetve a magyar nemzeteszme elágazásait és útvesztőit. Most azonban olyan terepre tévedt, amely a modern biológia-genetika szerint nem létező (emberi fajok közötti különbség), vagy teljességgel vitatott problémakör: etnicitás a történelemben, magyar etnogenezis, etnikai különbségek Magyarországon. De mivel a probléma történetileg és a jelenben is mégis létezik, szólni kell róla. Már csak azért sem lehet erről hallgatni, mert a magyar fajvédelem eszmerendszere és politikai mozgalma túlélte a XX. század harmincas–negyvenes éveit, s túlélte a magyar létező szocializmus korszakát is.

Szmetana György - „...talán ​még öt perc az élet...”
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.

Ismeretlen szerző - Magyarország ​története 1918-1919 1919-1945 I-II.
A ​sorozat e 8. kötete ellentétes korszakokat foglal egybe; az 1918 - 1919. évi forradalmak és a rájuk következő 25 éves ellenforradalmi rendszer történetét vetíti elénk. Különösen újszerűek, még a szakember számára is, az első világháborút követően kialakult helyzetet, a forradalmak sokrétű problematikáját, valamint az ellenforradalmi rendszer keletkezését és jellegét, a korszak gazdasági, társadalmi és kulturális viszonyait, politikai ideológiáit bemutató részek.

Bán Mór - A ​Hadak Villáma
Bán ​Mór nagyívű történelmi regényciklusának negyedik kötete a magyar történelem talán legdicsőbb, s mégis legellentmondásosabb korszakának egyik kulcsfigurája, Hunyadi János szerepét mutatja be a Zsigmond király halálát közvetlenül követő zűrzavaros években. A kiterjedt történelmi kutatómunkán alapuló sorozat feleleveníti Hunyadi János életének és a Magyar Királyság XV. századi történelmének sorsfordító pillanatait, egybeszőve az ismert tényeket a néphagyomány elemeivel és az írói képzelettel. Bán Mór eleven és hiteles képet fest a korabeli Magyarországról és Közép-Európáról. Alakjai nem a történelemkönyvekből előhúzott, idealizált hősök, hanem hús-vér emberek, akik elvitathatatlan erényeik mellett néha a legszörnyűbb bűnök elkövetésétől sem riadtak vissza. A szerző egyedi hangvételű ciklusa egyszerre kíván tisztelegni a magyar történelmiregény-írás múltja előtt, és megőrizve megújítani annak hagyományát. Zsigmond király halála után a gyengekezű Habsburg Albertre száll a Szent Korona. Személye megosztja a magyar nemességet, és a cseh trónért is hadba kell vonulnia a lengyel uralkodó ellen. A csehországi hadjáratra ígéretéhez híven elkíséri Albert királyt Hunyadi János is, pedig nagyon nagy szükség lenne rá birtokain és Erdélyben: jobbágyai elégedetlenkednek, a városokat és a falvakat török portyázó seregek dúlják, és Hunyadvár is közvetlen veszélybe kerül – benne Szilágyi Erzsébettel és a hétéves Hunyadi Lászlóval. Noha az adott szó megtartásának és riválisai vonakodásának köszönhetően Hunyadi János és öccse, Iván megkapja a szörényi bánságot, és így a lehetőséget az al-dunai határvidék, a török legfőbb felvonulási területe megvédésére, Hunyadinak választania kell: a családja és saját birtokai, vagy az ország biztonsága, a török megállítása a fontosabb. És ez a választás nagyon nehéz...

Nemeskürty István - Requiem ​egy hadseregért
Fasiszta ​kormány fasiszta hadseregéről van szó, rablóhadjáratban részt vevőről. Talán győzelmet kívántunk volna neki? Nem, nem erről van szó! Nem a 2. magyar hadseregről, mint fasiszta katonai szervezetről, hanem az abba kényszerített, cinikusan halálba hajszolt _emberekről_ van szó. Mikor a magyarok déli szárnyához csatlakozó olasz hadsereg nem érkezett haza a Don mellől, mert ott pusztult, Olaszországban forradalmi nyugtalanság kezdődött, sztrájkok, tömegtiltakozások terjedtek el futótűzként, mintegy az 1943. nyári Mussolini-ellenes megmozdulás előjeleként. El akarták számoltatni a fasiszta kormányt: hová lettek a katonáik? Azóta - szovjet-orosz koprodukcióban! - két film is készült már erről a hadseregről, ennek sorsáról és tragédiájának politikai jelentőségéről. Nálunk akkor döbbenetes közönnyel tért napirendre az ország a katasztrófa felett. Persze hogy hírzárlat volt, persze hogy kemény volt a cenzúra és erős a politikai terror: de mégis. A mohácsinál nagyobb méretű verség huszonnégy óra alatt gyászba boríthatott volna egy országot. Nem ez történt. De a doni katasztrófa is egyik előkészítő mozzanatává vált az új Magyarország építésének. Ezek a jeltelen sírban nyugvó halott katonák is mártírjai a nép Magyarországának, Keresztury Dezső szép versének szavaival: _Áldozatunk nem a gaz jogcíme:_ _[jóra parancs._

Ungváry Krisztián - Magyarország ​a második világháborúban
A ​kötet végigkíséri az ország történetét a hadba lépéstől a 2. magyar hadsereg frontra küldéséig és megsemmisüléséig, bemutatja a magyar–német viszonyt és az ország be-kapcsolódását a háborúba a németek oldalán, a német megszállást, a hadműveleteket és az ország hadszíntérré válását, Horthy kiugrási kísérletét, a nyilas uralmat, majd a szovjet csapatok ellentámadását.