A Galaktika magazin szeptemberi számában befejeződik Kage Baker folytatásos kisregénye, „A sárga ruhás királynő”. A hónap központi tudományos témája a digitális világ biztonságát, illetve az annak hiányából adódó veszélyeket taglalja. Ehhez kapcsolódik Gregory Benford novellája is, „A sebhelyes”, amelyben először szerepel a számítógépes vírusok alapkoncepciója.
Hal Clement a Merkúrra viszi űrhajósait, ahol gyilkos vulkánkitörésekkel kell megbirkózniuk. K. Varga Beáta hősnője nem mindennapi kísértéssel szembesül, a Nobel-díjas Rudyard Kipling gondolkodó mozdonyok kalandjairól mesél, a havi retro pedig Jack Vance rövid, csendesen tragikus írása, a „Mitr”. Külön szekcióval emlékezik meg a magazin a nemrégiben elhunyt japán SF-mesterről, Komacu Szakjóról, benne egy novellával és egy róla szóló, rendkívüli filmrovattal.
Az interjú Tim Powerst szólaltatja meg, az ISMERETLEN VIZEKEN szerzőjét. A játékrovat a „Deus Ex: Human Revolution”-t ismerteti, az intelligens dizájn egy japán siker-képregényt mutat be, a tudományos hírek között pedig olvasható még cikk egy viharálló esernyőről és egy minden eddiginél tökéletesebb élményt nyújtó szobakerékpárról. A szerkesztőség természetesen a havi nyereményjátékról sem feledkezett meg.
Kapcsolódó könyvek
Ismeretlen szerző - Galaktika 260.
Galaktika 260, a Galaktika 2011. novemberi lapszáma
A Galaktika magazin novemberi számában folytatódik Karl-Herbert Scheer „A Stardust-küldetés” című kisregénye Perry Rhodan őrnagy és társai holdbéli kalandjairól. A lapszám központi témája a vasút jövője, azon belül is a legképtelenebb ötletek a kontinensek közötti minél gyorsabb forgalomra.
Jack McDevitt „Ásatás” című novellája egyike azon kettőnek, amelyek kimondottan a Galaktika olvasói számára íródtak, tehát közlésük egyben világpremier. Toochee az álmok üzletté válásáról vizionál rövid történetében, míg Lawrence M. Schoen óriási léptekkel száguld végig a világegyetem történelmén. Sten Svensson egy időutazót kísér el különös útjára, Antal József vénuszlakóinak szabadságharcát követi tovább, Isaac Asimov pedig a túlnépesedés drasztikus ellenszerével riogat. A havi retro egy lengyel novella, Rafał A. Ziemkiewicz tollából.
Az interjú a magyar privát űrprogram főszervezőjét szólaltatja meg, a filmajánló a másodgenerációs szuperhősökkel foglalkozik, a játékrovat a „Warhammer 40K: Space Marines”-t ismerteti, az intelligens dizájn irodalmi és képregényes vámpírokat hasonlít össze, a tudományos hírek között pedig olvasható még cikk a Han Solo formákat gyártó jégkockatartóról és egy házi kémtankról. A szerkesztőség természetesen a havi nyereményjátékról sem feledkezett meg.
Ismeretlen szerző - Galaktika 251.
Galaktika 251, a Galaktika 2011. februári lapszáma
A Galaktika magazin februári számában befejeződik Piers Anthony folytatásos kisregénye, a „Fogas kérdés", és kiderül, sikerül-e megfelelnie a földi fogorvosnak egy intergalaktikus oktatási intézmény felvételi vizsgáján. A hónap központi témája az éhínség mint civilizációs katasztrófa, és hogy mit tehetünk elkerülése érdekében.
K. Varga Beáta „Áldott légy, Szent Struktúra!" című novellája a Mars küzdelmes meghódítását választotta témájául, Oleg Ovcsinnyikov kreatívjai pedig szinte bármit megtennének a mindennapi betevő drogokért. A 69. születésnapját ünneplő Kasztovszky Bélát új elbeszélése, „A Tabu" közlésével köszönti a magazin. Ebben az idegen bolygóra érkező telepesek a helyi életformák titkait próbálják megfejteni. Clifford D. Simak klasszikusa, az „Idősek otthona" az öregkor eltöltéséne végletes alternatívájával szolgál. Sümegi Attila novellája, az „Apa teleportáló gépet vett" egy új technikai eszköz végzetes mellékhatásaira figyelmeztet.A havi retro Harry Turtledove álnéven írt mesteri története az időutazás erkölcsi vonatkozásairól.
Az interjú Nicholas Christopher amerikai bestsellerszerzőt, a BESTIÁRIUM íróját szólaltatja meg, a játékrovat a „Dead Space 2"-t mutatja be, a filmajánló a 2011-es év várható SF-premierjei között tallózik. Az Intelligens dizájn egy friss spanyol állatszereplős noir-képregényt ismertet, amelynek magyar vonatkozása is van. A könyvrovat beszámol egy ál-albán fantasztikus kalandregényről, a tudományos hírek között pedig olvasható még cikk a vakok számára kidolgozott számítógépről, parkok biovilágításáról és egy minden eddiginél hatékonyabb légtisztító berendezésről.
Ismeretlen szerző - Galaktika 270.
A Galaktika magazin szeptemberi számában befejeződik Nemere Istvánnak, az ELVESZETTEK írójának kisregénye, a „Halhatatlanok”. A központi tudományos téma az Északi-sark kincseiért folyó harcot és annak jövőjét veszi górcső alá.
A novellák közül feltétlenül kiemelendő a nemrég elhunyt szépíró, Gore Vidal nosztalgikus írása. Az SF-rajongók szemében a hónap legnagyobb vesztesége mégis az Európai Nagymester Harry Harrison halála. A HELYET! HELYET! és az ÉDEN-trilógia szerzőjéről a lap egy kései írásával emlékezik meg.
Az idei Zsoldos Péter-díjas F. Tóth Benedek új, zenei ihletésű elbeszéléssel jelentkezik, George Saunders az érzelmek manipulálhatóságáról ír, Toochee az emberi tudat mélyére ás, Hayden Trenholm az univerzális béke lehetőségét keresi, míg Jevgenyij Jakubovics óva int az elhamarkodott ítéletalkotástól. A havi retro Jean-Pierre Andrevon döbbenetes erejű története egy különös vendégseregletről.
A lap beszámol továbbá a hazai SF-élet eseményeiről, exkluzív sztárinterjú szólaltatja meg Charlize Theront, az Intelligens dizájn egy, a hangokat képpé alakító új találmányt mutat be, a tudományos hírek között pedig számos érdekesség kapott még helyet, többek között egy átlátszó repülőről és egy vészhelyzeti mindenesről.
Megnövelt irodalmi tartalommal!
Ismeretlen szerző - Galaktika 268.
A Galaktika magazin júliusi számában befejeződik László Zoltánnak, A KERINGÉS és a NULLA PONT írójának folytatásos kisregénye, az „Emelkedés”. A központi tudományos téma a világvégét váró hamis prófétákról és elméleteikről szól.
A magazin megemlékezik a közelmúltban elhunyt SF-óriásról, Ray Bradburyről, egy magyarul eddig nem olvasható novelláját is közli, a filmrovat pedig az ő műveiből készült adaptációk között szemezget. Az e havi elbeszélés-kínálatban szerepel még Ken Liu friss Nebula-díjas „Papírállatok”-ja éppúgy, mint Joan Marie Verba Darkover-története, Varga Csaba Béla komor politikai víziója és Jim Aikin majom(?)parádéja. Retróként Dévényi Tiborral álmodozhatnak az olvasók egy olyan jövőről, ami jelenünknek, sőt inkább közelmúltunknak tart szatirikus görbe tükröt.
Exkluzív sztárinterjú szólaltatja meg Sigourney Weavert, az Intelligens dizájn a papírkönyvek visszaszorulásával, azok „építőanyaggá” válásával foglalkozik, a tudományos hírek között pedig számos érdekesség kapott még helyet, egy környezetbarát brit motelről, a tengeri zajártalomról, légzéssel tölthető mobiltelefonokról, öntisztuló üvegről és egy repülő kerékpárról.
Ismeretlen szerző - Galaktika 269.
A Galaktika magazin augusztusi számában új folytatásos kisregény indul Nemere Istvánnak, az ELVESZETTEK írójának tollából, címe „Halhatatlanok”. A központi tudományos téma a most zajló olimpia kapcsán a sport jövőjéről elmélkedik.
A novellák közt igazi szenzáció Szergej Lukjanyenko Őrség-története, de Antal József (JUSTITIA) világvége-forgatókönyve, William Hope Hodgson klasszikus horrorja, az ukrán Henry Lion Oldie modern rémisztgetőse és Fedina Lídia nem mindennapi kapcsolatfelvétel-beszámolója is izgalmas, emlékezetes olvasmány. A havi retro sem akárkitől érkezett, Frederik Pohl, a Hícsí-saga szerzője mesél egy szigetről, melynek lakói furcsán barátságosak.
Vadonatúj rovat indul a hazai SF-élet eseményeiről, exkluzív sztárinterjú szólaltatja meg Keanu Reevest, az Intelligens dizájn egy fantasztikus fotósorozatot mutat be, a tudományos hírek között pedig számos érdekesség kapott még helyet, egy napelemes hajóról, fantasztikus sporteszközökről és egy lézerhajtású repülőről.
Ismeretlen szerző - Galaktika 271.
A Galaktika magazin októberi számában egy újabb izgalmas kisregényt indít útjára: Robert Silverberg, a MAJIPOOR-trilógia írója a jövő börtönét tárja elénk „A Hawksbill Állomás” képében – mely nem más, mint a múlt… Ugyancsak a nem mindennapi elzártság témáját dolgozza fel Damon Knight novellája.
Michael Swanwick és Peter Schattschneider történeteinek középpontjában egy az emberhez megszólalásig hasonlító, ám mégis mesterségesen létrehozott lény áll. Viszont igencsak különböző aspektusból közelítenek a kérdéshez: míg egyikük az örök élet titkát keresi, másikuk azt firtatja, tulajdonképpen miben áll az öntudat lényege, s hogyan állapítható meg (egyáltalán megállapítható-e), hogy valaki önálló, gondolkodó személyiség.
A magyar SF legfrissebb terméséből ezúttal Bogáti Péter és Márki István novellái kerülnek terítékre, míg az e havi retróban nem mással, mint Isaac Asimovval nosztalgiázhatunk, méghozzá egy különös, fanyar humorú Pygmalion-történet felelevenítésével.
Az exkluzív sztárinterjúból többek között az is kiderül, mi egy igazi sikerfilm receptje – a titkot az örök optimista Will Smith osztja meg velünk; a tudományos anyag pedig egy lehetséges szebb, környezetbarátabb jövő egyik tényezőjéről, az elektromos autóról tár elénk érdekes információkat. Új rovat is indul Heuréka! címmel, mely ezentúl minden hónapban hazánk egy-egy jelentős tudósát, gondolkodóját szólaltatja meg, s emellett örömmel számolhatunk be még egy újdonságról: októbertől a szerkesztőség szeretettel vár minden érdeklődőt a Galaktika Esteken (első alkalommal október 9-én), ahol az olvasók az érdekfeszítő beszélgetéseket követően kérdéseiket is megvitathatják a neves vendégekkel.
Az eddiginél bővebb irodalmi tartalommal!
Ismeretlen szerző - Galaktika 258.
A Galaktika magazin szeptemberi számában befejeződik Kage Baker folytatásos kisregénye, „A sárga ruhás királynő”. A hónap központi tudományos témája a digitális világ biztonságát, illetve az annak hiányából adódó veszélyeket taglalja. Ehhez kapcsolódik Gregory Benford novellája is, „A sebhelyes”, amelyben először szerepel a számítógépes vírusok alapkoncepciója.
Hal Clement a Merkúrra viszi űrhajósait, ahol gyilkos vulkánkitörésekkel kell megbirkózniuk. K. Varga Beáta hősnője nem mindennapi kísértéssel szembesül, a Nobel-díjas Rudyard Kipling gondolkodó mozdonyok kalandjairól mesél, a havi retro pedig Jack Vance rövid, csendesen tragikus írása, a „Mitr”. Külön szekcióval emlékezik meg a magazin a nemrégiben elhunyt japán SF-mesterről, Komacu Szakjóról, benne egy novellával és egy róla szóló, rendkívüli filmrovattal.
Az interjú Tim Powerst szólaltatja meg, az ISMERETLEN VIZEKEN szerzőjét. A játékrovat a „Deus Ex: Human Revolution”-t ismerteti, az intelligens dizájn egy japán siker-képregényt mutat be, a tudományos hírek között pedig olvasható még cikk egy viharálló esernyőről és egy minden eddiginél tökéletesebb élményt nyújtó szobakerékpárról. A szerkesztőség természetesen a havi nyereményjátékról sem feledkezett meg.
Ismeretlen szerző - Galaktika 259.
A Galaktika magazin októberi számában
Új kisregény indul, Karl-Herbert Scheer „A Stardust-küldetés”-e. Többek közt ezzel kíván a lap megemlékezni a világ leghosszabb SF-sorozatának 50. születésnapjáról. Perry Rhodan és társai legelső kalandja mellett egy cikk nyújt rövid áttekintést a német intergalaktikus szappanopera történetéről, valamint a széria egyik vendégszerzőjétől, Andreas Eschbachtól is szerepel egy novella a tartalomban. A hónap központi tudományos témája az SF meg nem valósult jóslatait veszi sorra, és ehhez voltaképp bármelyik irodalmi anyag is hozzákapcsolható, kezdve a svéd Fredrik Kilander robotbíróságától, egészen a holland Annemarie van Ewyck csillagközi birodalmáig. Márki István az idő tulajdonságaival játszik el, Damon Knight pedig rejtélyes idegen lényekkel hozza össze az emberiséget. A havi retróban Randall Garrett a fénysebességnél gyorsabb utazás nem várt mellékhatásaival szembesít. A filmajánló is a meg nem valósult SF-ötletekkel foglalkozik, a játékrovat a „Gears of War 3”-at ismerteti, az intelligens dizájn a fraktálok pontosan egy éve elhunyt atyjáról emlékezik meg, a tudományos hírek között pedig olvasható még cikk egy alien alakú motorról, egy elveszíthetetlen kulcscsomóról és egy irodai szobakerékpárról. A szerkesztőség természetesen a havi nyereményjátékról sem feledkezett meg.
Ismeretlen szerző - Galaktika 281.
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.
Ismeretlen szerző - Galaktika 265.
A Galaktika magazin áprilisi számában új folytatásos kisregény kezdődik, címe „Glória”, és közlésével a 70 éves szerzőt, Kasztovszky Bélát köszöntjük. A központi tudományos téma placebo-hatást és az emberi szervezet öngyógyító képességét vizgálja.
Még két hazai szerző novellája olvasható a lapban, Szélesi Sándor szépirodalmi igényességű „Míg mozgok, van világ”-ja és Toochee folytatása egy 2008-as írásához, „A lehetőség”-hez. Két igazi kuriózum is bekerült válogatásunkba, észt fantasztikus elbeszélések Kersti Kivirüüttől (akinek ifjúsági regénye, az OKKULTISTÁK KLUBJA hamarosan magyarul is megjelenik) és Craig Wolftól. Őket inkább a természetfeletti foglalkoztatja, nem úgy, mint Philip K. Dicket, aki egy marsi könyvkiadó viszontagságairól ír, Edward Bellamyt, akinek 19. századi proto-SF-je egy új, telepatikus emberiséget vizionál, vagy a havi retróval szolgáló Joan Aikent, akinek földönkívüli hőse egy angol kisváros életét forgatja föl.
Exkluzív sztárinterjú szólaltatja meg Harrison Fordot, a klasszikus „Star Wars”-ok és az „Indiana Jones”-filmek főszereplőjét, a filmrovat is az ő munkásságával foglalkozik, az Intelligens dizájn megemlékezik a közelmúltban elhunyt francia grafikus-zseniről, Möbiusról, a tudományos hírek között pedig olvasható még cikk sarkvidéki szervertermekről, jedi-köntösökről, egy városi háromkerekű járgányról és Space Invaders karórákról.
Ismeretlen szerző - Galaktika 253.
Galaktika 253, a Galaktika 2011. áprilisi lapszáma
A Galaktika magazin áprilisi számában folytatódik az izraeli Lavie Tidhar folytatásos kisregénye, a „Héberpunk”. Ez az igazi kuriózumnak számító írás a héber misztikumot ötvözi a 20. század első felének népszerű noir krimijeivel. A lap rövid életrajzzal és novellával köszönti a hazánkba látogató Robert J. Sawyert, a FLASHFORWARD sztárszerzőjét, akinek itt-tartózkodásához időzítve jelenik meg új regénye is magyarul, a LÉLEKHULLÁM.
A hónap központi tudományos témája a rabszolgaság, a jelenség történetével és új formáival egyaránt foglalkoznak cikkek. A filmrovat is ehhez kapcsolódik, az új „Majmok bolygója”-film kapcsán.
Toochee novellája, a „Van kapás?” egy nem mindennapi kapcsolat-fel-nem-vételről számol be az idegen látogatókkal, míg Antal József vénuszlakói a hatalmi erővonalak átrendezésére készülnek a Naprendszerben. Eugie Foster Nebula-díjas írása egy álarcviselő társadalmat mutat be. A nemrég elhunyt Ion Hobanáról is novellával emlékezik meg a lap. Pap Viola elbeszélése, „Az üres fájl” egy bestsellerszerző hányattatásait meséli el, míg a havi retro Arthur C. Clarke-tól a hosszú élet egyik lehetséges titkát ismerteti.
Az interjú Anger Zsolt Jászai Mari-díjas színművészt és rendezőt szólaltatja meg, ez utóbbi minőségében, a Bárka Színház új Bradbury-adaptációja kapcsán. A játékrovat a „Beyond Good & Evil” fölturbózott változatát mutatja be, az Intelligens dizájn különleges órákat ajánl, a tudományos hírek között pedig olvasható még cikk egy magyar Mercedes koncepcióautóról és egy motoros gördeszkáról.
Ismeretlen szerző - Galaktika 267.
A Galaktika magazin júniusi számában új folytatásos kisregény indul László Zoltánnak, A KERINGÉS és a NULLA PONT írójának tollából. A központi tudományos téma mérnöki, főként építészeti és autóipari csodákat mutat be.
Ebben a számban megint igen színesre sikerült a novellaválogatás. Első helyen említeném az Ünnepi Könyvhétre hazánkba látogató észt Kersti Kivirüütnek, az OKKULTISTÁK KLUBJA írónőjének kísértettörténetét. Jack McDevittnek is újabb novellája olvasható, az amerikai megjelenéssel szinte egy időben. Bojtor Iván hősét irodalmi kutatásai közben felszippantja a történelem. Aliette de Bodard Nebula-díjra jelölt elbeszélésében aztékok gyarmatosították az űrt. Cyril M. Kornbluth klasszikusa egy kínai szerencsesütiben talált döbbenetes kéziratról szól. E. Lily Yu rovartársadalmakat elevenít meg meglepő szemszögből. A havi retro pedig Lőrincz L. László „Angyal Firenze felett” című novellája, mely ha lehet, ezúttal még tökéletesebbre csiszolt változatban kerül az olvasók elé.
Exkluzív sztárinterjú szólaltatja meg Bruce Willist, a filmrovat is az ő munkásságával foglalkozik, az Intelligens dizájn a csigák bevonásáról ír az energiatermelésbe, a tudományos hírek között pedig olvasható még cikk a LED-közvilágításról, egy elektromos bonszajról, egy villanyrepülőről és a ruházati cégek meg a Facebook közötti összefonódásról.
Ismeretlen szerző - Galaktika 278.
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.
Ismeretlen szerző - Galaktika 237.
A Galaktika magazin decemberi számában új kisregény indul, Samuel R. Delany Hugo- és Nebula-díjas „Az idő mint féldrágakövek spirálja” című műve. A hónap központi témája a Merkúr bolygó kutatása, és két novella is a Naprendszer legbelső bolygóján játszódik, egy Larry Niventől és egy Alan E. Nourse-tól. A lapszám egy fontos része a tíz éve elhunyt Kuczka Péterről emlékezik meg. Munkatársak és a család idézik meg emlékezetét, sőt kuriózumként két kevéssé ismert Kuczka SF-novella is helyet kapott a magazinban.
Mayer István „Élők” című elbeszélése tudományos alapon keres választ a jövő megismerhetőségének kérdésére, a retro-rovatban C. J. Cherryh „Kasszandrá”-ja ugyanezt a témát érzelmesebb szemszögből idézi meg.
Olvasható továbbá a lapban Hargitai Henrik tanulmányának első része az SF és a planetológia viszonyáról, cikkek új játékokról, A majmok bolygója című film készülő újabb változatáról, a nyelvújítás szerepéről az SF-ben, egy hipermodern sátorról és sok minden más érdekességről.
Ismeretlen szerző - Galaktika 264.
A Galaktika magazin márciusi számában befejeződik Colin Kapp izgalmas folytatásos kisregénye, a „Felhőépítők”. A központi téma egy olaj nélküli jövő lehetőségét vizsgálja.
A novellafelhozatal igen változatos, köszönhetően annak is, hogy az irodalmi terjedelem közel 20%-kal nőtt: George R. R. Martin egy modern, baljós prófétáról mesél, Nemere István egy idegen bolygóra látogat, Connie Willis megkísérli továbbgondolni a klasszikus Csipkerózsika-történetet, Alekszandr és Szergej Abramov egy totalitárius Amerikába visz, ahol még az álmokat is szabályozzák, Melissa Mia Hall gyermekeket pottyant egy lidércálom kellős közepébe, Pap Viola a Teremtés alapkérdésein gondolkodtat el, míg Robert L. Forward egy aszteroidabányászt kísér el útjára. A lap megemlékezik a nemrégiben elhunyt John Christopherről, a havi retro pedig Andrew J. Offutt szatirikus időutazós elbeszélése.
Exkluzív sztárinterjú szólaltatja meg Robert Downey Jr.-t, a „Vasember”-filmek hősét, a filmrovat is az ő munkásságával foglalkozik, az Intelligens dizájn csókközvetítő robotokról ír, a tudományos hírek között pedig olvasható még cikk hőtárolós naperőművekről, egy szuperliftről, egy napelemes sísisakról és egy atomtáskára emlékeztető USB-elosztóról.
Ismeretlen szerző - Galaktika 279.
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.
Ismeretlen szerző - Galaktika 252.
Galaktika 252, a Galaktika 2011. márciusi lapszáma
A Galaktika magazin márciusi számában új folytatásos kisregény indul, az izraeli Lavie Tidhar „Héberpunk”-ja. Ez az igazi kuriózumnak számító írás a héber misztikumot ötvözi a 20. század első felének népszerű noir krimijeivel. A hónap központi tudományos témája a szaporodó űrszemét egyre növekvő veszélyeit taglalja, illetve a megoldásra keres alternatívákat.
C. J. Cherryh két rövidke novellájában az értelem egymástól legtávolabb álló fajtáit vizsgálja. Mayer István „Offliniá”-ja egy, a terrorfenyegetés miatt begubózott, diktatórikus Európai Uniót vizionál. Cordwainer Smith a Vénuszt meghódító kínaiakról ír, míg Lőrinczy Judit egy szélsőségesen idegenbe szakadt nő életébe enged bepillantást. Visszatér Szőrplusz és Darger, Michael Swanwick két javíthatatlan bajkeverője is, akik a jövő radikálisan megváltozott Földjét járják és döntik romba szisztematikusan. A havi retro Matulay Sándor „Telefonvicc”-e, amelyben néhány téves kapcsolás fenekestül fölforgatja a főhős életét.
Az interjú az aktuális folytatásos kisregény szerzőjét, Lavie Tidhart szólaltatja meg, a játékrovat a „Killzone 3”-at mutatja be, a filmajánló a központi témára reflektálva az űrszemét filmes előfordulásai között tallózik. Az Intelligens dizájn különös szuperhősökkel ismertet meg, a tudományos hírek között pedig olvasható még cikk egy retro iPhone-kiegészítőről, az alvásvizsgálat otthoni eszközéről és egy praktikus, organikus formatervezésű kerékpárról.
Ismeretlen szerző - Galaktika 282.
A Galaktika magazin szeptemberi számában Poul Anderson elbeszélése Orpheusz és Eurüdiké történetének „modern” feldolgozása. Kristine Kathryn Rusch az emlékek eltűnésével és egy furcsa találkozással kapcsolatban késztet gondolkodásra. Tanith Lee novellája az emberiség egyik alapvető mítoszát írja át. Ken Liu szövege töredékes vallomásokkal próbálja megállítani a rohanó életidőt. Patricia McKillip műve Rómeó és Júlia halálának körülményeibe enged bepillantást. Alfred Bester elbeszélésében háború dúl az „Amerikai Álomért: a civilizáció eszméjéért, a kultúráért, a költészetért, az álmok túléléséért…” László Zoltán, a nagy sikerű KERINGÉS szerzője egy jól megtervezett Kommunáról ír, ahol persze akad valaki, aki másképp gondolkodik… A havi retró „Litkei B. Mihály lassújáratú űrkompvezető levele kedveséhez…” Dévényi Tibortól.
A Beszélő némaság újabb izgalmas „utazást” tartogat a képzőművészet világában – van Gogh rejtélyes festménye kapcsán. „Vas világ a rend” címmel új képregény indul. A Kapcsolatfelvétel rovat az Axe Apollo Space Academy Közép-Európai Űrtáboráról számol be egy résztvevő szemével. A filmajánló témája történelem és science fiction „házassága”. A tudományos főanyag az „Élet a halál után” kérdését próbálja körüljárni. A lapban olvashatók még érdekes cikkek egy robotszínészről, elektromos autópályákról, a szélerőművek forradalmáról és még sok minden másról.
Ismeretlen szerző - Galaktika 245.
Galaktika 245, a Galaktika 2010. augusztusi lapszáma
A Galaktika magazin augusztusi számában végéhez ér Lino Aldani folytatásos kisregénye, a „Napfogyatkozás”. A hónap központi témája a párkapcsolatok jövője. Ehhez kapcsolódik a tudományos cikkeken kívül még két elbeszélés, Will McIntosh „Házasság a halál után”-ja, valamint Ian Watson és Roberto Quaglia Brit SF-díjas írása, az „Életük szerelmes percei”.
Kleinheincz Csilla egy borongós hangulatú, rövidebb novellával mutatkozik be a lapban, hasonlóképpen Tanith Lee-hez, és Vaszilij Golovacsov „Vásárlás”-a is meglehetősen kegyetlen szatíra. A havi retro Joe Haldeman elképzelése arról, milyen radikális módszerrel vethetne véget az emberiség a fegyverkezésnek.
A játékrovatban a „Singularity” kerül bemutatásra, a filmrovat a „Mr. Nobody” című belga és a „Fekete Villám” című orosz filmet ajánlja. Az exkluzív interjú Jane Yolent, a CSIPKERÓZSA World Fantasy-díjas szerzőjét szólaltatja meg, a könyvrovat egy angol regényt ismertet, amely bizarr párhuzamos világot mutat be. Kedvcsináló ajánlja az olvasók figyelmébe a Kutatók Éjszakája idei programjait, egy új rovat, az Intelligens Dizájn pedig két posztapokaliptikus online képregényt szemléz. De olvasható még a lapban cikk egy futurisztikus varrógépről, a Peugeot új kerékpárjáról és permetként felhordható napelemtáblákról.
Ismeretlen szerző - Galaktika 257.
A Galaktika magazin augusztusi számában új folytatásos kisregény indul, Kage Baker egzotikus, egyiptomi időutazásos kalandja.
A hónap központi tudományos témája az alternatív meghajtás a közúti közlekedésben. Ehhez kapcsolódva beszámoló olvasható a VI. Széchenyi Futamról, az alternatív meghajtású járművek immár hagyományos győri versenyéről.
Az autók és a környezetszennyezés fontos szerepet játszanak Nancy Kress novellájában is, de az írás legfontosabb kérdése mégis az: bizonyíthatja-e egy ember, hogy él, ha a nyilvántartás holttá minősítette?
Antal József vénuszlakói visszatérnek, egyikük ezúttal a Földre települne vissza, bármi áron. Az osztrák Peter Schattschneider humoros novellájában egy űrkókler tuti üzlettel akar nagy vagyonra szert tenni.
F. H. Batacan írásánál ismét az egzotikumé a főszerep, alighanem most olvasható magyarul először fülöp-szigeteki SF-novella.
John Niendorff lidércnyomásos története pedig egy különleges mutációval ismerteti meg az olvasókat.
Az interjú a Paddy & The Rats kalózzenekar frontemberét szólaltatja meg. A játékrovat a „F.3.A.R.”-rel riogat, az intelligens dizájn Makoto Sinkaj animerendező munkásságát mutatja be, a tudományos hírek között pedig olvasható még cikk egy szemüvegbe épített kameráról és egy futurisztikus kézi porszívóról.