Röptében ​a világ körül

Sebes Tibor - Tőzeget ​ástam Írországban
A ​neves világjáró riporter a szép, és az utóbbi években oly sokat emlegetett Írország - A Zöld Sziget - tájait járva rögzítette nem mindennapi élményeit.

Vivian Fuchs - Edmund Hillary - Az ​Antarktisz meghódítása
A ​kiváló szerzők közösen vállalkoztak a rendkívül izgalmas út leírására, mely a Nemzetközi Geofizikai Év keretében zajlott le. 1955-ben indult el az expedíció az Európánál nagyobb, majdnem teljesen lakatlan földrész felkutatására Amundsen, Scott és Schackleton nyomdokán. Első támaszpontjukat a Weddel-tengernél állították fel, egy évvel később a Ross-tenger partján a Scott-bázist létesítik. A két támaszpontról indultak el a kitűzött célhoz, a Déli-sarkra. 1957 végén a Weddel-tengerről kezdte meg kb. 3300 km-es útját a hójáró kocsik karavánja. Szakadékok hosszú sora kerülőkre kényszerítette őket, a gleccserek sokszor legyőzhetetlen falnak bizonyultak. Az expedíció tagjai hősies harcot vívtak az időjárással, sokszor szinte méterről méterre jutottak előre a -40 -50 fokos hidegben. Végül 99 napi küzdelmes út után elérték a célt, átszelték a Déli-sarkot. - A szerzők megrázó epizódokban elevenítik meg az expedíció életét. Elmondják, milyen nehéz feladat, még a modern technika eszközeivel is e lakatlan földrész jégmezőin előrehaladni. Milyen nagy fizikai erőnlétet és bátor magatartást követel a végeláthatatlan hómezőn gyakori hóviharokban ismereteket gyűjteni e zord jégpáncéllal bevont földrészről.

Kutasi Kovács Lajos - Zöld ​pokol - vörös sivatag
A ​"Pokol" területe több mint ötmillió négyzetkilométer, s ha az óriás Brazília térképére fektetjük e zölt infernó mappáját, kétharmadrészt eltakarja. Növény- és állatvilága mérhetetlenül gazdag, érdekes kérdés, vajon élnek-e Amazóniában eddig ismeretlen emlősök, vizeiben ismeretlen halfajok, ha őskori óriáshüllők nem is, mint Conan Doyle egyik, brazil tárgyú sci-fi kisregényében. Elpusztítani a "Poklot"? Az emberhangyák ezt is megpróbálták, bár ez a roppant dzsungel egyúttal a Föld "természetes tüdeje". Az utolsó kőkori embercsoportok is itt húzódnak meg: apró indián törzsek. Kiirtják-e őket is - a sudár trópusi fákkal együtt? Az Amazóniát is megjárt szerző nem csupán élményeiről számol be a könyv lapjain, hanem érinti Brazília ismeretlen történetét is. A jövő országa lenne ez a gigász? S a jövő pokla-e Amazónia? Igen, ha elpusztul, s a helyén rőt sivatag születik.

Joó András - Kalandozás ​Jáván és Borneón
"A ​fórumokon Pó Apó (www.poapo.hu) néven ismert hátizsákos utazónk negyedik és ötödik könyve ismét Délkelet-Ázsiába vezet. Méghozzá szó szerint: az indonéz szigeteken tett utazása nemcsak szórakoztató útleírás, hanem követhető útiterv is egyben. Jelen kötetben járhatunk Borobudurnál, Jáva világhíres buddhista templománál, sétálhatunk a máig is működő Bromo-vulkán szürke hamuval borított, kietlen vidékén, kanyaroghatunk csónakkal Dél-Borneó (Kalimantan) madárparadicsomában, hogy az éjszakát az egykori fejvadászok földjén egy hagyományos dajak törzsi házban töltsünk. A folyatásban Celebesz (Sulawesi) szigetén részesei lehetünk a sokáig elszigetelten élő toraja nép egyedülálló, kultuszainak, majd ezt a körutat a térség gyöngyszemén, Bali szigetén zárjuk, ahol valóban egyedülálló gazdagságban egyesül a trópusi természet, a kéklő tenger, az évszázadokról itt maradt számtalan hindu-balinéz templom és a szorosan hozzájuk fűződő vallási hagyomány. A szerző következő könyvében pedig eljutunk még a pápuák földjére is, Új-Guineára, a most is csak kis repülőgépen megközelíthető rejtett völgyekbe, ahová alig két évszázaddal ezelőtt tette be először nyugati ember a lábát, és végül a Fűszer-szigetek közötti csatangolásban elkerülünk egy olyan érintetlen kis sziget tengerpartjára is, amivel eddig talán csak álmainkban találkozhattunk. És mindezt egyszerűen, egyénileg megoldva." (a Kiadó)

Verzár István - Portugáliai ​utazások
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.

Macuo Basó - Útinaplók
Macuo ​Basó (1644-1694) az egyik legismertebb japán költő, rövid versei a nyugati szépirodalomra is jelentős hatást gyakoroltak. Magyarul már több kötete is megjelent, útinaplói azonban most kerülnek először az olvasók elé. Fordítójuk, Kolozsy-Kiss Eszter 4-5 éves kora óta van kapcsolatban japánokkal, édesapjának köszönhetően, aki előadóművészként és zenetanárként a 80-as és 90-es években többször járt Japánban. Egyetemi tanulmányait japán szakon kezdte meg a Károli Gáspár Református Egyetemen. 2001-től a Japán Kormány Oktatásügyi Minisztériumának ösztöndíjával a tokiói Gakugei Egyetemen tanult, 2003-ban vette át japán bölcsész és nyelvtanár diplomáját.

Bill Bryson - Jegyzetek ​egy kis szigetről
Bill ​Bryson húsz évig élt Nagy-Britanniában. Mielőtt angol feleségével és négy gyerekével visszaköltözött volna az Amerikai Egyesült Államokba, úgy döntött, hogy gyalog, buszon és vonattal még egyszer végigjárja a szigetországot. Szívében elnéző szeretettel az őslakosok iránt, kezében térképpel és jegyzetfüzettel hét héten át barangolt, míg végignézte, mi minden fog neki hiányozni a korlátlan lehetőségek hazájában.Például a Blaenau Ffestiniog Vasúttársaság, amely egy lelkes amatőrök által fenntartott és működtetett magánvasútvonal - csak utazni nehéz rajta, mert a vonat mindig öt perccel azelőtt indul, hogy az utasokat szállító busz befutna, és a következő négy óra múlva megy csak. Vagy ott van Morecambe, a híres tengerparti üdülőhely, amelynek tíz kilométer széles öblében a nap tíz órájában csak sűrű, fekete sár van, mert erős az apály. Mégis, még néhány évtizede is tízezrek töltötték itt szabadságukat. Vagy Ashington, a tizenötezres bányászváros, ahol a napi tíz-tizenkét óra munka után a bányászok olvasókörbe, hangversenyre, színházba jártak, és (öltönyösen!) a helyi festők klubjába, és műveik a mai napig láthatók a helyi múzeumban, noha a bánya húsz éve bezárt.Karosszékben megtett utazás, veszélytelen találkozás a számos különc angol közül jó néhánnyal, szerelmi vallomás egy országhoz - kalandra fel Bill Brysonnal!

Császár Erzsébet - 27 ​ezer óra a levegőben
Negyven ​évnyi szárnyalás élményeit, vidám történeteit, izgalmas pillanatait örökítette meg s vetette papírra a szerző, Császár Gyuláné, - vagy ahogy egy újságcikkben találóan nevezték: "a bárányfelhők nagyasszonya". Az olvasmányos, könnyed stílusban írt izgalmas és gyakran mosolyt fakasztó történetek belopják az olvasót az irigyelt, misztikusnak tűnő légiutas-kísérők mindennapjaiba, kulisszatitkaiba. Volt mire visszaemlékeznie, hiszen a Malév légi flottájának összes repülőgép típusán dolgozott, kényeztette az utasokat. Az eltelt negyven év alatt több mint 27 ezer órát töltött a levegőben, amivel Guinnes-rekorder is lett egyben. A humorral átszőtt történetek könnyed stílusa miatt is remek kikapcsolódás - korhatár nélkül. Bátran ajánlom mindenkinek, aki szereti a "légből kapott" igaz történeteket, egy igazán avatott ember tollából. Látó János

Ewan McGregor - Charley Boorman - A ​hosszabb úton Afrikába
Tizennyolc ​ország. Öt lengéscsillapító. Két motoros. Egy lenyugözôen kalandos út.Miután 2004-ben a színész és motorrajongó Ewan McGregor és Charley Boorman körbemotorozta a világot, nem szunt meg bennük a kalandvágy. Afrikában tett UNICEF-látogatásuk után tudták, ide még vissza kell térniük, hogy teljes egészében megismerjék ezt a fantasztikus kontinenst.Elindultak hát tizenötezer mérföldes útjukra. Két vadonatúj BMW megpakolva mindennel, amire szükségük lehet. Velük utazott Russ Malkin producer-rendezô és David Alexanian, valamint A hosszabb úton csapata. A skóciai John o’Groatsból indultak, Anglia a legészakibb csücskébôl jutottak le az Agulhas-fokig, Dél-Afrika legdélibb szegletébe.Útközben megtapasztalhatták a világ legrázósabb útjait, és a földkerekség talán legkedvesebb, legbarátságosabb embereivel találkozhattak. Motorjaikon eljutottak az egyiptomi piramisokhoz, Tunéziában ellátogattak Luke Skywalker házába. Megismerkedtek olyan emberekkel, akik megjárták a poklot: ugandai gyerekkatonákkal és a taposóaknák által megnyomorított etióp gyerekekkel. Ruandában közelebbi ismeretségbe kerültek egy gorillacsaláddal, Botswanában pedig kis híján eltaposta ôket egy elefántcsorda.Ewan és Charley gyakran szélsôséges idôjárási körülmények között motorozott. A csak rájuk jellemzô humorral és ôszinteséggel mesélik el kalandjaikat: a drámát, a veszélyeket, a teljes kimerültséget és az izgalmat, hogy ismét együtt motorozhatnak egy varázslatos és csodálatos kontinensen.Ewan McGregor 1971-ben Pertshire-ben született. Elôször Dennis Potter Lipstick on Your Collarjában tunt fel. Azóta rendszeresen szerepel színpadon, és több mint harminc filmben játszott. Ewan keresett már jegesmedvéket a kanadai sarkkörön, többször járt Afrikában az UNICEF érdekében, a hondurasi ôserdôket pedig rovarokon élte túl. 2004-ben Charley-val körbemotorozta a világot. A hosszabb úton címu könyv errôl az utazásról szólt.Ewan motorkerékpár-gyujteménye egyre gazdagabb, bár KTM-jét eladta. Londonban él feleségével és három lányával.Charley Boorman elsô filmszerepét a Delivarence-ben játszotta, Jon Voight fiaként. A filmet édesapja, John Boorman rendezte. Azóta játszott az Excaliburban, a The Emerald Forestben, a Remény és dicsôségben és A kígyó csókjában (itt találkozott elôször Ewannel), valamint a The Bunkersben. 1966-ban született Londonban, gyermekkorát Írországban töltötte, fiatalkorában rendszeresen részt vett a különféle motokrosszversenyeken. Ewannel együtt tagja volt az angol motoroscsapatnak, és David Jeffriesszel együtt megnyerte a Superstock Series-t. 2006-ban indult a Párizs–Dakar-ralin. Feleségével és két lányával él, szintén motorbicikli-gyujtô, és alig várja, hogy újabb kalandban lehessen része.

Boglár Lajos - Wahari
Wahari, ​a piaroák legfőbb kultúrhérosza, minden állat és növény teremtője, aki minden anyagban jelen van. Az őserdőben vadállatot űző indián férfi s az ültetvényeken verejtékező indián asszony minduntalan találkozik Wahari teremtményeivel és mitikus ellenfele Kwojmoj, a Mérges Kígyó gonosz alattvalóival, ártó szellemével. Boglár Lajos a dél-amerikai indiánok nemzetközileg is méltán elismert kutatója két ízben töltött hosszú hónapokat az Orinoco őserdeiben élő piaroa indiánoknál, vagy ahogyan ők nevezik magukat, az erdei embereknél. Együtt élt és dolgozott velük, megismerte szokásaikat, hiedelemvilágukat, részt vett titkos, kultikus szertartásaikon. AWahari egy természeti nép szinte még érintetlen állapotában való megismerésének eleven krónikája. A könyv előszavát és utószavát Halmos István írta, aki 1967-68-ban, Boglár Lajos kutatótársa volt a piaroák között.

Ismeretlen szerző - Misztikus ​tájakon
A ​múlt számos rejtélyt hagyott örökül az utókorra: szent helyeket, ősi városokat, eltűnt földrészekről szóló legendákat, amelyek nemcsak a tudósokat, hanem a kalandvágyó turistákat is elbűvölik azzal, hogy titkukat a mai napig nem tudtuk megfejteni. E talányos helyek felcsigázzák az érdeklődést, ugyanakkor félelemmel vegyes tiszteletet ébresztenek. Ebben az atlaszban a szerzők úgy kísérelték meg a titkok felfedését, hogy az egyes tudományágakat külön-külön és együtt is a válaszadás szolgálatába állították. Ahol a mítoszok és a legendák régészeti és történelmi tényekkel ötvöződnek, csodálatos világ tárul elénk. Nyilvánvaló, hogy perdöntő bizonyíték hiányában számos rejtély örökre megoldatlan marad... Talán jobb is így...

Michael Palin - Hemingway ​nyomában
Ernest ​Hemingway születése után száz évvel Michael Palin nyakába veszi a világot, hogy végre megláthassa mindazon helyeket, amelyek az első Hemingway könyv olvasása óta éltek a képzeletében. Elutazik az észak-michigani erdőkhöz és tavakhoz, bejárja Olaszország első világháborús csatamezőit és a spanyol polgárháború helyszíneit. Keresi Hemingwayt Párizs utcáin, a pamplonai bikafuttatáson és a bolondos valenciai Fallas-ünnepen. Betér az író kedvenc kubai kocsmáiba, felhajt néhány daiquirit, és Havanna partjainál kipróbálja a marlinhalászatot. Uganda mélyén, egy legyektől hemzsegő városkában elzarándokol a lezuhant repülőgép roncsaihoz, Ketchumban pedig felkeresi a házat, ahol a Nobel-díjas író vadászpuskájával főbe lőtte magát. Michael Palin tőle megszokott szellemességgel és humorral ötvözi a kalandregény és az útirajz legjobb hagyományait.

Elena Androvicova - A ​Himalájától délre
A ​szerző gyerekkori álma teljesül - bejárni a világot és tanúságot tenni róla - mikor egy augusztusi napon Prágában repülőgépre száll, hogy Indiába utazzon. Uticélja Ráncsi, ahol műszaki fordítói állást vállalt egy csehszlovák segítséggel épülő gépészeti és kohászati üzem igazgatóságán. Androvicková minden szabad idejét utazással tölti. Könyvében hét kissebb-nagyobb - repülőgépen, vonaton és autón megtett - útját követhetjük nyomon. Észak- és Dél-India másfél tucat városán kívül a Himalája vidékére, Nepálba is ellétogat. Az ország természeti szépségeit, de főként történelmi nevezetességű, műemlékekben gazdag helyeit keresi fel. A műemlék épületek, templomok, paloták, az indiai kultúra remekeinek aprólékos leírása kapcsán áttekintést nyújt e hatalmas országmúltjáról, történelméről, kultúrtörténetéről, megismertet az emberek mindennapi életével, szokásaival, hagyományaival.

Juhász Árpád - Egzotikus ​Ázsia
Juhász ​Árpád, a televízióból ismert geológus, fél évszázadon át járta Ázsiát, a Boszporusztól az indonéz szigetvilágig. Különböző szerepkörökben utazott: volt barlangászcsoport vagy hegymászó expedíció tagja, kutató geológus, idegenvezető, helyenként előadásokat is tartott Magyarországról. 12 epizódból álló Egzotikus Ázsia című filmsorozatát évek óta sugározza az egyik legnagyobb kereskedelmi csatorna. Éppen ennek sikere inspirálta, hogy élményeit, benyomásait könyv formájában is közreadja. Írásaiból és az általa készített remek fotókból kiderül, milyen hihetetlenül színes is ennek a kontinensnek a természeti környezete, népessége, vallása, kultúrája. Szinte mindegyik országban talált valami különlegeset. Bali szigetén például egy olyan erdei települést, ahol a majmok együtt élnek a helyi lakosokkal, sőt a növényevő denevérek itt háziállatok. A Jáva szigeti Borobodurban az ázsiai Pompeit tanulmányozhatta, ahol a buddhista domborműveket egy vulkáni kitörés hamuja takarta be védőburokkal. Számára a kambodzsai Ta Prom A Dzsungel könyve gyermekkori vízióját jelenítette meg, ahol úgy fonják be az óriás fák gyökerei a romokat, mint a Laokoón-szoborcsoportban a kígyó az emberi testeket. Laoszban a hajnali szürkületben figyelte, amint a hívők egy-egy marék rizst adományoztak a buddhista szerzeteseknek. Csónakkal járta be Vietnamban a Mekong-folyó deltáját. Az indiai Sikkimben az tett rá nagy hatást, miként lobognak a fagyos szélben az imazászlók, közel 5000 méter magasságban, miközben az első napsugarak megvilágították a Kancsendzönga csúcsát. A mongol pusztában jurtaközpontokban tartott előadást Magyarországról. Ezekre - mint a westernfilmekben - lóháton érkeztek a pásztorok, akik főleg az iránt érdeklődtek, milyen vadállatok élnek hazánkban, azokra hogyan vadásznak. Törökországban gumicsónakkal sodródott egy föld alatti folyón, ahol időnként barlangásztársaival csak úgy tudott tovább haladni, ha függőleges kürtőkön fel-felvonszolták, majd újra a mélybe eresztették a csónakot. Óriási élmény volt, amikor az Arab-tenger partján, éjszakai sötétben leste a partra kivánszorgó tengeri teknősöket, amelyek mély gödröt ástak a homokba, abba rejtve közel száz tojásukat. A szerző, lévén geológus, természetesen a Himalája, a Turkesztáni-hegylánc, valamint a Kaukázus magas régióit zárta elsősorban a szívébe. De nem csak esztétikai örömöt talált a jég által formált csúcsokban, tudatosan is figyelte, vajon miként változik egy-egy gleccser hossza az évtizedek során. Megfigyeléseiből 2012-ben könyvet is írt a Nemzedékek Tudása Tankönyvkiadó számára Gleccserek, a Föld hőmérői címmel.

Tót-Váradi Kászonyi András - Magyarországból ​tett velencei utazás
„…kiindultam ​Magyarországból, s keresztülutazván Horvát, Stiria, Karniolia, Karintia és Isztria tartományokon, érkeztem Tergyeszt be, a császári-királyi messze terjedett birodalomnak legnevezetesebb tengeri kereskedővárosába. Itten kevés ideig múlatván, az Adriatikumi-tengernek öblén általhajóztam Velencébe” – ekképp adta hírül kortársainak s az utókornak a XVIII. század végi magyar utazó, Tót-Váradi Kászonyi András úti kalandozásának történetét. Megannyi érdekesség, korabeli szokások, elfeledett helyszínek elevenednek meg az egyik legkorábbi, magyar nyelven lejegyzett „útikönyv” lapjain.

Tunyogi László - Péter ​második levele
Tunyogi ​László, miután elolvasta Esterházy Péter Termelési regényét, elhatározta, hogy: írni fog. Egy levelet fog írni (meg is írta!) Esterházynak, a Mesternek. Ez az Első Levél és Esterházy válasza egyben a könyv bevezetése is. Az első levelet követte a második, Péter második levele. A könyv címe erre (is) utal. Önéletrajz vagy memoár, útleírás vagy élménybeszámoló, esszék vagy novellák, esetleg egy, a rendszerváltást követő években, Izraelben játszódó író-olvasó találkozó elképzelt forgatókönyve? Döntse el az olvasó, ha tudja merre. A szellemesen, könnyed iróniával és nagy lendülettel megrajzolt mozaikok külön-külön is élvezhetők, ám ha gondos olvasói munkával egymás mellé illesztjük őket, nagy rejtelmek tárulnak elénk... (Számmisztikával, kabbalával és Esterházyval foglalkozók elé még nagyobbak is.) A könyv megírása óta négy év telt el, ez az első - és a szerző szándéka szerint - utolsó kiadás. Számozott példányai ezért: emlékkönyvek is.

Tuulikki Jantunen - Dióbél-ország
A ​szerző finn tanítónő, aki hosszú időt töltött Dél-Afrikában. Ez a könyve arról a vakációról számol be, amelyet Dél-Afrika őslakóinak egy kis csoportja, a ckung-busmanok körében, kis településén töltött. A busmanok életkörülményei elképzelhetetlenül mostohák. Fő táplálékuk a fáradságos gyűjtögető útjaikon szerzett, nehezen feltörhető dió. Fehér ember még nem élt közöttük, és néger szomszédaik is megvetve elkerülik őket. Ezért olyan egyedülálló és érdekes Jantunen vállalkozása és útjának, ott tartózkodása napjainak, az ottani életnek hű leírása, amelyből megismerhetjük a világ legprimitívebbnek tartott népének családi életét, táplálkozását, csettintő nyelvük sajátosságait és gondolkodásmódjukat. Megtudhatjuk, hogy a busman nép kultúrája nem primitív, csak merőben más, mint az európai. Látszólagosan szegény nyelvük - amelyben csak háromig van szó a számnevekre - valójában csak merőben más, mint az ismert nyelvek, és a busmanok szellemi kincseiből, meséiből is ad ízelítőt a mély emberszeretettől átszőtt leírás.

Alexandra David-Neel - Jongden Láma - A ​semmi hatalma
A ​csodatévő, természetfeletti hatalommal megáldott remete, GYALBE ÖSZER tanítványa és szolgálója, MUNPA, egy nap holtan találja mesteréta szent embert meggyilkolták, varázserejű türkiztalizmánját elrabolták! A megrendült és haragvó egyszerű fiú a rablógyilkos nyomába ered. Kalandos útja során Tibetből Kínába vetődik, kérdezősködésével sok bajt hoz a fejére, tömlöcbe vetik, megbotozzák, majd egy fogadósné ágyában lel vigaszt... átszeli a Góbi-sivatagot, jó és rossz démonok, szigorú tanítók segítik az igazság meglelésében. Tibeti krimi, kalandregény és útleírás! Keleti filozófia sok sok tanulsággal! Démonok, nagák, bosszúálló szellemek, babonás emberek és bölcs mesterek segítségével jut el hősünk útja végére, ahol megtapasztalja a semmi, a felfoghatatlan erő hatalmát.

Zsigmondy Emil - Alpesi ​kalandozások
Zsigmondy ​Emil az 1870-es és 80-as évek körül a modern hegymászóiskola, a vezetõ nélküli mászás úttörõjeként járta az Alpokat. Elsõ csúcshódításainak emlékét õrzi többek között a Zsigmondy-csúcs, a Zsigmondy-csorba elnevezés. Korai halála után kötetbe gyûjtötték hegymászótúráit – írásai ma is elevenek, izgalmasak. A hegymászótörténetileg jelentõs könyvet Nagyváthy János (gyakorló hegy- és sportmászó, két mászókalauz szerzõje) rekonstrukciójának köszönhetõen aktualizált információk, térkép és kalauz adatok, a túraútvonalak leírása, nehézségének meghatározása egészíti ki az eredeti beszámolókat, így a könyv egyben hegymászó-kalauzként is forgatható, hogy bármikor nekivághassunk a csúcsok újramászásának!

Bognár Ferenc - és ​vándorbotot vettem a kezembe...
1930-ban ​egy anyátlan-apátlan fiatalember száll ki a vonatból a párizsi Gare de l'Esten. Tanácstlanul néz körül, merre induljon. Ettől a pillanattól kezdve követhetjük nyomon Bognár Ferenc életútját egészen 1975 elejéig, amikor Ciprus szigetén, a magyar kereskedelmi kirendeltségen hallgathatja a török és görög fegyverek feleselését. Képet kapunk az emigránsok mindennapi életéről a harmincas évek Franciaországában, elkísérjük a visszaemlékezőt egy 2500 kilométeres" Tour de France"-ra, amelyen nem a kerékpárversenyzők soraiban vesz részt, hanem a kenyerét keresi, fésűt árul. Miután kiutasítják Franciaországból, a poklok poklába, Francia Guyanába kerül. Innen éjnek idején menekül a félelmetes dzsungelen át. Cayenne-ből hamis papírokkal hajóra száll Brazília felé. Belém, Rio de Janeiro, majd Sao Paulo hányatott életének következő állomásai. Közben mindenfélével, még görkorcsolyázással is próbálkozik... Mozgalmas, viharos élet krónikája ez a könyv, ezernyi kaland, izgalmas, derűs, elgondolkoztató epizód teszi lebilincselő olvasmánnyá. De a kalandoknál nem kevésbé érdekesen eleveníti fel a szerző találkozásait az emigrációban élő magyarokkal, bekapcsolódását a munkásmozgalomban, továbbá a hazatérését követő majdnem három évtized megannyi, olykor próbára tevő, olykor irigylésre méltóan izgalmas élményét.