A ​kőkecske titka

Sebők Éva - Denevérkönyv
Mi ​is a denevér? Furcsa, röpülő, titokzatos állatka. De Sebők Éva nem egy választ ad erre a kérdésre. "Denevér-négyesének" első történetében a bőregér még nem lép ki a természetből: valódi állat. Második és harmadik részében viszont a két lírai hangulatú mese már távolabbra visz: a denevérek mintegy varázspálca érintésére mesefigurákká változnak át, szokatlan utak, kalandok felé indulnak, s közben mindaz, amihez már a természettudományak nem lehet szava, kitárul. Búcsúzásképp ezek a különös lények személytelenül, verssé finomodva, mint a megfoghatatlan suhanás mesterei köszöntenek ránk. A kis olvasó így valóságot is kap, mesét is, mindent megtud a denevérekről, s végül e kétféle, újszerű élmény hatására szívébe zárja őket. Szecskó Tamás ihletett, szép rajzai még közelebb hozzák ezt az eddig félelmetesnek vélt állatkát.

Szinnyei Júlia - A ​kékfedelű füzet
A ​falu felől vidám gyereksereg siet az Akácos mentén húzódó vasúti töltés felé a kora reggeli gyorsvonatot nézni. Legelöl lépked egy kesehajú fiú, öklét zsebébe süllyeszti, nagy hangon beszél: - Én mondom, hogy annak egyetlen szavát sem lehet elhinni!... Egy kislány is van a fiúk között, szőke haja keményrefont, vékony copfban meredezik a hátán. - Peti nem is olyan... - szólal meg félénken. a nagyhangú fiú harciasan válaszol: - azt mondod, nem olyan? Hát, tudd, meg, hogy Kovács Peti a legnagyobb hazudozós a világon! A gyerekek eltűnnek a töltés alatt húzódó lucfenyők között.

Bartos Erika - Anna, ​Peti és Gergő - Megmondalak!
„Időnként ​minden madzagon támad egy kis gubanc. És minden családban támad egy kis gubanc. Vagy egy nagyobb. Vagy egy közepes. Pedig kezdetben a legtöbb madzag egyenes. És a legtöbb család tagjai szeretik egymást. Rejtély, honnan jön mégis a gubanc. Bizony jön és támad, és akkor aztán lesz fogak csikorgatása és vicsorgatása. Meg könnyek kicsorgatása. Bartos Erika nagy érdeme, hogy a begubancolódott madzagot, akarom mondani családot, akarom mondani helyzetet mindig kedvesen, leleményesen, derűsen oldja meg. Úgyhogy öröm ebben a családban lenni. Még a cserepadon, olvasónak is.” (Lackfi János)

Illyés Gyula - Hetvenhét ​magyar népmese
"Ahogy ​mentem, mendegéltem, elmentem Pelegre, ott láttam jászolhoz kötözve a sok mesét, abból választottam ezt a legszebbiket. Hol volt, hol nem volt, még az Óperencián is túlnan volt, az üveghegyen innen volt, kidőlt, bedőlt kemencének egy csepp oldala se volt, teli volt kaláccsal, egy se volt benne. Hát hol volt, hol nem volt, volt egyszer egy juhász..."- így kezdi egyik híres szép meséjét Illyés Gyula. És ő is, mint mesehőse, ment, mendegélt, meglátta jászolhoz kötözve a sok mesét. Felfigyelt rájuk, hazavitte őket, és a legszebb hetvenhét mesét el is mondta a gyerekeknek. Illyés Gyula költő. A már sokadik kiadásban megjelent könyv egyes darabjait úgy emelte át a magas irodalomba, hogy megőrizte a nép gazdag, élő nyelvét, a népmesék színes fordulatait, a magyar nép szellemét. Tündérmesékből, tréfás mesékből, Mátyás királyról szóló történetekből állt össze a kötet, mely a magyar könyvkiadás méltán legnépszerűbb műve, és Szántó Piroska 16 csillogóan szellemes, játékos, színes, egész oldalas illusztrációjával a magyar gyerek- ( és felnőtt:)) olvasók egyik kedvenc könyve.

Ismeretlen szerző - A ​köszörűs kádi
Tóth ​Béla, a fiatal prózaírók egyik legegyénibb alakja. Ahhoz a nemzedékek tartozik, mely a felszabadulás után indult el a műhelyek, géptermek, a napszámos-sors világából, hogy a nép képviseletében, a nép számára hódítsa meg a kultúra ormait. Írásait a népszeretet, a pártosság s a mai fiatal prózaírók között ritka nyelvi színesség, a népnyelv tudatos és művészi alkalmazása jellemzik. A köszörűs kádi-ban azokat az emlékeket gyűjti egybe és formálja egységes történetté, amelyeket a szegedi néphagyomány a török világból megőrzött. Színesen, elevenen bontakozik ki az érdekfeszítő, kalandos mese során a régi Szeged népének élete.

Gárdonyi Géza - Egri ​csillagok
A ​mű tárgya történeti eseményekhez kötődik, Buda elfoglalása és a török 1552. évi hadjáratának kiemelkedő fontosságú eseménye, az egri vár ostroma szolgál fő témájául. A mű lapjain kibontakozik a három részre szakadt Magyarország állapota: a mohácsi csata után a törökök 1541-ben elfoglalják Budát, az ország középső része török fennhatóság alatt áll. A törökök hatalmuk megerősítését és területük kiterjesztését megcélozva 1552 nyarán újabb hadjáratot indítanak a még el nem foglalt magyar területek ellen, majd több nagyobb végvár birtokbavétele után három seregük Szolnok alatt egyesült erővel indul a végvár ellen. A vár bevételét követően a 80 000 főnyi óriási haderő Eger vára alá vonul, mely Dobó István kapitány vezetésével, maroknyi csapattal küzd meg az egyesült török sereg ellen. A szeptember 11-től többször megrohamozott, ostrom alá vett védősereg keményen helytáll a támadásoknak, így a törökök súlyos emberveszteségeket szenvednek. Az egyre hidegebb, támadók számára barátságtalanabb időjárás, a járványok és a heves ellenállás egyaránt hozzájárulnak a magyar sikerekhez, s végül a törökök október 17-18-án (38 ostromnap után) - feladva a további hadakozást - visszavonulnak és eltűnnek a vár alól. Az egri diadalnak óriási fontosságot tulajdonított a korabeli Európa, a XVI. században ez volt az első alkalom, hogy sikeresen megvédtek egy magyar végvárat a védők, mely kiemelkedő stratégiai fontosságú helyen állt, hiszen az egész Felvidék előretolt védőbástyája volt s több falu is a védelme alá tartozott.

Varga Katalin - Kisbence ​vasárnapja
Varga ​Katalin verses meséje egy igazi vasárnap története. Anya főz, Apa takarít, közös kirándulás az Állatkertbe, és közös játék. Bence nagyon jól érzi magát ezen a szép napon.

Sebők Éva - Hiszőke
A ​Hiszőke két hangra írt költemény. Mindkét hang a kis főhősben, Tamásban szólal meg: az egyik az igazság, amit anyjától hall, a másik, amit ő maga képzel. És a kis Tamás belső vívódásaiból egyelőre a fantázia, az "én azt hiszem" kerül ki győztesen. Sebők Éva, a Volt egyszer egy kisfiú, Hangmadár, Mimóza, Boholy és Koboldos írója miközben rímjátékoktól pergő lírával oldozgatja az emberszületés nehéz kérdéseit, egyben azt is bemutatja, hogy születik meg egy kis gyerekfejben maga a gondolat.

Császár Levente - Az ​erdő íze
AZ ​ERDŐ ÍZE című könyvet a 6-12 éves korosztály részére szántam, hagyományos meseelemeket felhasználva (manók, tündérek, rókák, nyuszik…, azaz: az erdő népe). A Mecsekben létezik egy kis gyár, ahol a manók mindenféle finomságot készítenek az erdőben fellelhető dolgokból. Medvehagyma, gyógynövények, szamóca, szarvasgomba, stb. Mindig az évszakoknak megfelelő zöldfélét dolgozzák fel a körülöttük lévő állatkák segítségével. Az ezekből készült termékeket el akarják adni az embereknek, hogy a kapott pénzből az „Az Gyár”-at felújítsák, mert egy picit már öreg. Valamiért azonban ez sosem sikerül nekik. Az 56 oldalas mesét illusztráló, közel 70 db rajzot Pál Rita készítette. Császár Levente

Szepes Mária - Pöttyös ​Panni
Pöttyös ​Panni gyanakodva fogadta a pöttyöket, amelyek ruhájáról átszálltak rá, és éktelenül viszkettek. A bárányhimlő azonban kiváló alkalom volt arra is, hogy Panni és nagymamája az egész napot együtt töltse. Amikor pedig a pöttyök már megint csak a ruhán voltak, Panni újra játszhatott Péterkével, Tamarával, cicákkal, kutyákkal, sőt az óvodakezdés előtt elutazott nagymamájával a Balatonra.

Molnár Ferenc - A ​Pál utcai fiúk
Játék ​és harc, barátság és árulás, győzelem és halál. Molnár Ferenc regénye már száztíz éve a fiatal olvasók kedvence: az idők során készült belőle némafilm, hangosfilm, színdarab és zenés játék, közel két tucat nyelvre fordították le, több országban lett kötelező vagy ajánlott olvasmány. Szereplői - akik Molnár Ferenchez hasonlóan a budapesti Józsefváros szülöttei - ma már az ifjúsági irodalom halhatatlan hősei. Gyerekkorunkban mindannyian olyan bátrak szeretnénk lenni, mint Boka, olyan elszántak, mint Nemecsek, és vágyunk egy helyre, ahol otthon érezhetjük magunkat, akárcsak a Pál utcai fiúk a grundon. A regény alapján készült, azonos című zenés játékot Marton László rendezésében a budapesti Vígszínház mutatta be 2016. november 5-én. Jelen kiadás a nagy sikerű színdarab emlékezetes pillanatait idézi fel Gordon Eszter színes fotóinak segítségével.

Csík Mónika - Instant
Csík ​Mónika _Instant_ című kötete a 35 évnél fiatalabb szerzők pályázatának egyik díjnyertes kötete. Olyan rövid- és mikroprózákat tartalmaz, amelyek választékos nyelvi kifejezésekkel, költői hangulatú összetételekkel tarkított, gazdag és pontos mondatokkal építkező szövegvilágot tárnak az olvasó elé. Írói tehetségét bizonyítja mások világának nyelvi alakítással történő megjelenítése, szerepjátszó stílusa. Gondolkodása többirányú, kimutatható a „nagy” művészek világához való tematikus kötődése és esztétikai igényessége. Kötetét Molnár Mirko illusztrációi díszítik.

Kádár Péter - Csupacsel
Vajon ​mi várható egy olyan nyaralástól, amely azzal kezdődik, hogy a fiúk levágják Szabó Ági fél copfját, s rögtön utána megalakítják a Csupacsel indián törzset? Hát még, ha olyan ellenségük van, mint a falánk Vörös Orr és Hávelék bandája! Milyen következményekkel jár, ha csupa jó szándékból elfognak egy cseresznyetolvajt? Hogyan építik fel a törzsi tanyát? Sikerül-e kikényszeríteni a pecázó ellenségből tíz legyet? Ki fékezi meg az erdőtüzet, ki győz a Fekete Kéz csapata elleni mérkőzésen? Erről szól a vidám, izgalmas fordulatokkal teli regény, melyet Banga Ferenc humoros rajzaival adunk közre.

Tóth Zita - Filc, ​a zoknimuki és az Öreg Kút titka
Filc, ​a hétéves zoknimuki családjával, a szöszt és kacatot végtelen mennyiségben fogyasztó apukájával, folyton idegeskedő anyukájával és vidám kistestvérkéivel a mukizugban, vagyis Félix, a tízéves kisfiú szobájának falában élnek. A muki-törvények ugyan szigorúan tiltják az ilyesmit, de Félix, az embergyerek és Filc, a zoknimuki mégis barátságot kötnek egymással. Mókás és nem egyszer veszélyes kalandjaikról a Filc, a zoknimuki című meseregényben már olvashattunk. A Filc és az Öreg Kút titka című kötetben a jó barátok egy bájos mukilány, Biberke megmentésére sietnek. Az árva mukilányt a zoknimuki-család fogadta be otthonába, ám alig telik el egy hét, Biberke az éj leple alatt útnak indul, hogy visszatérhessen titkokkal övezett távoli otthonába. Az út veszélyes és kalandos, és bár a mukilány igen bátor és vakmerő, a kissé mohó és esetlen mukifiú varázserejére és bizonytalannak tűnő, de annál önfeláldozóbb tervére is szükség van ahhoz, hogy a mukilány végre hazatérhessen.

Feketű Csaba - Kócos ​kalandjai
Egy ​kedves, pajkos kiskutya kalandjaival ismerkedhetnek meg e könyv kis olvasói. Találkozhatunk Kócossal, a szeleburdi kiskutyával és barátaival - Kakas Vitézzel, Tyúkanyóval, Csápháppal, a totyogó gácsérral, Pelyhessel, a verébbel, Tudorral, a rövidlátó kígyódoktorral, és Csíkostüskés Sünmalackával -, akik érdekesebbnél érdekesebb kalandokat élnek át gazdáik, Éva néni és Laci bácsi udvarán. Eszes Hajnal és Balogh János nagyszerű illusztrációival díszített mesekönyvünket különösen ajánljuk a most olvasni tanuló kisdiákoknak.

Kertész Erzsébet - Szonja
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.

Szombat Tamás - Prantner Zoltán - Magyarország ​a II. világháborúban
Az ​1939 és 1945 közötti időszak kiemelt jelentőséggel bírt Magyarország történelmében; amellett, hogy meghatározta nemzetünk jövőjét, múltját is híven tükrözte. A történészek közreműködésével készült könyv eme kritikus időszakról ad hiteles, egyszersmind részletekben gazdag képet: elmeséli Magyarország második világháborús szerepvállalását, a hazai vonatkozású katonai és diplomáciai eseményeket, miként a fegyveres konfliktus okaira és előzményeire, illetve következményeire is kitér. Mindemellett az olvasó megismerheti a korszak meghatározó politikusainak, illetve katonai vezetőinek portréit, és haditechnikai tárgyú írások is helyet kaptak

Hermann Marika - A ​rút manó
A ​rút manó és Marci, Mókus Panni és az ő pajkos kiscicája Bonifác, Dönci és a tréfás biciklije, s a többi kedves meseszereplő történetei, a gyermekek számára szórakoztatóak, de mégis tanulságosak. A mesék a gyermekek nyelvén, olykor kacagtatva, olykor elgondolkoztatva, olyan nehézségekre keresnek megoldást, melyekkel gyermekeink is találkozhatnak. A mesékben szereplő mesehősök olyanok, mint maga a kisgyermek: olykor pajkosak, olykor dacosak, időnként tévednek is, de mégis kedvesek és tele vannak szeretettel. Hermann Marika tökéletesen beszéli az óvodások-kisiskolások nyelvét, de nem csak ezért olvasom szívesen a meséit a saját gyermekeimnek is, hanem azért mert a meséi kedvesek, a figurái szerethetőek, a történetek tanulságosak és szórakoztatóak is egyben. Minden anyukának szeretettel ajánlom! Vida Ágnes Hermann Marika vagyok. Célom, egy boldogabb jövő megteremtése. Szeretném, ha gyermekeink, unokáink kiegyensúlyozott, boldog felnőttekké válnának, azonban jelen életritmusunk éppen tőlük vonja el a legtöbb időnket. Ezért kezdtem el meséket és gyerekverseket írni. A meséken keresztül kívánok segítséget nyújtani a szülőknek, ebben a rohanó világban a gyermekük szórakoztatásához, neveléséhez, tanításához. Hiszem azt, hogy minél többször lépnek át a gyerekek a meséim világába, annál többet tudnak hasznosítani azokból. A kalandos, fordulatokban bővelkedő történetek segítséget nyújtanak útkeresésükhöz, boldogabb felnőtté válásukhoz.

Nagy Bandó András - A ​kiskalácsai királyság
Hétestés ​mese. Főhősei ikrek: az 5 éves Bence és Luca, a játékaikkal, babáikkal. Szűcs Édua rajzolta, Kiskalácsa kiszínezhető térképével. Népszerűsége következménye, hogy hamarosan megjelenik a folytatása.

Majercsik Krisztina - Régi, ​érdekes játékok
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.