Halász Gyula könyve jó példája a legnemesebb értelemben vett ismeretterjesztésnek. A műben szereplő 13 világhírű magyar utazó és földrajzi felfedező – Benyovszky Móric, Kőrösi Csoma Sándor, Magyar László, Xántus János, Vámbéry Ármin, Széchenyi Béla, Lóczy Lajos, Zichy Jenő, Teleki Sámuel, Déchy Mór, Bíró Lajos, Torday Emil és Stein Aurél – életútja és tudományos pályafutása felér egy-egy kalandregénnyel.
Földünk szinte minden tája, ismert és kevésbé ismert szöglete vonzotta világjáró honfitársainkat, akikre méltán lehetünk büszkék: nevükhöz számos – a földrajztudomány által mindmáig számontartott – felfedezés, kutatási eredmény fűzödik.
A reprint kötetet újonnan készített földrajzi névmutató egészíti ki.
Kapcsolódó könyvek
Peter Aughton - Cook kapitány
A legendás James Cook kapitány és legénysége 1768-ban kettős feladattal vágott neki az ismeretlen meghódításának. A brit kormány arról tájékoztatta a korabeli közvéleményt, hogy az expedíciót kizárólagosan tudományos céllal indította útnak, nevezetesen azzal a feladattal, hogy a Föld egy távoli pontjáról megfigyeljék a Vénusz áthaladását a Nap előtt. Az Endeavour tengerészei azonban tudták, hogy versenyt futnak az idővel és vetélytársaikkal, a francia, holland, netán spanyol felfedezőkkel, akik ugyanabban a titkos reményben tették kockára életüket a távoli vizeken: ők lesznek az elsők, akik rábukkannak a feltételezett déli kontinensre, azaz a későbbi Ausztráliára.
Volt-e valaha is olyan felfedezőút a világtörténelem során, amelynek ilyen gazdagon sikerült összhangba hoznia a tudomány és a művészet sokféle nézőpontját? Hiszen az utazás magába foglalta a matematikától és a csillagászattól kezdve az antropológia, a botanika, a természetrajz, a földrajztudomány, a geológia, a műszaki rajz, a festészet, a kartográfia, az orvostudomány, a hadtudomány, a táplálkozástan, a nyelvészet, a pszichológia megannyi elemét - nem beszélve a vezetéshez és a szervezéshez szükséges szakértelemről, amely nélkül aligha lehetett volna az ellátásról gondoskodni, és a legénységet három éven át egészségben és jó hangulatban tartani a földgolyó túlsó felén.
Peter Aughton eredeti naplórészletekkel hitelesített, térképekkel illusztrált könyve részletes és lebilincselő beszámoló Új-Zéland és Ausztrália felfedezéséről, továbbá a Csendes-óceán egzotikus szigeteinek első, kalandos feltérképezéséről.
V. K. Arszenyev - A Távol-Kelet őserdeiben
Amikor a Szovjetunióban 1928-ban megjelent Arszenyev Derszu Uzala című könyve, Gorkij meleg hangú levélben üdvözölte a szerzőt:
"Tisztelt Vlagyimir Klavgyijevics!
Nagy élvezettel és gyönyörűséggel olvastam könyvét. Nem szólva tudományos értékéről, mely kétségtelen és hatalmas – valósággal elbűvölt ábrázoló ereje. Önnek sikerült magában egyesítenie Brehmet és Fenimore Coopert – s ez, higgye el, nem csekély dicséret. A gold alakját kitűnően írta meg; számomra élőbb és művészibb figura, mint Bőrharisnya…"
Arszenyev távol-keleti útirajzait világszerte sokan ismerik és kedvelik, még most, hosszú évtizedekkel azután is, hogy szerzőjük mérőasztallappal kezében, arcán moszkitóhálóval, kis vadászkülönítménye élén bejárta a Szihote-Aliny hegyvidékét, az Usszuri és az Amur menti őserdőket, és a Tengermelléket, addig teljesen ismeretlen, szűz területeket tárva és térképezve fel, sokszor emberfeletti nehézségek és nélkülözések árán, nemegyszer valóságos életveszélyben. Expedícióinak tudományos eredményei ma is helytállóak, a tajga életének, természetvilágának avatott leírása, az expedíciók során átélt kalandok-élmények izgalmas megelevenítése pedig nemcsak kiváló természetbúvárra, hanem vérbeli íróra vall. Ám könyveinek mindeme erényei között is talán legnagyobb a gold vadász, a tajgával együtt élő-lélegző, tiszta szívű természeti ember, Derszu Uzala alakjának megelevenítése. Arszenyev és Derszu Uzala neve és alakja elválaszthatatlanná lett egymástól, az igazi emberség, önfeláldozó helytállás származási, nemzeti és műveltségi különbségeket eltüntető, nagyszerű jelképévé.
Zárug Zita - Harkányi Árpád - Nászút a világ körül, mert csak egyszer élünk
Ez az elektronikus könyv a www.360fokbringa.hu bejegyzéseinek egy kivonata Budapesttől Bangladesig. Ezek a fejezetek eredetileg egy kommentelhető online felületre, egy blogra íródtak, ezért stílusuk és nyelvezetük is ilyen. A szöveget legtöbbször senki sem lektorálta, ahogy olyan is volt, hogy még átolvasni sem sikerült publikálás előtt. Ezen azóta sem változtattunk, hiszen ez a könyv önkéntes alapon jött létre, se a blogolás, se a blog ekönyvé szerkesztése nem pénzkereseti céllal történt, ezért kérünk, olvasásakor nézd el nekünk az olyan stílusbeli elemeket és hibákat, amelyeket amúgy egy könyvtől nem várnál el. Az elektronikus könyv változatot azért készítettük el, hogy így még szélesebb körben olvasható élménnyé váljon az a rengeteg történet, kaland és élmény, amely velünk az út során történt. Erről szól a blog és erről szól most ez az ekönyv is, vidd magaddal, olvasd buszon, metrón, villamoson, tedd zsebre és másold át, oszd meg a barátaiddal bátran, azért van!
V. K. Arszenyev - Az őserdők fia
V. K. ARSZENYEV
1872-ben született Pétervárott. Már gyermekkorában mohó buzgalommal olvasta a kalandregényeket, és különösen az útleírásokat: legkedvesebb szerzői Verne, Darwin és a híres orosz utazó, Przsevalszkij voltak. A gyermekkori álmok csakhamar valóra váltak. Arszenyev 1896- ban elvégezte a tiszti iskolát, s pár esztendő múlva Kelet-Szibériába vezényelték. Oroszországnak 1egelhanyagoltabb része volt ez akkoriban. A fiatal térképésztiszt mérhetetlen nyomorban sínylődő őslakókat, végtelen mocsarakat, átjárhatatlan vadont talált itt. Csak egyetlen vasútvonal vezetett át a tajgán. Kelet-Szibéria jórészt még felderítetlen terület volt.
Arszenyev egyik expedíciót a másik után vezette a Szihote-Aliny hegyei közé és az Usszuri
vidékére. 1906-tól 1910-ig járta kozákjaival a tajgát, és számtalan kalandot élt át. Tudományos munkássága később sem lankadt. 1918-ban Kamcsatkában járt, l923-ban a Kommandor-szigeteket térképezte fel. A Nagy Októberi Szocialista Forradalom után kutatói munkássága pedagógiai tevékenységgel is bővült. A Vlagyivosztoki Népi Egyetemen tanított, azonfelül részt vett a Távol-Kelet fejlesztésére alakult bizottságok munkájában. 1927-ben vezette utolsó nagy expedícióját a távol-keleti tengerpart északi vidékeire. 1930-ban, ötvennyolc éves korában halt meg.
Legtöbbet olvasott könyvét - amelyet itt új kiadásban bocsátunk közre - Derszu Uzala, a derék bennszülött vadász emlékének szentelte. Az ő társaságában tette meg 1906. és 1907. évi utazásait, tőle tanulta meg értő és vizsgáló szemmel figyelni a természetet. A színes, érdekes útleírás természetesen rég tovatűnt állapotot tükröz: Arszenyev és kozákjai járhatatlan őserdőkön vergődnek keresztül, zabolátlan folyók árvizétől menekülnek, s a vadonságban nemcsak a vadállatoktól, hanem - az emberektől is tartanak.
A könyv utolsó sorai azonban már a változást sejtetik. Valóban, Szibéria ma már nem lakatlan, ismeretlen föld többé: a szovjethatalom évei alatt hatalmasat fejlődött, amiben része vo1t Arszenyev úttörő munkásságának is.
V. K. Arszenyev - Derszu Uzala
Amikor a Szovjetunióban 1928-ban megjelent Arszenyev Derszu Uzala című könyve, Gorkij meleg hangú levélben üdvözölte a szerzőt:
"Tisztelt Vlagyimir Klavgyijevics!
Nagy élvezettel és gyönyörűséggel olvastam könyvét. Nem szólva tudományos értékéről, mely kétségtelen és hatalmas - valósággal elbűvölt ábrázoló ereje. Önnek sikerült magában egyesítenie Brehmet és Fenimore Coopert - s ez, higgye el, nem csekély dicséret. A gold alakját kitűnően írta meg; számomra élőbb és művészibb figura, mint Bőrharisnya…"
Arszenyev távol-keleti útirajzait világszerte sokan ismerik és kedvelik, még most, hosszú évtizedekkel azután is, hogy szerzőjük mérőasztallappal kezében, arcán moszkitóhálóval, kis vadászkülönítménye élén bejárta a Szihote-Aliny hegyvidékét, az Usszuri és az Amur menti őserdőket, és a Tengermelléket, addig teljesen ismeretlen, szűz területeket tárva és térképezve fel, sokszor emberfeletti nehézségek és nélkülözések árán, nemegyszer valóságos életveszélyben. Expedícióinak tudományos eredményei ma is helytállóak, a tajga életének, természetvilágának avatott leírása, az expedíciók során átélt kalandok-élmények izgalmas megelevenítése pedig nemcsak kiváló természetbúvárra, hanem vérbeli íróra vall. Ám könyveinek mindeme erényei között is talán legnagyobb a gold vadász, a tajgával együtt élő-lélegző, tiszta szívű természeti ember, Derszu Uzala alakjának megelevenítése. Arszenyev és Derszu Uzala neve és alakja elválaszthatatlanná lett egymástól, az igazi emberség, önfeláldozó helytállás származási, nemzeti és műveltségi különbségeket eltüntető, nagyszerű jelképévé.
Alfred Lansing - A Déli-sark foglyai
Az 1914-es brit Birodalmi Transzantarktisz-expedíció tagjai, miután hajójuk elsüllyedt, hónapokig sodródtak kilátástalanul a jégtáblákon, míg mentőcsónakjaikkal viszontagságos tengeri út után megmenekültek. A szerző, Alfred Lansing az expedíció még életben lévő tagjaival 1959-ben folytatott interjúk, a fennmaradt naplók és feljegyzések alapján írta meg lebilincselően izgalmas dokumentumregényét. A lélegzetelállító történet - melyet az expedíció ausztrál fotósának, Frank Hurleynek szenzációs felvételei egészítenek ki - az emberi tudásvágy, elszántság és akaraterő megrázó erejű szimbóluma.
Vojnits András - Afrika
A hétrészes sorozat első hat kötete a kontinensek természeti viszonyait mutatja be. Ismerteti helyzetüket, felszínüket, kialakulásukat és földtani felépítésüket, éghajlatukat és vízrajzukat, valamint növény- és állatvilágukat. Leírja tájaikat, foglalkozik élőviláguk múltjával és jövőjével: a nemzeti parkokkal és más védett területekkel. Felvázolja az ember megjelenését, a földrészek benépesülését. Végül a hetedik, befejező rész a világtengerekre és a sarkvidékekre kalauzol el. Mindezt igyekszik tudományos igénnyel tenni, s ennyiben akár egy hagyományos földrajzkönyv is lehetne. Reményeim szerint azonban több annál. Arra számítok, hogy aki kezébe veszi munkánkat, nem elégszik meg azzal, hogy adatokat, tényeket keres és talál benne. Szeretném, ha együtt járnánk be a nemzeti parkokat, velünk kóborolna az őserdőkben és a sivatagokban, ott lenne, amikor megmásszuk a hegyeket.
Koltai Gyula - Nem mind fénylik, ami Amerika
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.
Erdődy János - Küzdelem a tengerekért
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.
Laurence Bergreen - Magellán a Föld körül
A nagy földrajzi fölfedezések sorában - jelentőségét tekintve - Kolumbusz után a portugál Fernando Magellán expedíciója áll. Ezt a tengeri utat a legekkel lehet legjobban jellemezni: a közel hároméves, emberfölötti megpróbáltatásokkal terhelt út eredményeként sikerült nyugat felé megkerülni a földgolyót. Ez az út tizenötször volt hosszabb, mint nagy elődjéé, öt hajójából mindössze egy, 263 emberéből csak 18 ért haza Spanyolföldre.
A nem mindennapi teljesítmény hátterében a világkereskedelmi útvonalak, a mesés Fűszer-szigetek megszerzéséért folytatott portugál-spanyol viszály állt - az expedíció élén pedig egy ellentmondásos, rendkívüli, a maga korában méltatlanul elfeledett férfi: Magellán. Nevét mára egy tengerszoros és két csillagkép őrzi.
A kötet gazdag történelmi-földrajzi ismeretanyagot és két szemtanú hiteles naplóját felhasználva, korabeli képekkel, térképekkel mutatja be e felfedezőutat.
Balázs Dénes - Magyar utazók Amerikában
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.
Marco Polo - Marco Polo utazásai
Marco Polo méltán a világ egyik leghíresebb utazója. Neve legendásan hangzik, noha saját maga gondoskodott róla, hogy alakját a történelmi valóság fényének teljes megvilágításában lássuk. Negyedszázados odüsszeiájáról, mely a középkor egyik legmozgalmasabb szakaszába esik, maga számol be igen részletesen könyvében. Elbeszéli, hogyan jutott el a vállalkozó szellemű kalmárvidék Velencéből Kubilájnak, a mongol nagykánnak az udvarába, ahol az uralkodó bizalmi embere lett, majd miképpen sikerült hazakerülnie. Közben szót ejt a bejárt vagy hallomásból megismert országokról: népeikről, szokásaikról, terményeikről, csupa olyasmiről, ami kívül esett a középkori ember, pontosabban a XIII. századi Európa látóhatárán. A vállalkozás emberfelettinek tűnő mérete és az ismeretlen földek lenyűgöző újdonsága avatja a művet minden idők egyik legérdekesebb olvasmánnyá. Marco Polo könyve egyszerre elégítette ki kortársai földrajzi, történelmi, gazdasági, művészeti - egyszóval egyetemes emberi érdeklődését, adatokat, útiképekkel, krónikával és színes anekdotákkal, s így lett enciklopédikus gazdagsága révén a felfedezések legfontosabb irodalmi ösztönzője és újkori műveltségünk egyik pillére.
Kubassek János - Magyar utazók Ázsiában
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.
Krizsán László - Korai magyar utazók Európában
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.
Hidasi Judit - Na és, hogy tetszik Japán?
Hidasi Judit japanológus, a Külkereskedelmi Főiskola Keleti Kommunikációs és Továbbképző Intézetének a vezetője, a Magyar-Japán Baráti Társaság elnöke saját tapasztalatai alapján ismeri Japánt. Többször, hosszabb időt töltött a távol-keleti országban; volt ösztöndíjas, tanár, majd professzor, ott élt különböző élethelyzetekben, ismeri az ország múltját, kultúráját, jól beszéli nyelvüket, sok és sokféle emberrel ismerkedett meg. A kép, amit a kötetben az olvasó elé tár, hallatlanul színes és érdekes, mentes minden közismert sablontól, életes és gazdag. A könyv épp ezért szolgál meglepetésekkel, új ismeretekkel anélkül, hogy szenzáció ízű beszámoló lenne, a legnemesebb értelemben vett művelődés- és országtörténet, népismeret a munka. A japán értékrend, a csoporterőbe vetett hit és bizalom, a munkához való viszony, a japán házasság tartópillérei, a japán észjárás, a táplálkozási szokások, a művészi szórakozás különféle formái, a fehér ember gondolkodásvilágának megítélése mind rendre előttünk áll a kötet olvastán. - Mindenkinek ajánlható, aki valóságos képet akar kapni a távol-keleti országokról, és közben tanulva szórakozni szeretne.
Gavin Young - Lassú hajókon Pireusztól Kantonig
Gavin Young angol újságíró, 15 évig a tekintélyes The Observer külföldi tudósítója, sőt "haditudósítója" volt(pl. Vietnamban, Kambodzsában, könyvében megrázó élményeirpl is megemlékezik). Ötvenéves korában valósította meg ifjúkori álmát, hajón eljutni Görögországtól Kínáig. Ezt a napjainkig igen kalandos vállalkozást Gavin Younk nem luxushajók elkényeztetett utasaként akarta végrehajtani - a veszély és kalandok lehetősége vonzotta. Pieruszból indult, és huszonhárom hajón, hét hónap alatt jutott el Kantonban. Közben "kikötött" Törökországban, Cipruson, Egyiptomban, Szaúd-Arábiában, Pakisztánban, Indiában, Srí Lankán, Malaysiában, Szingapúrban, Borneón, a Fülöp-szigeteken, Tajvanon és végül Kínában. A 23 hajó között akadt modern és kényelmes tengerjáró, ócska defektes motorral küszködő halászbárka, lélekvesztő méretű motorcsónak és vitorlás hajó; és az útitársak, újsütetű ismerősök között akadtak hippik, kábítószeresek, vendégmunkások, Maugham hőseire emlékeztető, Indiában letelepült angolok, csempészek, s egy gengszterből lett hajótulajdonos milliomos is.
Gavin Young gazdag sztorifüzért kínál olvasóinak.
Kubassek János - Magyar expedíciók Ázsiában
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.
Horvát János - Kubai retró
Horvát János, az ismert tv-riporter, újságíró, író és nagykövet így vall Kubáról:
"Kuba keretbe foglalja fél évszázados történetemet, havannai diákéveimtől a nagyköveti megbízatásomig. Ezért hát nem véletlen, hogy amikor átléptem a nagykövetség korábbról már jól ismert G utcai kapuját, összeszorult a gyomrom... Nincs másik ország, amelyet ennyire ismernék, és nincs másik ország, amelyet ennyire szeretnék. Szeressék Önök is!"
Hogyan lehet egy Castróval vívott pingpongmeccsen interjút nyerni? Valóban gyógyítanak a híres szivarok? Milyen a salsa és a szex? Hogyan bókolnak a kubai férfiak? És mi köze egy dundi fekete macskának a magyar diplomatákhoz? Különös kérdések egy különös országból...
A választ egyvalaki ismerheti igazán: Horvát János. Ő vérbeli Kuba-szakértő, hiszen több mint négy évtizedes ismeretség fűzi a szigetországhoz. Tapasztalatairól, élményeiről szól ez a temperamentumosan csapongó, tárgyilagosan szubjektív hangulatú kalandozás, hiteles, magával ragadó visszaemlékezés. Aki járt már Kubában, újra elmerülhet ezen az egyedi és varázslatos szigeten tett időutazásban, beleszippanthat a permanens forradalmi készültség mágikus levegőjébe - vagy legalábbis, ami még megmaradt belőle. Akinek pedig még nem volt szerencséje a karibi ország földjére lépni, az a könyv lapjain barangolhatja be ezt az izgalmas világot.
Sven Hedin - Pekingtől Moszkváig
Eredeti tervem az volt, hogy összefüggően s időrendben írjam meg földkörüli utamat, melyet a múlt évben tettem meg. De mivel hazaérkezésem után úgy éreztem, hogy az Oroszországról szóló leírás, amint a viszonyokat 1923 decemberében láttam, könnyen elavulhat, elhatároztam, hogy először Oroszországról fogok szólalni, azután kerül sor Amerikára és Kínára.
Ez a könyv nem ad feleletet a bolsevizmus elveire, elméletére és gyakorlati megvalósítására vonatkozó kérdésekre. Csak egy gyors utazásról számol be Mongólián, Szibérián és az európai Oroszországon keresztül.
Artur Heye - Három világrész csavargója
Artur Heye, akit a kritika Jack Londonnal együtt szokott emlegetni, regényes útirajzában kalandos élete történetét mondja el. Bejárta az Óvilágot és az Újvilágot Kanadától Mexikóig, az egyiptomi piramisoktól az Atlasz-hegységig és Ugandáig. Volt hajósinas csempészhajón, potyautas amerikai vonatokon és oroszlánvadász Afrikában. Ahol kellett lóháton, teveháton vagy gyalog, ha tellett a pénzból előkelő utazóként, vagy expedíció vezetőjeként járta a világot - de sohasem maradt egy helyen egy hónapnál tovább. Csillapíthatatlan kalandvágya űzte, sohasem látott tájak, ismeretlen emberek, sohasem volt élmények felé. És élményekben nem volt hiány Heye kalandos élete folyamán. A csempészhajón hajótörést szenved, hajszál híján elpusztul az amerikai hóviharban, átéli az indiánok avatási szertartásait, Kongó és Uganda vad törzseinek vadász izgalmait, az aranyásók reménytelen küzdelmeit, az egyiptomi piramisok varázsát és az amerikai favágók nehéz sorsát. A nyugodt életet visszautasítja: lehetett volna farmer, saját földjén, vagy színházi munkás biztonságos, jól fizető állásban, de semmitől sem irtózik jobban, mint a nyárspolgári tespedéstől. Igazi romantikus lélek és emellett jó ítélőképességű, jó szemű, avatott tollú író, aki ki tudja választani élményei közül a lényegest, a jellemzőt, és mély szubjektivitással, művészi érzékletességgel tárja az olvasó elé. Szinte a szemünk előtt látjuk a tájat, amelyről ír, mintha magunk jártunk volna ott. Néhány vonással felvázolt emberi portréi élőek, hiszen kitűnően ismeri és szereti sorstársait, az elesetteket, a társadalom perifériáin tengődőket, azokat, akik kimenekültek a civilizált világból. Állatleírásai megindítóak. A kalandok izgalmasságát sohasem felejtjük el. Mindenütt friss, mindenütt ötletes, mindenütt érdeklődést keltő ez az írás. Az elbeszélés alaphangja enyhén ironikus. Ez a mosolygós fölény, ahogyan a szerző állandó életveszedelemben forgó életét ábrázolja, biztosítja, hogy nemcsak a kalandvágyó ifjúságnak, hanem a felnőttebb korosztályoknak is kedvelt olvasmánya lesz ez a könyv.