Két kiadásban is megjelent Bóna István méltán nagy figyelmet keltett műve (Bóna István: Az Árpádok korai várai. Debrecen, 1998). Az először 1995-ben kissé eltérő címmel (“Az Árpádok korai várairól”) kiadott munka második, bővített kiadását veheti kezébe az érdeklődő olvasó. Mivel megállapításai alapvetően befolyásolják a korai magyar sáncvárának keltezését, nem árt a kérdést e helyen is átgondolni. Nem nehéz belátni, kora Árpád-kori történelmünk alapkérdéséről van szó.
Kapcsolódó könyvek
Engel Pál - Kristó Gyula - Kubinyi András - Magyarország története 1301-1526
A kötet Magyarország történetének 225 esztendejéről ad átfogó képet. 1031-ben, amikor a történet indul, az ország mélyponton volt, az állami egység csak névlegesen létezett, a tartományokra szakadás, a felbomlás tényleges veszélye fenyegetett. 1526. augusztus 29.-én, amely nappal a könyv befejeződik, a mohácsi csatavesztéssel megásták a középkori magyar állam sírját, s az hamarosan részekre bomlott. E két dátum között - a baljós indulás és a tragikus végkifejlet ellenére - a magyar történelem két fényes évszázada húzódik meg. Ez idő alatt Magyarország a térség regionális nagyhatalma volt, amely belső szerkezetében is óriási fejlődésen ment keresztül, sok mindent behozva abból a történelmi hátrányból, amely Nyugat-Európával szemben fennállott. A könyv részletesen bemutatja a késő középkori Magyarország gazdasági, társadalmi és művelődési viszonyait. A helyzetnek, a lehetőségeknek megfelelően e hosszú történelmi kor olyan, egymástól homlokegyenest eltérő karakterű, de egyaránt nagy formátumú uralkodókat termett, mint az ország szívós aprómunkával felépítő Károly Róbert, a szélrózsa minden irányában hadakozó Nagy Lajos, a császári címet megszerző Zsigmond vagy a törökverő Hunyadi János fiaként trónra került Mátyás. A könyv 225 év alatt az ország élén állt hét dinasztia tetteiről a falvak és városok népének mindennapi életéig széles tablót rajzol, monografikus áttekintést ad Magyarország 1031-1526 közti történetéről.
Kubinyi András - Nándorfehérvártól Mohácsig
A jeles történész kötetében olyan korábban már publikált tanulmányai kaptak helyet, melyek az 1456 és 1526 közötti időszak magyar hadtörténetének témakörében fogantak. Bevezetésként a nándorfehérvári diadalról, annak körülményeiről és következményeiről olvashatunk. Ezt követően Mátyás király és Jagelló-házi utódai hadügyének logisztikai kérdései kerülnek terítékre, majd a korszak vár- és várostörténetébe nyerhetünk betekintést. Megtudhatjuk, melyek voltak hazánk legfontosabb végvárai, milyen hatással voltak a háborúk a jelentősebb magyar városok életére, milyen plusz terheket rótt a polgárságra a hadakozás finanszírozása, sőt, olyan érdekességeket is, hogy miként fegyelmezték a katonákat Mátyás hadseregében, vagy milyen ügyek tartoztak a királyi kapitány hatáskörébe. Olvashatunk a fejérkői jobbágyok 1520 körüli megmozdulásairól, az 1523-as Szávaszentdemeter-Nagyolaszi térségében magyar győzelemmel végződő csatáról, Szulejmán szultán állítólagos békeajánlatáról és a mohácsi csata előzményeiről, megismerhetjük a 16. század eleji magyar hadsereg sajátosságait, a külpolitikai eseményeket, illetve a nemességnek a török veszélyhez való viszonyulását. Az utolsó fejezetben a szerző Elkerülhető volt-e a középkori Magyar Királyság bukása? című eszmefuttatása kapott helyet. A kiadványt rövidítésjegyzék, a tanulmányok első megjelenési helyének listája, személy- és helynévmutató, angol és német nyelvű összefoglalás zárja.
Róna-Tas András - Kis magyar őstörténet
A magyarság korai története nemcsak a történettudománnyal foglalkozó tudósok kacedráin tartozott és tartozik ma is a legvitatottabb kerdések közé, hanem a legszélesebb olvasóközönség körében, a sajtóban is állandóan napirenden szereplő téma. Éppen ezert vált szükségessé, hogy egy széles körű ismeretekkel rendelkező tudós közérthetően és tömören összefoglalja az egymásnak gyakran ellentmondó főbb nézeteket, megvilágítsa az alapfogalmakat, ismertesse a forrásokat, irányt mutasson az érdeklődőknek a tájékozódáshoz.
Németh Gyula - A honfoglaló magyarság kialakulása
A magyarság a közép-európai műveltségi körhöz való kapcsolódása előtt körülbelül ezer évig török népekkel élt együtt. Az együttélés története, körülményei nincsenek megírva történeti forrásokban, de képet alkothatunk magunknak róla a török népekre vonatkozó történeti feljegyzések, néprajzi leírások és nyelvmaradványok - különösen fennmaradt nevek -magyarázata alapján. A legfontosabb probléma ez: milyen szerepük volt az ősi finnugor elem mellett a törököknek a honfoglaló magyarság kialakulásában? Erre vonatkozólag felvilágosít bennünket a török népek alakulási törvényeinek ismerete s az alakulásokat, a kapcsolatokat mutató közös nevek megállapítása. Erről szól könyvem első része, mely voltaképpen a török régiségtan egy fejezete, tehát nem tartoznék ide, de nélküle a honfoglaló magyarság kialakulását nem lehet megérteni.
Csorba Csaba - Rejtélyes váraink
Történelmünk különös szelete a várak története. Legtöbbje már csak a róluk szóló történetben, mondában, legendában létezik. Sőt olyan is van, amelynek a nevét is elmosta az idő, nem is tudjuk, hogy a hegy tetején árválkodó kődarab vár volt egykoron. Csorba Csaba folytatta vártörténeti kutakodásait. Ennek eredményeként újabb várak vétettek lajstromba, kerültek elő levéltárak mélyéről a rájuk vonatkozó adatok. A Berettyó menti Adorjántól a ma Horvátországban található Zrinig sorra járjuk a történelmi Magyarország területét, ízlelgetünk rég elfeledett neveket. De hogy mindezek léteztek egykor, bizonyítják az illusztrációk: alaprajzok és metszetek. A sorozat eddigi köteteihez hasonlóan most is bő forrásjegyzék és utószó teszi jól használhatóvá a könyvet
Róna-Tas András - A honfoglaló magyar nép
Tartalom
Előszó
ELSŐ RÉSZ: MÓDSZERTANI BEVEZETÉS
Bevezető
Alapfogalmak, módszerek
Történelem, őstörténet, korai történelem
Nép, etnikum, nyelv, népnév, kultúra, nemzet
Időrend és időrendi megállapítások
A földtörténeti korszakok
A növényföldrajzi övezetek
A kő- és a fémkorszakok
Néhány világtörténeti koordináta
Időrend és időtartam
A természettudományok szerepe az időrend megállapításánál
A kormeghatározás
Az eredetmeghatározás
A környezetmeghatározás
A termelés és a technika meghatározása
Egyéb segédtudományok az időrend megállapításánál
Az éremtan
A régészet
A nyelvészet
Irodalom
A források
A forrás fogalma
A forráskritika
Az írott források
A bizánci források
A latin források
A szláv források
A középiráni források
A muszlim szerzők által írt források
A szír források
Az örmény források
A grúz források
A török források
A tibeti források
A kínai források
A héber források
A nyelv mint forrás
A régészeti források
A néprajzi források
Az antropológiai források
Irodalom
A rokonok
A nyelvrokonság
Az uráli nyelvek és népek
Az alapnyelv
A szamojéd nyelvek és népek
Az obi-ugor nyelvek és népek
A permi nyelvek és népek
A volgai finnugor nyelvek és népek
Kihalt finnugor nyelvek és népek
A balti finn nyelvek és népek
Irodalom
A szomszédok
A régi indoeurópai nyelvek és népek
Az indoeurópai nyelvek kialakulása és korai vándorlások
A tochár nyelv és nép
Az iráni nyelvek és népek
Az alánok
A krími gótok
A hsziungnuk és a hunok
A régi török népek
Az ogur népek megjelenése és az avarok
A szabirok
A zsuanzsuanok és az európai avarok
A türkök Európában
A bulgárok
A kazárok
A besenyők
A szláv népek
A déli szlávok
Az alpesi és a nyugati szlávok
A pannóniai szlávok, a morvák és a szláv térítés
A keleti szlávok és a kijevi Rusz
Irodalom
MÁSODIK RÉSZ: A HONFOGLALÁS
A magyarság nevei az államalapításig
A népnevek, sajátosságaik és eredetük
Türk
Onogur, ungar, hungarus
Szavarti aszfali
Baskír
Madzsgar
Magyar
A magyarság egyéb nevei
Szkíta
Hun
Avar
Egyéb nevek
Történeti összefoglalás
Irodalom
Őshazák és népvándorlás
Általános kérdések
Az előmagyarság vándorlásai
A magyarság vándorlása az Uráltól a Kárpátokig
Irodalom
A honfoglalás
Az avarok a Kárpát-medencében
A honfoglalás történeti előzményei
A Kárpát-medence a honfoglalás előestéján
A magyarok Etelközben
A honfoglalás
Irodalom
A honfoglaló magyarság
A honfoglaló magyar törzsszövetség neve
Politikai szervezet
Társadalmi szervezet
Gazdálkodás
Vallás, műveltség, kultúra
Irodalom
A magyarság beilleszkedése Európában
A népek beilleszkedése, a középkori népalakulások típusai
A magyarság harmadik beilleszkedése
Irodalom
Összefoglaló áttekintés
Újabb kutatások és tanulmányok
A korai magyar történelem kutatásának áttekintése
A legkorábbi magyar krónika és a Levedi-kérdés
Irodalom
A történeti hagyomány, Attila és a hun-magyar rokonság
Irodalom
A keleti magyarok, a baskíriai törzsnevek és Jugria
Irodalom
A székely rovásírás
Irodalom
Kristó Gyula - Makk Ferenc - Károly Róbert emlékezete
Károly Róbert, az első Anjou Magyarország trónján, 1288-ban született. A magyar-nápolyi kapcsolatoknak az a szála, amely elvezetett az Anjouk magyarországi királyságához, az 1260-as évek második felében vette kezdetét. IX. Lajos francia király öccse, Károly, Anjou és Provence franciaországi grófságok ura, jogilag 1265-ben, ténylegesen 1268-ban szerezte meg a hatalmat Dél-Itália felett a terület hűbérurának, a pápának a támogatásával. A nagyra törő terveket melengető Károly részéről indult ki a kezdeményezés, hogy kapcsolatokat építsen ki Magyarországgal. A Földközi-tenger keleti medencéje feletti uralom elérésének ábrándját kergető I. Károly úgy ítélte meg, hogy e célját magyar szövetségben érheti el. Magyarország ugyanis valóban fontos pozíciót töltött be abban a térségben, amelyre Károly szemet vetett. Egyrészt a a dalmát tengerpart birtoklása révén - tengeri ország volt, amelyet éppen Közép-Dalmácia birtoklásának kérdésében mély és régi ellentétek választottak el a Mediterraneum keleti felében nagy befolyással rendelkező Velencétől, másrészt déli területei ugródeszkául szolgálhattak a bizánci birodalom felé, amely a latin császárság 1261. évi összeomlása óta újra létezett, s amely Károly terjeszkedési terveinek célpontját képezte. Előbb maga kívánt házassági összeköttetést kiépíteni az Árpádokkal, feleségül kérve IV. Béla magyar király kolostorban élő Margit leányát, majd miután terve kútba esett, Béla fiával, a magyar trón várományosával, István ifjabb királlyal, a későbbi V. Istvánnal lépett szövetségre. Ennek értelmében a két dinasztia kettős köteléket létesített: Károly leányát, Izabellát István fia, a későbbi IV. László magyar király vette feleségül, míg István Mária nevű leánya Károly fiának, Károly salernói hercegnek lett a hitvese. Mária 1270 májusában érkezett Nápolyba. Házasságuk termékenynek bizonyult, tucatnyi gyermekük közül a legidősebb, Martell Károly 1272-ben született.
Kristó Gyula - A Kárpát-medence és a magyarság régmúltja (1301-ig)
A kötet olvasmányos stílusban, közérthetően tekinti át a magyar őstörténetet, a Kárpát-medence magyar honfoglalás előtti históriáját, valamint az Árpád-házi uralkodók négyszáz évét. A politikai események mellett gazdasági, társadalmi és művelődési fejezetek szolgálják a hajdanvolt élet lehető teljességének bemutatását.
Bóna István - A hunok és nagykirályaik
A könyvben nincs szó olyan eseményről, amely ellentétben lenne a régészet tanúbizonyságával, s megfordítva: nem tárgyal olyan régészeti leletet sem, amely ne volna beilleszthető a hunokról és korszakukról egyre valósabb történeti képbe. A könyv ezért nem új hipotézis a hunokról, hanem máig terjedő ismereteink összefoglalása. Erőssége a Szerzőnek, hogy a késő antik-korai középkor történelmi tudományában is otthonos. A régészet eredményeit - kivált elméleteit - nem kellett ellenőrzés nélkül átvennie, mivel gyakorló régészként a leleteket és a hozzájuk kapcsolódó szakirodalmat jól ismeri. Ugyanakkor otthonosan mozog az írott forrásokra támaszkodó történettudományban is, lévén maga is történeti munkák szerzője és szerkesztője
Dümmerth Dezső - A titokzatos jelbeszéd
"A lélek üdvössége azok számára, akik hisznek benne, egyetemes, emberi ügy. A szolgálatában álló jelbeszéd titkához tartozik. De az Árpád-ház Magyarországon uralkodó, vagy itt önsanyargató életet élő tagjai az emberiség és az egyház egyetemes ügyéhez mindig hozzácsatoltat, szándékuk szerint egy különengesztelést országuk, népük vétkeiért, hogy a sorscsapások súlyát enyhíthessék. Ebben szilárdan hittek, csakúgy, mint azok, akik jelbeszédük hatása alatt tisztelték és tisztelik őket."
Dümmerth Dezső új könyve a magyar szent királyokkal foglalkozik, különös tekintettel a szentség fogalmára és magyarországi megjelenéseire Álmostól, a "szentkirály-előképtől" kezdve Szent Istvánig és Szent Lászlóig.
Ismeretlen szerző - A honfoglaláskor írott forrásai
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.
Adolf Hitler - Mein Kampf
A Mein Kampf (Harcom) Adolf Hitler nemzetiszocialista vezető egyetlen, még az életében kiadott könyve, melyet landsbergi fogsága idején kezdett el írni, miután 1923-ban az ún. sörpuccsban való részvételéért börtönbe zárták. A könyvben áttekintette addigi pályafutását és megfogalmazta világnézetét, valamint politikai programját. A mű a nácizmus ideológiai alapvetése lett.
Hitler magát a könyvben nem politikusnak, hanem programadónak (Programmatiker) ábrázolta. Eszerint „a programadó feladata nem az, hogy az ügy teljesíthetőségének különböző fokait megállapítsa, hanem, hogy az ügyet mint olyan megvilágítsa: másként szólva: kevésbé kell törődnie az úttal, mint a céllal.” Továbbá: „[a programadó] jelentősége csaknem mindig csupán a jövőben mutatkozik meg, mivel ő nemritkán az, akit „világidegen” szóval illetnek. Mert ha a politikus művészete valóban megfelel a lehetséges művészetének, a programadó azokhoz tartozik, akikre áll, hogy az isteneknek csak úgy tetszenek, ha a lehetetlent követelik és akarják.”
Hitler ezzel az írással egy átfogó elméletet kívánt a nép elé állítani a marxizmus ellenében. Emellett úgy kívánta bemutatni addigi pályáját, mint ami pártja és az egész nép ideális vezetőjévé teszi őt a zsidóság, mint közös ellenség elleni összefogásban. Megerősítette az NSDAP 25 pontos programjának érvényességét. Megállapította, hogy a nemzeti szocializmus egyik elődjének számító Völkisch mozgalom sikertelen maradt és ideje lejárt; ezzel szemben az NSDAP modern, céltudatos gyűjtőmozgalommá vált, amely sikerrel tömörítheti a weimari köztársaság nacionalista és antidemokratikus erőit.
Hóman Bálint - Szekfű Gyula - Magyar történet I-V.
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.
Szűcs Jenő - Az utolsó Árpádok
"Szűcs monográfiája a 20. századi történetírás egyedülálló teljesítménye. Érdemét nem pusztán abban kell látni, hogy szerteágazó tematikájának minden területén merőben új kutatási eredményeket tartalmaz, noha publikálását önmagában ez is indokolná. Nem is csak abban, hogy okfejtése ezúttal ismét adekvát stiláris eszközökkel párosul, s a modorosságot levetkőzve sikerült megtalálnia korábbi, keresetlen hangját. Alighanem mindezeknél is fontosabb maga a minta, amelyet szolgáltat: íme, így fest egy történelmi korszak monografikus feldolgozása, ha szakavatott tudós a tudomány legkorszerűbb eszközeivel végzi el. Ez az a mérce, amelyet azoknak, akiket a sors hasonló feladat elé állít, kívánatos lesz majd elérniük, vagy ha ez nem sikerül, legalább meg kell próbálniuk megközelíteni. Nem lesz könnyű dolguk" ¯ írja Engel Pál szerkesztői előszavában.
Heribert Illig - Klaus Weissgerber - Magyarok a kitalált középkorban
Mikor történt a honfoglalás? Hány magyar törzs érkezett a Kárpát-medencébe? Kik voltak a hunok és az avarok? Ez csupán néhány azon kérdések közül, amelyeket Herbert lllig és liluus Klaus Weissgerber e könyvükben nagyító alá helyeznek. De miért is vizsgálnánk meg újra már az általános iskolában belénk sulykolt ismereteket? E kérdés megválaszolását nagyban segíti Herbert Illig nagy port felvert Kitalált középkor című műve. Az eladási listákat jó ideig vezető könyv jelentős felfordulást okozott történészkörökben is. Illig ugyanis nem kevesebbet állít, mint hogy a "sötétként" emlegetett középkor nem is lehetett olyan sötét, mivel annak korai szakasza egyszerűen nem is létezett! Így tudjuk csak igazán megérteni a jelen könyvben feltett, egyszerűnek tűnő kérdések igazi súlyát, hiszen a vizsgált kor éppen a korai magyar történelem legfontosabb időszaka. A szerzők szemügyre veszik László Gyula sokat vitatott "kettős honfoglalás" elméletét, a Képes Krónika "problémás" időrendjét és a nagyszentmiklósi aranykincshez hasonló magyar régészeti leletek igencsak zavaros időbesorolását. Kiknek ajánljuk ezt a könyvet? Elsősorban mindazoknak, akiknek érdeklődését felkeltette a Kitalált középkor. Ajánljuk azoknak is, akik nem ismerik a nagy vihart kavart könyvet, hiszen e kötetben a szerzők a magyar történelem izgalmas kérdéseinek taglalásán kívül ismertetik a fantomkorszak elméletét és annak az egyetemes történelemre gyakorolt hatását is. Es nem utolsósorban ajánljuk ezt a könyvet mindenkinek, aki szeretné megismerni a történettudomány legizgalmasabb felfedezését.
Raffay Ernő - Politizáló szabadkőművesség
Raffay Ernő szabadkőműves témakörben megjelenő harmadik, talán az eddigi leginkább érdekfeszítő kötetét tartja kezében az olvasó. A szerző – folytatva korábbi gyakorlatát – egyedülálló levéltári kutatásaival nemcsak a magyarországi titkos társaság szándékait és célrendszerét tárja fel, hanem új megvilágításba helyezi a 20. század első két évtizede Magyarországának történetét. Nem túlzás azt állítani, hogy munkája teljesen átrajzolja a Trianont megelőző időszakról kialakult képet.
A Politizáló szabadkőművesség című új kötetből megismerhetjük a magyarországi szabadkőművesség radikalizálódásának következő állomását, a Jászi Oszkár nevével fémjelzett Martinovics páholy létrejöttét és tevékenységét, s hosszú oldalakon át olvashatjuk ama súlyos állítás bizonyítékait, mely szerint: a baloldali radikálisok célja nem volt más, mint a magyar keresztény nemzetállam megdöntése. A könyv nemcsak az eszme- és politikatörténeti folyamatokat mutatja be, hanem a radikális vonal elfogadott és meghatározó személyiségeit is, akik politikai szerephez Károlyi Mihály kormányában, illetve az azt követő kommunista diktatúrában jutottak. Feltárul szemünk előtt, hogy a Tanácsköztársaság szellemi előkészítése éveken keresztül folyt, az nem „a semmiből ugrott elő” 1919. március 21-én. A titkos társaság tevékenységével akarva-akaratlanul hozzájárult a vörösterrorhoz és bizony a Magyar Királyság széthullásához is.
Bóna István - A középkor hajnala
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.
Ismeretlen szerző - Magyarország története
A Magyarország történetének első fejezete a magyarság eredetével és a honfoglalással foglalkozik. A második és a harmadik tárgya a középkori Magyar Királyság története, amelyen belül az Árpád-ház 1301-es kihalása számít választóvonalnak. A negyedik az Oszmán és a Habsburg Birodalom közé szorult és ezért három részre szakadt Magyarország történetét mutatja be 1526-tól 1711-ig. Az ötödik fejezet címe: Magyarország a Habsburg Monarchiában. A kötetet záró utolsó nagy egység 1918 őszétől a 21. évszázad küszöbéig követi nyomon az ország történetét. A kötet nemcsak történészi értelmezéseket, hanem forrásszövegeket, térképeket és táblázatokat, valamint részletes kronológiát és didaktikusan tagolt bőséges irodalomjegyzékeket is tartalmaz.
Ipolyi Arnold - Magyar mythologia I-II.
Közel másfél évszázada annak, hogy Ipolyi Arnold: Magyar Mythológia című akadémikus stílusban íródott műve megjelent. A kutatók és az érdeklődők számára ma is kiváló forrásmunka, úgy a pogány magyarok ősvallása, mitológiája és azok vallási hite és szertartásai tekintetében. Teljesebb mű a témáról azóta sem született. Nincs a magyar tudományos irodalomnak még egy olyan műve, amelyről későbbi kutatók kevesebb elismeréssel írtak volna, de amelyből legtöbbször a forrás megnevezése nélkül többet merítettek, mint Ipolyi Magyar mythológiája. A magyarok ősvallását keresve a szerző megalkotta a folklór-néprajz alapjait.
Kristó Gyula - Makk Ferenc - Az Árpádok
E kötet az Árpád-ház valamennyi uralkodójának életrajzát tartalmazza. A portrék a IX. század elejétől a XIV. század első évéig terjedő mintegy ötszáz esztendőt fogják át. Jelen esetben azonban nem, vagy nem kizárólag politikatörténetről beszélhetünk. Az életrajzok középpontjában az ember áll, így a fél évezred alatt változó történelmi korok is csak az egyes személyek sorsa alakulásának tükrében mutathatók be. A sokszor hiányos, ellentmondásos és torzító tudósítások mögött így felsejlenek az uralkodók tetteinek egyéni mozgatórugói, lélektani motivációi.
A könyv a legfrissebb kutatások eredményeinek felhasználásával készült. Mind az életrajzok, mind a kötetben található genealógia tartalmaz olyan új, még sehol nem publikált adatokat, melyek az olvasás nyújtotta szórakozás mellett a tudományos ismeretterjesztés magas színvonalát is garantálják.