Egy ​nap a vidámparkban

Hartmut Bieber - Óriásböngésző
Akár ​a tanyán, a játszótéren, a pályaudvaron, a sípályán, a majálison vagy bármilyen más izgalmas helyen járunk, mókás dolog a minket körülvevő világot böngészni. Bárhol is üssük fel ezt a könyvet, kiemelt figurák, állatok és tárgyak sora várja, hogy megtaláljuk őket az adott oldal forgatagában. Míg a kicsik keresgélnek, nemcsak jól szórakoznak, de fejlődik a koncentrációs képességük és megfigyelőkészségük is. Kalandra fel, az Óriásböngésző minden apró felfedezőt vár!

Rotraut Susanne Berner - Nyári ​böngésző
A ​tavasz után itt a forró nyár. Érik a meggy. Mezítláb szaladgálnak a gyerekek, és kiadós záporok frissítik fel a növényeket a rekkenő forróságban. Ebben a részben is folytatódnak a kalandok, és egyre újabb szereplőket ismerhetünk meg közelebbről. Rocraut Susanne Berner újabb játékra hív minket, mert minden képen elrejt egy kisegeret, akit nem is olyan könnyű ám megtalálni!

Schmal Róza - Budapesti ​böngésző
Megszöktek ​a kismajmok!!! Kövesd a nyomukat Budapest legkülönbözőbb pontjain, és segíts az állatkerti gondozónak megtalálni őket. A hajnalban kezdődő üldözés egész estig tart, és végigvezet minket a Liszt Ferenc reptérről a Nyugati pályaudvarig, a Margit hídtól a Batthyány térig, a vártól a Városligetig, a Közlekedési múzeumtól a Vidámparkig, hogy végül a majmok megtalálják helyüket az Állatkertben... 12 helyszín a forgalmas fővárosban! Az oldalakon elbújt még két sün, egy mókus, két pöttyös ruhás kislány, egy papírrepülőző kisfiú, és egy bohóc is! Vajon merre lehetnek?

Rotraut Susanne Berner - Tavaszi ​böngésző
A ​hideg, havas tél után itt a jó illatú, langyos tavasz. Felpezsdül az élet. Az emberek és az állatok mind a szabadba vágynak. Mennyi látnivaló akad a kertben, a parkban, az utcán vagy a piactéren! Újabb történeteket fedezhetünk fel a képekbe rejtve, és a téli részből megismert szereplőket is viszontláthatjuk. Ha elég figyelmesen böngésszük a képeket, megtudhatjuk, hogy kivel mi történt az utolsó találkozásunk óta.

Marék Veronika - Boribon ​házikója
Boribon ​elhatározza, hogy házikót épít. Először pokróccal leteríti az asztalt, aztán bevisz mindent, ami fontos neki. Csakhogy hamarosan vendégek érkeznek: Bence és Szuszi. És a sok minden mellé már nem férnek be a kuckóba! Ráadásul este el is kell pakolni a játékokat. De nem baj, hiszen másnap újra lehet építeni!

Rotraut Susanne Berner - Éjszakai ​böngésző
Éjszaka ​borult Nekeresdfalvára. Békésen alszik a város. Vagy mégsem? Vannak, akik nagyon is ébren vannak! A könyvtárban izgalmas éjszakai olvasás zajlik, a rendőrök egy betörőt üldöznek a városon át, mások pedig a tűzijátékra igyekeznek a parkba. Denevérek, kóborló cicák és holdfényben andalgó szerelmesek népesítik be Nekeresdfalva csendes, alvó utcáit. És ha figyelsz, talán még a halk hortyogást is meghallod a langyos, nyári éjszakában…

Bartos Erika - Anna, ​Peti és Gergő - Süss fel, Nap!
"Bartos ​Erika meséi és rajzai nagy segítséget jelentenek a kisgyerekeknek ahhoz, hogy a nap során felgyülemlett szorongásokat oldják, és a gyerekek választ kapjanak olyan kérdésekre, amelyeket még nem is igazán tudnak feltenni, vagy amelyekre a szülőknek nem volt idejük válaszolni. Ezeken a meséken keresztül a kicsik újra átélhetik a mindennapok örömeit, fájdalmait, és fokozatosan megtanulnak azonosulni más mesehősökkel is. Annáról, Petiről és Gergőről immár elmondható, hogy az évek folyamán, e kitűnő sorozatnak köszönhetően, minden kisgyerek jó barátként gondol rájuk." Boldizsár Ildikó

Marék Veronika - Boribon ​beteg
Ez ​a mese egy olyan témáról szól, amely minden kisgyerek (és kismackó) életében sajnos előfordul: a betegségről. Boribonhoz belázasodik, kijön hozzá a doktor bácsi, gyógyszereket kell szednie, feküdnie kell az ágyban, sőt, még hűtőfürdőt is kap.

Marék Veronika - Boribon ​cicája
Annipanni ​és Boribon réges-régen befogadott egy kóbor kiscicát, aki Annipanni papucsában náluk töltötte az éjszakát – és ott ragadt a mesebeli házban. Azóta minden Boribon történetben fölbukkan: hol aggódva nézi a beteg Boribont, hol visszavárja a nagy kirándulókat, hol pedig részt vesz a játékban és segít Boribonnak házikót építeni. Olyan, mint egy kistestvér. De eddig még nem volt neve! Most, a tizenkettedik Boribonban a cica van főszerepben, és nevet kap, a cica- és Boribon-rajongók legnagyobb örömére.

Schäffer Erzsébet - Pókfonálon
Egy ​leselkedő kislány, egy utazóvekker kalandja, egy nagybácsi, aki soha nem ül le, egy pipa és a hozzá tartozó nagyapa, hét szál dália vándorlása egy kiskertből - és mellettük az emberek. Akik arra vágynak, hogy megéljék a pillanatokat, s akkor majd övék lesz a pillanatok szövetéből szőtt végtelen takaró, az idő. Ami nem más, mint az életünk. Schäffer Erzsébet makacs következetességgel, az írásaiból ismert csendes erővel gyűjti és veti papírra történeteit, melyek most is a bizalomról szólnak, arról, hogy az élet társasjátékát a legsikeresebben nyitott lélekkel lehet játszani. Akkor is, ha nem dobunk mindig hatost.

Bartos Erika - Bogyó ​és Babóca az óvodában
Két ​újabb Bogyó és Babóca mese, ahol a történet az óvoda körül forog, valamint egy virágbogárka is elveszik. Kibékülnek-e a fiúk, a lányok, és mit akarhat a nagy, piros pók?

Bartos Erika - Bogyó ​és Babóca világot lát
Bogyó ​és Babóca izgalmas utazásra indulnak: az első mesében dióhéjból készült hajójukkal egészen a tengerig, a másik mesében pedig űrhajóval a messzi Dion bolygóra jutnak el. Vajon sikerül találkozni Bogyónak egy igazi polippal? És kik élnek ezen a titokzatos bolygón? Miért gondolják barátainkról, hogy tolvajok? Minden kérdésre választ kaphatsz, ha elkíséred két hősünket izgalmas kalandjaikra.

Bartos Erika - Bogyó ​és Babóca zenél
Az ​első történetben szegény Tücsöknek összetörik a hegedűje. Bogyó és Babóca gondoskodik róla, hogy ne maradjon sem a Tücsök, sem a többi állat hangszer és zeneszó nélkül. A második mese igazi téli történet, ahol barátaink tönkretesznek, de aztán szerencsésen újra is építenek egy hóembert.

Marék Veronika - Boribon ​focizik
Marék ​Veronika örökérvényű klasszikusa egy újabb résszel bővült! Ebben a mesében Boribon kap Annipannitól egy gyönyörű focilabdát - csak éppen Boribon nem tud focizni, Annipanni pedig éppen nem ér rá vele foglalkozni. De szerencsére jön Bence, és mint egy apuka a kisfiát, mindenre megtanítja a kismackót - hogyan kell cselezni, védeni, kapura rúgni, fejelni. Boribon a nap végére olyan ügyes focista lesz, hogy le is győzi Bencét. Ha nagy lesz, igazi focista lesz belőle, mondja, mert focizni jó!

Zdeněk Miler - A ​kisvakond nagy böngészője
Ha ​fellapozod ezt a lapozót, lépten-nyomon a kisvakonddal és barátaival találkozhatsz. Mindig nagy a nyüzsgés az erdőn, a mezőn, vagy éppen nyusziék odújánál. Böngészd végig a képeket, és meséld el saját szavaiddal a kisvakond vidám történetét!

Marék Veronika - Boribon ​kirándul
Boribon ​és Annipanni ezúttal kirándulni indulnak, hogy megnézzék a házuk fölött magasodó furcsa sziklát. A felfelé vezető útnál már csak lefelé vezető viszontagságosabb.

Stahl Judit - Büntetlen ​örömök
Stahl ​Judit új szakácskönyve örömteli bizonyíték, hogy a jó ízek nem feltétlenül jelentenek egyúttal plusz kilókat is. Ebbe a kötetbe Judit azokat a kedvenc, alacsony kalóriatartalmú ételeit gyűjtötte össze, amelyeket lelkiismeretfurdalás nélkül megehetünk. A 300 kalóriás reggeli turmixitalok, az 500 kalóriás előre elkészíthető és munkahelyre dobozban magunkkal vihető ebédek, a 650 kalóriás gyors vacsorák, valamint a 250 kalóriás csábító édességek mind-mind igazi ínyencségek. Vagy ahogy Judit fogalmaz: "büntetlen örömök". Tehát szó sincs újabb csodafogyókúráról - ez a könyv azoknak készült, akik szeretnek enni, de örülnek, ha ez nem látszik meg rajtuk. Persze az is bátran fakanalat ragadhat, aki komolyan diétázik. Garantáljuk, hogy rég evett ilyen finomakat lelkiismeretfurdalás nélkül.

Schäffer Erzsébet - Bodobács
"Előző ​könyvem, a Pipacsvirágom megjelenésekor is figyelmeztettem az olvasót, a történetek zöme nem most lát napvilágot először. Nincs másként ez most a Bodobács-csal sem. A legtöbb írás megjelent a Nők Lapjában, egy azóta rendszeressé lett rovatban. S bár az írások szülték a sorozatot, én akkor is boldog vagyok, hogy van. Köszönöm kollégáim, a szerkesztők, a tervezők, a korrektorok és a többiek figyelmét, türelmét és támogató szeretetét. Sok éve érzem, a Nők Lapjába írni öröm és felelősség egyszerre. Ezért dolgozom itt. Az olvasók rokonszenve, megerősítő szeretete csak ráadás. Meg nem szolgált ajándék. Köszönöm."

Schäffer Erzsébet - Pipacsvirágom
A ​Nők Lapja című hetilap olvasói egészen biztosan ismerik Schäffer Erzsébet írásait, amelyek az Útközben című rovatban jelennek meg. A kötet szerzője a rovat mottójául - ez a mostani kötet ajánló sora is - Simone Weil gyönyörű gondolatát választotta: "Meg kell tanulni vágyakozni az után, ami a miénk". A rövid, többnyire egyoldalas írások arról vallanak, hogy szerzőjük nyitott szemmel jár a világban, és ha tekintete rátéved akár egy tárgyra, akár egy pillanatfölvételben rögzült élethelyzetre, azt különös, filozofikus gondolatfutamok révén kapcsolja egymásba. Ezekben a kis történetekben semmi rendkívüli nem esik meg, legföljebb csak a nyeglén rágógumizó kamasz nem adja át helyét a fáradt tekintetű idős embernek, legföljebb egy gyerek iskola után tétován tévelyeg a körúton, netán egy szakadt ruhájú kisfiú, nyomorék koldusnak álcázza magát. Egyszóval nem világrengető események az írások témái, hétköznapi, akár velünk is megeshető eset valamennyi. Az Élet legszebb nyara; a Két gerezd mandarin; a Két csaló a körúton; a Biciklin; a Fejtett bab; a Báli szezon és a többi történet éppen emberközpontúságukkal ejtik rabul az olvasót. A szerző ugyanis tudja a titkot, ismeri az utat, amely "lélektől lélekig" vezet, és ha az olvasó követi őt ezen az úton, igazi - maradandó élményben lesz része.

Schäffer Erzsébet - Lábujjhegyen
"Meg ​kell tanulnunk vágyakozni az után, ami a miénk..." "A mondatot évekkel ezelőtt választottam, a Nők Lapjában megjelenő írásaim mottójául. S az olvasók rátaláltak az üzenetre. Ez a mostani kötet is ennek a gondolatnak a jegyében állt össze. Történetei megint útközben születtek, s megint úgy mesélnek, hogy remélem, az olvasónak vágya támad a Lábujjhegyen-t is fellapozni újra meg újra..." /Schäffer Erzsébet/