|
Ha keresztény erkölcsről van szó, annak szinte természetes tartozéka az aszkézis, ami nélkül hiteles keresztény életről nem beszélhetünk. Amikor azonban a keresztény aszkézis forrásvidékére tévedünk, és ott kutatunk utána, zavarbaejtő módon írott forrásainkban nem találjuk meg az “aszkészisz” görög szót. Hosszú időnek kellett eltelnie ahhoz, amíg a szó keresztény tartalmat nyert, és nyelvhasználatunkban otthonos lett. Ezért nem is lenne helyes, ha egy elvont fogalom nyomait kutatnánk az Újszövetségben, jobb ehelyett a keresztény tökéletesség eszméjének körvonalait kinyomozni, hiszen a tökéletességet követelménynek állította tanítványai elé Jézus. Könyvünkben egy-egy terület vagy korszak felfogására jellemző írást mellékelünk az aszkézis fejlődésének illusztrálására. Ezek általában kevésbé ismert művek, de jelentőségüktől éppen azért nem lehet eltekinteni, mert gyakran olyan eszméket, tapasztalatokat foglalnak össze vagy népszerűsítenek, amelyek az aszketikus mozgalom strukturális elemeivé váltak. Az biztosan állítható, hogy az aszkézis különféle formában és mértékben mindig jellemezte a kereszténységet. Remélhetőleg e könyv ma is időszerű abból a szempontból, hogy felhívja a figyelmet a keresztény aszkézis gyökereire, s világossá teszi valamelyest nemcsak a szerzetességre, hanem általában a hívők életére is jellemző vallásos gyakorlatok értelmét.
Kapcsolódó könyvek
Henry Chadwick - A korai egyház
A kötet a jeruzsálemi ősgyülekezetből megszülető és az 5. század közepén már nemcsak nyelvében, hanem teológiájában és hagyományában is két ágra: a nyugati és a keleti egyházakra szétváló kereszténység történetének fő vonalait mutatja be. A kiváló angol egyháztörténész arra a kérdésre keresi a választ, hogy Jézus követőinek kicsiny közössége hogyan vált az apostoli misszió, az üldöztetések, történelmi fordulatok, a teológiai és egyházszervezeti viták közepette világegyházzá, s mindeközben hogyan jöttek létre a későbbi évszázadokat meghatározó intézményei, a teológiai gondolkodást megalapozó dogmatikai döntései, a mindennapi életet átható sajátos hagyományai. Chadwick feltárja az egyház sokrétű és korántsem ellentmondásmentes kapcsolatát a zsidósággal, a hellén civilizációval, a római állammal és a pogánysággal.
Vanyó László - Az ókeresztény egyház irodalma
A könyv elsősorban az ókeresztény kor egyházának irodalmát és azzal összefüggésben a történelmét mutatja be, a kereszténység születésétől a vértanúk koráig.
Ismeretlen szerző - Euszebiosz egyháztörténete
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.
David J. Bosch - Paradigmaváltások a misszió teológiájában
Nemcsak missziológusoknak, hanem szakiránytól és felekezettől függetlenül minden teológusnak, sőt minden érdeklődő, hitére rendszeresen reflektáló kereszténynek nélkülözhetetlen olvasmány David J. Bosch korszakos jelentőségű műve. A szerző meggyőzően érvel amellett, hogy a missziói teológia nem a teológiai curriculum "külügyi osztálya", hanem valójában az a nélkülözhetetlen dimenzió, amelynek az összes többi teológiai szakterületet át kell hatnia, hiszen "Isten missziós Isten, Isten népe missziós nép", amely "nem a világgal szemben áll, hanem a világba küldetett a világért". Bosch könyvének egyik alaptézise, hogy amint a keresztények minden korban újraértelmezték, koruk nyelvére fordították a bibliai tanúságtételt, úgy ezt nekünk is meg kell tennünk, annál is inkább, mivel egy óriási jelentőségű paradigmaváltás korát éljük. Mély hitbeli meggyőződéssel, rendkívüli tárgyi tudással és nagy dialektikus bölcsességgel tekinti át és elemzi a keresztény spiritualitás teljes történetét a célból, hogy a múltból ihletet merítve úgy fordíthassuk le hitünket és missziónkat a posztmodern kor nyelvére, hogy közben hűek is maradhassunk sajátos identitásunkhoz, bibliánkhoz és hagyományunkhoz.
Adorjáni Zoltán - Ót és újat
"Készítsétek az Úrnak útját..." Keresztelő János ézsaiási próféciát újraélesztő igehirdetése az által vált tartalmassá, átütő erejűvé és tömegeket mozgatóvá, hogy nem a teljes újdonság erejével hatott. Így János a régi és nagyon mélyre nyúló gyökerek sarjasztásával vált az áthagyományozás kiemelkedő mesterévé. Ez pedig magának Istennek a módszere volt. Ő Isai régi törzsökéből sarjasztott új termővesszőt. Jézus szintén ugyanezzel a módszerrel hirdette meg még "mesteribb" programját: "Ne gondoljátok, hogy jöttem a törvénynek vagy a prófétáknak eltörlésére. Nem jöttem, hogy eltöröljem, hanem inkább, hogy betöltsem."
Minden erőteljesen ható és életeket alapvetően meghatározó új kincs úgy teremtődik, hogy a tradíció javaiból születik friss érték. Kétezer esztendővel ezelőtt az ószövetség és az intertestamentális kor talajából táplálkozó útkészítés, Krisztus fellépése, majd a keresztyén ősgyülekezet új értékeket teremtett a tradíció biztos és mindenki által elfogadott, becses alapjain.
Az új értékek létrejötte mindig folyamat; a folyamat pedig a régi és az új kapcsolatáról beszél.
Alister E. McGrath - Bevezetés a keresztény teológiába
A keresztény teológusok nem kevés öngúnnyal "kánaáni nyelvnek" nevezik a maguk szakmai és a kívülállók számára nemigen érthető nyelvezetét. AIister McGrath szinte lehetetlen feladatot old meg könyvében, olyan bevezetést ad a keresztény teológia kétezer éves hagyományába, mely a "kívülállók", de legfőképpen a "kezdők" számára érthetővé és világossá teszi a legfőbb kérdéseket. A könyv három fő része gyakorlatilag külön-külön is ugyanazokat a témákat tárgyalja, eltérő megközelítésben. Az első rész a keresztény teológia történetét, fejlődését és változásait mutatja he a legjelentősebb teológiai iskolák, irányzatok és alkotók nézetein keresztül, a kezdetektől napjainkig. A második rész a keresztény teológia szerkezetét írja Ie (módszereit, forrásait, anyagát, stb.), a harmadik rész pedig a keresztény teológia kulcsfontosságú témáit (Isten, Szentháromság, Krisztus, bűn és megváltás, üdvösség, egyház és kapcsolat a többi vallással) tárgyalja.
Bajtai Zsigmond - Krisztus tanúi a történelemben
Bajtai Zsigmond apátplébános annak idején Salgó János név alatt tette közzé Rómában a "Krisztus tanúi a történelemben" című művét, amely fiatalok között nagy sikert aratott. A közvetlen hangú és tárgyszerű feldogozás elismerést nyert a hitoktatók körében.Az új kiadás hiányt pótol.
Ismeretlen szerző - Védelmező istenségek és démonok Mongóliában és Tibetben
Az 1996-ban indult sorozat negyedik kötetét tartja kezében az olvasó. Korábbi könyveinkhez hasonlóan, most is a már csaknem két évtizede zajló Magyar-mongol népi műveltség- és nyelvjáráskutató expedíció mongóliai terep- és archívumi kutatásaira épülő tanulmányokból adunk közre néhányat, melyek előadás változata elhangzott a címadó témának szentelt konferencián is. A harmadik kötet (Helyszellemek kultusza Mongóliában) megjelenése óta a terepkutatások során felkeresett területek közé erőteljesebben bevontuk a Mongol Köztársaság keleti és központi, halhák és burjátok lakta vidékeit is. A megelőző évek gyűjtőútjain feljegyzett anyagok feldolgozása folyamatos, s jelen kötetben is ezekből közlünk a korábbiakhoz híven mind a szájhagyományra, mind a kéziratos anyagra támaszkodó elemzéseket. Az expedíciós kutatások mellett a kötet előzménye egy, a Hopp Ferenc Kelet-ázsiai Művészeti Múzeumban megrendezett kiállítás (Démonok és Megmentők: Népi vallásosság a tibeti és mongol buddhizmusban, 2002-2004), amely a tibeti és mongol népi vallásosság vizuális vonatkozásait dolgozta fel. A kiállítás és az időközben megjelent hozzá kapcsolódó katalógus (Démonok és Megmentők: Népi vallásosság a tibeti és mongol buddhizmusban, 2003) különleges, a nemzetközi szakirodalomban is alig publikált anyagokra hívta fel a figyelmet. Ugyanakkor a népi vallásosság számos vonatkozása sem a kiállításon, sem a katalógusban nem volt megjeleníthető. Ezt a hiányt próbálta pótolni a Hopp Ferenc Múzeumban megrendezett konferencia (Démonok és Megmentők, 2004), melyen a tibetológusok és mongolisták a korábbi kiállításhoz és katalógushoz kapcsolódó, ám abból többnyire kimaradt, vagy kevésbé részletezett témákból adtak elő. Kötetünkben többek között e konferencia kibővített előadásainak egy részét is közreadjuk.
Peter Brown - Szent Ágoston élete
Peter Brown harminc évvel ezelőtt megjelent klasszikus életrajzát már hosszú ideje a Szent Ágoston életét és tanítását bemutató alapműként tartják számon. Nemrégiben azonban Ágostonnak számos eddig ismeretlen levele és prédikációja került elő, és ez a nagyszerű fölfedezés új megvilágításba helyezte püspökségének első és utolsó évtizedét. Ezek a szövegek arra késztették Peter Brownt, hogy felülvizsgálja némely megállapítását mind a Vallomásokat író szerzővel, mind pedig az észak-afrikai római uralom utolsó éveiben prédikáló és író idős püspökkel kapcsolatban. Brown professzor az eredeti életrajzhoz - melyet változatlan szöveggel közlünk - csatolt terjedelmes Epilógus két fejezetében foglalja össze gondolatait ezekről az újonnan felfedezett dokumentumokról. Emellett arról is áttekintést nyújt, miként alakult az Ágoston-kutatás a hatvanas évek óta.
Mircea Eliade - A szent és a profán
Mircea Eliade a vallást, ezt a szimbolikus létgyakorlatot tekinti a különböző kultúrák közötti közvetítő elemnek. Kutatásai mindenekelőtt azokra a nyelvi fordulatokra, illetve magatartásmintákra irányulnak, melyek egy valahai, illetve jövőbeni kulturális egyneműséget idéznek-ígérnek. Számára a vallásban az emberi lényeg mutatkozik meg, amely antropológiai sajátja minden halandónak, s úgy véli, az istenhit elegyítő vonzereje képes megszüntetni a kultúrfokok egyenetlenségeit. Eliade szerint a kultúra az egyén lelki jelenléte a mindenségben; az „örök visszatérés" hitéből az egzisztenciális egység visszaszerzésének reményét merítheti az individuum. Vallástörténeti kutatásaiban a lét egyneműségének mitikus hagyományát akarja újjáteremteni. Mircea Eliade 1907-ben született. A bukaresti, majd a kalkuttai egyetemen tanult filozófiát, történelmet és néprajzot. Rövid időre egyetemi oktatóként visszatért Romániába, majd az Antonescu-rezsim képviseletében diplomáciai szolgálatot teljesített Londonban és Lisszabonban. A második világháborút követően a Sorbonne-on tanított, és a párizsi Román Kulturális Központ elnöki posztját töltötte be. 1956-tól az óceánon túl, Chicagóban volt egyetemi tanár. Eliade 1986-ban, az Egyesült Államokban hunyt el.
Ismeretlen szerző - Apokrifek
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.
Ismeretlen szerző - A Katolikus Egyház Katekizmusa
A Katolikus Egyház Katekizmusának jelen fordítása és kiadása a Vatikáni Kiadónál 1997-ben megjelent latin nyelvű mintakiadás alapján készült. Célja, hogy szerves és rendezett módon tárja elénk a katolikus tanítás lényegi és alapvető tartalmát, a hit és az erkölcs igazságait, a II. Vatikáni Zsinat és az egyházi Szenthagyomány egészének fényében. Elsődleges forrásként a Szentírásra, az egyházatyákra, a liturgiára és az egyházi Tanítóhivatalra épít. A latin nyelvű mintakiadás célja az, hogy hivatkozási alapja legyen a különféle országokban készülő katekizmusoknak vagy ilyen jellegű összefoglaló munkáknak.
A mű szerkezete, a katekizmusok nagy hagyományát követve, négy tartópillérre épül: szól a keresztségi hit megvallásáról (a _hitvallás_), a hit szentségeiről, a hitből fakadó életről (a _parancsolatok_), és végül a hívő imádságáról (a _Miatyánk_). Főként a katekézis felelőseihez szól. Első helyen a püspökökhöz: ők a hit tanítói és az Egyház pásztorai. Az ő feladatuk Isten népének tanítása, ehhez kínál segítséget ez a könyv. A püspökökön keresztül szól a nemzeti katekizmusok szerkesztőihez, a papokhoz és hitoktatókhoz is. De nagy haszonnal forgathatja minden keresztény ember, híven küldetéséhez, melyről II. János Pál pápa így vall bevezetőjében: "Őrizni a hitletéteményt, íme, ez az a küldetés, melyet az Úr Egyházára bízott és amit az betölt minden időben."
Ismeretlen szerző - Apostoli atyák
A Szent István Társulat 1980-ban indította el az Ókeresztény Írók című sorozatát, amely Vanyó László hosszú éveken át végzett áldozatos munkája révén jutott el a magyar olvasóközönséghez. Az ezredforduló tájékán több kiadó kezdeményezésére új könyvsorozatok indultak, egyre több ókeresztény szerző életműve vált a magyar teológiai irodalom szerves részévé. Ugyanakkor rendkívül keresettek maradtak azok a művek is, amelyek korábban az Ókeresztény Írók köteteit alkották. A kiadó ezért döntött úgy, hogy Vanyó László emlékére, Ókori Keresztény Írók címmel új sorozatot indít, amelyben megjelenhetnek az előző sorozat megújított kötetei és eddig magyarul még meg nem jelent művek is. Az új sorozat első kötete jelent most meg, amely az ún. apostoli atyák műveit tartalmazza. Az előző két kiadás szövege jelentősen átdolgozásra került és a végjegyzetek a lábjegyzetekben kaptak helyet. Abban a reményben adjuk közre a megújított fordításokat, hogy azok új forrásokat nyitnak meg mindazok számára, akik az ókeresztény kor gazdag hagyománykincséből kívánnak meríteni.
Ismeretlen szerző - Az ókeresztény kor egyházfegyelme
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.
Rózsa Huba - Az Ószövetség keletkezése I-II.
A Biblia (Ó- és Újszövetség) különböző korokból, különböző szerzőktől vagy iskoláktól származó írások gyűjteménye, amely végérvényesen csak a Kr. u. I. század végén zárult le, de eredete visszamegy a Kr. E. I. évezred kezdetéig, az írásbeliség Izráelben való megjelenéséig. Több írás hátterében álló szájhagyomány még ősibb, és a Kr. e. II. évezredből ered. A Bibliában kifejezésre jut a szerzők egyénisége, társadalmi helyzete és változó történeti körülményeik. Ha ismerni akarjuk Isten bibliai üzenetét, keresnünk kell azokat a konkrét viszonyokat, amelyekben az egyes könyvek létrejöttek. Az Ószövetség keletkezése című munkájában a szerző - a legújabb biblikus kutatások eredményei alapján - ennek az igénynek szeretne eleget tenni. A Törvény - Próféták - Írások - deuterokanonikus könyvek sorrendjében ismerteti az Ószövetség irodalmát. A bibliai szövegek végső kánoni formájából kiindulva, a történetkritikai módszer segítségével tárja elénk a könyvek keletkezéstörténetét. Kifejti az Ószövetség minden időkre szóló vallási üzenetét, de bőséges tájékoztatást nyújt azoknak is, akik elsősorban e kiemelkedő alkotás irodalmi sajátosságai és történeti értékei iránt érdeklődnek. Könyvéért a szerző 1998-ban Scheiber Sándor-díjat kapott.
Vanyó László - Ókeresztény írók lexikona
Az ókeresztény írók ránk maradt művei jelentősen hatottak az egész európai kultúrára. Szerzőik a keresztény tradíciónak az idők próbáját kiállt képviselői; olyan klasszikusok, akik - Vanyó László megfogalmazása szerint megőrizték egyidejűségüket a jelenkorral. E kötet a nemrég elhunyt szerzőnek, a Pázmány Péter Katolikus Egyetem Ókeresztény Egyház- és Irodalomtörténet Tanszék vezetőjének utolsó munkája. Vanyó László neve hazánkban elválaszthatatlan ókeresztény irodalomtól és dogmatörténettől: aki a XX. század második fele óta az egyházatyák írásaival akart foglalkozni, nem kerülhette meg tankönyveit, fordításait. Az általa szerkesztett könyvsorozatok – Ókeresztény írók, Ókeresztény örökségünk – a magyar egyháztörténelem eddigi legnagyobb patrisztikus szöveggyűjteményét alkotják. Jelen kötete az ókeresztény kor több száz írójának életrajzát és munkásságát ismerteti a II. századtól a VI. századig.
Ismeretlen szerző - John Henry Newman életművéről
A 19. század talán leghíresebb konvertitája John Henry Newman (1801--1889). A század közepén egyik vezéregyénisége volt az anglikán egyház megújítását célzó "Oxford-mozgalom"-nak, amelynek több tagja -- így ő is -- végül belépett a katolikus egyházba. 1847-ben Rómában pappá szentelték. Bár már anglikán lelkészként és az oxfordi egyetem tanáraként is korának egyik leghíresebb szónoka és teológusa volt, tevékenységét folytonos gyanakvás kísérte: az anglikánok árulással vádolták áttéréséért, római katolikus oldalon viszont idegenkedve fogadták. 1879-ben XIII. Leó pápa bíborossá kreálta. Gondolatai mindmáig elevenek, következetes Isten-keresése pedig a ma emberének is bátorító. Sírfelirata találóan fejezi ki életútját: "Ex umbris et imaginibus in veritatem", "Árnyakból és képekből tartunk az igazság felé".
Sapientia füzetek 1. Füzetünk a főiskola 2002. február 16-án tartott tudományos konferenciáján elhangzott előadások szövegét tartalmazza.
Philip Yancey - Jézus másként
A teológiai kézikönyvek általában fosztóképzővel - halhatatlan, láthatatlan, végtelen - határozzák meg Istent. De vajon hogyan lehetne róla másképpen beszélni, nem tagadással? - kérdezi Philip Yancey. Új könyvében a "valóságos" Jézusnak ered a nyomába, aki meggyőződése szerint egymagában korrigálja az Istenről alkotott összes téves elképzelésünket.
Vizsgálódása során elképzeli, hogy személyesen is tanúja a Galileában és Júdeában kibontakozó rendkívüli eseményeknek. Lenyűgözve sétálgat mint turista a hatalmas és ámulatba ejtő emlékmű körül, aki maga Jézus, s fürkészi születése történetét, tanításait, csodáit, ellenségeit és követőit. Máskor mintha restaurátor volna: ott nyújtózkodik a Sixtus-kápolna állványain, és nedves pálcikájával a kezében igyekszik megszabadítani a freskót a történelem lerakódásaitól, abban a reményben, hogy a számtalan réteg alatt rátalál az eredetire.
Reinhard Barth - Pápák
A hivatalos egyháztörténet 265 pápát ismer név szerint, és ehhez jön még jó háromtucatnyi ellenpápa. Vannak köztük kiemelkedő személyiségek (mint VII. Gergely, aki kényszerítette IV. Henriket, hogy vezeklésül zarándokoljon el hozzá Canossába), vannak gátlástalan uralkodók (mint Rodrigo Borgia, aki VI. Sándor néven teljesen világi módon uralkodott az egyházi államban, méreg és tőr segítségével), vannak műértők is (mint II. Gyula, aki Michelangelót és Raffaellót remekművek megalkotásával bízta meg), vagy éppenséggel tudós Biblia-magyarázók (mint XVI. Benedek).
Krisztus helytartójaként a pápa nem csupán az egyházi állam és kétmilliárd keresztény vezetője, hanem mindig hatással volt a világ történéseire is. A pápaság története így mindenkor összekapcsolódott a kereszténység által formált Nyugattal.
A kötet az összes pápát és ellenpápát bemutatja, a kezdetektől, Róma katakombáitól a jelenig - és mindeközben festészeti, szobrászati és építészeti mesterművekkel gazdagon ékesített ívét rajzolja meg az elmúlt 2000 év (egyház)történetének.
Walter Wangerin - Jézus tanúja Pál apostol, a misszionárius
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.
