A ​keresztény Európa szellemi gyökerei Az ​öreg földrész hagiográfiája

Vanyó László - Az ​ókeresztény egyház irodalma
A ​könyv elsősorban az ókeresztény kor egyházának irodalmát és azzal összefüggésben a történelmét mutatja be, a kereszténység születésétől a vértanúk koráig.

Arnold Angenendt - A ​kora középkor
A ​kora középkor az egyháztörténet legnagyobb átalakulásának korszaka. Ennek az átalakulásnak a különböző szakaszait tárja elénk a szerző. A késő ókortól elindulva a középkor sajátosságainak körültekintő bemutatása mentén pillanthat be az olvasó a keresztény Európa létrejöttének bonyolult és összetett folyamatába. A történelmi események mellett az egyházszervezet kialakulása, a művelődés szerepe, a szerzetesség elterjedése vagy a művészetek helyzete azok a témák, amelyekről szakavatott értékelést olvashatunk. A népvándorlás kora, a mediterrán világ át-alakulása, majd Bizánc szerepének érintése és az iszlám megjelenését követően a Karoling birodalom változatos világának az elemzése képezi a mű gerincét, amely egyetemi hallgatóknak és képzett történésznek egyaránt hasznos olvasmány. Az 1934-ben született Dr. Dr. h.c. Arnold Angenendt a közép- és újkori egyháztörténelem professor emeritusa, jelenleg a münsteri Westfälische Wilhelms-Universitäten működő "Szimbolikus kommunikáció és társadalmi értékrendszerek" különkutatási irány vezetője.

Ismeretlen szerző - Vértanúakták ​és szenvedéstörténetek
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.

Ismeretlen szerző - Euszebiosz ​egyháztörténete
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.

Tusor Péter - A ​barokk pápaság, 1600-1700
A ​gazdagon illusztrált könyv a pápaság történetének egyik legizgalmasabb fejezetébe vezeti be az olvasót. Megismerhetjük Róma magatartását és dilemmáit a török elleni magyarországi harcokban, a harmincéves háborúban, a protestánsokkal és sokszor a katolikus államokkal folytatott küzdelemben. Olvashatunk az első valódi globalizációról, azaz a missziók világméretű elterjedéséről, az újabb és újabb lelkiségi irányzatokról, Galilei peréről, az angolkisasszonyok megpróbáltatásairól. Megtudhatjuk, hogy valójában mi is volta pápai nepotizmus, hogyan működött a római inkvizíció, és hogy miként is nézett ki a korabeli pápai udvar, a Kúria, az Egyház Állama.

Ismeretlen szerző - Az ​ókeresztény kor egyházfegyelme
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.

James G. Frazer - Az ​aranyág
"Frazer ​a klasszikus brit etnológia utolsó képviselője (1854-1941). Élete és munkássága korszakot jelent a néprajztudomány történetében. ... Az Aranyágban arra tesz kísérletet, hogy felvázolja az emberi gondolkodás fejlődését a mágia, a vallás egymást követő lépcsőfokain keresztül egészen a tudományig. Egy ókori szokás - a Diána szentély papja (az Erdő Királya) elődjét megölve nyerte el tisztségét, amelyet addig viselt, míg ő maga áldozatul nem esett utódja kardjának - nyomába ered. A szokásra Frazer az ókori irodalomban nem talál kielégítő magyarázatot... ezért bejárja Ausztrália bozótjait, felkeresi az afrikai őserdők törzseit, részt vesz a mexikóiak, anjuk szertartásain, német és olasz városkák farsangi forgatagában és meghallgatja az öreg parasztok múlt idéző meséit. Végül nemcsak az Erdő Királya megölésének szokására hoz magával magyarázatot, de felvázolja az emberi gondolkodás történetét is."

Ismeretlen szerző - Apostoli ​atyák
A ​Szent István Társulat 1980-ban indította el az Ókeresztény Írók című sorozatát, amely Vanyó László hosszú éveken át végzett áldozatos munkája révén jutott el a magyar olvasóközönséghez. Az ezredforduló tájékán több kiadó kezdeményezésére új könyvsorozatok indultak, egyre több ókeresztény szerző életműve vált a magyar teológiai irodalom szerves részévé. Ugyanakkor rendkívül keresettek maradtak azok a művek is, amelyek korábban az Ókeresztény Írók köteteit alkották. A kiadó ezért döntött úgy, hogy Vanyó László emlékére, Ókori Keresztény Írók címmel új sorozatot indít, amelyben megjelenhetnek az előző sorozat megújított kötetei és eddig magyarul még meg nem jelent művek is. Az új sorozat első kötete jelent most meg, amely az ún. apostoli atyák műveit tartalmazza. Az előző két kiadás szövege jelentősen átdolgozásra került és a végjegyzetek a lábjegyzetekben kaptak helyet. Abban a reményben adjuk közre a megújított fordításokat, hogy azok új forrásokat nyitnak meg mindazok számára, akik az ókeresztény kor gazdag hagyománykincséből kívánnak meríteni.

Reinhard Barth - Pápák
A ​hivatalos egyháztörténet 265 pápát ismer név szerint, és ehhez jön még jó háromtucatnyi ellenpápa. Vannak köztük kiemelkedő személyiségek (mint VII. Gergely, aki kényszerítette IV. Henriket, hogy vezeklésül zarándokoljon el hozzá Canossába), vannak gátlástalan uralkodók (mint Rodrigo Borgia, aki VI. Sándor néven teljesen világi módon uralkodott az egyházi államban, méreg és tőr segítségével), vannak műértők is (mint II. Gyula, aki Michelangelót és Raffaellót remekművek megalkotásával bízta meg), vagy éppenséggel tudós Biblia-magyarázók (mint XVI. Benedek). Krisztus helytartójaként a pápa nem csupán az egyházi állam és kétmilliárd keresztény vezetője, hanem mindig hatással volt a világ történéseire is. A pápaság története így mindenkor összekapcsolódott a kereszténység által formált Nyugattal. A kötet az összes pápát és ellenpápát bemutatja, a kezdetektől, Róma katakombáitól a jelenig - és mindeközben festészeti, szobrászati és építészeti mesterművekkel gazdagon ékesített ívét rajzolja meg az elmúlt 2000 év (egyház)történetének.

Ismeretlen szerző - A ​kappadókiai atyák
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.

Mircea Eliade - Az ​eredet bűvöletében
"A ​kötetben szereplő tanulmányokat nem a 'specialistának', hanem az 'érdeklődő embernek' és az intelligens olvasónak írtam. Ezért is nem haboztam olyan példákat idézni, amelyeket a vallástörténész, az antropológus vagy az orientalista jól ismert (vagy legalábbis módja van ismerni), de amelyek a nem szakember olvasó számára feltehetően nem ismeretesek. Mindazonáltal remélem, hogy a modern Nyugat és az ismeretlen vagy kevésbé ismert jelentésvilágok találkozásából megszületik az, amit 'új humanizmus'-nak nevezhetünk. E tanulmányokkal - a korábbi publikációimhoz hasonlóan - azt szándékozom hangsúlyozni, milyen kulturális szerepet játszhatna a vallástörténész egy deszakralizált társadalomban..."

Puskás László - Megalkuvás ​nélkül
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.

R. W. Southern - A ​nyugati társadalom és az egyház a középkorban
A ​középkort úgy határozhatnánk meg, hogy az a korszak volt Nyugat-Európa történetében, amikor az egyház méltán tarthatta magát az egyetlen igazi államnak, s amikor az emberek (bármennyire eltérõen vélekedtek is az egyházi és világi hatalom természetérõl) azt feltételezve cselekedtek, hogy az egyház politikai tekintélye mindenekfelett való.

Hoppál Mihály - Szemadám György - Nagy András - Jankovics Marcell - Jelképtár
"Alapvető ​kézikönyv megírására vállalkozott a négy szerző: mintegy félezer címszó segítségével kalauzolják végig az olvasót - támaszkodva az összehasonlító mitológia, a néprajz, a vallástörténet és a szimbólumkutatás legfrissebb eredményeire - jel- és képvilágunk sokszor áthatolhatatlan erdejében. A lexikon közel ötszáz szócikke felöleli a legelemibb ábrázolások, a primitív kultúrák, a népművészet képnyelvét, és eligazít a nagy civilizációk művészeti, vallásos és tudományos kultúrájának - mára sokszor megfejtendő talánnyá vált - jelkészletében. A szerzők - és ez egy úttörő jellegű hazai kézikönyv esetében több mint indokolt - külön is gondot fordítottak a magyarság szellemi hagyományának, jelképi örökségének bemutatására és feltárására. Ízelítőül néhány a címszavakból: ÁG, ALKÍMIA, APA, ARC, ASZTROLÓGIA, BÉKA, BOR, CÉGÉR, CÍMER, CSILLAG, DICSFÉNY, DISZNÓ, EMBER, FA, FÁTYOL, FENÉKBÉLYEG, GÓLYA, HALÁL, KENTAUR, KERESZT, ÖRDÖG, RAGADOZÓ MADARAK, RÓKA, ROVÁSÍRÁS, SÁRKÁNY, SZABADKŐMŰVES SZIMBÓLUMOK, SZAMÁR, SZÁMOK, TEMPLOM, VILLÁM, VIRÁGOK, ZÁSZLÓ. A lexikont a szócikkek világos utalásrendszere és gazdag irodalomjegyzék teszi mindenki számára könnyen forgatható kézikönyvvé, szemléletességét pedig csaknem ezer kísérő ábra biztosítja."

Puskely Mária - Ezer ​év misztikájából
"A ​misztika nem más, mint átérzése, megtapasztalása annak, hogy a kegyelem által a lélek az Istenben, és az Isten a lélekben él." /Kühár Flóris OSB/ "Misztikusnak nevezzük azt a lelket, aki valamiképpen közvetlenül érintkezik az Úristennel." /Sík Sándor/ Avilai Szent Teréz Belső várkastélyát lapozva az embert vegyes érzelmek töltik el. A spanyol misztikus egyháztanító a belső élet kibontakozásának szakaszait a hét lakás allegóriájával szemlélteti. Mindegyik lakás a lélek Istennel való kapcsolatának egy minőségileg új állapotát jelképezi. A IV. lakás (állapot, fok) olvasásakor sok ember leteszi a művet, azt gondolván, hogy ami ez után következik, az már nem a "hétköznapi keresztények" útja, hanem a "nagyok", a kiváltságosak osztályrésze. Az V., VI., és VII. lakás fejezeteinél - ha valaki mégis csak vette magának a bátorságot, és végigolvasta - az ember esetleg nekikeseredik, vagy - ami még rosszabb - hamis ambíciók ébrednek benne. Nem tudunk, vagy nem merünk igazán a cél felé nézni. Nem tudjuk vagy nem akarjuk elfogadni, hogy mi magunk is a kereszté élet teljességére hivattunk meg. Ez nem kiváltság, hanem minden megkeresztelt testhez szabott, személyes életfeladata, hivatása. Damjáni Szent Péter Rievaulx-i Boldog Aelred Magdeburgi Mechtild Hackenborni Mechtild Nagy Szent Gertrúd Folignói Angela Ramon Llull Norwichi Juliána Guyart Boldog Mária Taigi Boldog Anna Mária Szentháromságról Nevezett Boldog Erzsébet Alexandrina Maria De Costa

Jean-Pierre Moisset - A ​katolicizmus története
"Hányszor ​is temették már el az egyházat az elmúlt kétszáz év során? Egész könyvet lehetne erről írni. És ami a többi vallást, a 'vetélytársakat' illeti: a múltban velük kapcsolatban szintén az a nézet vált uralkodóvá, hogy a katolikus egyházhoz képest lényegesen előnyösebb helyzetben vannak. Győztesnek lehetett volna kikiáltani annak idején a római kori Mithrász-kultuszt, a fényes gyarapodásnak örvendő középkori iszlámot, vagy a 16. században hódító protestantizmust. Ugyanígy az e világi reménységeket is, ha a 20. századi tragédiák ki nem oltották volna az ilyen jellegű reményeket tápláló optimizmust vagy éppen elvakultságot. Vajon az e világi üdvösséget hirdető ideológiák hanyatlásából fakadó szkepticizmus vallási megújulást eredményez-e napjainkban? Az ebben reménykedők hajélamosak bízni benne, hogy így lesz. A fogyasztói társadalom boldogságra vonatkozó, cseppenként adagolt, hamis ígéreteinek szertefoszlásából születő frusztráció vajon csírájában magában hordozza-e annak a vágyát, hogy érdemes másfelé keresgélni? Hiszen az ilyen jellegű vágyban valamiféle vallási megújulás ölthetne testet... Ahhoz, hogy a katolicizmust a 21. században újból életerő járja át, alapvető arculatváltásra lesz szükség." Jean-Pierre Moisset biztos vezetőnek mutatkozik a kautolikus egyháztörténelem ösvényein. Az új történésznemzedék e kiváló képviselője 1965-ben született, a Michel de Montaigne Egyetem előadója. E művét több nyelvre lefordították, s 2006-ban elnyerte a Nouveau Cercle de l'Union "Histoire"-díját.

Ismeretlen szerző - Védelmező ​istenségek és démonok Mongóliában és Tibetben
Az ​1996-ban indult sorozat negyedik kötetét tartja kezében az olvasó. Korábbi könyveinkhez hasonlóan, most is a már csaknem két évtizede zajló Magyar-mongol népi műveltség- és nyelvjáráskutató expedíció mongóliai terep- és archívumi kutatásaira épülő tanulmányokból adunk közre néhányat, melyek előadás változata elhangzott a címadó témának szentelt konferencián is. A harmadik kötet (Helyszellemek kultusza Mongóliában) megjelenése óta a terepkutatások során felkeresett területek közé erőteljesebben bevontuk a Mongol Köztársaság keleti és központi, halhák és burjátok lakta vidékeit is. A megelőző évek gyűjtőútjain feljegyzett anyagok feldolgozása folyamatos, s jelen kötetben is ezekből közlünk a korábbiakhoz híven mind a szájhagyományra, mind a kéziratos anyagra támaszkodó elemzéseket. Az expedíciós kutatások mellett a kötet előzménye egy, a Hopp Ferenc Kelet-ázsiai Művészeti Múzeumban megrendezett kiállítás (Démonok és Megmentők: Népi vallásosság a tibeti és mongol buddhizmusban, 2002-2004), amely a tibeti és mongol népi vallásosság vizuális vonatkozásait dolgozta fel. A kiállítás és az időközben megjelent hozzá kapcsolódó katalógus (Démonok és Megmentők: Népi vallásosság a tibeti és mongol buddhizmusban, 2003) különleges, a nemzetközi szakirodalomban is alig publikált anyagokra hívta fel a figyelmet. Ugyanakkor a népi vallásosság számos vonatkozása sem a kiállításon, sem a katalógusban nem volt megjeleníthető. Ezt a hiányt próbálta pótolni a Hopp Ferenc Múzeumban megrendezett konferencia (Démonok és Megmentők, 2004), melyen a tibetológusok és mongolisták a korábbi kiállításhoz és katalógushoz kapcsolódó, ám abból többnyire kimaradt, vagy kevésbé részletezett témákból adtak elő. Kötetünkben többek között e konferencia kibővített előadásainak egy részét is közreadjuk.

Mircea Eliade - Okkultizmus, ​boszorkányság és kulturális divatok
A ​jelen kötetbe került anyagokat a szerző az utóbbi tíz év alatt írt többtucatnyi előadás és cikk közül válogatta. A tanulmányok többsége amolyan bevezetés; leginkább azzal a céllal íródtak, hogy felidézzenek néhány régebbi, de mostanában elhanyagolt problémát, és új vagy kevésbé ismert szemszögből újra fölelevenítsenek jól ismert vitákat: A világ, a város, a ház; A halál mitológiái; Az okkult és a modern világ; stb. Nyilvánvaló, hogy az utolsó fejezet, a Lélek, fény és mag bizonyos mértékig ellenpontozza a többi tanulmányt. Ez egy tudós folyóirat számára készült, néhány kevésbé ismerős kultúrából származó dokumentumot vonultat fel, kiadós bibliográfiával.

Adolf Hitler - Mein ​Kampf
A ​Mein Kampf (Harcom) Adolf Hitler nemzetiszocialista vezető egyetlen, még az életében kiadott könyve, melyet landsbergi fogsága idején kezdett el írni, miután 1923-ban az ún. sörpuccsban való részvételéért börtönbe zárták. A könyvben áttekintette addigi pályafutását és megfogalmazta világnézetét, valamint politikai programját. A mű a nácizmus ideológiai alapvetése lett. Hitler magát a könyvben nem politikusnak, hanem programadónak (Programmatiker) ábrázolta. Eszerint „a programadó feladata nem az, hogy az ügy teljesíthetőségének különböző fokait megállapítsa, hanem, hogy az ügyet mint olyan megvilágítsa: másként szólva: kevésbé kell törődnie az úttal, mint a céllal.” Továbbá: „[a programadó] jelentősége csaknem mindig csupán a jövőben mutatkozik meg, mivel ő nemritkán az, akit „világidegen” szóval illetnek. Mert ha a politikus művészete valóban megfelel a lehetséges művészetének, a programadó azokhoz tartozik, akikre áll, hogy az isteneknek csak úgy tetszenek, ha a lehetetlent követelik és akarják.” Hitler ezzel az írással egy átfogó elméletet kívánt a nép elé állítani a marxizmus ellenében. Emellett úgy kívánta bemutatni addigi pályáját, mint ami pártja és az egész nép ideális vezetőjévé teszi őt a zsidóság, mint közös ellenség elleni összefogásban. Megerősítette az NSDAP 25 pontos programjának érvényességét. Megállapította, hogy a nemzeti szocializmus egyik elődjének számító Völkisch mozgalom sikertelen maradt és ideje lejárt; ezzel szemben az NSDAP modern, céltudatos gyűjtőmozgalommá vált, amely sikerrel tömörítheti a weimari köztársaság nacionalista és antidemokratikus erőit.

Gömbös Tamás - A ​szerzetes és lovagrendek címerei és viseletei
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.