Harcom Mein ​Kampf

Lothrop Stoddard - Lázadás ​a civilizáció ellen
Stoddard ​amerikai író, tehát nem is a fáradt Európa, hanem a friss és bizakodó Amerika gyermeke, a Lázadás a civilizáció ellen című művében lehangoltan állapítja meg: Az emberek nem tudják követni a modern civilizációt jelen medrében, mert degenerálódnak. Könyörtelen igazság ez, hogy civilizációnkban romboló hajlamok lakoznak. Mi azt hisszük, hogy amint a civilizáció halad, úgy nő azoknak az embereknek a minősége is, akik építenek rajta. E világhírű mű tárgya az alsóbbrendű ember lázadása és romboló tevékenysége is, a társadalom és kultúra ellen. Következménye a felsőbbrendű ember hátérbe szorulása, majd teljes pusztulása és ezzel az emberiség degenerációja.

Mary Fulbrook - A ​német nemzeti identitás a holokauszt után
A ​németek fél évszázada Auschwitz árnyékában élnek. Kimondva vagy kimondatlanul ott élt (és él a mai napig) a lelkek mélyén a kérdés: ki volt a felelős embermilliók meggyilkolásáért? A válaszok sokfélék. Voltak, akik Hitlernek és bizalmasainak szűk csoportjára hárították a felelősséget, voltak, akik a nemzet egészét tekintették bűnösnek. Vajon megtalálhatók-e a német történelemben a gonoszság gyökerei? Hogyan tudják feldolgozni a németek a bűntudatot, találhatnak-e felmentést önmaguk számára? A kettéosztott nemzet 1945 után szinte folyamatosan belemerült a múltjáról és identitásáról, a nemzeti büszkeségről vagy a "normális nemzetté válás" lehetőségéről folytatott vitákba. Majd a fal leomlása, az egyesülés után a német politikai közélet örök játéka, a "mit is jelent németnek lenni" új fordulatot vett. A szerző elemzéséhez igen gazdag anyagot használ fel: a megemlékezés szertartásait, az emlékhelyek eltüntetésének vagy helyreállításának problémáját, személyes naplókat, az áldozatokkal, illetve leszármazottaikkal és a bűnösökkel folytatott interjúkat, politikusok beszédeit, történészek írásait, s ezek segítségével tárja elénk igen érdekfeszítően a német identitás kérdésének múltját és jelenét. Mary Fulbrook a University College London történészprofesszora. Fő műve az _Anatomy of a Dictatorship_ (Oxford University Press, Oxford, 1995).

Roger Scruton - A ​pesszimizmus haszna és a hamis remény veszélye
Scruton ​állítja, hogy az európai történelem tragédiái és katasztrófái a hamis optimizmusnak és az abból származó tévhiteknek voltak a következményei. E tévhitek helyett a szerző szenvedélyesen védelmezi mind a civil társadalmat, mind a szabadságot. Bemutatja, hogy az európai civilizáció igazi öröksége nem a hamis idealizmusok, amelyek majdnem elpusztították a nácizmus, a fasizmus és a kommunizmus különböző formái, hanem a megbocsátás és irónia kultúrája, amit most kell védeni azoktól, akik támadják. A pesszimizmus haszna egy mélyreható változás idején íródott szenvedélyes védőbeszéd az ésszerűségért és felelősségért.

Hahner Péter - 100 ​történelmi tévhit
Miért ​is kérdőjeleznénk meg egy történelmi esemény leírását, egy hadvezér vagy király jellemzését, amikor iskolában is tanultunk, filmet láttunk, olvastunk róla? Néró felgyújtotta Rómát, a Szent Koronát a pápa adta Szent Istvánnak, a mohácsi vereségért a magyar nemesség a felelős, Jaltában osztották fel a világot. – Kívülről fújjuk mindannyian. Csakhogy sok esetben a biztosnak vélt tudás cáfolható. Mégpedig nem egy másik hiedelemmel, hanem tényekkel. E könyv szerzője 100 történelmi tévhitet oszlat el, s állít velük szembe hiteles forrásokat és történészi következtetéseket. 100 állítás – 100 cáfolat – 100 talány a régmúlttól napjainkig. Hahner Péter történész a Pécsi Tudományegyetem Újkortörténeti Tanszékének vezetője. Több francia és angol klasszikus történelmi művet és életrajzot ültetett át magyarra. Most megjelent könyve a tizenkettedik önálló kötete. Korábbi munkái Franciaország és az Amerikai Egyesült Államok történelmével foglalkoztak. A történelem iránt érdeklődők a Rubicon című folyóiratban is rendszeresen találkozhatnak írásaival.

Alekszandr Szolzsenyicin - A ​Gulag szigetcsoport
E ​megrázó erejű dokumentumregény megjelenésekor még azokból is kétkedést váltott ki tényeivel, aki a veszélyt vállalva kézről kézre adták a hat részre szabdalt könyvet. Nemcsak a szovjet értelmiségnek a "brezsnyevcsinát" elítélő, a valósággal azonban csak félve szembesülő, közel sem szűk köre riadt vissza a sorokban rájuk tekintő tragédiáktól, de a nyugat-, és különösen a kelet-európai olvasók is. A Gulag azóta fogalommá vált. nem egyszerűen a személyi kultusz, a sztálinizmus, a brezsnyevi önkény elleni fellépés szükségességének a szimbolumává, hanem a XX. századi embertelenség jelképévé is. Szolzsenyicin könyve nem egyike a "lágerirodalom" nagyszámú visszaemlékezéseinek, hanem maga a kollektív emlékezet. Emlékezet a múltból és a jelenből, s a jelennél is inkább a jövőhöz szól. A regény hősei - a mai dokumentumregény minden szabályát felrúgva - létező - a mai dokumentumregény minden szabályát felrúgva - létező és létezett személyek, saját névvel. Az eseménysor sem írói absztrakció formálta valóság, hanem maga a valóság.

Anthony R. Pratkanis - Elliot Aronson - A ​rábeszélőgép
Hogyan ​hirdessünk hatásosan? Hogyan védekezzünk a hatásos hirdetések ellen? Hogyan adjunk el jó terméket? Hogyan adjunk el rossz terméket? Hogyan álljunk ellen a kísértésnek, hogy megvegyük azokat a jó vagy rossz termékeket, amelyeket mindenáron ránk akarnak tukmálni? Hogyan adjunk el jó politikust? Hogyan adjunk el rossz politikust? Hogyan ne vegyük meg azokat a politikusokat, akiket mindenáron ránk akarnak tukmálni? Hogyan tartsunk hatásos beszédeket értekezleteken, gyűléseken vagy akár családi körben? Hogyan ragaszkodjunk álláspontunkhoz az értekezleteken, gyűléseken vagy akár családi körben tartott hatásos beszédek ellenére? Hogyan vegyünk rá másokat olyasmire, ami eszük ágában se volna? Hogyan ne vegyük rá önmagunkat olyasmire, ami eszünk ágában se volna? Hogyan válhat a nevelés propagandává? Hogyan válhat a propaganda neveléssé? Hogyan manipulálhatjuk embertársainkat? Hogyan állhatunk ellen a manipulációnak és a manipulátoroknak? Hogyan növelhető egy politikus vagy egy párt hitelessége? Hogyan láthatunk át a politikusok és a pártok hitelességét növelő trükkökön? Hogyan használhatjuk ki az emberek bűntudatát, szorongásait és félelmeit? Hogyan hányhatunk fittyet a bűntudatunkat, szorongásainkat vagy félelmeinket kihasználókra? Hogyan szervezhetünk hatásos kampányt? Hogyan állhatunk ellen a hatásos kampánynak? E könyv a fenti kérdésekre keresi (és gyakran találja meg) a választ. A két amerikai szerző világhírű szociálpszichológus. Tudományáguk azt kutatja: hogyan viselkedik az ember csapatban, csordában, kis és nagy közösségben - egyszóval: társadalomban. Aronson főműve, A társas lény, Magyarországon is nagy siker volt, négy kiadásban fogyott el. A rábeszélőgép egyszerre szórakoztató olvasmány és közhasznú kézikönyv a meggyőzés mindennapos mesterségéről, annak elméletéről és gyakorlatáról; élvezetes stílusban, a témába vágó karikatúrákkal.

Gyáni Gábor - Hétköznapi ​élet Horthy Miklós korában
A ​Corvina Kiadó sorozata, amely a hétköznapi élet eseményein keresztül ismertet meg az emberiség történetével, a világtörténelmi témák mellett eredeti művekben dolgozza fel a magyar történelem fontos korszakait. A Kádár-korszakot bemutató kötet után Gyáni Gábor történész könyve a Horthy-korral, a két világháború közötti időszak hétköznapjaival foglalkozik. A kiadvány az 1919-től 1945-ig tartó, mintegy 25 éves korszak köznapi életét tekinti át, színes képet adva ezen időszak munka- és életkörülményiről, lakóhelyeiről, közlekedéséről, sajtóéletéről, családi körülményiről, divatjáról, testápolásáról, táplálkozásáról, bűnözéséről, kultúrájáról, ünnepeiről és sok egyéb témáról. A szöveget korabeli idézetek és nagyrészt eddig publikáltan fotók gazdagítják.

Roger Scruton - Anglia, ​egy eltűnő ideál
Roger ​Scruton, napjaink talán legbefolyásosabb angol konzervatív filozófusa részben önéletrajzi ihletésű és remek stílusban megírt könyvében érzékletes képet fest az angol civil társadalom klasszikus hagyományairól és jelenlegi működéséről. A mű tipikus esettanulmány, a szerző pedig kivételes erudícióval és filozófiai mélységekben tárgyalja a civil társadalom kialakulása során fölmerülő elméleti és gyakorlati problémákat, mindezt ráadásul személyes tapasztalatokon keresztül átszűrve. A Civil szellem sorozatban Keane és Gellner általánosabb, elvontabb fejtegetéseit Scruton esszéisztikus előadásmódja üdítően gazdag, konkrét kontextusba helyezi. Az Anglia, egy eltűnő ideál a jelenkori brit társadalomtudomány és esszéírás egyik gyöngyszeme. ‘Megható és jelentős... Jóllehet a könyv filozofikus, racionális és a józan észre apellál, ugyanakkor - és ebben rejlik legnagyobb erénye - alapvetően lázító jellegű a pillanatnyilag uralkodó politikai kultúrával szemben... Jól időzített és mesterien megformázott figyelmeztetés.’

Nelson Mandela - A ​szabadság útján
Nelson ​Mandela makulátlan életműve, humanista politikai és közéleti pályafutása az egész emberiség számára példaértékkel bír, olyan testamentumot állít elénk, amely csak a legkiválóbbakhoz, Gandhihoz, Kennedyhez, Martin Luther Kinghez fogható. Madiba (Nagyapa, ahogy Dél-Afrikában széles körben emlegetik) úgy tette semmissé a földkerekség egyik utolsó rasszista állami gépezetét, az apartheid rendszert, hogy közben legyőzte önmagában és tompította a dél-afrikai népben a bosszú hevét, és egy széleskörű társadalmi megbékélés alapjait építette ki, amelyben mindenkinek egyforma esélye nyílik önmaga kiteljesítésére, legyen fekete bőrű vagy fehér és bármilyen etnikumú. A különböző börtönökben eltöltött közel három évtized alatt a legsúlyosabb megaláztatásokat szenvedte el. Ennek ellenére képes volt a börtönéveket követően történelmi küldetése valóra váltására, arra a tettre, amelyben az apartheid legsötétebb esztendei során egyedül ő mert hinni, és amire rajta kívül senki nem lett volna képes. Meseszerű élettörténete egy ember önmaga fölé emelkedő bölcsességének tanúsága. Hosszú, végeláthatatlannak tűnő menetelés egy kis eldugott afrikai faluból a szabadság útján.

Balog Iván - Politikai ​hisztériák Közép- és Kelet-Európában
Bibó ​István munkásságában a fasizmusról, a nacionalizmusról és az antiszemitizmusról kialakított felfogása központi helyet foglal el. E nézeteinek közös elméleti alapját a politikai hisztériáról szóló, társaslélektani ihletésű történeti koncepciója alkotja. A politikai hisztéria Bibónál a politikai egyensúly hiánya, ami traumatikus történelmi élmények, a demokratikus fejlődés krízisei nyomán alakul ki, és hatalomkoncentrációval párosuló vezetési és elitválságot jelent.

Bokor Imre - Kiskirályok ​mundérban
Különös ​könyvet tart kezében az Olvasó. Ilyet még aligha olvashatott. Katonákról szól, felelős beosztású, magas rangú tisztekről éles kritikával. De nem a régmúlt hadseregben szolgált urakról, akiket a háború után az elrettentő propaganda prédájává tett a sematikus vélekedés, hanem a Magyar Néphadsereg egyes parancsnokairól. Aktív tiszt — mérnök ezredes — írta, olyan ember, aki már négy évtizede teljesíti hűen szolgálatát a maga választotta pályán. Szereti hivatását, becsüli a sereget, melynek ifjan és önként szegődött tagjául, hogy mindmáig tudása legjavát adva megérdemelten jusson arra a posztra, amelyen — mint a Zrínyi Katonai Akadémia tanszékvezető tanára — a leendő tisztek nevelője lehet. Feljebbvalói mindig is becsülték, különösebb sérelem soha nem érte — írása mégsem a hadsereg apoteózisa. De nem is szidalmazása. Ez a könyv a lelkiismeret szava. Szerzője különböző beosztásai révén gyakran nyert bepillantást a honvédelmi minisztériumban vagy más magas állásban lévő főtisztek tevékenységébe. Sokat közülük méltán becsülhet. De akadnak, számosan olyanok is, akik magatartásukkal, katonatiszthez — de egyáltalán: becsületes emberhez — nem illő viselkedésükkel megbotránkoztatták. Ezeknek a „fejeseknek” a viselt dolgai nemigen kerültek nyilvánosságra, botrányaikat legtöbbször elsimítgatták azok a feletteseik, akik a hatalmukkal való visszaélések során erkölcsi hitelüket vesztették, tehát nem vonhatták felelősségre a rossz példáik nyomán vérszemet kapott követőiket. Szerzőnk sokat töprengett azon, vajon helyesen teszi-e, hogy akár a miniszteri székben ülőket, akár más vezérkariakat nem kímélve közrebocsátja kiskirálykodásaik, korrupciós ügyeik felháborító történeteit, dzsentroid allűrjeiket, mégpedig olyanokat, amelyek láttán maguk az egykori, valódi dzsentrik is elámultak volna. Aggasztotta, nem lesz-e árulója a seregnek, nem mondhatják-e rá, hogy bemocskolta a mundért? Aztán úgy döntött, s ebben más, jó érzésű, egyenes gondolkodású bajtársainak biztatása is közrejátszott, hogy beszélnie kell. Le kell írnia mindazt, amiről hallgatni egyenlő a cinkossággal. Márpedig miért vállaljon cinkosságot a dőzsölő „kisistenekkel”? Hiszen ők, éppen ők azok, akik nem becsülik a mundért. Megírta hát ezt a könyvet. Munkája nem szépirodalmi értékű, nem az írói erényeknek köszönhető kiadása. Az őszintesége a meggyőző. Ennek a dolgozatnak minden során átsüt egy felelős, komoly gondolkodású katonaember őszinte ügyszeretete. Nem pletykálkodni kíván, amikor a hétköznapi esetektől a nemzetközi harcgyakorlatokig képet fest a fenn említett személyek ügyködéseiről, basáskodásairól, meggondolatlan parancsaik, korlátlannak vélt hatalmuk nevetséges vagy tragikus, sokszor a nemzeti vagyont megtépázó következményeiről. Nem a szenzációkeltés vezérli, hanem az a becsülendő szándék, amely manapság a közügyek dolgában oly sokakat: rendet tenni a házunk táján. E könyvben található nacionáléja rá a bizonyíték, akárcsak számos bajtársa, ő sem szerzett magának soha jogtalan előnyöket még a ranglétra felsőbb fokain sem; tehát nem szenvedheti azokat, akik a szolgálat örvén hitbizománynak tekintik a Néphadsereget. Elképesztő, hogy egyesek mennyire a saját tulajdonuknak vélték a kincstárat, milyen szemérmetlenül vették igénybe magáncéljaikra a honvédelmi erőket, hogyan szakítottak ki maguknak vadászterületet az ország testéből, mint építtettek katonákkal és közpénzen villákat és lakásokat sőt privát utakat is, hány gépkocsit vettek igénybe személyes használatra és így tovább. Lakomák és ivászatok, nagyzási hóbortok államkasszából való kielégítése, „bundázások” és szakmai képzetlenségből származó baklövések leírásának sora követi egymást ebben a könyvben. Mindezek feltárását, éppen azoknak az érdekében és védelmében, akik közkatonaként vagy parancsnokként becsülettel és tisztességgel szolgálnak, és eredményes munkájukkal nemzetközi elismerést szereznek a Néphadseregnek, szerzőnk, mint említettük, nem kívülállóként, még csak nem is nyugállományú tisztként végzi el, mert igaza tudatában vállalni akarja szavaiért a felelősséget. Szemtől szemben kívánja kimondani az aggasztó tényeket. Manapság, amikor a közélet tisztaságáért folynak a küzdelmek, amikor a Néphadseregben is sokféle és jelentős változás teszi nyíltabbá, igazabbá, emberibbé a légkört, amikor a parancsnokok különösképpen érzik a rájuk bízott fiatalok nevelésének felelősségét, amikor a reformok a laktanyákban is megváltoztatják az életet, ez a könyv segítségére lehet azoknak, akik a szerzőhöz hasonlóan a katonaélet becsületéért szállnak síkra. Szakonyi Károly

Jürgen Habermas - A ​társadalmi nyilvánosság szerkezetváltozása
Jürgen ​Habermasnak, a Frankfurti Iskola második generációja legszélesebb körben elismerést szerzett tagjának több mint három évtizede írt alapműve mára a szociológiai és a történettudományi képzés egyik általánosan elfogadott tankönyvévé vált. Az új kiadást ez önmagában is indokolná. A szerző ehhez azonban az 1990-ben írt előszavában (mely e kötetben olvasható először magyarul) indokként hozzáteszi azt az időszerűséget is, "melyet a nyilvánosság szerkezetváltozásának szemünk láttára kölcsönzött a Közép- és Kelet-Európában zajló pótló (utolérő) forradalom". Habermas a modern nyilvánosság modelljét történetileg "az államhatalom parlamentarizálódásának" elemzése révén, az angol és a kontinentális változatok bemutatásával rekonstruálja, míg eszmetörténetileg a liberális természetjogi törvénykoncepciók és a kanti politikai filozófia belátásainak bevonásával vázolja fel. Habermas a korabeli politikai gondolkodásban kialakult nyilvánosság-, illetve demokráciafelfogásokhoz méri ezen elveknek a politikai intézményekben ténylegesen megvalósult alakjait: úgy látja, hogy a politikailag működő nyilvánosság eszménye "ideológia volt és ugyanakkor több is volt mint puszta ideológia". Végkövetkeztetése szerint "a jóléti állam tömegdemokráciái normatív önértelmezésüknek megfelelően csak addig tekinthetik magukat folytonosnak a liberális jogállam alapelveivel, ameddig komolyan veszik a politikailag működő nyilvánosság parancsát".

Fábri Anna - Magánélet ​Széchenyi István korában
A ​sorozat izgalmas történelmi intimitások képeskönyve. Feleleveníti a nagy korszakok hétköznapi életét: a kor egyszerű embereinek mindennapjait, szerelmi és családi életét, étkezési szokásait, lakását, öltözködését, mindezt korabeli képekkel illusztrálva. Szerzői azt vallják ugyanis, hogy a kis történetek szerves részei a nagy történelemnek.

Ryszard Kapuściński - A ​birodalom
A ​birodalom című könyvében a Szovjetunió felbomlásának történetét dolgozta fel. [...]

Johannes Öhquist - A ​Führer birodalma
ELŐSZÓ ​ Dr. Joseph Goebbels birodalmi miniszter egyik beszédében, amelyet 1933 szeptember 28-án, genfi sajtófogadásán tartott, többek között a következőket mondotta: "A nemzetiszocializmus problémája annyira újszerű s gyakorlati kialakulása Németországban a világ számára annyira előzmény nélkül való, hogy behatóan kell vele foglalkozni, míg valaki megérti, vagy éppenséggel jóindulatot érez irányában. Mert valóban egyedülálló és soha elő nem fordult kísérlet egy ország sorsának kiformálására, más módszerekkel, mint amelyek eddig szokásosak voltak." A külföldinek, akinek nem állott módjában saját szemeivel meggyőződni arról, mint tükröződik vissza a német nép legszélesebb köreiben a nemzetiszocializmus élménye, óvakodnia kell a mozgalom lényegére és értékére vonatkozó elhamarkodott ítéletektől. Különösen a külföld intellektuális rétegei, amelyek még teljes mértékben hagyományos politikai nézeteik hatása alatt állnak, s mint ilyenek sajátítják ki a maguk számra az igazságosság, tárgyilagosság és megértés erényeit, igyekezzenek kellő önuralmat és türelmet összeszedni annak a jelenségnek tárgyilagos tanulmányozására, amely néhány év alatt egy egész népet lelkileg átalakított, gazdaságilag meggyógyított és amelynek kisugárzásai messze szétáradnak országuk határain túl. Ilyen tárgyi tanulmányt akar ez a könyv közzétenni. Nincsenek propagandisztikus vagy polémikus céljai, hanem elsősorban elfogulatlan tényleírás akar lenni. A valóság olyan becsületes és meggyőző nyelven beszél, hogy a dicséret vagy gáncsolás csak zavarólag hatna. Ahol vélemények vannak beszőve az ismertetésbe, azok főként külföldiek személyes tapasztalatainak közlésére szorítkoznak s legnagyobbrészt a jegyzetek közé kerültek. Ezek a jegyzetek nemcsak a szöveget mentesítik a részletektől s teszik olvashatóbbá, hanem azt a célt is szolgálni akarják, hogy ez a mű megbízható kézikönyvként legyen használható. A szerző, mint külföldi, egy esztendőt fordított a nemzetiszocializmus tanulmányozására. Mi több: megismételt, hónapokra terjedő németországi tartózkodásai alatt a nemzetiszocialista mozgalom személyes élményévé vált. Úgy ismerte meg a nemzetiszocializmust, mint egy kizárólag német jellegű politikai-társadalmi jelenséget, amelyet más országokban leutánozni nem lehet. Egyúttal azonban azt is felismerte, hogy hatásai nem korlátozódnak és ne is korlátozódjanak egyedül a német népre. Mert ebben a jelenségben olyan, már ma is megfigyelhető materiális, szellemi és szociális fejlődés csírái rejlenek, amelyeknek befolyása messze túlterjed az anyatalaj határain. Berlin, 1940 szeptember hó. Johannes Öhquist.

Günter Grau - Homoszexualitás ​a Harmadik Birodalomban
A ​kötet a szerző 1985 és 1991 között folytatott levéltári kutatásainak eredményét tartalmazza: dokumentumokat, törvényszövegeket, rendeleteket, parancsokat, beszédeket, jegyzőkönyveket és hivatalos levelezéseket a nemzetiszocializmus homoszexualitás-ellenes politikájára vonatkozólag. A gyűjtemény összességében dokumentálja a homoszexuálisok üldözését az előkészületektől az ellenük hozott intézkedések szigorításán át egészen ezen intézkedéseknek a háborús években bekövetkezett radikalizálódásáig.

Szelényi Iván - Új ​osztály, állam, politika
1974-ben ​Konrád György és Szelényi Iván a csobánkai harangozóház rejtekében megírta a szocializmusnak azt a mindmáig legátfogóbb magyar bírálatát, amely empirikus kutatásokból indul ki, és önálló fogalmai és elméleti keretet használ. A mű címe Az értelmiségaz osztályhatalomhoz, s kihívó alaptétele sommásan a következő: Kelet-Európában az értelmiség, nem találván magának tetsző helyet a fejletlen piacgazdaságban és polgári létben, önálló hatalmi törekvésekkel lépett föl, amihez kitűnő fegyverzetet kínált a marxi ideológia és a bolsevik párt. Hatalmi igényét tudásával igazolta, ám nem annyira szakmai, mint teleologikus tudásával, vagyis azzal, hogy ő meg tudja mondani, hogy az "öntudatlan" társadalomnak mik a végső céljai. A szocializmusban azonban az értelmiség uralkodó osztállyá való szerveződése nem valósult meg a maga teljességében, de mint törekvés több hullámban is jelentkezett, s ez kimutatható a társadalom politikai és osztálytagozódásából egyaránt. A tétel kihívására a válaszadást az állambiztonsági szervek kisajátították: a könyvet két szerzőjével együtt kitiltották a magyar szellemi életből. Konrád György író lévén vállalhatta a belső emigrációt, Szelényi Iván azonban, a szociológiai kutatásoktól eltiltván, külföldre kényszerült. Kivándorlása után Szelényi Iván Ausztrália és Amerika legjobb egyetemein tanítva is igyekezett folytatni a magyar társadalom fejlődésével kapcsolatos kutatásait. Kötetünk az e tárgyú, külhonban, angolul írt tanulmányaiból közöl válogatást, melyben a világszerte ismert szociológus - a szélesebb olvasóközönségnek is érthetően - összefoglalja, felülvizsgálja és a szélesebb olvasóközönségnek is érthetően - összefoglalja, felülvizsgálja és az irodalomban elhyelezi Az értelmiség útjá-nak tételeit, valamint vázolja város- és faluszociológiai, illetve szociálpolitikai vizsgálódásait, különös tekintettel a Közép-Kelet-Európa gazdasági és politikai fejlődésének lehetséges útjaira, vagy talán éppen harmadik útjára. Szelényi Iván tanulmányaiból nem csupán egy elméletileg kitűnően rendszerezett és tapasztalatilag igazolt, tárgyilagos kommunizmusbírálatot és ahhoz való nyelvet ismerhetünk meg és sajátíthatunk el, nem csupán megfontolandó és gondolatilag rendkívül izgalmas önreflexiókat találhatunk bennük az értelmiség társadalmi státusáról, szerepeiről és netán hatalmi törekvéseiről, hanem törekvéseiről, hanem egy olyan higgadt, következetes írástudói és hajthatatlan emberi magatartás bontakozik ki belőlük, amely Bibó István példájára, üzenetére emlékeztet, és egyetlen szóval jellemezhető: szolgálat.

Norbert Elias - A ​civilizáció folyamata
Ez ​az 1939-ben megjelent s a hatvanas években világsikerré lett munka hallatlanul gazdag, forrásértékű példaanyagon elemzi (a középkori udvari illemkódexektől 18. századi, szépirodalomban rögzült viselkedésformákig) az európai világszemlélet és magaviselet civilizálódását. Az értekezés szigorú tudományossága cseppet sem akadályozta, hogy a szerző olyan, ízig-vérig köznapi viselkedésformák között tallózzék, mint például a tüsszentés, a köpés, az étkezési vagy hálószobai jó modor stb. Norbert Elias - a példákból és elemzésükből kiindulva - impozáns civilizáció- és társadalomelméletet is felvázol, mely napjainkig is a viták kereszttüzében áll. A civilizáció folyamatát Freud interpretációjaként is lehet olvasni, hiszen kifejezetten freudi gondolat a civilizációt gátlásmechanizmusok kiépülésének látni. Elias azonban a freudi elméletnek inkább kritikusa, mintsem illusztrátora, ugyanis nem állítja szembe a társadalmiságot a viselkedések természeti meghatározottságával. Azt vizsgálja, miként alakulnak át a már meglévő társadalmi magatartáskódok, és miként eredményezi a magatartás átalakulása az egész személyiségstruktúra átalakulását: hogyan helyettesíti lépésről lépésre az egyénre nehezedő külső kényszert az önkényszerítés. És arra is rámutat, hogy mindez nem csak feltétele, de eredménye is a modern, erőszakmonopóliumon alapuló állam létrejöttének.

Konrád György - Az ​autonómia kísértése / Antipolitika
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.

Hahner Péter - Újabb ​100 történelmi tévhit
Ebben ​a kötetben, akárcsak a 2010-ben megjelent, 100 történelmi tévhit című könyvemben, olyan tényekre és értelmezésekre szeretném felhívni a figyelmet, amelyeket a történettudomány már régen megcáfolt, de ezek a cáfolatok mégsem terjedtek el szélesebb körben. Az egyszerűség kedvéért ezúttal is meglehetősen különböző megállapításokat foglaltam össze „tévhit” néven: akadnak itt téves adatok, felületes megállapítások, elavult kutatási eredmények, elsietett értelmezések, rosszindulatú híresztelések, megszépítő vagy befeketítő történelmi legendák, sőt, egyszerű pletykák is.