|
Magyarországot a döntés meghozatala előtt nem kérdezték meg, róla nélküle döntöttek. A kormány, mint láttuk, egyrészt az igazságtalanságnak orvoslásában bízott, másrészt ismerte a kirabolt és megalázott Magyarország kétségbeejtő helyzetét. Éppen ezért kényszerhelyzetben írta alá az eléje tett papírt. Az a tény, hogy nem vonták bele a tárgyalásokba, s róla nélküle döntöttek, erkölcsi értelemben fölmenti a magyarságot a békediktátum hosszútávú elfogadása alól, s följogosítja az igazságtalan döntés elleni küzdelemre. A győztesek Magyarország földarabolását a demokratizmus jelszavaiba burkolták. Mintha a cseh, szerb, román területszerzés egyenlő lett volna a demokráciával. Ez csak beállítás volt – valójában egyszerű területrablásról volt szó. Sajátos pszichózis alakult ki: a románok, szerbek, szlovákok 75 éve tudják magukban, hogy a magyarlakta területeket igazságtalanul kapták meg. Ebből nem azt a következtetést vonták le, hogy ezeket a területeket vissza kellene adni jogos tulajdonosának, Magyarországnak, hanem azt, hogy a Megszállt Területek magyarsága szükségszerűen és magától értetődően irredenta. De irredentának tartják az anyaország magyarjait it. Megítélésem szerint, amíg a trianoni rendszer működik, megbékélésről nem lehet szó. Nem azért, mert mi, magyarok ezt nem akarjuk, hanem azért, mert a három trianoni országban változatlanul tart a magyarság eltüntetése, megszüntetése. Rendkívül fontosnak tartom annak a megállapítását, hogy 75 év alatt a megszállók egyértelműen bebizonyították, hogy nem tudják és nem is akarják a legalapvetőbb emberi és kisebbségi jogokat megadni a magyarságnak. Sem azokat, amiket ők ígértek meg, sem azokat, amikre a nagyhatalmak kötelezték őket. Éppen azért van rákényszerítve a magyarság a határkérdés fölvetésére. Igen, fölül kell vizsgálni a trianoni döntéseket. Mi magyarok, éppen az elmúlt 75 év tapasztalatait számba véve történelmi megegyezést szeretnénk elérni a szomszédos népekkel. Ennek egyetlen föltétele van: a volt magyar területek nemzetközi ellenőrzéssel történő, tisztességes megosztása. Lehetetlenség, hogy a magyarság nyolc országban élve, továbbra is porladjon, s eltűrje az őt ért sérelmeket. Ha a helyzet így marad, Európának ez a része történelmi veszélyforrásként, háborús tűzfészekként jut el a Krisztus utáni harmadik évezredbe. A magyarkérdés becsületes rendezése éppen ezért az egész Európa érdeke.
Kapcsolódó könyvek
Szabó Dezső - Életeim
Az Életeim-et a harmincas évek közepén kezdte írni Szabó Dezső, s életének utolsó hónapjaiban kizárólag ezzel foglalkozott. A tíz részre tervezett önéletleírásból ötöt sikerült befejeznie, a hatodik írása közben érte a halál. Az első részben kisgyermekkori emlékeit írta meg, a másodikban diákkorának élményeit, a harmadikban egyetemista éveit, a negyedikben első párizsi utazását, a két utolsó pedig tanári pályájának eseményeiről szól. Az író élettörténetének elmesélésben 1913-ig jutott el, s érezhető élvezettel és belefeledkezéssel élte át újra fiatalkorának élményeit. Az Életeim-et legkedvesebb írásának tartotta, s valamennyi közül valóban ez is a legegységesebb és legemberibb. Stílusa is sokkal természetesebb, mint regényeiben, verbális fantáziája ekkorra már jócskán elcsitult, s tömény önimádatát öngúny és humor oldja fel. Az Életeim a gyakran magyarázkodó író szándéka ellenére leleplező írás, olvasása közben Szabó Dezső hajdan nagy hatású eszméi minduntalan felfedik önnön gyengeségüket.
Julius Evola - A felébredés doktrínája
A Felébredés Doktrínája - a Bauddha-váda - átfogó és eredeti értelemben: a buddhizmus. Ezt a kezdetben vallásfeletti metafizikai és beavatási tradíciót a jelen műben a nagy tradicionális gondolkozó és szerző, Julius Evola döntően a theraváda - az "öregek" és a "tapasztaltak útja" - maga is teljesség, és közvetett módon magában foglalja mindazt, amit a buddhizmus további nagy "hordozói", a maháyána és a varjayána képviselnek. Amit különösen fontosnak tart, és gyakorta hangsúlyoz, az nem az elmélet, hanem a megvalósítás. Ez a könyv ebben a szellemiségben íródott.
Julius Evola - Lázadás a modern világ ellen
Egy ideje közhellyé vált a »Nyugat alkonyáról«, a jelenkori civilizáció válságáról, e civilizáció veszélyéről, rombolásáról és elidegenedéséről beszélni. Ezzel összhangban Európa és a világ jövőjéről jóslatok hangzanak el, és bizonyos »defenzíva« érdekében felhívások tétetnek közzé.
Általában véve, mindez alig tanúskodik többről, mint egyfajta értelmiségi dilettantizmusról. Túl könnyű lenne kimutatni, hogy e megnyilvánulásokból mily gyakran hiányoznak az igazi princípiumok, hogy az ellenállást kifejtők milyen sokat elfogadnak abból, amit tagadni szándékoznak, hogy mily kevesen tudják, mit akarnak. Kitűnik az is, mennyire vezérlik őket irracionális impulzusok - különösen amikor a gyakorlat területére lépnek át egyfajta »ellenállás« khaotikus és erőszakos kifejtésével, amely - bár többszörösen átfogónak mutatkozik - csak a jelen civilizáció efemer és legutolsó formáiból meríti ihletét.
Baráth Tibor - A magyar népek őstörténete
Összefoglaló mű a magyari népek egyiptomi, mezopotámiai és kárpát medencei tartózkodásairól, írásos nyelvi és egyéb kulturális emlékeiről.
Ipolyi Arnold - Magyar mythologia I-II.
Közel másfél évszázada annak, hogy Ipolyi Arnold: Magyar Mythológia című akadémikus stílusban íródott műve megjelent. A kutatók és az érdeklődők számára ma is kiváló forrásmunka, úgy a pogány magyarok ősvallása, mitológiája és azok vallási hite és szertartásai tekintetében. Teljesebb mű a témáról azóta sem született. Nincs a magyar tudományos irodalomnak még egy olyan műve, amelyről későbbi kutatók kevesebb elismeréssel írtak volna, de amelyből legtöbbször a forrás megnevezése nélkül többet merítettek, mint Ipolyi Magyar mythológiája. A magyarok ősvallását keresve a szerző megalkotta a folklór-néprajz alapjait.
Kecskés Pál - A bölcselet története főbb vonásaiban
A harmadik évezred kezdetén a liberalizmus letűnő szakaszában különös jelentősége van az örök értékű, de mesterségesen háttérbe szorított keresztény és konzervatív filozófiai gondolatoknak. Sorozatunk célja, hogy hiánypótló filozófiai és teológiai alapművek közkinccsé tétele mellett elősegítsük az új évezred világnézetének kialakítását, a ma emberének is üzenetet hordozó, a jövő számára is örök érvényű igazságokat tartalmazó keresztény és konzervatív gondolatokkal.
A sorozat induló kötete egy kitűnő magyar szerző, az igazságkeresés történetébe, a filozófiai gondolkodás rendszerébe és folyamataiba bevezető, számos világnyelven megjelent kézikönyve, amely világviszonylatban még ma is az egyik elismerten legkiemelkedőbb bölcselettörténeti mű.
A napjainkban napvilágot látó filozófiatörténeti munkák nagy részének két jellemző fogyatékossága van. Az egyes filozófusok műveit, szövegeit csupán kultúrtörténeti jelenségként ábrázolják, egyfajta kordokumentumnak tekintik, a filozófiai szövegek forráselemzésére és forráskritikájára nagy súlyt fektetnek, de a filozófiai gondolatok valóságértéke iránt kevés érdeklődést mutatnak. Ezért e műveken az objektív igazságkeresés helyébe a történelmi relativizmus és a nominalista szkepticizmus lép.
A másik tipikus hiányosság a filozófiatörténeti munkák zömében a túlzott lexikalitás, és ezzel párhuzamosan a szisztematikus rendszerek bemutatásának hiánya. Az olvasókra zúdított adathalmaz közepette a rendszerbe foglalt filozófiai gondolatok nehezen követhetők.
Az Európa-szerte ismert és nagyrabecsült néhai Kecskés Pál professzor műve mentes mindkét hiányosságtól. Nála az egyes filozófia iskolák nem úgy jelennek meg, mint a letűnt korok kultúrtörténeti különlegességei, nem is úgy, mint egymásnak szögesen ellentmondó ismerethalmazok, hanem a szerző mesterien érzékelteti a bölcselettörténet folyamában a főbb filozófiai problémák folyamatosságát. E műből kitűnik, hogy a filozófiatörténet az objektív igazság megközelítéséért folytatott monumentális küzdelem.
Kecskés Pál könyvének nagy érdeme az is, hogy történeti ismereteken kívül dióhéjban filozófiai alapvetést is nyújt, világosan, közérthető módon, fgy az olvasó nem vész el az adatok sűrűjében, és lehetővé válik számára, hogy ne csak filozófiai szövegeket ismerje, hanem filozófiai gondolatokat is.
A tudós szerző a svájci Fribourgban végezte egyetemi tanulmányait, majd évtizedeken át volt a Pázmány Péter Tudományegyetem, majd 1950 után a Hittudományi Akadémia professzora. Több neves etikai és szociológiai munka szerzője. Az évtizedek óta nehezen hozzáférhető művének reprint kiadása jelentős kincse tudományos életünknek.
Hamvas Béla - A világválság
Hamvas Béla három rokon témájú és gondolatilag egymáshoz kapcsolódó írását tartalmazza e kötet. A Modern apokalipszis 1935-ben a Társadalomtudományban jelent meg (113–127.); a Krízis és katarzis szintén a Társadalomtudományban, 1936-ban (1–20.); a harmadik írás – A világválság – A Fővárosi Könyvtár Évkönyve VII. kötetében látott napvilágot 1937-ben (39–48.).
Hamvas Béla gondolatgazdag életműve egyaránt tartalmaz igényes és időszerű gondolatokat, felismeréseket és mai gondolkodásunk számára idegenül csengő megállapításokat. E három rövid tanulmányt egybegyűjtő kötet nem Hamvas életművének értékelésére, csupán szerény méretekben hozzáférhetővé tételére vállalkozik. Tárgyszerű lehetőséget kínál és javasol Hamvas Béla nézeteinek, gondolatainak megismerésére, vitatására, elemzésére és értékelésére.
Raffay Ernő - Szabadkőművesek Trianon előtt
Raffay Ernő új könyvében egyedülálló módon, kifejezetten szabadkőműves levéltári források alapján mutatja be a titkos szervezet Trianon előtti működését a történelmi Magyarországon. Részletesen vizsgálja az 1867. évi kiegyezés utáni évek történetét, amikor megalakultak a kétféle rítushoz tartozó szabadkőműves páholyok. Bemutatja a két nagypáholy közötti tárgyalásokat, amelyek végül 1886-ban az egyesüléshez vezettek. A szerző arra is rávilágít, hogy milyen okok miatt és milyen tartalmi elemekkel változik, alakul át a hazai szabadkőművesség. Kiderül, miért fordul radikális irányba a titkos társaság, illetve miért kezdi meg a küzdelmet a magyar államrend ellen. A 256 oldalas könyv fő fejezetei: Álláspontok a szabadkőművességről; A magyarországi szabadkőművesség kezdetei; A forradalomtól a kiegyezésig (1848–1867); Páholyok és nagypáholyok a kiegyezés után (1867–1886); Az egységes szabadkőművesség létrejötte; A “szellemi szolgaság szervezete”; Az országgyűlés 1910–1911. évi vitája a szabadkőművességről.
A könyv szerzője, dr. Raffay Ernő a szegedi József Attila Tudományegyetemen történelem–Kelet-Európa története szakán végzett. 1994-től a Károli Gáspár Református Egyetem tanára, tudományos rektorhelyettese, a Bölcsészettudományi Kar dékánja, az Új- és Legújabbkori Magyar Történeti Tanszék tanszékvezetője. Az általa alapított Balkanisztikai Kutatócsoport vezetője. Országgyűlési képviselő (1989–1994), a Honvédelmi Minisztérium politikai államtitkára (1990–1993), a Magyar Országgyűlés Honvédelmi Bizottságának alelnöke (1990), az Erdélyi Szövetség társelnöke (1988–1990), a Trianon Társaság elnöke, majd tiszteletbeli elnöke (1997). 2007-ben egyik alapítója a Trianon Kutatóintézet Közhasznú Alapítványnak és szerkesztője a 2009 januárjában indult Trianoni Szemle című tudományos szakfolyóiratnak. Kutatási területe a 19–20. századi magyar történelem és a balkáni népek története, főként a magyar–román kapcsolatok, Erdély és a trianoni békediktátum története.
Raffay Ernő - Harcoló szabadkőművesség
A magyar történelem 19. század végi és 20. század elejei korszakát átírják azok a dokumentumok, amelyek a gerincét adják Raffay Ernő Harcoló szabadkőművesség – küzdelem a katolikus egyház ellen című új könyvének. A tudományos munka zömében eddig soha nem publikált levéltári forrásokkal mutatja be azt, hogy a különféle erők miként szállják meg az 1890-es évektől a szabadkőműves szervezetet. Ismerteti, hogy ezt követően a titkosan működő társaság saját szabályzatait és a legtöbb korabeli vonatkozó magyar törvényt megsértve politikai szerepvállalásba kezd, amelynek egyetlen fő célja: a keresztény magyar állam megdöntése. Miután ennek egyik legfőbb támasza a katolikus egyház, így soha nem látott küzdelemben próbálják ellehetetleníteni, lejáratni és megsemmisíteni a legnagyobb keresztény erőt. Megtudhatjuk, hogy kik állnak a küzdelem élén és a hátterében, kik lesznek a szövetségeseik és azt, hogy a zsidóságnak milyen szerepe van a sikeres stratégiában. A könyv a Szabadkőművesek Trianon előtt című munka folytatása.
Raffay Ernő - Balkáni birodalom
Raffai Ernő Balkáni birodalom című könyve (A vajdaságoktól a birodalomig átdolgozott, kibővített kiadása)azt a bő fél évszázados folyamatot mutatja be, amelynek során a különböző országokban szétszórtan élő románokat diplomáciával és háborúval - de mindkét módon családrul - egy országban egyesítették. A könyv összefoglalja a régi Román Királyságban (a Regátban) és a Kelet-Magyarországon élő románok politikai, gazdasági, kulturális-művelődési történetét, különös tekintettel a román kormányok és egyes társadalmi szervezetek magyarellenes tevékenységére. E kötetben olvasható először Gróf Tisza István és az erdélyi románok tárgyalásainak története, az eszmecserékkel a magyar miniszterelnök a két nép közötti egyetértést akarta előmozdítani. Ez a román területszerző célok miatt nem sikerülhetett, ezért a Trianont megelőző néhány évtized a magyar-román kapcsolatok végső megromlásának időszaka.
John Perkins - Egy gazdasági bérgyilkos vallomásai
“Ugyan, ez csak egyszerű összeesküvés-elmélet” - intik le gyakorta fölényesen és megbélyegező hangsúllyal mindazokat, akik nem zengik szüntelenül a globalizáció dicséretét, esetleg fenntartással vannak iránta, sőt akár még óvatos kritikával is próbálkoznak. A könyv, amelyet most kezében tart a nyájas olvasó, feltételezhetően kissé módosíthatja majd az önmagát apologetikus önbemutatása során, félrevezető módon “globalizációnak” nevező jelenséghalmazról szóló, eltorzított diskurzust.
John Perkins ugyanis nem egyszerűen hipotéziseket fogalmaz meg, amelyek akár összeesküvés-elméletként is értelmezhetőek lennének, hanem az derül ki a műfaját tekintve nehezen besorolható, megrendítő és izgalmas művéből, hogy a „globalizáció” lényege az összeesküvés. Ráadásul olyan gátlástalan, cinikus és pusztító erők összeesküvése, amelyek most már közvetlenül fenyegetik létében az egész emberiséget. A szemünk láttára bontakozik ki a sötéten kavargó, örvénylő mélység, amelyből a szerző csodával határos módon nemcsak hogy élve került ki, de sodró lendületű „krimijében” képes volt drámai tapasztalatait is megosztani az olvasókkal. Így aztán a globalizáció urainak liberalizációra, deregulációra és privatizációra ösztönző parancsa „belülről” lepleződik le, feltárva előttünk a rendszer működésének hátborzongató titkait. Jó szívvel ajánlom e könyvet mindenkinek, akiben még van felelősségérzet az egyre fenyegetőbb közös jövőnk iránt, vagyis minden normális embernek." Bogár László közgazdász
J. K. Rowling - Harry Potter és az azkabani fogoly
Harry Potter szokásos rémes vakációját tölti Dursley-éknél, ám a helyzet úgy elfajul, hogy Harry elviharzik a Privet Drive-ról. Így köt ki a Kóbor Grimbuszon, ami elviszi őt abba a világba, ahová egész nyáron vágyott. Az Abszol úton ijesztő hírek járják: az Azkabanból, a gonosz varázslókat őrző rettegett börtönből megszökött egy fogoly. A Mágiaügyi Minisztériumban tudják, hogy a veszélyes szökevény a Roxfort Boszorkány- és Varázslóképző Szakiskolába tart. Harry pedig egy véletlen folytán tudomást szerez róla, hogy az illető az ő nyomát követi.
J. K. Rowling - Harry Potter és a Titkok Kamrája
A szemközti falon valami fénylett. Óvatosan közelebb mentek, s közben hunyorogva fürkészték a sötétséget. A lobogó fáklyák fényében egy felirat csillant meg. Valaki fél méter magas betűkkel ezt mázolta a két ablak között a falra: FELTÁRULT A TITKOK KAMRÁJA. AZ UTÓD ELLENSÉGEI RESZKESSENEK!
Harry Potter varázslónak született, és jelenleg második tanévére készül a Roxfort Boszorkány-és Varázslóképző Szakiskolában. De már a szünidő sem telik eseménytelenül: egy nap különös szerzet , egy házimanó jelenik meg a Privet Drive-on, és közli Harryvel, hogy nagy veszély leselkedik rá, ha visszatér az iskolába. Harry a riválisa, Draco Malfoy mesterkedését sejti az üzenet mögött, és nem törődik a figyelmeztetéssel. Sőt, valójában el is feledkezik róla, ugyanis barátja, Ron egy repülő autón megszökteti a kibírhatatlan Dursley-éktől, s Harry a nyár további részét Weasley-éknél tölti. Ám a Roxfortba visszatérve hamarosan beigazolódik, hogy Dobby, a házimanó nem a levegőbe beszélt. Szörnyű dolgok vannak készülőben...
A Kate Greenaway-díjjal kitüntetett Jim Kay pazar illusztrációkkal jeleníti meg J.K. Rowling varázslatos világát az immár klasszikus sorozat második kötetében.
J. K. Rowling - Harry Potter és a Félvér Herceg
A Voldemort elleni harc állása aggasztó; a baljós jeleket már a muglikormány is észleli. Szaporodnak a rejtélyes halálesetek, katasztrófák. Harry azt gyanítja, hogy esküdt ellensége, Draco Malfoy is a halálfalók jelét viseli. Az élet azonban háborús időkben sem csak harcból áll. A Weasley-ikrek üzleti tevékenysége egyre kiterjedtebb. Szerelmek szövődnek a felsőbb évesek között, a Roxfort házai pedig továbbra is versengenek egymással. Harry Dumbledore segítségével igyekszik minél alaposabban megismerni Voldemort múltját, ifjúságát, hogy rátaláljon a Sötét Nagyúr sebezhető pontjára.
Varga Csaba - Ógörög: régies csángó nyelv
"Mario Alinei az "Etrusco: Una forma arcaica di ungherese" (Il Mulino Bologna, 2003), azaz "Etruszk: a magyar egyik régies formája" című könyvében (mely magyarul "Ősi kapocs" címmel jelent meg, Allprint Kiadó, 2005) ránkbizonyította az etruszk és a magyar nyelv korabeli azonosságát. Jómagam pedig ebben a könyvben bebizonyítom, hogy az etruszk és a magyar nyelv korabeli egyezése nem egyedülálló különlegesség, hanem csak a jéghegy csúcsa. Mert többek között az ógörög is ugyanannak a nyelvnek a leszármazottja – igaz, egy másik nyelvjárásának –, mint amelyikből ered Mario Alinei bizonyítása szerint (is) az etruszk nyelv. S igazolom azt is, hogy ennek az ógörög néven ismertté vált ősi nyelvjárásnak a mai csángók a leghívebb őrzői.
Vagyis Európának úgy kellene vigyáznia a csángókra, mint a szeme fényére."
Zajti Ferenc - Zsidó volt-e Krisztus?
E könyv szerzője, Zajti Ferenc azt az igen érdekes és bizonyítottnak látszó tételt fejtette ki gazdag apparátussal, hogy, ami ellen úgy Jézus és maga a zsidóság is mindig tiltakozott: Jézus nem a zsidó-psyhe kikristályosodása volt.
Csak a vallás külső kerete szerint, amelybe a galileai őstelepülésü skythák is belekényszerítettek, tartozott Jézus a zsidóság törvénye alá. Különben lelkében, szellemében és fajtája eredése szeint a zsidóságtól teljesen idegen mentalitásu skythasághoz volt tartozó.
Tormay Cécile - Bujdosó könyv
"Maradjon fenn könyvemben az, ami velünk vész el: egy halálra szánt faj legboldogtalanabb nemzedékének kínja és becsülete. És lássák meg benne az utánunk jövők, hogy a megpróbáltatások esztendejében mi sajgott át a némaságra ítélt, elgyötört, vérig alázott magyar lelkekben.
Legyen a Bujdosó könyv a fájdalom könyve. Mialatt írtam, találkozni akartam benne azokkal, akik testvéreim voltak a közös szenvedésben. És ebben a könyvben velük akarok maradni még akkor is, mikor már sem ők, sem én nem fogjuk többé látni az új magyar tavaszokat." (A szerző)
Szabó Dezső - Megered az eső
Szabó Dezső főműve, Az elsodort falu megírása után rögtön elkezdte írni a folytatást. A Megered az eső az 1918/19. évi magyarországi forradalmakat - pontosabban e forradalmak kisajátítását, elsikkasztását - ábrázolja. Hősei a tabáni Hadnagy utcai házacska lakói, köztük a lecsúszott Kovács család tagjai tulajdonképpen az író saját családjának jellemző alakjai. Ezek az egy gyökerű, időnként egy tűzhely körül összegyűlő, mégis megannyi életpályát megtestesítő sorsokon keresztül mutatja meg Szabó Dezső a forradalmakat a maguk teljességében és eltorzult mivoltában. A regény hitelesen ábrázolja, hogy a világháborúból vesztesen kikerülő, fenekestül fölfordult ország, s kivált a főváros népe miként éli meg a feje fölött történő forradalmat, pontosabban a forradalom kisajátítását. Az író hihetetlen beleérző képességgel éli át és láttatja az elgyötört és elbutított, megvadított és pillanatokra mégis ki-kijózanodó tömeget; az elkeseredést kihasználó, hataloméhes új elit formálódását.
J. K. Rowling - Harry Potter és a Halál ereklyéi
Amikor a tizenhetedik évét betöltő Harry - ezúttal Hagrid motorjának oldalkocsijában - utoljára hagyja el a Privet Drive-ot, az őt védő bűbáj szertefoszlik, és a halálfalók azonnal a nyomába erednek. A Főnix Rendje azon fáradozik, hogy biztos helyre szöktesse őt, csakhogy Harrynek a bujkáláson kívül egyéb tervei is vannak: Dumbledore professzortól kapott feladatát kell végrehajtania. Így a tanév nélküle kezdődik el a Roxfortban. Vajon sikerül-e a folytonos életveszély közepette teljesítenie a küldetést, amitől a végső összecsapás kimenetele függ?
Raffay Ernő - Politizáló szabadkőművesség
Raffay Ernő szabadkőműves témakörben megjelenő harmadik, talán az eddigi leginkább érdekfeszítő kötetét tartja kezében az olvasó. A szerző – folytatva korábbi gyakorlatát – egyedülálló levéltári kutatásaival nemcsak a magyarországi titkos társaság szándékait és célrendszerét tárja fel, hanem új megvilágításba helyezi a 20. század első két évtizede Magyarországának történetét. Nem túlzás azt állítani, hogy munkája teljesen átrajzolja a Trianont megelőző időszakról kialakult képet.
A Politizáló szabadkőművesség című új kötetből megismerhetjük a magyarországi szabadkőművesség radikalizálódásának következő állomását, a Jászi Oszkár nevével fémjelzett Martinovics páholy létrejöttét és tevékenységét, s hosszú oldalakon át olvashatjuk ama súlyos állítás bizonyítékait, mely szerint: a baloldali radikálisok célja nem volt más, mint a magyar keresztény nemzetállam megdöntése. A könyv nemcsak az eszme- és politikatörténeti folyamatokat mutatja be, hanem a radikális vonal elfogadott és meghatározó személyiségeit is, akik politikai szerephez Károlyi Mihály kormányában, illetve az azt követő kommunista diktatúrában jutottak. Feltárul szemünk előtt, hogy a Tanácsköztársaság szellemi előkészítése éveken keresztül folyt, az nem „a semmiből ugrott elő” 1919. március 21-én. A titkos társaság tevékenységével akarva-akaratlanul hozzájárult a vörösterrorhoz és bizony a Magyar Királyság széthullásához is.
