Világvallások ​A-Zs

Ismeretlen szerző - Védelmező ​istenségek és démonok Mongóliában és Tibetben
Az ​1996-ban indult sorozat negyedik kötetét tartja kezében az olvasó. Korábbi könyveinkhez hasonlóan, most is a már csaknem két évtizede zajló Magyar-mongol népi műveltség- és nyelvjáráskutató expedíció mongóliai terep- és archívumi kutatásaira épülő tanulmányokból adunk közre néhányat, melyek előadás változata elhangzott a címadó témának szentelt konferencián is. A harmadik kötet (Helyszellemek kultusza Mongóliában) megjelenése óta a terepkutatások során felkeresett területek közé erőteljesebben bevontuk a Mongol Köztársaság keleti és központi, halhák és burjátok lakta vidékeit is. A megelőző évek gyűjtőútjain feljegyzett anyagok feldolgozása folyamatos, s jelen kötetben is ezekből közlünk a korábbiakhoz híven mind a szájhagyományra, mind a kéziratos anyagra támaszkodó elemzéseket. Az expedíciós kutatások mellett a kötet előzménye egy, a Hopp Ferenc Kelet-ázsiai Művészeti Múzeumban megrendezett kiállítás (Démonok és Megmentők: Népi vallásosság a tibeti és mongol buddhizmusban, 2002-2004), amely a tibeti és mongol népi vallásosság vizuális vonatkozásait dolgozta fel. A kiállítás és az időközben megjelent hozzá kapcsolódó katalógus (Démonok és Megmentők: Népi vallásosság a tibeti és mongol buddhizmusban, 2003) különleges, a nemzetközi szakirodalomban is alig publikált anyagokra hívta fel a figyelmet. Ugyanakkor a népi vallásosság számos vonatkozása sem a kiállításon, sem a katalógusban nem volt megjeleníthető. Ezt a hiányt próbálta pótolni a Hopp Ferenc Múzeumban megrendezett konferencia (Démonok és Megmentők, 2004), melyen a tibetológusok és mongolisták a korábbi kiállításhoz és katalógushoz kapcsolódó, ám abból többnyire kimaradt, vagy kevésbé részletezett témákból adtak elő. Kötetünkben többek között e konferencia kibővített előadásainak egy részét is közreadjuk.

Hoppál Mihály - Szemadám György - Nagy András - Jankovics Marcell - Jelképtár
"Alapvető ​kézikönyv megírására vállalkozott a négy szerző: mintegy félezer címszó segítségével kalauzolják végig az olvasót - támaszkodva az összehasonlító mitológia, a néprajz, a vallástörténet és a szimbólumkutatás legfrissebb eredményeire - jel- és képvilágunk sokszor áthatolhatatlan erdejében. A lexikon közel ötszáz szócikke felöleli a legelemibb ábrázolások, a primitív kultúrák, a népművészet képnyelvét, és eligazít a nagy civilizációk művészeti, vallásos és tudományos kultúrájának - mára sokszor megfejtendő talánnyá vált - jelkészletében. A szerzők - és ez egy úttörő jellegű hazai kézikönyv esetében több mint indokolt - külön is gondot fordítottak a magyarság szellemi hagyományának, jelképi örökségének bemutatására és feltárására. Ízelítőül néhány a címszavakból: ÁG, ALKÍMIA, APA, ARC, ASZTROLÓGIA, BÉKA, BOR, CÉGÉR, CÍMER, CSILLAG, DICSFÉNY, DISZNÓ, EMBER, FA, FÁTYOL, FENÉKBÉLYEG, GÓLYA, HALÁL, KENTAUR, KERESZT, ÖRDÖG, RAGADOZÓ MADARAK, RÓKA, ROVÁSÍRÁS, SÁRKÁNY, SZABADKŐMŰVES SZIMBÓLUMOK, SZAMÁR, SZÁMOK, TEMPLOM, VILLÁM, VIRÁGOK, ZÁSZLÓ. A lexikont a szócikkek világos utalásrendszere és gazdag irodalomjegyzék teszi mindenki számára könnyen forgatható kézikönyvvé, szemléletességét pedig csaknem ezer kísérő ábra biztosítja."

Ismeretlen szerző - Világvallások
Tudományos ​szempontból hiteles és gazdagon illusztrált áttekintése a legnagyobb élő hitrendszereknek. Összetett, színes és érdekes képet rajzol a világ mélyen gyökerező hagyományairól, s bemutatja, hogyan hatottak s hatnak ma is mindennapjainkra.

Johanan Aharoni - Michael Avi-Jonah - Anson F. Rainey - Ze'ev Safrai - Bibliai ​atlasz
A ​Bibliai Atlasz teljesen átdolgozott kiadása felhasználja a legújabb bibliai, történelmi és régészeti felfedezéseket a bibliai történelem térképek segítségével történő bemutatásához. A kétszínnyomásos térképek, a szöveg és az illusztrációk hozzásegítenek ahhoz, hogy megismerhessük az i. e. 3000 és i. sz. 200 között eltelt időszak eseményeit. A szerzők nemcsak a bibliai tudományokból merítettek, hanem fölhasználták az egyiptológia, az asszíriológia, valamint az ókori Görögország és Róma kutatásának tudományos eredményeit is, melyek segítségével az alábbi területeket sikerült részletekbe menően megvilágítaniuk: - népvándorlások és letelepedések - a Bibliában szereplő hadjáratok és ütközetek - gazdasági fejlődés, kereskedelmi útvonalak és természeti erőforrások - a bibliai szereplők helyváltoztatása az egyes területeken és városokon belül - régészeti ásatások a Szentföldön a kő- és rézkorszakban, a kanaáni periódusban, valamint az izraelita időszakban - az egyház növekedése az i. sz. első és második században A térképeket és a főszöveget még szemléletesebbé teszik az eszközöket, pénzérméket, fegyvereket és műalkotásokat ábrázoló illusztrációk. Ezenfelül az atlasz számos értékes függeléket tartalmaz: a korai civilizációk részletes összehasonlító kronológiáját, a bibliai helyek szerint visszakereshető térképmutatót, valamint személynévmutatót, melyeknek köszönhetően a legrészletesebb és legalaposabb atlaszt veheti kezébe az olvasó.

Ismeretlen szerző - A ​kereszténység krónikája
Mintegy ​kétezer évvel ezelőtt a Római Birodalom távoli tartományában a palesztinai zsidók egy kicsiny csoportja azt kezdte vallani és hirdetni, hogy a Jeruzsálem melletti Golgotán keresztre feszített Názáreti Jézus feltámadt, és ő az Isten Fia, a Messiás. "Térjetek meg és keresztelkedjetek meg mindnyájan a Jézus Krisztus nevében a bűnök bocsánatára, és veszitek a Szentlélek ajándékát... és hozzájuk csatlakozott azon a napon háromezer lélek." Ezzel elindult útjára a kereszténység, majd fokozatosan kiépült szervezete, intézményrendszere, a keresztény egyház is, amely a történelem során oly mélyen befolyásolta és meghatározta Európa és a világ jelentős részének életét. Közel 300, kronológiai rendbe szedett, legtöbbször kétoldalas tanulmányban A kereszténység krónikája gondos körültekintéssel, eleven stílusban rajzolja meg ennek a két évezrednek a történetét a Jézus születése körüli időktől egészen napjainkig. Foglalkozik a katolikus, az ortodox és a protestáns egyházakkal csakúgy, mint a keresztény vallás viszonyával más világvallásokhoz. A könyv szerzői rávilágítanak arra a szerves kapcsolatra, amely - kiváltképp a középkorban - a keresztényi lét és a mindennapok viszonyát jellemzik, és nem kerülik el figyelmüket az építészet, a festészet és a zene történetének kiemelkedő alkotásai sem, amelyek gyakran a kereszténység jegyében jutottak el virágzásuk csúcsára. Ezt a fejlődést plasztikusan érzékelteti a könyvet illusztráló csaknem 1000 színes kép, térkép és grafika. Szinte valamennyi téma mélyebb feltárásában további dokumentumok vagy háttérmagyarázatok, életrajzok és fogalommagyarázatok sietnek az olvasó segítségére, aki ennek folytán nem csupán egy világvallás átfogó krónikáját tartja a kezében, hanem megtalálhatja benne egyszersmind a kereszténység gondolkodóinak arcképcsarnokát is. Külön értéke a könyvnek, hogy szerkesztőségünk a hazai nyelvi változatot magyar egyháztörténettel is kiegészítette. A gazdagon illusztrált összefoglalás színes képet ad a magyar vallási élet kialakulásáról, fejlődéséről, legszebb tárgyi emlékeiről Szent Istvántól napjainkig.

Martin Collcutt - Marius Jansen - Isao Kumakura - A ​japán világ atlasza
A ​japán világ atlasza az átlagos olvasókhoz és utazókhoz szól, akik szeretnének fogalmat alkotni Japán gazdag kulturális örökségéről és a közegről, melyben mindez létrejött. Megértése, élvezete nem igényel különösebb jártasságot a japán történelem, földrajz, kultúra területén. Reméljük azonban, hogy sikerül lekötni azoknak az érdeklődését is, akik már jól ismerik Japánt. Az áttekintés a történelem előtti emberek kőszerszámaitól korunk gyermekeinek számítógépeiig terjed, és hasonlóan változatos a térképek válogatása is.

Ismeretlen szerző - Euszebiosz ​egyháztörténete
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.

Ismeretlen szerző - Az ​ókeresztény kor egyházfegyelme
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.

Ismeretlen szerző - Ismerjük ​meg Japánt!
A ​Károli Gáspár Református Egyetem Japanológia Tanszékének oktatói által összeállított kötet nemcsak a japán szakos egyetemi hallgatókat kívánja bevezetni a japanisztika tudományának alapjaiba, hanem a japán nyelvet tanulókat és a japán kultúra iránt érdeklődőket is. Milyen a japán család? Milyen volt a szamurájok világa? Mit tanultak a császári udvarban? Milyen a japán információs társadalom? Ki tanul ma japánul? Mi az a kabuki és mi a nó? Milyenek a japán beszédhangok? Hogyan fordítsunk le egy japán levelet magyarra? Ezekre a kérdésekre is keressük a választ egyrészt a hagyományos területek - történelem, irodalom-, művelődés-, művészet- és vallástörténet, nyelvtudomány -, másrészt az újabb, a mai ismereti igényeknek is megfelelő területek - fordítástudomány, kommunikáció, társadalomismeret - felől megközelítve, közérthető stílusban. A kép természetesen közel sem lehet teljes, a kötetnek - reményeink szerint - lesz még folytatása.

Yoshiro Tamura - Japanese ​Buddhism: A Cultural History
Buddhism, ​founded in India some twenty-five hundred years ago, reached Japan in 538 C.E. Assimilated into Japanese culture and refashioned as Japanese Buddhism, it became one of the most enduring and far-reaching cultural and intellectual forces in Japans's history. The stamp of Japanese Buddhism is unmistikable in the nation's poetry, literature, and art; and the imprint of Japan's indigenous culture is clear in such unique facets of Japanese Buddhism as the amalgamation of pre-Buddhist worship and esoteric Buddhism in the practice of the Shugendo ascetics. Japan's Buddhism and the nation's cultural matrix are so inextricably linked that it is impossible to explicate the one without understanding the other. Thus the present book is both a history of Japanese Buddhism and an introduction to Japan's political, social, and cultural history. It examines Japanese Buddhism in the context of literary and intellectual trends and of other religions, exploring social and intellectual questions that an ordinary history of religion would not address. YOSHIRO TAMURA (1921-89) was one of Japan's most outstanding scholars of Buddhism. At the time of his death, he was a professor at Buddhist studies at Tokyo's Rissho University.

Reinhard Barth - Pápák
A ​hivatalos egyháztörténet 265 pápát ismer név szerint, és ehhez jön még jó háromtucatnyi ellenpápa. Vannak köztük kiemelkedő személyiségek (mint VII. Gergely, aki kényszerítette IV. Henriket, hogy vezeklésül zarándokoljon el hozzá Canossába), vannak gátlástalan uralkodók (mint Rodrigo Borgia, aki VI. Sándor néven teljesen világi módon uralkodott az egyházi államban, méreg és tőr segítségével), vannak műértők is (mint II. Gyula, aki Michelangelót és Raffaellót remekművek megalkotásával bízta meg), vagy éppenséggel tudós Biblia-magyarázók (mint XVI. Benedek). Krisztus helytartójaként a pápa nem csupán az egyházi állam és kétmilliárd keresztény vezetője, hanem mindig hatással volt a világ történéseire is. A pápaság története így mindenkor összekapcsolódott a kereszténység által formált Nyugattal. A kötet az összes pápát és ellenpápát bemutatja, a kezdetektől, Róma katakombáitól a jelenig - és mindeközben festészeti, szobrászati és építészeti mesterművekkel gazdagon ékesített ívét rajzolja meg az elmúlt 2000 év (egyház)történetének.

Michael Keene - Világvallások
Ki ​miben hisz? Hogyan alakultak ki a vallások? Melyek a jellemző tulajdonságaik? Ezekre a kérdésekre ad közérthető, átfogó választ a Világvallások című könyv. Bemutatja a hat világvallást, a hinduizmust, a judaizmust, a buddhizmust, a kereszténységet , az iszlámot, valamint a szikh vallást, a konfucianizmust, a taoizmust, a zoroasztrizmust, a sintoizmust és a bahái vallást. A könnyen áttekinthető fejezeteket színes fényképek teszik szemléletessé.

Beryl Dhanjal - Jelek ​és jelképek
Vannak ​jelek, jelképek, amelyek mindenki számára egyértelműek, hiszen a gyors kommunikációt szolgálják. De gyakran előfordul, hogy egyszerűen elsétálunk az olyan szimbólumok mellett, amelyeket nem értünk. Hajlamosak vagyunk arra, hogy ne is törődjünk az ilyen jelképekkel, pedig ezek gyakran ősi és lenyűgöző dolgokról mesélnek. Mivel ezek a jelképek nem a hétköznapi dolgokat írják le, ezért a pontos jelentésüket sokféleképpen lehet magyarázni. Könyvünkben áttekintjük ezeket az si jelképeket, és megpróbálunk választ találni arra a kérdésre is, hogy miért nem értjük meg manapság e régi szimbólumok üzenetét.

Edward Conze - A ​buddhizmus rövid története
Edward ​Conze vallástörténész, filozófus jelen könyvében nem kisebb feladatra vállalkozik, mint hogy tömören, ugyanakkor átfogóan és mélyrehatóan mutassa be a buddhizmus mintegy 2500 éves történetét. A buddhizmus történetét tárgyaló munkákban általánosan alkalmazott korszakolás keretein belül ismerteti a vallás kialakulásának körülményeit, alapvető tanításait, elterjedését, majd további fejlődését a különböző országokban. A szerző nagy figyelmet szentel azoknak a fordulópontoknak, tanbeli újításoknak, melyek lehetővé tették, hogy a buddhizmus egymástól sokszor nagyban eltérő társadalmi berendezkedésű országokban, különböző gondolkodásmódú és kulturális hátterű emberek körében is otthonra lelhessen. Megismerkedhetünk a különböző irányzatokkal, iskolákkal, melyek mind magukon viselik szülőhazáik jellegzetességeit. Conze mély szimpátiával, ugyanakkor a tudományos kutatótól elvárható objektivitással közelít a tárgyhoz, olvasmányos stílusa lehetővé teszi, hogy művét a témában kevéssé járatos érdeklődők is élvezettel forgathassák.

Vanyó László - Az ​ókeresztény egyház irodalma
A ​könyv elsősorban az ókeresztény kor egyházának irodalmát és azzal összefüggésben a történelmét mutatja be, a kereszténység születésétől a vértanúk koráig.

Mircea Eliade - A ​samanizmus
Sámánok ​- különféle neveken, de hasonló jellemzőkkel és szerepben - a világ szinte minden archaikus kultúrájában léteztek, és léteznek sokfelé ma is. Mircea Eliade az első, aki ezt az igen összetett jelenséget egységes egészként kezelte és illesztette az általános vallástörténet keretei közé. Eliade bemutatja a sámánná válás lépcsőfokait, a különféle beavatási technikákat, a szibériai, az indoeurópai, az észak- és dél-amerikai, az indonéz, az óceániai samanizmust, a sámánszimbolikát, valamint a kapcsolódó mítoszokat és rítusokat. A magyar olvasó gyakran találkozhat ismerős motívumokkal, hiszen a mi sámánunk, a táltos alakja és szimbolikája sokáig elevenen élt a néphagyományban. A kötetet Hoppál Mihály utószava zárja, összefoglalva az 1968-as, bővített francia kiadás megjelenése óta eltelt időszak kutatási eredményeit.

Bangha Béla - Borbély István SJ - Az ​ősegyház
A ​keresztény egyház története I.kötet Előszó Hogyan lett, hogyan alakult, mily körülmények s fordulatok közt fejlődött a századok folyamán a kereszténység, az Egyház? Mikép bontakozott ki a tanrendszere, sajátos gondolatvilága, vallásossága, szertartási és jogi élete? Belső szervezete, intézményei s külső helyzete a világban? Milyen tényezők hatottak rá? Mik voltak diadalai s vereségei, örömei s megpróbáltatásai? Kik voltak hősei és árulói, támadói és védelmezői? Milyen hatással volt az emberiségre, államra, társadalomra, művelődésre, erkölcsre, népek boldogulására, nemzetek sorsának alakulására - viszont milyen hatásokat vett át az evilági tényezőktől? Ezek azok a kérdések, amelyekre az egyháztörténet választ keres és ad. Első pillanatra látnivaló, mily óriási területeket és távlatokat fog át az egyháztörténet s mennyire a leghatalmasabb és legérdekfeszítőbb része ez az emberiség általános történetének. Az utolsó kétezer év legmesszebb ágazó, legsokoldalúbb eseménysorozata tárul itt elénk, amely nélkül Európa kétezeréves fejlődését, művelődésének legmélyebb rúgóit s irányítóit megérteni nem lehetne, amint nem tudnánk nélküle az emberiség legértékesebb részének lelki világában sem eligazodni. Egy intézmény története ez, amelynél áldottabb s gyűlöltebb intézménye nem volt még a világnak; egy rendszeré, amely kezdettől fogva az ellentmondások forgatagába került- Voltak s ma is vannak szerelmesei, de heves ellenségei is. Vértanúi és elnyomói. Lelkes katonái s engesztelhetetlen tagadói.

Ismeretlen szerző - A ​magyarok krónikája
A ​múlt ködébe vesző őshazától a 2000. esztendőig, több évezreden át követi nyomon népünk történetét, a megmaradásért folytatott harcok és a békés hétköznapok eseményeit éppúgy, mind művelődésünk legjelentősebb állomásait. Beszámol jelentős magyar tudományos, technikai felfedezésekről, találmányokról – politikusok, művészek, írók, költők, nagy gondolkodók portréi rajzolódnak ki előttünk, olyan embereké, akik példaként állhatnak minden nemzedék előtt. A Helikon Kiadó szándéka szerint minden magyar család kincse lesz ez a könyv. Hiszen rólunk szól. Egy hosszú vándorlás után a Kárpát-medencébe érkező, itt államot alapító és fenntartó népről, melynek 1120 éven át mindig volt ereje az újrakezdéshez. - Nemzeti múltunk 14 fejezetben - európai kitekintéssel - Kronológiai összefoglalók - Történelmi esszék, tanulmányok - Az adott időszak kulturális-gazdasági, technikatörténeti szenzációi - 2000, többségében színes rajz, metszet, fotó, reprodukció - 120 színes térkép Nemzeti történelmünk és művelődésünk nagy, összefoglaló kötete minden magyar család könyvtárának értékes és pótolhatatlan darabja.

Douglas E. Harding - A ​világ vallásai
BEVEZETŐ Egy ​világűrből érkező utazó, aki véletlenül a bolygónkra vetődik, könnyen arra a következtetésre juthat, hogy visszataszító s módfelett rejtélyes betegségtől szenvedünk, mely meglepően változatos tünetekkel jár. Néhányunkat arra készteti, hogy megvessük, lemészároljuk vagy lebombázzuk társainkat, méghozzá nagy számban, minden nyilvánvaló ok nélkül. Mások viszont a hatására saját testüket kínozzák, sőt megcsonkítják, feltartják a karjukat, míg az el nem szárad és használhatatlanná nem válik, szinte halálra éheztetik magukat, vagy éppen feltelepszenek a legmagasabb oszlop tetejére, amelyet találnak. És még sorolhatnánk, hiszen végtelen a listája a tüneteknek, az ártalmatlanoktól az iszonyatosakig. Ez a betegség pedig mélyen gyökerező, járványos és olyan régi, mint maga a fajunk. Enyhülésnek vagy gyógyulásnak semmi jele nem mutatkozik az idő előrehaladtával. Éppen ellenkezőleg. E betegség neve: vallás. Úgy tűnik, a betegséget okozó baktérium vagy élősködő rendkívüli fertőzőképességének egyik oka, hogy számos olyan ellentétes formát ölt, amely aztán birokra kel a másikkal. A szerencsétlen beteg – nevezetesen az emberi faj – e végeláthatatlan küzdelem véres harcmezejévé vált. A számos ajánlott gyógyír közül kiemelkedik három. Nevezzük ezeket kételynek, áttérésnek és egységesítésnek. Kétely alatt azt a mindenre kiterjedő ateista szkepticizmust értem, mely azt célozza, hogy az élősködő összes formáját kivágja a ráció szikéjével. De milyen eredménnyel? Jóllehet már legalább háromezer éve jelen van, és energikusan alkalmazzák is, semmi jelét nem látjuk annak, hogy ez az orvosság elhozná a várva várt enyhülést. Ha azonban végül mégis így tenne, vajon jobban járna-e az emberiség? vagy rosszabbul járna? Az a gond, hogy a betegséggel megmagyarázhatatlanul együtt jár egy, az élet értelmének nevezett, hormonhoz hasonló valami, ami nélkül a beteg egyszerűen összegömbölyödik és meghal. jobb a vallás betegségével sújtott élet – egy értelmes állapot, ha egyáltalán létezik ilyen –, mint az értelmetlen lét, melyet szinte nem is nevezhetünk életnek. A második gyógyírjelölt az áttérés. Ugyan ősidőktől fogva népszerű, ám az, hogy bekövetkezik és beválik, még kevésbé valószínű, mint az első. Ez a halvány reménysugár azzal kecsegtet, hogy a kórokozó egyik fajtája – természetesen az ember saját vallása! – a meggyőzés, az erőszak vagy a kettő kombinációja révén győzedelmeskedik a többi fölött. De itt is van egy bökkenő. Még ha az egyik vallás felül is kerekedne, biztosak lehetünk benne, hogy nem követné azt béke. Hiszen e vallás felekezetei tovább folytatnák a háborúskodást. Mi több, egy vallás felekezetei (hogy azt ne mondjuk, szektái) közötti viszálykodás legalább annyira szűnni nem akaró küzdelem, mint a vallások közötti vetélkedés. A harmadik orvosságot egységesítésnek nevezem. Ez a könyv egyedül ezt ajánlja. Az az elképzelés húzódik meg mögötte, hogy a fentebb vázolt kóros állapotot – ha úgy teszik, varázslatos módon – csodálatos egészséggé változtathatjuk. Ekkor a kórokozó egymással háborúskodó formái békét kötnek, melyhez mindegyikük hozzájárul saját különleges adottságaival, s ami addig az emberiség átka volt, most áldásává válik. Jelen írással az a célom, hogy bemutassam: a világ minden nagy vallása szükséges szerve a vallásnak mint egésznek, mint élő szervezetnek, mely egy és oszthatatlan. Ébredjünk csak tudatára ennek a ténynek, és máris baráti légkört teremtünk, végtére is az az egyetlen módja a nagy vallások keltette, látszólag disszonáns hangok összhangba hozásának, hogy figyelmesen meghallgatjuk, mit mondanak valójában. Bátran kijelenthetem, hogy ha így teszünk, mennyei muzsikát fogunk hallani. Képtelenség, vetheti ellen a kedves olvasó. Ugyan miért lenne szemernyi esélye is annak, hogy ez a harmadik „kúra” kifejti hatását? A válaszom: az a fontos, hogy neked, kedves olvasóm, és nekem beválik. Hiszen több dolgok vannak égen és földön, mint ami szemmel látható. Ha kigyógyulsz ebből a betegségből, azt nem egyéni betegként teszed. Amikor meglátod, hogy ki vagy istenigazából, és az egységes vallás elmeséli ennek az igazi és egyénen túli önazonosságnak a történetét, akkor az fog látni mindannyiunk nevében, aki vagy. Még ha akarnád, sem tudnád megakadályozni, hogy látásod ki ne áradjon az egész világba. De ezzel elébe vágtunk az eseményeknek. Kedves olvasóm, úgy fogadd ezt a kis könyvet, mint meghívást életed kalandjára, és meg fogod látni, mit jelent ez pontosan, s hogy mire célzok – sőt az leszel. Sufolk, Anglia, 1995. április D. E. Harding Douglas E. Hardingról (1909–2007) sok mindent el lehet mondani, csak azt nem, hogy szűklátókörű specialista volt. Az 1930-as években építészként Indiába költözött családjával, és itt érte a II. világháború kirobbanása. Korábban is komolyan érdeklődött a világgal és az emberrel kapcsolatos filozófiai kérdések iránt, de a háború veszélyeivel szembesülve sürgetően érezni kezdte: meg kell találnia valódi önazonosságát, mielőtt meghal. Életének meghatározó spirituális élménye a Himalájában érte. Immár klasszikusnak számító művében, az On Having No Headben leírja tapasztalását: a „fejnélküliséget”, az éntelenség misztikus érzését. Később számos könyvet írt, és különböző tudatossági technikákat fejlesztett ki, melyek segítségével igyekezett megosztani az érdeklődőkkel a „fejnélküliség” élményét és annak mindennapi életre gyakorolt hatásait. Emellett összehasonlító vallástudományt tanított a cambridge-i egyetemen. Douglas E. Harding 2007-ben halt meg, nem sokkal kilencvennyolcadik születésnapja előtt.