|
„…egyfelől féltem, másfelől égett a szívem, és talán az oldalamon is kifakadt volna, ha az számot fel nem tátottam volna” – a magyar irodalom egyik legszebb írói vallomását Bornemisza Péter 1577-ben, az Ördögi kísírtetek megírása évében fogalmazta meg. A lelkipásztor, aki ötkötetes, majd egykötetes prédikációskönyvében az ünnepekre íródott beszédekben a bibliai történetek fölidézésével remekbe szabott novellák sorát alkotta meg, aki a mélylélektan minden eszközét fölhasználva kora emberét a középpontba állítva az élet, az emberi természet megannyi bonyolult szálát követve nyomoz érzelmek és cselekedetek indítóokai után, aki írásaiban az uralkodót sérti, megjárja a börtönt, akinek magas pártfogók egyengetik útját, aki az Elektrá -t úgy magyarítja, hogy korára és hazájára aktualizálja, akinek pályája világ versekkel indul – korának európai méretű prózaírója volt.
Életének regényes fordulatai – megalázottságok, családi életének veszteségekkel terhes eseményei – nem térítik le arról az útról, amelyet önmagának kijelölt. Barátai és a hozzá betérő ismerősei nyitott ajtókra és érdeklődő figyelemre számíthattak, mások gndjait éppúgy megörökítette műveiben, mint önmaga keserűségeit, önmagával való viaskodásait. Nemre és rangra való tekintet nélkül került mindenki a tollára. Hogy mi volt az a belső indíték, ami Bornemiszát írásra késztette, pontosan megfogalmazza: „Hogy penig níhol ki is neveztem az szömélyökben, nagy urakban, asszonyokban, nemesekben, bölcsekben, nagyokban, kicsinyekben, azért míeltem: hogy ne vélné valaki, hogy ez utálatosságokra a sátán csak ez világnak az gazzát vinné, és magát senki nem vélné jobbnak másnál: hanem meggondolná, hogy ő is ember…”
Nemeskürty István új Bornemisza-könyve oknyomozó kutatás. Mint egy regény, úgy olvasható ez a tanulmány, amely a Bornemisza-sorok mögé akar látni és láttatni. A kor mindennapjainak fölfedése, a korszak politikai helyzetképe, az európai irodalmi párhuzamok, Bornemisza magánéletének fordulatai ott rejlenek a több kötetes életműben. Nemeskürty István arra vállalkozott, hogy ezeket a rejtett vonatkozásokat napfényre hozza, és ezzel ne csak Bornemisza Péter életrajzát, ne csak a korszak társadalmi, politikai vetületét, hanem a magyar próza kezdetét is megvilágítsa. És mindezzel azt bizonyítsa, hogy ekkora, a magyar próza születésekor, Bornemisza, akit első prózaírónk egyikének tekinthetünk, a kor legjelentősebb gondolkodó íróival egy szinten írt és gondolkodott. Ugyanazok a kétségek gyötörték, nyugtalanították, mint Avilai Szent Teréziát; a Giordano Bruno műveiből vett idézetek meghökkentve rácsengnek Bornemisza soraira; és nyomon követhetjük Szent Ágoston hatását is.
Nemeskürty István Bornemisza Péter születésének négyszázötvenedik (1985), halálának négyszázadik (1984) évfordulójára írott tanulmánya korunk olvasójához hozza közel a reneszánsz próza magyar mesterét.
Kapcsolódó könyvek
Wass Albert - Adjátok vissza a hegyeimet!
A második világégés poklát követően nem csak mozdítható kincsek, de hazák is gazdát cseréltek. A szerző megkísérli bemutatni, hogyan lehet ezt az elviselhetetlenség kínzó helyzetét emberien, méltósággal megélni, túlélni.
Simor András - Danyi Gábor - Kovács Andrásné - Táncsics Mihály képviselő úr
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.
Thuróczy János - A magyarok krónikája
E kötet magyar fordításban pontosan azt a szöveget közli, amely latinul 1488-ban gyors egymásutánban két nyomtatott kiadásban, Brünnben és Augsburgban is napvilágot látott: Thuróczy János krónikáját a magyarok történetéről a kezdetektől Mátyás királyig, valamint Rogerius gesztáját a tatárjárásról. Thuróczy János, az első világi történetíró Mátyás udvarában szolgált, előbb a kúria jegyzőjeként, majd élete végén a királyi személyes jelenlét bíróságán ítélőmesterként. Művének első részét (Károly Róbert uralkodásáig) a középkori krónikás hagyomány alapján készítette el, Nagy Lajos koráról saját művébe másolta Küküllei János egy évszázaddal korábbi krónikáját (mely csakis ennek köszönheti fennmaradását), a Nagy Lajostól Mátyásig terjedő korszak pedig Thuróczy eredeti alkotása. A magyarok krónikája középkori krónikairodalmunk összegző, legteljesebb lezárása. Rogerius mester itáliai származású pap, aki a pápai legátus kíséretének tagjaként került Magyarországra, s itt élte át a tatárjárás (1241-1242) véres időszakát. Siralmas ének a tatárok magyarországi pusztításáról című művét közvetlenül az események után írta, saját élményei alapján. A mű azonban távolról sem csupán élménybeszámoló, hanem objektív elemzéseket tartalmazó, oknyomozó történeti munka, középkori irodalmunk kiemelkedő alkotása. Fennmaradását szintén csak annak köszönhetjük, hogy elkészülte után közel negyed évezreddel Thuróczy János függelékként krónikájához csatolta és kinyomatta, hiszen nemhogy kézirata nem maradt fenn, de még csak egy utalás sem arról, hogy Thuróczy előtt bárki ismerte volna. A két mű együtt pedig olyan kötetet alkot, melyet fél évezrede Mátyás király is kezében tartott...
Thuróczy János - A magyarok krónikája
E kötet magyar fordításban pontosan azt a szöveget közli, amely latinul 1488-ban gyors egymásutánban két nyomtatott kiadásban, Brünnben és Augsburgban is napvilágot látott: Thuróczy János krónikáját a magyarok történetéről a kezdetektől Mátyás királyig, valamint Rogerius gesztáját a tatárjárásról. Thuróczy János, az első világi történetíró Mátyás udvarában szolgált, előbb a kúria jegyzőjeként, majd élete végén a királyi személyes jelenlét bíróságán ítélőmesterként. Művének első részét (Károly Róbert uralkodásáig) a középkori krónikás hagyomány alapján készítette el, Nagy Lajos koráról saját művébe másolta Küküllei János egy évszázaddal korábbi krónikáját (mely csakis ennek köszönheti fennmaradását), a Nagy Lajostól Mátyásig terjedő korszak pedig Thuróczy eredeti alkotása. A magyarok krónikája középkori krónikairodalmunk összegző, legteljesebb lezárása. Rogerius mester itáliai származású pap, aki a pápai legátus kíséretének tagjaként került Magyarországra, s itt élte át a tatárjárás (1241-1242) véres időszakát. Siralmas ének a tatárok magyarországi pusztításáról című művét közvetlenül az események után írta, saját élményei alapján. A mű azonban távolról sem csupán élménybeszámoló, hanem objektív elemzéseket tartalmazó, oknyomozó történeti munka, középkori irodalmunk kiemelkedő alkotása. Fennmaradását szintén csak annak köszönhetjük, hogy elkészülte után közel negyed évezreddel Thuróczy János függelékként krónikájához csatolta és kinyomatta, hiszen nemhogy kézirata nem maradt fenn, de még csak egy utalás sem arról, hogy Thuróczy előtt bárki ismerte volna. A két mű együtt pedig olyan kötetet alkot, melyet fél évezrede Mátyás király is kezében tartott...
Turbucz Dávid - Horthy Miklós
A kötet célja kiegyensúlyozottan, tudományos alapossággal, de mégis közérthetően bemutatni Horthy Miklós életét. A munka elsősorban a történettudomány eddigi eredményeinek az összegzésére vállalkozik, de fontos célkitűzése az is, hogy a kormányzó életútjának kronologikus tárgyalása során Horthy ellentmondásos megítélésének okai, gyökerei és főbb jellemzői is megvilágításra kerüljenek. Ez adja a kötet újszerűségét is, útjára indítva egyúttal a Napvilág Kiadó új, a múlt feldolgozását célul kitűző ismeretterjesztő könyvsorozatát.
Turbucz Dávid - Horthy Miklós
A kötet célja kiegyensúlyozottan, tudományos alapossággal, de mégis közérthetően bemutatni Horthy Miklós életét. A munka elsősorban a történettudomány eddigi eredményeinek az összegzésére vállalkozik, de fontos célkitűzése az is, hogy a kormányzó életútjának kronologikus tárgyalása során Horthy ellentmondásos megítélésének okai, gyökerei és főbb jellemzői is megvilágításra kerüljenek. Ez adja a kötet újszerűségét is, útjára indítva egyúttal a Napvilág Kiadó új, a múlt feldolgozását célul kitűző ismeretterjesztő könyvsorozatát.
Száva István - Az istennő kegyeltje
Pallasz Athéne, a tudományok és művészetek istennője senkit sem tüntetett ki annyira kegyeivel, mint Periklészt, aki sem művész, sem tudós nem volt, mégis többet tett a művészetekért és tudományokért bárkinél.
Az istennő szent városának, Athénnak Periklész a legnagyobb államférfija. Az ő korszaka nemcsak Athénnak, nemcsak az egész emberiségnek egyik kimagasló virágkora, hanem máig is az egész embeiség kimagasló időszaka. Befelé az ókor legtökéletesebb demokráciáját, kifelé egy óriási birodalom hatalmát építi ki Periklész Athénból, mindezen felül mintaképet állít az egész hellén világ elé, hogy megtanítsa az élet szépségeire és a szépségek élvezetére. Periklész csak annyit kér az istennőtől, hogy városa Athén, a maga korában Hellász tanítómestere legyen. Hogyan lett azzá, milyen volt az élet ebben az ókori világvárosban és az ókori világbirodalomban - erről szól Száva István új könyve.
Száva István - Az istennő kegyeltje
Pallasz Athéne, a tudományok és művészetek istennője senkit sem tüntetett ki annyira kegyeivel, mint Periklészt, aki sem művész, sem tudós nem volt, mégis többet tett a művészetekért és tudományokért bárkinél.
Az istennő szent városának, Athénnak Periklész a legnagyobb államférfija. Az ő korszaka nemcsak Athénnak, nemcsak az egész emberiségnek egyik kimagasló virágkora, hanem máig is az egész embeiség kimagasló időszaka. Befelé az ókor legtökéletesebb demokráciáját, kifelé egy óriási birodalom hatalmát építi ki Periklész Athénból, mindezen felül mintaképet állít az egész hellén világ elé, hogy megtanítsa az élet szépségeire és a szépségek élvezetére. Periklész csak annyit kér az istennőtől, hogy városa Athén, a maga korában Hellász tanítómestere legyen. Hogyan lett azzá, milyen volt az élet ebben az ókori világvárosban és az ókori világbirodalomban - erről szól Száva István új könyve.
Vitányi János - Főhadnagy Fazekas
Fazekas Mihály nemzeti költészetünk jelentős képviselője. A _Ludas Matyi_, Fazekas főművének hőse, irodalmunk halhatatlan típusai közé emelkedett, a magyar nép bátorságának, leleményességének, forradalmiságának egyik jelképévé vált.
Vitányi János írásában Fazekas Mihály egész kalandos élete megelevenedik. Az első részben megismerjük diákkorát, kollégiumi éveit, az akkori, tizennyolcadik századvégi Debrecen érdekes életét és történelmi alakjait. A második rész Fazekas színes, kalandokban bővelkedő katonaéveit festi meg. S végül a harmadik részben, Fazekas Mihály költészetének kibontakozását, a csöndes, alkotómunkának szentelt debreceni éveket, a költő öregkorát látjuk.
A regényben a korabeli Magyarország szinte valamennyi lényeges eseménye és alakja felbukkan. A kor politikai és művészi áramlatait Fazekas Mihály sorsával való összefüggésükben ismerjük meg. A regényt hiteles életrajzi és kortörténeti adatok alapozzák meg. Fazekas egyes kalandjait, költővé érését, a _Ludas Matyi_ születésének körülményeit azonban az írói képzelet teremtette meg. A fordulatos, színes epizódokban gazdag regény lapjain a felvilágosodás, a francia forradalom kora, a tizenkilencedik század eleje rajzolódik ki.
Fazekas Mihályt, a valóban nemzeti költészet egyik úttörőjét ez a regény mutatja be először a szocialista író eszközeivel, s azzal a szeretettel, melyet ez a sokáig igazságtalanul lekicsinyelt nagy költő megérdemel.
Vitányi János - Főhadnagy Fazekas
Fazekas Mihály nemzeti költészetünk jelentős képviselője. A _Ludas Matyi_, Fazekas főművének hőse, irodalmunk halhatatlan típusai közé emelkedett, a magyar nép bátorságának, leleményességének, forradalmiságának egyik jelképévé vált.
Vitányi János írásában Fazekas Mihály egész kalandos élete megelevenedik. Az első részben megismerjük diákkorát, kollégiumi éveit, az akkori, tizennyolcadik századvégi Debrecen érdekes életét és történelmi alakjait. A második rész Fazekas színes, kalandokban bővelkedő katonaéveit festi meg. S végül a harmadik részben, Fazekas Mihály költészetének kibontakozását, a csöndes, alkotómunkának szentelt debreceni éveket, a költő öregkorát látjuk.
A regényben a korabeli Magyarország szinte valamennyi lényeges eseménye és alakja felbukkan. A kor politikai és művészi áramlatait Fazekas Mihály sorsával való összefüggésükben ismerjük meg. A regényt hiteles életrajzi és kortörténeti adatok alapozzák meg. Fazekas egyes kalandjait, költővé érését, a _Ludas Matyi_ születésének körülményeit azonban az írói képzelet teremtette meg. A fordulatos, színes epizódokban gazdag regény lapjain a felvilágosodás, a francia forradalom kora, a tizenkilencedik század eleje rajzolódik ki.
Fazekas Mihályt, a valóban nemzeti költészet egyik úttörőjét ez a regény mutatja be először a szocialista író eszközeivel, s azzal a szeretettel, melyet ez a sokáig igazságtalanul lekicsinyelt nagy költő megérdemel.
Kristó Gyula - Szent István király
Az egy évezrede megkoronázott Szent István király életéről és koráról rendkívül kevés forrás maradt az utókorra. Személye, tevékenysége mégis megkerülhetetlen, hiszen az ő neve forrt össze a legszorosabban a magyarsággal és egyszersmind a magyarok európaiságával. Nem csoda hát, ha a 20. században minden korszak megalkotta a maga Szent István-képét: öt biográfia is készült róla. Kristó Gyula Szent István-életrajza azonban nem csupán abban új, hogy ez a harmadik évezred első ilyen műve, hanem abban is, hogy sok tekintetben átrajzolja a köztudatban élő Szent István-képet. A forrásanyag kritikai megrostálásával, új hangsúlyok, összefüggések és feltevések megfogalmazásaival alapvetően új portré született az államalapító királyról és koráról, melyet a szerző több évtizedes kutatómunkája hitelesít, s amelyet most először bocsát népszerűsítő formában a szélesebb olvasóközönség elé.
Kristó Gyula - Szent István király
Az egy évezrede megkoronázott Szent István király életéről és koráról rendkívül kevés forrás maradt az utókorra. Személye, tevékenysége mégis megkerülhetetlen, hiszen az ő neve forrt össze a legszorosabban a magyarsággal és egyszersmind a magyarok európaiságával. Nem csoda hát, ha a 20. században minden korszak megalkotta a maga Szent István-képét: öt biográfia is készült róla. Kristó Gyula Szent István-életrajza azonban nem csupán abban új, hogy ez a harmadik évezred első ilyen műve, hanem abban is, hogy sok tekintetben átrajzolja a köztudatban élő Szent István-képet. A forrásanyag kritikai megrostálásával, új hangsúlyok, összefüggések és feltevések megfogalmazásaival alapvetően új portré született az államalapító királyról és koráról, melyet a szerző több évtizedes kutatómunkája hitelesít, s amelyet most először bocsát népszerűsítő formában a szélesebb olvasóközönség elé.
Horváth Miklós - Maléter Pál
A forradalom leverése után közel 40 év elteltével is keressük a választ arra a kérdésre, hogy a "Nagy Imre és társai" perben halálra ítélt és 1958. június 16-án kivégzett Maléter Pál milyen szerepet játszott a forradalom menetének alakításában, mit tett, mit tehetett ezekben a történelmi jelentőségű napokban. Ki volt ez az ismeretlenségből a forradalom napjaiban az érdeklődés középpontjába került katonatiszt? Forradalmár? Nemzeti hős? Parancsmegtagadó? A mindenkori kormány utasításainak ellentmondás nélkül engedelmeskedő, a katonai ranglétrán hirtelen a legmagasabb fokra feljutó, számító ember? Átállt-e, és ha igen, mikor állt a forradalom oldalára? Mi az igazság a személyét ért súlyos vádakból? Mi a vele kapcsolatos ellentmondások eredete? Elérkezett az idő, hogy ezekre a kérdésekre érdemi és tárgyilagos választ kapjunk. Úgy gondoljuk, hogy a különböző helyekről és forrásokból összegyűjtött ismeretek ma már szembesíthetők, egymással kiegészíthetők, és könnyebb az egyes mozzanatokat, eseményeket, sőt az egymással szögesen ellentétes véleményeket tisztázni, egyeztetni.
Horváth Miklós - Maléter Pál
A forradalom leverése után közel 40 év elteltével is keressük a választ arra a kérdésre, hogy a "Nagy Imre és társai" perben halálra ítélt és 1958. június 16-án kivégzett Maléter Pál milyen szerepet játszott a forradalom menetének alakításában, mit tett, mit tehetett ezekben a történelmi jelentőségű napokban. Ki volt ez az ismeretlenségből a forradalom napjaiban az érdeklődés középpontjába került katonatiszt? Forradalmár? Nemzeti hős? Parancsmegtagadó? A mindenkori kormány utasításainak ellentmondás nélkül engedelmeskedő, a katonai ranglétrán hirtelen a legmagasabb fokra feljutó, számító ember? Átállt-e, és ha igen, mikor állt a forradalom oldalára? Mi az igazság a személyét ért súlyos vádakból? Mi a vele kapcsolatos ellentmondások eredete? Elérkezett az idő, hogy ezekre a kérdésekre érdemi és tárgyilagos választ kapjunk. Úgy gondoljuk, hogy a különböző helyekről és forrásokból összegyűjtött ismeretek ma már szembesíthetők, egymással kiegészíthetők, és könnyebb az egyes mozzanatokat, eseményeket, sőt az egymással szögesen ellentétes véleményeket tisztázni, egyeztetni.
Pajor László - Boldogok a félkezűek
...Csak a vers, a vers lehetett. Hogy is volt a címe, "Boldogok a félkezűek". A tartalmából keveset tudott visszaidézni, de a csattanós mondanivaló őt is megragadta. Morbidan humoros volt, de ez is illett az általános helyzethez...
...A "Boldogok a félkezűek" az állandó tapsolási kényszert tette pellengérre. Rákosi és a többi pártmufti beszéde alatt kötelező volt tapsolni. Beépített "hivatásos" előtapsolók működtek, a hallgatóságnak ezt kellett követni, ha valaki nem csapdosta össze a tenyerét lelkesedéssel, akkor kiváltotta a hatóság haragját. Ezt senki sem kockáztatta, így maradt az ütemes tapsolás. A vers éppen ezt a kényszert pellengérezte ki. Boldogok a félkezűek, mert nem kell tapsolniuk. A fájdalom és szenvedés, amivel a fél kezüket elvesztették, megéri mert így végleges felmentést kaptak a tapsolás alól. Nem számít, hogy mi vezetett ide, a munkagép vágta le az üzemben, vagy kézi gránát robbant idő előtt, vagy motorkerékpár balesetben veszett el. A lényeg, hogy egy tenyérrel nem lehet tapsolni, így a vezérek ovációja elmarad...
Pajor László - Boldogok a félkezűek
...Csak a vers, a vers lehetett. Hogy is volt a címe, "Boldogok a félkezűek". A tartalmából keveset tudott visszaidézni, de a csattanós mondanivaló őt is megragadta. Morbidan humoros volt, de ez is illett az általános helyzethez...
...A "Boldogok a félkezűek" az állandó tapsolási kényszert tette pellengérre. Rákosi és a többi pártmufti beszéde alatt kötelező volt tapsolni. Beépített "hivatásos" előtapsolók működtek, a hallgatóságnak ezt kellett követni, ha valaki nem csapdosta össze a tenyerét lelkesedéssel, akkor kiváltotta a hatóság haragját. Ezt senki sem kockáztatta, így maradt az ütemes tapsolás. A vers éppen ezt a kényszert pellengérezte ki. Boldogok a félkezűek, mert nem kell tapsolniuk. A fájdalom és szenvedés, amivel a fél kezüket elvesztették, megéri mert így végleges felmentést kaptak a tapsolás alól. Nem számít, hogy mi vezetett ide, a munkagép vágta le az üzemben, vagy kézi gránát robbant idő előtt, vagy motorkerékpár balesetben veszett el. A lényeg, hogy egy tenyérrel nem lehet tapsolni, így a vezérek ovációja elmarad...
Zachar József - Idegen hadakban
A XVIII. század a gyakran fellángoló dinasztikus háborúk kora. Az új hadművészeti elveken szerveződő, nagy létszámú állandó hadseregekben megjelenik a huszárság, mint csapatnem. Meghonosítói mindenütt főleg magyarok, akiket egyrészt az emigráció kényszerűsége juttatott idegen földre, másokat a kalandvágy és a katonai karrier lehetősége csábított.
A század háborúit három katonanemzedék harcolja végig idegen hadakban. Róluk szól e kötet, akik méltatlanul kívülre kerültek az itthoni hadtörténetírás látóköréből. Emléküket, kimagasló katonai erényeiket a „választott” haza ma is számon tartja. Tegyük ezt mi is.
Zachar József - Idegen hadakban
A XVIII. század a gyakran fellángoló dinasztikus háborúk kora. Az új hadművészeti elveken szerveződő, nagy létszámú állandó hadseregekben megjelenik a huszárság, mint csapatnem. Meghonosítói mindenütt főleg magyarok, akiket egyrészt az emigráció kényszerűsége juttatott idegen földre, másokat a kalandvágy és a katonai karrier lehetősége csábított.
A század háborúit három katonanemzedék harcolja végig idegen hadakban. Róluk szól e kötet, akik méltatlanul kívülre kerültek az itthoni hadtörténetírás látóköréből. Emléküket, kimagasló katonai erényeiket a „választott” haza ma is számon tartja. Tegyük ezt mi is.
Berzeviczy Albert - Beatrix királyné
A Históriantik reprint sorozatának legújabb kötete az MTA egykori elnöke, Berzeviczy Albert eredetileg 1908-ban megjelent, meghatározó történeti munkáját (Budapest, Magyar Történelmi Társulat, 1908.) tartalmazza, a megszokott módon az eredeti kiadás reprodukcióival együtt. A mű annak idején a Nápolyban született Aragoniai Beatrix, Hunyadi Mátyás király özvegye halálának négyszázadik évfordulójára született. Mint ahogy a szerző írja: "Magyarországi szereplése őt nemzetünk szemében egyikévé tette történelmünk leggyűlöltebb alakjainak; Mátyás birodalmán kívül töltött életidejét pedig úgy a magyar mint az olasz történetírás majdnem teljes homályban hagyta. (...) E mű czélja az ő életét és korát nagyrészben kiadatlan okmányok s egykorú forrásművek felhasználásával a lehetőségig teljesen állítani az olvasó elé". A némi megszakítással több évi kutatómunkával született mű - mely során a szerző hazai és külföldi levéltárakban is kutatott, s csak magának Beatrixnak százhatvannégy eddig kiadatlan levelét vagy oklevelét használta föl - részletesen mesél Beatrix gyermek- és leányéveiről, majd a szerző külön fejezetben foglalkozik az 1476-os esküvővel, melynek köszönhetően - természetesen dinasztikus okokból - hazánk társuralkodójává vált. Berzeviczy az uralkodás évein belül 1485-ben húzza meg a cezúrát, innentől kezdve az uralkodó-pár közti "lappangó ellentétekről" írva. A kötet ötödik része a férje halála utáni időszakot vizsgálja, egészen 1497-ig, kikor is "magtalansága" okán ő maga vált az ármányok áldozatává, külön kitérve a királyné és Ulászló színlelt házasságára, és az ebből fakadó megalázó házassági pörre. A kötet utolsó része (A hajótörött) Beatrix életének tragédiáját mutatja be: hogyan veszíti el hazatérve rokonait, családja pedig a nápolyi hatalmat, s végül "a nemzetségét trónjától megfosztott rokonok védelme alatt, kegyelemkenyéren tengődve hanyatlik korai sírja felé". Széles körben ajánlható kötet.
Berzeviczy Albert - Beatrix királyné
A Históriantik reprint sorozatának legújabb kötete az MTA egykori elnöke, Berzeviczy Albert eredetileg 1908-ban megjelent, meghatározó történeti munkáját (Budapest, Magyar Történelmi Társulat, 1908.) tartalmazza, a megszokott módon az eredeti kiadás reprodukcióival együtt. A mű annak idején a Nápolyban született Aragoniai Beatrix, Hunyadi Mátyás király özvegye halálának négyszázadik évfordulójára született. Mint ahogy a szerző írja: "Magyarországi szereplése őt nemzetünk szemében egyikévé tette történelmünk leggyűlöltebb alakjainak; Mátyás birodalmán kívül töltött életidejét pedig úgy a magyar mint az olasz történetírás majdnem teljes homályban hagyta. (...) E mű czélja az ő életét és korát nagyrészben kiadatlan okmányok s egykorú forrásművek felhasználásával a lehetőségig teljesen állítani az olvasó elé". A némi megszakítással több évi kutatómunkával született mű - mely során a szerző hazai és külföldi levéltárakban is kutatott, s csak magának Beatrixnak százhatvannégy eddig kiadatlan levelét vagy oklevelét használta föl - részletesen mesél Beatrix gyermek- és leányéveiről, majd a szerző külön fejezetben foglalkozik az 1476-os esküvővel, melynek köszönhetően - természetesen dinasztikus okokból - hazánk társuralkodójává vált. Berzeviczy az uralkodás évein belül 1485-ben húzza meg a cezúrát, innentől kezdve az uralkodó-pár közti "lappangó ellentétekről" írva. A kötet ötödik része a férje halála utáni időszakot vizsgálja, egészen 1497-ig, kikor is "magtalansága" okán ő maga vált az ármányok áldozatává, külön kitérve a királyné és Ulászló színlelt házasságára, és az ebből fakadó megalázó házassági pörre. A kötet utolsó része (A hajótörött) Beatrix életének tragédiáját mutatja be: hogyan veszíti el hazatérve rokonait, családja pedig a nápolyi hatalmat, s végül "a nemzetségét trónjától megfosztott rokonok védelme alatt, kegyelemkenyéren tengődve hanyatlik korai sírja felé". Széles körben ajánlható kötet.
Kóka Rozália - Napsugárkisasszonyok a történelem sodrában
"Interjúkötetünkben tíz csodálatos, bátor asszony életútját követheti végig az olvasó, a születésüktől kezdve napjainkig.
Valamennyien kortársaink, közvetve vagy közvetlenül részesei, szenvedő alanyai voltak a 20. századi történelem szörnyű viszontagságainak. Átélték az I. világháború következményeit, Trianont, a II. világháború borzalmait, vagy 1956 magyar sorstragédiáját. Életük meghatározó élményei közé tartozik a menekülés, kitelepítés, lakosságcsere, hontalanság, kivándorlás, kényszerlakhely, jogfosztottság, kiszolgáltatottság, többjük számára az árvaság, a végtelen szegénység is. Közülük egyeseket messze sodortak a történelem viharai, mások itthon élték le életüket. Minden nehézséget leküzdve, emberhez méltó helyet vívtak ki maguknak a világban.
Közös bennük a már kisgyermekkorukban megnyilvánuló szeretetreméltó és szeretni tudó személyiség, amellyel beragyogták családjuk, szűkebb vagy tágabb környezetük életét. Valamennyien "Napsugárkisasszonyok" voltak, ahogy egyikük fényképe hátlapjára írta az édesapja. Máig is jellemző rájuk a segítőkészség, a kitartás, a helytállás, a méltóság, az önzetlenség."
/Kóka Rozália/
Kóka Rozália - Napsugárkisasszonyok a történelem sodrában
"Interjúkötetünkben tíz csodálatos, bátor asszony életútját követheti végig az olvasó, a születésüktől kezdve napjainkig.
Valamennyien kortársaink, közvetve vagy közvetlenül részesei, szenvedő alanyai voltak a 20. századi történelem szörnyű viszontagságainak. Átélték az I. világháború következményeit, Trianont, a II. világháború borzalmait, vagy 1956 magyar sorstragédiáját. Életük meghatározó élményei közé tartozik a menekülés, kitelepítés, lakosságcsere, hontalanság, kivándorlás, kényszerlakhely, jogfosztottság, kiszolgáltatottság, többjük számára az árvaság, a végtelen szegénység is. Közülük egyeseket messze sodortak a történelem viharai, mások itthon élték le életüket. Minden nehézséget leküzdve, emberhez méltó helyet vívtak ki maguknak a világban.
Közös bennük a már kisgyermekkorukban megnyilvánuló szeretetreméltó és szeretni tudó személyiség, amellyel beragyogták családjuk, szűkebb vagy tágabb környezetük életét. Valamennyien "Napsugárkisasszonyok" voltak, ahogy egyikük fényképe hátlapjára írta az édesapja. Máig is jellemző rájuk a segítőkészség, a kitartás, a helytállás, a méltóság, az önzetlenség."
/Kóka Rozália/
Moldova György - Kádár János
Moldova György két kötetes történelmi olvasókönyve heves indulatokkal fűszerezett vitát váltott ki. Az emberek nagy része által nem ismert történelmi dokumentumok jelennek meg a könyvben, és ezek drámai megvilágításba helyeznek egy-egy eseményt. Ilyen dokumentum pl. Nagy Imre (Vologya) jelentése az orosz titkosszolgálatnak.
Moldova György - Kádár János
Moldova György két kötetes történelmi olvasókönyve heves indulatokkal fűszerezett vitát váltott ki. Az emberek nagy része által nem ismert történelmi dokumentumok jelennek meg a könyvben, és ezek drámai megvilágításba helyeznek egy-egy eseményt. Ilyen dokumentum pl. Nagy Imre (Vologya) jelentése az orosz titkosszolgálatnak.
Gróf Edelsheim Gyulai Ilona - Becsület és kötelesség 1-2.
Gróf Edelsheim Gyulai Ilona 1918. január 14-én született Budapesten, gyermekkorát és fiatal kora javarészét azonban Szlovákiában töltötte, hiszen Trianon a felvidéki családi birtokot is elszakította az anyaországtól. Életének döntő fordulata 1940 áprilisában következett be, amikor férjhez ment Horthy Miklós kormányzó fiához, Istvánhoz, akkor a MÁVAG vezérigazgatójához.
Ezzel a "vidéki grófkisasszony" - valóságosan és jelképesen is - áttette székhelyét a budai várba, és akarva-akaratlan történelmi szereplővé - személyiséggé, cselekvő tanúvá lépett elő. 1942 augusztusában Horthy István kormányzóhelyettes tragikus repülőszerencsétlenség áldozata lett, s ettől fogva a fiatal özvegy a kormányzó bizalmasaként, szerényen a háttérben maradva egyre fontosabb szerepet játszott: józansága, példás lelki ereje és kivételes érzékenysége nagy hatással volt mindenkire, akivel kapcsolatba került.
A háborúba sodródott Magyarország egyre riasztóbb és szinte reménytelennek tetsző helyzetében világos fővel és kitartással mindent megtett a nagyobb tragédia elkerülésének érdekében.
A sikertelen 1944. októberi kiugrási kísérlet után azonban az ország és a Horthy család sorsa is megpecsételődött. E könyv utolsó lapjain az ausztriai Weilheim mellett, Waldbichlben búcsúzunk Horthy Istvánnétól, a kormányzóval és feleségével együtt, miután Magyarországról védőőrizetnek álcázott akció keretében a németek elhurcolták őket.
Az emlékezések első kötetében talán az egyik leghitelesebb tanú szólal meg a XX. századi magyar történelem egyik döntő szakaszának eseményeiről. Horthy István kormányzóhelyettes özvegye sok döntő momentum és helyzet szemlélője és aktív szereplője volt. Mindaz, amiről most beszél, egy őszinte, tiszteletre méltó személyiség vallomása, s egyben rendkívül fontos adalék bizonyos történelmi események tisztázásához, hamis legendák eloszlatásához.
Gróf Edelsheim Gyulai Ilona - Becsület és kötelesség 1-2.
Gróf Edelsheim Gyulai Ilona 1918. január 14-én született Budapesten, gyermekkorát és fiatal kora javarészét azonban Szlovákiában töltötte, hiszen Trianon a felvidéki családi birtokot is elszakította az anyaországtól. Életének döntő fordulata 1940 áprilisában következett be, amikor férjhez ment Horthy Miklós kormányzó fiához, Istvánhoz, akkor a MÁVAG vezérigazgatójához.
Ezzel a "vidéki grófkisasszony" - valóságosan és jelképesen is - áttette székhelyét a budai várba, és akarva-akaratlan történelmi szereplővé - személyiséggé, cselekvő tanúvá lépett elő. 1942 augusztusában Horthy István kormányzóhelyettes tragikus repülőszerencsétlenség áldozata lett, s ettől fogva a fiatal özvegy a kormányzó bizalmasaként, szerényen a háttérben maradva egyre fontosabb szerepet játszott: józansága, példás lelki ereje és kivételes érzékenysége nagy hatással volt mindenkire, akivel kapcsolatba került.
A háborúba sodródott Magyarország egyre riasztóbb és szinte reménytelennek tetsző helyzetében világos fővel és kitartással mindent megtett a nagyobb tragédia elkerülésének érdekében.
A sikertelen 1944. októberi kiugrási kísérlet után azonban az ország és a Horthy család sorsa is megpecsételődött. E könyv utolsó lapjain az ausztriai Weilheim mellett, Waldbichlben búcsúzunk Horthy Istvánnétól, a kormányzóval és feleségével együtt, miután Magyarországról védőőrizetnek álcázott akció keretében a németek elhurcolták őket.
Az emlékezések első kötetében talán az egyik leghitelesebb tanú szólal meg a XX. századi magyar történelem egyik döntő szakaszának eseményeiről. Horthy István kormányzóhelyettes özvegye sok döntő momentum és helyzet szemlélője és aktív szereplője volt. Mindaz, amiről most beszél, egy őszinte, tiszteletre méltó személyiség vallomása, s egyben rendkívül fontos adalék bizonyos történelmi események tisztázásához, hamis legendák eloszlatásához.
Mitták Ferenc - Híres nők a magyar történelemben
Bár a közfelfogás szerint a történelmet férfiak alakítják, azért egy-egy korban a női nem is szerephez jutott - a magyar történelemben nemkülönben. Nem csak azért lett híres számos asszony, mert hű és odaadó társa volt az uralkodónak, államférfinak, hadvezérnek, de mert olykor fölébe is kerekedett kortársainak. Ilyen értelemben akár kiegészítése is lehetne ez a könyv a szerző korábbi, a Hadvezérek, hősök, katonák a magyar történelemben (9813173) című életrajzi összeállításának. Mint az, ez a kötet is a honfoglalástól a 20. század második feléig szemlézi a magyar história ezer évét, s kiemel belőle harminc történelemformáló nőalakot. ; Az első portrék az Árpád-ház nőtagjait mutatják be a legendák ködébe vezető ősanya alakjától, Emesétől Szent Margitig. A középkor híres asszonyait olyan személyiségek reprezentálják, mint pl. Zách Klára, Szilágyi Erzsébet, Kanizsai Dorottya vagy Mária királyné. Szerepel a kötetben néhány külhoni születésű, de történelmi értelemben magyarrá lett nő, mint első királyunk felesége, a bajor születésű Gizella, azután az itáliai származású Beatrix, Mátyás második felesége vagy épp Mária Terézia, a Habsburg-királynő. Külön szól a szerző a hőslelkű egri nőkről, azután a "csejtei szörny" máig izgalmas alakjáról, Báthory Erzsébetről. A nemzeti kultúra gazdagításának fontos személyisége volt a kódexmásoló Ráskai Lea vagy a mecénás fejedelemné, Lórántffy Zsuzsanna. Az 1848-as szabadságharc kitűnőségei között tartja számon a história Lebstück Máriát és Bányai Júliát. A századforduló két magyar királynéját, Erzsébetet és Zitát két 20. századi politikusasszony követi, a keresztényszocialista Slachta Margit és a szociáldemokrata Kéthly Anna ; A rövid, néhány oldalas cikkek élet- és pályarajzokat adnak; szó esik bennük a hősök magánéletéről, de a szerző hangsúlya természetesen közéleti szerepvállalásukon van. Kiemeli azt a személyiségvonásukat, amellyel alkalmassá lettek történelmi hivatásuk betöltésére. - Hasznos történelemtanítási segédlet a közérthető, ismeretterjesztő, érdekességeket és epizódokat is fölvonultató biográfiakötet.
Mitták Ferenc - Híres nők a magyar történelemben
Bár a közfelfogás szerint a történelmet férfiak alakítják, azért egy-egy korban a női nem is szerephez jutott - a magyar történelemben nemkülönben. Nem csak azért lett híres számos asszony, mert hű és odaadó társa volt az uralkodónak, államférfinak, hadvezérnek, de mert olykor fölébe is kerekedett kortársainak. Ilyen értelemben akár kiegészítése is lehetne ez a könyv a szerző korábbi, a Hadvezérek, hősök, katonák a magyar történelemben (9813173) című életrajzi összeállításának. Mint az, ez a kötet is a honfoglalástól a 20. század második feléig szemlézi a magyar história ezer évét, s kiemel belőle harminc történelemformáló nőalakot. ; Az első portrék az Árpád-ház nőtagjait mutatják be a legendák ködébe vezető ősanya alakjától, Emesétől Szent Margitig. A középkor híres asszonyait olyan személyiségek reprezentálják, mint pl. Zách Klára, Szilágyi Erzsébet, Kanizsai Dorottya vagy Mária királyné. Szerepel a kötetben néhány külhoni születésű, de történelmi értelemben magyarrá lett nő, mint első királyunk felesége, a bajor születésű Gizella, azután az itáliai származású Beatrix, Mátyás második felesége vagy épp Mária Terézia, a Habsburg-királynő. Külön szól a szerző a hőslelkű egri nőkről, azután a "csejtei szörny" máig izgalmas alakjáról, Báthory Erzsébetről. A nemzeti kultúra gazdagításának fontos személyisége volt a kódexmásoló Ráskai Lea vagy a mecénás fejedelemné, Lórántffy Zsuzsanna. Az 1848-as szabadságharc kitűnőségei között tartja számon a história Lebstück Máriát és Bányai Júliát. A századforduló két magyar királynéját, Erzsébetet és Zitát két 20. századi politikusasszony követi, a keresztényszocialista Slachta Margit és a szociáldemokrata Kéthly Anna ; A rövid, néhány oldalas cikkek élet- és pályarajzokat adnak; szó esik bennük a hősök magánéletéről, de a szerző hangsúlya természetesen közéleti szerepvállalásukon van. Kiemeli azt a személyiségvonásukat, amellyel alkalmassá lettek történelmi hivatásuk betöltésére. - Hasznos történelemtanítási segédlet a közérthető, ismeretterjesztő, érdekességeket és epizódokat is fölvonultató biográfiakötet.
Balázs Sándor - Hannibál a kapuk előtt
- Esküszöm, hogy mihelyt korom megengedi, harcolni fogok a rómaiak ellen szárazon és vízen... Így esküdött mintegy két és fél ezer esztendővel ezelőtt a kilencéves Hannibál Barcas, Karthágó fia. Esküjét betartotta, egész életét a rómaiak elleni harcnak szentelte. Az ő nevéhez fűződik az elefántokkal való híres átkelés az Alpokon, sok győztes csata és ütközet dicsősége; a haditudomány egyik legkiválóbb alakjaként tartják számon ma is. Mégis, Hannibál győzni tudott, de a győzelemmel élni - nem. Csatáit megnyerte, hadjárata mégis bukással végződött. Hazája hatalmának növeléséért harcolt, gyakran szeretett Karthágója akarata ellenében. Végül elbukott, száműzetésbe kényszerült, és Ázsia egyik távoli országába lelte halálát. Hannibál neve méltán sorakozik Nagy Sándor, Caesar és Napóleon neve mellé. Rendkívül izgalmas életének és haditetteinek története méltán tart számot nagy érdeklődésre.
Balázs Sándor - Hannibál a kapuk előtt
- Esküszöm, hogy mihelyt korom megengedi, harcolni fogok a rómaiak ellen szárazon és vízen... Így esküdött mintegy két és fél ezer esztendővel ezelőtt a kilencéves Hannibál Barcas, Karthágó fia. Esküjét betartotta, egész életét a rómaiak elleni harcnak szentelte. Az ő nevéhez fűződik az elefántokkal való híres átkelés az Alpokon, sok győztes csata és ütközet dicsősége; a haditudomány egyik legkiválóbb alakjaként tartják számon ma is. Mégis, Hannibál győzni tudott, de a győzelemmel élni - nem. Csatáit megnyerte, hadjárata mégis bukással végződött. Hazája hatalmának növeléséért harcolt, gyakran szeretett Karthágója akarata ellenében. Végül elbukott, száműzetésbe kényszerült, és Ázsia egyik távoli országába lelte halálát. Hannibál neve méltán sorakozik Nagy Sándor, Caesar és Napóleon neve mellé. Rendkívül izgalmas életének és haditetteinek története méltán tart számot nagy érdeklődésre.
Apor Elemér - Feje fölött a pallos árnyéka
Az 1552. dicsőséges egri diadal a magyarság maratoni győzelmét jelenti. A győzedelmes egri várvédelem 450. évfordulóján jelenik meg újra, illusztrált kiadásban Apor Elemér Dobó Istvánról szóló regényes életrajza: a Feje fölött a pallos árnyéka, amely az egri hős életének az Egri csillagokból kimaradt szakaszait meséli el. Főhőse megtanulta a "Ne higgy magyar a németnek!" és a "Két pogány közt egy hazáért" igazát. A diadal kivívásakor Dobó és a végvári vitézek, Balassival szólva: "Az jó hírért névért és a szép tisztességért" küzdöttek: "Emberségről példát, vitézségről formát / mindeneknek ők adnak..."
Kiadványunkkal Dobó Istvánra, és az egri hősökre emlékezünk, és Apor Elemérnek, az egri Kálnoky László Egyesület egykori elnöke előtt is tisztelgünk. Könyvét méltán helyezzük könyvespolcunkra, Gárdonyi Géza Egri csillagok című remekműve mellé.
(Cs. Varga István)
Apor Elemér - Feje fölött a pallos árnyéka
Az 1552. dicsőséges egri diadal a magyarság maratoni győzelmét jelenti. A győzedelmes egri várvédelem 450. évfordulóján jelenik meg újra, illusztrált kiadásban Apor Elemér Dobó Istvánról szóló regényes életrajza: a Feje fölött a pallos árnyéka, amely az egri hős életének az Egri csillagokból kimaradt szakaszait meséli el. Főhőse megtanulta a "Ne higgy magyar a németnek!" és a "Két pogány közt egy hazáért" igazát. A diadal kivívásakor Dobó és a végvári vitézek, Balassival szólva: "Az jó hírért névért és a szép tisztességért" küzdöttek: "Emberségről példát, vitézségről formát / mindeneknek ők adnak..."
Kiadványunkkal Dobó Istvánra, és az egri hősökre emlékezünk, és Apor Elemérnek, az egri Kálnoky László Egyesület egykori elnöke előtt is tisztelgünk. Könyvét méltán helyezzük könyvespolcunkra, Gárdonyi Géza Egri csillagok című remekműve mellé.
(Cs. Varga István)
Révész Tamás - A légjáró
A Magyar Légierő 75. évfordulója apropója kapcsán igazi csemege ez a magyar repüléstörténet egyik nagy szervezőjéről, az első magyar katonai pilóta életéről szóló monográfia. Petróczy István életútjáról eddig még nem jelent meg összefoglaló munka, és a szerző közel tízéves kutatómunkájának eredményeképpen eddig publikálatlan, hiánypótló információk is napvilágot láttak ebben a könyvben.
Révész Tamás - A légjáró
A Magyar Légierő 75. évfordulója apropója kapcsán igazi csemege ez a magyar repüléstörténet egyik nagy szervezőjéről, az első magyar katonai pilóta életéről szóló monográfia. Petróczy István életútjáról eddig még nem jelent meg összefoglaló munka, és a szerző közel tízéves kutatómunkájának eredményeképpen eddig publikálatlan, hiánypótló információk is napvilágot láttak ebben a könyvben.
Vitányi János - Balogh Ádám a nevem...
Vitányi János új regénye a Rákóczi-szabadságharc korát idézi. Főhőse béri Balogh Ádám, a túl a Dunán való kuruc seregek legendás hírű ezredes kapitánya, aki élete utolsó pillanatáig hű maradt a fejedelem zászlajához, s akinek vitézségéről legendák szövődtek, dalok keltek szárnyra.
Vitányi Balogh Ádámja mégsem romantikus hős, életútja vívódással, harccal van teli. Két asszony szereti, s két asszonyt szeret, az egyik a labancokhoz húzza, a másik a kurucok hűségén igyekszik megtartani. Mégis, életének fordulópontján, amikor mindent egyetlen eldöntendő kérdésben sűrít össze a történelem; – nem téved Balogh Ádám. Egy veszett háború kataklizmájában, magára hagyottan, emberségben is fölmagasodva próbálja megtartani a Dunántúlt a fejedelem zászlaja mellett.
Róla beszél ez az írás, az emberről, és a hősről szóló vallomás példának és tanításnak.
Szép és igaz könyv Vitányi új regénye, méltán nyeri el a történelmi regények kedvelőinek tetszését.
Vitányi János - Balogh Ádám a nevem...
Vitányi János új regénye a Rákóczi-szabadságharc korát idézi. Főhőse béri Balogh Ádám, a túl a Dunán való kuruc seregek legendás hírű ezredes kapitánya, aki élete utolsó pillanatáig hű maradt a fejedelem zászlajához, s akinek vitézségéről legendák szövődtek, dalok keltek szárnyra.
Vitányi Balogh Ádámja mégsem romantikus hős, életútja vívódással, harccal van teli. Két asszony szereti, s két asszonyt szeret, az egyik a labancokhoz húzza, a másik a kurucok hűségén igyekszik megtartani. Mégis, életének fordulópontján, amikor mindent egyetlen eldöntendő kérdésben sűrít össze a történelem; – nem téved Balogh Ádám. Egy veszett háború kataklizmájában, magára hagyottan, emberségben is fölmagasodva próbálja megtartani a Dunántúlt a fejedelem zászlaja mellett.
Róla beszél ez az írás, az emberről, és a hősről szóló vallomás példának és tanításnak.
Szép és igaz könyv Vitányi új regénye, méltán nyeri el a történelmi regények kedvelőinek tetszését.
.jpg?1408867121)
Bitskey István - Pázmány Péter
A 16. század végére hazánk protestáns többségű lett. De a katolikus egyház - a Habsburg-dinasztia segítségével - ellentámadásra indult.
Ezekben az években lépett fel Pázmány Péter, a fiatal jezsuita szerzetes. Hatalmas tudásával, és páratlan nyelvi tehetségével szikrázó vitákat folytatott, de mint esztergomi érsek és királyi főkancellár a politikai életben is döntő szerepet játszott. Híve volt a dinasztiának, de következetesen védte nemesi alkotmányunkat. Jó kapcsolatot tartott fenn Erdély egyik nagy fejedelmével, I. Rákóczi Györggyel. Rengeteget tett nemzeti kultúránk emeléséért, s ő alapította a ma is működő budapesti tudományegyetemet.
A nagy főpap életét Bitskey István egyetemi docens markáns vonásokkal vázolta fel. Árnyalt elemzései, megbízható tényanyaga és színes stílusa hasznos olvasmánnyá teszi a képekben gazdag művet.
Bitskey István - Pázmány Péter
A 16. század végére hazánk protestáns többségű lett. De a katolikus egyház - a Habsburg-dinasztia segítségével - ellentámadásra indult.
Ezekben az években lépett fel Pázmány Péter, a fiatal jezsuita szerzetes. Hatalmas tudásával, és páratlan nyelvi tehetségével szikrázó vitákat folytatott, de mint esztergomi érsek és királyi főkancellár a politikai életben is döntő szerepet játszott. Híve volt a dinasztiának, de következetesen védte nemesi alkotmányunkat. Jó kapcsolatot tartott fenn Erdély egyik nagy fejedelmével, I. Rákóczi Györggyel. Rengeteget tett nemzeti kultúránk emeléséért, s ő alapította a ma is működő budapesti tudományegyetemet.
A nagy főpap életét Bitskey István egyetemi docens markáns vonásokkal vázolta fel. Árnyalt elemzései, megbízható tényanyaga és színes stílusa hasznos olvasmánnyá teszi a képekben gazdag művet.
