Egy ​bevándorló külügyminiszter emlékiratai

Jonathan Alter - Az ​ígéret
Change ​We Can Believe in - hangzott Obama választási jelszava, és az amerikai választók többsége hinni akart a változásban. A nagy ígéretet azonban az első pillanattól próbára tette az egész amerikai és világgazdaság összeomlásával fenyegető válság és az egyre kilátástalanabbá váló afganisztáni háború. Obama mindeközben - legközelebbi munkatársainak óvása ellenére - belevágott egy történelmi jelentőségű egészségbiztosítási reformba is... Az ígéret szerzője három kérdést tesz fel. -Mi történt? Interjúk százai és fehér házi bizalmas dokumentumok áttanulmányozása révén Alter egyedülálló - és élvezetes - betekintést nyújt nemcsak Obama első évének eseményeibe, hanem az amerikai politika mechanizmusába, egy a mienktől hol alapvetően eltérő, hol megdöbbentően hasonló politikai kultúrába. A magyar olvasó eligazodását a fordító jegyzetei segítik. -Milyen ember és politikus? Állítja, hogy "soha még ilyen keveset nem tudtunk valakiről, akit ennyire behatóan figyeltek". Obamához és környezetéhez való közelségét hasznosítva ír vezetői stílusáról és a magánemberről, elemzi vérmérsékletét és döntéshozatali módját. -Mennyire tette jól a dolgát? Alter nem titkolja, hogy drukkol Obamának; beszámolójából egy rendkívüli intelligenciájú ember és egy nagy formátumú politikus képe bontakozik ki. Ugyanakkor a könyvében 2010. márciusáig követett események alapján súlyos kételyeket is megfogalmaz az Obama-ígéret beváltásával - beválthatóságával kapcsolatban.

George W. Bush - Döntési ​helyzetek
George ​W. Bush elnök őszinte és lebilincselő beszámolójában leírja az elnökségét és életét formáló kritikus jelentőségű döntéseket. George W. Bush az Egyesült Államok elnökeként szolgált az amerikai történelem nyolc kiemelten fontos évében. Az íróasztalánál meghozott döntések hatással voltak a világ népeire, és meghatározták a kort, amelyben élünk. A "Döntési helyzetek" elviszi olvasóját a texasi kormányzó házába a 2000. évi választás éjszakáján, az elnöki gép fedélzetére a 2001. szeptember 11. utáni szívfájdító órákban, a Fehér Ház helyzetelemző szobájába pillanatokkal az iraki háború megkezdése előtt, és sok más történelmi döntés színfalai mögé. Első ízben tudjuk meg, hogy Bush elnök -miként mondott le az ivásról, és miként találta meg a keresztény hithez vezető utat; -hogyan választotta az alelnököt, a védelmi minisztert, a külügyminisztert, a legfelsőbb bíróság bíráit és a fontosabb tisztségviselőket; -miképp viszonyul a feleségéhez, leányaihoz és szüleihez, s milyen szívhez szóló leveleket váltott apjával az iraki háború előestéjén; -hogyan kezelte a terrorelhárító programokat, köztük a CIA vizsgálatait és a terroristák meg-figyelését; -miért tartotta elnöksége legnehezebb pillanatának, amikor meghallotta a vádakat, amelyek szerint a rasszizmus szerepet játszott a Katrina hurrikán utáni helyzet kezelésében, és mit kellett volna másként tennie a válság idején; -miért aggódott amiatt, hogy Irak Vietnamnál is drágább vereség lesz, és miként dacolt a közvéleménnyel, amikor a csapatlétszám növelése mellett döntött; -milyen eredményeket ért el a törvényhozás területén az adócsökkentésben, az oktatási reformban, a Medicare-programban, valamint milyen kudarcot vallott a társadalombiztosítás és a bevándorlás reformjában; -milyen kapcsolatokat alakított ki a világ más vezetőivel, s hogy közülük kiben bízhatott, és kiben nem; -miért tekinti legnagyobb csalódásának, hogy Oszáma bin Ládent nem állíthatta bíróság elé, s miért tekinti a legnagyobb eredményének, hogy meghiúsította az Amerika elleni újabb terrortámadásokat. A "Döntési helyzetek" úttörő jellegű elnöki emlékirat, mert meghódítja a támogatókat, meglepi a kritikusokat, valamint megváltoztatja azt a képet, amelyet az amerikai történelem nyolc jelentős évéről és az események középpontjában álló férfiról kialakítottunk. Hivatalának elhagyása óta George W. Bush a dallasi Southern Methodist University George W. Bush nevű elnöki központját vezeti. A központ javaslatokat dolgoz ki a globális oktatási reform, az egészségügy, a gazdasági növekedés és az emberi szabadság területén, különös tekintettel a szociális munkának és a nők lehetőségeinek elősegítésére. Helyet ad majd egy hivatalos kormányarchívumnak és a technikai fejlődés múzeumának is, amely 2013-ban nyitja meg kapuját.

Margaret Thatcher - Életem
Európa ​első női vezetője megingathatatlan hitei mellett kiálló politikusként nyerte el a Vaslady nevet. Margaret Thatcher volt az egyetlen brit miniszterelnök Churchillen kívül, akinek a temetésén az angol királynő is megjelent. A belpolitika terén egy sor hosszú távú hatással bíró reform kötődik a nevéhez, melyek közül nem egy ma is megosztja az elemzőket. Nevéhez fűződik az angol piac liberalizációja, a szabadságpiaci elvek érvényesítése a gazdaságpolitikában az addigi nagyfokú állami szerepvállalás ellenében. Ebben nagyon hasonló álláspontot képviselt, mint kortársa-barátja, Ronald Reagan amerikai elnök. Külpolitikában a kelet-közép európai ellenzéki mozgalmakat erősen támogatva hozzájárult a Szovjetunió európai végelgyengüléséhez. Walesa lengyel ellenzéki mozgalma és a magyar reformtörekvések mellett is kiállt, 1984-ben járt is Magyarországon. Az 1989-90-es rendszerváltozásokat üdvözölte. Az európaiság kérdésében inkább szkeptikus volt: az Európai Közösséget, az EU elődjét elsősorban gazdasági együttműködésként ítélte hasznosnak, a föderalista álláspontot azonban elvetette. Most kézben tartott könyvében Margaret Thatcher maga meséli el a világlátását meghatározó, konzervatív-metodista családi hátteret, politikai karrierje eseménydús történéseit, és az események külpolitikai hátterét. Teszi mindezt meglepően őszinte stílusban, melyből megalkuvást nem ismerő politikusi karaktere és egy kivételes történelmi korszak képe rajzolódik ki.

Ronald Reagan - Egy ​amerikai élet
Minden ​idők egyik legnépszerűbb amerikai elnöke memoárjában szerény körülmények között telt gyerekkorától színészi karrierjén keresztül a fehér házi évek végéig húzódó hosszú és eredményes pályájára tekint vissza. Önéletrajzának maga választotta címe sokat elárul az amerikai gondolkodásmódról: Ronald Reagan az amerikai álom mítoszának megtestesítője, aki elődeit túlszárnyalva, szívós munkával vált azzá a nagy formátumú államférfivá, akinek ma ismerjük és elismerjük. Az 1981 és 1989 között két ciklust is kitöltő politikus sokak szemében ma ikon, aki aktívan alakította nemcsak az Egyesült Államok, de a világpolitika akkoriban megváltoztathatatlannak hitt sémáit is. Személyes hangú, közvetlen stílusú visszaemlékezésében egyaránt szó esik a meglepő pályaváltás - filmszínészből közszereplő - utáni politikai felívelés állomásairól, illetve ezen történések privát életére, szemléletmódjára gyakorolt hatásáról. A memoárban bővebb szó esik a libanoni, a grenadai, az iraki és az afganisztáni konfliktusokról, majd az 1985-ben hivatalba lépő szovjet vezetővel, Gorbacsovval folytatott nehéz tárgyalássorozatról. Írásaiból kiderül, nemcsak nagy kommunikátor, hanem elvek mentén politizáló államférfi is volt, aki konzekvens külpolitikájával hozzájárult a kelet-közép-európai térség - benne Magyarország - szovjet uralom alóli felszabadulásához.

Kukorelly Endre - Országházi ​divatok
Mit ​keres az író a Parlamentben? Mi köze hozzá, és a többieknek mi közük az íróhoz? És ha már ott van, hogyan lehetne haszna, vagy legalábbis hogyan definiálhatná magát ebben a helyzetben? Kukorelly Endre ciklusnyi politikai közszereplésének vissza-visszatérő motívuma a kultúra helye és szerepe a társadalmunkban, valamint a döntéshozók tudatában. Elsősorban a viselkedési- és beszédkultúráé, ami akaratlanul is elárulja, honnan jövünk, és mit akarunk. Az író messziről jött, és hamar távozott saját történetéből, amelynek jellegzetes fragmentumaiba most bepillantást enged. Az elbeszélés repedéseiből pedig itt-ott előtüremkedik a régebb múlt, az Országház épületében szintén gyakran megforduló Jókai, Mikszáth és még sokan, akiknek a mondataiban ott visszhangzik a mi jelenünk.

Stefan Kornelius - Angela ​Merkel
Miközben ​az eurózóna történetének legsúlyosabb válsága zajlik, Angela Merkel a kontinens legfontosabb politikusává vált. Feszülten figyeli az egész világ, mit tesz az övezet vezető gazdaságának első embere Európa megmentéséért. Életrajzából megismerhetjük a kosztüm mögött rejtőző embert: a lányt, aki fiatalon elstoppolt Tbiliszibe, és a politikusasszonyt, akit nem sokkal később díszvacsorán látott vendégül a Fehér Ház. Megtudhatjuk, hogyan jutott egy keletnémet származású fiatal a világpolitika csúcsára, és megismerhetjük, hogyan tartja pozícióját stabilan immár harmadik kancellári ciklusa alatt az erősen férfiak uralta német politikai elit világában. Stefan Kornelius magával ragadó könyve bemutatja, miként formálta Merkel világnézetét családi háttere és ideológiai meggyőződése, és milyen viszony fűzi a kancellárt David Cameronhoz, Barack Obamához vagy Vlagyimir Putinhoz.

Edward Klein - Blood ​Feud
In ​this highly anticipated follow-up to his blockbuster New York Times bestseller The Amateur, former New York Times Magazine editor-in-chief Edward Klein delves into the rocky relationship between the Obamas and the Clintons. An old-school reporter with incredible insider contacts, Klein reveals just how deep the rivalry between the Obamas and the Clintons runs, with details on closed-door meetings buttressed by hundreds of interviews. Blood Feud is a stunning exposé of the animosity, jealousy, and competition between America’s two most powerful political couples.

George Bush - Brent Scowcroft - Átalakított ​világ
A ​most kézben tartott könyv egy külpolitikai szempontból rendkívüli időszak krónikája, ahogy annak egykori alakítói látják. Az Egyesült Államok 41. elnöke, id. George Bush és volt nemzetbiztonsági tanácsadója a hidegháború végének és a kétpólusú világból való átmenetnek a történetét tárja az olvasók elé. Az 1989-ben megalakuló Bush-adminisztráció megörökölte Ronald Reagennek a Gorbacsov vezette Szovjetunióval kapcsolatos diplomáciai sikereit, de annak nem kívánt óvatlan folytatója lenni. Az elnökség első két évét nem várt gyorsaságú nemzetközi események jellemezték. A demokratikus Szolidaritás mozgalom hatalomra jutott Lengyelországban, majd fél évszázad kommunista diktatúrája után Magyarországon és Csehszlovákiában is szabad választásokat tartottak. Kelet- és nyugatnémetek táncoltak a Németországot és egész Európát hosszú évtizedekre kettéosztó berlini Falon, a két Németország újraegyesült, 1991 karácsonyán pedig utoljára volt látható a sarló és kalapács a moszkvai Kreml tetején. Mindezen eseményeknek a Bush-adminisztráció egyszerre volt előmozdítója és gyors reagálású továbbvivője. A kötetben többször szó esik az egykori magyarországi változásokról, melyeknek előmozdítására Bush elnök 1989-ben Budapestre látogatott, majd 1990-ben és 1991-ben a Fehér Házban fogadta a rendszerváltás utáni első szabadon választott magyar miniszterelnököt, Antall Józsefet. Kettejük szoros kapcsolatának emlékét őrzi a kötetben található, az elnök kézjegyével ellátott fotó.

Szabó Győző - Toxikoma
El ​akarod olvasni ezt a könyvet. Mert nem akarod, hogy drogos legyen a fiad. Vagy éppen azért, mert függő a lányod. Mert iszonyúan vonz a mámor, vagy mert kegyetlenül taszít a cucc, mégis mindennap beadod magadnak. Vagy csupán tudni szeretnéd, megéri-e tisztának maradni. Szabó Győző színész tíz évig volt szerhasználó, majd a kétezres évek elején elvonókúrára ment, és letette a drogot. Ebben a kötetben felkavaró őszinteséggel meséli el, mennyire kalandos az út a pokolba. Kendermezőkön és mákföldeken vezet keresztül, egészen a halál küszöbéig. Visszafelé viszont annál gyötrelmesebb. Ezen a szenvedéssel teli úton az őt kezelő terapeuta, dr. Csernus Imre vezette végig. A Toxikoma 2012-ben jelent meg először. Azonnal a sikerlistákra került, és azóta számtalan utánnyomást megélt. A kötet alapján készült film 2020 őszén kerül a mozikba. "Te, Győző, nagyon hálás vagyok neked! Azért is, hogy ott voltam veled az osztályon, meg azért is, hogy most ezt a pár sort én írhatom a könyvedben. Ja, meg az életnek!" - Dr. Csernus Imre "A pokoljáráshoz tiszta lélek kell és naivitás, épp olyan, mint a fiatal Szabó Győzőnek volt. Ilyen pakkal lehet igazán hosszan haláltáncot járni. Győzőé egy példátlanul szép és fölemelő élettörténet, mely nem a karrierről, hanem az esélyről, a reményről, a mélységről szól. Vannak jelei a lélek mögül." - Grecsó Krisztián "Büszke vagyok Győzőre, hogy meg merte írni azt, amivel manapság mindenkinek szembe kell néznie. Aki drogos, akinek ismerőse, barátja drogozik, akinek gyereke lesz vagy nő fel éppen, és annak is, aki úgy tudja, semmi köze ehhez az ügyhöz. A drog itt van körülöttünk, itt van bennünk. Győző kiírta magából. Le a kalappal, tesó." - Hajós András

Kercza Imre - Világnézetek
Napilapinterjúkat, ​-riportokat talál ebben a vékony kötetben az olvasó, mégpedig megjelenésük sorrendjében. Nincs tematikus válogatás, mert készítése idején mindegyik időszerű, ezért fontos volt. Ma is az, mert a konkrét események, leírások vagy az azokra történő reagálás mellett bepillantást engednek a nyilatkozók gondolkodásába. Ezért is volt érdemes csokorba kötni és így közre adni az írásokat. Erre a gondolatfüzérre utal a kötet összefoglaló címe is. Lehet, hogy az olvasónak kutatni kell majd gondolatai között azért, hogy egy történésre pontosan emlékezzen. Az interjú alanyának gondolatai azonban érdemesek arra, hogy mai szemléletével összevetve eldöntse: miként és mennyit változott, illetve változott-e azóta a felfogása. Ezért ajánlom lapozgatásra ezeket az írásokat az olvasónak. _Kercza Imre_

Gantner Péter - Gyöngyösi ​János
Gyöngyösi ​János a Kisgazdapárt baloldali beállítottságú, vidéki politikusa volt. 1944 végén felajánlotta a szolgálatait a bevonuló oroszoknak, akik hálából elősegítették politikai pályafutását. Felvette a kapcsolatot a Moszkvából hazatért kommunistákkal is. Minden külügyi tapasztalat nélkül az ideiglenes, majd a megválasztott koalíciós kormány külügyminisztere lett. Eleinte végrehajtotta az oroszok utasításait. Később emancipálódott és fenntartás nélkül védte a magyarság és a határontúli magyarok érdekeit. Politikája, főként ebben a kérdésben szembekerült a szovjet imperialista törekvésekkel. Igyekezett fenntartani a jó kapcsolatokat a nyugati szövetségesekkel, elsősorban az Egyesült Államokkal. Belpolitikai nézeteiben is egyre mérsékeltebb lett. A kisgazdapárt ellen indított végső támadás során pálfordulást követett el. A kommunistákkal való kollaborálás útját választotta. Érdeme, hogy a második világháború után, amikor ez bűnnek számított, kiállt a magyar érdekek mellett. A kötet Magyarország második világháború utáni, tragikus történelmébe pillant be, érzékletes és olvasmányos stílusban.

Veress Dániel - Wesselényi ​Miklós
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.

Peter Mandler - Return ​from the Natives
Celebrated ​anthropologist Margaret Mead, who studied sex in Samoa and child-rearing in New Guinea in the 1920s and '30s, was determined as the Second World War approached to show that anthropology could help sum up the national character of the most complex, modern societies and produce better wartime strategies. This fascinating book follows her and her closest collaborators - her lover and mentor Ruth Benedict, her third husband Gregory Bateson, and her would-be fourth husband, Geoffrey Gorer - to their triumphant climax when Mead was chosen to be one of the principal cultural ambassadors from America to Britain in 1943. Part intellectual biography, part cultural history, and part history of the human sciences, Peter Mandler's book is a reminder that the Second World War and the Cold War were a clash of cultures, not just ideologies; examines how far intellectuals should involve themselves in politics; and speaks to modern-day concerns, such as the United States' relationship with Afghanistan, Iraq and Iran.

Henry Kissinger - Kínáról
Henry ​Kissinger (1923-) az Egyesült Államok nemzetbiztonsági tanácsadója, majd külügyminisztere volt Richard Nixon és Gerald Ford elnöksége alatt. A huszadik századi amerikai külpolitika egyik legbefolyásosabb formálója és a hidegháború második szakaszában a kínai-amerikai kapcsolatok fő stratégája volt. "Közel negyven évvel ezelőtt Richard Nixon abban a megtiszteltetésben részesített, hogy elküldött Pekingbe kapcsolatot létesíteni egy Ázsia történelmében központi szerepet játszó állammal, amellyel Amerikának már több mint húz éve nem volt magas szintű érintkezése. [...] Az azóta eltelt időben ötvennél is többször jártam Kínában. Mint olyan sok látogató az évszázadok alatt, én is a kínai nép kitartása, kifinomultsága, családszeretete és kultúrája iránti csodálattal eltöltve jöttem el onnan. Ugyanakkor egész életemben a béke megteremtésének gondolata foglalkoztatott - elsősorban amerikai szempontból. Abban a szerencsében volt részem, hogy vezető tisztviselőként, üzenetek közvetítőjeként és tudósként egyidejűleg ismerhettem meg Kínát mindkét megközelítésből. Ez a könyv kísérletet tesz arra, hogy részben a kínai vezetőkkel való beszélgetéseimre alapozva megmagyarázza azt a szemléletet, ahogy a kínaiak gondolkoznak a béke és a háború, a nemzetközi rend kérdéseiről, valamint ennek viszonyát a pragmatikusabb, esetről esetre haladó amerikai megközelítéshez. A különböző történelmek és kultúrák időnként egymástól eltérő konklúzióra jutnak. Nem mindig értek egyet a kínai látásmóddal, s némely olvasó is bizonyára így lesz ezzel. Szükségünk van azonban a megértésre, mivel Kína kiemelkedő szerepet fog játszani a huszonegyedik században kialakuló világban." Részlet az Előszóból.

Robert Merle - Állati ​elmék
Amikor ​az embereknek háborúzni támadt kedvük, mindig magukkal vitték a csataterekre az egész konfliktusból mit sem értő lovakat, málhás öszvéreket és szamarakat vagy éppen a harci kutyákat és elefántokat. Merle regényében a kutatóknak sikerül "szót érteniük" a legintelligensebb tengeri állatokkal, a delfinekkel, s így azon nyomban magukra vonják a hadseregek és a titkosszolgálatok érdeklődését. Miközben az Egyesült Államokban (majd természetesen a Szovjetunióban is) valóban folytak már kísérletek a delfinek katonai felhasználására, Robert Merle ennek veszélyeire hívta fel a figyelmet 1967-ben megjelent, _Állati elmék_ című regényében, amelynek alapján utóbb nagy sikerű film is készült (_A delfin napja,_ 1973). A science-fictionnek és politikai thrillernek is minősíthető történet főszereplőit, a Sevilla professzor vezette kutatóközpont delfinjeit egy napon a katonai hírszerzés elszállíttatja. Nem sokkal ezután a hírhedt Tonkini-öbölben felrobban az USA _Little Rock_ nevű cirkálója, és az amerikaiak Kínát teszik felelőssé a hajó pusztulásáért. Az egész világ aggódva figyeli a fejleményeket: vajon elkerülhető-e még a III. világháború?

Oliver Stone - Peter Kuznick - Amerika ​elhallgatott történelme
Oliver ​Stone, a világhírű filmrendező számos alkotásában, köztük _A szakasz_, a _Született július 4-én_, a _JFK – A nyitott dosszié_ és a _Nixon_ című filmekben foglalkozott már az amerikai történelem sorsfordító eseményeivel. 2012-ben készült tízrészes dokumentumfilmjében arra vállalkozott, hogy az Egyesült Államok hivatalos, az iskolákban oktatott, a tömegmédiában sugárzott és a nagyvilágnak propagált történelmével szemben, alternatív megközelítéssel mutassa be Amerika elmúlt évszázadának legfontosabb történelmi eseményeit és politikai folyamatait.

Ferenczi Krisztina - Narancsbőr
Ez ​a történet első ránézésre arról szól, miként válhatott dúsgazdaggá néhány ember kizárólag azért, mert barátja, ismerőse, rokona a 2010-ben kétharmaddal miniszterelnökké választott Orbán Viktornak. Van köztük gázszerelő, autóvillamossági szerelő, van ebben a történetben minden: fatolvajlás, bizonyíték arra, hogy a miniszterelnök újsütetű vejének családja hogyan irtotta szisztematikusan a fát mások területéről, van benne egykori főhercegségi majorság, van benne stadion, karnyújtásnyira a miniszterelnök háztól, kisvasút és földek, földek temérdek mennyiségben, pár kézben összpontosulva. Jó kis krimi. És van benne más is: benne van, hogy az újsütetű nagyurak miként bánnak azokkal, akik kevésbé újsütetűek és kevésbé nagyurak. Benne van, hogyan lehet másokat megalázni. Benne van, hogyan lehet előre megfontolt szándékkal, aljas indokból kibabrálni velük. Benne van, hogyan lehet őket még kiszolgáltatottabbá tenni, végül sárba tiporni. Benne van, hogyan lehet őket egyetlen kézlegyintéssel elintézni, mintha csak legyet csapdosnának. Ez a történet nem csak néhány ember dúsgazdaggá válásáról szól és arról, hogyan süvegelik őket, hanem a 2010-es évek Magyarországáról: miként lehet állami vezérlettel újfeudális viszonyokat kialakítani, hogyan lehet átjátszani itt, az orrunk előtt egy egész térséget egy-két ember kezébe, akiknek az élén ott áll maga a miniszterelnök, Orbán Viktor, a legfőbb kegyúr, aki önkezével süt tojásrántottát az arra érdemes fideszes képviselő-jelölteknek felcsúti birodalmában. Nincs fölmentésük. Mindent láttunk.

Szalai Vivien - Zuschlag ​János
"(...) ​A könyv egy olyan hús-vér politikus felemelkedését és mélybe zuhanását mutatja be, aki saját sorsával illusztrálja a posztkommunista hatalmi mechanizmusok kíméletlenségét. Hogy mivé lesz a politika, ha nem értékeket, hanem csak érdeket követ. Mire képes a pénz és hatalom iránti vágy, amely önnönmagába lesz szerelmes, ha nincs egy sorvezető, amely legalább valamilyen mértékben iránymutatást adna. (...)" (részlet a könyv Előszavából)

Bokor Pál - Barack ​Obama szupersztár
Ami ​kétszáz évig mosolyt fakasztott csupán, ma befejezett tény: egy "suvikszos bőrű" amerikai az Egyesült Államok teljes politikai osztályának odadobta a kesztyűt, és olyan ellenfelekkel szemben diadalmaskodva, mint a világszerte bálványozott Hillary Clinton és a republikánus John McCain szenátor, megnyerte az elnökválasztásokat. A könyv az első magyar szemszögből készült híradás arról, hogy voltaképpen ki is Barack Hussein Obama, honnan jött és mit akar. És főként: milyen tulajdonságai tehetik alkalmassá ezt az embert arra, hogy az Egyesült Államok 44. elnökeként kivezesse Amerikát és a világot az utóbbi évtizedek legsúlyosabb válságából?

David Mendell - Obama
Amerika ​politikai szupersztárjának, Barack Obamának életrajza egy olyan újságíró tollából, aki a sikeres szenátusi kampány óta mindvégig szorosan a politikus sarkában jár. Barack Obama üstökösszerű felemelkedése, ahogy az egykori hawaii gimnazista fiú eljutott a Harvard jogi karára, majd pedig igazi jólfésült politikussá avanzsált, már-már legendába illő történet, amely szinte minden amerikai képzeletét megragadja. A Demokrata Párt 2004-es országos konvencióján elmondott híres beszéde óta Obama a legkülönbözőbb csoportok közti egység szimbóluma lett. Egyaránt figyelnek rá feketék és fehérek, demokraták és republikánusok, fiatalok és idősek, a felső tízezer, a középosztály és a szegények is. A maga nemében úttörőnek nevezhető életrajzzal az Obama ténykedését már hosszú évek óta szemmel tartó újságíró, David Mendell átfogó, részletes képet fest a fiúról, akit Barrynek szólítottak, s akiből a keményen dolgozó szüleinek példája nyomán lett az ékesszóló, kedves Obama - egy olyan ember, akinek a neve egy új sztárra éhező, a politikába viszont már belefáradt társadalomban a remény szinonimája lett.