Assisi ​Szent Ferenc

Zipernovszky Judit - Csodatevő ​Szent Filoména
Egy ​őskeresztény kislányból – hogy hitét megtarthassa – vértanú lesz tizenhárom esztendős korában. A kislány – akit sebtiben eltemetnek egy katakombában – egy görög sziget királyának leánya, nevét terrakotta táblára vésik és kínzóeszközei jelképével együtt földelik, el. Eltelik 1700 év, amikor is régészeti ásatások feltárják azt a kamrát, amely csontjait őrzi. És ezzel megindul egy csodálatos, szinte megmagyarázhatatlan sorozata a történéseknek, minthogyha ez a lélek – újjászületve az öröklétből – ereklyéinek napfényre kerülésével bizonyítani akarná, hogy a halál csak átköltözés egy másik létbe, ahonnan a szeretet erejével kegyelmek és áldások záporoznak. Azóta keresztény világ megtanulta ennek a kislánynak a nevét, aki szüntelenül árasztja azt a szeretetet, amit rövid élete során nem tudott kifejezésre jutatni. Bénák elindulnak, vakok újra látnak, némák megszólalnak, és ő joggal viseli neve mellett, „A huszadik század csodatevője” címet. A neve: Filoména.

Edith Stein - A ​Bárány menyasszonya
Edith ​Stein korunk egyik legjelentősebb nőalakja. (...) Olyan korban élt, amely jobban szerette a sötétséget, mint a világosságot. Ezért kellett életét az erőszaknak kioltania. Szelleme, halhatatlan művei annak bizonyítékai, hogy haláláig az igazságosság hitvallója volt. II. János Pál pápa 1998. október 11-én iktatta a szentek sorába. Emléknapja augusztus 9. (...) A dokumentumokat Teresia Renata Posselt, Benedicta nővér egykori perjelnője fűzte egybe és látta el magyarázó jegyzetekkel. A könyv 1948-ban jelent meg németül, majd több nyelvre lefordították, és számos újabb kiadást ért meg. Magyarul most olvasható először. Sarutlan Kármelita Nővérek, Pécs, 1998

Edith Stein - Utam ​a kölni Kármelba
Edith ​Stein (Wrocław, 1891. október 12. – Auschwitz, 1942. augusztus 9.) német filozófus, karmelita apáca, katolikus szent, Európa, az árvák és a mártírok védőszentje. 1934-ben belépett a karmeliták kölni rendházába és felvette a Teresa Benedicta a Cruce (Keresztről nevezett Benedicta) nevet. A növekvő náci fenyegetés miatt a rendje áthelyezte Hollandiába, az echti karmelita kolostorba. Hollandiában sem volt biztonságban: a holland püspöki konferencia 1942. július 20-án nyilvánosan elítélte a náci fajelméletet; az állásfoglalást az ország összes templomában felolvasták. Válaszként 1942. július 26-án Hitler elrendelte Hollandiában is az áttért zsidók letartóztatását, akiket addig megkíméltek. Edithet és Rosa nővérét letartóztatták és az auschwitzi koncentrációs táborba szállították. 1942. augusztus 9-én mindkettőjüket elgázosították. 1987. május 1-jén Kölnben boldoggá avatták. 1998. október 11-én II. János Pál pápa szentté avatta Teresa Benedicta a Cruce' néven.

Umberto Eco - Baudolino
"Hát ​ez meg mi?" - bök Nikétasz úr, a bizánci birodalom legfőbb bírája és történetírója az orra elé tolt, nehezen kisilabizálható irományra - Baudolino maga alkotta nyelven írt, kamaszkori naplójára - az Úr 1204. esztendejének eleje táján. És Baudolino mesélni kezd. Bizáncot keresztes martalócok fosztogatják, a város lángokban áll, menekülniük kell, de Baudolino közben is mesél és mesél. A meséje nyomán kibontakozó kópéregénynek - a világhírű író-filozófus legújabb, immár negyedik, diadalútját járó regényének- a hőse ő maga, Baudolino, Rőtszakállú Frigyes paraszti származású fogadott fia. Méghozzá felettébb tevékeny hőse: Baudolino képzelő- és tettereje nem ismer határokat. Legfőbb ötlete egyenesen a Német-római Császárság egészének sorsát igyekszik új útra terelni... Ötlet és valóság viszonya azonban - a korábbi Eco-regényekből ismerős módon - igencsak összekuszálódik. Létező személy-e a távol-keleti "János pap", és írt-e levelet Barbarossának (a pápának, a bizánci uralkodónak)? Mi közük a babiloni háromkirályoknak a Grál-legendához, Nagy Károlyhoz és a Német-római Császársághoz? Baudolino és a cimborái mindenesetre elhatározzák: maguk mennek el a világ végére, János pap országába... Hogy a végén (de még inkább azon túl) megint mindenre fény derüljön, természetesen.

G. K. Chesterton - Aquinói ​Szent Tamás
EZ ​A KÖNYV NEM AKAR EGYÉB LENNI, mint népszerű rajza egy nagy történelmi alaknak, akinek tulajdonképpen sokkal népszerűbbnek kellene lennie. Célomat elértem, ha azokat, akik alig hallottak Aquinói Szent Tamásról, rábírja, hogy jobb könyveket olvassanak róla. Ebből a szükségszerű elhatárolásból bizonyos következtetések származnak, amelyeket legjobb, ha mindjárt kezdetben előrebocsátok. Először is az következik belőle, hogy a könyv nagy mértékben azoknak is szól, akik nem Szent Tamás hitét vallják és akiket úgy érdekel az aquinói szent, mint engem például Konfucius, vagy Mohamed. Ámde az a követelés, hogy világos és jellegzetes vázlatokat nyújtsak, többé-kevésbbé másirányú, mint az a szándék, hogy a másként gondolkodóknak is írjak. Ha elsősorban idegenek számára írok könyvet Nelsonról, aprólékosan meg kell magyaráznom sok olyan dolgot, amit minden angol tud, viszont rövidség okából esetleg ki kell hagynom sok olyan részletet, amelyet sok angol szeretne tudni. Másfelől azonban nagyon nehéz volna eleven és mozgalmas életrajzot írni Nelsonról és közben teljesen eltitkolni azt a tényt, hogy a franciák ellen harcolt

Nagy András - Savonarola-kísérlet
"Kivégzésük ​előtti estén találkozhat azokkal a rendtársaival, akiket ugyancsak halálra ítéltek (Fra Silvestro és fra Domenico) eretnekség, skizma, engedetlenség és világi hatalom felhasználásának vádjával. Az eretnekség vádjában kétségtelenül van valami anakronisztikus, a mozgalmat pejoratívan minősítő. Hosszú szertartás végén akasztják fel, majd égetik el hármukat (előbb feloldozzák, kizárják, megszégyenítik őket), valószínűleg nagy tömeg előtt, bár a fennmaradt metszet (ismeretlen mester munkája) csaknem üres teret ábrázol. A hamvakat az Arnóba szórják. Az ellenforradalmak koreográfiájának megfelelően száműzetések következnek, néhány barát nyíltan megtagadja a priort, a San Marco domonkosai levélben könyörögnek a pápához bocsánatért. Francesco Romolinónak a Signoria zenészei szerenádot adnak (a pontos könyvelés feljegyezte az árát: 111 és fél forintért), a San Marco harangját, a Piagnonát leszerelik, majd megkorbácsolják. A Savonarola meggyilkolását követő első Signoria-választáskor a Nagytanács kétszáz Piagnoni tagját kivezetik a teremből - senki nem tiltakozik, Sándor pápa exkommunikáció terhe mellett tiltja be a prior munkáit, de már X. Leó (Giovanni Medici) elrendel egy vizsgálatot Savonarola eretneksége kérdésében, s XIV. Benedek a kanonizálást is felveti. Luther a Miserere-zsoltár kommentárjait 1524-ben Strassburgban kiadatja - később a Kereszt Diadalát a Propaganda Fidei elfogadja, prédikációs tankönyvként. Savonarola bejut az épülő Szent Székesegyházba - Raffaello és Michelangelo művein keresztül, de ott áll a reformáció emlékművein is. Wormsban, Genfben. Máglyája még nem hamvadt el, amikor az új hatalomhoz sorra érkeznek a gratulációk Európa udvaraiból. Szobor vagy freskó - az más. De előbb pusztuljon el."

Ethel Tolansky - Helena Scott - Krisztus ​a haláltáborban
E ​mű Johann Gruber (1889--1944) osztrák katolikus pap, illetve Jacques Bunel (1900--1945) francia kármelita szerzetes életútjával ismertet meg. Mindketten a rettegett mauthausen-guseni koncentrációs táborban vesztették életüket, lelkipásztori működésükön túl rabságuk utolsó hónapjait is a felebaráti szeretetnek szentelve. Szenvedésüket nyomon követve megismerhetjük a náci hatalom módszereit -- "alulnézetből" közelítve a történelmi eseményekhez. Tanúságtevő helytállásuk azt példázza, hogy a jótékonyság, a részvét és az önmegtagadás keresztény erényei a világháború poklában, a legembertelenebb körülmények között is ott munkáltak emberekben. Johann Gruber és jacques Bunel személyében a katolikus egyház XX. századi történetének két hősies lelkületű vértanúja lép elénk. (Zsille Gábor)

Egres Odo S. - Szent ​Bernát élete és tanítása
Egres ​Odó műve nem történész munkája, mégis sajátos értéke van. Amikor a magyar ciszterciek egy csoportja Zirc feloszlatását követően Dallasban megtelepedett, szükség volt egy kis könyvre, amely a ciszterciek eredetét és eszményeit szemléltető módon és népszerű rövidséggel előadja. Odó atya, aki még a negyvenes évek a Pázmány Péter Tudományegyetemen szerezte meg a doktori címet, majd rövid ideig Baján volt tanár, vállalkozott a mű megírására. Elsősorban Szent Bernát barátjának, Saint Thierry Vilmosnak életrajzára és Bernát műveinek szövegére támaszkodva vázolta föl a nagy clairvaux-i apát arcképét, amit azután más életrajzi forrásokból és legendai hagyományok alapján egészített ki.

Ijjas Antal - Szentek ​élete I-II.
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.

Ismeretlen szerző - Paolai ​Szent Ferenc élete
Ez ​a legrégibb életrajz Szent Ferencről. Szerzetes kortársa, tanítványa állította össze a Szentről. A szerző ismeretlen akart maradni, de a történészek könnyen felismerték írásából a calábriai doktort, P. Lorenzo Clavense-t. Ezt az életrajzot latinból olaszra fordította P. Nicola Lusito. Ennek a Szent Ferencről írt első életrajznak értékei: történetisége, gördülékeny egyszerűsége és velős tömörsége.

Vanyó László - Az ​ókeresztény egyház irodalma
A ​könyv elsősorban az ókeresztény kor egyházának irodalmát és azzal összefüggésben a történelmét mutatja be, a kereszténység születésétől a vértanúk koráig.

Ismeretlen szerző - Domonkos
"Nem ​akarok halott bőrök fölé hajolva tanulni, amíg emberek éhen halnak." E beállítottságától alapította meg Domonkos (kb. 1170-1221) az első apostoli rendet, a Domonkosok rendjét, amelynek alapszabályaihoz a szegénység és a vándorprédikátori élet tartozott. A Domonkosra vonatkozó iratanyagot itt történeti összefüggéseiben mutatjuk be, a szerkesztő részletes bevezetőjével kiegészítve; ilyen módon kísérli meg Assisi Szent Ferenc kortársának hiteles arcélét megrajzolni. Vladimir J. Koudelka 1919-ben Csehszlovákiában született. Domonkosrendi, egyháztörténelemből doktorált. 1952 és 1976 között Rómában a Domonkosok Történeti Intézetében a Szent Domonkosra vonatkozó iratok kutatásával foglalkozott; sikerült több új felfedezést is tennie. 1976 óta St. Niklausban (Svájc) a domonkosrendi nővérek Bethánia kolostorában spirituális.

Révay József - Szentek ​legendái
A ​kötetből megismerhetjük a keresztény szentek, vértanúk legendáit, életét, a kultúrtörténetnek és az egyházművészetnek ezt a fontos részét. Ez a gyönyörű kiállítású könyv az eredeti, 1926-os kiadás alapján készült, festett, aranyozott borítóval, 8 színes és 8 egyszínű melléklettel. A könyvdíszeket és a könyv kötését Jaschik Álmos festőművész tervezte és rajzolta.

M. Fabyan Windeatt - A ​szeretet fekete apostola
Isten ​időnként szenteket támaszt, akik e világ önző, anyagias, hatalomra törő és szabad erkölcsöt hirdető mohóságának életükkel mondanak ellent. Ilyen kiválasztott volt a XVII. században az a színesbőrű perui kisfiú, aki megigézve a Jóisten szeretetétől, járta sajátos és eseményekben gazdag életútját. Felnőve Domonkos-rendi szerzetes lesz, és a segítő testvérek legkisebbjeként lett kortársai között a legnagyobb. A rabszolgasorsba kényszerített színesbőrűek között ő az ellenpont, ő vívta ki szeretetével és alázatával Isten fiainak szabadságát. Fiataloknak ajánljuk elsősorban e könyvet, hogy Porres Márton színesbőrű szerzetes testvér életét megismerve elgondolkodjanak egy kicsit e világ dolgai felett. De valamennyiünk okulására szolgálhat a szeretet fekete apostolának Isten jeleiben oly gazdag élete.

Szántó Konrád - A ​Katolikus Egyház története I-III.
A ​modern keresztény kultúra, vallási ismereteink egyik fontos segédeszköze ez a kiállításában is szép mű. De nemcsak a hívő számára jelent nagy segítséget, hanem a kulturált nem hívő számára is. Hiszen, hogy mást ne említsünk, Magyarország ezeréves történetének lényeges és ki nem törölhető része a kereszténység története. (Dr. Szilas László SJ) E könyv hosszú időre korszerű kézikönyv marad, amelyet csak a további kutatási eredmények nyomán lehet majd tovább fejleszteni. Tudományos színvonala, kézikönyv-jellege mellett stílusa nem száraz, fárasztó, hanem gördülékeny, világos. Feltétlenül ott a helye az egyházi műveltségére, tájékozottságára valamit is adó ember könyvtárában. (Rosdy Pál)

Bocsa József - Az ​egyháztörténelem nagy alakjai
A ​történelemmel nem szaktudósként foglalkozók számára igazán nem a történelmi adatok, események, folyamatok bemutatása az érdekes, hanem olyan gondolatok, személyes életrajzi minták, cselekvési példák megmutatása, amelyek az ő számára is hasznosíthatók. Bocsa József piarista atya éppen ilyen céllal írta meg „Az egyháztörténelem nagy alakjai" című könyvét. A kötetben szereplő életrajzokban nem a teljesség volt a fő cél, hanem olyan részletek kiemelése a szóban forgó személyek életéből, írásaiból és megnyilatkozásaiból, amelyek a mai kor embere számára is példaértékűek, és amelyek személyes közelségbe hozzák azokat, akikről szólnak. Maga a kötet a Mária Rádióban elhangzott előadásokat tartalmazza. A könyvben 35 olyan személy életrajza szerepel, akik már szentté vagy boldoggá vannak avatva, illetve akik szent életet éltek, és minden esélyük megvan rá, hogy előbb-utóbb szentté is avassák őket. Jelen írás bizonyos szempontból folytatása, bővített kiadása a szerző "A szentektől tanulni" c. könyvének. Abban tíz szent rövid életrajza szerepelt tőlük vett idézetekkel, életük apró epizódjaival, amelyek mind alkalmasak arra, hogy tanuljunk belőlük.

Marie-Albane Lenarduzzi - Szent ​Hedvig
Szent ​Hedvig életében egy egészen rendkívüli, kalandregénybe illően fordulatos és szent mivoltában meggyőző, példamutató és követésre szólító uralkodói pályafutással ismerkedünk meg. És mindez beleszorítva életének csekély huszonöt esztendejébe. Anjou Nagy Lajos királyunk leánya 1347-ben született a budai, vagy visegrádi várban, a számos európai országnak (francia, nápolyi, szicíliai, magyar, lengyel) uralkodót adó Anjou-családba. Tizenegy éves korában a lengyel nemesség meghívja a lengyel trónra és rövidesen meg is koronázzák. Férjhez megy a még pogány Jagelló litván fejedelemhez és néhány év alatt keresztvíz alá vezeti az akkor hatalmas Litvánia pogány népeit. Litvániát békés úton egyesíti Lengyelországgal. 1399-ben 25 évesen, tizenhárom évi áldásos uralkodás után, kislányának korai megszületését követően – a nemzet hangos gyászától kísérve – hal meg. Emblematikus alakja a lengyel nemzeti büszkeség és a lengyel-magyar barátság egyik forrása. A gyermek-uralkodó mind a belső béke megteremtésében, mind pedig kulturális, művészeti és oktatási intézmények alapításában halhatatlant alkotott. II. János Pál pápa 1997-ben kanonizálta.

Lush Gjergji - Teréz ​anya
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.

Csorba László - Széchenyi ​István
Széchenyi ​a legtöbb gondolkodó honfitársunk számára nem hús-vér ember, hanem félistenekhez hasonlatos figura, akinek sorsa egyike a magyar nemzet leghatásosabb modern mítoszainak. Tizenöt évtized pergett alá az idő rostáján azóta, hogy a döblingi szanatórium emeleti lakosztályában eldördült a végzetes pisztolylövés. Világháborúk s diktatúrák viszontagságain átvergődve, tanulságaitól kiábrándulva ma egy, a politikától megcsömörlött nemzedék éppen olyan "karizmatikus" vezető után áhítozik, amilyenné az ő szobrát formálták gondos kezek s tudatos szándékok. Széchenyi alakja, sorsa mindmáig kétségkívül alkalmas arra, hogy a nemzeti érzésvilág vallásos rajongóinak üdvtörténetében ő legyen a megtagadott és megfeszített, de végül feltámadó Messiás. Ebben a könyvben azonban nem a legendák Széchenyijével találkozhat az olvasó. Egy minden zsenialitása, impozáns alkotásai stb. ellenére sokféle kicsinyességgel, hibával teli, a maga egyszervolt sorsával betegen megküszködő, a mindennapok erkölcsi csatáiból hol győztesen, hol vesztesen kikerülő férfi pályáját rajzolja elibénk az elfogulatlan szakkutatás eredményeinek summázata. A lángész kinyilatkoztatásainak réveteg hallgatása helyett inkább a politikai és lélektani rejtélyek bogozása kínál magas fokú szellemi izgalmat. Sok évtizeden át nem volt olyan népszerű összefoglalás a magyar olvasók asztalán, amely a Széchenyi-kutatás azóta felhalmozódott számos értékes részeredményét közérthetően, olvasmányos stílusban tárta volna az érdeklődő közönség elé. A "legnagyobb magyar" születésének bicentenáriuma remek alkalmat kínált egy ilyen célú, az életút összes lényeges részletét felölelni igyekvő áttekintés elkészítésére. A kötet elfogyott, 2001-es második kiadása sincs már sehol a könyvesboltok polcain - így itt az ideje, hogy Csorba László munkája immár harmadik (részben átdolgozott) kiadásban lásson napvilágot. Ám ha a klasszikus Széchenyi-legendák egy része fenn is marad a szakmai rostán, szó sincs valamiféle divatos "deheroizálásról". Hiszen legragyogóbb tetteinek nem vész el, csupán illúzióktól remélhetőleg mentesebb összefüggésekben tárul elibénk erkölcsi vonzata. Az eddig csupán hódolattal megközelíthető félisten figurája mögül viszont így előbukkanhat igazi valójában az esendő ember, akit nemcsak becsülni és tisztelni, de szeretni is lehet.

Eckhart mester - Az ​értelem fénye
Eckhart ​elismert skolasztikus teológus volt, minden bizonnyal ő az első német filozófus is. Egyesek a legnagyobb keresztény misztikusok között tartják számon, mások a német nyelv megújítójaként tisztelik, ismét mások magával ragadó hatású prédikátornak, valóságos Mesternek tekintik. Műveinek jelen reprezentatív válogatása úttörő vállalkozás: törekszik bemutatni Eckhart gondolkodói fejlődését, beleértve a Magyarországon ismeretlen skolasztikus tudóst is. A kötet újdonsága, hogy az újabb kutatásokra alapozva részletes életrajzot tartalmaz, egyúttal megkísérli Eckhart műveinek kronológiai besorolását.