Csók István (1865 1961) Csók István életútja egy évszázadon ível át, eszmélése a „boldog békeidőkre” esett, majd felnőttként megélt két világháborút és megannyi hatalomváltást. Habitusának eredendő derűjét azonban mindez csak megerősítette, világnézetté csiszolva szerencsés adottságát. Derűje máig hatóan átsugárzik művein, ami kellő magyarázatot ad arra a szeretetre, amellyel mai napig övezi művészetét a közönség. E hosszan tartó népszerűség egyik kulcsa kétségtelenül Csók festészetének világos és közérthető volta. Fénytelített, színpompás képi világának visszatérő hősei imádott felesége és lánya, színtere a békés polgári otthon vagy a nyári Balaton, kedvencei a kora ősz dúsan tarka virágai. Festészetének sokszínű formavilága nem öncélú stílusbűvészet, hanem érzékeny leképezése formakereső korának. Kötött, akadémikus kifejezésmódját hamar felváltja a realizmus tiszta hangzata, hogy azt az ifjúkor melankóliáját érzékenyebben kifejező szimbolizmus kövesse, a századelőn vérbő impresszionistaként kezdi újra, majd rövid időre őt is megérinti a modernizmus felszabadító hatása, végül élete derekán visszatér ahhoz a képi világhoz, mely egyéniségéhez, világnézetéhez leginkább illeszkedik, az impresszionizmushoz. Fordulatos stílusváltásai azonban sosem lépik át a természetközeli ábrázolás határait, képtárgya mindenkor a látott, megélt világ marad. Ideológiailag semleges, lírai látványelvű festészete éppúgy sikeres a századvég kiállítótermeiben, mint a Horthy vagy a Rákosi-érában.
Kapcsolódó könyvek
Ernst Mihály - A dunántúli falfestés középkori emlékei
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.
Marosi Ernő - A középkor művészete II. 1250-1500
A középkor művészetét tárgyaló mű második kötete a XIII. század közepétől, a gótikus művészet érett periódusától a XV. század végéig tekinti át kronologikus sorrendben az építészet, szobrászat, festészet és az iparművészet legjelentősebb alkotásait. A klasszikus gótikától az itáliai trecentón, az internacionális gótikus és a "lágy" stíuson keresztül egészen Dürer munkásságának első periódusáig vázolja fel ennek a 250 évnek a sokszínű történetét, és olyan kiemelkedő mesterek munkásságát elemzi benne, mint Giotto, a Pisanók, az Eyck testvérek, Bosch vagy Grünewald. A könyv gerince a 132 képtábla, amelynek több száz kisméretű fekete-fehér képe a vizualitás eszközeivel egészíti ki a szerző mondanivalóját, és rávilágít a kölcsönhatások szövevényére is.
Andrási Gábor - Pataki Gábor - Szücs György - Zwickl András - Magyar képzőművészet a 20. században
A 20. századi magyar művészet története 1896-ban, a millennium esztendejében kezdődik, akkor, mikor a fényes ünnepségek ellenére leplezetlenül feltárul az akadémikus és modern szemlélet ellentéte. A historizmus mellett virágzik a szecesszió, néhány fiatalember pedig elindul Nagybánáyra, a modern magyar művészet első állomására.
A történet az avantgárd törekvésekkel folytatódik, a Nyolcakkal és aktivistákkal, a két világháború közötti római iskola hivatalos modernségével, a posztimresszionista Grashammel, 1945-tel, a realizmus doktrinája által meghatározott ötvenes évekkel, a hatvanas, hetvenes évek újavantgárd művészetével, a rendszerváltással, a modernizmus utáni kortárs művészettel.
A kötet átfogó képet ad a század képzőművészetéről, és első ízben vállalkozik az 1945-től napjainkig terjedő időszak ismertetésére, az elmúlt ötven év újjáértékelésére, a politikai nyomástól, cenzúrától, és a vele szembe alkalmazott taktikáktól független szakmai elemzésre. Ebből adódik, hogy a szerzők korábbi művészettörténet-írásunkban központi helyet elfoglaló az ún. haladó törekvések kiemelése helyett árnyaltabb képet festenek, nem hangsúlyoznak egyoldalúan egy-egy vonulatot vagy irányzatot.
Úttörő jelentőségű az utóbbi harminc év feldolgozására, amelynek művészetről összefoglaló tanulmány mindeddig nem született. A szerzőknek új szempontok alapján kellett feldolgozniuk ezt az időszakot, és törekedtek arra, hogy a művészet folytonosan alakuló kontextusát és intézményrendszerét, a kiállításokat, galériákat, folyóiratokat egyaránt bemutassák, és a legfiatalabb alkotók munkáinak is helyet adjanak.
1989, a rendszerváltás óta immár tíz év telt el. Nemcsak a világ formálódott át, és vele a művészet, hanem a művészettörténet szemlélete. A századvég közelsége kényszerítően időszerűvé tette, hogy egy új nézőpontú összegzés, a nagyközönség számára is érthető, friss szellemű, színvonalas 20. századi magyar művészettörténet megjelenjen.
A kötet szerzői a 20. századi magyar és közép-kelet-európai képzőművészet szakemberei, akik kiállítások kurátoraiként, egyetemi előadókként foglalkoznak kutatási területükkel, tudományos publikációk mellett a kortárs művészeti életben is aktívan résztvesznek.
Andrási Gábor (1954) az Óbudai társaskör Galéria vezetője, Pataki Gábor (1955) az MTA Művészettörténeti Intézetének igazgatóhelyettese és az Új Művészet folyóirat szerkesztője, Szücs György (1960) a Magyar Nemzeti Galéria tudományos titkára és Festészeti Osztályának múzeológusa, Zwickl András (1964) a Magyar Nemzeti Galéria muzeológusa és a Magyar Iparművészeti Főiskola adjunktusa.
Dávid Katalin - Magyar egyházi gyűjtemények kincsei
A hazai egyházak országszerte ismert gyűjteményeiben - mint például az esztergomi Keresztény Múzeum vagy az Országos Zsidó Vallási és Történeti Gyűjtemény -, de olykor falusi templomokban is sok értékes műalkotást őriznek. Festmények, szobrok, kódexek, gobelinek és természetesen szertertási tárgyak nagy számmal vannak egyházi tulajdonban.
A nagyközönség - néhány kivételtől eltekintve - nem nagyon ismeri ezeket a kincseket.
Dávid Katalin szakavatott vezetésével először találkozhat könyv formában ezzel a nagyon vonzó anyaggal.
Miután bevezetőjében a szerző ismertette az ötvös- és textilművészet alkotásainak a különböző egyházak szertartásaiban betöltött funkcióját, képanyagában a legszebb kelyheket és úrmutatókat, úrasztali felszerelési tárgyakat, terítőket, miseruhákat reprodukálja.
A bevezetőt és az illusztrációkat a közölt műalkotások pontos leírása egészíti ki.
Norbert Schneider - Vermeer - A festői életmű
Igaz, hogy azon a kevés képen, amit festett, megtaláljuk a teljes színskálát; de a citromsárga, a világoskék és a halványszürke színharmóniája festészetének olyan karakterisztikus vonása, mint a fekete-fehér-szürke-rózsaszín együttese Velázqueznél. (Vincent van Gogh)
Ismeretlen szerző - Uffizi Firenze
Firenze különleges kulturális missziót teljesítő város, Athén és Róma örököse. Itt van a világ egyik leghíresebb múzeuma, az Uffizi. Már a XVI. század második felében az épület adott otthont a kormányhivataloknak és a nagy mecénás család, a Mediciek gyűjteményének. Az Uffizit tehát eleve múzeumnak tervezték; különlegessége épp az, hogy nem tépték meg a történelem viharai úgy, ahogy a párizsi Louvre-t vagy a madridi Pradót. Gyűjteménye folyamatosan gyarapodott, s napjainkra a XIII.-tól a XVIII. századig szinte minden jelentős itáliai festő és iskola képviselve van a kollekcióban, amely német, németalföldi és francia remekművekkel is kiegészült.
A kötet színes reprodukciói úgy kalauzolják végig az olvasót a festőművészet történetén a korai itáliai primitívektől kezdve a reneszánsz híres nagymesterein (Botticelli, Raffaello, Tiziano) át Rubens és Rembrandt legendás remekműveiig s a francia rokokó festészet alkotásaiig, hogy a képzeletbeli múzeumlátogatás végeztével a művészet nagy korszakairól is áttekintést kaphat. Külön érdekessége a múzeumnak a művészek önarcképeiből berendezett kabinet.
Egy firenzei utazás előkészületeihez nélkülözhetetlen az Uffizit bemutató kötet tanulmányozása. Aki nem készül utazni, az is minden bizonnyal élvezettel lapozgatja majd a bőséges és nem utolsósorban jó minőségű illusztrációs anyaggal, katalógussal ellátott kiadványt.
Karl Heinz Clasen - A Louvre képtára
Louvre, a világ legnagyobb múzeumának képtárát részletesen bemutató könyv.
Ismeretlen szerző - Modigliani
Folytatódik a Ventus Libro kiadó Híres festők sorozata. Négy festő (Bosch, Modigliani, Turner, Whistler), akinek életművét, művészi fejlődését egy- egy kötetben, sok ismert és kevésbé ismert festmény színes fotójával illusztrálva mutatja be.
Ismeretlen szerző - Gótikus stílus
A gótikus stílus 1140 körül az Ile-de-France-ban alakult ki, onnan terjedt el Európa egész területén. Bár első alkotásai a székesegyházak és a nagy apátságok voltak, a stílus fokozatosan uralkodóvá vált a várak és paloták világi építészetében is. A kötet a gótika egészét fogja át - földrajzi, kronológiai és műfaji tekintetben egyaránt. Az áttekintést többek között a város fejlődéséről vagy a kor tudományosságáról szóló fejezetek teszik teljessé.
Rolf H. Johannsen - 50 híres festmény
Miért olyan híres Leonardo Mona Lisája? Ki adott megbízást Rembrandt Éjjeli őrjáratára? Miért provokatív Warhol Marilyn diptichonja? Számos érdekes és izgalmas kérdés, de mindenekelőtt kérdezzük meg magunktól: mit látunk egyáltalán ezeken a képeken? Jelen írás, azon kívül, hogy megválaszolja ezeket a kérdéseket, áttekintést ad a középkor első táblaképeitől az impresszionisták remekművein át a 20. század utolsó harmadáig. Egyfajta társadalomtörténetet kapunk a művészet tükrében, melyen keresztül megismerhetjük a festői technika és a képi gondolkodás újabb és újabb felfedezéseinek históriáját is. A könyvet az érintett személyek és művek mutatója, valamint egy művészettörténeti szójegyzék teszi teljessé.
Ismeretlen szerző - Modern magyar festészet 1892-1919
Ez a könyv végre teljességben, kompromisszumok nélkül, kiváló minőségű és páratlan bőséges reprodukciós anyaggal mutatja be a modern magyar festészet közel száz esztendejét. A kétkötetes mű első része 1892-tól 1919-i kalauzolja el olvasóit. Kieselbach Tamás műkereskedő, gyűjtő és művészettörténész, a könyv szerkesztője és kiadója ritkán kínálkozó lehetőséget ragadott meg, mikor munkatársaival e nagy, összefoglaló munka létrehozásába belekezdett. A magyar magánygyűjtemények jelentős része ugyanis, ellentétben a világ nyugati felében létrejöttektől, az elmúlt másfél évtized nagy társadalmi átalakulásának következtében folyamatos mozgásban és fejlődésben van, így legtöbbje jól ismert a neves műkereskedő és műgyűjtő előtt. Ennek eredményeként Kieselbach Tamás soha nem látott bőségű forrásból, 61 Múzeum, 146 jelentős magángyűjtemény műtárgyállományából, valamint az elmúlt egy-másfél évtized műkereskedelmi forgalmából, összesen mintegy 60-70 ezer műalkotásból válogathatta ki az egyes kötetekbe kerülő közel ezer-ezer festményt. Ily módon nem csupán számos, még reprodukálatlan, "rejtőzködő" remekmű kerül most először a közönség elé, de a képek újszerű, széles rálátásról és független értékítéletről tanúskodó szerkesztése révén eddig ismeretlen műtörténeti összefüggésekre is fény derül. A bemutatott műalkotások mélyebb megértését, az egyes művészek és irányzatok alaposabb megismerését neves magyar művészettörténészek tanulmányai segítik. Az invenciózus válogatás, a kiváló reprodukciók, a magas színvonalú tervezői és kivitelezői munka láttán minden túlzás nélkül kijelenthetjük: E könyv lapjain a modern magyar festészet történetének talán legszebb és legizgalmasabb olvasata bontakozik ki.
Ismeretlen szerző - Modern magyar festészet 1919-1964
A modern magyar festészet remekműveit bemutató hatalmas összefoglaló munka második kötetét tartja kezében az olvasó. Az első rész 2004-ben elnyerte a Szép Magyar Könyv-díjat. A Modern Magyar Festészet 1919-1964 a hazai piktúra egyik legizgalmasabb, leggazdagabb korszakát mutatja be...
Galavics Géza - Marosi Ernő - Mikó Árpád - Wehli Tünde - Magyar művészet a kezdetektől 1800-ig
A magyarországi művészet történeteról legutóbb majd húsz éve jelent meg összefoglalás, amely rövid idő alatt szinte nyomtalanul eltűnt a könyvpiacról. Amikor most útjára indítjuk két kötetre tervezett vállalkozásunk első felét, nemcsak egyszerűen ezt a hiányt szeretnénk megszűntetni, hanem egyszersmind lehetőséget adni az olvasónak arra is, hogy a témát a legújabb tudományos eredmények tükrében ismerhesse meg. A honfoglalástól 1800-ig terjedő majdnem egy évezred művészetét négy szakember, az adott korszak legjelesebb specialistaja a hagyományos stíluskorszakok szerinti beosztásban targyalja, ugyanakkor nagy súlyt fektet arra, hogy a művészeti folyamatok alakulását a történelem és a kultúra más területeinek alakulásával összefüggésben láttassa. Ahol ez lehetséges, együtt mutatják be az építészet, a szobrászat és a festészet alkotásait, s minden esetben törekszenek a főbb áramlatok stíluseredőinek feltárására, országhatárokon belüli és kívüli összefüggések megmutatására. A friss szemléletű kötetet - amelyet hamarosan követ az 1800-2000 közötti éveket tárgyaló párja - bőséges bibliográfia és közel 500 kép egészíti ki.
Christiane Stukenbrock - Barbara Töpper - 1000 mestermű - Európai festészet 1300-tól 1850-ig
Az európai festészet történetéből 1000 válogatott remekművet mutat be a kötet, amelyben a 13. és 19. század közötti stílusgazdag időszak fontos, ismert alkotásai mellett ritkábban reprodukált művek is megjelennek. A könyvet átfogó kérdéseket tárgyaló miniesszék - mint a festészeti technikák fejlődése, a műkereskedelem története, mélyebb műelemzések - és kislexikon egészíti ki.
A művészek betűrend szerint találhatók meg a könyvben.
Az esszék címei
Az első igazi reneszánsz ember, egy "uomo universale"
Giorgio Vasari, "a művészettörténet atyja"
Caravaggio földön járó szentjei
A képfajták rangsora
Egy jegyespár és két tanú
Üdvöz légy Mária, malaszttal teljes, az Úr van teveled...
Sok út vezet Rómába
A képek rejtett erkölcsi tanulsága
Pillantás a tükörbe
Angelika Kauffmann: Róma ciceronéja
Leonardo da Vinci, az egyetemes lángelme
Két firenzei bankár jó vásárt csinált Flandriában
Piaci standoktól a műkereskedésig
Művészet és gyűjtőszenvedély
A régi varázsa
Ridon le carte (A betűk ragyognak)
Az olajfestés fejlődése
A sokszorosító eljárások kezdetei
A keret már majdnem maga a kép
Mikor a művészet közkinccsé válik...
Szabadi Judit - A magyar szecesszió művészete
A magyar szecessziónak csaknem a legutóbbi évekig igen mostoha volt a sorsa. Csak amikor az ötvenes évektől kezdve Nyugat-Európában, majd lassanként Közép-Európában is "felfedezte" a jelenkor ezt az évtizedekig feledésbe merült művészeti-szellemi áramlatot, kezdtünk fölfigyelni arra, hogy Budapest utcaképét milyen erősen formálta a szecesszió, és a magyar iparművészetben is önálló áramlatot alkotott. De még akkor is kétséges volt: létezett-e egyáltalában magyar szecessziós képzőművészet.
Szabadi Judit könyve ennek a kérdésnek a megválaszolására vállalkozik. Noha a magyar szecesszió nem nőtt olyan egységes és különösen nem olyan forradalmi irányzattá, mint például a belga art nouveau vagy a német Jugendstil, 1890 és 1914 között, azaz egy negyedszázadon át formálta képzőművészetünk arculatát.
A szerző a magyar szecesszió szeszélyes természetéhez, extrém vonásaihoz, váratlan felíveléseihez igyekezett alkalmazkodni akkor, amikor könyvében külön fejezetet szentelt a szecesszió epizodistáinak, és külön azoknak, akiknek munkásságában sorssá növekedett a "modern stílus". Ebben az összefüggésben ismerjük meg Ferenczy Károly, Vaszary János, Csók István, Fényes Adolf, Egry József, Iványi Grünwald Béla, Lesznai Anna szecessziós periódusát és azokat a lenyűgöző életműveket - Rippl-Rónai Józsefét, Gulácsy Lajosét és Csontvárí Kosztka Tivadarét -, melyekben egységbe forrt az új szellemi áramlat életérzése, stiláris kifejezésmódja és alkotói magatartása. A stílus tudatos és programszerű megvalósítását képviseli a század elején szerveződött gödöllői művésztelep, élén Körösfői_Kriesch Aladárral és Nagy Sándorral.
A könyv a képzőművészet valamennyi műfajában - a festészetben, grafikában, szobrászatban - áttekinti és értékeli a szecesszió hazai jelentkezését és szerepét. Egyben része, mintegy első állomása egy nagyobb vállalkozásnak, amely arra hivatott, hogy a századelőnek ezt a jellegzetes művészeti áramlatát az építészet és az iparművészet vonatkozásában is bemutassa.
A könyvet 332 fekete-fehér és 32 színes kép illusztrálja.
Marosvölgyi Gábor - Gulácsy Lajos
A Mintarajziskolában igen rövid időt töltött 1900-ban, majd 1902-ben Rómába, 1903-ban Firenzébe ment, ahol beiratkozott az akadémiára. 1906-ban Párizsba utazott. 1908-as észak-itáliai útját követően írók, költők hívták Nagyváradra, kiállításakor megismerkedett Ady Endrével és későbbi barátjával, Juhász Gyulával. 1913-ban Padovában járt, 1914 tavaszától egy évig Velencében élt. Kapcsolata az aktivistákkal 1918 körül csupán életrajzi momentum, művein nem hagyott nyomot. 1922-ben gyűjteményes kiállítása volt, de a világháború feszültségei, félelmei hatására felszínre került elmebaja ekkor már nem engedte a civil életbe való ideiglenes visszatérését sem.
Németh György - Ritoók Zsigmond - Sarkady János - Szilágyi János György - Görög művelődéstörténet
A először 1967-ben, majd átdolgozott formában 1981-ben megjelent A görög kultúra aranykora című kötet szerzői, Ritoók Zsigmond, Sarkady János és Szilágyi János György - szakterületük nemzetközileg is elismert kutatói - azt a célt tűzték ki maguk elé, hogy a mai olvasókkal megismertessék az ókori görögség művelődéstörténetét. A Görög művelődéstörténet Németh Györggyel kiegészült szerzőgárdája ugyanezt teszi, de jóval nagyobb terjedelemben és kitágítva az időhatárokat a bronzkortól a Kr. e. 4. századig tartó ezer évre. A szerzők a legújabb kutatások eredményeit is felhasználják, hírt adnak például a 2005-ben megtalált Sapphó- és Archilochos-papiruszokról is. A történelmi, művészet- és irodalomtörténeti fejezeteken kívül a könyv beható filozófia- és gazdaságtörténetet is ad, és megismertet a hétköznapi élet világával, a nők, a gyerekek és a polgárjoggal nem rendelkező rétegek életével is. A képekkel gazdagon illusztrált kötetet részletes kronológia és névmutató teszi könnyen használhatóvá.
Ingo F. Walther - Paul Gauguin
A monográfia sorra veszi Gauguin életének, alkotótevékenységének korszakait, az impresszionista kezdetektől a szintetista, szimbolista útkeresésen át a művészetének betetőzését jelentő második óceániai utazásig és a Fatu Iwa szigetén bekövetkezett haláláig.
Ismeretlen szerző - A magyarságtudomány kézikönyve
A tudományos ismeretterjesztés új vállalkozása A magyarságtudomány kézikönyve című kötet. A szerzők nem kisebb célt tűztek maguk elé, mint hogy a lehető legtömörebben foglalják össze ismereteinket Magyarországról és a magyarságról. Így kerültek a kötetbe a hungarológia fogalmát és témakörét tág szemhatárral megrajzoló tanulmányok, amelyek a magyar nyelv sajátosságait, nyelvi rokonságunkat, történelmünk viharos századait, irodalmunk és művészeteink európai léptékét, népi kultúránk mindmáig kiapadhatatlan forrásvidékét - például a szokás- és hitvilágot - tekintik vizsgálatuk tárgyának. Kósa László, Kiss Jenő, Gergely András, Kőszeghy Péter, Szegedy-Maszák Mihály és Szemerkényi Ágnes a legújabb tudományos felfogásokat közvetítik a tájékozódni kívánó hazai olvasóknak és a világban szétszóródott magyarságnak.
Zádor Anna - Építészeti szakszótár
Ez a kis könyv mintegy 1000 leggyakrabban előforduló építészeti kifejezést értelmez alapfokú képzettségű olvasó számára. A sajtó és a könyvkiadás, a rádió és a tv naponta árasztja az építészettel kapcsolatos kifejezéseket, amelyek a laikus számára szokatlanok és sokszor nem egyértelműek. Ezen kíván segíteni ez a munka, és ezzel az építészeti kultúra elmélyítésére törekszik.