Fiúk ​évkönyve 1967

Tóth Árpád - Tóth ​Árpád összes versei, versfordításai és novellái
"... ​ő a választottak, a legnagyobbak közé tartozott" - írta Tóth Árpádról Kosztolányi. - "Debrecenből érkezett, a grammatikák, a verseskönyvek, a magyar színművészet ősi földjéről, s természetes folytatója Csokonai Vitéz Mihály és Arany János művészetének. Szavainkból új mákonyt szűrt, bódító írt a mi legfájóbb sebünkre. Andalító költő, makulátlan művész. Egységes világ tárul elénk könyveiből, lágy, meghitt szemlélet, s ez olvasztja eggyé sorait, melyeknek végén halkan, fájdalmasan jajgatnak gyönyörű, mintegy véget-sose-érő rímei. Lágyságában azonban semmi finnyásság. Nevükön nevezte ő a dolgokat, a »setét dolgokat«, melyeket »szeretett«, képzőművészeti pontossággal írta le az előrebukó fejet, vagy a terpedő kezet, a kidagadó ereivel. A keret mindig valószerű, úgyhogy finomsága az ellentét erejénél fogva annál erősebben szökken ki. Ezért olyan emberi és megindító, s ezért halhatatlan. Versei úgy hatnak rám, mint a földönjáró angyalok."

Ted Hughes - Születésnapi ​levelek
A ​költőházaspár is mitologizálódott: a feminista kritika mártírként kanonizálta Sylviát - Tednek az önző, érzéketlen és hűtlen férj szerepe jutott. Ő maga harmincöt éves hallgatást tört meg, amikor halála évében, 1998-ban közre adta ezt a kötetet, rémdrámába torkolló szerelmük és házasságuk történetét, ahogyan ő látta, és ahogyan Sylviához írt levél-versek formájában megfogalmazta. A baljós árnyak kezdettől rávetülnek erre a kapcsolatra. Sylvia napos énje, a színjeles tanuló, a barnára sült, életerőtől duzzadó amerikai lány mögött ott sejlik az árnyékos oldal is, a titkos démonaival küzdő, rémálmok gyötörte, váratlan dührohamokra hajlamos lény, akinek arcán a sebhely első öngyilkossági kísérletéről árulkodik. Gyökeresen más a két ember kulturális és történelmi háttere is, amint ez már francia- és spanyolországi nászútjukon kiderül. "A te Párizsod, úgy gondoltam, amerikai... Az én Párizsom annyi volt csak, hogy nem német. A Megszállás fővárosa, az a régi lidércnyomás." "Spanyolország megrémített. Spanyolország, ahol én otthon voltam." Ahogy haladunk a végkifejlet felé, ez a feszültség csak növekszik. Ted nem találta helyét Amerikában, Sylvia gyűlöli az Óceánt is elkerítő angolokat. A partvidék nyúlcsapdáival összevérezi a kezét. A legbaljósabb árny azonban a halott német apa, Otto Plath egyre nagyobbra növő és a férj alakjára rávetülő kísértete. Őt és a kötet sok más motívumát Sylvia Plath költészetéből is ismerhetjük. A Születésnapi levelek két költészet drámai ütközése is, de - az élettel ellentétben - nem romboló, hanem megtermékenyítő hatással: új minőség Ted Hughes költészetében. Költészetnek, drámának, történetnek egyaránt megrendítő olvasmány.1956-ban a cambridge-i egyetemen az akkor huszonhat éves Ted Hughes és barátai irodalmi lapot alapítottak, a St. Botolph?s Review-t. Csak egy száma jelent ugyan meg, de az estélyen, amivel megünnepelték, összeismerkedett és mindjárt egymásba is szeretett Anglia és Amerika két legígéretesebb költője. Ted Hughes és Sylvia Plath néhány hónap múlva már össze is házasodtak. Eleinte Amerikában éltek, majd 1959-től Angliában. Született két gyerekük, és 1961-ben vidéken telepedtek le. Nem sokkal ezután házasságuk megromlott, Hughes elköltözött, és Sylvia 1963-ban öngyilkos lett. Költői hírneve azóta nőttön nő. Ahogy egy megidézett szellem - mint e kötetben olvashatjuk - talán megjósolta neki: "?Híresek lesztek majd. Különösen te. / Ki sem kerülheted: eljön a hírnév, / És mire eljön, megfizettél érte: / A boldogságoddal, férjeddel, életeddel." Híres lett Hughes is. A természet ősi erőit mitizáló, vad erejű költészetével 1984-ben elnyerte az Angliában több évszázados múltú poet laureate (koszorús udvari költő) címet.

Haraszti Sándor - Befejezetlen ​számvetés
"... ​nehéz volt elszánni magam, hogy a könyörtelen igazmondás páncéljában, az igazat állva - a magam igazát persze - hitelét rontsam több, a kor szereplőit rendszerint dicsfénnyel elárasztó legendának, tévhitnek, mesének... Hogy hosszú töprengés után mégis vállalkoztam emlékiratírásra, nem azt jelenti, hogy megszűnt minden aggályom, hogy nincsenek kétségeim afelől, miszerint az önérdek nem kísért-e meg engem is, nem hagy-e cserben a hanyatló emlékezet. Sokkal inkább az a balga remény biztatott erre, hogy tanúvallomásomat, annak selejtjét, tévedéseit is beszámítva, egyszer talán mérlegre veti Justitia istenasszony, amikor az utókor nevében a mi magyar századunknak osztja ki a végső igazságot."

Karinthy Ferenc - Szellemidézés
Apám ​mindig azt mondta, hogy ő azon a bizonyos augusztus 29-i éjszakán vált felnőtté, amikor az apja, Karinthy Frigyes meghalt. Az élménytől soha nem tudott végleg szabadulni. Budapest ostroma alatt, a pincében kezdte lejegyezni fiatalsága emlékeit. Feje felett közben szétlőtték a várost. Úgy érezte, amit nem vet papírra, az örökre elvész az időben. Ezért tekintette az első igazi regényének a Szellemidézést. Öregen pedig a legkedvesebb könyvének mondta. Szerette a frissességét. Visszasírta fiatalságának erejét. Felidézte az élmény lüktető valóságát. Számomra is legfontosabb könyve ez. Hiteles híradás a Karinthy család mindennapjairól. Karinthy Frigyes utolsó óráiról. A kamaszkor legszebb és legszörnyűbb nyaráról. Hitvallás és látlelet egy nemzedék felnőtté válásának felejthetetlen pillanatairól. A gyerekkori társaságról, amelyik egész életén végigkísérte. A Szellemidézés nem csupán azért érdekes könyv, mert a Karinthy Frigyes fia írta. Egyéni írói világot rendkívüli érzékletes módon felmutató, sajátos nyelvet teremtő művész varázslatos műve. Irigylem érte az apámat. Jó lett volna, ha fiatalon én is ilyen könyvet tudtam volna írni. Karinthy Márton

Jean-Paul Sartre - Egy ​vezér gyermekkora / A fal / A szavak
A ​nemrég elhunyt világhírű francia író három rövidebb írását gyűjti egybe ez a kötet. Az első, a címadó, egy francia gyároscsemete gyermekkorát és ifjúságát meséli el, az elkényeztetett üvegházi léttől egy megrontott kamaszkor fülledt perverzitásain át az ifjúkor harcias, tüntető jobboldaliságáig és antiszemitizmusáig. Ez a maróan szatirikus elbeszélés a nagyon egyéni jellemzésen keresztül megmutat valami nagyon lényegeset a fasiszta diktatúrák lélektanából is. - A második történet, A fal, a spanyol polgárháborúban játszódik: egy halálra ítélt forradalmár utolsó éjszakáját. lidércnyomásos elmélkedéseiben visszatükröződő életét ábrázolja. - A szavak-ban, ebben az emlékiratnak szánt nagyszerű önvallomásban Sartre a tulajdon gyermekkoráról, gyermekélményeiről, különös, bolondos és rokonszenves családjáról s a tulajdon íróvá válásának kezdeményeiről vall csillogó egyszerűséggel, megindító és megdöbbentő nyíltsággal.

Fekete István - Barangolások
Sok-sok ​év vadászcserkészéseinek és halászkalandjainak gazdag élményvilágából merítette elbeszéléskötetét Fekete István. "Barangolások közel negyven év alatt - vallja ő maga előszavában -, éjjel és nappal, esőben-fagyban, napsütésben és borulásban, hajnalok hajnalán, éjjelek éjjelén, nehéz zsákmánnyal és üres tarisznyával, vidám gondolatok és elment, drága Emberek emlékárnyai között... Barangolások erdei fényben, puha gyalogúton, kopott legelők tarlóján, bodzavirágok súlyos illatában és sötét fenyvesek elsóhajtott tegnapjaiban... Barangolások az Idő és az Emberek erdejében, amely lassan emlékké válik, mint az elszállt füst és az ódon kalendáriumok, amelyekben már megfakult a betű..." - A természet és a múlt áhítatos szeretetével írt, finom lírájú könyv hangulatát ízlésesen elevenítik meg Csergezán Pál mélyen átélt illusztrációi.

Karinthy Frigyes - Tanár ​úr kérem
„A ​Karinthy-spektrum minden színe egyetlen világról ad hírt, az eltévedt és hazatapogatózó ember világáról. Elfelejtett valamit, miközben állandóan beszámolt valamiről, felejtett valamit, amit még okvetlenül el akar mondani; Ő így mondja, - Nem mondhatom el senkinek. Elmondom hát mindenkinek -." Márai Sándor

Ismeretlen szerző - Átvilágítás ​- Elbeszélések és versek
A ​magyar irodalom egyik jellegzetessége a szüntelen "múltba való visszatekintés"; a történelmi események fel- és megidézése azzal a céllal, hogy bennük magyarázatot találjunk a nemzeti sors történelmi fordulataira. Ez a számvetés - amennyiben a tanulságok megfogalmazására irányul - a társadalmi felemelkedés motorja is lehet. Ennek szellemében készült el a Magyar Honvédség és a Magyar Írószövetség közreműködésével ez az antológia is, amely történelmi és katonai témájú irodalmi művek segítségével a legtágabb értelemben vett honvédelem gondolatkörét közvetíti az olvasóközönségnek. A kötet negyedszáz alkotása - versek, elbeszélések, filmetűdök forgatókönyve, esszék stb. - hitelesen és magas művészi színvonalon idézik a történelmi múltat. Cseres Tibor novellája a Don mellett játszódik 1943 hideg januárján; a "határőr székelyek" 1849-es kilátástalan küzdelmének állít emléket Beke György elbeszélése; a mohácsi csatavesztést idézi Czegő Zoltán; de olvashatunk Mátyás király politikai csalódásairól, az egri vár védőinek későbbi drámáiról, Kossuth és Metternich összecsapásáról és a Trianon után kisebbségi sorsba taszított magyar közösségek üldöztetéséről és széthullásáról is. Az írások szólnak még a közelmúlt meghatározó eseményeiről, illetve a jelen aktualitásairól, Szakonyi Károly, Görgey Gábor és Lázár Ervin novellái vagy Mészöly Miklós elgondolkodtató írása, amely a dunántúli svábok 1945-1946-os kiűzetésének szomorú históriáját eleveníti fel. Nemzeti históriánkat teszik átfogóvá azok az elbeszélések is, amelyek a szlovákiai és a jugoszláviai magyarok történelmi megpróbáltatásait idézik elénk (pl. Gál Sándor, Kontra Ferenc, Majoros Sándor és Tari István írásai). A prózai elbeszélőkhöz kapcsolódva a nemzeti történelem nagy "drámáit", az azokat megélni kényszerülő emberek sorsát mutatják meg a kötet lírai visszatekintései is, Bella István, Brasnyó István, Györe Imre és Kiss Anna költeményein keresztül. A válogatás alkotói nemcsak a hadi eseményeket vagy a katonai életet mutatják be, hanem sokszor átfogó képet rajzolnak az emberi közösségekről is; a témaválasztás azt is jelenti, hogy a honvédelem általánosabb, szélesebb fogalom: az ország, a nemzet védelmét és biztonságát szolgálja, sőt a fejlődés irányát is megmutatja - különösen a jelenben, amikor nem elsősorban a fegyvereknek, hanem az eszméknek és a "műveknek" kell megszólalniuk, mert egy elgondolkodtató, önismeretre és felelős közös cselekvésre mozgósító irodalmi alkotás (költemény vagy elbeszélés) már önmagában "szellemi honvédelem" - ezt az üzenetet - közvetíti a válogatás, amely alapvető céljain túl igényes irodalmat is nyújt közönségének. Széles körben ajánlható.

Móricz Zsigmond - Az ​úr a tornácon
Kötetünk ​Móricz Zsigmondot, a novellaírót és az izgalmas riportok íróját kívánja bemutatni. Szeretné megéreztetni: milyen csodálatos, gazdag világ történeteinek, teremtményeinek, igazságkereső szenvedélyének bő világa. Móricznak, az elbeszélőnek gazdagságát kis novelláiban figyelhetjük meg legjobban. Nagy gyüjtő ő, mohó feljegyző, betelhetetlen figyelő - megejti egy figura, belékapcsolódik egy beszélgetésbe, hall egy csattanó történetkét, beletéved szorongató vagy vidám helyzetekbe: mindent felszív - a lépesméz kamrácskái telnek így meg mézzel. Talán a háborús rajzokkal, a gyors vázlatokkal tűnik el a novellák szigorú, drámai kompozíciója. Ekkor kereszteződik a riport és a novella, s második korszakában, majd még inkább a harmadikban döntő számmal a riportból kihajtó, tökéletes elevenségű, leleplező erejű rajz lép a szigorúbb novellaszerkezet helyébe. Móricz Zsigmond mindig tékozló volt: amit tyűjt, azt ő azonnal továbbadja - a pillanatot kapjuk így tőle, a tetten ért történést, a gyors ceruzavázlatot, a helyzetjelentést, sokszor csak dokumentumnak látszó adatot, valójában ekkor is jellemző, sűrített, kort megvilágosító figurát és helyzetet.\" (Illés Endre)

Serfőző Simon - Amíg ​élünk
Ha ​hazautazom, s megállok a szelektől zúgó tanya végén, szabadon elmehet tekintetem kilométeres messzeségekbe. Ellátni Újszászig, szülőfalumig: Zagyvaré-kasig, a nyári konyha felőli oldalról Szolnokig, délnyugati irányban pedig majdnem az abonyi határig. Máig ismerőseimnek tudom azokat a kíméletlen szorgalmú embereket, akik ezen a tájegységen, párálló földhátak és laposok közt, a Kapás-Széles-Fűzfa- Havasi-dűlők mentén, a ködöt lengető, házunk körüli földeken teperték a munkát tavasztól őszig. Az ő életük keménységét, a Zagyván inneni és túli volt tanyasiaknak a hatvanas évek utáni mindennapjait, a velük tizenöt év alatt történteket próbálom - sűrítve az eseményeket, életeket - elmondani e kötetbe gyűjtött riportjaimban. Idevalósi írásaimban minden barázda, idevalósiak a zakatoló vasútpartok, a kutyákat gyalogoltató faluszélek. S idevalósiak a szavak is, amelyeknek a legtöbbjét azoktól kaptam, akiknek az életét kívánom megmutatni. Akiknek a sorsa életre szóló ügyem. Serfőző Simon

Anton Pavlovics Csehov - A ​szökevény
A ​klasszikus orosz író gyermekeknek szóló elbeszéléseiből választottunk ki négyet a Már tudok olvasni sorozat új kötetébe. Csehov híres kutyatörténetei közül való A Foltosfejű című, amely az erdész bumfordi, ostobácska kiskutyájának farkaskalandjáról szól. A régi orosz gyermeksorssal ismertet meg a többi elbeszélés. Megszeretjük és szívünkbe zárjuk Vanykát, az árva, magányos kisinast, aggódunk a beteg Paska sorsán, aki életében először kerül kórházba. A Gyerekek című történetben egy izgalmas lottójátékról olvashatunk. Az elbeszéléseket Rab Zsuzsa fordította, és Zsoldos Vera bájos rajzai illusztrálják.

Stolmár Aladár - Az ​én Csernobilom
Stolmár ​Aladár egyike az első magyar atomerőműves mérnököknek. Moszkvai tanulmányai után a Paksi Atomerőmű tervezése során a szovjet partnerekkel közösen ő dolgozta ki az új, a nemzetközi előírásoknak megfelelő atomerőművi biztonsági szabványt a szovjet VVER típusú atomerőművekre. Ehhez kapcsolódott az eleddig még nem publikált meghiúsult kísérlet is, mely a Szovjetunióban épült RBMK (csernobili) típusú atomerőműveknek ezen szabványok szerinti átalakítására irányult. 1985-ben, amikor a Paksi Atomerőművel kapcsolatos bírósági eljárásokat titkossá nyilvánították, az Amerikai Egyesült Államokba emigrált. Itt az Energiaügyi Minisztériumban (DOE) aktív szereplője volt annak a tevékenységnek, mely a Szovjetuniót történelme során először rábírta, hogy a nemzetközi közvélemény számára jelentést adjon ki egy belügyéről, a csernobili üzemzavarról. A nagy sikerű angol kiadás után végre magyarul is olvasható a szerző visszaemlékezése az érintett műszaki kérdésekre és a történelmi eseményekre, amelyeknek részese volt.

Kosztolányi Dezső - Öröm
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.

Palotai Boris - Szerelmespár
Palotai ​Boris, a mindennapok kisrealitását hordozó novellái egyetlen szálra, csattanóra épülnek, írásai nem nélkülözik az iróniát sem. Fanyar iróniája, humora megható életszeretettel társul, melyből a legváratlanabb pillanatokban tör fel a tiszta líra, s mélyíti történeteit tragikussá. Megrázó belső monológjai különösen kamaszfiguráinak ábrázolását telítik meg igazi, szuggesztíven drámai feszültséggel.

Ismeretlen szerző - Édesanyám
Van ​az évnek egy ünnepe, amikor a szorgos kis gyerekujjak dolgoznak szaporán, kicsiny játékperselyek üresednek, a gyerekek boldogok az ajándékozás örömétől, s az anyák várják szívdobogva a másnapot, a meglepetést. Ehhez a kedves ünnephez szeretne hozzájárulni a Móra Ferenc Könyvkiadó is anyáknapi könyvecskéjével, melyben a gyerekek melegszavú verseket találnak ünnepükhöz, könnyen előadható jelenetet, s bájos történeteket az anyák és gyerekek közötti szeretetről. A kis kötet illusztrációi ez esetben nem a szöveget kísérik, hanem segítséget nyújtanak a készülő ajándékok rajzos ötleteinek gazdagításához.

Thury Zoltán - Valahogy ​élni
„Küküllői ​Dénesnek egyszer csak nem is annyira fájni, mint inkább elaludni készült a szeme. Zsibbadt volt. Könnyezett s néha nyilallás szaladt végig rajta. Mind a kettőn egyszerre s lassan, fájdalmasan. Küküllői különben is igen-igen rossz szemű ember volt. Nagyon vastag szemüveget hordott az utcán s még vastagabbat tett föl otthon, a mikor irt. Író volt tudniillik. Nem népszerű, kapós, hanem töprengő, józan és lelkiismeretes ember. Azzal a két rossz szemmel mindennek a mélyére nézett. - A mikor először észrevette, hogy a papiroson maga előtt nem látja a betűt s voltaképpen csak találomra ír, végigsuhant a lelkén a hideg. Egy kis katonasipka hevert az asztalon, a kisebbik fiáé, a hogy pedig fölállott, kis takaréktűzhelybe botlott bele, körül szétszórva hevertek a fazekak meg lábosok, tepsik, tortaformák, a legkisebb lányának a játéka. - Rémülten kérdezte: - Mi lesz ezekkel? Mi lesz ezekkel? - Aztán járta a tanárokat s egyszer, a mikor délben tapogatva vak módjára kereste maga előtt a kést az abroszon, elszólta magát: - Én vakon nem élek, fiam. Ezt nem követelheti tőlem senki. Ha nem tudnak segíteni rajtam, agyonlövöm magam. A felesége hebegve, lélek nélkül felelt: - Dehogy nem tudnak.” (részlet a címadó novellából)

Molnár Ferenc - Pesti ​napló
Íróvá ​írás útján válik valaki. Íráshoz szükséges a papír meg az íróeszköz. Valamilyen sima felületre le kell tenni a papirost, és sorban betűket ráírni, szavakat, mondatokat, bekezdéseket, oldalakat Ha valaki nem ír mégis íróvá akar lenni, és érdekében eget-főszerkesztőt megmozgat mielőtt írt volna, abból is lehet író. Tanácsosabb mégis az egyszerűbb utat választani: papír, írószer, és gyakorolni az írást. Molnár Ferenc gyakorolta. Gyerekemberként, beállt újságokhoz. Pesti újságoknál írt tárcát, elbeszélést, írt krokit, humoreszket, írt regényt folytatásokban. Szépirodalmi gyakorlatozásai közben napszámban írt csúnya irodalmat Írt újságot, eleven eseményektől lüktető aznapi lapot: napilapot. A zsurnál szóból kihangzik a francia jour. A zsurnaliszta napra termel napi érdekű írást. Az újságíró újdonsággal, szolgál közönségének. A vezércikkíró Molnár nem a vasárnapi kávéhoz szállított fölháborodnivalót. Nem kolumnista dohogó. Nem szakmányindulatos. Nem is kertaljai erénycsősz. Vezércikkeiből igazi fölháborodás csap ki. Éles szemmel és éles ésszel hatol a jelensége mögé. Ezek már nem egy elkényeztetett polgárfiú szavai, sem tapsot leső sikerember mutatványai. Öntudatos állampolgári harag. Tetteket sürgető, változásra uszító forradalmas lendület. (Molnár Gál Péter)

Ilja Ilf - Jevgenyij Petrov - A ​szórakozó egyed
"Eléggé ​nehéz feladat A tizenkét szék szerzőjének önéletrajzát megírni. Ugyanis az a helyzet, hogy a szerző két ízben született: 1897-ben, illetve 1903-ban. Először Ilja, Ilf, másodszor Jevgenyij Petrov képében. Mindkét esemény Odessza városában történt. Ily módon az író már ifjúi éveitől kezdve kettős életet élt. Az idő tájt, amikor a szerző egyik fele a pelenkában rúgkapált, a másik már hatesztendős volt, és átmászott a temetőkerítésen, hogy orgonát csenjen... Megannyi kaland után a két különálló félnek végre sikerült összetalálkoznia. Ennek egyenes következményeként napvilágot látott a Tizenkét szék című regény... Efféle esetekben rendszerint arról faggatják a szerzőket, hogyan alkotnak kettesben. A kíváncsiskodóknak megemlíthetjük az énekművészek példáját, akik duettet énekelnek, és közben remekül érzik magukat..."

Ismeretlen szerző - Eső ​a szilfák levelén
Az ​utóbbi években megjelent a két hasonló kisprózai antológia. - Naponta más és Ahol a sziget kezdődik - szintén előjelzés volt. Pályakezdő, túlnyomórészt valóban fiatal prózaírókat szólaltatott meg, s nem azért, hogy ezzel tizenöt vagy húsz jelentkezőt első vagy néhányadik sikerült novellájával íróvá, egy névsorba szedett csoportot írónemzedékké avasson, hanem azért, hogy a legújabban jelentkezőkkel mondathassa el a holnapi élő irodalom, a holnapi kispróza eszmei, gondolati, formai előrejelzését. Az előrejelzések nem föltétlenül válnak be. A pályakezdő-antológiák névsoraiban vannak nevek, amelyek fel-, majd eltűnnek, és vannak, amelyek újra írónevekké válnak. De az előrejelzésnek nem tehetség-előrejelzés a tárgya, hanem az, hogy merre halad a szépirodalom, a kispróza.

Gelléri Andor Endre - Gelléri ​Andor Endre válogatott művei
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.