Ajax-loader

Milyenek ​is a magyarok? Kevés beszédű, magányos cowboyok és kocsmai hencegők. Lepedőakrobaták és sámlin reszkető Gedeon bácsik. Hátrafelé nyilazók és cekkerben bontott csirkét cipelők. Alkoholisták. Dehogy alkoholisták, csak megisszák a magukét. Folyton panaszkodók és forrófejűek. Pacalevők és pizzafalók. Asztalsarkon búsongók, akik párszor az asztalra csaptak, és beleremegett a történelem. Valamikor nagyon tudtak focizni, most nagyon tudnak rá emlékezni. Ha meg akartak halni, mindig lerántottak magukkal egy törököt is. Ez az útikönyv elkalauzol a földönkívüliek ismerős birodalmába, kiderül belőle, hol húzódik a belga-magyar határ, kitalálták-e a magyarok az ideális társadalmat, igaz-e, hogy minden magyar tud atombombát gyártani és lóháton állva hatos fogatot hajtani.

Ha valaki a könyv olvastán nem tudja, sírjon vagy nevessen, nyugodtan tegye egyszerre mind a kettőt.

Értékelések
3.0/5 - 2 értékelés alapján


Bizonyára velem van a baj, de engem sajnos nem taglózott le a könyv. A téma tetszett, van önkritikám is, valamint előzetesen rengeteg pozitívumot olvastam róla, így szeretni akartam ezt a könyvet, önfeledtem kacagni, ráismerni, elgondolkodni, de ehelyett összesen egyszer nevettem hangosan, mégpedig ezen a mondaton: “Magyar férfi kedvenc zöldsége a kolbász, de mellé gyümölcsnek szalonnát is fogyaszt.” Ezt tényleg a férfiak nagyrészére igaznak vélem (= általánosítható megállapítás) és a jelen korban is megállja a helyét (= még mindig aktuális). A többi történet, vicc, anekdota, közhely vagy ismert, vagy lapos, vagy avitt volt, súlytalanná tette a mondanivalót. Olykor-olykor még egy 35 évvel korábbi Hahota különszám is eszembe jutott. A fejezetek/témakörök/történetek semmiképp sem azonos színvonalúak és számos olyan is van benne, ami 40-50 éve tán még igaz lehetett, de manapság már szerintem nincs így. Egyszer a Sicc könyv is eszembe jutott mégpedig annál a fejezetnél, amikor ismert magyarokat és találmányukat próbálta az író egy összefüggő történetté fonni, Mintha csak Grätzer Józsi bácsi épp ezt a feladatot adta volna az írónak, hogy egyszerre tanuljanak, miközben kiválóan szórakoznak a gyerekek. Sajnos a képeket sem gondolom hozzáadott értéknek, számomra egyik sem volt vicces :(

Ne feledd: a kritika nem a műről szól, hanem a kritikusról ;)


Kapcsolódó könyvek

Értékelések

Rukkola értékelés
3.0/5

Statisztika

30.0
átlagos pontszám i
0
aktív példány
0 példány értesítés alatt
0 prerukkolt példány
0 elérhető példány
0 eladó példány
0
folyamatban lévő rukk / happ

Címkék

Kollekciók