Hazugságipar ​Magyarországon

Rimay Andrea - Rendszerváltó ​nők
Miért ​kezdtek bele? Miért kezdtek bele a könyvben megszólaltatott nők a politizálásba? - kérdezi bevezetőjében a szerző. Én inkább azt kérdezném: miért ne kezdtek volna bele? A rendszerváltás utáni korszak elhallgatott, de legalábbis sokak számára ismeretlen történeteit olvasva arra gondolok, milyen jó lenne, ha végre eljuthatnánk annak elfogadásához, hogy nők, és férfiak egyaránt elidegeníthetetlen joga a közélet bármely szintjén jelen lenni. Ehhez elsősorban nem a nőknek kell megváltozniuk. Egy többé-kevésbé teljes demokráciáról ne is álmodjunk, ha ezt nem értjük meg. - (Lakner Zoltán) Hiánypótló, egyedülállóan izgalmas interjúkat olvashatunk ebben a könyvben azokkal, akik elhitték, sőt tenni akartak azért, hogy 1989 demokráciája azt is jelentse: a nők egyenrangú állampolgárok és beleszólásuk lehet életük alakításába. Hogyan bizonyult ez a hit illúziónak, milyen nehézségekkel kellett a politizáló nőknek szembenézniük saját és más pártok tagjai részéről a női esélyegyenlőség megvalósítására tett kísérleteik során, és a kudarcok ellenére hogyan építették fel életüket a politikán kívül - erről szólnak a kötet sokszor szomorkásan végződő de példát adó történetei. Kötelező olvasmány mindenkinek, aki még hisz a 3. magyar köztársaság alapító eszméjében, az egyenlőségben, és tenni is akar érte. - (Pető Andrea)

Szerdahelyi Szabolcs - Hiányzó ​cölöpök
Honnan ​is hiányoznak azok a bizonyos „cölöpök”? Természetesen Horn Gyula Cölöpök című önéletrajzi könyvéből. Most ezt a hiányt szeretnénk pótolni. Horn Gyula többször hivatkozott arra, hogy élete nyitott könyv, az emberek azt megismerték, elfogadták és ennek tudatában szavaztak rá. Felmerül a kérdés: vajon akkor is rá, illetve pártjára jutnak ezek a szavazatok, ha életét a szavazók valóban nyitott könyvként megismerhették volna? Szerdahelyi Szabolcs dokumentum-gyűjteménye a tisztánlátás és a történelmi hűség érdekében bemutatja az igazi Horn Gyulát, aki életének egy fontos napjával a mai napig nem számolt el az ország népének.

Kakuk György - Koszovó ​- tűzfészek
Kakuk ​György jogot végzett, tagja volt a nemzeti kerekasztal-tárgyalások büntetőjogi albizottságának. 1989-től a Mai Nap, majd a Kurír újságírója, 1992-től a Magyar Televízió és a Ma-gyar Rádió munkatársa. 1995-től mindkét intézménynél külpolitikai szerkesztő. 1998-tól a TV2 koszovói kiküldött tudósítója, majd az EBESZ diplomatájaként tartózkodott a térségben. Keveset tudunk arról, mi történt pontosan országunktól délre. A napi híreket persze ismerjük, de a helyzet bonyolultsága miatt nehezen áll össze egységes képpé a sok esemény. Kakuk György egy évet töltött Koszovóban, abban az időszakban, mikor a Jugoszlávia elleni NATO-támadás is zajlott. Kakuk sokat beszélgetett vezetőkkel, főtisztekkel, egyszerű albán és szerb emberekkel. Az együtt élő népek közti gyűlölet okát kutatta a beszélgetések során, ezt egészítette ki történelmi, etnikai magyarázatokkal.

Andrassew Iván - Róna ​Péter
A ​könyv a Magyarországon és Londonban váltakozva élő világhírű közgazdász, üzletember és jogász életútját mutatja be úgy, ahogy ő maga a szerzőnek elmeséli. Személyes hangú, sok történettel fűszerezett élménybeszámoló ez a könyv, sok aktuális tanulsággal.

Dobray Sarolta - Őrült ​világ
"Újságíró ​vagyok, s ez feljogosít minden merészségre, átlépni olyan világokba, amelyektől addig, azt gondoltam, betonfal választ el" - mondja Saci. Vajon hol van a "szerzői bátorság" határa? Mennyire lehet vagány és vakmerő az újságíró, aki utánajár egy különösen kockázatos, kacagtatóan bizarr, vagy szívszorítóan szép történetnek? Dobray Saroltát nem kell félteni az ilyen helyzetekben. Hihetetlenül bravúros, felfoghatatlanul merész riportjai olyan őrült világba kalauzolnak el bennünket, amelyről nem is gondolnánk, hogy mi magunk is benne élünk.

László György - Wisinger István - Göncz Árpád - Beszélgetések ​az elnökkel
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.

Popper Péter - Mihancsik Zsófia - A ​tigris és a majom
Valaki ​rám nézett mélyen: Hát nem tudja? Csak két típusú ember van a világon. Majmok és tigrisek. A majmok nagy csapatban élnek a fákon, mindig izgatottak, valami nagyon fontos történik közöttük. A tigrisek barlangokban laknak, egymástól nagy távolságokra, nyugodtan, méltósággal. Ők a nagyvadak. A beszédükről lehet felismerni őket. A majmoknak sztorijaik, panaszaik, aranyköpéseik vannak. A tigriseknek bolyongásaik, szenvedéseik és megismeréseik. De csak az egyik nyelven lehet beszélni, vagy majomul, vagy tigrisül. A másikat elfelejtjük. Nagyon fiatal voltam akkoriban, amikor ezek a szavak megmentettek az elmajmosodástól, amire komoly hajlamom volt. Azután egyszer ezt felidéztem Mihancsik Zsófiának, aki addig beszélgetett velem, amíg egy interjúkötet nem lett belőle. Ennek most már öt éve. És most a Kiadó ismét rávett a feltárulkozásra; arra, hogy az elmúlt fél évtized tapasztalatait összegyűjtve - rengeteg társadalmi átalakulást, egyetértést és ellenérzést, valamint a felettem elvonuló évek és események belső változásait megélve - folytassuk a beszélgetést. Megint csak igyekeztem az igazat mondani, még ha rossz fényt is vet rám. Ezzel a további beszélgetéssel kiegészítve tartják most a kezükben a Tigris és majom új kiadását. Fogadják jóindulattal és megértéssel.

Szántó István - Gyurcsány ​szabadon
A ​fél ország dicsőíti? A másik fele hallani sem akarja a nevét? Nem tudom, az viszont biztos, lépten-nyomon megállítják, felismerik, hátba veregetik. Szurkolnak neki. Mások legyurcsányizzák. A mamával összefüggésben emlegetik. Ahol megjelenik, éljenzik, vagy tüntetnek ellene. Minden gondunkat, bajunkat a nyakába varrják. Ne csodálkozzunk. Akarva-akaratlanul, egy ország nyilvánossága előtt vallotta be, hogy elkúrták. Kap hideget, meleget. Mindenkiből képes érzelmeket kiváltani. Nehéz kihozni a sodrából. Ám akinek mégis sikerül, az magára vessen. _Szántó István_ „Mondják, hogy a királycsinálásban résztvevőkkel szemben hálátlan volt. Igen, mondják. Sokan gondolták úgy, hogy ez valamilyen adás-vételi ügylet. Ő támogat engem, én támogatom őt. Én nem így gondolom. Szerintem így nem lehet senkinek bevásárolnia önmagát a politika tetejére. Nekem az volt a dolgom, hogy az MSZP vezetőivel együtt kormányozzak. Az nem jutalmazandó, hogy egy demokratikus választáson valaki engem támogat. Ne azért támogasson, mert pozíciót remél, hanem azért, mert hisz nekem. Vagy fordítva: a támogatásért nem jár jutalom. Csak a teljesítményért. A munkáért. A szavazat meg nem munka. Az meggyőződés. Aki meg árulja a meggyőződését, az nem politikus. Elég sok csúnyát mondtam már, hagyjuk a minősítést.”

Deák Ferenc - Deák ​Ferencz válogatott munkái
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.

Bojtár B. Endre - Gazdátlan ​bűnök
E ​kötet írásai kivétel nélkül a Magyar Narancsban, illetve annak utódjában, a MaNcsban jelentek meg. Zömükben riportok, és zömükben olyan vidékek lakóiról és politikai viszonyairól készültek (a Baltikum, a Balkán, Észak-Írország), ahol a többség nem ugyanahhoz a nemzethez tartozik, nem ugyanazt a hitet vallja, vagy nem ugyanazt a nyelvet beszéli, mint a kisebbség. Ezek szomorú, ám tanulságos írások, amelyek az erőszakról szólnak. A kötet írásai közül néhány a közép-európai rendszerváltás egy-egy érdekes epizódját jeleníti meg, a teljesség igénye nélkül. Ezek sem nagyon vidám dolgozatok, de bizakodók. A kötetben szereplő többi szöveg célja a szórakoztatás.

Radics Péter - Antall ​József
Ez ​a könyv tulajdonképpen már 1990 nyarán készen volt. A szerző lezárta a kéziratot, Göncz Árpád megírta az előszót, a Zrínyi katonai Könyvkiadó pedig már a nyomólemezeket is elkészítette, a kötet azonban a hirtelen felizzott politikai légkörben mégsem jelent meg. Sajnálhatjuk, mert ez a könyv lehetett volna az első igazi Antall-portré, Antall József politikai nézeteinek első hiteles összefoglalója. És persze mérce is lehetett volna, a politikai kultúra, a politikai beszédmód mércéje. Föltételezhetjük ugyanis, hogy hatására a magukra valamit is adó politikusok, újságírók civakodás helyett inkább politikai párbeszédet folytattak volna. Többek között ezért időszerű ma is, ezért több történelmi dokumentumnál, levéltári forrásanyagnál ez az interjúkötet, amelyet most - Antall József halálnak 10. évfordulójára - a Lexika Kiadó jelentet meg.

F. W. Goedesche - Ungarn, ​seine Geschichte, seine Nationalität, seine parlamentarische Entwicklung, sein Kampf um nationale Selbstständigkeit strategisch und politisch nebst biographischen Skizzen ausgezeichneter Männer von einem ungarischen Offizier
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.

Ismeretlen szerző - Erők ​és terek
Ez ​a könyv sok ember munkája. Azoké, akik az elmúlt hetek eseményeit érteni, ismertetni és megértetni próbálták a Népszabadság olvasóival - miközben nekik maguknak is komoly feladatnak bizonyult a történtek feldolgozása. Törekedtünk arra, hogy az eseményeket a maguk teljességében mutassuk be, aminek terjedelmi korlátjai vannak. Mégis: akik rendszeresen olvassák a Népszabadságot, tudják, hogy a lap szerkezetének ideiglenes átalakításával is kísérletet tettünk a rend és a megnyugvást elősegítésére, egyyszersmind megfogalmaztuk igényünket a rendre, a megnyugvásra, a jog- és ésszerűségre. Az események fordulatai ugyanakkor arra késztettek bennünket is, hogy újra és újra tisztázzunk néhány alapkérdést. Teret adtunk ugyanakkor több, a miénktől eltérő, mégis fontos, mert vonatkoztatási pontnak bizonyuló vélemények. Nem utat, sokkal inkább valamiféle emberi és szakmai tartást szerettünk volna mutatni. És akkor újfent a korlátjainkról: a Népszabadság napilap. Csak arra hagyatkouhat, hogy a jelen eseményeit közvetítse, értelmezze. Úgy éreztük, hogy a fejleményeknek két jól megragadható pillanat van: Gyurcsány Ferenc őszödi beszédének nyilvánosságra kerülése, valamint az önkormányzati választások napja. Vasárnaptól vasárnapig, s köte két hét. Október elsején, a választásokkal valami lezárult. Könyvünk tehát azokat a dokumentumokat, cikkeket, riportokat, véleményeket, interjúkat adja közre, amelyek e két igazodási pont közé esnek. Ezúton is szeretnénk megköszönni, hogy az MTI és az Index munkatársai a lehető legrészletesebben tudósítottak az eseményekről. Munkájuk komoly segítséget nyújtott nekünk. Könyvünket afféle dokumentumkötetnek szánjuk - olvasóinktól azt kérjük tehát, hogy így forgassák.

Vicsek Ferenc - A ​bomlás melege
Úgy, ​mint Pakson, épp a vállalkozás rendkívülisége miatt, azt hiszem, sehol sem látszott nyilvánvalóbban, hogy mekkora az ország képessége adottságai felülmúlására. Szerény szárnyalás volt ez, rengeteg áldozattal. Ebben az "aktív zónában" sokszor még az is komoly erőfeszítésbe került, hogy az építőkön ne legyen úrrá a csüggedés. A sok ordibálás, veszekedés, bizonytalanban való tapogatózás, a feladatok áttekinthetetlensége miatti küszködés, a felelősség virtuóz módon való áthárítása és a nagy teremtésbe vetett hit, valamint a többségnek az árral való sodródása közben - felépült a mű.

Vujity Tvrtko - Pokoli ​történetek - Különkiadás
Különleges ​cím egy - remélem - különleges könyvhöz. Joggal kérdezhetik, hogyan is született meg az Utolsó pokoli történetek után. A válasz végtelenül egyszerű: tavaly azt hittem, hogy nem lesz folytatás. Tévedtem, a különkiadást elolvasva remélem, megbocsátják ezt nekem. Mert hát annyi minden történt... A Pokoli történetek segítségével ezúttal eljuthatunk Vietnamba és Kambodzsába, megismerhetik a gyilkos mezők világát, ahol a koponyák ezrei és a szögesdrótok között mindig zöld a fű. Ezen a vidéken, egy elfelejtett magyar árvaházban élnek a magyar árvák. Történetük lebilincselően izgalmas, majd meglátják... Aztán bemutatom önöknek az énekes lányt, aki a halállal is dacolva csak egyet akart, énekelni, énekelni és énekelni, minden áron. Tartsanak velem nyugat-afrikai Ghánába, pontosabban Accra-Adabrakába is, ahol mézédes az ananász, és ahol egy bűbájos, koromfekete, ízig-vérig magyar ember, Feri bácsi az igazi sztár. Megismerhetik egy édesanya történetét, aki mindig is könyvet akart írni, de sohasem sikerült neki. Aztán mégis megírta élete egyetlen könyvét - a saját kisgyermeke haláláról. A huszonöt fejezet segítségével körbeutazhatják a földet Ciprustól Kolumbiáig, bepillantást nyerhetnek a pakisztáni hegyekben élő szemétevő gyerekek életébe, Las Vegas csillogóan titokzatos világába. Megtudhatják, hogyan lesz egy nyugdíjas bányászból vallási guru egy magyar nyomortelepen, és találkozhatnak az Aruba szigetén élő Sztálinnal is. Különös utazások voltak ezek, sok izgalmas, torokszorító vagy éppen mulatságos történettel, amelyek remélem, hogy méltók a különkiadáshoz.

Igor Janke - Hajrá, ​magyarok!
A ​lengyel konzervatív újságíró és blogger, Igor Janke munkája alaposabb, tárgyilagosabb, informatívabb és jobb könyv minden, eddig idehaza megjelent Orbán Viktor-életrajznál. (...) A szerzőt nem kötik gúzsba személyes érdekek, belpolitikai és közéleti összefonódások. Szubjektív, saját élményeken és következtetéseken alapuló, egyben korrekt könyvet akart írni, közölve és megvizsgálva az alanyára nézve nem túl hízelgő információkat is. Mint mondja, nem rajongója Orbán Viktornak, és a könyvből kitűnik, hogy a magyarországi zsigeri előítéleteknek sem rabja. Nem befolyásolja őt sem a hívők üres rajongása, sem az Orbán-fóbiások vak gyűlölete. (...) Igazolva érezhetik a véleményüket azok is, akik a magyar miniszterelnökben a hatalmi technikák hidegvérű, nem egyszer könyörtelen sakkjátékosát látják, de azoknak sem kell csalódniuk, akik a különleges tehetségű és teljesítményű, a keresztény és nemzeti értékek mellett mélyen elkötelezett, európai léptékű politikust tisztelik Orbán Viktorban. (...) Lengyelországban páratlan sikert aratott a könyv, elismeréssel fogadták a jobb- és baloldali kritikusok egyaránt, ami jelen esetben a legnagyobb dicséret. Nincs kétségünk afelől, hogy a magyaroknak is tetszeni fog!

Lakatos Pál - Isten ​veled, Vasárnapi Újság
És ​akkor érkezik Lakatos Pál, aki kitartó pereskedéssel kivívja magának, hogy ismét a Vasárnapi Újság élére kerüljön. Lehet őt szeretni, meg nem szeretni. Vannak, akik idegsokkot kapnak attól a műsortól, amelyet néhány hete ismét ő szerkeszt, mások meg úgy érzik, végre feltámadt haló poraiból az egyre laposodó, politikai helyét keresgélő rádiós újság. Lakatos bombát vágott a média-posványba. Hirtelen megzavarta az erőviszonyokat (...) Nem kíméli a média-tabukat - talán tudja, nem sok ideje van -, nehézlövegekkel támad. (Magyar Nemzet, 1999. március 30) Európában nem működhetne az adófizetők pénzén olyan gyűlöletkeltő műsor, mint a Vasárnapi Újság. (Kovács László, az MSZP elnöke, 1999. augusztus 20.) ...a Vasárnapi Újság minden demokratikus érzelmű ember közös szégyene -, a legcsekélyebb túlzás nélküli nemzeti szégyen. (Országos Sajtószolgálat, az SZDSZ Nógrád megyei Választmányának tiltakozása, 2000, július 23.) ...maga az intézmény ügyvezető elnöke nem cáfolja kategorikusan azt a véleményt, mely szerint a Vasárnapi Újság fasiszta szellemiségű műsor. (Népszabadság, Vásárhelyi Mária médiaszpciológus, 2000. december 20.) Egyszer meg kell tudni mindannyiunknak, hogy kik lopták el Magyarország pénzét, kik azok, akik ellopták az utánunk következő nemzedék életlehetőségét (Magyar Nemzet, interjú Lakatos Pállal, 2000. december 29.)

Joel C. Rosenberg - Három ​forradalom
1979-ben ​Khomeini ajatollah megszerezte a hatalmat Iránban, és elindította az iszlám forradalmat. Követői elfoglalták a teheráni amerikai nagykövetséget, ahol 52 túszt tartottak fogva 444 napon keresztül. Három évtizeddel később Joel C. Rosenberg, a New York Times bestsellerlistás szerzője utánajárt, hogy mi zajlik a forradalom színfalai mögött. Könyvéhez az utóbbi évtizedek több mint 150 kulcsfontosságú szereplőjével készített interjút.

Ablonczy Bálint - Az ​alkotmány nyomában
Ablonczy ​Bálint, a Heti Válasz újságírója interjúkötetében az alkotmányozás kérdéseiről beszélget Szájer Józseffel és Gulyás Gergellyel, az új alaptörvény szövegtervezetének gondozóival. A beszélgetés során számos érdekes, kevéssé ismert részlet, dilemma és választás egyébként igen fontos részleteire is fény derül, és Ablonczy természetesen felteszi azokat a keményebb kérdéseket is, melyek körül közéleti,politikai viták bontakoztak ki tavasszal.

Kukorelly Endre - Országházi ​divatok
Mit ​keres az író a Parlamentben? Mi köze hozzá, és a többieknek mi közük az íróhoz? És ha már ott van, hogyan lehetne haszna, vagy legalábbis hogyan definiálhatná magát ebben a helyzetben? Kukorelly Endre ciklusnyi politikai közszereplésének vissza-visszatérő motívuma a kultúra helye és szerepe a társadalmunkban, valamint a döntéshozók tudatában. Elsősorban a viselkedési- és beszédkultúráé, ami akaratlanul is elárulja, honnan jövünk, és mit akarunk. Az író messziről jött, és hamar távozott saját történetéből, amelynek jellegzetes fragmentumaiba most bepillantást enged. Az elbeszélés repedéseiből pedig itt-ott előtüremkedik a régebb múlt, az Országház épületében szintén gyakran megforduló Jókai, Mikszáth és még sokan, akiknek a mondataiban ott visszhangzik a mi jelenünk.